(1327) A koleszterin sztori

Tibor bá’ online

 

~ab108A feljegyzések szerint szívinfarktus már száz évekkel ezelőtt is volt, de az előfordulásának növekedése valamikor a múlt század elején indult be (jelenleg a halálesetek fele szív-érrendszeri okokra vezethető vissza), és megállíthatatlanul növekedett. A múlt század negyvenes éveire már riasztó méreteket öltött [az okokkal kapcsolatban van saját elméletem, amire majd kitérek]. A betegség hátterének a kiderítésére 1948-ban beindították a Framingham Heart Stdy-t 5200 résztvevővel, amit újabb és újabb kibővítések, ismétlések követtek, és mind a mai napig tartanak. Ez egy monstre kutatás, amelynek eredményei előtt évtizedeken át mindenki meghajolt.

És akkor most szúrjuk közbe, hogy a kutatások kiértékelése statisztikán alapszik, de a legtöbb kutatónak nincs statisztikai képesítése. Ezzel kapcsolatban már többször elsütöttem a következő anekdotát: A bolhának 3 pár izmos lába van, amelyek közül az utolsó kettő használja ugrásra. Egy tudós fogott egy bolhát és csipesszel kitépte az egyik elő lábát, majd rákiáltott, hogy „ugorj!” és a bolha elugrott. A tudós megfogta és kitépte a másik lábát is, ami után a bolha megint elugrott. Ekkor a tudós kitépte az egyik középső lábát, majd a másikat, az eredmény ugyanaz volt. Végül a tudós kitépte a bolha egyik hátsó lábát majd rákiáltott: ugorj, és a bolha elugrott. Erre a tudós egy csipesszel kitépte a bolha utolsó lábát is, majd a rákiáltás után egy helyben maradt. A következő lépés a kísérlet írásbeli összefoglalása volt, ami szerint, ha egy bolha összes lábát kitépik, a bolha megsüketül. Ebből a tanulság az – és ezért született meg az anekdota – hogy az adatok következtetésénél nagyon körültekintően kell eljárni.

Vissza a Framingham Heart Study-hoz! A szívnek is szüksége van tápanyagra, amit a szívet körülölelő koszorúerek biztosítják. Mivel a boncolások eredményei azt mutatták, hogy az infarktusban elhunytaknál az ok a szív koszorúereinek az eldugulása volt, az eldugulás anyagának, vagyis a plakknak összetétele főleg koleszterin, a gyanú a koleszterinre terelődött. Néhány év és „kiderült” hogy a vérben lévő koleszterin minden bajok okozója. Le vele!

Mi ez a koleszterin? Legegyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy zsírmolekulák apró összekapcsolódása, amiből aztán sűrűségét tekintve több fajta is van. De ami nagyon fontos, hogy a sejteknek létfontosságú alkotó elemei. Ebből adódik, hogy ha az élelemmel nem veszünk magunkhoz, akkor a máj előállítja. Valamint, hiába vigyázunk arra, hogy ne együnk koleszterint tartalmazó ételeket (általában belsőségek, tojás sárgája) akkor is lesz a vérünkben. A gyógyszergyárak ló halálban kezdték keresni a lehetőségét, hogy gyógyszerrel legyen csökkenthető a szérum koleszterin szintje, mert egyre több „bizonyíték” és egyre hangosabb propaganda látott napvilágot a koleszterin ellen. Az 1990-es évekre Magyarországra is berobbant a koleszterinőrület. Népszerűsítő könyvekben például dr. Antalóczy kardiológus így írt: „Zsírban dús, főleg koleszterinben gazadag étrenddel kísérleti állatban érelmeszesedést idézhet elő……Tudjuk, hogy a vér koleszterin-szintjének emelkedésével párhuzamosan emelkedik a koszorúér-betegség valószínűsége.” Ezzel párhuzamosan üldözőbe vették a telített zsírsavakat (állati zsiradékok) és arra késztették a társadalmat, hogy sertészsírról térjenek át az étkezési olajokra és a margarinra, mert ott telítetlen zsírsavak vannak.

(Közben a gyógyszergyárak megtalálták a csoda formulát, megjelentek a piacon a sztatinok, amelyek a májra hatva valóban csökkentették a szérum koleszterin-szintjét. Egy havi sztatin 3000 forint körül van.

Voltak ugyan gyér hangok, hogy a szérum koleszterin szintje és a CVD (koszorúér szűkület) között nincs összefüggés, sőt idős korban a magasabb koleszterin színt határozottan javítja a CVD túlélési esélyt, de ezeket figyelmen kívül hagyták. Ugyanis a sztatint szedők körében statisztikailag kimutatható volt a gyógyszer védőhatása. Az csak később derült ki (már aki részére kiderült), hogy a sztatinok valóban védenek, de egy egészen más mechanizmusról lehet szó, nem az LDL (rossz koleszterin) csökkentése miatt.

Persze megjelentek szkeptikus hangok egy másik érdekcsoport oldaláról, akik állították, hogy annyi tojást ehetsz, amennyi beléd fér, nem fogsz tőle infarktust kapni, de a tojás lobbi sokkal gyengébbnek mutatkozott, mint a Big Pharma. Az évi sok tíz milliárd dollárt hozó sztatin eladás igen erős motivációnak mutatkozott. A koleszterinüldözés folytatódott, és teljes mértékben elfogadottá vált, bár itt-ott jelentek meg hangok kutatók és kardiológusok részéről, akik nem látták bizonyítottnak a koleszterin és az infarktus között húzódó kapcsolatot, de ezeket az orvosok nagy többsége elnyomta. Senki se mert szembehelyezkedni a fősodorral, mert az egzisztenciája függőt tőle.

Az internet viszont megtette a magáét. Szép lassan egymásra találtak az elmélet ellenzői, és lassan mindenki számára kiderülhetett a valóság. Nem a koleszterin okozza az infarktust, hanem az érfal gyulladása. A koleszterin csak azt követve rakódik le, hogy a gyulladás befészkelte magát. Össze-vissza annyi történt, hogy a magasabb szérum koleszterinből a gyulladás helyszínére gyorsabban állt elő a lerakódás, ami statisztikailag megtévesztő volt.

Most persze nekem lehet szegezni a kérdést, miből veszem, hogy téves a Framingham Heart Stdy eredménye, és azoknak van igazuk, akik a másik oldalon állnak? Nos a napokban kaptam egy hírlevelet a Mayo klinikától, amit 5 kardiológus írt alá. Aki nem tudná a Mayo klinika Amerikában egy fogalom, nem egy uli-buli kis kórházacska. A hírlevél egyértelműen ismerteti, hogy a magas koleszterin színt nem oka az infarktusnak.

Vissza tehát a hagyományos sertészsírhoz a különböző (és haszontalan) étolajok helyett! Vissza a vajhoz a káros “szívbarát” margarinok helyett.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

37 gondolat erről: „(1327) A koleszterin sztori

  1. Kedves Tibor bá!
    Nekem úgy hiányzott a cikked végéről, hogy az érfal gyulladásá megelőzéséhez mi az ami elengedhetetlen. Csak tippelek javíts ki ha tévedek:
    -Normál testsúly
    -normál vérnyomás
    -többszörösen telítettlen zsírok fogyasztása

    Ha kihagytam valamit akkor kérlek javíts ki, meg persze amúgy is. 🙂

  2. Ennél azért bonyolultabb a dolog. A szervezetünk csak természetes, jó minőségű zsírokból tudja felépíteni a koleszterint (pl diófélék, nyers tojássárgája zsírja, stb.) Az oxidált koleszterin veszélyes. Apró molekulákat képez, azok be tudnak épülni az érfalba és ártanak. Sajnos ezt a laborvizsgálatnál nem nézik, pedig kellene (vagyis azt, hogy az LDL koleszterin nagy- vagy kis molekulájú-e).

  3. 1:
    Nincs recept a gyulladások elkerülésére. A legújabb ötlet, hogy az antioxidánsok semmit se érnek. Nem kell félni a telített zsírsavaktól. Fölösleges koleszterin mentes ételek fogyasztása. A magas koleszterin szint nem oka az infarktusnak. Az elhízás, nikotin, magas vérnyomás természetesen károsak.

  4. Nem olyan régen van, hogy az emberek többsége nem azt eszi amit megtermel.

    És amióta biznisz a tömegeket etetni, a profit nyomakodott előtérbe.
    Szerintem innen kellene a témát közelíteni, és esetleg onnan, hogy az egészségipar hogyan kapcsolódik az élelmiszeripar üzleti hatékonyságához.

    Mert ugye végülis azt kellene kibogozni, hogy hogyan kerülnek az étrendünkbe az egyre mérgezőbb dolgok, és annak ellenére, hogy tudjuk, és hivatalos helyeken is tudják, a felvilágosítás nagyon nyögveszarósan történik… Jobbára az hehez hasonló blogokon, de szerintem itt is a csak a probléma felszínét kapargatjuk.

    Mert elhittük, hogy a tej élet, erő egészség, hogy a konzerv megkönnyíti az életet, hogy a margarin az jó…
    Megtanultuk, hogy a sajban sok a kalcium, de azt már nem, hogy az nem a csontokban rakódik le, hanem az izületekben, ha nem fogyasztunk hozzá elég zöldséget…
    Tdjuk, hogy a kávé és a tea “élénkít” de azt nem hogy ez az élénkítés olyan, mint a fáradt lónak az ostorcsapás… nem lesz erősebb tőle, csak egy pár percre megugrik a fájdalomtól.

    Azt hiszem, Tiborbá jó helyen keresgél a “koleszterin-elmélet” támogatók és ellenzők körül.
    Azért el kellene jutni oda, hogy eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne az élelmiszeriparral, ha végre elkezdenénk egészségesen táplálkozni?
    Akkor nem lenne szükség a ködösítésekre a különböző elméletekkel, hogy jó-e a zsír, az olaj, a tej, a sajt, a fehér kenyér, a csokoládé meg hasonlók.

    Tudjuk, hogy a fejlett világban vezető halál ok a szív különböző megbetegedései, amik erősen összefüggnek a táplálkozással.

    De “hivatalosan” ezt a kapcsolatot senki nem meri felvállalni és képviselni, mert hatalmas érdekek dolgoznak a háttérben.

    Pedig ideje volna… A melegedés, a szennyezés, az atomkatasztrófa mellett még ez is…

  5. Az átlagos magyar fiatal bolti eladónak fogalma sincs róla, hogy mi a különbség a vaj és a margarin között. Vajat kérek (kisbolt) és margarint ad. Világunk végső züllöttségének a jele, hogy egyáltalán szabad margarint gyártani… Meg millió más ilyesmit.

  6. Gondolom a disznózsírnál is vannak minőség beli különbségek lásd az ipari disznózsír amit tömegtermelésben csinálnak és van a szerintem jobb,szabadon nevelkedett pl:csüngőhasú vagy mangalica.Persze a szabadon nevelkedett fogalom nem azt takarja,hogy 300 darabnak van 500 négyzetméter szabad mindenféle élettől mentes kifutója.
    Jobb-e az ipari disznózsír a háztartásban mint a finomított étolaj ?
    Nem kekeckedésből írtam még véletlen sem csak hát én ha nem is sokszor de eljutok a zsíros kenyér hagymával verzióig és igen sok sertés féle(márka)zsír gyakorlatilag ehetetlen nyersen kenyérrel.De van most egy ami egész korrekt kicsi hibája(?),hogy szlovák.
    Tükörtojásnál tényleg jobban teljesít(ez fizették bocsi:) mint az étolaj.
    De nincs baj azzal,hogy elterjedt az étolaj használata mert így olcsóbban hozzá lehet jutni és nyáron felesbe simán mehet a régi traktorba és ugye nem mindegy mennyi az annyi:420>290.
    Meg ugye a blogon is leírt étolaj mécses,bár szerintem lakásba egy kicsit erős mert én megépítettem de kormol mint az állat viszont kintre korrekt.

  7. 6:
    A rendszer meghülyült, minden második hozzászólást visszatartja, és fogalmam sincs miért.

  8. 7:
    Az étolajjal az a baj,hogy sok benne az omega-6 és hiányzik belőle az omega-3. Már pedig a kettő aránya nagyon fontos. Az étolajnál csak a margarin rosszabb, de Armának igaza van, aki margarint gyárt, azt fel kellene akasztani.

  9. “de Armának igaza van, aki margarint gyárt, azt fel kellene akasztani.”

    És azzal mit kell csinálni, aki engedélyezteti?
    Vannak okos tudósok, akik jól felszerelt laboratóriumokban évtizedek óta PONTOSAN tudják az egyes élelmiszerek exakt élettani hatásait…

    Ezek NEM új eredmények és felfedezések… Hanem gazdaságpolitikai döntések.

  10. 10:
    Amikor a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajból keményebb margarint gyártanak a cisz konfiguráció egy része transz konfigurációvá válik. Ez “halálos”, de vitatott. Az igazi baj, hogy a hirdetéseket nem szabályozzák. Hazugságokat (pl: szívbarát, mert hogy tesznek bele némi omega-3 zsírsavat) el kellene tiltani.

  11. Mostanában kórházba járok látogatni és az emberek többségét a margarin disznózsírra való lecserélése se menti meg mert egyszerűen minden 2-3ik emberen 10-20-30kg-ok vannak feleslegben és emiatt még kevesebbet mozognak mert egyre megterhelőbb.A kórház kerékpár tárolója nem viccelek 50nm és nem látok rá igényt,hogy bővítsék mert nincs kinek.De a parkoló az legalább 50000nm a gépjárműveknek és van amikor megtelik.
    Gyakorlatilag emberek nőnek fel úgy,hogy nem tudnak vagy csak fiatalabb korukban ültek kerékpáron.
    Amit Tibor bá írt a félmilliós hegyikerékpáros emberekről az pedig a másik véglet igazából pont a legnagyobb a középréteg hiányzik a kerékpárosoknál az egyszerű 5-15 km-ert kerékpározó átlagember.De itt nem csak a kerékpár a lényeg egyszerűen az emberek nem mozognak és szart esznek.

  12. 12:
    Ez korunk rákfenéje. Az emberek egyszerűen nem végeznek megfelelő mennyiségű fizikai munkát és állandóan szénhidrátot zabálnak (cukor, liszt készítmény, burgonya szirom, stb.) Az a hülyeség van elterjedve, hogy zsírosat nem szabad enni. Miközben a szénhidrátból lesz az emberi háj. Húsz év múlva az egész ország teli lesz diabetikus betegekkel, és az átlagéletkor zuhanni fog.

  13. Pár éve kijött egy könyv, hogy csak sztatint és aszpirint kell szedni és örökké élsz. Betegek próbáltak meg tőlem kikuncsorogni recept nélkül, de itt ez nem szokás. Csak az aszpirint vették meg drága pénzen (a 100mgos drága, a 300mgos fájdalomra occsó). Én már akkor olvastam a cikkeket, amikben pedzegették, hogy a kemény végpontok alapján egyik sem hatékony (nincs életkornövekedés stb), viszont egy rakás mellékhatással kell hadakozni. Erről akkoriban nem lehetett beszélni, meghurcoltak betegek, orvosok, ha szóba hoztam. Irányelv, hogy adni kell. Pedig tudjuk, hogy nem használ, 65 év felett még elvileg sem. És akkor tűnnek fel az aludni nem tudó, izomfájdalmakkal küszködő, feledékeny, gyomorfájós betegek, és dobáljuk ki ezerszámra az altatót, gyulladáscsökkentőt, gyomorgyógyszert, amiket nem lehet abbahagyni.

    Amikor pedig a vér koleszterinszintje és alvadékonysága is tökéletesen szabályozható megfelelő mennyiségű mozgással. Fájós izületek, túlsúly esetén is lehet úszni, biciklizni.

    Á, nagy fájdalmaim ezek…

  14. Én sem hiszem, hogy az állati eredetű zsíroktól leszünk betegek, de azért zavar, hogy magas a vérzsír szintem (nem koleszterin, hanem triglicerid), és akaratlanul is megfordul az ember fejében, hogy mi van ha mégis. Keresek-olvasok, keresek-olvasok és szinte mindenütt azt találom, hogy ez veszélyes és kevesebb állati zsiradékot kellene ennem.
    Van ez annak ellenére, hogy sportolok, nem dohányzom, keveset iszom, csak hát szeretem az állati eredetű ételeket.
    Féljek a magas vérzsír szinttől, vagy ne foglalkozzak vele?

  15. 17:
    Ne foglalkozz vele, de ha mégis, akkor több zsír, és vaj, és kevesebb szénhidrát leviszi a trigliceridet. Legegyszerűbb, ha átálltok a zsírral főzésre étolaj helyett.

  16. 18: A szénhidrátot eddig is jobban kerültem, mint egy átlag magyar, de a kenyérről nehéz lemondani. Sütéshez eddig is zsírt használtunk, az étolajat kerüljük. Én kifejezetten sok húst és zsírt eszem, ezért is ijedtem meg, hogy azért valami mégiscsak lehet abban, amit írnak.

  17. 17: Triglicerid az a szénhidráttól emelkedik – kevesebb csoki, cukor, finom pékárú, gabonapehely, üdítő… és több mozgás, bár ha sportolsz, a fene tudja…

    Diétázó kolléganőmnek is magas a koleszterinje, ergo nem nagyon függ össze azzal, hogy mit eszel, a máj is előállítja ‘szükség szerint’.
    Nekem akkor is szokott emelkedni, ha pl. megfáztam, szerintem azzal is összefügg, ha valamilyen gyulladás van a szervezetben.

  18. 19:
    El se hinnéd milyen sok szénhidrátot eszel, csak akkor ha összeírnád. U.i. majdnem mindenben van. Mi az, hogy kerülitek az étolajat? FRÁSZT! a nők szeretik, mert csak oda kell löttyinteni, a zsíírnál meg várni kell, hogy elolvadjon. ne legyen a háznál napraforgó olaj, és kész. Lehet, hogy sok húst és zsiradékot fogyasztasz, de sok szénhidrátot is. ha pedig nem tudsz lemondani a kenyérről, akkor szarj a trigliceriededre. 😀

  19. 20: Nem értem, hogy orvosok miért mondják ennek ellenkezőjét. A háziorvosom azt mondta, hogy csökkentenem kell a zsírbevitelt. Korábban egy nagyon jó orvos azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, de ő azt is mondta, hogy ez leginkább sajt és vaj bevitele hatására nő meg, ezekben meg a szénhidrát kevés.
    Mondjuk értelemszerű, hogy az orvosok vállán nagy felelősség nyugszik, ezért rá vannak kényszerítve, hogy kövessék a kiszabott irányvonalat.

    21: Az étolajat kénytelen a párom beosztani, mert nagyon kevés van, és ha elhasználja, nincs azonnal. Igazából olyasmihez használja, ahol a receptben írják. Nyilván abban is helyettesíthető zsírral, csak nem biztos, hogy az illik az étel ízvilágába. Persze akinek az íz az első és a kenyér, az ne csodálkozzon az adatain. 🙂

  20. 22:
    Recept, ízvilág? Ne hülyéskedj!Ifjúkoromban mindenki mindenhez sertészsírt használt. Az olaj olcsóbb és könnyebben kezelhető. Ez az ok, nem az ízvilág. Anyámnak eszébe nem jutott volna olajjal főzni.

    Az orvosok a “hivatalos” felfogást mondják, mert abból nem lehet bajuk.

  21. 23: Ifjúkorodban nem igen volt például pizza, azt nehéz zsírral elképzelnem. De ez csak egy példa, sokszorosan több étel van ma, mint ifjúkorodban.

  22. Mi napraforgóolajat egyáltalán nem használunk (legfeljebb szappanba), olivát és tökmagolajat annál inkább, természetesen hidegen sajtoltat. Persze ezt sem hevítjük túl, pl. serpenyőben sütéssel, leginkább csak nyersen és süteményekbe használjuk.

    Ezek is ellejavalltak, vagy ez egészséges még szerintetek is?

    (Persze zsírt és vajat is fogyasztunk bőven, amihez az illik.)

  23. Nagyanyám a fánkot is zsírban sütötte és isteni volt.

  24. 24:
    Pizza nem volt, de volt kenyér lángos. Valóban vannak új dolgok, és eltűntek régi dolgok. Pl. barátfüle, tarkedli, angyal bögyörő, mákos guba, stb.
    De tudod mit, azt eszel, amit akarsz, agitál téged a fene.

    25:
    Az oliva drága, divatos, sznobos, de a leghaszontalanabb olaj. A tökmagolaj az OK. Legjobb a repceolaj.

  25. 27: “Legjobb a repceolaj”

    Legjobb lenne, ha nem lenne horrorisztikus ára a boltokban /1400 Ft fél liter/… ahhoz képest, hogy a fél ország repcével van bevetve…
    Persze régen volt olcsón, de akkor a kutya sem vette meg az erukasav tartalma miatt, meg büdös is volt…

  26. 28:
    A közönséges repce olaja mérgező az emberre. Az ember által fogyasztható repceolaj egy külön fajta, ezért drága. De a fenébe is, a sertészsír 560 ft/kg. (lengyel az Auchanban). tessék azt enni.

  27. A zsírszalonna meg 300 Ft a piacon. A “melléktermék” a tepertő, ami szintén hasznosítható (csak úgy, pogácsába, tepertőkrémnek stb.)

  28. 28: Ugyan már, biodízel néven sokkal olcsóbban is megkapod… 😉

  29. 31: Persze, benyakalok egy litert, aztán megyek szántani… 😀

  30. 30:
    Nanemá! A zsírszalonna a piacon 1000 Ft körül van. A 8 cm vastag 1200. Az ehető tepertő kilója 2200-2500 Ft. Szóval szíveskedj valós infókat bevésni ide.

  31. 33: http://www.adonyhuskft.hu/aktualis-arlista.php
    “zsírszalonna 300 Ft * 27 % ÁFA”
    Áfával ugyan 381-re jön ki, de azért inkább a 300-hoz van közel, mint az 1000-hez, bár ez nyilván nem a Pilisvörösvári piacon érvényes ár.
    (Azon meg ne akadjunk fenn, hogy +ÁFA kéne szerepeljen szorzás helyett, nem lehet mindenki penge matekból.)

  32. 34:

    Pilisvörösvárra nem járok. A Flórián téri piaci árakat ismerem + a hipermarket árakat. Az Adonyhúsnál nem állnak vele szóba, ha fogyasztói mennyiséget akarsz venni. Ennek ellenére meglepőek az áraik. Viszont piaci árat írtam, nem vágóhídit.

  33. 35: Pilisborosjenő, Pilisborosjenő, Pilisborosjenő…
    Csak gyakorlom kicsit, hogy ne írjak még egyszer Vörösvárt helyette… 🙂
    Közgazdaságilag pedig a piaci ár tágabb jelentésű, mint a Flórián téri piaci ár, beletartozik a termelői és nagybani piacok ára is.
    Egyébként felhívtam az Adonyhúst, azt mondták, hogy 10 kg-tól már foglalkoznak a zsírszalonna rendeléssel, de azt általában feldolgozzák. Csak akkor van belőle, ha előre jelzem, hogy van rá igény, és amikor kocát vágnak, akkor félrerakják. 🙂
    Szerintem ez még nem olyan szörnyen ipari mennyiség. De hogy az Auchan-os zsír árával össze lehessen mérni a megtérülést, abból még ki kell olvasztani a zsírt, ami idő, energia és munkaigényes dolog…

  34. 36:
    A budapesti piacok, csarnokok általában azonos árakon árulnak. Szoktam még beugrani a Lehel piacra is, ahol az árak megegyeznek a Flórián árakkal.

    Valóban munkaigényes, de kapsz érte töpörtyűt is, ami különben méreg drága.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük