(2855) Globális méretű hazardírozás

Tibor bá’ online

 

A világon több mint tízezer termonukleáris töltet lapul silókban, mamuthordozók hátán, kilövésre készen. Tehát a III. világháború szóba se jöhet. Viszont az amerikai Pentagon teli van 3-4-5 csillagos tábornokokkal, akiknek kell valamit csinálni. Csinálnak is, például kianalizálják a Kínával lefolytatandó következő háborút. Hogy Kínának is vannak hidrogéntöltetei, az nem érdekes. Hát akkor nézzünk bele a kártyáikba, miket sütnek ki.

„Az amerikai haderő fizikai és ciber támadást indíthatna az ellenfél (ez ugye Kína) figyelőrendszerére és fegyverállásaira annak érdekében, hogy tönkrezúzza annak irányítórendszerét, ami biztosítja a győzelmet. Minél gyorsabban sikerül megsemmisíteni a figyelőrendszert, annál kisebb lesz az amerikai vesztesség, és annál nagyobb pusztítást lehet elérni az ellenség fegyverzetében.

A kínaiak azonban figyelembe fogják venni azt a tényt, hogy az USA kétszer is indított megelőző légicsapást Irakban, 1991-ben és 2003-ban, annak érdekében, hogy megsemmisítse az ellenfél figyelőrendszerét és kisebb hatékonyságú légelhárítását. Ezt elkerülni Kína csak úgy tudja, ha ők indítanak megelőző csapást. Ebből következik, hogy mindkét fél élesen figyeli a másik tevékenységét, hogy egy készülő megelőző csapást még időben észleljen. Más szavakkal, az amerikai és kínai erők konfrontációja oda vezethetett volna, hogy bármely fél totális támadást indít a másik ellen, még mielőtt az bármit észlelne. Ide értendő az is, hogy Kína hozzányúl a termonukleáris fegyvereihez még mielőtt azokat az amerikai erők megsemmisítenék.

Nem arról van szó, hogy kell-e az Egyesült Államoknak aktívan tervezni egy Kína elleni háborút. A stratégák úgy gondolják, hogy az Amerikának hadigépezetére kell támaszkodni, hogy fenntartsa uralkodó pozícióját a csendes-óceán keleti partjainál úgy, ahogy ezt a II. világháború vége óta tette.

Kínával kapcsolatos amerikai cél egy Amerikai ellenes ázsiai hegemónia kialakulásának a megakadályozása, ami lenullázhatná a jelenlegi USA szövetségi rendszert.

A helyzet analizátorok között csupán a módszerben van különbség a fenti cél elérésének érdekében, és ha szükséges Kína megsemmisítésében, ha az veszélyeztetné az amerikai hegemóniát.”

Ez tehát teljesen egyértelműen azt jelenti, hogy gazdasági érdekeinek megvédése érdekében Amerika nem retten vissza egy nukleáris megelőző támadástól, miközben mérsékeltebb hangok is léteznek:

„Katonai támadás helyett alkalmazni lehetne a kínai export tevékenység megakadályozását, ami teherhajók elsüllyesztését vagy visszafordítását jelenti. Az export leállítás mellett a Kínába irányított nyersolaj szállítások megakadályozása is hatékony lenne.” [elfelejtve azt, hogy ezt tették a japánokkal, amire kitört közöttük a II. világháború]

A stratégák feltételezése szerint Kína ezt lenyelné, mert egy termonukleáris háborút egyik fél se nyerhetne meg. Ez a feltételezés szerintem nem más, mint globális hazardírozás.

A végső nagy kérdés, ami engem nagyon érdekel, a nagyhatalmak háborúzhatnak-e egymással anélkül, hogy thermonuklearis töltetekhez nyúlnának.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

21 gondolat erről: „(2855) Globális méretű hazardírozás

  1. A gond csak az, hogy a nagy nyitás óta szinte minden Kínából származik. Egy atomháború olyan hatalmas globális válságot idézne elő, ami miatt nem éri meg. Pont a fordítottja történne, mint amire számítanak. Más kérdés, hogy Kína megtámadása szerintem öngyilkosság.

  2. Emiatt marad a szájkarate, meg néhány nagyobb globális cég bojkottja. (i-phone, hauwei)

  3. Tibor bá’

    Ez egy nagyon érdekes és kényes téma, amit ma feldobtál, ráadásul Kína nukleáris potenciálja jóval nagyobb a bevallottaknál, valamint jó néhány technológiai területen is már nemcsak élvonalban van, de egyenesen az élen.

    Elviekben háborúzhatnak egymással nagyhatalmak atomfegyverek bevetése nélkül is, amennyiben a katonai vereség nem fenyegeti egyik oldalt sem a fizikai megsemmisüléssel – ez az USA és Kína esetében egy szép kiterjedésű tengeri összecsapás lehetne, ahol a vesztes fél városai, szárazföldi infrastruktúrája, stb. eleve nem kerül veszélybe.

