(1310) Teológia [A sorozat IX. része]

Tibor bá’ online

 

~ab114Ülök a TV előtt és bámulom a képcsövet. Vitaműsor van (mást meg se nézek) és mivel az egyházak finanszírozása van napirenden (és gondolom még jó sokáig lesz is) a négy meghívott vendég között van egy teológus is. Hogy a vitához miért hívtak teológust azt nem tudom, mert sokkal okosabb lett volna egy vallásos jogászt vagy szociológust hívni, elvégre azt kellene megértetni a hívő és nem hívő nézőkkel milyen alapon akarnak az egyházi iskolák egy diák után több pénzt kapni, mint az állami iskolák. Mindegy, ott ül a teológus a maga megkérdőjelezhetetlen tekintélyével, és be kell vallanom, hogy nem eredménytelenül. Az egyéb esetekben meglehetősen nyegle műsorvezető (a nevét azért se árulom el) feltűnő reverenciával teszi fel neki a kérdéseket.

Hoppá! Mit is írtam? „Reverenciával”, hát igen a reverencia azt jelenti, hogy „tiszteletadás”. Bevallom gerincesen, nem véletlenül írtam, hanem előre megfontolt, sunyi szándékkal. Mert hogyan is nevezik a római katolikus papok földig érő, fekete ruháját? „Reverenda”, bizony-bizony reverendának nevezik, ami csak egy icike-picikét tér el a reverenciától. Nem kell hozzá különleges asszociációs érzék, hogy megállapítsuk, több száz éve belénk van súlykolva, hogy a papokat tisztelni kell. Na jó, de egy szekuláris ország közszolgálati tévéjében is? Ezek szerint!

 Nem bánom kanyarodjunk vissza, ha egy TV vitában vallásról is szó van, akkor kell egy teológus, akinek elsődleges szerepe a tekintély sugallása. De mire fel ez a tekintély? Tulajdonképpen mihez ért egy teológus? Buta kérdés. Természetesen a teológiához, de akkor újra felteszem a kérdést, mi az a teológia? Ugyanis a biológia az élőlényekkel foglalkozik, a zoológia az állatókkal, az ornitológia a madarakkal, a grafológia a kézírással, a paleontológia az őslényekkel, és így tovább, de mi az ördöggel foglalkozik a teológia? Szótár szerint „hittudománnyal”. Tehát a hit a tudomány rangjára emelkedett. Persze nem most, már nagyon régen. Vagyis a hittel lehet foglalkozni tudományosan. Például lehet azon töprengeni, sőt vitatkozni, hogy egy tű hegyén egyszerre hány angyal fér el. Tudniillik nem is olyan nagyon régen ez egy hittudományi tétel volt.

Persze tudom én azt, hogy a teológiát hallgatók elsősorban azt tanulják meg, hogyan védjék ki (a szerintem kivédhetetlen) természettudományos ellentmondásokat. Például isten 6 nap alatt teremtette a világot. Ugyanakkor a kőzettan bizonyítja, hogy év milliók kellettek a kialakulásokhoz. Persze ezt kivédeni gyerekjáték. A teológusok fonákkal csapják vissza a labdát. Egy-egy napot nem szabad szó szerint érteni, mert azokat tulajdonképpen egy-egy korszaknak kell tekinteni. A Triász volt mondjuk a szerda, a Jura pedig a csütörtök. Aki piszkálni akarja a Bibliát, az kísérletezzen ennél okosabb ötletekkel.

Megadom magam, kísérletezzen a halál! Sokkal inkább arra vagyok kíváncsi, miért van ez az eget verő tisztelet? Persze finom a modoruk, megnyerően viselkednek. Végtére is isten szolgái tartózkodnak olyan kifejezésektől, mint „notórius hazudozó”, „pufajkás gyilkos”, stb. Ők az anyagi javakat kedves mosollyal, tenyerüket dörzsölgetve, szelíd szavak kíséretében, finom ízléssel kérik. De még mindig nem tudom, a reverencia kikényszerítésén kívül mihez értenek? Mi a szakterületük?

Stephen Hawking az Ősrobbanás névre hallgató elképzelés lelkes híve, maga is számtalan kalkulációt és kiegészítést készített ezzel a 13,7 milliárd évre visszavezetett eseménnyel kapcsolatban. Némi elképesztő feltételezéssel kiegészítve (például a felfúvódás) az elmélet majdnem megállja a helyét. Minden esetre nincs helyette jobb. Ilyenkor írják azt, hogy az elméleti fizikusok túlnyomó többsége „elfogadja” az elméletet. Tehát a tudomány mai állása szerint 13.700 millió évvel ezelőtt volt egy Ősrobbanás. A közölt számérték azt jelenti, hogy a tudósok a Világmindenség jelenlegi állapotából visszafelé haladtak és jutottak volna el a „szingularitás”-nak elnevezett null-pontra. De nem jutottak, csak nagyon megközelítették azt. Ha őszintén belegondolunk nem is juthattak el odáig, mert mintegy „varázsütésre” a tényleges semmiből akkor született a Világmindenségben található összes anyag a gombostű hegyénél is kisebb helyen. Ha pedig semmiből valami „csak úgy” lesz, akkor azt nyugodt szívvel nevezhetjük teremtésnek.

Hawking számításaival nem tudott eljutni a szingularitásig, csak megközelítette azt, méghozzá 10-43 másodpercre. Aki nem ismerné ezt a fajta jelölést, annak elárulom, hogy ez olyan kicsi szám, ahol a tizedesvessző után 43 nullát követve jön az egyes. Ez különben a lehető legkisebb időegység a természetben, ennél kisebb időegység egyszerűen nincs, a fizika törvényei nem teszik lehetővé. Csakhogy a kíváncsi újságírók ennyivel nem érték be és ezért, legalább is az anekdota szerint, Hawking-ot tovább faggatták, mi történhet a 10-43 másodpercen belül? Erre a világ leghíresebb, élő fizikusa azt válaszolta, az ő tudománya eddig terjed, arról ami az mögött van kérdezzék meg a teológusokat.

Én Hawking-nek hatalmas tisztelője vagyok, de rettenetes módon érdekelne, hogy az újságírókat miért pont a teológusokhoz küldte egy megválaszolhatatlan tudományos kérdéssel. Miért nem küldte őket, mondjuk vízvezeték szerelőkhöz vagy műbútorasztalosokhoz. Ezek az emberek ebben az ügyben semmivel se tudnak kevesebbet, vagy akár többet, mint a teológusok. A világ teremtése benne van a Bibliában, igaz meglehetősen szűkszavúan ahhoz képes, hogy milyen fontos esemény, de benne van, és onnan bárki kiolvashatja. Egy vízvezeték szerelő is. Ha a Bibliát tényleg isten sugallta, akkor aligha van szükség egy teológusra ahhoz, hogy interpretálja a tartalmát. Istennek igazán tisztában kellene lenni, hogy milyen szellemi képességgel teremtette az átlagembert.

Nézetemmel messze nem vagyok egyedül. Richard Dawkins elbeszélése szerint saját fülével hallotta, amikor egy teológushallgató ösztöndíjért folyamodott az egyik oxfordi kollégium vezetőjéhez, doktori téziséhez szükséges teológiai kutatások céljából. Az enyhén felháborodott vezető mindössze annyit morgott a bajusza alatt, még abban sem vagyok biztos, hogy a teológia tantárgyszámba vehető-e. Ez a megjegyzés akkor és ott a teológushallgatót könnyedén leszerelte, és nem maradt idő annak firtatására, hogy a teológián belül mi az ördögöt lehet kutatni. Ez persze ritka eset. Dawkins-nek viszont nem ez volt az egyetlen élménye a teológiával kapcsolatban.

2006. novemberében egy kisebb csoport ateista tudós a Kaliforniában székelő Salk Intézetben tartott egy szimpóziumot „A hiten túl: tudomány, vallás, józan ész és túlélés” címen. Az összejövetel célja három kérdés megvitatása volt: A tudománynak el kell-e vetni a vallást? Mivel helyettesítse a tudomány a vallást? Isten nélkül lehet-e erkölcsös az Ember?

Ez bizony komoly program és el is csemegézhetnénk rajta, de nézzük inkább Dawkins további reverendasztikus élményét. A szimpózium első felszólalója, Steven Weinberg egyértelműen kiállt a mellet, hogy a „világnak fel kell ébrednie vallásos lidércnyomásából”. Weinberg kifejtette az összegyűlteknek, hogy „a tudósoknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kiszabaduljunk a vallás szorításából, ami a lehető legjobban járulna hozzá az emberi civilizáció fennmaradásához”. Weinberg szavait a jelenlévők elragadtatva fogadták. Később azonban dorgálásban részesítették, mivel nem elég élesen fogalmazott a vallás ellen, és beismerte, hogy ha az emberiség életéből eltűnne a vallás, neki személy szerint hiányozna. A 73 éves (idősödő?) Weinberg a vallást „egy bolondos öreg nagynénihez” hasonlította, aki nagyokat füllent, és családi intrikákat sző. Ez a nagynéni valamikor szép volt és oly sokáig járt össze a családdal, hogy amikor végérvényesen eltávozott közülük, hiányt hagyott maga után. A tudomány „nagy igazságokat” nem képes nyújtani, míg a vallás ezt könnyedén megteszi. Mi, tudósok, csak apró részleteket tudunk feltárni a Világmindenségről, vallotta be.

Ez persze nagyon szép, csak ki kellett volna egészíteni néhány aprósággal. A tudomány valóban nem merészkedik odáig, hogy hatalmas „igazságokkal” álljon elő, de ez nem tehetetlenségéből, sokkal inkább tisztességességéből fakad. Az is igaz, hogy a vallások játszi könnyedséggel rukkolnak ki mindent elsöprő „igazságokkal” csak éppen bizonyítani nem tudják őket. Ha a cél mindössze az emberek megnyugtatása, akkor a vallás erre kitűnő eszköznek bizonyul, de ha a puszta megnyugtatáson kívül az embernek van igénye némi szavahihetőségre is, akkor a vallásokkal elmehetünk a sóhivatalba.

Mondanom se kell, hogy a szimpóziumon szintén jelenlévő Richard Dawkins köszönte szépen, de ebből nem kért semmit. Dawkins szerint számára Weinberg felfoghatatlanul elnéző volt és nem értette miért törte ki a nyakát, hogy mondjon valami kedveset is a vallásról. „Nekem azonban – folytatta Dawkins – teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.

Nini! Mit is mondott Dawkins? „Belénk oltott vallás iránti tisztelet”, vagyis egy indokolatlan reverencia, amivel az MTV is körül zsongja a meghívott teológust.

Tudom én azt nagyon jól, hogy valamikor a nem túl távoli múltban a falvak legműveltebb, esetleg az egyetlen művelt embere a plébános volt. Övezte is kellő tisztelet, tegyük hozzá, kiérdemelt kellő tisztelet. Ez a tisztelet aztán apáról fiúra, anyáról leányára szállt. Csakhogy időközben a művelődés megszűnt egyházi privilégium lenni, és a Francia Forradalom óta – legalább is elméletben – az „égalité” a divat. Egy szekuláris országban ez igazán illő lenne figyelembe venni.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

30 gondolat erről: „(1310) Teológia [A sorozat IX. része]

  1. Tibor bá! Ennek a tiszteletnek a gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, amikor még nem csak a papok, de a tanárok és orvosok is kiemelt tiszteletnek örvendhettek. Talán azért, mert mind a három az emberrel foglalkozik, annak lelki, szellemi és testi vonatkozásaival. Mindhármat hivatásnak tekintették régen, mint ahogy ma is annak tekintik azok, akik ezt elhivatottságként élik meg. Manapság már kevés tisztelet övezi ezeket az embereket, mindhárom “felhígult” és többnyire megélhetési szakmává vált, kevesen űzik hivatásszerűen. Az általad említett vízvezetékszerelőt is megilletné a tisztelet és minden mesterembert, aki elhivatottan csinálja szakmáját, mert mindent lehet úgy is csinálni. De mint tudjuk, minden szakmában nagyon sokan csak a pénzért dolgoznak, kevés a lelkiismeretes mester és munkás. Az eset, hogy külön tisztelettel szólítanak meg egy teológust a tévében, inkább azt jelzi, hogy ez a tisztelet kijárna egy tudományt művelő professzornak, orvosnak, de mesterembernek is. Nem láttam az általad említett vitaműsort, de valószínűleg a külön tisztelet annak is szólt, hogy esetleg egyedüliként képviselte az egyház álláspontját és mégegyszer mondom ennek a tiszteletnek a gyökerei a régmúltból erednek, talán az akkori embereket kellene megkérdezni, hogy miért tisztelték ennyire a papot, orvost, tanítót.

  2. Két jó okkal kerülendő véglet:

    – a dependens alattvaló, lépten nyomon megnyilatkozó ájult szemforgató tisztelete

    – az önmagától elszállt, önimádó beképzelt hólyag , bárminek és bárkinek a tiszteletére való teljes képtelensége.
    (mert akkor kénytelen lenne szembesülni azzal, hogy nem ő az egyetlen ‘abszolút érték’ a világegyetemben)

  3. ,,Ha csak a vallás tart vissza attól hogy tisztességtelen ember légy,-akkor te már most egy tisztességtelen ember vagy!,,
    /Facebookon terjedő mondás/

  4. 3:
    Ez a tények kifacsarása. A tisztességtelenség profitál, hogy miért nem vagy tisztersségtelen, az indiferens. Nem vagy az, és kész.

  5. 5

    Tibor bá’
    Vannak olyan helyzetek, nem is annyira gyakoriak,amikor igazad van és milliókért, egyéb előnyökért elárulhatod a barátodat, a szövetségeseidet, a szeretődet,az elveidet a hazádat, kijátszhatod azokat akik megbíztak benned. stb.
    Az emberek azonban nem mind hülyék, a simlis pedig sok esetben elárulja magát.
    A tisztességtelenségnek pedig futótűzként terjed a híre.
    A bizalom egy érzékeny és értékes portéka, aminek sokszor hozama is van, nem is mindig jelentéktelen.
    A gazfickó nagy büntetése, hogy rettegni kénytelen , mert magából kiindulva mindenkiben a gazfickót fogja látni.

  6. 6:

    Ez nem válasz arra, amit 5-ben írtam, de legyen, folytassuk innen. A dolgok nem olyan egyértelműek, mint írod. Ha én egy hatalmas elárulással milliárdokhoz jutok, mindenki meg fogja bocsátani az simlisségemet, és dörzsölődni fog hozzám, mert előnyöket vár tőlem. Ez kb. olyan mint: a kis tolvajokat börtönbe zárják a nagy tolvajok miniszteri széket kapnak.

  7. Jelenleg az a diktált életelv, hogy „légy nyertes, különben az aluljáróban fogsz kikötni, és senki sem fog sírni utánad!” Ha pedig ezt tagadod, abból nem az következik, hogy egyetemesebb erkölcsi elvek szerint élsz, hanem, hogy egy naiv balek vagy, aki képtelen az alkalmazkodásra. Szerintem ehhez a helyzethez háromféleképpen lehet viszonyulni. Az egyik lehetőség, hogy az uralkodó szellem motorja vagy, vagyis nyertes bármi áron. Másik lehetőség, hogy mindenbe beletörődve sodródsz. De megteheted azt is, hogy tagadod ezt a törvényt, és tudatosan szembemész vele, annak ellenére, hogy ez a korszellem. Mondjuk úgy, hogy valamiféle örökkévalóból meríted az identitásodat, a szellemi viszonyulásaidat. Hiszen van olyan, ami ezer évvel ezelőtt már volt, és ezer év múlva is lesz, és tudjuk, hogy ez nem a kapitalizmus. Vagy mondjak tízezer évet? Ilyesfajta gondolati háttérrel mindig nyugodtan mehetsz szembe az adott korszellemmel, csakhogy ezt sajnos kevesen vállalják fel, mert a többség képtelen különbséget tenni az outsiderség és a lúzerség állapota között. Csak nyertes-vesztes paradigmában gondolkodnak, így aki kívül áll, azt eleve vesztesnek tartják, hiszen ha az illető nem lenne az, akkor biztosan ott trónolna a tápláléklánc csúcsán. Én tagadom ezt a megközelítést.

  8. 8

    Lehet, hogy én egy másik világegyetemben élek ?
    Véleményem szerint tök beteges, a nyertes vesztes paradigmában gondolkodni.
    Szerencsére nem redukálható ilyen perverz evidenciákra az élet.

  9. 9:

    Nevbemsenkinek igaza van. A “középosztály” nagy többsége, mondjuk 40 alatt pontosan így gondolkodik. Legtöbbje nem fogja megérni a nyugdíjkort. Ide tartozik V is.

  10. Reverendissime, Tibor bá´
    Nagyon jó a kérdés, csak a megközelítés leragadt az ó-szövetséghez.
    Akár kereszténynek nevezetteket, akár a zsidókat nézed, azokhoz tartoznak, akiknek ehhez a kérdéshez születési hibaként fingjuk se volt sohasem, de valamit kellett mondani, mert a plebsz folyamatosan kombinált, akkor jött a 6napos válasz …
    A teremtés problémájával Babilonban találkozott elöször a zsidó intelligencia, de a legfontosabb kérdéseket illetöen még a kérdések megértése is problematikus volt, hát még továbbgondolni. Mivel sem csillagászati, se tengerészeti, se astronom-astrolog elöképzettségük nem volt. Ott viszont nagy böségben zúdult rájuk a csillagászati és orvosi anyag, úgyhogy az összeszedett anyagokból dúskálva két kis “egyetemük” is müködött a városon kívül.
    A régi sumir agyagtáblákon a világegyetem bolygók-mozgása olyan pontosan volt követve, hogy a modern számítógépek csak néhány sec eltérést találtak. Az összes idö- és térszámítás onnan származik, a 360 fok, a 60as idöszámítás, a bolygók adatai, (érdekes, hogy két kis bolygót, amit csak távcsövel lehet látni (Merkur, Venus) pontosan helyreraktak, amit a 18.századi tudósok nem értettek, mert akkor nekik ezek nem létezök voltak … Namost ezeknek normal volt a reinkarnáció is, amire Jézus írásaiban többször hivatkozott, de nagyobbrészét gondosan kicsupálták a 6ezer éves hitüek.
    Vicces sztori, hogy egy szumir agyagtábla csillagászati számítással levezette, hogy amikor 4 bolygónak az együttállása egy közel-keleti pontra mutat majd ekkor és ekkor, akkor ahova mutat, a Teremtö Isten ( vigyázat! Nem azonos az ó-szövetségi Istennel …) fia oda fog megszületni földi ember alakjában. (Akkor az egyszerü emberek is érzékelték, hogy valami történik, s dermedt csönd volt hetekig …) Mikor a tudós archeológus ellenöriztette a számítást, s az idö is stimmelt, a pont Galileára mutatva, a tudós ember sírvafakadt … namost ezeknek az agyagtábláknak a zöme egy egészen komplikált, de másfajta östörténetet is kommunikál, valahogy ezért lett igény, hogy a szumir pap-tudósoknak még az írmagját is hosszútávra kinyuvasztották. És jöttek a reverendák és a rabbik….

  11. Becsszó nem kötekedésből kérdem, de a Sumérek római és arab számokat ugyebár nem használhattak, mert azok még nem voltak feltalálva akkor milyen számokkal közölték ezen valóban megdöbbentő csillagászati adatokat az agyagtáblákon ?

  12. Sokfelé eleve az a pap megszólítása, hogy “Tisztelendő úr”, nem kell a reverendáig menni, hogy a kötelező tisztelet benevelésére ráakadjunk.
    A teológia meg kb. annyira tudomány, mint a mitológia. A legnagyobb teljesítménye az, hogy egy halom mesére építve újabb meséket gyárt. Eszköze nincs arra, hogy az állításainak a valósággal való összevetését elvégezze, így a mesék közül csak az alapján szelektálhatunk, hogy melyik mennyire tetszik, aminek viszont semmi köze ahhoz, hogy van-e igazságtartalmuk.

    11: Le kéne jönni az alternatív történelmi oldalakról, és kicsit összevetni az ott olvasott meséket a valósággal. Pl. azzal, hogy a Vénusz prímán látható távcső nélkül is, Esthajnalcsillag néven jól ismerték a távcsővel nem rendelkező emberek is, mert az egyik legnagyobb fényű éjszakai jelenség… A Marsot is meg lehet figyelni szabad szemmel is, ami annak köszönhető, hogy viszonylag közel van a pályája, még ha a bolygó kicsi is. A távcsövek korszakának felfedezései az Uránusz (1781) és a Neptunusz (1846) voltak, amik nagyok ugyan (de nem annyira, mint a Jupiter és a Szaturnusz), de nagyon messze vannak. Ezeket a sumérok se ismerték. (Valamint a törpebolygók, holdak, aszteroidák megismerése is a távcsöveknek köszönhető.)
    A 4 bolygó együttállásos agyagtábla mesét melyik oldalon olvastad? Esetleg van konkrét hivatkozás, hogy melyik tábláról írtak (a régészek nagyon szépen nyilvántartásba veszik az összes leletet)?
    Gondolod valóban képesek ekkora objektumok olyan pontossággal együtt állni, hogy a Földön kijelöljenek egy régiót?

  13. Tibor bá, az is belénk van sulykolva társadalmilag, hogy az öregeket tisztelni kell, ezért többnyire annak ellenére is tisztelettel bánunk Veletek, hogy időnként nagyon nem szolgáltok rá. Szerintem ez így van rendjén, szerinted nem?

    Megint nagyon magas lóról beszélsz. A középkori európai egyetemeken, amik a modern tudomány bölcsői, a legfontosabb, legalapvetőbb tárgy volt a teológia. Elvárás volt, hogy ezt mindenki tudja, és ennek a fényében vizsgálja a többi tudományt, mert ez biztosította, hogy a tudomány ne távolodjon el Istentől és hozzon létre istentelen szörnyűségeket.

    A teológia tehát a legrégibb és legalapvetőbb tudományok egyike, és igenis magasszintű tudomány, amit az is mutat, hogy szigorú kritériumokkal ellenőrzik a tudományosságot. Ezek a kritériumok nem egyeznek meg a természettudomány kritériumaival – nem is akartak soha.

    Nagyon nagy egódnak kell ahhoz lenni, hogy azt, amit nem ismersz kellően, így leírd nullának.

    Az ateisták meg akárhogy is gyűlölködnek – az utóbbi száz évben egyház és a vallásos emberek tömege az, amelyik a legerősebben áll ellen a modern világ dekadens elhajlásaival, amik pusztulásra viszik a civilizációnkat. Persze, lehet vallástalanul is erkölcsösen élni, lehet józan megfontolásból kevesebbet fogyasztani annál, mint ami jólesik, csak ezt az ateisták közül kevesebben teszik meg.

    Ha vannak is hibái az egyháznak, még mindig sokkal többet kapunk tőle, mint amennyi kárt okoz – és ez még attól függetlenül is igaz, hogy van-e Isten.

  14. 11. Az első fele annak, amit írsz, az OK. De a Venustól kezdve, ami gyönyörűen látható szabad szemmel, zavaros butaság az egész.

    Jézusnak nincsenek ismert írásai, amennyire tudjuk, ő beszélt az emberekhez, a beszédei szájhagyomány útján terjedtek (ami akkoriban döbbenetesen pontos volt), és halála után néhány évtizeddel írták csak le ezeket a történeteket az evangelisták.
    Az evangéliumokban nincs utalás reinkarnációra, viszont nagyon sok utalás van a túlvilági életre, ami egészen más lesz, mint a mostani, itteni ésszel nem is nagyon lehet felfogni. Ez nem fér össze a reinkarnációval.

    Az apokrif iratok pedig nem véletlenül maradtak ki a kanonizációból: azért, mert nem voltak hitelesek. Jó részük a gnosztikus, sátánista eretnekséggel volt átitatva. Ne hozzuk már ezt vissza.

    És végül: négy olyan bolygónak az együttállása, amik közül legalább egy többször nagyobb a Földnél valyon hogyan tud olyan pontosan mutatni, hogy Galilea körülhatárolható legyen? Nekem már az is rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy négy bolygó pontosan egy egyenesbe kerüljön, és ebbe az egyenesbe belekerüljön a Föld is. Ezen belül egy Galileányi pontosság teljesen kizárt. Ezt detektálni pedig legalább a Hubble űrtávcső pontossága kellene.

  15. 14

    A teológiát mindenkinek szíve joga véleményezni és besorolni komolynak vagy komolytalannak tekinteni.

    Tibor bá’ – val egyetemben én is abszolút komolytalannak tartom.

    Nincsen kísérlet, nincsen bizonyítás, a tanulók tekintélyeket fogadnak el.

    Ez nem nevezhető tudományos módszernek.

    Az, hogy egymilliárd ember keresztény és hisz a teológiában tudománynak tekinti azt – még a legközismertebb irányzatokból is van vagy húszféle – az az ő dolguk, de másoktól ne várjanak tiszteletet.
    Vannak akik boxolókat imádnak félistenekként, megtehetik ,de engedtessék meg, hogy mások barbár, brutális ,szadista mutatványosokként elnézzenek fölöttük!

  16. Kb másfél éve volt egy cikk “Milyen értelemben lehet tudomány a keresztény teológia?” a Magyar Tudományban, amit Gánóczy Sándor, a Würzburgi Egyetem Teológiai Fakultás professor emeritusa írt.
    A vége ez:
    “Bebizonyítottam, hogy a teológia tudomány? Nem. De remélem, néhány utalást tettem arra, milyen sajátos értelemben tud a keresztény teológia tudományként viselkedni.”

    Brendel Mátyás meg végigelemzi az egészet, és rámutat, hogy az utalgatások mennyire nem teszik tudománnyá a teológiát:
    http://ateistaklub.blog.hu/2013/01/27/tudomany-e_a_teologia
    (van benne link a Gánóczy cikkre is, annak akit csak az érdekel)

  17. 14.

    Ez egy érdekes dolog, hiszen miközben belénksulykolták, hogy az egyházat és az egyházi méltóságokat tisztelni kell, vajon rászolgáltak erre a tiszteletre?
    Természetesen vannak olyan egyházi, vallásos személyek, akik rászolgáltak a tiszteletre az alapján, amit megvalósítottak, ahogy élnek, de alapból a nagy egyházak összhatása destruktív volt a tudományra, Isten fogalmára(az emberek Istenhez való közeledésére, vagy az átlag ember istenképére) és a társadalomra.

    Vizet prédikáltak és bort ittak. Rossz példát mutattak, kizsákmányoltak, illetve támogatták az uralkodó osztály elnyomását. Háborúkat szítottak, ill. támogatták azokat egészen mostanáig. Gyermekeket rontottak meg nagy számban és ez nem csak a papság és egyházi személyek egy kis részének eltévelyedése, mert maga a szervezet(vatikán) a disznóságok kiderülése után az eltussolásra törekedett általánosan.

    http://kronika.ro/szempont/lesujto-ensz-jelentes-a-vatikanrol

  18. 18

    Igen igen …..csak a hitetlenség, kevés még az e világi “üdvösséghez” is.

  19. 19.
    Igen, van benne valami, amit mondasz. De én nem keverném össze a hitet a reverenda tiszteletével.

    Én hiszek abban, hogy van Teremtő, mert nem tudom elhinni, hogy ez a csodálatosan összetett világ csak úgy létrejött tervezés és gondos kivitelezés nélkül. Az evolúciós elméletet korunk nagy téveszmélyének gondolom, de itt nem ez a téma.

    Ennek ellenére nem érzek reverenciát, ha reverendát látok! 🙂

  20. 20

    ….MERT AMIT TE “CSODÁLATOSNAK” LÁTSZ,
    AZT CSAK EGY HOZZÁD HASONLÓAN “CSODÁLATOS” SZEMÉLY HOZHATTA LÉTRE…

    A csodálatos a te szubjektív véleményed, ahogyan egy tesztoszteron
    agyú férfinak csodálatos egy meztelen nő, a kecskének pedig egy szép zöld káposzta, a légynek meg a dög amibe petéket rakhat.

    Te teszed hozzá a csodálatost a fenti objektumokhoz azok eredendően nem csodálatosak.

  21. 21:

    Nem szokásom ennek hangot adni, de a tiszta logikus levezhetésed megérdemli a figyelmet.

  22. 21.

    Kiragadtál egy szót, de így kellett volna: “csodálatosan összetett”.

    Ez már objektív vagy cáfolod talán mondjuk ez élőlények, vagy akár egyetlen sejt elképesztő összetettségét?

    Gondolj bele,hogy a fejlett tudomány nem tud egy mákszemet alkotni az anyagi részecskékből, amit elvetve növénnyé fejlődne. A mákszem felépítése, összetettsége, és bonyolultsága meghaladja az összes mai tudást. Vajon akkor “csodálatosan összetett” -e?

  23. 23:

    Ez a klasszikus demagógia. A tudománynak nem feladata az alkotás. A tudomány feladata a megismerés. Mi beleszülettünk egy létező világba, sehol sincs előírva, hogy nekünk az itt talált lényekhez hasonlót kellene kreálnunk. — A “csodálatos” jelző tipikisan emberi, teljesen viszonylagos, átitatva szubjektív lelkesedéssel.

  24. 24.
    Ez a klasszikus mellébeszélés. 🙂

    Ne lovagoljunk a szavakon kéremszépen. Rendben, akkor nem csodálatos, csak bonyolult. A csodálatos szó egyébként sem változtat a következtetésem lényegén.

    A tudomány feladata nem az alkotás, jól van, rendben. Úgylátod, hogy csak ez az akadálya annak, hogy nem tud az ember létrehozni mondjuk egy mákszemet, amit el lehet vetni és növény lesz belőle? Nem az az oka, hogy ennek a kicsi magnak a felépítése annyira komplex, amit leutánozni is képtelenek vagyunk?

  25. 24. Tibor bá: Azt nem értem, hogy a környezetünk megismerése céltalan. Tehát a tudomány/megismerés öncélúsága, avagy cél nélkülisége lenne a tiszta tudomány? Még konkrétabban: Ha a tudománynak nem feladata az alkotás, akkor miért alkotunk atomerőműveket? Vagy az atomerőműveket már nem a tudomány hozta létre, hanem a pénzéhség? Miért igyekszünk folyton leutánozni a természetet? (Sok esetben azzal a szándékkal, hogy a természetnél is jobbat kreáljunk.)

  26. 26:
    Ahhoz, hogy a nagy versenyben jó hatásfokkal érvényesülj, meg kell ismerni a feltételeket, a körülményeket. Minél jobban adaptálsz a környezethez, annál életképesebb vagy, ami megengedi számodra a szaporodást. Tehát a sikeresség záloga a minél alaposabb ismeret szerzés. ennek legjobb mondja a tudományos vizsgálat.

    Amit tapasztalsz az a tudományos munkák eredményeinek a gyakorlati felhasználása, de ehhez a tudománynak semmi közer. Az más kérdés, hogy az ember a tudományokat kifejezetten azzal a céllal üzi, hogy az eredményeket felhasználhass.

    A természet leutánzása a lehető legokosabb dolog a világon, mert a természetben talált dolgok 4 milliárd év evolúciójának az eredménye. Az adott természettudományos törvények mellett a lehető legjobb megoldás, például áramvonalasság.

    2:
    Bonyolult? Akkor nem értesz engem. Ezek a jelzők mind emberi fogalmak. A természetben található dolgok csak vannak jelzők nélkül, olyanok, amilyennek lenni kell ennyi (4 milliárd év) fejlődés után.

  27. 20
    “nem tudom elhinni, hogy ez a csodálatosan összetett világ csak úgy létrejött tervezés és gondos kivitelezés nélkül.”

    Én meg éppen azt látom, hogy a bioszférában végbemenő kaotikusan bonyolult folyamatokban nincs semmiféle tervezettség, ezek a folyamatok teljesen azoktól a véletlenektől függenek, amelyek kiszámíthatatlan időszakokban és olyan kiszámíthatatlan szereplők közreműködése folytán alakulnak ki, mint egy aszteroid becsapódása, két elszigetelt kontinens összetalálkozása, egy faj áthurcolása egyik tengerről a másikra a hajó ballasztvizében, vagy egy eljegesedés.
    És ezek képesek átfogóan átgyúrni a bolygó teljes ökológiai rendszereit, fajok ezreit kiirtva más fajok ezreit pedig létrehozva régiekből viszonylag rövid idő alatt.
    Szóval ebbe a káoszba tervezettséget beleképzelni…

  28. 23:
    Mákszemet még nem tud a tudomány, mesterséges baktériumot már igen.
    http://www.origo.hu/tudomany/20100520-szintetikus-biologia-mesterseges-elolenyek-laborban-keszult-az-uj-bakterium-genetikai.html

    De nem mindig az a cél, hogy egy-az-egyben utánozzuk a természetet, pl lovat nem tudott létrehozni a tudomány, de helyette lettek autók és motorok, amik sokkal hatékonyabban szolgálják céljainkat, mint ha ugyanennyi teljesítményt lovakkal akarnánk létrehozni.

  29. ” egy szumir agyagtábla csillagászati számítással levezette, hogy amikor 4 bolygónak az együttállása egy közel-keleti pontra mutat majd ekkor és ekkor, akkor ahova mutat, a Teremtö Isten ( vigyázat! Nem azonos az ó-szövetségi Istennel …) fia oda fog megszületni földi ember alakjában. (Akkor az egyszerü emberek is érzékelték, hogy valami történik, s dermedt csönd volt hetekig …) Mikor a tudós archeológus ellenöriztette a számítást, s az idö is stimmelt, a pont Galileára mutatva, a tudós ember sírvafakadt … ”

    Ezt a valóban bombasztikus kinyilatkoztatást, azért nem ártana forrásokkal, bizonyítékokkal alátámasztani.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük