10 gondolat erről: „(1288) A Föld hőmérséklete 2013-ban”

1. Ilyen rohamosan növekvő CO2 és metán koncentráció esetén van esélye annak, hogy jégkorszakba lépjünk? Mert vita tárgyát képezi, hogy mi váltja ki a jégkorszakokat, az elméletek között van csillagászati is(forgástengely szögének ingadozása).

2. Többféle csillagászati befolyásoló tényező van, az említett ingadozás, a föld elipszispályájának torzulása két szélsőérték között, valamint a tengely dőlésének és az elipszispálya nagytengelyének pozícióváltozása egymáshoz képest. Ha hozzátesszük, hogy ezek ciklusideje 41000, 100000 és 23000 év, el lehet képzelni, milyen kusza mintázatot adhat ki ezek együttes hatása.
   De az is látszik, hogy ezek évezredek alatt változnak, tehát jelen időben való hatásuk elhanyagolható, az kimérhetetlenül kicsi.
   Ezekből csak az határozható meg, hogy a pillanatnyi csillagászati helyzet alapján éppen milyen irányba változik a hatás, de ez sem biztos, hogy egybeesik a tényleges hőmérsékletváltozással, mivel azt még a rendszer tehetetlensége is befolyásolja.
   Tudomásom szerint kb. 6000 éve volt a legutóbbi csillagászati maximum, most éppen köztes időszak van és úgy 5000 év múlva várható egy hűvösödés egy új jégkorszak felé.
   De a mi felmelegítő hatásunk két nagyságrenddel gyorsabb, mint a csillagászati hatások!
   Hogy lesz-e ebből jégkorszak, azt lehet, hogy köbükunokáink sem fogják meglátni, ha így megy tovább. 🙂

3. Bocs, de nem értem, hogy jön ide a jégkorszak kérdése. A jelen állás szerint úgy néz ki, hogy a kérdés az, hogy a felmelegedés közepesen nagy, rettenetesen nagy vagy totálisan végzetes lesz-e. Jégkorszakról szó sincs.

4. 3. Csak elméleti felvetés volt. Mivel a felmelegedést úgyis csak tehetetlen siránkozás kíséri, így gondoltam érdekes lehet ez a véglet is. A jégkorszak még mindig elviselhetőbb lenne az emberiség számára, igaz jelentősen megtizedelne az is. A felmelegedés úgy néz ki jelen állás szerint, hogy kivédhetetlen, de egy szűk elit számára talán az is megoldható.

5. Amit az éves középhőmérséklet ábrából látszik ( a kevés adat miatt a törvényszerűsége vitatható):

   1.) 1960-as évek végétől kezdve a semleges évet El Nino év követ:
   2.) 1997 óta egy semleges évet egy El Nino év követ, tehát nincs egymás után két semleges év.

6. 5: Továbbá 1998-tól kezdve minden El Nino év felett van az El Nino évek átlagának.
   Tehát van esély arra, hogy a következő El Nino év csúcsdöntő év lesz, figyelembe véve az átlagtól való eltéréseket.
   .

7. 6:
   Ezt állítottam én is. Jó eséllyel idén nyáron alapos ízelítőt kapunk.

8. –

9. Ha történt egy globális felmelegedés, majd a magas szinten „stabilizálódott” a hőmérséklet, akkor teljesen egyértelmű, hogy ezekben az években lesznek a legmelegebb évek.
   Korábban a melegedés szinte évről-évre történő folyásával bizonyították a globális felmelgedést, most már a jég olvadásával, az óceánok melegedésével, meg az utóbbi x évben volt az y legmelegebb év kijelentésekkel próbálják az emberek fejében tartani azt. Nem rég már azt olvastam, hogy akkor beszélhetünk globális felmelegedésről, ha évtizedről évtizedre emelkedik az átlaghőmérséklet. Tehát 2021-ben megláthatjuk ez mennyire válik be, bár kétségem sincs afelől, hogy ha az sem fog emelkedést mutatni, akkor lesz egy új módszer, ami még mindig elhiteti az emberekkel…

   „ha ezt vesszük kiindulási pontnak, az 1998-2013 trend pozitív.”

   Miért ne pont 98-at vennénk annak, mikor csak így jön ki a pozitív trend.

   Az átlaghoz éves hőmérsékletet viszonyító ábrán jól látható, hogy változott a helyzet.
   Az El Ninho-k átlagát mutató vonal szépen illeszkedik 98-ig, majd onnan már nem követi, hanem mínuszból pluszba fordul át, miközben az öt piros oszlop gyakorlatilag vízszintes trendvonalat ad.
   A La Ninhaánál kisebb mértékben ugyan, de ugyanez a helyzet.
   Az összes év átlaga meg szintén.
   Ez a legjobb módszer. Elkészítik az adatokat mutató grafikont, majd rábiggyesztenek egy trendvonalat, az egyszerű népeknek úgyis az kell…

10. http://index.hu/tudomany/2014/01/23/csontszarazak_a_kaliforniai_hegysegek/