    Minden más esetben kizárt, hogy atomeszközök bevetése nélkül fusson le egy nagy háború, gondolok itt pl. egy orosz-NATO összeütközésre, ahol bizony minden fontos célpont a konvencionális eszközök hatótávolságán belül van vagy rövid idő alatt ezek hatótávolságán belülre kerülhet.

  4. 3 – MangaM:
    A Dél Kínai tengeren lehetséges egy összecsapás, amiben néhány tucat USA hadihajót elsülyeszenek, amiért felszámolják a mesterséges kínai szigeteket. Aztán csend, és mindenki nyalogathatja saját sebeit.

  5. Egy dél-kínai tengeri katonai ütközetnek is nagyon komoly következményei lehetnek, pláne, ha nem az USA és szövetségesei nyernek.

    Erre egyébként minden esély adott, mivel a térségben a kínai katonai dominancia és fölény nem igazán kérdőjelezhető meg, voltaképpen a teljes kínai haditengerészet mellett a kínai légierő és légvédelem zöme, valamint a teljes partvédelmi rakétás erők is a közelben vannak települve.

    Ebből az következik, hogy hagyományos fegyverekkel az USA távolról sem biztos, hogy képes lenne a kínai haderőt/haditengerészetet legyőzni a kínai térfélen, ugyanakkor egy amerikai katonai vereség az amerikai világbirodalom gyors összeomlását jelentené, minden ezzel járó következménnyel globális szinten.
    A térségben – bár az USA egy Kína ellenes koalíció összehozásán dolgozik – távolról sem mindenki Kína ellensége, így a legjobb esetben is igencsak foghíjas lenne egy Kína elleni katonai fellépés.

    Ettől függetlenül még egy ilyen elvi szinten felvázolt forgatókönyvnek is igen hatalmas kockázatai lennének, egyáltalán nem biztos, hogy az USA beletörődne egy látványos katonai vereségbe (pláne a tengereken) így akár taktikai atomfegyvereket is bevethetne a kínai flotta ellen, de abban sem lehetünk biztosak, hogy nem Kína lépné meg ugyanezt az amerikai flottakötelék ellen. Ezzel együtt a térségben még van néhány erős haditengerészet, akik szintén belekeveredhetnének egy komolyabb balhéba és még mindig ott van a „setét ló” Oroszország, amely esetében kiszámíthatatlan, hogy mit lépne egy kínai-amerikai háború eldurvulása esetén.

    Tehát elvi lehetőség ugyan van egy atommentes háborút megvívni két atomnagyhatalom között, de egy ilyen háborúban nagyon könnyen átlépheti bármelyik fél a nukleáris küszöböt, pláne, ha a másik oldal rövid idő alatt hatalmas veszteséget okoz az ellenfelének.

    Az atomeszköz(öke)t bevető fél gondolhat arra is, hogy ezzel a lépéssel elrettenti az ellenfelét a további harcoktól, mert láthatják, hogy nem félnek atomfegyverhez sem nyúlni. Ez mindenképpen komoly válaszút elé viszi a másik hatalmat, hiszen vagy egy visszavágás mellett dönt – és ekkor tovább emelhetik a tétet egészen egy globális atomháborúig, – vagy behátrál, ez viszont nyílt katonai vereség még akkor is, ha a csatát „elvileg” megnyerték.

  6. Pár éve, mikor a kínai főkatonák nyilatkoztak, már kinyílvánult a mindent elárasztó szerénységük. Először is a győzelem után nem kell nekik egy sem az USA tagállamai közül, de Kanadát azt viszik.

  7. Arra senki sem gondolt mèg, hogy a lézer technológia hogy forrott ki?? Szerintetek semelyik félnek sincs amivel kilométerekről leszedhető egy rakèta, esetleg repülő?
    Amerika bemutatta pár ève a maga töltény nélküli fegyverèt…
    Amúgy kina rendelkezik jelen pillanatban a ritkaföldfémek nagyrèszèvel azt meg tudjuk hogy elég sok kell a mai fejlett berendezésekhez-fegyverekhez.

  8. 5 – MangaM:
    A néhány utolsó háborúját az USA sorra elvesztette, és nem rokkant bele. A képle egyszerű. Kijelenti, hogy a kitűtzött célt elérte és kész. 😀
    Szerintem Oroszország és Kína is azt lesi a másik összeütközik-e az USA-val?

  9. 7. Jónás
    A fegyver minőségű lézer technológiáról, illetve a hasonló fegyverrendszerekről nagyon kevés a valós infó, ami hivatalosan ismert/beismert, az konkrétan orosz lézerfegyver, ami hadrendbe is van állítva, az USA-ban egyelőre csak kísérleti stádiumban vannak ilyen eszközök. Ezek az eszközök ugyan újszerűek és generációs lépést is jelenthetnek majd valamikor, jelen idő szerint viszont a bevethetőségük és a hatásosságuk erősen korlátozott. Ha engem kérdezel, sokkal jobban érdekelne az, amiről mindenki mélyen hallgat: mégpedig a világűrbe telepített fegyverrendszerekről van szó. Ezek stratégiai-hadműveleti jelentőségűek lehetnek, míg a lézerágyúk és társaik maximum harcászati szempontból lényegesek.

    8. Tibor bá’
    Az USA az elmúlt évtizedek kisebb háborúit többnyire elbukta (kivéve Irak, ott a háborút megnyerte, igaz, Irakot és a békét viszont elveszítette) és valóban, ebbe még nem rokkantak bele. Ellenben brutális módon eladósodtak, mégpedig olyan szinten, ami már nehezen kezelhető a szokásos formulák szerint. Azt se feledjük, hogy szemben Kínával ezekben az esetekben nagyságrendekkel kisebb és gyengébb ellenfelekről volt szó, akiknek se katonai, se gazdasági, se politikai erejük nem volt ahhoz, hogy az USA-t bármilyen szinten kikezdjék. Ez Kínára nem igaz, Peking mindhárom téren bivaly erős.

  10. Már rég Kína a világ ura, csak ne mondják ki.

  11. Minden esetre a vilagűrben lèvő technológiáról erősen hallgatnak. Ami engem is èrdekelne.
    Viszont Ami biztos az az, hogy az USA a dollàrral tudja kicsit megfektetni kìnàt, meg az egèsz vilàggazdasàgot. Viszont ekkor jön az hogy az amúgy is tartalèkvaluta szerepre játszó Kina jól jön ki belöle hosszú tàvon.

  12. Pénzügyi szempontból nehéz a helyzet. Személy szerint én a megtakaritásaimat, ha bankjegyről van szó, biztos nem euróba vagy dollárba váltanám, hanem svájci frankba. Az euró csak rövid távon jó, ha milliárdokról beszélünk. A dollár árát az olaj meg a fegyverkereskedelem adja. Na meg Kína gazdasága. Persze van még az arany, ami szintén Kínátol függ.

  13. A lézerekkel az a baj, hogy alapvetően elektromos energia hajtja őket. Amire az a jellemző, hogy nagyobb energiát hosszabb távon tud leadni.

    Ezzel szemben a harci feladatokban nagyon nagy energiasűrűségre van szükség nagyon kis időablakba belesürítve. Erre a kémiai reakciók nagyon alkalmasak, ezek a hagyományos robbanószerek.

    Ezért a harci lézerek hatalmas generátorokat és kondenzátorokat igényelnek, hogy a szükséges pillanatban legyen miből kivenni az energiát.

    Szerintem akkor lehetne ebben áttörés, ha megoldanák, hogy egy kontrollált kémiai robbanás energiáját a lézernyaláb vegye fel. De ilyenről még nem hallottam. (Persze semmi esélyem, hogy bármilyen, 20 évnél frissebb katonai fejlesztésről halljak.)

  14. https://hirtv.hu/hirtvkulfold/stoltenberg-a-nato-dont-a-kovetkezo-lepesekrol-az-inf-szerzodes-orosz-felmondasa-ugyeben-2483364

    Stratégiai öngól:

    Trump februárban közölte, hogy az USA kivonul az INF megállapodásból és felfüggesztik az ebből eredő kötelezettségek teljesítését. Válaszul Oroszország is felfüggesztette a szerződést és új rakétatípusok kifejlesztését indította be.

    Ha újraindul egy atomfegyverkezési verseny, akkor a NATO rövid úton eléri azt, hogy Oroszország rutinból kiegyenlítse a konvencionális téren meglévő minőségi vagy mennyiségi hátrányát szinte minden területen és minden régióban, ez pedig minden lesz, csak nem a NATO katonai fölényének a megőrzése.

    További problémát fog jelenteni az is, hogy a többi nem NATO-tag atomhatalom is (Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea) felbuzdulva a nagyok példáján ugyancsak belehúzhat az atomfegyverkezésbe, ergo világszinten is tovább csökken majd a Nyugat reális katonai fölénye.

    Egy ilyen forgatókönyv bekövetkezte ráadásul arra sarkallhatja majd a jelenleg még csak potenciális atom-középhatalmakat (Irán, Egyiptom, Törökország, Japán, Brazília, stb.), hogy mindenáron saját atomfegyverre tegyenek szert, hiszen ez biztosíthatja majd azt, hogy komolyan vegyék majd az ő igényeiket is a politikában.

    Összességében a világ újra atomfelfegyverzése semmiféle katonai előnyt nem biztosít a Nyugat számára, sőt, egy beinduló és globális méreteket öltő új nukleáris reneszánsz fajlagosan csökkenti és erodálja a Nyugat még meglévő katonai-technológiai fölényének a valós kihasználhatóságát.

    Hiú ábránd abban reménykedni, hogy Oroszországot, vagy pláne Kínát egy új atomfegyverkezési hullám gazdaságilag vagy technológiailag a padlóra küld – erre gyakorlatilag semmi esély. Arra viszont igen, hogy az USA és a NATO konvencionális haderői tétlenségre lesznek kárhoztatva egyre több helyzetben, régióban és állammal szemben, mivel a rivális katonai hatalmak nemhogy csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, fejleszteni fogják a valós és bevethető nukleáris erejüket, azaz az elrettentő képességeiket.

  15. 16 – MangaM:
    El van ez már baszva úgy, ahogy van. It is fucked.

  16. 16.

    Az NFA-t az oroszok sértették meg mivel olyan rakétákat állítottak hadrendbe, aminek a hatótávja jóval meghaladta az NFA -ban vállalt kötelezettségeiket.

    Az US tehát nem is tehetett mást, mint felmondta, mert semmi értelme nem volt már. Ezt nem én találtam ki, hanem pl. Kis-Benedek József beszélt erről, aki tudja mit beszél (nem Georg Spöttle vagy Nógrádi szintjén áll, bár ez utóbbi is ezt mondta erről, ha jól tévedek).

    Egyébként meg elég atomfegyver van már Kínánál, az US-nál és az Oroszoknál ahhoz, hogy többszörösen kiírtsanak mindent, hova kéne még atomfegyverkezni?

  17. Azért arra figyeljünk oda, hogy a nemzetközi egyezményeket sorban az USA mondta fel mindenhol, kezdve az ABM szerződéssel!

    Például mind a Tomahawk, mind a Kalibr cirkálórakéták bevethetősége bőségesen meghaladják az 500 km hatótávolságot, az INF pedig csak és kizárólag a szárazföldi telepítésű eszközökre vonatkozott.

    Az oroszok által fejlesztett és az 500 km-t meghaladó hatótávolságú rakéták/cirkálórakéták eddig mind kizárólag tengeri vagy légi indítású eszközök voltak, a szárazföldi telepítésű Iszkanderek pedig – eddig – nem lépték túl a szerződéses határértéket. Ez persze nem jelenti azt, hogy rövid idő alatt ne lehetne feltornázni ezen eszközök hatótávolságát is, de itt a lényeg nem is ez volt.

    Miután az oroszok is képesek mind a tengerekről, mind a levegőből csapást mérni gyakorlatilag bármelyik európai célpontra, így a szárazföldi telepítésű eszközökre megkötött szerződés félig-meddig pszichológiai hatású volt, tehát nem ezen múlt az európai célpontok nukleáris fenyegetése.

    Az biztos, hogy az INF kivégzése után nagy esély lesz ismét közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és a szárazföldről is indítható szub-, szuper- vagy épp hiperszonikus cirkálórakéták európai telepítésére, aminek igaziból csak hátránya van – nevezetesen lerövidíti az indítás és a célpontba való becsapódás közötti időt, emiatt mindkét oldalnál magas fokú készültség (és vérnyomás) lesz folyamatosan és egy kis tévedés is azonnali csapásba torkollhat az időablak rövidsége miatt.

    Az atomfegyverkezésnél a stratégák sajnos nem azt fogják nézni, hogy mennyi kell ahhoz, hogy az emberiség kifingjon, hanem azt, hogy mennyi eszköz kell ahhoz, hogy egy megelőző csapás után is még elég bevethető fegyver maradjon a garantáltan pusztító ellencsapás kiváltásához, figyelembe véve a meglévő és újonnan telepített ABM-rendszerek képességeit is – azaz baromi sok robbanófej kell majd ismét. 🙁

  18. A tervek szerint egy hétvégi csúcson találkozik Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy országaik mind feszültebb viszonyáról tárgyaljanak. Jól tesszük, ha figyelünk rájuk: a klímaváltozás és a migráció mellett a két szuperhatalom viszonya korunk legfontosabb kérdése. Egy amerikai professzor globális – ám idehaza szinte észre sem vett – bestsellere szerint a történelemben eddig tizenhatból tizenkétszer torkollt háborúba, ha egy domináns nagyhatalom összetűzésbe került trónkövetelőjével. Vajon törvényszerű a robbanás? Nem biztos. „Thuküdidész csapdája” mindenesetre segíthet megérteni, mi miért történik a legnagyobb játékosok között. Világmagyarázat.

    Thuküdidész csapdája: ezért életveszélyes Kína és Amerika viszálya
    https://www.valaszonline.hu/2019/06/25/amerika-kina-trump-hszi-haboru/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük