(1283) Atomreaktorok

Tibor bá’ online

 

~ab108Most, hogy a Miniszterelnök mindenkinek a háta mögött atom egyezséget kötött Putyinnal, a csapból is ez a téma folyik. Érdekes módon elsősorban gazdaságossági okok miatt. Évtizedekig kell évi 300 milliárdot törleszteni, és hasonlók. Vegyük komolyan a dolgot, és időzzünk el rajta egy kicsit!

A reaktor pártiak négy hazugsággal ámítják a népet: 1) Az atomreaktorok biztonságosak, 2) atombaleset következtében még senki se halt meg, 3) Egyedül a nukleáris energia nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, 4) A legolcsóbb energiaforrás. Lássuk csak!

Biztonságos: A „szakértők” számításai szerint a mai reaktoroknál egy millió évente egyszer fordulhat elő baleset. Tekintve, hogy a Földön 400 működő reaktor van, ez azt jelenti, hogy 2500 évente lehetne számítani egy-egy balesetre. A valóság az, hogy az elmúlt 35 év alatt 5 leolvadás történt, vagyis 7 évente egy, ami elég messze esik a 2500 évtől.

Halálesetek száma: Arnie Gundersen szerint a nukleáris balesetek következtében több mint egy millió ember halt meg, csak nem látványosan. Illetve egy részük közvetlenül, míg nagyobb hányaduk közvetve, statisztikailag kimutathatóan.

Globális felmelegedés: A globális felmelegedéshez több, megújuló energiaforrás se járul hozzá, amelyek bevezetése folyamatban van. Példának okáért Németországban már néhány éve nem emelkedik az elektromos áram felhasználása.

Olcsó energiaforrás: Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. kalkulációk szerint a paksi tervezett új reaktorból kinyert elektromosság kétszer lesz drágább, mint a jelenlegi világpiaci ár. Ráadásul a kalkulációkba nem veszik be a radioaktív hulladékok több évszázados kezelését, tárolását. Valamint olyan kockázatokat, hogy a szerződés ellenére a kiégett fűtőelemeket Oroszország egyszerűen nem veszi vissza 30 év múlva.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
___________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

199 gondolat erről: „(1283) Atomreaktorok

  1. Szerintem ebből pénzből szigeteket kellett volna vennie az Országnak. Több okból is:

    1, Elnevezhetjük a szigeteket Orbán családtagjairól tehát lehet, hogy legyugodna és nyugdíjba menne. Azért minimum egynek mégiscsak a Kurvaország nevet is illene megadni)

    2, Mivel lenne bőven jelentkező aki otthagyná azt a kuplerájt és bolondokházázát amit az országból csináltak (megjegyzem nem csak ő) drasztikusan csökkenne az áramfogyasztás igénye is. Az sem kizárt, hogy pár éven belül egy egy agregátor is elég lenne, nemhogy atomreaktor.

    3, Magyarországnak végre lenne tengerentúli üdülőparadicsoma, lepényhal-halászata, kávé és kakaó ültetvénye, banánexportja, kókuszdióligete, paradicsommadara és olyan majmai akik nem akarnak soha a parlamentbe kerülni, hanem megelégszenek csupán azzal, ha a fák tetejéről rikácsolhatnak és ha lopnak akkor is maximum enni és rágcsálnivalót.

    3700 milliárdból nagyjából 3500 db 5 millio USD értékű szigetet lehetne vásárolni aminek a területe általában 10-50 Hektár között mozog. Magyarország területe nem túl durván kerekítve 9 millió hektár (mindenestül) Azaz 3000 milliárd forintból 150-300,000 hektárnyi területet lehetne vásárolni természetesen a hozzátartozó fehér homokos stranddal, Bónuszként habokkal, meg tengeri csillaggal.

  2. 1:
    Valamiről megfeledkeztél. Ha nem építünk reaktorokat szerte a világban, akkor a tengerszint megemelkedik 20 méterrel és mi lesz a szigeteinkkel? 🙂

  3. …”Most, hogy a Miniszterelnök mindenkinek a háta mögött atom egyezséget kötött” …. -szóval Brysseles nem jelezte, hogy a hátuk mögött, söt! a szervilis, Soros-féle Orbán-társulat mindig mindent egyeztet, csak persze nem a plebsszel … legnagyobb valószínüsége annak lehet, hogy a háttértárgyalások már a következö évtizedek Europájának a tagozódását érintik. Néhány országról jelek szerint lemondtak a németek, s csendben az oroszokhoz átsorolódnak … magyar területen nincs terv nyugati fejlesztésre, mig tízezres orosz cégek jönnek.
    Az energia biztosítása ezeknek az óriási idetervezett cégeknek a fontos, nem az épülgetö izraeli luxus-gettóknak …

  4. Tibor bá’

    Tudom, népszerűtlen, de ha az igazságot hirdetjük, akkor néhány tényt nem kellene elhallgatni:

    A “mindenki háta mögött dolgot” azzal kellene árnyalni, hogy a paksi erőmű bővítésének ötlete az általad legőszintébb magyar politikusnak cimkézett Gyurcsánytól származik. Meg is vitatták, és 2009-ben elsöprő többséggel megszavazta a parlament. Aztán Bajnai idején mégeszer volt a dologról egy szavazás, és ott is csont nélkül átment. Végre egyvalami, amiben egyetértés mutatkozik a pártokon felül. Most aztán lehet belőle választási pártpropagandát csinálni.

    A megegyezésnek az is része volt, hogy az oroszok nemcsak hozzák, hanem viszik is az elhasznált uránt. A nemzetközi szerződéseket be szokták tartani. Oroszország a világ sok pontján épít atomerőműveket, ami jelentős bevételt hoz, nem hinném, hogy szerződészegéssel kozkáztatná ezt a jövedelmező üzletet.
    De elméletileg bármelyik nemzetközi partner bedobhatja a törülközőt, ez ellen nincs garancia.

    Továbbá, a kölcsön visszafizetése a termelt áram eladásából lesz finanszírozva.

    A többi pontban van valami igazság, de ezeket össze kellene vetni azzal, hogy NEM bővítjük Paksot.
    Ami a biztonságot illeti, nyilván van rizikó, de senki sem kéri az autók betiltását, mert annyi halálos balesetet okoznak. De akár felhozhatjuk az élelmiszeripart is, mert annak is több áldozata van, mint a nukleáris villanynak.
    Ilyen rendszert építettünk magunknak. Nem ideális, de nem látszik egy valóban működő alternatíva.
    Ha nem bővítjük Paksot, akkor mi lenne? Se szenünk, se megújuló forrás. A világpiactól való függés pedig nem túl biztató. Mindenesetre kiváncsi lennék azokra a számításokra, ami szerint duplája lenne a paksi áram a világpiacinak…
    Azt se tudjuk, hogy 6 hónap múlva hogy fog alakulni a világpiac.

  5. 3.

    Csendben megjegyzem, Németország sokkal jobban függ az orosz energiától mint mi. Meg a piactól. Ha az orosz újgazdagok nem vennék a Merciket meg a golyóálló BMW-ket akkor a német gazdaság sem szárnyalna annyira, mert az EU folyamatosan szűkül.
    Csak a németek korábban kezdték a “keleti nyitást”…
    Még Iránban is ott vannak, nagy számban, olajfinomítókat meg gyárakat építenek.
    A keleti nyitás csak nekünk tilos ?

  6. Éppen azért a költség a legnagyobb baj, mert ekkora pénzből sokkal jobb megoldásokat lehetett volna létrehozni. Én például inkább a geotermikus energiánk kiaknázásra fordítanám.

  7. Bocsánatot kívánok…… vajon nem egy picikét egyoldalúra sikeredett a felvezetőben vázolt látkép a Pakson tervezett felújításról új atomreaktorokról ?

    Mert ha nem, akkor tisztelettel megkérdezem MIÉRT kötötte meg Orbán Kormányos Úr ?

    Neki és a Fijúgnak Qurvajó, de az országnak nem, hogy is vanez ?

    Olyan ez mintha 62 éves koromban 10 éves részletre eladnám az ingatlanjaimat ?
    Nekem jó, mert van mit elköltenem, dorbézolhatok, a három utódom és a papírforma szerint halálom után még 11 évet élő özvegyem ellenben nem örököl semmit ?

    Kvázi törvényesen kisemmizem a szeretteimet ?

    A német egy tradicionálisan nagy technika kultúrájú nép.
    A II.Világháborús ámokfutásukat leszámítva – sajnos ezt azért nehéz elfelejteni – nos ezt leszámítva nem a hülyeségük miatt lettek híresek.

    Németország – kerül amibe kerül – Fukusimából tanulva, az összes atomreaktorát leállítatta.

  8. 3 & 4:
    Én ebből a témából nem kívánok politikai vitát csinálni, tehát nem érdekel, hogy ki, mikor, hogyan, milyen feltételek mellett tervezte, végrehajtotta stb. Én csak annyit írtam, hogy most ez főtéma, vitassuk meg. Direkt hagytam lyukat, de senki se ugrott rá. Ez a több mint egy millió halott például eléggé hasszámnak tűnik. Aztán bátorkodom kitérni arra, hogy tök mindegy ki szállítja az uránt, nem látom garantáltnak, hogy 30 év múlva el is viszi, nem a nemzetközi szerződések gyengülése, hanem a társadalmi összeomlás, a globális felmelegedés miatt, ennél nagyobb problémái lesznek a szerződő félnek. Aztán lesz-e ennyi víz a Dunában, ha jön a szárazság?, amit se Orvbán se Gyurcsány nem tud elkerülni.

  9. 4. Lehettemvolna:
    Javítsatok ki, de tudomásom szerint 2009-ben a parlament csak az egyeztetéseket szavazta meg “elsöprő többséggel”.

    Amúgy szerintem ez az egész 3750 milliárdos üzlet (meg amennyi a vége lesz) csak azt az egyszerű célt szolgálja, hogy ebből az összegből visszacsorgatnak az oroszok bizonyos érdekcsoportoknak. Máris meg vannak oldva a kampány költségei, meg az egész párt túlélése egy esetleges választási vereség esetén! 😉

  10. 8

    A mai bonyolult és kérlelhetetlenül bizonytalan világban, egyetlen dolog garantált, a záros határidőn belül bekövetkező halálunk.
    Minden gazdasági vállalkozás kénytelen a teljesen bizonytalan jövőt bevállalva működni,nincsen más lehetősége.

  11. 8.
    Teljesen igazd van, ha a közeljövőben érkező összeomlásra számítunk.
    De szerintem ha hagyjuk, hogy az öszeomlástól való félelem paralizálja az országot, akkor rosszabbul is járhatunk.

    Mivel nem tudjuk, hogy az összeomlás mikor és milyen irányból érkezik, nagyon nehéz “jól” felkészülni rá.

    Áram meg kell.

    Az egymillió halott pedig eltörpül, a technikai civilizáció többi áldásának áldozataihoz képest, amit “hallgatólagosan” bevállalt a társadalom a “fejlődés” érdekében.

    Én alapvetően nem vagyok atomenergia párti, de vagy sikerül a társadalmat egy jelentősen alacsonyabb energiafelhasználási szintre állítani, vagy fogadjuk el a totális energiafüggőséget.
    Abban egyetérthetünk, hogy akár bal, akár jobb kormány van hatalmon, alapvetően a trendbe igyekvő fogyasztói társadalom mellett van elkötelezve, és a különbség ebben inkább árnyalatnyi.
    Tehát az energiaigénye mindkettőnek nagyjából ugyanannyi, ezért jogos politikát kivonni a dologból.
    Azt tudom, hogy Németországnak voltak olyan tervei, hogy Líbiában a sivatagban több négyzetkilométernyi napelemből kábelen hozza át az energiát Európába, de ez a Líbiai háborúval abbamaradt…
    Nekünk ilyesmi nem áll rendelkezésre, bár nekünk is jó kapcsolataink vannak Líbiával.

    Arra kíváncsi lennék azomban, hogy abból a kölcsönből hány négyzetméter napelemet lehetett volna venni…

    De ha a negatív oldalát nézzük a dolognak, és a nemzetközi helyzet annyira fokozódik, hogy az oroszok szerődést szegnek, akkor szerintem (rövid távon) kisseb bajunk is nagyobb lesz annál, hogy hol tároljuk a rádioaktív szemetet.
    Ami a Dunát illeti… mekkora szárazságnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a reaktor hűtése problematikus legyen?
    A Duna vízgyűjtő területe elég nagy. És ha ezen az egész területen egyszerre folyamatosan lesz akkora szárazság, megint oda lyukadunk ki, hogy Paks hűtése másodlagos a népesség etetése mellett.
    Az igaz, hogy akár politikai, akár klímaváltozás okozta katasztrófa esetén egy atomerőmű sokat ront a helyzeten, de nem tudom, hogy a kataszrófa ismeretének hiányában jobb-e az energetikai kiszolgáltatottságot és a drágább energiát választani.

  12. Több irányból lehet megközelíteni a témát. Például minden lehetséges tényezőt figyelembe véve milyen helyet foglal el az atom az energiatermelési opcióink spektrumában? Figyelembe véve a magyar sajátosságokat, optimális-e az atomot választani? Ha igen, a lehető legjobb szerződést kötötték-e meg most?

    Mindenféle összehasonlítás ebben az esetben csakis fajlagosan képzelhető el: CO2/kWh, átlagos élettartam csökkenés / kWh, forint / kWh.

    Leírhatjuk persze, hogy ‘több, mint egy millió ember’, de ez önmagában nem jelent semmit. Mérlegelnünk kell, hogy mennyi energiára van szükségünk, és ezért mekkora – élettartam rövidülésben kifejezhető – áldozatot vagyunk hajlandóak hozni? Én is megemlíthetném a Mexikói öblöt, amit telenyomtak karcinogén Corexittel, vagy a frackolás miatt mérgezővé váló talajvizet, de nem jelentene alapot érdemi vitára, mivel még becsülni sem tudjuk az átlagos élettartam csökkentő hatást. (Kérdés, hogy egy Tibor bá által korábban vázolt, felmelegedés miatti globális krízis hatásait hogyan vesszük figyelembe? Fukushima miatt lehet, hogy évekkel korábban halnak meg az emberek átlagosan, de ez még mindig nem mérhető egy globális kihaláshoz.)

    A ‘Globális felmelegedés’ pontot nem tudom értelmezni. Minden energiatermelés hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ha ez ellen akarunk tenni, akkor a CO2 kibocsájtást kell minimalizálni, vagyis alacsony CO2/kWh energiaforrást kell választani (és/vagy csökkenteni a felhasználást, társadalmi komplexitást, életminőséget).

    http://srren.ipcc-wg3.de/report/IPCC_SRREN_Annex_II.pdf

    A 10. oldal tetején található táblázat szerint az atomot ebben a tekintetben csak a tengerparti szélfarmok (Balaton nem játszik) és a vízerőművek előzik meg (ehhez is sok sikert Magyarországon).

    Utolsó pont. Tudjuk, hogy a ‘jelenlegi világpiaci ár’ elég képlékeny fogalom, főleg egy 40 évre tervezett beruházásnál. Láttunk már olyat, hogy az olaj ára néhány éven belül 100 dollárt ugrott. És végül: tudtommal jelenleg Pakson van egy olyan pénzügyi alap, amiből az erőmű lezárása és a zöld mező visszaállítása után bodros barikákat és csicsergő kismadarakat telepítenek a helyére, az eperfák árnyékába. Ez persze lenyúlható, mint a magánnyugdíjpénztár, de az ott termelt áram ára tartalmazza.

  13. 12: Ezt az alapot nem kéne lenyúlni, mert a négy , belátható időn belül leálljtandó blokkot ebből kéne biztonságos állapotban tartani, hogy ne legyen belőlük Fukusima.

  14. Mindig is atom párti voltam, csak hát a technika, technológia fejlődése, nem beszélve a fukusimai tragédiáról, elbizonytalanított.

    A család alternatív energiával történő ellátásán gondolkodva, kértem árajánlatot napelemekre.
    Kaptam, 32 m2 2.3 millió Ft.
    Hőszivattyúval kiegészítve cirka 5 millió ft-ból, egy gyengébb autó ára, egy 100 m2-es lakóház teljes energia szükséglete kielégíthető! (Semmi csodatechnika. 🙂 )

    Innen már csak egy lépés, továbbgondolva a paksi beruházást, 600 000 lakást (!) lehetne így önellátóvá tenni, környezet károsítás nélkül!

    De, ha ezt az 5 milló Ft-ot csak napelemekre költenénk családi házanként, akkor, a termelt áram cirka 20%-a fordítódhatna a család áramellátására, a többi 80%-ék mehetne a hálózatba.
    ~10 Kw/ház x 600 000 = ~ 6 000 000 Kw
    Mennyi most a tervezett bővítés energia haszna?

  15. A napelemmel való helyettesíthetőségbe vetett hitet szeretném megingatni.

    Tények:
    A nap nem mindig süt.
    Az emberek folyamatos áramellátást akarnak.

    Lehet vízionálni mindenféle áramtárolási módokat (Set, akkuk, víztározók, kémiai módszerek (hidrogén, methanol), stb), de ezek jelenleg nem tudnak jelentős árammennyiséget felvenni.

    Ezért nem lehet napelemre alapozni az alapellátást.
    Egyénnek nagyon jó, de nagy tömegben nem oldja meg a civilizációnk áramellátását.

  16. 14: Én is ezen az állásponton vagyok, mondjuk én jelentős állami támogatásként adnám hőszivattyús rendszerekre, így nem csak 600 000 lakás energiaellátása oldódna meg. De állami beruházással közintézmények energiaellátását is meg lehetne oldani, ha jól tudom Izland mögött második helyen állunk geotermikus energiát illetően.
    Ezért tartom értelmetlennek ezt az atomerőművesdit.

  17. 15.
    Szerinted mi szólhat a geotermikus energia ellen?
    A leírások alapján geotermikus energis-nagyhatalom vagyunk, mert alattunk “melegebb a talaj”, de eddig miért nem cuppant rá senki?
    Pedig még csúcstechnológia sem kellene hozzá.

  18. 15.
    “A nap nem mindig süt.”
    Így igaz, de a mai napelemek napsütésben a névleges teljesítményük 120-130%-át is képesek leadni, borús időben is 80%-ot, Áramot termel szinte sötétedésig.
    Éjszaka viszont fúj a szél, igaz nem nálunk, de lehet csereberélni a szeles országokkal.
    Egyébként, a éjszakai ellátást, a ma rendelkezésre állók bőven ellátják még sok évig. Paksot egyébként sem lehet leállítani, még 30-40 évig.

    16.
    A geotermikus energia lehetőség még benne sincs ebben a pakliban, a lehetőségek még itt is hatalmasak.
    A kettőt kombinálva meg kész a “független, önálló, önellátó” egység.

    Mindent egybevetve, van alternatív lehetőség ma is, csak ezekkel az a legnagyobb probléma, hogy nem lehet gyorsan, észrevétlenül, hatalmas pénzeket kilopni a rendszerből!!!

  19. 12.

    „Leírhatjuk persze, hogy ‘több, mint egy millió ember’, de ez önmagában nem jelent semmit. Mérlegelnünk kell, hogy mennyi energiára van szükségünk, és ezért mekkora – élettartam rövidülésben kifejezhető – áldozatot vagyunk hajlandóak hozni?”

    Akkor azt javaslod, hogy hívjuk tárgyalóasztalhoz a Halált? Esetleg ő választ tudna adni arra a kérdésre, hogy a döntéshozók szerettei is áldozatul esnek-e, vagy esetleg csak 1millió idegen; de talán még arra is, hogy a halál mennyire demokratikusan oszlik majd el a lakosságban.

    Szerintem legfeljebb forgatókönyveket tudsz felállítani, melyek közül az egyik a totális pusztulás kell hogy legyen, bármennyire hülyén hangzik. Őszintén szólva azt tartom nevetségesnek, hogy még a totális megsemmisülés lehetőségét sem tudja egy szakember sem kizárni az atomenergiával kapcsolatban, mégis abban a hitben ringatják magukat, hogy itt helye van a szofisztikált vitának. Nem tudom, érzed-e ennek az abszurditását.

    Hogy milyen alternatíva van, ahhoz én nem értek, de az energiafelhasználás csökkentése gondolom a legegészségesebb.

  20. Olvasom, a németeknél már most is a napelemek a teljes energia 42%-át hozzák.

    (A rosseb a pofájukba …)

  21. 18.

    Szerintem közel jársz a valódi magyarázathoz…
    A geotermikus energia kiaknázására az oroszok biztosan nem adnának kölcsönt.
    Ugyan, adna-e az IMF ?
    Ha bolond lenne… Ott is az energialobby diktál.
    Tehát mi is csak úgy élvezhetünk, ha másnak is jó.
    A mindenkori kormánynak valószínűleg annyi a mozgástere, hogy válogathat, hogy hova köti be a pénzszivattyút.

    A szél meg a napenergiával az a gond, hogy nehéz vele tervezni, csak átlagban jó. Kiegészítőnek, ha süt a nap, tehermentesíteni a többit.
    Van itt még valami a napelemek gyártása kürül, hogy az igencsak környezetszennyező dolog… nagy mennyiségben ezt is be kell venni a pakliba.

  22. Na, és ha véletlenül bekövetkezik egy baleset a kibövitett paksi erömüben akkor mi van ha a magfúzió ellenörizetlen marad? Kitelepitik az országot?
    A németek és a japánok nem véletlen állitják le rövidesen az összes atomerömüvüket.
    A franciák is ezt teszik és bizonyára sok ország vezetése gondban van Fukushima miatt.
    Akkor most nekünk kell olyan milliárdos atomberuházás ami vagy 50-60 évre komoly gondot jelenthet a következö generációknak.Mi van ha a NATO és az oroszok közt valami vitás dolog miatt megromlik a kapcsolat?
    Valóban nincs jobb?

  23. 17.

    A geotermikus energiával az a gond, hogy nagyrészt hőt tudsz vele kinyerni. Ezt a hőt csak nehezen tudod árammá alakítani, mert a gőz ami a turbinát hajtja nem olyan könnyen elérhető dolog ezzel az energiaforrással.
    Viszont cserébe nagyon karbantartás igényes, a sok lerakódó ásvány miatt.

    Fűtésre jó, de ott is állandó a macera vele.
    Arra egyébként elé a földhő is, amihez alig kell lemenni a talaj alá.

    A folyamatos lerakódások miatt nagyon is komoly technika kell hozzá kezdve a fúrásokkal, és a víz visszasajtolással lehet csak “környezetbaráttá tenni” ami rontja az energiamérleget.

    A szivárgások miatt pedig hamar elszennyezheti az ivóvíz bázist is ahol ez üzemel.
    Hasonlóan a palagáz kitermeléshez.

  24. 18

    Amit írsz az a zöld propaganda.

    A geotermikus problémáit olvashatod eggyel feljebb, ezek is zömmel kis helyi hűtési rendszerekre jók (pl van új építésű társasház földhős vagy geotermikus fűtéssel, ami szuper és olcsó fűtés).

    A német napelemes áramtermelés addig működik amíg van hova eladni a nappal termelt áramot, és mivel más eu-s ország nem bír ekkora napelem parkkal ezért van vevő amíg olcsóbb ez az áram mint a máshogy előállított.
    Mivel kötelező átvétel van ezért bármennyiért odaadják csak fizessen érte valaki, az áramtőzsdén már kezd olcsóbb lenni a nappali áram mint az éjszakai… 🙂

    A gond ott van hogy az ellátásbiztonság miatt a napelemek mellett kell legyen készenléti erőmű, amik nagyon nehezen bírkóznak meg azzal hogy mondjuk egy ciklon miatt 50%-ot esett a betáp oldal (130%-ról mondjuk 80%-ra) és ezért percen belül indítani kell az erőművet, majd amikor elment a felhőtömeg akkor meg le kell állni.
    A szél az meg aztán tényleg összevissza megy, erre alapozni végkép nem lehet.

    Ha a napelem mellett fenntartasz egy hagyományos erőművet, amit rángatva próbálsz működtetni állandó személyzettel, az kinek jó buli?

    Másik gond, ha mindenki ész nélkül napelemezni kezd akkor hirtelen kiderül hogy nem elég a gyártókapacitás, és a ritkaföldfémek is hirtelen kevesen lesznek.

  25. Félreértés ne essék, nem vagyok atompárti, de a lózungok nem elegendőek egy ország energia ellátásához.

    A mai magyar ellátás nagy százalékban pakson nyugszik.
    Ha nincs paks, mert öreg és le kell bontani akkor hirtelen valahogy meg kell oldani a stabil áramellátást.
    Ezt valamivel be kell termelni.

    Olaj, gáz, szén mind valamilyen függést jelent a nyersanyag miatt. Ráadásul CO2 kvóta is kéne rá, meg ki ruház be erre?
    Atom folytatás szinte megkerülhetetlen, és ha még ennek kapcsán növekszik a termelési kapacitás akkor van hova nőni.
    Le lehet bontani pár nem hatékony erőművet, illetve a beruházás révén pörög a gazdaság.

    Ráadásul hitelt kapunk rá, másra meg nem kapnánk már.

    Rengeteg a rövid távú előny, amivel szemben a hosszú távú hátrányok nem érzékelhetők a jelenlegi helyzetből (senki nem gondol balesetre, elsivatagosodásra, stb).

    Mindenkinek érdemes lesz napelemezni, hogy nehogy veled fizettessék ki ezt a csodát.
    Csak nehogy sokan csináljuk, mert akkor erre is lesz valami büntetőadó.

  26. Csak hogy tisztába legyünk vele, miről beszélünk!
    Ha még valaki nem látta volna.

    http://www.youtube.com/watch?v=oVyLjxSytPk&feature=em-hot-vrecs

    24.
    “Amit írsz az a zöld propaganda.”
    Neked és hasonszőrűeknek többszörösen kötelező a film megnézése! 🙂
    Ezt a “zöld propaganda”-t egy-két éven belül megvalósítom.
    Te meg csak hülyítsd magad fideszpropagandával. 😀

  27. 26:
    Csernobil történetét ismerem, ettől még szerintem nem lesz hamis amit írtam a napelem, szélkerék, geotermikus erőmű témában.

    Persze nem kell velem egyetérteni, de próbáljunk tények mentén vitatkozni a másik személyének piszkálása helyett.
    Fidesszel mellélőttél, de ez mindegy is.

    Szerintem felesleges geotermikus/földhő gépeket beruházni, egy jó minőségű klíma jóval olcsóbb és majdnem ugyanazt tudja.
    Napelemet meg én is tervezek akármennyire nem tűnök zöldnek.

  28. 27:

    Ezt az 5MW-os erőművet gondoltad paks helyett?
    3-4 nagyságrend a tévedés, Paks most kb 1700MW-os

  29. 28:
    Folyamatosan fogják ki a halakat Fukushima környékéről. Eddig a legszennyezettebb hal 124.000 Bq(becquerel)/=kg volt. A megengedett érték 100 Bq/kg lenne. Ezt megenni őrültség, de ez még messze van attól,hogy a tengerfenék teli legyen hullákkal.

  30. Szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy eléggé körüljártam a témát ( bár főleg gazdasági oldalról) a Putyin poszt alatt.
    El kéne mindenkinek olvasni az ott írtakat, mert akkor sok hamis érvelés fel se merülhetne.

    3.barba

    “-szóval Brysseles nem jelezte, hogy a hátuk mögött, söt! a szervilis, Soros-féle Orbán-társulat mindig mindent egyeztet, ”

    Annyi kiderül, hogy bár az EU felé jelezték a szándékot, meg elküldték a tervezeteket, de az EU még tanulmányozza az ügyet.
    Azért egy ekkora nagyságrendű ügyhöz egy kis idő kéne, ha már a drága jó kormányzatunk a hatástanulmányokról, az alternatív lehetőségek vizsgálatáról elfeledkezett.

    “Néhány országról jelek szerint lemondtak a németek, s csendben az oroszokhoz átsorolódnak”

    Nem hiszem, hogy az ide befektetett milliárdokról ( befektetések+támogatások) olyan könnyen lemondanának az oroszok kedvéért. Bár kétségtelen zajlik egyfajta orosz nyomulás, de nincs még vége eldöntve semmi.

    4: Lehettem Volna

    “hogy a paksi erőmű bővítésének ötlete az általad legőszintébb magyar politikusnak cimkézett Gyurcsánytól származik. Meg is vitatták, és 2009-ben elsöprő többséggel megszavazta a parlament. ”

    Ahogy láttam már más is írta, de ez CSAK AZ ELŐKÉSZÍTÉSRE AD FELHATALMAZÁST, NEM A SZERZŐDÉSKÖTÉSRE!

    ” A nemzetközi szerződéseket be szokták tartani.”

    Soroljak példákat, amikor nem?

    “Továbbá, a kölcsön visszafizetése a termelt áram eladásából lesz finanszírozva. ”

    No persze, csak az a kérdés, hogy ehhez mekkora áramár szükséges.

    “Se szenünk, se megújuló forrás.”

    Napenergia?

    “Mindenesetre kiváncsi lennék azokra a számításokra, ami szerint duplája lenne a paksi áram a világpiacinak…

    Azt se tudjuk, hogy 6 hónap múlva hogy fog alakulni a világpiac.”

    Jó pár számítás van , ami a majdani termelt áramárat a jelenlegihez hasonlítja.

    Abból az jön ki, hogy olyan olcsón, mint most nem lehet termelni.

    “A keleti nyitás csak nekünk tilos ?”

    Ez érvként eddig nem merült fel a vita folyamán.
    Hanem gazdaságossági, átláthatósági, előkészítettség hiánya (hatástanulmányok, alternatívák stb.) szempontok merültek fel bírálatkánt.

    12:Bockó

    “Mindenféle összehasonlítás ebben az esetben csakis fajlagosan képzelhető el: CO2/kWh, átlagos élettartam csökkenés / kWh, forint / kWh.”

    Egyetértek.

    “A 10. oldal tetején található táblázat szerint az atomot ebben a tekintetben csak a tengerparti szélfarmok (Balaton nem játszik) és a vízerőművek előzik meg (ehhez is sok sikert Magyarországon).”
    Melyik adatsort nézted és miért is azt?

    Nézegetve az irodalmi lista dátumait, kérdés, hogy pl. a PV-nél mi az irodalomi hivatkozások átlaga.
    Mivel a PV árának csökkenése az utóbbi években következett be, ezen költségcsökkentésnek a C02/kWh értékekben is meg kell nyilvánulnia.
    Az atomerőműveknél ilyen nagy mértékű árcsökkenésről nem hallottam.

    “Láttunk már olyat, hogy az olaj ára néhány éven belül 100 dollárt ugrott.”
    És ugyanúgy a mélybe zuhant.
    Piaci negatív áramárra se volt példa mostanáig.

    14: Ciki

    “Kaptam, 32 m2 2.3 millió Ft”
    Ez egy 10kw-os rendszerre szólt?

    15:elfmage

    “Lehet vízionálni mindenféle áramtárolási módokat (Set, akkuk, víztározók, kémiai módszerek (hidrogén, methanol), stb), de ezek jelenleg nem tudnak jelentős árammennyiséget felvenni.

    Ezért nem lehet napelemre alapozni az alapellátást.”

    És 15 év múlva mi lesz a helyzet:
    Már most jó pár energiatárolási módszer van pilot stádiumban.
    Csak abba kell belegondolni, hogy 15 év alatt a napelemek ára, hatásfoka milyen utat járt be.
    Ez miért nem elképzelhető az energiatárolás tekintetében is?
    Van rá piaci igény, lesz rá megoldás is.

    18: Ciki

    “Mindent egybevetve, van alternatív lehetőség ma is, csak ezekkel az a legnagyobb probléma, hogy nem lehet gyorsan, észrevétlenül, hatalmas pénzeket kilopni a rendszerből!!!”

    Mélységesen egyetértek!!!!

    24: elfmage

    “A geotermikus problémáit olvashatod eggyel feljebb, ezek is zömmel kis helyi hűtési rendszerekre jók (pl van új építésű társasház földhős vagy geotermikus fűtéssel, ami szuper és olcsó fűtés).”

    És nem lehetne ebbe az irányba elmenni?
    Hogy a családok helyileg termelik meg az energiájukat?
    Nem csökkentené ez az energiafogyasztásukat?
    Lehet, hogy kevesebb áramtermelő kapacitás is elég lenne a jelenlegi hálózatban?

    “A gond ott van hogy az ellátásbiztonság miatt a napelemek mellett kell legyen készenléti erőmű, amik nagyon nehezen bírkóznak meg azzal hogy mondjuk egy ciklon miatt 50%-ot esett a betáp oldal (130%-ról mondjuk 80%-ra) és ezért percen belül indítani kell az erőművet, majd amikor elment a felhőtömeg akkor meg le kell állni.
    A szél az meg aztán tényleg összevissza megy, erre alapozni végkép nem lehet.”

    Pont erre a problémára is körvonalazódik a megoldás.
    Pl. az északi országok (skandinávok, németek) összekötik a nap és a szélenergia kapacitásaikat egy külön hálózatra, ami így kapcsolódik a fő hálózatra.
    Ezzel statisztikai alapon a termelés ingadozásait csökkentik.

    Az energiatárolás fejlődését se lehet kizárni.

    “Másik gond, ha mindenki ész nélkül napelemezni kezd akkor hirtelen kiderül hogy nem elég a gyártókapacitás, és a ritkaföldfémek is hirtelen kevesen lesznek.”

    Már nemcsak szilícium alapú napelemek vannak, hanem szervesek is.
    Sőt olyanok szervetlenek is, amihez nem kell ritkaföldfém.

  31. Vannak döntések, amik olyan sok tényező mérlegelését teszik szükségessé, hogy mindig lehet gáncsoskodni.

    Ha egy egyén legeslegjobb belátása szerint felelőssége teljes tudatában hoz egy rossz döntést, akkor általában megfizet érte vállalni kénytelen a következményeit.

    A politikus nem lesz kárvalottja, mégoly rossz, országrontó döntéseinek sem.

    Sőt ki sem fog derülni ,hogy ilyen döntést hozott, vagy hoztak többen.

    Ilyenre van megcsinálva a politika intézményrendszere.
    Így működik.

    Ezért én nem megyek el szavazni.

    Nem vállalom ennek a döntésnek mégoly nevetségesen parányi felelősségét sem.

    Mert itt ebben a harsogó hazugságözönben én belátom, hogy nem vagyok képes tisztán látni.

    Nem asszisztálok, ehhez a méltatlan cirkuszhoz.

  32. Szóval Putyin poszt alatti dolgokat összefoglalva a főbb ellenérveim:

    Gyanús ez a nagy sietség, így választások előtt.
    Az idő nem sürget, az első tervezett Paksi blokk leállás 2032-ben lesz.

    A korrupció garantált a múltbeli tapasztalatokból kifolyólag. Mellesleg az oroszok se az antikorrupció elleni harc élharcosai, elég megnézni a Szocsi olimpiai híreket.
    A korrupciós 10%-os felár négyes metró nagyságrendű (450 milliárd forint).

    Addig sok minden megváltozhat energia fronton
    ( áram árak,
    napelem árak, hatékonyság,
    energiatárolás megoldása,
    magfúzió termelésbe állítása.)

    Addig meg lehetne írni jó pár hatástanulmány is, ami mintha elmaradt volna.
    Egyébként se értem, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány miért nem lehet publikus.

    Az olcsó áram ár egyáltalán nem garantált.

    Egy 10-12 MILLIÁRD EURÓS PROJEKTRŐL VAN SZÓ, EHHEZ KÉPEST KÖZEL NULLA A DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS, A KOCKÁZATELEMZÉS!!!!

    A Duna esetleges tartós aszálykori vízállása elég lesz az átmeneti időszakban 2X Paks kiszolgálására is?

    A dúsított urán, mint üzemanyag esetleges árrobbanása kalkulálva van-e a gazdaságossági számításokban?
    (lásd Hetesi féle érveket)

    Egy újabb link a témáról:
    http://magyarnarancs.hu/belpol/paks-bovites-atomeomu-nincs-elerheto-hivatalos-szamitas-83704

  33. 22: A franciák leállítják az atomerőműveket??? És mit terveznek helyette? Tudnál forrást linkelni? Szerintem képtelenség.

  34. 36.

    A franciák nagyon sarokbafestették magukat az atomerőművekkel. Tele van velük az ország, van vagy 35 belőle. Szóval nekik nagyon nehéz lenne váltani.

  35. Az előző linkből az adószám alapján le lehet tölteni a részletes mérleget, stb. itt:

    http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx

    Akkor egy kis matek ( az előző a Putyin poszt alatt található, ahol feltűnő aránytalanságot lehet találni, ha az
    új Paksi erőmű árát más erőművekkel hasonlítjuk össze)

    A 2012-e mérlegükből:

    A tárgyi eszközök összesen ( ingatlan, műszaki berendezés, beruházás stb.)

    2011: 95600 millió HUF
    2012: 87690 millió HUF

    Azaz az éves leírás 2012-ben: 7910 millió HUF volt.

    Ez 8%-os amortizációs kulcsnak felel meg.

    A paksi atomerőmű 2012-es adózás előtti nyeresége a fenti oldalon letöltött eredmény kimutatásból: 40392 millió HUF

    Ha 10 milliárd EU-s beruházással és 8%-os amortizációval számolunk, akkor az éves amortizáció
    3000X0.08=240 milliárd HUF= 240000 millió HUF.

    A 30 éves orosz hitel kamatköltsége legyen 5% (a magyar 10 éves 5.5% körül van) azaz 3000X0.05=150 milliárd HUF=150000 millió HUF.

    Tehát 240000+150000-7910=382090 millió HUF a költségnövekedés e tételeket figyelembe véve.

    Az 2012 éves nettó árbevétel: 184243 millió HUF.

    Az éves költségnövekedés aránya a nettó árbevételhez:

    382090/184243=2.07 !!!

    Ergo, hogy a jelenlegi helyzet fent maradjon az árbevételt több mint kétszeresére kell növelni.

    EZ KÖZEL 2X-ES ÁRAMÁRAT JELENT.

    Na annyit az olcsó paksi áramárról.

    +1:
    Az orosz hitel, ugye Paks szempontjából DEVIZAHITEL, hiszen ő főleg forintban értékesít….
    Ha az állam veszi fel, akkor ő futja a devizakockázatot.

    A kormányzat láthatólag a gyengébb forintban érdekelt, aminek ideig-óráig a devizahitelesek szabnak korlátot.
    Ha ezt a problémát megoldják, csinálnak maguknak egy még nagyobbat.

  36. Nem a legjobb taktika feltételezett hazugságra valódi hazugsággal válaszolni. Vagy nevezzük finomabban vaskos csúsztatásnak? 1.) A folyamatos innovációnak köszönhetően az újabb és újabb nukleáris technológiák egyre biztonságosabbakká váltak. Az ún. szaporitó- és negyedik generációs erőművek már semmilyen veszélyt nem jelentenek a környezetre, sőt hasznositani lehet bennük az addig felhalmozott radioaktiv hulladékot is. Eddig egyetlen leolvadásos baleset volt (Csernobil), Fukushimában nem volt leolvadás. Vajon hol lehetett a többi eltitkolt 3 baleset? 2.) Nem mondott senki olyat, hogy nukleáris balesetben nem halt meg senki! Kérném megjelölni az információ forrását! De az tény, hogy többen haltak meg szénerőművi üzemi balesetben, mint atomerőművi balesetben. 3.) Egyetlen felelős szakértő sem állitott olyat, hogy csak az atomerőművek lennének klimabarátak. Itt megint meg kéne jelölni a forrást! A megújuló energiaforrások egy része és a nukleáris energia tekinthető alacsony CO2 kibocsátásúnak. 4.) Az atomenergiával előállitott villanyáram a legolcsóbb, ez tény. A Franciaországban megtermelt áram 70%-át atomerőművekben állitják elő, a nagykereskedelmi áram ára ezért 50-60%-a a német áramárnak. A megújuló áram ára átlagosan 150-300%-a az atomenergiával termelt áraménak. Ráadásul jelenleg képtelenség annyi áramot előállitani megújuló energiából a nagy helyigény miatt, amivel ki lehetne elégiteni a nagyvárosok és ipari területek energiaigényét. Összefoglalva úgy tűnik, az energetikában is megjelentek a hozzáértés nélküli természetgyógyászok és homeopaták…

  37. 32:

    Nem akarok belemenni a politikai meg korrupciós részébe, abban egyetértünk és ha nem értünk egyet akkor is úgy van 🙂

    A napelem, szélkerék alaperőművi üzemeltetését te is lózung szintjén emlegeted, csakúgy mint a geotermikus energiát.

    A nap éjjel nem süt, akkor be kell kapcsolni a napelemparkkal megegyező kapacitású fosszilis vagy atom erőműveket.
    A szélkerekek szintén zenész, órán belül is leáll, újraindul ahogy a szél fúj.

    A mai civilizáció nem viseli el, hogy ha éjjel felébred (napelem nulla), és megindul a wc felé akkor ne tudjon villanyt kapcsolni (mert szélcsend is van).
    Pláne ha mondjuk még valaki tv-t néz, és szélingadozástól függően van áram/adás vagy éppen nincs órán belül akár 20-szor is váltogatva.
    Nappal is simán előfordulna, hogy a beboruló időtől a napelem kapcsain felére esik a teljesítmény és ha éppen akkor a hálózat többet enne akkor régiókat lekapcsolnak hogy ne omoljon össze a hálózat?

    Mit nem lehet ezen megérteni? 🙂

    Ezek után:
    Ha napelemezel vagy szélkerekezel akkor kell mögé valami melegtartalék, ami gombnyomásra bekapcsol. Ennek a költségét kalkulálta valaki közületek?
    Ez egy akkora beruházás mint maga a napelem vagy szélkerék, ami a büdös életbe nem fog megtérülni mert a kapacitása harmadán fog üzemelni.

    A pakshoz hasonló mamutok nem kapcsolgathatók, de a nagyobb fosszilist tüzelő erőművek is inkább mennek üresben is mert a leállás, felfűtés nagyobb strapa mintha üresben elégeti az aktuális tüzelőt.

    Az hogy egyénileg jó buli egy napelem, mert akkuként használod a hálózatot (ingyen) azt ne keverjük már össze a nagyobb léptékű megyei/országos/kontinentális hálózattal.

    —————————-

    Az hogy miként kéne tárolni az áramot, azt már mindenki unásig tudja.

    DE

    Ezek elméleti gondolatok, és még csak működő kisminta kísérletek is csak nagyon gyerekcipőben vannak.

    Erre példa a helyzeti energiás vízturbinás tározós erőmű, ami a felesleges áramból felszivattyúzza a vizet majd hiánykor ráfolyatja a turbinákra.
    Ennek a hatásfoka szerintetek? Mennyi áramot nyel el, és mennyit ad vissza? Mibe kerül a tárolás a betáplált többszörös áramon felül?

    Szóval nem kiforrott üzemkész technológiákra hivatkozni megint nem kéne, mert mire ez gyártható lesz az is soktíz év.
    És maga egy ilyen erőmű/energiatároló építése is paks nagyságrendű költség.

    Napelem gyártósorokon egyenlőre szilícium alapú PV van. Az hogy kutatják és kísérleti darabok vannak kitudja milyen hatásfokkal azt ne vegyük már úgy hogy holnap veszel egyet akárhol, pláne hogy nagy mennyiségben.

    ——————————————-

    Hőbörögni lehet, hogy miért nem raknak napelemet mindenhova és mekkora spórolást lehetne vele csinálni, csak nem így van.

    Minden napelemet propagálónak javaslom, hogy nézze meg a szépen eltervezett szuper termelő egységének szigetüzemű változatát. Na az az ami nagyban működne, mert az országos rendszernek nincs egy olyan puffer háttere mint a családi házas pv rendszernek a hálózat formájában.

    —————————————–

    Ettől még lehet rossz (és az is) a paksi bővítés, csak nem azért mert a napelem, szélkerék, geotermikus energia mennyire jobban megéri.

    Nem véletlen hogy azért a hálózatokat és az erőműveket tervezik komoly mérnök gárdával.
    Nem fotelból fogják ezeket a műszaki kérdéseket osztani, hanem komoly számolások után lesz meg az a hőn vágyott 100%-oshoz közeli ellátásbiztonság.

  38. 40:
    “Az ún. szaporitó- és negyedik generációs erőművek már semmilyen veszélyt nem jelentenek a környezetre”

    Nocsak, nocsak egy biztonságos technológia?
    Emberi kockázat,időjárási kockázat, geológiai kockázat kizárva?

    “Fukushimában nem volt leolvadás.”

    Esetleg ezt kéne tanulmányozni:
    http://www.merleg-digest.eu/az-atomkorszak-vege/

    “De az tény, hogy többen haltak meg szénerőművi üzemi balesetben, mint atomerőművi balesetben”

    Az atomerőművi baleseteknek csak a közvetlen, azonnali halálesetek vannak figyelembe véve vagy a közvetettek is (Pl Csernobil, Fukushima utólagosan sugárfertőzés következtében korábban elhalálozottak is?

    “Az atomenergiával előállitott villanyáram a legolcsóbb, ez tény. ”
    Vízi erőművek labdába se rúgnak?

    “A megújuló áram ára átlagosan 150-300%-a az atomenergiával termelt áraménak. ”
    Forrás?
    Vízi erőművek, árapály, nem PV naperőművek stb?

    “Ráadásul jelenleg képtelenség annyi áramot előállitani megújuló energiából a nagy helyigény miatt, ”

    Lakossági háztetők esetleg mint alternatíva?

    “Összefoglalva úgy tűnik, az energetikában is megjelentek a hozzáértés nélküli természetgyógyászok és homeopaták…”

    Ja, ja.

  39. 41:
    “A nap éjjel nem süt, akkor be kell kapcsolni a napelemparkkal megegyező kapacitású fosszilis vagy atom erőműveket.
    A szélkerekek szintén zenész, órán belül is leáll, újraindul ahogy a szél fúj.”
    Erre írtam a több eltérő földrajzi lokalizációjú szél és naperőmű egy hálózatba kötését (statisztikailag kiegyenlítik egymást) és ennek a hálózatnak a nagy fogyasztói hálózatra kötését.

    Mindjárt kisebb a puffererőmű szükséglet.
    Napelemeknél hogy este nincs áramtermelés az ok, de a polikristályos PV az szórt fényben is termel áramot.

    “Szóval nem kiforrott üzemkész technológiákra hivatkozni megint nem kéne, mert mire ez gyártható lesz az is soktíz év.”

    Ha már vannak pilot üzemi kísérletek, akkor nincs annyi.
    És nem csak szivattyúzós megoldások vannak, mint ahogyan Te is említetted.

    Magamat idézem, mert az az érzésem, hogy nem olvastad el vagy csak felületesen, amit írtam:


    “Lehet vízionálni mindenféle áramtárolási módokat (Set, akkuk, víztározók, kémiai módszerek (hidrogén, methanol), stb), de ezek jelenleg nem tudnak jelentős árammennyiséget felvenni.

    Ezért nem lehet napelemre alapozni az alapellátást.”

    És 15 év múlva mi lesz a helyzet:
    Már most jó pár energiatárolási módszer van pilot stádiumban.
    Csak abba kell belegondolni, hogy 15 év alatt a napelemek ára, hatásfoka milyen utat járt be.
    Ez miért nem elképzelhető az energiatárolás tekintetében is?
    Van rá piaci igény, lesz rá megoldás is.

    Ezt vesd össze azzal, hogy Paksnál se sürget minket az idő.

  40. 40: A fukushimai balesetnél most kezd majd beindulni a számláló Japán mellett, az USA nyugati parton is.
    Lásd pl. 28 hsz alatti linket.

  41. Paks-Dunai hűtővíz

    “Paks esetében ma a Duna átlagos vízhozama körülbelül 2500 köbméter másodpercenként, ez a tavalyi árvíznél 10 ezerig is felment, az aszályos napokon viszont ezer alá is visszaeshet. Aszódi Attila szerint a paksi atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet vesz ki a Dunából, amely a hűtés után visszakerül a folyóba. Az új blokkokkal ez a mennyiség nagyságrendileg megduplázódna, de még így is biztosítana elég vizet a Duna.”

    http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20140117-regi-vitat-mos-partra-az-uj-paksi-atomeromu.html

    Érdekes hogy Paks kapcsán egy újabb vízlépcső is felmerült.

  42. Ha már energia, akkor érdemes az olajjal is foglalkozni. A 2000-es évek olajárrobbanása hatására mindenki elkezdett racionalizálni, és emiatt a kereslet nem nõtt olyan ütemben, mint azt várni lehetett (egyébként pont ugyanez történt a 70-es évek olajárrobbanása után a 80-as években), miközben számtalan új olajmezõt tártak fel, és indítottak be, ezek közül is kiemelkedik a palaolaj. A kereslet csökkenése és kínálat növekedése az árak összeomlásához kellett volna, hogy vezessen, ám ez nem történt meg (eddig), s ennek legfõbb oka az arab tavasz: számos országban nagyon lecsökkent a termelés (Líbia, Irak, Irán, Szíria)

    http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/16-citadella/4467-

  43. Pzuj:

    Ne beszéljünk már el egymás mellett.

    —————-

    A nap és szél energiaforrás, semmilyen technikai eszközzel nem lehet puffer nélkül (!) folyamatos zsinórárammá alakítani.

    Az sem mindegy, hogy a folyamatos 6500MW igényből kiesik 2000MW mert mondjuk ma éppen borús az idő. Amikor meg hétágas a nap és még a szél is fúj hozzá akkor meg 9500MW van és 3000MW megy a lecsóba.
    Éjszaka meg mindenképpen kell a 4000MW-os egyéb erőmű (szél nem folyamatos ugye).

    Viszont ha már van egy 4000MW-nyi alaperőmű, akkor már olcsóbb azt működtetni akkor is ha szennyez. Akár atom akár fosszilis.

    ——————–

    Az hogy vannak ígéretes kutatások és ott vannak eredmények is az még nem jelent gyártáskész technológiát.
    Tapasztalatok szerint még minimum 10 év mire lesz belőle valami.

    A mostani beruházásokat nem lehet a reménybeli technológiákra alapozva indítani, bármennyire ezt sugallod.

    ————————

    Nyilván paks bővítése politikai döntés, és én sem értek vele ilyen módon egyet.

    DE

    Az hogy miért nem napelemezünk, meg szélkerekezünk az egy populáris lózung.
    Ugyanis a jelenlegi kész technológiákkal nem működik.

  44. 48:”Ne beszéljünk már el egymás mellett.”
    Ne is.

    “A nap és szél energiaforrás, semmilyen technikai eszközzel nem lehet puffer nélkül (!) folyamatos zsinórárammá alakítani.”

    Ezt nem is állítottam, de azt viszont igen, hogy a puffer nagyságát lehet csökkenteni.

    “A mostani beruházásokat nem lehet a reménybeli technológiákra alapozva indítani, bármennyire ezt sugallod.”

    Nem ezt sugallottam, hanem azt, hogy mivel a paksi döntés nem sürgető, be lehet várni ezen technológiák fejlődésének eredményeit.
    Aztán ezen információk birtokában lehet dönteni az áramtermelés fejlesztés irányáról.
    Ezen információk birtokában megalapozottabb döntést lehet hozni, mint a mostani.

  45. “Úgy tűnik, sarokba szorította magát a kormány a paksi atomerőmű-bővítés ügyében. A bejelentett információk alapján ugyanis már nemigen képzelhető el, hogy az államháztartáson kívül legyen elszámolva a projekt. Sőt, meglehet, nem csak az államadósságot, hanem a költségvetési hiányt is növelni fogja a beruházás, ami kiigazítási kényszert jelenthet a kormánynak.”

    http://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/ujabb_megszoritasokat_hozhat_paks-2.4.194199.html

  46. “A Roszatom óránként jött Budapestre, Orbán Viktor és Lázár János féltucatszor tárgyalt az energiaügyi EU-biztossal, Günther Oettingerrel, a magyar miniszterelnök konzultált José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, a Rothschild-csoport és a német Hengeler Mueller iroda pedig a tender nélküli konstrukcióra szerezte meg a brüsszeli pecsétet. Lázár államtitkár vezetésével kormányzati csúcsszerv vitte végig a „szupertitkos” projektet – így alakult az oroszok útja Paksig.”

    http://nol.hu/lap/vilag/20140115-az_uj_kod__atomvonal

  47. 40:
    A biztonságról, költségekről, “olcsóbb áramárról”.
    Jól idéz Aszóditól is. 🙂
    Érdemes megnézni, jó összefoglaló.

    48:
    A paksi bővítés halasztásáról a videóban hasonló az álláspont, mint az enyém.

  48. “Felsmann Balázs tévhitnek nevezi mind azt, hogy az új blokkok biztosítanák a legolcsóbb áramot, mind azt, hogy ebből kivitelre is futná. Jelenleg is rendkívül sok áram kerül be Magyarországra külföldről. Például Ukrajnából, ahol a szénerőművek működtetése környezetvédelmi kérdéseket vet fel. De akár Németországból is, ahol ha fúj a szél, a nagy megújuló energiás farmok csak úgy ontják az olcsó áramot. (Orbán Viktor a Paksra tervezett blokkok áramának egyik fő reménybeli piacaként Németországot jelölte meg.) A szén- és gázerőművek árát emelhetné a nemzetközi szén-dioxid-kvóták drágulása, de ezek ára épphogy esik. Az sem ad okot a bizakodásra, hogy a már említett, 30 forint körüli várható árameladási ár 100 euró/MWh-nak felel meg, miközben a jelenlegi nemzetközi áramárak 40 euró/MWh körül járnak. (A Fidesz-politikusok az árak emelkedését a gazdasági élénküléshez kötik. Kérdés, ez miként hozható majd össze rezsicsökkentési elképzeléseikkel, ami az atombővítés fő ideológiai alapja.)

    Felsmann Balázs a bővítési elképzelés jelentős járulékos költségeire is felhívta a figyelmet. Ahhoz ugyanis, hogy biztonságosan működjenek, erősíteni kell az áramhálózatot, illetve a jelenleg 500 MW-nyi tartalékerőműhöz további 700 MW-t kell létesíteni. (A szabályok szerint ugyanis a legnagyobb hazai blokk méretének megfelelő tartalékerőműnek kell indulásra készen állnia. Ez a paksi tervek alapján 1200 MW lesz.) Ráadásul a jelenleg ismert elképzelések alapján 5-10 évig – 2025-2030 körül – valamennyi, tehát a jelenlegi és az új paksi blokkok is üzemelhetnek – összesen 4400 MW –, ami a magyarországi áramszükséglet 80 százalékát fedezné. (Az is kérdés, ebben az “átmeneti” időben mi lesz a többi erőművel.) Eme járulékos költségeket a kutató 1000-1500 milliárd forintra teszi.”

    http://nol.hu/gazdasag/csunyan_rafazhatunk_a_paksi_bovitesre

  49. Mindebből következik:

    Még ha a biztonsági és a halálesetek számától eltekintünk
    ( nem kéne, mert a poszt szerintem jól fogja meg a lényeget),

    a gazdasági okok miatt egymagában ki lehet jelenteni, hogy ebből egy

    nagy bukta lesz nekünk, adófizetőknek.

  50. Egy példa a napelemek finanszírozására:

    ” Már az az ötlet is innovatív volt, mellyel létrehozta napjaink egyik leginkább nagyra tartott vállalkozója a napenergia-rendszerek lízingelésével foglalkozó SolarCityt. A Tesla atyjaként is ismert Elon Musk cége tegnap újabb meglepő lépéssel állt elő. Egy online saját rendszert terveznek bevezetni, mellyel azok is részesedhetnek a napenergiapiaci forradalomból, akik nem akarnak kifejezetten napelemeket telepíteni házaikra – írja a CNN.

    Újabb innovatív ötlettel állt elő a SolarCity, mely ezúttal azokat vette célba, akik nem akarnak napelempaneleket telepíteni házaikra. Az Elon Muskhoz köthető cég szerdán jelentette be, hogy olyan online rendszert fejleszt, melyen keresztül közvetlenül magánszemélyektől (kisbefektetők) szerezne forrást, kikerülve a nagy Wall Street-i tanácsadócégeket.

    A vállalat tavaly tavasszal dobott piacra 500 millió dollár értékben kötvényeket, melynek egy része végül bár kisbefektetőkhöz került a jegyzést a Goldman Sachs végezte. Az új rendszerrel a SolarCity ki tudja majd kerülni a komoly jutalékért dolgozó tanácsadókat. ”

    http://www.portfolio.hu/tool/print.php?i=194024&k=2

  51. 32.
    ““Kaptam, 32 m2 2.3 millió Ft”
    Ez egy 10kw-os rendszerre szólt?”

    Nem, ez egy 5kw-os. Hőszivattyúval kiegészítve elég 100 m2-es családi ház energia ellátására. A 10kw-ost arra gondoltam, hogy 3 ezer milliárdból, 600 ezer lakást lehetne felszerelni.

    Más.
    A Németek, Franciák hülyék? Le akarják állítani az olcsó energiát előállító atom erőműveiket?
    Vagy tudnak valamit, amit mi nem?
    Például, benne vannak a Tokamat projektbe és már láthatóak az eredmények?
    Persze ezt tudhatják az Oroszok is és talán azért olyan sürgős nekik még egy utolsó bőrt lehúzni az atomerőmű építéséről?

    Az Oroszok, Csernobil óta nem építettek otthon atomerőművet, mivel saját bőrükön tapasztalták “áldásait”.
    Ha beindul egy második robbanás Csernobilban, fél Európát letarolja, lakhatatlanná válik az egész kontinens! Csak a szerencsén és a több ezer ember önfeláldozásán múlott a nagyobb katasztrófa elkerülése.
    Ezt is mérlegre téve, megéri?
    Fukusima bizonyította, nincs 100%-ban biztonságos atom erőmű!

  52. 58:
    Számomra teljesen egyértelmű, hogy az Embernek nem lett volna szabad hozzányúlni az atomhoz, mert ezzel nem csak kiirthatjuk magunkat, de a földi fejlődést évmilliókra vissza tudjuk fordítani. Ez egyértelmű.

    Ennél sokkal érdekesebb azon elgondolkodni, hogy a Természetben miért léteznek radioaktív izotópok. Egyáltalán miért lehetséges láncreakció létrehozása. Ezen lehetőség megteremtésével mi volt a Természet célja, mi neki az értelme? Az, hogy ad a kezünkben egy lehetőséget a totális önpusztításra?

  53. 42:
    Mielőtt válaszolnék, kérem Ön is válaszoljon és adja meg a forrásokat arra nézve, hogy melyik reaktorpárti szakértő állitotta azt, hogy
    „2) atombaleset következtében még senki se halt meg”
    „3) Egyedül a nukleáris energia nem járul hozzá a globális felmelegedéshez”
    Amennyiben ezt nem teszi, akkor jogosan mondom, hogy ön tudatosan manipulálja laikus emberek véleményét és rágalmaz.
    “Az ún. szaporitó- és negyedik generációs erőművek már semmilyen veszélyt nem jelentenek a környezetre”
    Nocsak, nocsak egy biztonságos technológia?
    Emberi kockázat,időjárási kockázat, geológiai kockázat kizárva?
    ———-
    Ha a radioaktiv szennyezés esélye emberi gondatlanság, természeti katasztrófa, vagy terrorista támadás esetén is nulla, akkor nincs többről szó, mint egy autópálya balesetnyi méretű problémáról (ami persze nem kevés, de mégsem katsztrófa).
    ———-
    “Fukushimában nem volt leolvadás.”
    Esetleg ezt kéne tanulmányozni:
    http://www.merleg-digest.eu/az-atomkorszak-vege/
    ———-
    Érdekes volt köszönöm: „A baleset további lefolyásáról nincsenek közvetlen adataink, már csak azért sem, mert a hiányzó áramellátás miatt a mérőkészülékek sem működtek..”
    ———-
    “De az tény, hogy többen haltak meg szénerőművi üzemi balesetben, mint atomerőművi balesetben”
    Az atomerőművi baleseteknek csak a közvetlen, azonnali halálesetek vannak figyelembe véve vagy a közvetettek is (Pl Csernobil, Fukushima utólagosan sugárfertőzés következtében korábban elhalálozottak is?
    ———-
    Ugyanezt kérdezem én is a fosszilis erőművek, a CH-alapú országúti közlekedés és az agrokemikália használat okán? Vajon hányan haltak meg és betegedtek meg tartósan – pl. tüdőrákban – az 50-es évektől kezdve az SOx, NOx telitett szmogok miatt, az ólomtartalmú benzingőz miatt, vagy a növényvédőszer (pl. DDT) maradványok miatt?
    ———-
    “Az atomenergiával előállitott villanyáram a legolcsóbb, ez tény. ”
    Vízi erőművek labdába se rúgnak?
    ———-
    Wow! Hát mégis lesz Magyarországon nagykapacitású vizierőmű? Hallott valamit? Mert a kicsikből származó áram bizony nagyon drága.
    A 80-as évekig megépült nagykapacitású vizierőműveket egyébként ma úgyanúgy betiltanák a természetvédők, mint azt tennék a nukleáris energiával.
    “A megújuló áram ára átlagosan 150-300%-a az atomenergiával termelt áraménak. ”
    Forrás?
    Vízi erőművek, árapály, nem PV naperőművek stb?
    ———–
    Ön szerint miért kell az egész világon állami támogatással, CO2 adókkal és átvételi prioritizással támogatni a megújuló áramot? Azért mert olcsó? Azért mert piaci körülmények között megállna a lábán?
    ———–
    “Ráadásul jelenleg képtelenség annyi áramot előállitani megújuló energiából a nagy helyigény miatt, ”
    Lakossági háztetők esetleg mint alternatíva?
    ————
    Huhhh! Vizuális tipus vagyok, de nehezen tudok igy elképzelni egy new york-i, vagy egy tokiói felhőkarcolót.. hát még a Dunai Vasművet ..
    Igen, fenntartom, ön manipulál:
    “Összefoglalva úgy tűnik, az energetikában is megjelentek a hozzáértés nélküli természetgyógyászok és homeopaták…”

  54. 59.
    Így igaz Tibor bá, csak ez hasonló ahhoz, mint mikor a hegymászót megkérdezték, mi inspirálja, hogy felmenjen arra a hegyre,
    “azért mert ott van”! 🙂
    De persze, ha már egyszer megtapasztaltuk a tulajdonságait valaminek, ettől kezdve viszont sokkal nagyobb felelősséggel kellene kezelni!

    A természetnek viszont, nem hiszem, hogy lenne célja, értelme, a radioaktivitás, az én értelmezésem szerin, egy köztes állapot a stabilitás felé. Se több se kevesebb.
    De ha mégis több, az már Extra területe.
    Szerintem. 😀

  55. 60:
    “„2) atombaleset következtében még senki se halt meg”
    „3) Egyedül a nukleáris energia nem járul hozzá a globális felmelegedéshez””

    Megmutatná azt, hogy hol állítottam ezt?
    Ha nem én állítottam, akkor miért rajtam kéri számon?

    “Amennyiben ezt nem teszi, akkor jogosan mondom, hogy ön tudatosan manipulálja laikus emberek véleményét és rágalmaz. ”

    Látom címkézni azt tud, többszörösen visszatérően is.Csak így tovább, látom ebben jó.

    “Ha a radioaktiv szennyezés esélye emberi gondatlanság, természeti katasztrófa, vagy terrorista támadás esetén is nulla”

    Szóval nulla. A Fukushima bekövetkezte is nulla volt?
    Aztán mégis bekövetkezett?
    De ez most a tuti nulla?
    Ha ön vagy a gyártó mondja, biztosan így van.

    Apropó a korábbi Paksi baleset a bekövetkezési valószínűsége szintén nulla volt?
    Halott már a fekete hattyúról?

    “Ugyanezt kérdezem én is a fosszilis erőművek, a CH-alapú országúti közlekedés és az agrokemikália használat okán?”

    Tehát akkor abban egyetértünk, hogy ha a járulékos haláleseteket beleszámítjuk, akkor nem olyan jó az atomerőmű mérlege se?
    Azt azért beláthatjuk, hogy egy Csernobil vagy egy Fukushima baleset áldozatainak a száma nem korlátozódik az erőmű területére és a baleset közvetlen idejére.

    Tehát érvként ezt elhagyhatjuk?

    “Wow! Hát mégis lesz Magyarországon nagykapacitású vizierőmű?”

    Volt egy állítás:
    ““Az atomenergiával előállitott villanyáram a legolcsóbb, ez tény. ””
    Erre volt egy kérdés:
    “Vízi erőművek labdába se rúgnak?”

    Megmutatná, hogy hol szerepel itt Magyarországra hivatkozás?
    Egy konkrét állítás volt az Ön részéről, amit kétségbe vontam.

    Az Ön részéről ismét elhangzott egy konkrét állítás.

    ““A megújuló áram ára átlagosan 150-300%-a az atomenergiával termelt áraménak. ””

    Várom a forrást.

    “Ön szerint miért kell az egész világon állami támogatással, CO2 adókkal és átvételi prioritizással támogatni a megújuló áramot?”

    Nem is tudtam, hogy a “Vízi erőművek, árapály, nem PV naperőművek stb?” támogatják, mert nem állnak meg a saját lábukon.

    “Igen, fenntartom, ön manipulál:
    “Összefoglalva úgy tűnik, az energetikában is megjelentek a hozzáértés nélküli természetgyógyászok és homeopaták…””

    Tartsa fenn, Ön is.

    Mi a véleménye arról, hogy több szakértő szerint a paksi atomerőmű építése kissé korai?
    Tudja ennek az okát?

    Egy rakás ellenérv felmerült az erőmű kapcán a kommentekben, azokat “hozzáértés nélküli természetgyógyászok és homeopaták” követték el?

  56. 60:
    Én azért nem linkelném be egy Németországban dolgozó magyar matematika tanárnak a 2011-ben megjelent cikkét.

  57. Nagyon rossz érzés fogja el az embert, mikor ezeket a Csernobilos filmeket megnézi youtube-on és felfrissíti az emlékezetét, vagy esetleg új információkat is hall. A likvidátorok csak kevés időt dolgoztak a helyszínen, sokszor csak perceket, ma pedig akik élnek még közülük, emberi roncsok. Akkor ez nekik anyagiakban 18 milliárd rubelbe került, az új szarkofág most 1 milliárd dollár lenne. Minket itt Magyarországon egy ilyen baleset lényegében kinyírna és az ország nagy része lakhatatlanná válna. Érdemes a google maps segítségével egy virtuális sétát tenni Pripjatyban, egy összeomlás utáni, apokaliptikus kép tárul elénk. A nagy Szovjetúnió megrokkant egy felrobbanó reaktortól és ez csak egy volt a 47-ből. A világ reaktorainak pedig közel fele Európában van.

  58. 63: Tibor bá’
    Ezt én linkeltem be.
    Ezt volt hirtelen kéznél, gondolom van még ezen kívül jó néhány is.

    Mivel úgy látom a kérdések egy része dr.Toldi Ottó( keres rá a neten) által neked címeződik, találhatsz jobb érveket is.

    60: Ez kimaradt:
    “Lakossági háztetők esetleg mint alternatíva?
    ————
    Huhhh! Vizuális tipus vagyok, de nehezen tudok igy elképzelni egy new york-i, vagy egy tokiói felhőkarcolót.. hát még a Dunai Vasművet ..”

    Gondolom az azért még az ön képzelőerejét se haladja meg, ha egy családi ház, egy pár lakásos társasház, egy kisebb közintézmény, a villamos energia ellátását napelemek segítségével oldja meg.

    A konkrét felvetés a területről szól, nos az áram termelést
    ezen a módon meg lehet oldani plusz terület, termőföld elfoglalása nélkül is.

  59. Ha egy nemzet döntéseit napjainkban igazán megbízhatónak tartom, akkor azok a Németek.
    Elfogult vagyok, anyám neve Schultz.

  60. Csodálom a hatalmas önbizalmatokat, hogy ti majd az összes méregdrága szakértő feje fölött, pápábbak vagytok a Pápánál.

  61. 65:
    OK,
    akkor 40: (valami Ottó):
    http://www.indiegogo.com/projects/fairewinds-energy-education-nuclear-fukushima?c=activity

    What are the 4 myths the nuclear industry wants you to believe?

    In order to produce more nuclear electricity, the nuclear corporations and proponents need you to believe that nuclear power is safe, no one has ever died or become ill from nuclear power accidents, nuclear power will counteract global warming, and it is the cheapest form of power. Listen to Fairewinds’ Arnie Gundersen tell you the truth about these myths.

    Annyit hozzá kell tennem, hogy a 3. pontot némileg elnagyoltam, de az eszmei értelemét nem változtattam meg. Végül is ez nem egy fizikai szaklap, és közönséges állampolgárok részére készül általános tájékoztatás végett.

    Különben ez: “Az ún. szaporitó- és negyedik generációs erőművek már semmilyen veszélyt nem jelentenek a környezetre, sőt hasznositani lehet bennük az addig felhalmozott radioaktiv hulladékot is” akkora baromság, hogy első körben nem is akartam rá válaszolni. Természetesen, semmi se jelent veszélyt mind addig, amíg nem történik “valami”, amit eliminálni egyszerűen lehetetlen. A radioaktív hulladék hasznosítását tessék szabadalmaztatni. Garantált a dollár milliárdosság. 😀

    67:
    Gábor! Én megtanultam, hogy az íróasztalhoz nem mindig párosul ész is. Ami Magyarországon fokozottan igaz. A Parlamentben ülő képviselőkből bármelyik tizenkettővel röhögve törlöm ki a seggem. Természettudományos ismereteik konvergálnak a nullához. Mindössze azt tudják, hogyan kell lopni a beruházásokból, de ahhoz marhára értenek.

  62. Hát ez se semmi! 🙂 vagy 🙁 ?

    Hallgatom a Pax Vobiscum előadásait.

    Fülöp András volt obudsman előadásánál tartok:

    Bátaapáti nukleáris hulladéklerakó építése:

    Környezeti hatástanulmány az építés végén született meg.

    A földtani se fejeződött be teljesen, amikorra kész lett az hulladéklerakó.

    Földfelszíni lerakásra nem volt szakhatósági engedély, de ott is tároltak radioaktív anyagot.
    Jó pár jogszabályt megszegtek.

    Utalt arra, hogy vannak a magyar jogban szent tehenek, amik jogon felül állnak.

    Azt hiszem, a történet folytatódni fog.

    Az a bizonyos emberi kockázat.

    Durva volt az előadás vége. 🙂

  63. 59.
    A teremtésben a szabad akarat a bizonyíték arra, hogy nem egyszerű programozásról van szó.
    Ez az a “tökéletlenség”, kotyogás, holtjáték, ami arra a garancia, hogy a teremtett világ változni, fejlődni, mutációra képes.

    Ha van pár perced akkor nézd meg a klasszikus John Conway, Game of Life -ról készült pár perces videót.
    Ez mutatja, hogy néhány egyszerű szabállyal milyen meghökkentő jelenségeket lehet produkálni.
    http://www.youtube.com/watch?v=C2vgICfQawE

    Most képzeld el, hogy néhány “véletlenszerűen” berakott sejttel milyen változásokat lehet kieszközölni.
    A következő lépésben képzeld el, hogy ez a véletlenszerűség az öntudat, a döntés képessége.
    És innen talán látható, hogy bizonyos számú döntés az egész rendszert összeomlaszthatja, vagy akár fejlesztheti, vagy a formáját, struktúráját változtathatja.

    Elképzelhető, hogy pontosan a rádióaktivitás az az erő, ami a véletlenszerű mutációt okozza a teremtésben, ami az evolúciót, azaz a környezet többi változásához való nem automatikus alkalmazkodást teszi lehetővé.

    Ha a rádióaktivitással csínyján bánunk, akkor jó eséllyel tudunk alkalmazkodni a változásokhoz.
    De ha a úgy vesszük kezünkbe, hogy a változások felgyorsulnak, akkor genetikusan nem lesz elég idő az alkalmazkodáshoz.

    A szabad akaratban kódolva van az önpusztítás is.
    A gyönyörű a dologban, hogy nem mondhatjuk, hogy, hoppá, véletlen… Akik belebarmoltak az atommagba, azok PONTOSAN tudták, hogy mik a technikai rizikók és mi a politikai-emberi rizikók. Teller Ede világosan elmondta, hogy ő és munkatársai nem csak a tudományos munkában vett részt, hanem az atombomba politikai, stratégiai felhasználásának kidolgozosában is.
    Az atomenergia békés felhasználása kutatásakor is világosak voltak a veszélyek, de valakik vállalták helyettünk ezeket a veszélyeket. A helyzet az, hogy részben kellett bombagyártáshoz az erőmű, részben valóban vonzó az olcsó energia.

    Akik megtették ezeket a lépéseket nem csak gazdasági vagy technológiai döntéseket hoztakk hanem erkölcsieket is.

  64. 70:
    Ez jó érv, de mutációt nem csak ionizáló sugárzás okoz.

  65. 67:Bódi Gábor

    “Csodálom a hatalmas önbizalmatokat, hogy ti majd az összes méregdrága szakértő feje fölött, pápábbak vagytok a Pápánál.”

    Ha elolvastad volna, ami írok és beidézek, akkor láthatod, hogy én is szakértői véleményekre támaszkodom, no meg a józan észre.

  66. Sajnos időnként fel kell tenni a kérdést, hogy létezik-e valóban független szakértő.

    Ez a helyzet a klímaváltozással is. Dunát lehet rekeszteni a legkülönbözőbb ízű, rangú, és elkötelezettségű szakértőkkel, és a nem-szakértők meg vannak lőve, hogy akkor most melyiknek kell hinni.

    Szerintem a fő kérdés nem az, hogy atom vagy megújuló, hanem hogy ami mellett egy ország leteszi a garast, azt rendesen kell megcsinálni. Rengeteg olyan változó van a dologban, amit a szakértők is csk saccolnak, meg ami egyelőre szóba se kerül.

  67. 75:
    Azért a helyzet átlátható.
    1) Felmelegedés ügyében lehet fél millió szakértő, de mindenki NASA és fél tucat hasonló intézmény mérési adatait értékelgeti. nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kiértékeld a látványos adatokat.
    2) Nézd végig a csernobili dokumentum filmeket és rá fogsz jönni, hogy egy idióta is tudna dönteni. Egy ilyen baleset és Magyarország nincs többé. SZÓ SZERINT. Nem kell itt saccolgatni, csak egy picikét gondolkodni. Balesetek nem zárhatók ki 100 százalékos biztonsággal, amit az élet nap mint nap bizonyít.

  68. Ezzel szemben azt az ellenvetést lehet tenni ,hogy meg kell nézni egy autóbalesetben élő ronccsá vált szerencsétlen személyt, aki szívószálon és intravénásan táplálkozik és járni többé sohasem fog élete végéig fekszik majd ,intenzív folyamatos gondozásra szorul a kórházban és kidobod a kocsid sluszkulcsát.

    Az égvilágon mindennek van kockázata.

  69. 76/2 Tibor bá

    Hát ez az! Pl. Mo.-n összesen, nemhogy a honvédségnek, nincs annyi járműve, gépe mint amennyit Csernobilban elhasználtak, kb. 3000 db!

  70. 76/2 Tibor bá

    Hát ez az! Pl. Mo.-n összesen, nemhogy a honvédségnek, nincs annyi járműve, gépe mint amennyit Csernobilban elhasználtak, kb. 3000 db-ot!

  71. “A lap szerdai cikke szerint egyre jobban érezteti hatását Magyarországon is az áram Európa-szerte alacsony nagykereskedelmi ára: az itthoni erőművek mind kevesebb áramot termelnek, miközben az import részaránya a teljes magyarországi felhasználásban történelmi magasságba emelkedett.

    http://m.index.hu/gazdasag/energia/2014/01/22/alig_termelnek_aramot_a_magyar_eromuvek/

    Mivel nagy valószínűséggel az Paks2 drágabban termel, mint Paks1, az esetleges ilyen helyzetek nagyban rontják a megtérülést. Arról nem is beszélve, amikor Paks1 és Paks2 párhuzamosan üzemel majd. Na akkor lesz majd igazán nyomott az áramár.

  72. 55. Ciki Says:
    2014.január.21st. at 15:53

    “Az Oroszok, Csernobil óta nem építettek otthon atomerőművet, mivel saját bőrükön tapasztalták “áldásait”.”

    Hát ez éppen nem igaz.
    Rostov, “Leningrád”, Novovoronyezs.

    “Ha beindul egy második robbanás Csernobilban, fél Európát letarolja, lakhatatlanná válik az egész kontinens! Csak a szerencsén és a több ezer ember önfeláldozásán múlott a nagyobb katasztrófa elkerülése.
    Ezt is mérlegre téve, megéri?”

    Hm. Az oroszoknak van egy projektjük, ami gyakorlatilag az RBMK reaktorok továbbfejlesztése lenne.

  73. 24-25!
    Teljesen egyetértek azzal a hozzászólással..

    Arról nem beszélve ahogy a világ informatikai összeköttetésben áll egymással,és az nem állhat le 10 meg 20 percre mert éppen elbújt a nap,vagy nincs szél,mert az okozna még csak gazdasági összeomlást..

  74. 70
    “Elképzelhető, hogy pontosan a rádióaktivitás az az erő, ami a véletlenszerű mutációt okozza a teremtésben”
    Ezt is megfogalmazták már az élet szempontjából fontos feltételek elemzésekor. A feltételezések szerint nem csak egy bolygórendszeren belül létezik egy zöld zóna, ahol éppen megfelelő a csillag által közölt hőenergia, hanem a galaxisokon belül is létezik egy olyan zóna, ahol már nem tombolnak olyan erővel az anyagi-energetikai folyamatok (fekete lyukak, neutroncsillagok, születő, elpusztuló óriáscsillagok), de ugyanakkor nem is a periféria, ahol már túl gyenge a háttérsugárzás ahhoz, hogy ezt a mutációs mechanizmust fenntartsa.
    Az a baj, hogy arra kevés a tudásunk, hogy megállapítsuk, hogy a sugárzásszint milyen növekedése engedhető meg ahhoz, hogy ez a mechanizmus még megfelelően működjön, és ahhoz, hogy az hosszabb távon a DNS örökítő mechanizmusának szétrombolásához vezessen.

  75. 83.
    “Az a baj, hogy arra kevés a tudásunk, hogy megállapítsuk, hogy a sugárzásszint milyen növekedése engedhető meg ahhoz, hogy ez a mechanizmus még megfelelően működjön, és ahhoz, hogy az hosszabb távon a DNS örökítő mechanizmusának szétrombolásához vezessen.”

    Baj?
    Hát szerintem rövidesen megtudjuk.

    De azt hiszem, jó irányban nézelődsz.
    Érdekes, hogy nem csak az élet kialakulásának feltételei vannak nagyom precízen kidekázva, hanem annak fejlődését, változását befolyásoló tényezők is.
    A génekre ható véletlenszerű sugárzást lehet a földi rádióaktív elemek okozzák.
    A sokkal gyengébb, de valamilyen szinten mégis ható kozmikus háttérsugárzás a személyiség kialakulásáért lehet felelős, amit sokezer éve az Állatöv tanulmányozásával probálnak dekódoni.

    Talán Tibor bá’ kérdésre, hogy a Teremtő miért teremtett rádióaktív izotópokat, az lehet a válasz, hogy tovább szinesítse a teremtett világot, és a változékonyságot is növelje ezzel.

  76. 84: “a Teremtő miért teremtett rádióaktív izotópokat, ”
    Vagy mégis a gnosztikusoknak van igaza és a Gonosz teremtette a világot? A radioaktivitást meg direkt azért, hogy szenvedjünk??? 🙂

  77. Már hosszú-hosszú hónapok óta nem szóltam egyik poszthoz sem, mert…Tibor tudja, hogy miért.

    A NATO részéről Magyarország ill. a Kárpát-Medence műveleti területként van elkönyvelve. Lehet továbbgondolni ezt a tényt.
    Mivel Nyugat-Európában lakossági nyomásra az atomerőműveket fokozatosan leállítják, villamos energiára pedig a gépgyártásnak is nagy szüksége van, ezért a “haszontalan” országokban kell megépíteni a reaktorokat. Az elektromos energiát – természetesen el lehet majd adni a bezöldült Németországnak.
    A gépgyártó óriásvállalatoknak még akkor is megéri – újabb-és újabb üzemeket, akár itt, akár a szomszédoknál felépíteni – ha tudják, hogy bizony a geopolitikai helyzet nagyon forró lesz, egy-két évtized múlva. Ugyanakkor az orosz földgáz, még hosszú-hosszú ideig ellátja még Európát és Európa erőműveit.
    Az is lehet, hogy Pártunk és Kormányunk az erőmű-bővítéssel, mint az oroszok felé tett gesztussal, a hazai mezőgazdasági termékeknek próbálnak szerezni valamiféle piacot.
    Persze egy kis harácsolás is szóba fog majd jönni, a beruházás során: Te adsz nekem, én adok Neked…
    A társadalmak (és az ökoszisztéma) összeomlásának 5 fokozatára, majd a magára hagyott nukleáris hulladék és az időben szét nem szerelt blokkok teszik fel az i-re pontot.

  78. Gondolnak az elkövetkező nagy nyári melegekre, ahol egyre többen vesznek klímát és ez összeomlaszthatja az elektromos rendszert. A két Paks együttesen majd elég energiát termel az 50 fokos katlan átvészelésére.

  79. Csak annyit tudok hozzáfűzni, amennyit magam tapasztaltam. Dolgoztam pár hónapig Waldshut-Tiengen-ben, a svájci határ közelében. A Svájciak több atomerőművet építettek ott a Német határtól pár km-re. Albbruck-ban ahol szobát béreltem magamnak az ablakból láttam az atomerőművet, ami ijesztő volt eleinte a csernobili példa okán. A buszon kérdezgettem embereket, hogy okozott-e valamilyen megbetegedést, mióta itt van, de azt mondták nem. Persze ez nem azt jelenti, hogy tényleg nem, de engem megnyugtatott kicsit. Elhittem nekik; el akartam hinni.

  80. 89:
    baleset nélkül az atomreaktorok valóban ártalmatlanok. Nem kell tőlük félni. baleset esetén hirtelen megváltozik a helyzet.

  81. 90.

    Hogy az életben egy egy neccesebb helyzetben az emberek mekkora kockázatokat vállalnak be a legtermészetesebb módon, arról nem szól e poszt.
    Hogy más technikai létesítmények mekkora kockázatot jelentenek arról sem szól.
    A fő üzenete primitív és következésképpen hamis.
    Egy laikus nem is lehet képes másra bármilyen intelligens is néhány órás belefeccölt munkával.
    Az üzenet a primitív babonás vadembernek és a tudattalannak szól.
    Megvilágítom, hogy megértsetek :

    Ha valaki kénytelen volt végignézni mondjuk 60 percen át hogyan vágtak ki a tűzoltók élő emberi roncsokat egy autóbalesetet elszenvedett zöld színű WW – ból és a következő héten autót vásárol az biztosan nem zöld WW lesz.

    Ennyi az egzakt és fontos üzenet miután az olvasók 99% – a meg sem értené a témában elkészült szakvéleményeket.

  82. 91:
    Gábor! legközelebb mielőtt leülsz pötyögni egy hozzászólást, javaslom, vedd be a bogyóidat, talán az segít. Ez ma már a második pimaszkodó hülyeséged. Maradjunk annyiban, hogy fel se vagy képes mérni, mihez értek én és mások, és milyen mértékben.

  83. Érdekes nézni ezeket a csernobilos dokumentumfilmeket. Volt egy fickó, aki éppen akkor az erőmű tava mellett horgászott és közelről látta a robbanást, amit vulkánkitöréshez hasonlít, az interjúban meg is szólalt. Mellette ott repkedtek a fűtőelemdarabok, mégis megúszta és huszonvalahány évvel később interjút ad. Másokat meg borzalmas állapotban mutatnak a kórházi ágyon, belilult fejjel, múmiává aszalódva. Maga az erőmű még 2000-ig üzemelt, a dolgozók nap mint nap bejárkáltak, pedig a 30 km-es körzetet kilakoltatták. Sőt a mai napig is működik csökkentett személyzettel, a státusza egy működő erőműével egyenlő. Szóval érdekes ez a kettősség, hogy míg mások Kijevben, vagy attól távolabb is pajzsmirigyrákot kapnak, addig az erőmű dolgozói vígan elvannak a helyszínen minden különösebb probléma nélkül.

  84. 93:
    Csernobilben még a Röntgen egységet használták. A besugárzást Röntgenben kifejezve az 50/50 halálos dózis 400 R. Ha valaki ekörül kapott, akkor vagy meghalt vagy életben maradt. Viszont ennél sokkal kisebb dózis is okozhatott halált úgy, hogy akár 30 évvel később kialakult benne egy rák a besugárzás miatt, de ez nem törvényszerű, mert ha nincs a pasinak hajlama a rákra, akkor nem kap rákot.

  85. “Az alapblog.hu-nak adott interjúban jelzi, hogy az amerikai palagáz-forradalom, valamint sok egyéb tényező miatt az energiaforrások világpiacán elkerülhetetlenül bekövetkező áresés hátrányosan érinti Oroszországot és a többi nagy energiaexportőr országot, ezért ezek várhatóan minden eszközzel igyekeznek majd megállítani a drámainak ígérkező folyamatot. A brit interjúalany erősen kételkedik abban, hogy belátható időn belül Európára is átterjedhet az amerikai palagáz-forradalom.”


    Maradjunk annyiban: nincs bizonyíték arra, hogy az atomenergia szerepének növelése révén olcsóbbá válik egy-egy országban vagy nemzetközi szinten az energiaellátás.
    De valójában nem is létezhetnek perdöntő adatok, mert e téren, az utóbbi húsz évben szinte nem is épült a világban atomerőmű, és csak nagyon kisszámú létezőt bővítettek.”

    “Immár történelmi tapasztalatnak nevezhető, hogy Oroszország mindig pontosan, kiszámíthatóan, a megállapodásokhoz tartva magát látta el az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európát földgázzal. Más kérdés, hogy Ukrajnával szemben viszont folyton csak játszadozott, érvényre juttatta saját nagyhatalmi érdekeit. Be kell látnunk, hogy Kelet-Európában – másfajta történelmi tapasztalatok okán – nyilván óvatosabbnak kell lennie az embernek Oroszországgal kapcsolatosan, mint Nyugat-Európában. Az itt az ismételt mondanivalóm, ugyancsak tapasztalatok alapján, hogy nem tanácsos függőségi viszonyba kerülnie egy energiaimportőrnek egyetlen másik országgal vagy csupán egyfajta energiaforrással szemben sem.”

    http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/37-zentuccio/4497-ovakodjazatomfuggosegtolesmindenmasfuggosegtol

  86. 92

    Tévedni emberi dolog, mondta a sündisznó és leszállt a súrolókeféről.
    Vérnyomáscsökkentőket szedek mást nem.
    Nem igazán fair ezzel jönni.

  87. 96:
    Az unfair bejegyzéseket te kezdted el betenni. Én csak következtettem. Te kötötted az ebet a karóhoz, hogy én írtam be a te nevedben. Eszedbe se jutott más lehetőség. Nekem lett gyanús, hogy annyira szabadkozol.

    mellesleg elég korán kezdted a vérnyomás csökkentő szedését.

    próbálj rájönni, miért éppen téged szúrt ki ez a troll, aki nagy valószínűséggel Zsidany. Nézd meg Zsidany E-mail címét, hátha abból ki tudsz valamit találni.

    zsidany@gmail.com

  88. Egyikünknek sem jutott eszébe ez a lehetőség.

    Ez az IGAZSÁG.

    Tudjátok mi az IGAZSÁG,az IGAZSÁG egy hasznavehetetlen kacat.

  89. A csernobili lezárt zónában az élővilág gyorsan regenerálódott és a nyugalom hatására még gyarapodott is, annak ellenére, hogy ezekben az állatokban sugárzó izotópok vannak. Úgy tűnik az ember rosszabb hatással van a biodiverzitásra, mint a sugárzás. Ami a kutatókat is meglepte, hogy a megjósolt nagy számú mutációt nem lehet nagyon felfedezni a környék állatvilágában. Lehet, hogy az élet sokkal több annál, mint szerves molekulák véletlen csoportosulása.

  90. “Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a szet lesz a megoldás, mondja Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. „Számításaink szerint a 7 évig egyszerre működő hat reaktor évente 30 terawattóra áramot termelhet, ebből nagyjából 1 TWh lehet az, amit más megoldás híján kényszerértékesíteni kellene, ha addig nem épül valami, amivel ez a mennyiség tárolhatóvá válik a csúcsigényű időszakokra”. Egy másik érdekes elgondolás lehet, ha keresünk valamit, ami nagyjából ennyi áramot fogyasztana, ráadásul éjjel, és Aszódi szerint van is egy ilyen dolog: az elektromos autók. „200 ezer villanyautó Magyarországon évente 1 TWh-val növelné meg az áramigényt, és ez jellemzően éjjel jelentkezne, ami csökkentené az éjszakai áramigényvölgy mélységét.””

    http://m.index.hu/tudomany/2014/01/29/szetcseszik_a_dunat_meg_a_hegyeket/

    Ja, hogy, amikor dupla kapacitás lesz az elsietett építkezés miatt, akkor olcsón kell kényszerértékesíteni az áramot?

    Gazdaságossággal gond lehet, de sebaj, majd jönnek a villanyautók.

  91. “Az Európai Bizottság tanulmánya szerint mai értéken nagyjából egymilliárd euró kell egy reaktor teljes leszereléséhez, 2032 és 2080 között ebből lesz Magyarországon nagyjából hat. Aszódi szerint a nagy aktivitású hulladék kezelésében sokat segít az oroszokkal kötött szerződés azon, egyelőre nem részletezett részlete, ami szerint az oroszok visszafogadnák a kiégett fűtőelemkazettákat.

    Ez azért is érdekes, mert a nemzetközi egyezmények ezt nem teszik lehetővé, és Aszódi is úgy tudja, korábban az orosz szabályok is tiltották az ilyesmit, bár az orosz törvényhozás évek óta dolgozik azon, hogy ebben változás legyen. „Oroszország nagy iparágat építhet fel, ha sok helyről visszafogad, feldolgoz és saját (geográfiailag hatalmas, sok lakatlan résszel tarkított) területén véglegesen elhelyez kiégett kazettákat. Ez – ha jó áron kínálják – Magyarországban is egyszerűsítheti a hulladékkezelési feladatokat.”

    Nocsak, nocsak.

  92. “A cikk megjelenéséig a Duna és a szetek jövőjét firtató kérdéseinkre nem jött válasz, az viszont kiderült, hogy a kormányzatnak is feltűnt: az emberek szívesen építenének napelemes rendszereket otthonra. Ahogy ők fogalmaznak, „a napelemes kiserőművek számának 2010-2012 között több mint ötszörös növekedése erőteljes lakossági igényt jelez”, és ezt a jövőben is támogatni szeretnék. Hogy ez a 2014–2020-as időszak alatt milyen konkrét, pénzben igénybe vehető kedvezményeket jelent, még nem tudni, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válasza alapján a kötelező átvétel rendszere megmarad. Ez, a napelemtáblák technológiai fejlődése, illetve az okos mérőórák bevezetése talán akkor is képes lesz fenntartani ezt az ütemet, ha az állami támogatások megmaradnak a mostani formában: minden egyes pályázatra annyi igénylő jut, hogy nagyjából a meghirdetéstől számított öt percen belül kimerülnek a keretek.”

    “Pletykák szerint a Duna duzzasztása például már évtizedek óta eldöntött tény, a folyópart környéki tereprendezési tervek és vízvédelmi építkezések során folyamatosan ment az előkészítés. A mindenkori politika csak a megfelelő alkalomra várt, hogy a várhatóan nagy ellenkezést kiváltó intézkedést bedobja a köztudatba. Az általunk megkérdezett szakember szerint ez nagy hiba, mert a folyószabályozás nem politikai kérdés, ráadásul így az esélye sem lesz meg annak, hogy az embereknek elmagyarázzák, miért van szükség a munkálatokra és az átalakításra.”

  93. “Csakhogy a síkvizi folyók erőművei olyanok, hogy ha egyet építesz, az szinte automatikusan hozza magával a többit. (Ezért is tiltakozott Magyarország eddig olyan következetesen a dunai vízlépcsőépítés ellen.) Ennek leegyszerűsítve az az oka, hogy a folyó a gát alatti felgyorsult szakaszon idővel kimélyíti a medrét, ami miatt a környéken csökken a talajvízszint, tönkrevágva a mezőgazdaságot meg általában a növényzetet és állatvilágot, amit csak úgy lehet kezelni, hogy építünk még egy gátat annyival lejjebb, hogy az az előző gát alatti szakaszig visszaduzzassza a folyót.

    A gátak elkerülhetetlen szaporodásának másik oka az, hogy a duzzasztás-kieresztés ritmusa miatt az erőművek alatti szakaszon hektikusan változik a vízszint, ami egyrészt rosszat tesz a halak és madarak szaporodásának, másrészt az ember által épített vízműveket, például gátakat is rombolja. Ezt a vízszinthullámzást is kisimítja egy lentebbi gát, pont emiatt kellett volna például tönkretenni a Dunakanyart a nagymarosi erőművel, ha nem jön a rendszerváltás.

    Nem véletlen, hogy ahol egy folyón egyet duzzasztottak, ott az esetek többségében idővel hosszú szakaszokat teljesen teleépítettek gátakkal. Minél lejjebb megyünk folyás iránt, a gátak enegia- és pénzügyi hozama egyre gyengébb, de a fenti okok miatt idővel nehezen kerülhető el a dominósor folytatása.”

    http://cink.hu/orban-dontese-miatt-megis-vizlepcsok-epulhetnek-a-duna-1502556493

    Hát ha ez igaz, az eléggé érdekes.

  94. 103:
    Hiányzik a Sydney-i operaház, minden idők leglátványosabb alultervezése.

  95. “A terv legnagyobb erénye, hogy kizárólag épületekre, továbbá vasútvonalak, autópályák mentén és parkolók árnyékolására telepítenének napelemet, így rendelkezésre áll körülbelül 235 négyzetkilométernyi felület. ”

    “A rendszer rugalmasságát az biztosítja, hogy csökkentjük a kiszámíthatóan jelentkező nagy áramigényeket. Például az esti csúcs alatt automatikusan egy órára lekapcsol a hűtőnk – ettől még nem romlik meg az étel, de ha egy egész városrész összes hűtője lekapcsol, az már jelentősen csökkenti az áramigényt. Az áramellátó rendszer kiegyensúlyozásához mindenképpen okos hálózat szükséges. A határokon átnyúló nagyfeszültségű távvezetékeket egyenáramúra cseréljük, mert ugyan az átalakítók drágábbak, de egyenáramon félannyi a veszteség, mint a váltóáramú hálózaton. Erre azért is szükség van, mert a Greenpeace szakértői az összeurópai áramellátásban látják a jövőt, amelyben a fölöslegben termelt áramot exportáljuk, a hiányzó mennyiséget importáljuk.”

    “A közlekedés villamosítása azért elengedhetetlen, mert az elektromotorok hatékonysága több mint 90 százalék is lehet. Emellett bioüzemanyaggal és hidrogénnel működő járművek is láthatók az utakon. Az ipar, a szolgáltató szektor és a mezőgazdaság szintén megújuló forrásokból kap áramot és hőt.”

    “Az ELTE forgatókönyve szerint 3800 megawatt teljesítményű hibrid napelemre lenne szükségünk (a berendezés áramot és hőt is termel), csak áramot termelőből pedig közel 4950 megawattnyira. Ez rengetegnek tűnik. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy Németországban csak 2010-ben 7400 MW teljesítményű napelemet építettek be, akkor ennyi biztosan megvalósítható itthon 2040-ig – mondják a tanulmány szerzői.”

    “A megújuló energiatermelés hullámzásainak kivédésére ez a forgatókönyv is az elektromos autók akkumulátorait és a hidrogéntermelést ajánlja. Az energia emellett a földhőt hasznosító hőszivattyúkban is tárolható. Dániai és németországi távfűtő rendszerek óriási hőtárolókban raktározzák el a nyár melegét, a módszer itthon is hasznosítható. A biogázzal működő kogenerációs erőművekben tárolni is lehetne a gázt, és akkor kapcsolni be a turbinákat, amikor nem fúj a szél. A szerzők azzal is számolnak, hogy a szélerőművek szükség esetén legyenek kikapcsolhatók. A forgatókönyv nem zárja ki a szivattyús vízerőmű megépítését sem: a fölös árammal vizet pumpálunk a magasabban fekvő medencébe, ha pedig plusz áramra van szükség, akkor rázúdítjuk a turbinákra.”

    http://www.origo.hu/idojaras/20140130-alternativ-energia-forgatokonyv-nap-szel-foldho-aramellatas-biztosan-kell-magyarorszagnak.html

    “Mindkét terv 2011-ben készült, mint a kormány energiastratégiája”

    Szóval csak gondolkozni kéne, mert van rá még idő és lenne alternatíva.

  96. 2014. február 1-jén, szombaton 15.00 órakor demonstrációt tartunk a József nádor téren a paksi paktum elleni tiltakozásul. A tüntetés célja, hogy ezúton is nyomást gyakoroljunk a törvényhozásra.

    Az esemény oldala: https://www.facebook.com/events/425548587576916/

    Kérünk, hogy csatlakozz te is hozzánk, és oszd meg ezt az információt, legyünk minél többen a József nádor téren!

    Köszönjük!

    Ámon Ada, igazgató – Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ
    Szegfalvi Zsolt, ügyvezető igazgató – Greenpeace Magyarország
    Lukács András, elnök – Levegő Munkacsoport
    Farkas István, ügyvezető elnök – Magyar Természetvédők Szövetsége
    Lányi András, egyetemi docens – Paks vobiscum?
    Boda Zsolt, szóvivő – Védegylet

    Aki akar a Paks2 ellen tüntetni.
    Én ott leszek, nem is elsősorban az atomerőmű ellenesség miatt, hanem a döntés elintézési módja és az erősen kérdéses gazdaságosság miatt.
    Ez egy 6-7X négyes metró méretű project tág korrupciós lehetőségekkel, garantált költségtúllépéssel.
    A kamatokat a gyermekeink is fizethetik, az orosz függés más módon kiterjesztve biztosított.
    Amikor az idő nem sürget, tehát van lehetőség alternatív lehetőségek keresésére.

  97. “Benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Pénzről és határidőkről viszont nincs szó a megállapodásban.”

    http://greenfo.hu/hirek/2014/01/31/titkosak-a-paksi-paktumot-megalapozo-szamitasok-visszakapjuk-az-atomhulladekunkat?referrer=rss

    A tuti államközi szerződések, ugye?

  98. ” Mindkét blokk legalább 1000 MW teljesítményű VVER típusú (a jelenleg is működő blokkokhoz hasonló) reaktor.”

    Legalább?
    Lehet, hogy jól számoltam a 39-ben?

    http://hvg.hu/itthon/20140131_paks_orosz_magyar_szerzodes_parlament

    “Az LMP tiltakozik
    Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint „a kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett javaslatot egyetlen felelős képviselő sem szavazhatja meg, mivel az Orbán-Putyin paktumot törvénybe iktató szöveg csak egy bármire felhasználható biankó felhatalmazás, amiből kihátrálni sem lehet.””

    Az LMP-nek teljesen igaza van!!

    A parlament ad egy bianko felhatalmazást, a kormány majd megállapodik.
    Hogy milyen költséget jelent ez az országnak, azt nem lehet tudni.
    Gratulálok!!!!

    “„A felek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elérjék a 40%-os minimális lokalizációs szintet” ”

    Nem tuti a 40%?

  99. “A szerződést bármelyik fél egyoldalúan felmondhatja, elég egy írásos értesítést küldeni erről, egy évvel ez után az egyezmény megszűnik. ”

    Kérdés, hogy előbb kitöltik-e olyan tartalommal, amit nehéz lesz felmondani, vagy az eredeti szerződést kétharmados törvénnyé teszik, amit szintén nehéz lesz felmondani.

  100. “A magyar lakosság 34 százaléka támogatja, 56 százalék viszont ellenzi, hogy orosz hitelből és orosz kivitelezésben új atomerőmű épüljön Pakson – derül ki a Medián hétfőn közzétett felméréséből. Korábban, még az orosz kapcsolat egyértelművé válása előtt a megkérdezettek 51 százaléka értett egyet azzal, hogy „Pakson új atomerőmű épüljön a már meglévő mellett”. A mostani 34 százalék viszont több, mint amit 2012 nyarán mért a Medián, akkor ugyanezt még csak 25 százalék támogatta.
    Az 1200 fős mintán készített közvélemény-kutatás szerint leginkább a kormánypárti szavazók támogatják az új atomerőmű ötletét, 52 százalékuk egyetért a tervvel. Leginkább a baloldali összeborulás szavazói ellenzik, 73 százalékuk elutasítja az új erőművet. Némileg meglepetés, hogy a Jobbik ugyan atompárti és az orosz kapcsolat híve, szavazóiknak csak 24 százaléka ért egyet a kormány terveivel, 65 százalék viszont nem.
    A paksi bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő indítéka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik. Mindenesetre jelentős (56 százalékos) többségben vannak azok, akik szerint „az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni” és csak egyharmadnyian (35 százalék) értettek egyet azzal a feltételezéssel, hogy „az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áram ára Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz”.

    Az elmúlt másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazást szeretnének: 2012-ben még 48:46 arányban megoszlott a referendum híveinek és ellenzőinek aránya, ez mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg még a fideszeseknek is abszolút többsége támogatja a gondolatot, hogy „döntsön a nép”. Egyébként ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövőjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnunk, míg 74 százalék elsősorban a megújuló energiaforrásokban bízik.

    További részletek: http://kuruc.info/r/2/123475/#ixzz2sIObiKmB

    No lám,lám.
    Vonáéknak is el kéne gondolkoznia ezen a dolgon.

  101. De hát mint tudjuk, a Fidesz kétharmad a nép többségét képviseli a nép helyett is!

    Ezzel a Paks2 üggyel a tizenkilencre húzott lapot az Orbán, remélem belebukik.

  102. 115:
    Most már több Orbán hiba is esett. A zsidók hatalmas felhajtást csapnak a megszállási emlékűből, amit a nyugat teljes erőből visszhangzik, és mint tudjuk a zsidók nem szeretnek veszíteni. A föld mutyi és a dohány mutyi valahogy nem idegesítette az embereket, most Paks beugrott nekik.

  103. 116:
    Szép nagy hitel, és devizahitel.
    Ahhoz sajnos sokan már “értenek” így utólag.

    Meg gondolom hozzá képzelik a következő “nem megszorításokat” is, amikor majd törleszteni kell az orosz hitelt.

  104. 40: dr. Toldi Otto:
    “4.) Az atomenergiával előállitott villanyáram a legolcsóbb, ez tény. ”

    “Az elmúlt években az új építésű atomerőművek versenyképtelenné váltak az egyéb technológiákkal szemben. Míg minden más technológia egységnyi áramtermelésre vetített költsége csökkent az elmúlt időszakban, az atomenergiáé növekedett. A mai, szigorúbb előírások és a beruházások óriási mérete miatt fellépő finanszírozási költségek miatt ma már egyáltalán nem az atomenergia a legolcsóbb áramforrás. Az amerikai Energy Information Administration (EIA) szerint a 2018-ban termelni kezdő, legfejlettebb atomerőművek átlagosan 108 $/MWh áron fognak tudni áramot termelni, míg a kombinált ciklusú gázturbinák 66 $/MWh, a szárazföldi szélerőművek 87$/MWh, a vízerőművek pedig 100$/MWh költséggel tudnak majd áramot termelni. Ezek a számok az erőművek életciklusa során felmerülő legtöbb költséget tartalmazzák, a leszerelés költségeit viszont nem, ami jellemzően az atomerőműveknél a legmagasabb.

    http://hazaeshaladas.blog.hu/2013/10/12/a_paksi_atomeromu_ii_tervezett_beruhazasanak_elemzese

  105. “A szerződés úgy rendelkezik, hogy ha Magyarország végre kívánja hajtani a mostani keretszerződést, akkor ahhoz mindenképpen alá kell írnia a kölcsönszerződést. Azaz, ha a magyar kormány atomerőművet akar, akkor alá kell írnia a jelen paktumtól teljesen elkülönülő finanszírozási paktumot, írja az Energiaklub.

    Utóbbiról sem a közvélemény, sem a képviselők nem tudhatnak még semmi pontosat, annyit nyilatkoztak, hogy nagyjából 3000 milliárdról van szó, de azt sem világos, hogy ez pontosan minek is az ára.”

    “A 4. cikk 4-es pont szerint: „a Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a Megvalósítási Megállapodások szerinti ellenérték olyan módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram-termelésre [sic!] vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet számára elfogadhatók legyenek”.

    http://444.hu/2014/02/03/az-oroszok-kaptak-egy-ures-csekket-es-eldonthetik-mennyivel-huzzak-le-magyarorszagot/

    Egyre szebb!!!

  106. “A horvát Jutarnji List szerint a Mol egyre közelebb kerül a megállapodáshoz az orosz Rosznyefttyel INA-beli részesedésének átadásáról – írta az Equilor észrevételére a Napi Gazdaság. Az újság szerint az oroszok 2,5 milliárd dollárt adnának (nagyjából 550 milliárd forintot) a Mol majdnem 50 százalékos részéért, ami kevesebb, mint amiről korábban lehetett hallani.

    Emellett a Rosznyefty átvenne a horvát állam kezében lévő INA-részvényekből is, hogy 75 százalék körülire tornázza fel a részesedését, és magáénak tudhassa az irányítási jogokat is. A megállapodást elvileg támogathatja, hogy az oroszok közbenjárnának Szíriában annak érdekében, hogy helyreállhasson az INA két éve szünetelő kitermelése, ráadásul a bosnyák Bosanski Brod-i finomítót is bezárnák, hogy az INA rijekai és sisaki egységei lélegzethez juthassanak. Kérdéses, hogy az oroszok mekkora versenyt generálnának a régióban, és hogy csak tényleg a bosnyák finomítót zárnák-e be, mivel a rijekai és sisaki finomító is viszonylag közel van egymáshoz.”

    http://m.index.hu/gazdasag/energia/2014/02/04/550_milliardot_kaphat_a_mol_az_ina-ert/

    Vajon ez a paks2 háttéralkuinak a része?

    Érdekes, hogy az oroszok lehetnek többségben az INA-ban, csak a magyarok nem.
    Ennek tükrében igazán jó üzlet volt anno a MOL részvények megvásárlása az oroszoktól.

    Ha a fentiek ugazak, nem is tudom, ez vajon kimeríti a hütlen kezelés fogalmát?

  107. “Szél Bernadett szerint számos fontos kérdésben nem kaptak egyértelmű válaszokat Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől a bizottsági meghallgatásán. Szerinte ezt a kormánypárti politikusok is érezték. Mint mondta, a 40 százalékos beszállítói arány csak “egy óhaj”, nincs rá garancia, hogy a magyar cégek ekkora részt kapnak majd a beruházásról. Szerinte az orosz beruházó fogja megszabni az áram árát, és nem kaptak választ arra sem, hogy mi lesz 20 év után a kiégett, sugárzó elemekkel. Szél Bernadett szerint nem érthető, hogy miért csak 95 százalék az állami tulajdonrész aránya, miért nem 100 százalék. A képviselő azt mondta, Némethné elismerte, nemcsak kapacitás fenntartásról, hanem kapacitás bővítésről is szó van.”

    http://hvg.hu/itthon/20140203_Paks_parlamenti_vita_Nemethne

  108. “Az országgyűlési többség rábólintott, így a januári Putyin-Orbán paktumról szóló törvényt a lehető legrövidebb idő alatt megszavaztatja. Ennyi idő alatt lehet dönteni arról, hogy belekezd-e az ország az évszázad legdrágább beruházásába, és hogy 2090-ig ez a fő csapásirány a honi energiapolitikában. ”

    http://hvg.hu/gazdasag/20140203_Ot_ora_alatt_lezavarja_a_parlament_a_paks

    Mire ez a nagy sietség?

  109. http://hvg.hu/velemeny/20140206_Atomtorvenyhasitas

    “Röviden tehát 2009-ben egy olyan határozat született, amelyet akkor nem arról és nem úgy kellett volna meghozni. Két évvel később viszont kivették a törvényből azt – a parlamenti hozzájárulás szükségességét a bővítéshez, vagyis a szerződések megkötéséhez, az építkezés megkezdéséhez –, amelyre hivatkozva azt lehetett mondani: nem kell izgulni, még csak egy előzetes hozzájárulást adtunk! Ezen jogi csűrcsavarnak megfelelően, a 2009-es országgyűlési határozat untig elég bármelyik mostantól regnáló miniszterelnöknek ahhoz, hogy akár 20 blokkot építessen a paksi telephelyre, ha odafér.

    Ahogy a fenti rövid leírásból kiderül, ebben az ügyben az összes parlamenti párt sáros, a 2010-ben az Országgyűlésbe kerülők kivételével. Egy szavuk nem lehet”

    Tudják ők azt…

  110. Demagógia a köbön:


    A kormánypárti politikus szerint az elmúlt hat-hét évben megnőtt az ország energiaimport-függősége, és minél magasabb arányban van szükség az energia-behozatalra az ország ellátásához, az annál drágább. ”

    “Magyarország elsődleges energia-felhasználása a BP adatai szerint kb. 15%-kal csökkent az elmúlt 5-6 évben, ami az importált energiamennyiség csökkenésében is megmutatkozott.

    Az elmúlt 1-2 évben a villamos energia importjában valóban mutatkozott emelkedés, ami tisztán gazdasági okokra vezethető vissza: külföldről kedvezőbb árú áramot tudott beszerezni az ország, mintha a belföldi (gázos) erőművekben termeltük volna meg, tehát jelen esetben az import felszámolása az árak emelkedését indukálnák.”

    “Rogán Antal számításai szerint a beruházással 2026-2027 körül 10-13 százalékkal csökken Magyarországon a villamos energia előállításának költsége, s ez tükröződhet a lakossági energiaárakban.”

    “A 2020-as évek közepére nem érhető el valós referenciaár, így nehéz értelmezni, hogy mihez képest “lesz 10-13%-kal” kedvezőbb az ár. A bizonytalanságot növeli, hogy az európai árampiac jelentős átalakulás közepén áll, amely tovább nehezíti a jövőbeni árszintekkel kapcsolatos várakozások kalkulálását.

    Fontos megjegyezni azt is, hogy az új paksi blokkok esetében a kormányzat az adófizetőkkel kívánja megfizettetni a beruházás költségeit (az államközi hitel terheit az államháztartás állja), így teremtve mesterségesen alacsony termelési árakat az új blokkok számára. Az export ez esetben azt is jelentheti, hogy magyar adófizetők támogatják a külföldi fogyasztók áramfogyasztását, amennyiben a valós termelési költségek (beruházás+működtetés+fűtőanyag) alatt értékesíti azt az export során. ”

    “Kitért arra is: nem vállalhatják azt a kockázatot, hogy a beruházáshoz nem orosz, hanem más technológiát hoznak be. Felvetette, hogy ki ülne bele egy olyan autóba, amelynek “az alvázát az oroszok szállították, a motort a Chrysler teszi bele, és esetleg a váltót a Renault kapcsolja hozzá”. Hangsúlyozta, hogy a régi és új atomerőműblokkoknak kompatibilisen kell működniük.”

    ” Megjegyezendő, hogy a jelenleg üzemelő blokkok esetében sem kizárólag orosz technológiák futnak, illetve hogy a modernizálási beruházások során rendre német és francia cégek kaptak megbízást, és így ezen országok technológiáit építették be a működési folyamatokba.”

    Nem beszélve arról, hogy új erőművek épülnek, azaz ha a kocsis példánál maradunk, mi az akadálya annak, hogy egy Trabant mellé egy Mercedest is vegyek és berakjam a garázsomba?

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/rogan_eldorrentette_a_paks-rezsi-agyut.3.194927.html

  111. “Érvényes a megállapodás

    A szünetet követően a szavazást megtartották. Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban.”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/botrany_a_parlamentben_nem_tudtak_szavazni_paksrol.5.195056.html

    Látszik, hogy kik feküdtek le az oroszoknak.
    A Jobbik nagy orosz imádata, saját szavazótáborának a többségének a véleményével is szembe megy, lásd medián felmérés idézve 114-ben!

  112. “Név szerinti szavazáson hagyta jóvá az Országgyűlés csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. A javaslatot – így az új atomerőmű építését – 256 képviselő támogatta, 29-en szavaztak ellene, és ketten tartózkodtak. A kormánypárti képviselők mellett igennel szavazott a Jobbik-frakció döntő többsége is, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemet mondott, illetve Nyikos Lászlót, aki tartózkodott. Nemmel szavazott a Fideszből kilépett Ángyán József, és az a néhány LMP-s és MSZP-s, illetve független képviselő, aki jelen volt a teremben. A Jobbikból kilépett Lenhardt Balázs tartózkodott. Orbán Viktor kormányfő nem volt jelen a szavazáson.

    http://hvg.hu/itthon/20140206_paksi_bovites_parlament_szavazas

    A szavazás felelősséget nem merte vállalni?

    “A képviselő szerint külön téma Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki bent volt a teremben, de a szavazáskor kiment, “magyarul elsunnyogta az egészet.”

    A gerinces ember.

  113. 129:
    Szóval a hajó elment, és a lakosságnak (esetleg) Orbán után még nyögni kell néhány évtizeden át, azt amit most a klientúra el tud még lopni.

  114. “Több kormánytag és ellenzéki vezető sem vett részt a paksi beruházásról szóló csütörtöki szavazáson. A parlament honlapján elérhető adatok szerint Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János, Varga Mihály, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is távol volt a szavazásnál.”

    http://www.origo.hu/itthon/20140206-orban-mesterhazy-es-gyurcsany-sem-szavazott-paksrol.html#

    Hirtelen, mindegyiknek fontos elintéznivalója akadt, amikor az ország életét ennyire meghatározó dologról kellett szavazni.

    Ilyen a mi elitünk.

  115. “Az elemzők szerint, egy másik kampánytéma lehet a paksi bővítés terve. A Medián és a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai szerint is, a többség támogatja a beruházást, de Hann Endre, a Medián vezetője a két felmérés különbségére hívta fel a figyelmet. A Medián felmérése szerint az emberek többségének nem vonzó az, hogy a fejlesztés orosz hitelből, orosz állami vállalat által épüljön. ”

    http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-613789

    Ugye kérdezni tudni kell.

    ” Az MSZP-t még mindig valamivel korruptabbnak tartja a közvélemény, mint a kormánypártokat – mondta a Medián vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nézőpont Intézet vezető elemzője pedig úgy vélte, hogy az MSZP alelnökének osztrák bankszámlája miatt kirobbant ügy felelevenítheti a választók azon reflexeit, amelyek 2010-ben a Fidesz kétharmadához vezettek. ”

    Kár, hogy engem nem kérdeztek meg.
    Csodálom, hogy a töretlen Közgép sikerek, az egyszereplős és a versenyeztetés nélküli pályázatok után ez a vélemény.
    Illetve nem, ezt teszi a mindenhonnan áramló hamis (ekkor finom voltam) propaganda.

    ” A Medián felmérése szerint válaszadók többsége helyesnek tartaná, hogy népszavazáson döntsenek a paksi bővítés ügyében, de a Nézőpont Intézet elemzője úgy véli: ennek kivitelezése jogilag aggályos lehet, államközi szerződésekről ugyanis nem lehet referendumot tartani. ”

    Ezért is volt ez nagy sietség.

  116. 132.

    A helyzet az, hogy a versenyeztetés és a pályáztatás sem garancia a korrupcióra. Láttunk már jópár példát erre is.
    Viszont a versenyeztetés hátránya az, hogy majdnem mindig a nagyobb és tőkeerősebb külföldi vállalat nyeri, amelyik mindig aláígér, de a végén sokszorosára emeli az árat.
    Tehát összességében jobb ha a projekt ára az országban marad.

  117. 133:

    “A helyzet az, hogy a versenyeztetés és a pályáztatás sem garancia a korrupcióra. ”
    Ez így van, de az egyszemélyes pályázat, meg a versenyeztetés nélküli pályázat GARANTÁLJA A KORRUPCIÓT.

    “Tehát összességében jobb ha a projekt ára az országban marad.”
    Te gondolom nem hallottál off-shore cégekről meg tőkeexportról.

    A tőke oda megy, ahol biztonság van és jól megtérülő befektetés.
    Ha valamely tőkének nem ez a szempont, akkor egy idő után elbukik, mert a többi hatékonyabb tőke kiszorítja a piacról.

    “majdnem mindig a nagyobb és tőkeerősebb külföldi vállalat nyeri, amelyik mindig aláígér, de a végén sokszorosára emeli az árat.”

    Kivétel, amikor ez a cég magyar és ugyanezt teszi, mint a külföldinek felróttál.

  118. “A lap emlékeztet rá, hogy még decemberben is furcsa módon került el a paksi bővítés ügye az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságban (FFB) hiszen december 10-én a kormánytöbbség azzal indokkal szavazta le a paksi bővítés napirendre vételét, hogy az még nem időszerű. Majd december 16-án már meghívót kaptak a bizottság tagjai azzal a leírással, hogy másnap a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében tett lépésekről hallgathatnak meg tájékoztatást.

    “A beszámoló szerint Kovács Pál a most hétfői ülésen is beszélt, azonban többnyire általánosságokról beszélt. Tett azonban egy olyan kijelentést, ami a bizottság keddi ülésén bemutatja az MVM-nek a bővítésre vonatkozó háttérszámításait. Délután azonban újabb napirendet küldtek ki a bizottság tagjainak, amelyben már nem szerepelt ilyen programpont.

    A lap infeormációi szerint a lépés mögött az állt, hogy “az MVM számításainak ismertetése a kormánypárti honatyák soraiban is zavart okozott volna az Orbán-Putyin-gyezmény végszavazása előtt.” Úgy tudják ugyanis, hogy az MVM-nek készített elemzés nem vetít pozitív gazdasági jövőképet a projekt elé, mert “2000 milliárd forintos beruházási költség esetén – amennyiben azt az állami energiacég a saját forrásaiból finanszírozza – 22 forintra jönne ki az új reaktorokban a termelői áramár kilowattóránként. Ez 3000 milliárd forintnál 33 forintos áramárat feltételezne, amely a 16 forintos szabadpiaci áramár ismeretében nyilvánvalóan vállalhatatlan“.

    A hivatkozott tanulmány szerint a 3000 ezer milliárd forintos forgatókönyvben, ha csak a tőkeköltséget terhelnék rá az erőműre, míg a kamatok és kísérő beruházások költségeit (hálózatfejlesztés, új tartalékerőmű, stb.) az adófizetőkre terhelnék, a termelési ár akkor is 25 Ft/kWh-ra kalkulálódna. Ez több 10 százalékal emelné meg a hazai áramárakat, a csatlakozó beruházásokkal együtt pedig 1000 milliárdos nagyságrendű veszteséget okozna.

    http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezermilliardos_veszteseg_ezert_titkolhatjak_a_paksi_szamitasokat.575793.html

    Nohát, nohát.
    Egy kis józan ésszel ez mindenkinek kijön.

  119. 135:
    Így már mindjárt érthetőbb, hogy miért kellett nagy gyorsan 10 évre titkosítani a meglévő háttér tanulmányokat.

  120. Az atomenergia alternatívájaként szó volt a napelemekről és az energiatárolásról.
    Itt egy cikk az akkumulátoros energia tárolásról. Az árak hasonlóan csökkennek , mint a napelemek árai.
    Vajon hol lesznek 10 év múlva?
    Mennyire lesznek versenyképesek, ha a jelenlegi ütem folytatódik?

    “Ramez Naam, author of The Infinite Resource: The Power of Ideas on a Finite Planet, recently explained that lithium-ion batteries have a fifteen year history of exponential price reduction. Between 1991 and 2005, the capacity that could be bought with $100 went up by a factor of 11. The trend continues through to the present day.

    SolidEnergy calculates that its materials could be used to make battery packs that cost $130 per kilowatt-hour, in line with U.S. Department of Energy goals for making electric vehicles affordable. Battery pack costs are typically kept secret, but estimates range from $250 to $500 per kilowatt-hour for packs in commercial electric vehicles.

    The 85 KWh battery pack for a Tesla S would go from $20,000 to $40,000 down to about $11,000.

    Lithium ion could get even cheaper (if only from economies of scale from factories that are ten times larger in China).
    Lithium Sulfur batteries are getting close to commercialization. They have the potential to drive costs to about $60 per KWh. This would be about $5000 for a Tesla S battery pack.

    http://nextbigfuture.com/2014/01/will-there-be-battery-singularity-by.html

  121. Érdemes a 140-es linkeket elolvasni.

    Nagyon szépen kirajzolódik a Fidesz és az MSZP háttér érdek kiszolgáló szerepe.

    Ez a paksi bővítés történet, még jobban megerősítette bennem, hogy ezek egy kutyák mind.

    Ennek az politikai elitnek mennie kell!

    Ezen az alapon marad az LMP vagy a Jobbik.

    A Jobbik is lefeküdt az orosz érdekeknek, így kizárásos alapon jelenleg az LMP marad számomra.

  122. “Aszódi Attila szerint, ha figyelembe vesszük, hogy növekedni fog a villamosenergia-igény, akkor a 2030-as években lehet 60 százalék az atomenergia részaránya. Az árak sem valószínű, hogy olcsóbbak lennének, mert az új atomerőmű blokkokba befektetett költségek miatt biztosan drágábban fogják adni az energiát, ugyanakkor egy új atomerőmű versenyképes áron tud villamosenergiát termelni.”

    http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=164084

    Az “olcsó” áram

  123. “The World Health Organization study in 2005 indicated that 50 people died to that point as a direct result of Chernobyl. 4000 people may eventually die earlier as a result of Chernobyl, but those deaths would be more than 20 years after the fact and the cause and effect becomes more tenuous.

    There have been 4000 cases of thyroid cancer, mainly in children, but that except for nine deaths, all of them have recovered. “Otherwise, the team of international experts found no evidence for any increases in the incidence of leukemia and cancer among affected residents.””

    Ez magáért beszél.
    Nem is értem, hogy miért nem épül egy nagyváros Csernobil helyén, ha ez ilyen biztonságos.

    A wikipédia
    http://en.wikipedia.org/wiki/Chernobyl_disaster#Human_impact
    4000-985,000 a balesethez köthető halálesetről ír.

    Érdekes, hogy itt a minimum 4000-re való hivatkozás szerepel.
    Ez azt hiszem bőven elég ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy nem objektív az atomenergiára közölt szám!

    Eleve, amikor MINDEN ORSSZÁGBAN, ahol atombaleset történt, igyekeztek eltitkolni, az esetet elbagatellizálni, hogy ne alakuljon ki a lakosságban pánik vagy nagyobb atomellenesség, ami az atomlobby üzleti érdekei ellen való,
    hogyan képzelhető el, hogy a megadott adatok hitelesek???

    Mi a garancia arra, hogy a közölt adatok, nem egyoldalúan torzítottak?

    Vajon az orosz korábbi eseteket figyelembe vették-e számításokban?
    Azért ott is atomerőművek üzemeltek, nem is kevéset, és áramot is termeltek a létesítmény fenntartásához.

    http://www.keptelenseg.hu/vicc-szoveg/az-eltitkolt-csernobil-79253

    “The 10 most dangerous jobs
    Occupation Fatalities per 100,000
    Timber cutters 117.8
    Fishers 71.1
    Pilots and navigators 69.8
    Structural metal workers 58.2
    Drivers-sales workers 37.9
    Roofers 37
    Electrical power installers 32.5 [also, solar power related]
    Farm occupations 28
    Construction laborers 27.7
    Truck drivers 25”

    Vajon az atomerőmű szerelés során történő balesetek figyelembe vannak-e véve, ha már a napelemeknél, ennyire beleszámítottuk a tetőről való leesést?

    Nézve a cikk megjelenésének dátumát, 2011.03.13 és a Fukushimai baleset időpontját 2011.03.11, nem nagyon valószínű, hogy Fukushima járulékos hatásai az adatokban benne lennének.

    Különösen gyanút ad a cikk objektivitására, a cikk bevezetője:
    “I wrote this back in 2008 and with one new death that is somewhat nuclear energy related (a death at one of the japanese nuclear plants following the 8.9 earthquake) the statistics are not changed. Japan should have had sealed backup diesel generators or updated some of their designs. However, nuclear still compares very, very well to the other energy sources. ”

    Kissé szerecsenmosdatásnak tűnik.

    http://nextbigfuture.com/2011/03/deaths-per-twh-by-energy-source.html

    “In regards to tallying deaths per terawatt hour, including deaths for mining uranium for nuclear weapons would be like adding in the deaths from falls from roofs even if they were not installing or maintaining solar panels against solar power. ”

    http://nextbigfuture.com/2011/03/health-problem-of-uranium-miners-was.html

    Érdekes, hogy az nem jutott eszébe az cikk írójának, hogy pl. az orosz robbanófejek nagy része, az USA atomreaktoraiban, mint fűtőanyag kötött ki.
    Gondolom, az USA-SZU leszerelés során, USA robbanófejek is ott hasznosultak.
    Ergo miért ne lehetne beleszámolni?

    Szóval vigyázni kell azokkal az adatokkal, amik azt hozzák ki, hogy az atomenergia mennyire biztonságos, mennyire olcsó, mert sokszor manipulált adatokra hivatkoznak.

  124. “Szóval vigyázni kell azokkal az adatokkal, amik azt hozzák ki, hogy az atomenergia mennyire biztonságos, mennyire olcsó, mert sokszor manipulált adatokra hivatkoznak.”

    Megfogott ez a mondat, mert egyébként csendben elnézegetem ahogy nyomod itt az antiatom propagandát.
    Leszögezem hogy nem vagyok atom párti, és egyébként is szócséplés az egész amit itt folytatunk mert úgysem tudunk változtatni a helyzeten, az egész téma a fejünk felett fog eldőlni.

    Az általad szajkózott napelem, szélkelep energiaforrásokhoz is célszerű lenne némi számítási hátteret keresgélni.

    Milyen módon is megvalósítható a 2400MW nap vagy szél energia befogása, mekkora telepítési igényt jelent ez, mekkora beruházással jár (vegyük az alap bekerülést és számoljuk hozzá az egyes embereknek járó hasznot hogy engedik a tetőjüket használni, szélkelepeknél a telepítési helyek árát, környező települések ellenhangjaival, stb).

    Számoljuk hozzá a hálózat fenntartási költségek növekedését a folyamatos vezérlési feladatokkal megnövekedő monitoring rendszerrel, stb.

    A jelen (fontos hogy jelen) szabványok szerint a nap szél erőművek mögé 90%-os méretű hagyományos erőmű szükséges, ugye ez lehet fosszilis (leginkább gáz, vagy olaj, legkevésbé szén), megújulóban ilyen a biomassza erőmű (főleg faapríték) vagy atom (hehe).

    Azaz ha 2400MW-nyi nap szél kiserőművet telepítünk akkor is mögé kell rakni kb 2000MW egyebet, akár atomot.
    Ha fosszilist csinálunk akkor van függés? Biomasszából szerintem ekkorát nem tudunk, de merjünk nagyok lenni és akkor szintén import fát fogunk tüzelni, vagy lesz egy kicsit kisebb atom háttérkapacitás.

    Ki fogja ezeket a melegtartalékokat finanszírozni, amik mondjuk 20-40%-os üzemidővel mennek csupán?
    Nem jobb akkor már 100%-osan kihasználni egy ilyen erőművet és meghagyni a nap szél játékot a piacnak?

    Egyetlen ponton adok igazat az ellenérveknek, az pedig a kiégett elemnek tárolása, baleset esetén bekövetkező szennyezés.
    DE
    Jelenleg szinte minden környező ország csinál atomerőművet (szlovákok, románok, szlovének biztos), mivel lesz kisebb a kockázat ha nálunk nem lesz?

    Az hogy mikor fog itt a szuper akku meg ilyen szuper tároló, meg olyan szuper akármi üzemelni azt hagyjuk, amíg nincs üzemképes felépíthető ilyenből addig az olyan mintha nem lenne.
    Lehet hogy lesz 10 év múlva de az is lehet hogy nem lesz ilyen.

  125. Bocs, hogy idézett blokkokban válaszolok, de több fronton nyomom az “antiatom propagandát.”

    Mellesleg, a propagandát tételről-tételre cáfolni kéne és CSAK UTÁNA rásütni a propaganda címkét.

    “a figyelőben volt egy interjú tavaly decemberben Oláh Györggyel.

    Működő, geotermikus energiával hajtott metanol üzem van Izlandban. Állami támogatás nélkül, nyereségesen, exportra termelve.
    Oláh szerint minden adott nálunk is egy ilyen rendszer létrehozásához.

    Aztán, az hogy naperőmű árama is hajtja a rendszert, az szerintem a metanol üzemanyagcellát ne fogja érdekelni.
    Ugye az energia tárolás, egy már most is működő modellje. ”

    “Senki se mondta azt, hogy nem kell alaperőmű a rendszerben,
    De például a nyári csúcsok (klíma), például pont akkor vannak, amikor a nap is süt.

    Kell tartalék erőmű a rendszerbe, de ha ez pl. gázerőmű ( sokkal kisebb kezdeti beruházási költség, nagyobb üzemanyag költség, mint az atomerőműnél), akkor sok gázt is spórol a működő naperőmű, ergo csak este, vagy borús időben kell használni.

    Egyébként arról nem szól a fáma, hogy mi, hogy az atomerőművet se lehet nagyon szabályozni, ergo, ha kisebb az energiaigény, akkor vagy export (kérdés az ár ugye, emiatt lehet hogy veszteséges lesz), vagy más magyar erőművek leszabályzása.

    Szóval az atomra is kell tartalék erőmű, nem csak a naperőműre, a mértéken lehet vitatkozni. ”

    “Világos , hogy kell kisegítő erőmű, de egyrészt, ha nem sietnék ennyire a Paks2-vel (ok nélkül, hiszen ráérne a döntést 8-10 év múlva meghozni), meg lehetne várni, hogy mit hoz a technológia fejlődés, úgy technológiában, úgy mint árban.

    Na ezen ismeretek birtokában lehetne megalapozottabb döntést hozni, ami nem biztos, hogy atom lenne.

    De ha még atom mellett döntenénk is, lehet, hogy akkor már egy sokkal korszerűbb atomerőmű mellett tennénk le a voksot.

    A kedvedért kiemeltem az utolsó mondatot, mint atom melletti “propagandát”.

  126. 145:
    “Leszögezem hogy nem vagyok atom párti, és egyébként is szócséplés az egész amit itt folytatunk mert úgysem tudunk változtatni a helyzeten, az egész téma a fejünk felett fog eldőlni.”

    Világos.
    A dolog nagyjából eldöntetett.

    Engem érdekelt a téma beleástam magam, én is tanultam , és ha már a sok infót összegyűjtöttem, megosztom.
    Hátha más is tanul belőle, szélesedik a látóköre.

    Elég sok érvet, annak cáfolatát olvastam (sokat a kommentekben !!!), ez mindenképpen elősegítette a téma sokoldalú körüljárását.

  127. “De ha még atom mellett döntenénk is, lehet, hogy akkor már egy sokkal korszerűbb atomerőmű mellett tennénk le a voksot. ””

    “Transatomic Power (TAP) is developing an advanced molten salt reactor that generates clean, passively safe, proliferation-resistant, and low-cost nuclear power. This reactor can consume the spent nuclear fuel (SNF) generated by commercial light water reactors or use freshly mined uranium at enrichment levels as low as 1.8% U-235. It achieves actinide burnups as high as 96%, and can generate up to 75 times more electricity per ton of mined uranium than a light-water reactor.”

    http://nextbigfuture.com/2014/02/transatomic-power-molten-salt-nuclear.html

    Csak egy példa.

  128. A szakik azt mondják, hogy a PWR típusú reaktorok nem tudnak Csernobilt produkálni. Ilyen volt a Three Mile Islandi erőmű is, ahol a reaktortérből kibocsájtás nem történt. A hidrogén rekombinátorok megakadályozzák a robbanást, ha pedig a vészhűtés beadja a kulcsot és még van a cuccban elég hő, akkor az olvadék a betontepsi alján kihűl és megszilárdul, majd elvan az idők végezetéig.

  129. 153. Mármint mire vonatkozik a dehogynem? Történt radioaktív kibocsájtás az erőműn kívülre és ha igen, mennyi volt? Van erről esetleg forrás, mert én itt magyarul olyanokat olvasok, hogy nem volt jelentős. Igaz, hogy 150 tonna ólomból szarkofágot emeltek a reaktor köré.

  130. 154:
    2.500.000 Curie radioaktív gáz hagyte el a reaktort. Ami megfelel 2,5 tonna rádiumnak.

  131. elfmage leírt a 41-esben pár dolgot.Most olvastam el.Érdemes gondosabban átolvasni mindenkinek.Aztán megy itt tovább az erölködés..Tehát a lényeg hogy a mai eszközökkel nem tudják az energiát hol tárolni nagy mennyiségben.A jövőben bármi lehet,de egy ország energia ellátását nem lehet arra bízni,hogy majd lesz valami..
    Aztán cikinek írnám,hogy valóban Németország 8 erőművet bezár.Azokat be is kell.Olyan állapotban vannak.Viszont a Francia határnál van nekik 22 még működő..
    Aztán ha netán bezárná mondjuk az összeset,akkor sem lenne atom mentes,mert az amerikaiak ott állomásoznak az atom fegyvereikkel.Tehát attól hogy egy ország leáll mondjuk a teljes atom reaktoraival,attól még nembiztos hogy atom mentes lesz,ha van mondjuk atom bombája..

  132. 163:

    “Tehát a lényeg hogy a mai eszközökkel nem tudják az energiát hol tárolni nagy mennyiségben.A jövőben bármi lehet,de egy ország energia ellátását nem lehet arra bízni,hogy majd lesz valami..”

    Szerinted a Paks bővítés azonnali problémamegoldást kíván?

    Miért rakjuk fel a magyar GDP tíz százalékát a megújulók vs. nukleáris globális meccsre az első menetben, ha a hetedikben is fogadhatunk?

    http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/25-nyugdijas/4642-hetedikmenet

    Mintha ez már nem hangzott volna el párszor itt a
    kommentekben többször is…

  133. 164!
    Ha nem az atom,akkor meg a pénz.Én nem vagyok pénzügyi szakember,ebben nem tudok vitázni.

    “A jelenlegi paksi blokkok a tervek szerint 2032-ig működnek, így ezek pótlásáról gond nélkül lehet dönteni 2020 körül. Addigra pedig vélhetően kiderül, hogy az alternatív energiák és az üzemanyagcellák területén bekövetkezik-e a régen várt áttörés.”

    És ha mégsem?Meg a világon egyszerre hogy állsz át alternatív energiára,honnan lesz hozzá nyersanyag?Meg hely?Van még egy csomó felvetődő kérdés..Ezek még olyan álom szinten vannak..A nanotechnológiától várják a megoldást..

    A napelemes megtérülésem mikorra várható hogyha most kiépítem a rendszeremet,akár hálózatba kötöm,akár akkumulátorokkal oldom meg.?(Mondjuk csak itthon)Mire megtérülne,ki kell cserélnem megint a napelemjeimet..Akkor 20 évig arra kell gyüjtenem megint hogy ki tudjam cserélni a nepelemeket.Az akkumulátorokat meg talán 6 évente..Az mikorra térül meg?Tehát nem biztos hogy célszerű ezt így nézni..

  134. 166:

    Külön kell választani a magánszemély vagy kis cég napelemes beruházását a globális vagy nagy rendszerben gondolt alternatív áramtermelési módszerektől.
    (ez okoz általában nagy gondot a gondolkodásban, mert ami egyénileg jó az nem biztos hogy globálisan is az)

    Magánszemélynek kb 10 éves a megtérülése napelemben, ez az aktuális áramáron és mostani beruházás leosztásával számolom én (nincs tőke kamat, nincs áramár változás kalkulálva).
    Ennek két oka van:
    1., a végfogyasztói áron veszed és adod az áramot, tehát ha a saját fogyasztásodat spórolod akkor azt most kb 50 Ft-on eladott áramárat jelent.
    2., a szolgáltató elektromos rendszerét használhatod akkuként ingyen

    Globálisan nézve, a napelem és szél gondokat már leírtam fent.
    1., ellátásbiztonság szempontból a nap-szél mintha nem is lenne, megbízhatatlan nem stabil áramforrás.
    2., ennek ellenére termel és ez elveszi a “helyet” a hagyományos erőművek elől a kötelező átvétel miatt. Ezért a hagyományos erőmű drágul, vagy csökken a profitja ezért nem fejleszt, ruház be a tulaj.

    A teljes elektromos áramellátást nem lehet alternatívra átállítani. Ehhez jelentős árammennyiséget kellene tudni tárolni (mondjuk minimum 1 napnyi fogyasztást kéne tárolni, és még egy hetes borús idő akkor is kicsinálja a rendszert)

    A nyersanyag kérdéssel egyetértek, a gyártói kapacitások sem elegendőek a teljes világ rövid időn belüli átállításra.

  135. 166:
    “A jelenlegi paksi blokkok a tervek szerint 2032-ig működnek, így ezek pótlásáról gond nélkül lehet dönteni 2020 körül. Addigra pedig vélhetően kiderül, hogy az alternatív energiák és az üzemanyagcellák területén bekövetkezik-e a régen várt áttörés.”

    És ha mégsem?

    Ahhh.
    Ha mégse, akkor akár lehet atom is, ha az az optimális megoldás AKKOR, hogy minden atompárti megnyugodjon.
    De ott se mindegy, hogy egy mostani, vagy egy fejlettebb verziót veszünk meg.

    167:”
    A teljes elektromos áramellátást nem lehet alternatívra átállítani. Ehhez jelentős árammennyiséget kellene tudni tárolni (mondjuk minimum 1 napnyi fogyasztást kéne tárolni, és még egy hetes borús idő akkor is kicsinálja a rendszert)”

    Mit vesztünk, ha ezt akkor lépjük meg, amikor meg kell lépnünk?
    Semmit!

    Mit nyerhetünk?
    Több információt a biztosabb döntéshez és esélyt hogy jobbat választunk.

    “A nyersanyag kérdéssel egyetértek, a gyártói kapacitások sem elegendőek a teljes világ rövid időn belüli átállításra.”

    Most nem a világról volt szó, hanem csak Magyarországról.

  136. 166:
    “Az OECD és az Európai Unió intenzíven érdeklődik az új típusú, úgynevezett negyedik generációs reaktorok után. A kutatási programban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói is részt vesznek: vizsgálják az úgynevezett sóolvadékos reaktorok tulajdonságait, amelyben nincs külön üzemanyag-kazetta, mint például a paksi reaktorokban, hanem a nukleáris reakció zónája és a hűtés összefolyik. Ez sok problémát megold, de legalább annyit fel is vet. Mégis ez lehet a jövő egyik útja. A kutatók áramlással kapcsolatos eredményeiket a Annals of Nuclear Energy című szaklapban publikálták.”

    http://index.hu/tudomany/2014/02/16/soolvadekos_reaktor/

    Ugye, ugye, erről is beszéltem!

    Lásd még 147 utolsó kiemelést meg 150 hozzászólást.

    “Az új generációval hatékonyabban újrahasznosítható a nukleáris üzemanyag, ezzel csökken a keletkező radioaktív hulladék, így jóval kevésbé veszélyesek ezek a reaktorok. ”

    A 20 év utáni nukleáris hulladék visszaszállítás során bennem az is felmerült, hogy lehet, hogy ezt a hulladékot egy újabb típusú reaktorba még lehet energiatermelésre hasznosítani.
    Ergo az oroszok jól járhatnak vele.
    Aztán az után, amikor már tényleg nem lehet több energiát kifacsarni belőle, akkor azt a hulladékot majd megkapjuk tárolásra.

    Mellesleg a gazdaságossági számítások többségében nem számolnak a hulladéktárolás költségével, mint ahogyan az életidejét befejezett atomreaktorok hosszútávú karbantartási költségével se.

  137. “A fukusimai atomerőművet üzemeltető japán TEPCO-t (Tokyo Electric Power Co) régóta vádolják azzal, hogy nem jelentett időben és rendesen a balesettel kapcsolatban. Most kiderült, hogy szeptember óta visszatartották a stronciumszennyezés méréseinek eredményét.

    A cég múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy tavaly szeptemberben 5 millió becquerel per liter radioaktív stroncium-90-es izotópértéket mértek a talajvízben, 25 méterrel az óceán mellett. A megengedett érték csupán harminc becquerel per liter. ”

    http://index.hu/kulfold/2014/02/16/a_tepco_eltitkolta_a_fukusimai_sugarzast/

    Vajon az ilyen esetek (és járulékos hatásai) is benne vannak, a TWh-ra számolt emberi halálesetek számában?
    Lásd 144.

  138. 169:
    “Aszódi szerint a mai rektorok 33-36 százalékos hatásfokkal működnek, azaz a nukleáris reakcióban keletkező hőből ennyi villamos energiát tudnak termelni, a sóolvadékos reaktorral ez az érték már ötven százalékot is elérhet, a sóolvadék magas hőmérséklete miatt. Másik előnye, hogy megfelelő anyagösszetétellel annyi vagy több hasadóanyagot tud előállítani, mint amennyit üzem közben elhasznál.”

  139. 167!
    Ezt nekem írtad?De minek.Mikor teljes mértékben egyetértek veled.Mi egy húron pendülünk.. 😉

    “Magánszemélynek kb 10 éves a megtérülése napelemben, ez az aktuális áramáron és mostani beruházás leosztásával számolom én (nincs tőke kamat, nincs áramár változás kalkulálva).”

    Itt én a saját rendszeremmel számoltam,és nekem 20 év alatt térülne meg.Amikor is már fel kell újítani..
    168!
    “Mit vesztünk, ha ezt akkor lépjük meg, amikor meg kell lépnünk?”
    És mikor kell szerinted meglépnünk?Szakember vagy benne?

  140. 172:
    “És mikor kell szerinted meglépnünk?Szakember vagy benne?”

    El kéne olvasni, csak azt, amit legutóbb belinkeltem 164-ben.

    “A jelenlegi paksi blokkok a tervek szerint 2032-ig működnek, így ezek pótlásáról gond nélkül lehet dönteni 2020 körül. Addigra pedig vélhetően kiderül, hogy az alternatív energiák és az üzemanyagcellák területén bekövetkezik-e a régen várt áttörés.”

    Jó pár korábbi linkben szakemberek is foglalkoznak a témával.

    Persze lehet, hogy azok a szakemberek nem jó szakemberek, de akkor kéne egy olyan szakértői véleményt hozni, ami megindokolja, hogy miért is kellett ilyen lóhalálában, a választások előtt, a paks1 leállítása előtt ennyire korán elindítani a paks2 építését.

    Mert ez enélkül így kevés egy érveléshez.

  141. “A kelleténél nagyobb radioaktivitást egy 800 méter mélyen lévő, hadiipari kutatások és atomfegyverek gyártásakor keletkezett nukleáris hulladékot tároló létesítmény levegőjében mérték. Roger Nelson szóvivő szerint a múltban előfordult ugyan, hogy az érzékelők hamis riasztást adtak ki, és nem tisztázott, hogy valóban baj van-e, de valószínűnek tűnik, hogy igen. Biztonsággal csak az állítható, hogy sosem volt még ilyen magas a sugárzás szintje, a koncentráció meghaladja a veszélyes határértéket, de egyelőre nem tudni, hogy miért.”

    http://www.origo.hu/nagyvilag/20140216-rekordmagas-a-sugarzas-egy-amerikai-atomtemetoben.html

  142. Amit szerettem volna azt elmondtam..
    Most Putyin jön.. 🙂

  143. 172:

    Nem vitáztam, csak leírtam hogy én hogyan tudom. 🙂

    173:

    Ketté kellene bontani az érvelést:
    1., senki nem vitatta hogy nincs elhamarkodva a paks2.
    2., Ettől még az alternatívok nem valós alternatívák.

  144. 176:
    “Most Putyin jön”

    Vlagyimir Putyin csak úgy jobbra nézve, s a szemével csippentve annyit mondott, hogy minden rendben lesz. Beszélt az energetikai együttműködésről, Paksról, és sok minden másról. Arról, hogy Magyarország ebből csak nyerni fog. Néztem a szemébe, s láttam, hogy mindezt őszintén gondolja, s Magyarország ebből igazán nyerhet.

    Stier Gábor: Moszkvai áttörés
    Magyar Nemzet

    http://kkbk.blog.hu/2014/02/12/energetika_es_magyarorszag_pro_es_kontra

    Ezt már korábban olvastam, de ez annyira ide illik. 🙂

    177:
    “1., senki nem vitatta hogy nincs elhamarkodva a paks2.
    2., Ettől még az alternatívok nem valós alternatívák.”

    A kettő összefügg, és ezt a kört korábban itt már lefutottuk egyszer, nem futom újra.

    “A téma hazai szaktekintélyeitől – köztük MTA-tagok is vannak – tudható, hogy van az atomenergiának alternatívája, és ez a nagymélységű geotermikus kutakból nyert energia. A HDR (Hot Dry Rock) technológia olyan mélységbe jut le, ahol gőz fejlesztéséhez elegendő hőmérséklet van. Ide hideg vizet juttat, mely gőzzé válik. A felszínre vezetett gőzzel turbinát hajt meg, ezzel elektromos áramot fejleszt, továbbá a fáradt gőz hulladékhője is felhasználható.

    igen, de a geotermikus is egy idő után kimerül( het ).

    Magyarországon az adottságok kiemelkedően kedvezőek. Bár a szakértők véleménye némileg eltér a szükséges fúrásmélységek tekintetében, de abban megegyeznek, hogy itt mintegy fele az a szükséges mélység, mint a Kárpát-medencén kívül. 2 és 5 km mélység közt becslik a megfelelő hőmérsékletet, míg a világon 5 és 10 km mélységű kísérletek folynak.

    A hazai potenciál megfelelő akár a teljes hő- és elektromos energiaigény fedezésére. Az alkalmazás egyetlen akadálya, hogy a technológia új, és még nem elegendő a tapasztalat a biztonságos tervezésre. A kísérletek azonban folynak az USA-ban, itt Európában pedig Franciaországban és Oroszországban.

    Érdemes lenne néhány évet várni, addig Paks élettartama még megengedi, és a kiérlelt technológia kimeríthetetlen és kockázatmentes megoldást ad. Nincs veszélyes hulladék és tárolási probléma. A kb. 15 év múlva várható uránkitermelési csúcs utáni üzemanyagszűke nem okoz importfüggőséget és áremelkedést, mivel nincs üzemanyagigény.

  145. “konferencián senki sem mondta ki, hogy semmiképp sem lehet szükség Magyarországon atomenergiára.”

    “Hajlandó vagyok én is mérlegelni a forgatókönyveket, a részarányokat. Sok azonban az olyan költségszámítás, fejlesztési lehetőség, technológiai fejlődés, amiről a döntéshozók nem tudtak

    márpedig ennek hiányában Sólyom szerint nem lehet felelősséggel dönteni.”

    http://index.hu/belfold/2014/02/18/paksbol_is_lehet_zengo/

  146. 177!
    “Ettől még az alternatívok nem valós alternatívák.”
    😉

  147. 185:
    Igen, de nem reggel, délben és este, csak akkor, amikor szükséges. Reggel, délben és este csak lopnak. 😀

  148. 185:
    Ciffrázódik a helyzet:

    “Általában kérdezett az Energiaklub, a Bizottság konkrétan válaszolt, de a jelek szerint hiányosan – vagy ki tudja. Brüsszel az Euratom-egyezmény 41. cikkét említi, amellyel kapcsolatban nem kereste meg a kormány, utóbbi viszont a 103-asra hivatkozik, hogy annak alapján nem volt kifogása az uniónak az oroszokkal tervezett szerződéssel. Az Energiaklub máris új levelet írt az uniónak, mert tisztán szeretni látni az ügyben.”

    http://vs.hu/paks2-41-es-es-103-csapdaja-0226/

  149. “Ehhez képest végül a nemrég megkötött Orbán–Putyin-paktum szerint a régi és az új blokkok mégis 10-15 évig egymás mellett működnének. Ez azt jelenti, hogy szükség lesz például egy új állomásra a paksi áram hálózatba integrálásához (ez egymagában 35 milliárd forint) és az áramhálózat fejlesztésére (több százmilliárd forint). Az együttes üzemeltetés csak akkor nem okoz rendszer-szabályozási problémát, ha megépül egy olyan (hozzávetőleg 200 milliárd forintba kerülő) szivattyús-tározós erőmű, ami időlegesen kompenzálni tudja a nehezen leállítható és újraindítható atomreaktorok rugalmatlanságát.

    Az új blokkok hűtése nem oldható meg a Dunából: új hűtőtornyokat is kell építeni, darabonként mintegy százmilliárd forintért. A megvalósíthatósági tanulmányokból az is kiderül, hogy az Orbán-kormány téves adatokat citál a beruházáshoz kapcsolódó előnyökről. Az építkezés időszakában tízezer új munkahelyről beszélnek, miközben a jelenleg épülő finnországi reaktorblokknál csúcsidőben 3500, a franciánál 2300 embert foglalkoztatnak, és a magyar szakmai tanulmányok is legfeljebb 3000-4000 fő átmeneti, illetve 700-1000 ember tartós munkához juttatásával számolnak a projekt kapcsán.

    A 40 százalékos „magyar” beszállítói arány ténylegesen szerepel a dokumentumokban, de mindenütt azzal a kiegészítéssel, hogy ez csak a szerződött beszállítók székhelyére igaz, valójában a szakemberek és a technológiák ezekben az esetekben is külföldről érkeznek majd, vagyis a 40 százaléknyi költségnek csak a töredéke maradhat idehaza. A finanszírozási tanulmány kulcsmondata szerint 2025-re, mire az új blokkok legkorábban üzembe léphetnek, Európában már mindenképpen nyitott energiapiac lesz, vagyis a bővítés még abban a valószínűtlen esetben sem fogja csökkenteni az áramárat, ha a két új reaktor az átlagárnál alacsonyabban termelne.

    A régi és az új blokkokat csak akkor éri meg párhuzamosan működtetni, ha ezt a magyar gazdaság energiaigénye kikényszeríti. Utóbbit ma már a kormány sem állítja, ami szintén azt támasztja alá: a rapid bővítésről szóló megállapodásnak nem szakmai vagy gazdasági, hanem politikai okai voltak.”

    http://nol.hu/belfold/20140219-orban_nem_eleg_zsugori?ref=sso

    Itt van a sietség ára, nem két fillér, amit feleslegesen dobunk ki az ablakon.

  150. “Az egyépként nukleáris szakértő képesítéssel rendelkező matematikus mérnök (aki az atomerőművek szilárdságtani vizsgálatáról írta a doktoriját) arról is beszélt: Paks I jelenleg kilowattóránként 12 forint 80 filléres nagykereskedelmi áron termeli a folyamatosan a hálózatba pumpált ún. zsinóráramot, ugyanakkor ezt a terméket ennél olcsóbban is be lehet szerezni importból, ami egyúttal azt jelenti, hogy amikor az erőmű exportálja a fölösleget, kénytelen a saját költségszintje alá menni, vagyis minden eladott áram-egységre ráfizet.

    “A szakember még egy elgondolkodtató számot említett: szerinte a kormány által 3600 milliárdosra taksált paksi bővítés az összes csatlakozó beruházással együtt nettó áron (vagyis a tőkeköltségek és a kamat nélkül) legalább 4500 milliárd forintba fog kerülni.

    Józsa azt is kijelentette: a jelenlegi blokkokat a 20 évre szóló üzemidőhosszabbítás lejártakor sem feltétlenül kell bezárni, ma már léteznek ugyanis olyan technológiák, amelyekkel a reaktortartályok élettartama akár további 20 esztendővel is meghosszabbítható.”

    http://nol.hu/tud-tech/atomparadoxon__a__regi__paksi_arnal_is_olcsobb_az_import

    Ugye, ugye, még lehetne hosszabbítani, ami mindig kisebb költség lenne, mint újat építeni.
    De merjünk nagyot álmodni az adófizetők pénzéből!!!

    És akkor még az atomerőmű hívők is megnyugodhatnának.

  151. Az egykori miniszterelnök emlékezetett arra, hogy ő mindig azt mondta, “valószínűleg az atomenergia az egyik legjobb választás”. Mint mondta, Paks bővítéséről 2020-ig kell dönteni, utána még van 12 év, és ennyi “a szakma szabályai szerint” elegendő a blokk felépítésére. “Hova siettünk, miért nem beszéltük meg?” – tette fel a kérdést a DK elnöke, aki a “normális vitát” hiányolta Paks ügyében. “Át voltunk verve, pedig lehet, hogy ez a legjobb megoldás” – fogalmazott.

    Ma már nem tudja, hogy kell vagy sem népszavazás Paksról – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ha a lakosság nem követeli ki a népszavazást, akkor a döntést a parlamentnek kell magára vállalnia, “de normális körülmények között”. (MTI)”

    http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/19/gyurcsany-szerint-az-atomenergia-az-egyik-legjobb-valasztas

    Érdekes módon, Gyurcsány se érti ezt a nagy sietséget.

    “Az Orbán–Putyin-megállapodás külföldi visszhangjáról Deák András azt mondta: markáns elem a kommentárokban, hogy mindenkinek feltűnt a „Gyurcsány–Orbán–Vona-tengely” atom­ügyi egyetértése, amely azt a látszatot kelti, mintha Vlagyimir Putyin a teljes magyar politikai elitet megvette volna kilóra. „Nemhogy az EU-ban, de a keleti térségben is példátlan, hogy még a szélsőjobb is oroszbarát” – hangsúlyozta. Szerinte a transzparencia hiánya egyértelműen „büdössé” teszi az üzletet az európai véleményformálók szemében, és azt is mindenki világosan látja, hogy nem egyszeri kisiklásról, hanem stratégiai külpolitikai irányváltásról van szó. „Drasztikusan megnőtt a magyar–orosz kapcsolatrendszer asszimmetriája: Magyarország az olaj, az atom és a hitel ­miatt is folyamatos alkura és egyeztetésre kényszerül az orosz féllel. Közben a Nyugat és Oroszország viszonya leszállóágba került, ami azt jelenti, hogy a következő 30–50 évben újra frontország lehetünk ebben a viszonyrendszerben” – állította Deák András.”

    ” Az sem hihető, hogy az új blokkok 90 százalékos hatásfokkal üzemelnek majd: Franciaországban átlagosan 73 százalékos kihasználtságot tudnak elérni a nehezen szabályozható termelésű atomerőművekkel.

    A finanszírozásról Felsmann elmondta: bár az orosz hitel kamatát alacsonynak mondják, Románia, Szlovákia és Csehország is ennél lényegesen olcsóbban tudja finanszírozni magát a nemzetközi hitelpiacról (méghozzá politikai vállalások nélkül), vagyis ha a bővítés olyan jó üzlet, ahogy nálunk mondják, nem érthető, hogy ők a miénk­nél is kedvezőbb hitelfeltételek ellenére miért hátrálnak ki belőle. „Az orosz euróhitel egyharmadnyival növeli meg Magyarország devizaadósság-állományát, egy ekkora devizakölcsönnek az árfolyamkockázata szinte kezelhetetlen” – figyelmeztetett a közgazdász, jelezve: a kormány eddig még csak utalást sem tett rá, hogyan kívánja menedzselni a forint esetleges zuhanását a hiteltörlesztés időszakában.”

    http://nol.hu/belfold/putyin_megvette_a_magyar_elitet

  152. ” A tegnapi atomvitáról írt – alapvetően korrekt – beszámolójában a vs.hu újságírója “ez azért túlzó”-ként aposztrofálta azt az állításomat, hogy a paksi bővítés teljes költsége 6000 milliárd forint. Úgy tűnik, nem csak a kormány, hanem sokan mások is szeretik kihagyni a beruházás költségeinek jó részét. Ebből pedig keserű csalódások fognak származni, amikért viszont sajnos mindannyiunknak fizetni kell majd. Nézzük ezért, hogy hogy jön ki a 6000 milliárd forint. Az orosz hitel: 3000 milliárd forint, ez eddig tiszta. Az is, hogy ehhez még hozzájön a 20 százalék magyar önrész, azaz 750 milliárd. Igen ám, de az orosz hitelnek kamata is van, aminek a kihagyása a költségekből olyan szintű pénzügyi analfabetizmus, amit egy hitelfelvevő magánszemélyről sem feltételezünk, nemhogy egy országról (bár ahol Matolcsy miniszter és jegybank-elnök lehet, ott ez lehet, hogy maga az üzemszerű működés). A kamatteherre vonatkozóan a korábbi számításaim 2000-2200 milliárd forintos becslést adtak, a pontosabb számok ismeretében a modell a 2200 milliárdot erősíti meg, és ugyanezt az eredményt adta a Menedzsment Fórum becslése is. A végösszeg tehát 3000+750+2200 = 5950 milliárd forint. Bocsánat, tényleg túloztam a 6000 milliárddal. Persze csak akkor, ha 300, és nem 310 forintos, vagy még drágább euróval számolunk, ha nincs költségnövekedés a beruházás közben, ha a magyar önrészt nem hitelből finanszírozzuk, és ezért arra nem számolunk fel kamatot, stb, stb. Szóval ez a 6000 milliárd valójában egy nagyon óvatos becslés.

    “A tegnapi Lázár-vita érdemi új adatokkal, a légből kapott rezsicsökkentési hatásokat alátámasztó információkkal vagy tanulmányokkal nem szolgált. Volt mégis három újdonság, ami elhangzott Lázár szájából:
    1. Az – eddigi információkkal ellentétben – az orosz hitelszerződést csak a választás után terjesztik a parlament elé. Hirtelen óvatosabbá váltak a téma élezésében, kell lennie egy belső felmérésnek, ami szerint a paksi bővítés többet árt a Fidesznek, mint gondolták.
    2. Eleve a beruházás elhúzódásával számolnak, az új blokkok várhatóan nem kezdenek termelni 2028-2030 előtt. Lázár világosan úgy fogalmazott, hogy csak 3-4 év lesz amikor a 6 blokk együtt üzemel, azaz szó sincs 2023-as vagy 2025-ös rendszerbe állásról. A rossz hír az, hogy a világon mindenhol a nukleáris beruházások elhúzódása a költségek radikális növekedésével jár, a fentiek fényében tehát a bővítés most hangoztatott ára már most illúziónak tekinthető.
    3. Lázár szerint 50%-os megújuló részarányra van szükség. Rendben, ez a humor kategória, nyilván nem gondolta komolyan, arról nem is beszélve, hogy az általa vázolt 50-50% atom-megújuló arány nem működik (rendszerszabályozási okokból), és a bővítés sehogy sem adja ki az 50%-os arányt, a jelenlegi blokkokkal együtt sokkal több lesz az atom-részarány, azok nélkül meg kevesebb. Nem baj János, első kísérletnek jó volt. ”

    https://www.facebook.com/javorbenedek?ref=stream


  153. A 2 új paksi blokkal kapcsolatos döntést a nemrég elfogadott Nemzeti energiastratégia 2030 csak 2015 és 2018 között tartotta volna szükségesnek meghozni.
    A 2 új paksi blokk beüzemelését célszerűbb és hatékonyabb lett volna a 2 régebbi blokk leállításához igazítani.
    Bár az oroszokkal kötött megállapodás 10 évre titkosítva van, a kamara tagjai érdekes módon mégis pontosan tudják, hogy az milyen előnyös lesz Magyarország számára.
    Mivel a kamarai tagság kötelező, ezért az is abszurd, hogy egy ilyen jellegű szervezetnek közös politikai véleménye legyen, de ennél még rosszabb, ha az ilyen módon kommunikált véleményt egyvalaki írja meg.

    Végül Dr. Dezső ezt a következtetést vonja le:

    Nyilvánvaló, hogy a kamara egyik-másik tisztségviselője, mondjuk a Tízparancsolattól a kamarai törvényen és alapszabályon át, az etikai-fegyelmi szabályzatig több alapvető, elsősorban erkölcsi normát megsértett, és ezzel véleményem szerint szégyent hozott a magyar mérnöktársadalomra.

    Alig hiszem, hogy hasonló esetben pl. a német mérnöki kamarák tisztségviselője 24 órán belül nem mondana le, vagy ha esetleg az önkontrollja nem működne, ne mondatnák le.


    http://cink.hu/paks-2-alapito-tag-keri-szamon-a-mernoki-kamarat-1531448110

  154. 193:
    Orbán csak azt teszi, amit Rákositől tanult, minden független intézményt (szakmai kamarák, szakszervezetek, cserkészet, sport klubok, egyesületek, stb.) vagy maga alá gyűr, vagy felszámol.

  155. 195:

    Igy igaz, de Hitlert is megelőzték néhányan.

  156. “A cseh védelmi miniszter, Martin Stropnicky szerint nehéz elképzelni, hogy orosz cégek részt vehessenek a Temelin atomerőmű bővítésében. A miniszter szerint Oroszország az ukrajnai lépéseivel kikerült a kiszámítható, demokratikus országok csoportjából – számol be a Reuters helyi sajtómegjelenésre alapozva, írja a portfolio.hu.”

    http://index.hu/kulfold/2014/02/28/blokad_ala_vettek_a_krimi_reptereket/?p=1

  157. “Az első hitelrészt a Paksi Atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell törleszteni, de legkésőbb már 2026. március 15-én. Addig is 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, már az idén is.”

    Már az idén elkezdődik a beruházás vagy ez valami készenléti kamat?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük