(1280) Támadás az egészséged ellen

Tibor bá’ online

 

~ab108A privatizált élelmiszer ellátás áthozta Nyugatról az egészségtelen táplálkozás lehetőségét, sőt kényszerét. A hipermarket polcain ínycsiklandozó csomagolásban, étvágygerjesztő pompában találhatók a legegészségtelenebb táplálékok. A következőkben felhívom a figyelmet a veszélyekre és tippeket adok, hogyan lehet őket elkerülni.

1. Óvakodj a feldolgozott húsféleségektől, kizárólag tőkehúst vásárolj. Hogy mi van belekeverve a pépesített párizsikba, kolbászokba és egyéb felvágottakba, azt csak az isten tudja. De a szeletelt bacon szalonnával se járunk jól. Az étvágygerjesztő vörös színüket a nátrium nitrátnak köszönhetik, de ez enyhe méreg és rákkeltő anyag.

2. Kerüld a tengeri halakat és a halkonzerveket. Mára a kifogott halak higany tartalma messze több mint amennyi megengedhető. Ha nem vagy képes leszokni a halról, akkor havonta csak egyszer egyél. Ez természetesen nem vonatkozik a magyar halgazdaságokból származó halakra. Feltehetően ezekbe a halastavakban mérgező szennyvizet nem vezetnek be. Bár a hírekben jeleztek már tömeges halpusztulást  belföldi tavakban is. Legújabban a Fukushimából származó radioaktív szennyeződésre is figyelni kell, ami folyamatosan terjed szanaszét. Legokosabb, ha a halkonzervekkel teljesen felhagysz.

3)Ne fogyassz túl sok konzervet. A konzervdobozok belső falára bifenol-A van felhordva. Ez a szerves vegyület cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez, sőt merevedési zavarokhoz vezethet.

4. Kerüld az aszpartammal édesített ételeket. Az aszpartam egy mesterséges édesítőszer, ami károsítja az idegrendszert. A „ligh” vagyis cukor mentes üdítőkben ez van.

5. Ha van lehetőséged akkor biocsirkét egyél. A csirkefarmokon termelt csirkékben ólom található, valamint antibiotikumokra rezisztens baktériumok. Plusz antibiotikum és még növekedést serkentő hormon is lehet.

6. Nagyüzemileg gyártott rágcsálnivalókat ne fogyassz. A huzamosabb ideig tartó „friss” állapot elérése végett, hidrogénezett növényi olajakkal, azaz nagy rakás transzzsírsavval vannak dúsítva, ami cukorbetegséget és szívelégtelenséget okozhat. Ezen kívül jóval nagyobb a sótartalmuk vagy a kukoricaszirup tartalmuk, mint kívánatos lenne.

7. Kerüld a mesterségesen színezett ételeket, mint például cukorkák, fagylaltok, zselatinok, stb. Ezek a „megengedett” színezékek veszélyeztetik az idegrendszert, a vesét, a pajzsmirigyeket.

8. Ha lehetőséged van, vásárolj biogyümölcsöket. A rovarölők, gombaölők a megengedett mértékben is károsak az idegrendszerre és az ivarszervekre.

9. Ha megengedheted magadnak fogyassz biotejet, mert a közönséges tejben nagy valószínűséggel található termelést fokozó hormon.

10. Rozsdamentes edényeket használj. A teflonnal bevont edények hő hatására olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek ártanak a szívnek.

11. Mikrosütőbe ne helyezz be ételt PVC edényben, tárolóban. Hő hatására a PVC-ből kijön a bifenol-A felbomlott állapotban, ami káros az egészségre. Gondolom egyelőre ennyi elég.

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(1280) Támadás az egészséged ellen

  1. Sajnos a nagyüzemi tej sem javaslott.
    Vannak akik szerint összefüggésben hozhat a szaporodó leukémiás megbetegedésekkel.

  2. Ha bevezetnék a feltétel nélküli alapjövedelmet, akkor lehetőség lenne arra, hogy a nagyüzemi állattartást abbahagyjuk, és azok akik nem dolgoznak, napi 2-3 óra munkával otthonukban /Falusi kertes házak tanyák/ előállíthatnák az ország egész évi baromfi sertés tojás tej marhahús stb szükségletét. Az ilyen módon előállított élelmiszer minősége sokkal jobb lenne a most vásárolhatónál. Ez esetben az alapjövedelem nem lenne feltétel nélküli, viszont a felnőtteknek szánt havi ötvenezer lehetne több, akár hetvenezer forint is.

  3. 2. Aki a kertjét művelni akarja az mindenféle kényszerítő ráhatás nélkül teszi.
    Én faluban élek és azt látom hogy csak nagyon kevesen vetik be a földjüket.
    Miért is tennék ha megkapják a közmunka után a kis pénzüket,ami elég a kocsmára meg az olcsó virslire.
    Szarnak itt a munkára magasról.
    Azt viszont sokszor hallom hogy “nekem ez jár”(ingyen tűzifa,segély,stb).

    De hogy ne térjek el a poszt témájától,mi is nagyon megnézzük hogy mit eszünk.
    Felvágottak,üdítők,csipszek,tiltólistán vannak.
    Málnaszörpöt iszunk saját málnából. Hőkezelés, tartósítószer mentes és nagyon finom.
    A kertünkben megterem minden finomság és összehasonlíthatatlanul ízletesebb mint a boltokban kapható zöldségek,gyümölcsök.
    Érdemes megnézni a boltok polcain egy egyszerű szalonnába is mennyi ízfokozó és tartósítószer található.
    A kislányom az oviból hozott egy banános csokit amire az volt írva hogy “a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat” (E 102).
    Magas ívben repült a kukába! 🙂

  4. 2.
    “akkor lehetőség lenne arra, hogy a nagyüzemi állattartást abbahagyjuk…”

    Elméletileg nem rosz az elgondolás.
    De hát ehhez a nagyüzemi élelmiszeripari lobbynak is lenne egy-két szava.
    PONTOSAN azért számolták fel a parasztságot, hogy legyen piaca az olcsó vacaknak.
    Az élelmiszeripar akkor nőtt nagyra, amikor a parasztoktól elvették a földet és megfosztották őket az önellátás lehetőségétől.

    A másik fogós-ravasz kérdés, hogy mennyire lehetne ezt elvárni egy européer-globalista-multipárti-bankbarát kórmánytól, aki még az ideológiát is az USA-ból importálja, nem beszélve Soros papa támogatásától.
    Ők vágatták ki a szőlőket, gyümölcsösöket, vágatták le a hízómarha állományt, robbantották fel a cukorgyárakat, hogy megfeleljenek az európai piaci elvárásoknak.

    Az elvárások nem változtak, a társaság is ugyanaz…
    Ja… lehet, hogy önkritikát gyakoroltak ?

  5. Tiszteletem,

    pont a mikróval kapcsolatban akartam mondani, hogy tegyétek ki a lakásból egész nyugodtan. Nálunk évekig volt a spájzban, és kizárólag a gyerekek szoptatási időszaka alatt használtuk a fejő készülék sterilizálására. Semmi másra nem jó, de erre fantasztikus.
    A most kapható kerámia bevonatú (fehér) serpenyőkkel nyugodtan ki lehet váltani a melegitést, abszolut semmi nem tapad rájuk és nem ég le.

    És irány a kert és a telek, tessenek ültetni és szüretelni. És ha kukacos lesz az alma, arra nem azt kell mondani, hogy de kár hogy nem egészséges, hanem hogy ebbe még bele mer menni a kukac….!

  6. Tibor bá! Az ólom honnan kerül a csirkehúsba? Tudtommal növekedést serkentő és termelést fokozó hormonokat nem alkalmaznak a nagyüzemi állattenyésztésben, legalább is idehaza. Ivarzást elősegítő illetve szinkronizáló hormonokat viszont igen. A rezisztens baktériumokkal és a nagy mennyiségben használt antibiotikumokkal már gond lehet. Orrba szájba itatják, nap mint nap tapasztalom.
    Aki teheti fogyasszon jóféle háztájit!

    http://www.gyongyharmatoscsudafa.info/mind-meghalunk/

  7. Napi 2-3 órában én is megtermelek egy csomó mindent,munka mellett. Van, aki nem dolgozik, mégse termel…Hagyjuk már ezt az alapjövedelem baromságot!

  8. 7:
    “Tudtommal növekedést serkentő és termelést fokozó hormonokat nem alkalmaznak a nagyüzemi állattenyésztésben, legalább is idehaza.”

    EMBER!! Ezt sztem ha újra végigolvastad volna, magad se hinnéd.

    A városunkban, ahol az ország egyik legnagyobb csirkefeldolgozója van, a csirke 2,8kg-os súllyal kerül be. És ezt 35 nap (!) alatt éri el 🙂 olyantól tudom, aki ott dolgozik a kereskedelmi részlegen.
    Namost aki nevelt már csirkét, az tudja, hogy 5 hét alatt fél kilós se lesz a csirke a háztájiban, normál kaján.
    Úgyhogy erről ennyit.

  9. És mi a helyzet a kenyérrel? Biztos mindenki tapasztalta, hogy mostanában milyen rossz minőségű a kenyér. Hamar kiszárad, ami azt bizonyítja, hogy kevés benne a liszt. De fölösleges is ilyen felsorolás, mert minden iparilag előállított termékben lehet találni valamit. A civilizált életformát kellene elhagyni, ami 7 milliárd egyre növekvő népesség esetében nem is olyan könnyű. A számláló élőben mutatja, hogy mennyi a gyarapodás: http://www.worldometers.info/world-population/

  10. GEergo! Állattenyésztő mérnökként napi szinten járom a nagyüzemi baromfi hizlaló telepeket, nem kell bemutatni az ágazatot. A hizlalásban jelenleg alkalmazott húshibridek 35 napra ideális feltételek mellett max. 2 kiló körüliek, ami így is óriási teljesítmény, ahhoz képest, hogy 50 évvel ezelőtt egy húscsirke kb. 500 g-ot ért el 6 hétre. Ez 80 %-ban a genetikai előrehaladásnak 20 %-ban a takarmány és a tartástechnológia fejlődésének köszönhető. A takarmányozás fejlődése alatt nem azt kell érteni, hogy elkezdték növekedési hormonokkal tömni a csirkéket! Erről szó sincs. Precíziós takarmányozás zajlik, ami azt jelenti, hogy a brojlerek az adott fejlettségi állapotuknak megfelelő összetételű tápot kapják a genetikai potenciál maximális elérése céljából. Magyarul a nevelés során több takarmányozási fázist alkalmaznak különböző takarmány receptúrákkal. A táp többnyire gabona összetételű, kukorica, búza, szója, különféle olajipari, malomipari melléktermékek, premix (ásványi anyagok, aminosavak), enzimek, kokcidiosztatikum, esetleg pro- és prebiotikumok, sárgító (legtöbb esetben természetes forrásból), takarmánymész, toxinkötő, egyéb granulálást segítő adalék, stb. Lehet van egy-két dolog amit kihagytam, de az tuti nem hormon!

  11. 9:
    5 hét alatt kb. 200 gramm lesz egy közönséges csirke. 2800 gramm a tyúk 8 hónap után. Viszont isteni leves van belőle.

  12. Ebbe a mikrós cikkbe mekkora ferdítések vannak… (az Antal Valériás oldalon viszont sok jó dolog található)

    Szerintem amúgy semmi remény ilyenben bízni, hogy elő tudnák állítani a normális élelmet az emberek.

    A többség lusta, nemtörődöm, mindent azonnal akar. Fiatalok nem tisztelnek semmit, 35 évesen az anyjuk nyugdíját kunyerálják el (családi példa, dolgozni minek, de kiabál az anyjával, hogy neki joga van részegre inni magát 😀 …), idősek a kocsmába vannak egész nap, stb. (tisztelet a kivételnek)

    Hány ember van aki bedől a pártok propagandájának a mai napig…
    (és hihetetlen hogy mennyi idős van köztük!)

    Én úgy néz ki hogy lisztérzékeny lettem (egész pontosan glutén intoleráns 🙂 hisz liszt az lehet bármiből).

    Természetesen az egysíkú étrend az oka, reggelire fánk, ebédre pizza, vagy valami tészta, este kenyér…

    Ráadásul ezek a finomított élelmiszerek semmi kihívást nem jelentenek az emésztőrendszernek, azonnal mindent felhasznál a szervezet, emiatt jobban megugrik az inzulin szint is. Minél kevésbé feldolgozott, plusz összetettebb szénhidrátot viszel be (pl. főzök hántolt kölest, és nem a kukorica-, vagy rízslisztből készül tésztát eszem), az annál lassabban szívódik fel, annál kevésbé fog hullámvasutazni az inzulin szinted. Répa cukor ezért se jó, viszont lehet venni fruktózt is, ami gyümölcscukor, lassabb felszívódású, de ugyanolyan édes.

  13. Sok ember szervezete székrekedéssel tiltakozik a finomított élelmiszerek ellen, ami elég fájdalmas tiltakozás tud lenni és így próbálja a gazdáját ballasztanyagban gazdag étrend felé terelni. Persze nem mindenki olyan szerencsés, hogy olimpián induljon az aranyér. 😀

  14. Hálásak lehetünk Tibor bá’-nak ezért a posztért, mert egyelőle ez egy olyan terület, ami nem kapott komoly figyelmet, pedig megérdemelné. Sokan elintézik a dolgot azzal, hogy az emberek “buták”, “gyengék” és magukkal tolnak ki, hogy olyan sok rosz minőségű élrlmiszert esznek.

    Azt hiszem, jó lenne kicsit méllyebben belemenni az élelmiszerek “tudatmódosító” hatásaiba.
    Miért eszünk annyi szemetet, amikor TUDJUK, hogy nem jó?

    Kicsit ugyanaz a helyzet mint a cigarettával. Aki régen cigizik, szinte mind le akar szokni, de már nem tud.
    Aki rászokott a pizzára, sült krumplira, csokira, kávéra, szintén rab lett.

    Érdekes, az almára, vagy tönkölybúzás kenyérre nem lehet rászokni.

    Az igazság a Kentucky Fried Chicken szlogenjéből villan ki:
    THE SECRET IN THE TASTE ! azaz a titok az ízben van. Vagyis az ízfokozóban. A kínaiak használják a nátrium glutanátot, amitől olyan “finom” kínai kaja… igaz, kikészíti a gyomrot.
    Nem ismerős a sok leveskocka reklámban az ízek kiemelése?
    És valóban… tényleg finomak… De inkább vegytan. MINDEN szar lehet finom egy kis vegyszerezéssel, de nem csak ez a baj. A baj az izFOKOZÓval van… ezek becsapják az ízlelést, és valóban örömet okoznak, és addig esszük amíg a gyomrunk meg nem telik. Az örömérzet rögzül, és felülírja az utána következő fáradtságot, levertséget.
    Már lehet kapni olyan kenyeret, ami a VALÓDI kemencében sült kenyér színét, szagát és állagát imitálja… de gyakorlatilag egy kupac vegyszer valamilyen térfogatnövelővel formába öntve.

    Aztán itt van a “nassolási kényszer”…
    Ez egyszerűen úgy működik, hogy meglengeti az inzulinszintet, és amikor lemegy, az ember előkapja a tábla csokit, vagy lehúz egy kólát. Mindjárt jobban érezzük magunkat… A szervezet védekezik a sok cukor ellenés még lejjebb viszi az inzulint… Újabb csoki…
    A finom cukor… mitől is olyan “édes” tőle az élet?
    A rendszeres cukorfogyasztás felnőttkorban hozzájárulhat a homloklebeny működésének gyengüléséhez, ami a magasabb rendű gondolkozás és az erkölcsi döntések központja.
    Aha… minnél több cukrot fogyasztunk, annál kevésbé tudunk ellenállni, mert erkölcsi ítélőképességünk egyre gyengébb… csak azt akarjuk, ami MOST jó…
    Hát nem cuki, hogy gerekeinket cukorral tömjük?

    A téma hatalmas, de eddig kevesen merültek bele mélyebben, csak a felszínt vakargatták.
    Itt nem csak OLCSÓ tömegkaják előállításáról van szó, hanem a rájuk szoktatásról is. Olyan módszerekkel, amelyek a józan észt tudatalatti hatásokkal felülírják.

  15. Hans Ulrich Grimm: A leves hazudik.

    Mivel német, kicsit száraz, de minden benne van…

  16. 11.hsz. 12 hsz. 🙂
    Kedves Koko, nem k…vára mindegy, hogy 2 kilós vagy 2,8kilós, mikor normál növekedés mellett csak fél kilósra nőne???
    nemtom emlékszel-e a Jancsi és Juliska mesére, ott a vén boszi cukorral meg sütivel tömte a ketrecben a gyerekeket, hogy jó kövérek legyenek.
    Természetesen le a kalappal a tudomány előtt, hogy kitalálta, 35 nap alatt hogy lehet felfújni a csirkét spéci kevert táppal, de azért sztem csak nem jó ez a kokszolt csirke. Nem is veszünk belőle túl sokat.

    16: a könyv olvasása után bármire nézel, nem lesz kedved megenni 🙂 Ez tapasztalat. Aztán persze az ember felejt, és kezdődhet minden elölről…

  17. 15: A helyzet valójában az, hogy az emberiség (egy része) sosem tapasztalt ételbőségben él. Egy vad, gyűjtögető életformában az étel a életbenmaradás kulcsa, túltáplát állapotot nem nagyon lehetett elérni, ezért nem jelentett problémát, hogy a szervezet folyamatosan étel keresésére és fogyasztására biztatja az egyedet azzal is, hogy az evés aktiválja a fejében lévő jutalmazó központot.
    Bármilyen étel elfogyasztása!
    Ez egyben azt is jelenti, hogy minden étel tudatmódosító, amit azon is le lehet mérni, hogy éhesen mennyivel ingerültebbek, idegesebbek, versengőbbek az emberek, mint evés után, amikor sokkal nyugodtabbak, kooperáció készebbek. (Részben emiatt lehet könnyebben üzletet kötni üzleti ebéden/vacsorán/lakomán.)
    Volt már ezen a blogon is szó róla, hogy az ember élettartamát jelentősen ki tudja tolni, ha a szokásosnál kevesebb kaját eszik. Csakhogy a jóllakottság érzése, jó, szeretjük amikor az agyunk megjutalmaz, hogy milyen jól bekajáltunk… Márpedig az ételbőségben erre szinte bármikor lehetőségünk van, ezért többet eszünk, mint amennyire szükségünk van.
    A cukor pedig rengeteg energiát ad, ezért az agy különösen örül neki.

  18. 18:
    Az utolsó mondatod félrevezető. A véráramban lévő glükóz 30 százalékát az agy, a test tömegének 2 százaléka fogyasztja el. Prioritása van, ha kevés a glükóz, semmi más nem kap belőle az agyon kívül, ugyanis glükóz nélkül percek alatt elhalna. Különben a zsírsavak kétszer több energiát adnak, mint a szénhidrátok (cukor), a fehérjék pedig kábé azonos mennyiséget.

  19. 18.
    “Csakhogy a jóllakottság érzése, jó, szeretjük amikor az agyunk megjutalmaz, hogy milyen jól bekajáltunk…”

    Amit mondasz az igaz, de én arra próbáltam rávilágítani, hogy mióta a “fejlett” emberiség nem a maga főztjét eszi, hanem amit mások készítenek neki, még kevésbé tudják kontrolálni hogy mennyi is az elég.

    Amikor a régebbi időkben megvoltak a bőség időszakai, az emberek nem ették magukat degeszre.

    Te is érzed a különbséget… a sósmogyorót, az emberek többsége addig eszi, amíg el nem fogy.
    De nagyon ritka az, aki almából tömi meg magát úgy, hogy alig tud mozogni.

    Tehát feltételezhető, hogy az élelmiszeripar rájátszik arra a jelenségre amire te mutatsz rá.
    De “tudatmódosító” E-számok nélkül talán könnyebb lenne egészségesen táplálkozni.

  20. Kidobtam a kenőmájast a hűtőből és arra gondoltam, vajon hány ember tudná azt, hogy a környezetünkben lévő erdőkből és mezőkről, mi az ami emberi fogyasztásra alkalmas növény és állat?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük