(1271) Vallásosság [A sorozat II. része]

Tibor bá’ online

 

~ab114A vallásról, vagy jobban mondva a vallásokról mindenkinek meg van a véleménye, csakhogy ez a vélemény stabil és többnyire megváltoztathatatlan, pedig a helyzet folyamatosan változik.

Közismert, hogy az európai történelemben hosszú évszázadok alatt az állam és a vallás, ha nem is jelentett egyet, de szorosan össze volt fonódva. Ezen elvben (némileg a gyakorlatban is) a Francia Forradalom változtatott. Az Ó-világ értelmisége egyetértett abban, hogy az államnak szekulárisnak kell lenni. Jobban mondva kellene lenni, de nem nagyon volt az, és ez az állapot kisebb mértékben ugyan, de egyes országokban máig fennmaradt, illetve a keleti blokk felbomlása után visszaállt.

Az Ó-világ kifejezést pedig azért használtam, mert az Európából szétáramló bevándorlók utódai az amerikai kontinensen, de nem csak ott, még kevésbé szekulárisak, mint az Ó-hazában a hátrahagyottak.

Ez természetesen semmit nem változtat azon a tényen, hogy az európai kultúra alapja a judo-keresztény, azaz a Bibliára támaszkodó hitvilág és erkölcs. Mindezek ellenére – és ezt most a hitbuzgóknak ajánlom a figyelmébe – a vallási hatalom különválasztása a világi hatalomtól nem csak helyes, de egyenesen Jézustól eredő, aki egyértelműen leszögezte példabeszédében, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré és istennek pedig, ami az istené.

Azon pedig nem is csodálkozhatunk, hogy a XX-XXI. század társadalmi, technológiai iszonyatosan gyors átalakulásai nem hagyták érintetlenül a vallást se. Napjainkban szemtanúi lehetünk, hogy isten nevében hajtanak végre gyilkos, terroristatámadásokat öngyilkos merénylők (akik a robbantás után egyenesen a paradicsomba lépnek át), miközben az Amerikai Egyesült Államokban a fundamentalista keresztény jobboldal karöltve a zsidó lobby-val megvetette lábát az államhatalomban. Az USA elnöke (G.W.Bush) nyilvánosan fohászkodik az istenhez, egyértelműen kijelenti, hogy isten sugallatára cselekszik és az egész világ sorsára kiható döntésekhez isten irányítását kéri. Miközben a „szekuláris” Európában egyre többen fordulnak isten felé, ami nem ellentétes azzal, hogy a sok százéves templomok, katedrálisok ne ürülnének ki, mert az új idők, új embere keresi istent, de nem feltétlenül a tradicionális vallások kebelén belül, aminek hatása elsöprő. Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondhatnám, hogy a katolicizmus kapott az emberiségtől 2000 év türelmi időt, nem hozta az elvártakat, most másfelé keresik azt (vagy fogalmuk sincs, mit keresnek).

A néhány évtizeddel ezelőtti „modern idők” a vallások elsorvadásával kecsegtetett, és a kor embere elképzelhetetlennek tartotta azt az istenkeresést, aminek szemtanúi lehetünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tradicionális vallások katasztrofális mértékben ne veszítenék el híveiket akár olyan hagyományosan keresztény országokban is, mint például Lengyelország. És, ami ennél lényegesen aggasztóbb, a vallással együtt gyengül Európa keresztény kulturális jellege is, aminek csak egy apró szegmense a 15 millió európai muszlim konok ragaszkodása kulturális hagyományaikhoz a bevándorlást követően még három generációval később is.

Az új trendért nagyobb mértékben felelősek a gomba módjára feltűnő szekták, törpevallások (Magyarországon például a hit gyülekezete, vagy a szcientológusok) és főleg Ázsiából importált, Európában csak hírből ismert egzotikumok, mint például a Krishna hívők, buddhisták, taoisták és shintoisták, hogy csak néhányat említsek.

Annak feltételezése, hogy a vallások szép csendben elhalnak, mindössze halovány illúzió maradt. Az ok egyszerű. Az ember létezésének transzcendens megválaszolására csak a vallásos hit képes, ami minden egyes emberi kultúra fundamentumát adja. Ezért nehéz megmondani, hogy az elektronika káprázatában élő modern ember istent keresi-e, vagy létének értelmét, esetleg csak nem akar végleg megsemmisülni. A kérdésre talán megtaláljuk a választ a későbbi írásaimban.

Bárhogy legyen, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a vallásos hit újraszületése Európában újfent beindította a hitek közötti ellenségeskedést. Nyugat Európában a magát szekulárisnak valló emberek nagy része úgy érzi, hogy az utcákon megjelenő lefátyolozott muszlim nők „jelensége” nem más, mint a vallásos fundamentalizmus nyílt kihívása a keresztény – nem vallással, hanem –  kultúrával szemben.

Korábban nem látott jelenségek ütik fel a fejüket. Egy dán újságban Mohamed prófétáról megjelent karikatúra kellő oknak bizonyul ahhoz, hogy több ezer kilométerre élő vallásos fanatikusok utcai lázadásba törjenek ki, dán konzulátusokat gyújtsanak fel.

Az a tény, hogy XVI. Benedek pápa a Mohamed próféta tanításait kritizáló, több százéves idézetet megemlített, elégséges volt ahhoz, hogy Szomáliában radikális iszlámhívők legyilkoljanak egy katolikus apácát.

Joggal állíthatjuk, hogy a hit és a hithez kötődő kultúrák békés egymás mellett élése, alig több mélyről fakadó óhajnál, és a helyzet javulásában aligha bízhatunk.

Maga az iszlám jobban terjed a világban, mint bármely más vallás, annak ellenére, hogy önnön soraik is mélyen megosztottak. Az ok nyilvánvaló, a híveik főleg a fejlődő országokban élnek, ahol a nagycsalád a norma. Csakhogy az iszlám térhódítását Európa mély aggodalommal szemléli. Olyannyira, hogy például a volt keletnémet Erfurtban egy plébános felgyújtotta önmagát (tegyük hozzá a katolikus tanok határozott tiltása ellenére), hogy felhívja a keresztények figyelmét a fenyegető veszélyre.

Ehhez hozzátehetjük, hogy a társadalom képtelen különbséget tenni az európai társadalomba beágyazódó békés muszlim tömegek és az agresszív iszlám fundamentalisták között. Míg néhány éve a nyugat európai nagyvárosokban (például Párizs) az iszlámmal kapcsolatos általános elutasítás csak a szélsőjobb kisebbségre volt jellemző, addig mára ez az aggodalom kezd áthúzódni a politikai centrumra, sőt a liberális baloldalra is. Az iszlám verbális támadása politikailag korrektté vált, ami ellehetetleníti mindkét oldal mérsékelt elemeit.

Ezek után aligha nevezhető meglepőnek, hogy Oroszországban és a volt Szovjet Unió felszabadult országaiban feltartóztathatatlan erővel újul meg az ortodox egyház a kommunizmus összeomlása óta, mely utóbbi megígérte a „földi paradicsomot”. Egyes elemzők szerint a fundamentalista iszlám híveit éppen azokból az illúziót vesztett tömegekből nyeri, akik a kommunizmustól igazságot és egyenlőséget vártak.

Más elemzők visszatérnek a korábban már jelzett okokra, miszerint a vallásos hit visszatérésének oka kevésbé az illúzióvesztés, sokkal inkább az emberi lét megmagyarázás nélkül maradása.

De ha csak a mintegy 2 milliárd követőt számláló kereszténységre gondolunk, akkor meg kell még említeni a pápák tudatos ökumenikus törekvéseit, ami a vallási ellentétek elsimítását célozva az isten létére helyezi a hangsúlyt. Jótékony hatású még az is, hogy XVI. Benedek pápa kijelentette, a Darwinizmus igen is összeegyeztető a katolikus tanokkal. Ezzel sikerült kihúznia a sámlit az Intelligens Tervezővé változott Kreacionizmus kontra Darwinizmus késhegyre menő vita alól, bár az ID (Intelligent Designer) hívők még nem tették le a csatabárdot.

Ez utóbbi tény felveti a kérdést, mi lehet az oka annak, hogy míg a hagyományos egyházak befolyása Európa nyugati felén határozottan visszahúzódóban van, addig a Nyugati Világ vezetőnagyhatalmában, az Amerikai Egyesült Államokban, új szárnyakra kapott?

Megfigyelők szerint ez az európai visszahúzódás csak látszólagos. Egyszerűen arról van csupán szó, hogy a vallásos hit átalakulóban van, a merev eklektikus formát az individuális forma váltja fel. A hívő a kötelező menü helyett á la carte választhat. Ezt a konfúzus állapotot jól illusztrálják a közvélemény kutatási felmérések. Míg Németországban a feltett kérdésre „Hisz-e Ön Istenben?” 1992-ben mindössze 50 % válaszolt igennel, addig ez a szám 2006-ra 64 %-ra növekedett. Ugyanez az összehasonlítás a „Hisz-e Ön a halál utáni életben?” 42 % és 50 % eredményt produkálta.

Tagadhatatlan, hogy a globalizáció szétveri a jól ismert és megszokott világot, ami az embereket állandó jellegű izgalmi állapotban tartja. Ez a bizonytalan érzés kergeti az embereket olyan mozgalmak karjaiba, amelyek megígérik, hogy a régről ismert, és megbízhatónak bizonyult értékeket visszaállítják. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fundamentalizmus a globalizáció egyenes következménye, azaz nem más, mint a mai idők tiltakozása a modernizáció ellen. Az pedig természetes, hogy a XXI. század tiltakozása jóval elrugaszkodottabb az összes korábbinál, aminek oka a diagnózisban keresendő. Ugyanis mind a keresztény, mind pedig az iszlám fundamentalizmus vezető egyéniségeinek tanítása szerint, a mindenki által kitapintható társadalmi krízis csak a vallásos tradíciók alapjaihoz történő visszatéréssel szüntethető meg.

Ezek a tények azonban nem berobbantak, hanem fokozatosan váltak ismertté. Jó példa erre Samuel Huntington szoció-politológus „A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása” című munkája, ami az iszlám, és a nyugati társadalmak összeütközéséről szól. Az első publikáció a Foreign Affairs-ban jelent meg 1993-ban, de a cím végén egy kérdőjellel. Öt évvel később a művet bővített kiadásban, könyv formájában jelentette meg a Touchstone Books kiadó, de a kérdőjel már lekerült a cím végéről.

Hantington [Dr. Samuel Phillips Huntington 1927.04.18. – 2008.12.24. (Harvard). Dr. Huntington ezen hivatkozás idején még közöttünk volt.] természetesen amerikai és aligha tud róla, hogy a második öbölháború kitörése óta számtalan európai részére az amerikai keresztény fundamentalizmus majdnem oly mértékben aggasztó, és bizonyos értelemben meglepő, mint az iszlám változat.

Meglepő, mert az első telepesek nagyrészt az európai vallásháborúk és vallásos üldözések elkerülése végett választotta az Újvilágba történő kivándorlást. Ha valakinek fontos volt az állam és a vallás különválása, akkor a bevándorlóknak az volt, de nem csak ezért volt a szekularizáció fenntartása magától érthető. Egyetlen vallás vagy szekta se volt képes és alkalmas magának biztosítani egy exkluzív államot. A szekták tehát egymás mellett, békésen léteztek.

Hogy ez az állapot mára megváltozott, egy egész könyv témája lehetne. Az minden esetre tény – és talán megengedhetem magamnak a kifejezés használatát – „sajnálatos tény”, hogy a XX-XXI. századfordulójára a keresztény fundamentalizmus, a katonai-ipari komplexussal együtt, hatalmába kerítette a Föld egyetlen szuperhatalmát. E tény az emberiségre, és az emberi hitre gyakorolt hatása egyelőre felmérhetetlen, vagy nagyon is felmérhető.

Jövőjét illetően az Ember soha a történelmi múltban nem volt annyira bizonytalan, vagy éppen pesszimista, mint napjainkban. Végső fokon ez lehet a legfőbb oka annak, hogy (jobb híján) a modern ember visszatér valamifajta hithez, és mert a választék igazán bőséges, csak idő kérdése, és újfent megtapasztalhatjuk a rég nem látott vallási háborúk ízét.

_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

90 gondolat erről: „(1271) Vallásosság [A sorozat II. része]

  1. Egy másik cikk szerint Ázsiát erősítve Európát gyarmatosítani akarja a globalizációval a pénzvilág, miközben megfigyelhető egy keresztényellenesség is. Éppen ezt akarják elérni azzal a multikulturális programmal, ami bábeli zűrzavart teremt az istentelenek zagyvaságával. Európa és benne Magyarország is úgy menekülhet csak meg, ha visszatér a keresztény gyökerekhez. Ez a cikk minden bizonnyal összefonódik a politikával, de vannak benne tanulságos dolgok.
    A vallás és politika, érdekérvényesítés, kultúrák harca.

    http://www.leleplezo.hupont.hu/63/az-europai-kereszteny-civilizacio-jovoje-mandoki

  2. 1: azért ajánlom elovasásra a kommenteket is, az kissé árnyalja a képet.

  3. De hogy ne csak cikkeket idézgessek, hanem érdemben is hozzászóljak a poszt témájához: felmerült az a kérdés, hogy az emberek Istent keresik, életük értelmét vagy csak félnek a haláltól, amikor vallásos hitbe menekülnek? A világon több, mint 6 milliárd ember vallásos, szemben az egymilliárddal, akik semmiben sem hisznek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy létezik egy természetfeletti lény, de mindenképpen figyelemreméltó, nem mehetünk csak úgy el a jelenség mellett.

    Véleményem szerint az emberek többsége abban látja az élete értelmét, ha annak van egy abszolút magyarázata. Nyilvánvalóan ezt nem lehet elválasztani attól sem, hogy természetesen senki nem szeretne végérvényesen megsemmisülni, de ezek a dolgok valahol összefonódnak egymással. Egy élettel teli tudatos személyiség, aki megtapasztalja a létezés csodáját minden aspektusával együtt, magától értetődően nem akar megsemmisülni és keresi a magyarázatot, kicsoda ő valójában, miért létezik, honnan jön és hová tart. Legalábbis ez a hatmilliárd ember kíváncsi erre valamilyen szinten. A választék kétségkívül igen nagy, ha a világvallások mellett megemlítjük a több ezerre tehető kisebb egyházakat, szektákat, törzsi vallásokat.

    Az emberek többsége tehát alapvetően keresi a választ élete abszolút értelmére és reménykedik benne, hogy megtalálhatja és van rá válasz. Ami egyébként igaz is, mert kell lennie válasznak, csak kérdés, hogy mi erre a válasz.
    Van tehát létjogosultsága ennek a keresésnek, csak felvetődik egy további kérdés: ez a keresés azért ébred fel a legtöbb emberben, mert valóban van egy természetfeletti motiváló erő?
    Minden bizonnyal kell lennie, legalábbis a logika ezt mondja.

    1. A világmindenség és az ember VÉLETLENÜL nem jöhetett létre a nagy SEMMIBŐL, ez nonszensz. 2. A világmindenség nem létezhet öröktől, mert egy örök létezőben nem lehet fejlődés és változás, tér és idő. A mi univerzumunkban pedig mind léteznek ezek. Marad tehát a harmadik verzió: 3. Egy örökké létező szuprém lény hozta létre. És ekkor már érthető a sok vallás kialakulása és az emberek Isten keresése. Ezt mondatja az ésszerű sejtés és a logika is. Most már csak az a kérdés vetődik fel, hogy ki ez a szuprém lény, aki megalkotta mindezt?

  4. 3: Igen, ebben igazad van. Európának van félnivalója, hogy a keresztény és európai kultúra eltűnhet a süllyesztőben, mert itt éppen az ellenkező trendek figyelhetőek meg a globalizáció hatására és a népesség fogyása miatt. Ázsia és az arab világ kerülhet többségbe rövid időn belül Európában, ha nem teszünk lépéseket. Egyszer olvastam egy cikkben, hogy a szintén keresztény kultúrkörhöz tartozó roma “kisebbségben” még bízhatunk, mint esetleges megmentőben, legalábbis ami a számarányokat illeti, mert szaporodásuk felveszi a versenyt az idegen kultúrákkal, de a fehér Európának és világnak rövidesen befellegzik.

  5. Tibor bá’, nagyon tetszik a vallásosság-sorozatod, várom a folytatást!
    Egy kis kérés: légy szíves írd meg, mikor és hol volt az, hogy “XVI. Benedek pápa kijelentette, a Darwinizmus igen is összeegyeztető a katolikus tanokkal” (van-e esetleg link is hozzá?)
    kösz,
    Zolesz

  6. 6.Már korábban elismerte az egyház az evolúciot, mint isten mesteri tervének részét.Nem tudom hogy értik ,mert a 6 napos mítosszal nem nagyon fér össze.

  7. 6:
    A folytatások vasárnaponként fognak megjelenni. Kérésed nem tudom teljesíteni, mert többnyire “fejből” fogalmazok.

  8. A kereszténység napjainkra erős zsidó befolyás alá került és kialakult a jujdejókereszténység. Ez már közel van a konzumidióta istentelenséghez.

  9. 9:

    Pugacsov elvtárs, az igazság nem az, amit írsz. A kereszténység nem került zsidó befolyás alá. A kereszténységnek annyira zsidó a gyökere, hogy annál zsidóbb nem is lehetne az. A bibliát zsidók írták zsidókról, zsidóknak, mely Isten és a zsidók szövetségének a történetéről szól.

    Majd a nem-zsidó keresztények tőlük elvették az egészet, cserébe pedig bevezették az antiszemitizmus teológiai, majd politikai programjait – lásd az utolsó kétezer éves történelmet.

    Mára olyan mértékben zsidótalanította magát a mainstream Egyház, hogy szinte már rá sem lehet ismerni az eredetire (az apostoli tanításra).

  10. A bejegyzésben tökéletes történelmi ismerethiányról tanúskodik az egyház és állam szétválasztásának témája beállítása. A középkori katolikus egyház autonóm volt az állammal szemben, az újkorban a protestáns forradalmárok, akiket a haladás bajnokaként dicsérnek máig, hozták be az államegyházakat, ahol pl. az angol, svéd, dán stb. király egyúttal az államegyház feje is lett. Mintájukra a Modernizáció Hőse, Nagy Péter cár is államosította az addig független orosz ortodox egyházat és onnantól a cár nevezte ki a püspököket, stb. Sztálin ezt csak átvette.
    A francia forradalom forradalmárai mind egyfajta gnosztikus-szabadkőműves vallás képviselői voltak, a forradalmi kormány állami kultuszt vezetett be e furcsa vallás részére, még a naptárat is e misztika keretében reformálták meg. A kivégzett király idejében a vallás és az állam sokkal elkülönültebb volt…

  11. “Közismert, hogy az európai történelemben hosszú évszázadok alatt az állam és a vallás, ha nem is jelentett egyet, de szorosan össze volt fonódva. Ezen elvben (némileg a gyakorlatban is) a Francia Forradalom változtatott. Az Ó-világ értelmisége egyetértett abban, hogy az államnak szekulárisnak kell lenni.”

    http://en.wikipedia.org/wiki/Cult_of_the_Supreme_Being

    “A Legfőbb Lény kultusza”

    “A Legfőbb Lény kultusza (franciául: Culte de l’Être suprême)a deizmus egy formája volt, melyet Maximilien Robespierre hozott létre Franciaországban a Francia Forradalom idején.[1] A terv szerint ennek kellett az új Francia Köztársaság államvallásává válnia.[2]”

    ÁLLAMVALLÁSÁVÁ

  12. 10.
    “A kereszténységnek annyira zsidó a gyökere, hogy annál zsidóbb nem is lehetne az.”

    Akkor bele kellene nézni abba az Új Szövetség dologba.
    Miért van az, hogy a legtöbb erkölcsi dolog szöges ellentétben van a keresztényeknél és a zsidóknál?

    Kizárólagosság Egyetemesség
    Fogat-fogért Másik orca
    Bosszú Megbocsátás
    Kamat használata Kamat tiltása (a “reformációig”)
    Haragvó Isten Szerető Isten
    Stb…

    Nekem inkább az az érzésem, hogy a közös múltból, egy kissebbség tért el, a farizeusok által félremagyarázott, eléggé félelmetes irányba, amit aztán Jézus rakott helyre. Aztán a túlnyomó többség végülis őt követte, a judaizmus pedig megmaradt, mondjuk úgy, egy speciális réteg vallásának.

    Tehát inkább a zsidóságnak vannak keresztény gyökerei, amire hivatkozva igyekszik “részévé válni” a keresztény kultúrának (“judeokrisziánizmus”), de egyszerű vizsgálat után mindjárt látszik, hogy az alapvető értékek különböznek.
    Mert ugye, a kereszténységet NEM Jézus találta ki. Ezek az elvek sokezer éve léteztek, csak az emberek kezdték elfeledni őket, kellett egy “emlékeztető”. Az első “emlékeztető” a Tíz Parancsolat volt. Az, hogy “ne ölj” meg “ne lopj” nyilván nem újdonságként volt bemutatva, de volt egy csoport, akinek MUSZÁJ volt az orra alá dörgölni. De hát nyilván nem volt foganatja, mert Mózes úgy szerzett érvényt a parancsolatoknak, hogy mindjárt lemészárolt 3000 embert, aztán ellopta a kánaániták földjét, további mészárlást követően).
    A második “emlékeztető” Jézus volt… Ő már csak két parancsolatot adott: Szeresd Uradat Istenedet… és szeresd felebarátodat… és nem volt kitétel, mint Mózesnél hogy a felebarát a “te néped fiai” közé tartozzon.

    Ha a zsidóknak az volt a feladata, hogy megkedveltesse az egyisten-hitet a világnak, akkor nem nevezhető sikeresnek az erőfeszítésük, viszont a keresztények, gyakorlatilag az ellenkezőjét hirdetve mint a zsidók, sokkal sikeresebbek voltak.

    Ráadásul a kereszt is sokkal régebb óta jelképe ezeknek az értékeknek.
    És azt hiszem, tisztább képet kaphatnánk, ha a mai kereszténységet összevetnénk a manicheizmussal, a Mitra vallással vagy a zoroaszrizmussal, nem csak a judaizmussal.

  13. Christianity Explained in 115 Words / A kereszténység definíciója röviden
    antidogma.hu, – Saulizmus

    The belief that a walking dead Jewish deity who was his own father although he always existed, commits suicide by cop, although he didn’t stay dead, in order to give himself permission not to send you to an eternal place of torture that he created for you, but instead to let you live forever if you symbolically eat his flesh, drink his blood, and telepathically promise him you accept him as your master, so he can cleanse you of an evil force that is present in mankind because a rib-woman and a mud-man were convinced by a talking snake to eat from a magical tree, which he knew they would do to begin with. –

    Az a hit, hogy egy holtan sétáló zsidó istenség, aki önmaga apja volt, habár örökké létezett, szándékosan kiprovokálta saját halálát, noha feltámadt, hogy lehetőséget adjon önmagának arra, hogy ne az örök kínszenvedés helyére küldjön bennünket, amelyet nekünk teremtett, hanem örökké életben hagyjon, ha képletesen megesszük a húsát, megisszuk a vérét és telepatikusan megígérjük neki, hogy elfogadjuk urunknak, és így megtisztíthat bennünket egy ördögi erőtől, amely azért van jelen az emberiségben, mert egy oldalborda-nőt és egy sár-férfit meggyőzött egy beszélő kígyó, hogy egyenek egy mágikus fáról, noha kezdettől fogva tudta, hogy meg fogják tenni. –

  14. 13:
    A bibliában minden van és annak az ellenkezője is, de ugye nem erre gondolunk, hanem az összekapcsolódásra.

    14:
    Ez szellemes, csak magyarul ügyesebben kellene megfogalmazni (a fordítás persze gyakorlatilag tűkőr) Csak ugye ebben nőttünk fel és ez a nagy rakás maflaság már nemigen tűnik fel. Nekem kedvencem a keresztény családok hálószobáiban felfüggesztett hulla a falon, ami senkiből semmi undort nem vált ki.

  15. 15.
    “A bibliában minden van és annak az ellenkezője is”

    Hát ez az.
    Pedig csk a Szövetségeket kellene szétválasztani…
    De hát a Mediciek óta sikrült alaposan összemosni, pedig a Bibliában világos hogy a régi eldobandó és az …ÚJ Szövetséget kell alkalmazni.
    Pontosan attól júdeokrisztián ez a kultúra, hogy ki-ki eldöntheti, hogy a másik orca vagy a fogat-fogért elvét alkalmazza, vagy mint jövevény beilleszkedik egy nép közé, vagy inkább kiirtja/leigázza azt.

    Itt valójában két, homlokegyenest ellenkező ideológiáról van szó.

  16. 1271 poszttal kapcsolatosan éppen most tettem fel egy videot:
    laszlovar channel ‘Reloaded to be or not to be’ angolban van.
    Philip Larkin – This Be The Verse pregnánsan megimondja a tradíciók fészkét.
    Videoim legtöbbje a hitvallás kontroiverzális problémáival foglalkozik.

  17. 16: A szomorú helyzet az, hogy az evangéliumok szerint Jézus azt hirdette, hogy a törvényekből egy iótát se lehet büntetlenül eltörölni, nemhogy az egészet eldobandónak ítélte volna. (Mt 5:17-18) És nem emelték volna be a kánonba az Ószövetséget a 4. században, ha csak a Mediciek kora óta lenne köze a keresztényeknek a zsidókhoz.

    És ráadásul még az Újszövetségen belül is van önellentmondás szép számmal.

  18. 18: Ha egyszer az Újszövetségen belül is van ellentmondás szép számmal, ebből logikusan következik, hog nem lehet mindent egyidejűleg érvényesnek elfogadni belőle. Tehát miért pont azt fogadnánk el, hogy egy iótát se lehet a régi Törvényből eltörölni, amikor ennek is ellentmondott az újszövetségi mitológia “Jézusa” máshol? A Jézus-követők vallása eltörölt egy sor alapvető dolgot a “Mózesi Törvényből”, pl. a körülmetélés szokását és a vallásnak a kizárólag zsidókra érvényességét. Ezek után ez már egy egészen más vallás, tehát látjuk, hogy maguk a hívek ezt nem vették komolyan, hogy egy iótát se szabad eltörölni a régi vallásból. Júdás jelképes neve “Jádeai”, vagyis Júdás A ZSIDÓSÁG megtestesítője. Az új vallás alapító mítoszában az Isten Fiát “a Júdeai” árulja el, vagyis a zsidó. A mítoszba van rejtve az üzenet a követőknek, hogy “a zsidó vallás rossz”.

  19. 18
    Ha már beidézed Mátét, olvasd is el:
    “Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.”

    És sorra veszi a “törvényeket”:

    “Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
    Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.”

    “Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
    Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.”

    Tehát Jézus egészen másféle törvényekről beszél.

    Jézus azokról “A” törvényekről beszél, amelyektől a zsidók eltértek az írástudók ármánykodása miatt.
    Ezért van keveredés a törvényekre és az írásokra való hivatkozások során.
    Viszont ha egy egyszerű erkölcsi szűrővel vizsgáljuk a törvényeket, írásokat, akkor bizony világossá válik hogy melyik hova tartozik.

    Jézus törvényei egy egyetemes, mindenkire vonatkózó erkölcsi kód, ami megkönnyíti a közösségben élő emberek egymásközti életét és a környezettel való harmóniát.
    A zsidó törvények egy kis közösség túlélését hivatottak elősegíteni egy olyan közegben amelynek a szokásait nem hajlandók elfogadni.
    Ezért a két rendszer alapvetően és világosan különbözik.

  20. Nekem csak egy kérdésem lenne:

    Ha kihal az emberiség, akkor is lesz isten?

  21. 21.
    Volt-e Isten az emberiség előtt ?

    Ezekre úgyis mindenki hite alapján fog válaszolni.

  22. Arma Gedeon Says:
    19. “….az Újszövetségen belül is van ellentmondás szép számmal,..”
    ——————–
    Az igazság az, hogy úgy az Ó-szövt., mint az Új-szövt emberek írták s nem az Isten diktálta Mozesnak/Prófétaknak, avagy írta volna. A kérdés felvetődik: Milyen ABC-vel írta Mozes az 5 könyvét?
    Az írásszakértők szerint Jézus 20%-át se mondta az evangéliumokban írottaknak. A Bibliát a hímek írták a saját szájaizük szerint. Vatikánban a nőknek még ma sincs szavazati joguk. A muzulmán tradíciókat a világ zsidósága/kereszténysége támadja, de a Vatikán gazemberségeit szőnyeg alatt tártjá még ma is, elhallgatva védik. Remélhetőleg Ferenc pápa meghozza a régen várt nyiltságot.

  23. 24: A minap volt egy jó kis szardobálás a siratófalnál. Izraeli feministák nők tömegét hívták a Siratófalhoz imádkozni, ami az ottani hímsoviniszta ortodoxok számára szentségtörés, ezért rabbujaik felhívására otthon sok szakálla pajeszos zacskóba szart és ezeket a szaroszacskókat zúdították a falnál imádkozó nőtársaik nyakába…

  24. 24: el is felejtettem, nem tudom, a zsidóknál ki hozhatja el a régen várt nyíltságot. Efrájim pápa? Akarom mondani főrabbi? Attól tartok, épp ő ül a Vatikánban Szent Péter trónusán… (még ha undorodik is ráülni) 🙂

  25. 22.-23.

    Szerintem sem az emberiség előtt, sem azalatt, sem az emberiség kihalása után nem volt/nincs/nem lesz isten. Isten egyszerűen nem létezik.

  26. A logika alapján kell léteznie Istennek. De ezt már kifejtettem a 4. hsz-ben. Isten nélkül nem magyarázható a világmindenség és az ember létezése. Ehhez nem kell hit, csak logika. Mert ha nem Isten hozta létre mindezt, akkor hogyan jött volna másként létre?

  27. 27.
    Szerintem Isten létéről vitatkozni teljesen félreviszi magát a lényeget.

    Abben kellene megegyezni, hogy vannak-e általános morális törvények, amelyek az emberek együtélését szabályozzák, és ezek mennyire univerzálisak.

    Ezután, ha vannak akik ezeket a törvényeket szeretik megszemélyesíteni, tegyék, akik meg nem, legyen az ő hitük szerint.

    Mert nem az a fontos, hog ISTEN modta-e hogy ne ölj, vagy hogy szeresd felebarátodat, hanem hogy ezek tényleg elengedhetetlenül fontosak-e az emberiség életében.

    Nekem valahogy az az érzésem, hogy az ateisták Isten létének tagadásával próbálják magukat kivonni bizonyos erkölcsi kötelezettségek alól, és itt van az eb elhantolva, és nem ott hogy ül-e egy fehér szakállas öregúr valamelyik felhőn.

  28. 29: a legnagyobb önellentmondás, hogy az elvileg “istentagadók” nagyon is igénylik egy isteni rangú szereplő létét a világképükben, mivel vágyaik szerint maga az ember, ők maguk szeretnének istenné válni…

  29. 29: Azért fontos Isten léte, mert ha nincsen abszolút mércéje az igazságnak, akkor az emberek relatív igazságokban kezdenek el hinni az erősebb győz elve alapján.

  30. Egyébként szükségszerű is Isten léte, mert minden létezőnek csak úgy van értelme, ha viszonyítani tudjuk valamihez. Önmagában semmi nem létezhet viszonyítási alap nélkül, csak egy olyan dolog, amihez mindent viszonyítunk. Anyag, energia, törvény, forma, szín, hang, illat, íz, élet, tudat, személyiség, jó és rossz relatíve nem létezhetnek. Az emberi erkölcs sem létezhet önmagában, kell lennie abszolút igazságnak és erkölcsnek, amihez az emberi mérhető. Ha van élet, kell lennie örök életnek, ha van tudat, kell lennie mindenttudónak, ha van személyiség, kell lennie tökéletes személyiségnek.

  31. 28: A logika alapján Isten Teremtőjének is léteznie kell. Mert ha nem Isten Teremtője hozta létre Istent, akkor hogyan jött volna másként létre?

    29: Nekem valahogy az az érzésem, hogy a hívők Isten létének állításával próbálnak másokra ráerőszakolni bizonyos kötelezettségeket, amiknek semmi valós alapja sincs, és itt van az eb elhantolva.

    32: Ha van hülyeség, lennie kell totális hülyeségnek is?

  32. 33: mert kötelességekre semmi szükség? Téged tárt karokkal vár a Sátán Egyháza, Sandor LaVey, stb… 🙂
    Az ősi vakoló mítosz, hogy Jahve, a Gonosz béklyózta az emberiséget meg az átkozott erkölcsi parancsolatokkal, bezzeg Lucifer Felszabadít, tégy, amit jólesik, ez az egyetlen Törvény…

  33. 33: Szükségszerűen léteznie kell egy végső oknak, egy olyan örök létezőnek, amelytől minden származik. Ez Isten.

    Semmilyen kötelezettsége nincsen senkinek, szabad akarat van. De vissza is vághatnék: Isten és felelősség nélküli élet, ez lehet az istentelenek célja.

    Ha van hülyeség, nem kell lennie totális hülyeségnek, ebből látszik, hogy semmi logikád nincs vagy figyelmetlen vagy és semmit nem értettél abból, amit írtam. Elegendő, ha az abszolút tudás létezik és tökéletesség, ugyanis a hülyeséget ahhoz már mérni tudjuk. Az abszolút tudáshoz képest a hülyeség amplitúdója a végtelenségig kilenghet.

  34. Arma Gedeon says:
    22. ” fordítsuk meg: nézd, mivé lett az emberiség, mióta megölték Istent…” (Nietzsche)
    —————————
    2Ki 19:35 És azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az Assiriabeli táborban száznyolczvanötezeret, és mikor jó reggel felkeltek, ímé mindenütt holttestek hevertek. —Hmmmmm —

  35. 29
    “az ateisták Isten létének tagadásával próbálják magukat kivonni bizonyos erkölcsi kötelezettségek alól”

    Ezt lehet, hogy egy hívő így képzeli, az ateistát egy ördögi figurának tartva. Pedig erről szó sincs. Magam is ateista vagyok, ami a tételes vallásokat illeti, az erkölcsöt viszont igen fontos dolognak tartom, csak éppen nem isteni, hanem emberi módon létrehozott szabályrendszerként, amit magáénak érez az emberek többsége.
    Kétségtelen, hogy ez ad az erkölcsnek valamiféle relativitást, hiszen ez akár kultúránként változó is lehet, de fő elemei azért közösek, mert az emberi együttélés szükségszerűen hasonló szabályokat fog kialakítani, ha elviselhető életet akarunk élni a lehető legkevesebb konfliktussal.
    De ehhez nem kell isten, csak józan ész.
    Egyébként is, a hívők rendszeresen hivatkoznak a szabad akaratra, amelyet azért kaptunk, hogy a magunk útján jussunk el a tisztességes élet útjára. Ezért nem avatkozik bele isten az eseményekbe, bármilyen szörnyű dolgok és igazságtalanságok is történnek.
    Na, innentől kezdve ha van is isten, akkor is ugyanúgy magunknak kell helytállnunk, és megtalálni a helyes utat, mintha isten nem is létezne.
    Ergo, nincs különbség a két alapfeltételezés között, ami az életvezetésünket illeti.
    Csak a hívőnek az isteni parancsok szabják meg az erkölcsi alapot, a nem hívőnek pedig azok a közösen kialakított szabályrendszerek, amelyek egyébként tartalmilag kísértetiesen hasonlóak, vagy éppenséggel azonosak.
    30
    Istent nem akarom az emberrel helyettesíteni, tisztában vagyok azzal, hogy az ember egy kis féreg a világ nagy színpadán,egy tűnő epizód, mint minden más képződmény, hogy el is fog egyszer tűnni róla, és hogy ettől még nem fog megállni a világ, az megy tovább “újabb kalandok felé”.
    31
    “Azért fontos Isten léte, mert ha nincsen abszolút mércéje az igazságnak…”
    Na, erre találták ki istent, hogy a sokféle relatív szabályt valami abszolút sarokponthoz kössék, elvágva a visszaélés lehetőségét.
    Ami egy hasznos dolog a gyakorlatban, de ettől még nem feltétlenül igaz, pusztán a hasznossága nem bizonyítja igazságát.
    Pusztán azért nem választok egy olyan világnézetet, hogy simogassa a “lelkemet”, és utasítok el egy másikat, csak azért, mert kényelmetlen igazságokat tár fel előttem.

  36. 37: láthatóan a mi Sanyinkról mintázták. Valami felmenője magyarországi zs volt ennek a kaliforniai sátánfattyának, innen a Sanyi név.

  37. 38.
    Azt hiszem kapiskálod…
    Isten léte tulajdonképpen az erkölcsi mérce abszolútságát jelenti. Ha elkezdjük relativizálni, akkor maga az erkölcs szükségtelenné válik.
    Ahhoz, hogy a társadalom működhessen, szükség van abszolút szabályokra, amelyet legalább a többség betart.
    Ami sokakat “megzavar” az az, hogy ha néhányan nem tartják be a szabályokat, könnyebben boldogulnak. Ezért keresik az erkölcs alól a kibúvót.
    Csak azt nem akarják észrevenni, hogy ha MINDENKI megtalálná a kibúvót, akkor a társadalom szétesne.
    Erre mondják, hogy ha nem lenne Isten, ki kellene találni, mert abszolút értékek nélkül csak a társadalom egy kis része tud élni. Az alternatíva az általános szintű elállatiasodás.
    Erre szintén van példa, Bogár László megfogalmazásában: A globális hatalmak gigantikus termekőerő-állat csordákká akarják alakítaniaz emberek többségét, ahol valóban nincs szükség vallásra.

  38. Csak egy jegyzet:
    A Reload To be or not to be videot levettem. Családom lamentál.
    Párom tele van vallásos tradíciókkal…. (jelenleg ‘kutyaházban’) lakom. Mea culpa százával sem segít. A jó biblikus jó időknek, amikor a him volt a ház feje, vége. Még most is az, de az asszony a nyak!!!

  39. 35:
    Folytatod a hasból jött kinyilatkoztatásaidat.

    38:
    Egyetértek.

  40. 38: Logikából nem jeleskedsz. Istent vagy az abszolút erkölcsöt nem kell kitalálni, szükségszerű a létezése. A világmindenség és az ember ugyanis nem létezhet relatíve.
    Egészen biztos, hogy LÉTEZÜNK. Ezért kell egy abszolút viszonyítási pont minden benne létező dolognak. Az emberi tudat létezését nem viszonyíthatod egy kavicsdarabhoz a járdán. Az emberi bűnt nem viszonyíthatod egy kitalált jósághoz, léteznie kell egy mindig tökéletesen cselekvő személyiségnek, amihez mérni tudod az ember cselekedetét, mivel éppen az ateisták mondják azt, hogy nincsenek kitalációk. Kitalált abszolút jóság nem lehet a világegyetemben, valakinek meg kell testesítenie,amihez minden mérhető. Kell léteznie egy olyan abszolút igazságnak, ami mindent tökéletesen magában foglal és amihez viszonyíthatóak a világmindenség dolgai. Ez az abszolút igazság nem változhat, nem fejlődhet, nem függhet tértől és időtől és öröktől kell léteznie.

  41. 44: Tibor bá! Te is tévedésben vagy. Önmagában nem létezhet semmi. Mihez viszonyítasz?

  42. 38: nem is mondtam, hogy te akarod magadat istenné tenni, de a “reneszánsz” óta a felvilágosodott Istentagadók, a harcias kereszténységellenesek mind ezt teszik. Idéztem márt szakirodalmat és bőségesen idézhetek még. Tehát Istentagadók nincsenek, csak Isten szerepére ácsingózók. A te felfogásod egy egyháztalan istenhit… 🙂
    Bakan Freud-könyvében Freud nyomén az Istent a Felettes Énnel azonosítja, az Ördögöt meg a “felfüggesztett Felettes Énnel”, vagyis, amikor valaki kikapcsolja a saját lelkiismeretét.
    Nem vagyok híve a pszichoanalízisnek, de számomra ez az Isten- és Gonosz-definíció egészen elfogadható.

  43. Hogy jobban megértse mindenki ezt a viszonyítási dolgot: amikor célba lősz egy íjjal, tökéletes találat a 10-es. Amikor attól eltérőt lősz, nem lesz tökéletes találatod. Minden találatot a 10-eshez mérsz. A színeket, hangokat, formákat, ízeket, illatokat, érzeteket, érzéseket, tudást is mérned kell valamihez. Vagy megegyeznek egy TÖKÉLETESSEL vagy attól eltérnek. Önmagukban nem létezhetnek. Az ember mihez képest jó vagy rossz? Csak egy tökéletesen jóval lehet azonos vagy attól eltérően rossz. Ennek az abszolút tökéletes viszonyítási pontnak, ami mindent tökéletesen magában foglal a maga teljességében szükségszerűen léteznie kell és szükségszerűen nem az emberi gondolatokban, hanem valóságosan.
    Mert ha nem létezne, akkor világegyetem és ember sem létezne valóságosan. Relatíve nem lehet létezni. Márpedig létezünk, tehát viszonyítási pontnak is lennie kell.

  44. 48.

    Nem követhető, nem logikus az érvelésed.
    Tipikus WISHFULL THINKING vágyvezérelt gondolkodás
    A Szaharában a szomjhalál küszöbén sínylődő vándor, hiába hajtogatja
    “kell itt víznek lennie valahol”
    Ettől, az ő vágyakozásától, nem fog víz felfakadni a forró sziklákból.

  45. Honnan tudjuk, hogy a világ kialakulása előtt nem voltak kékek az óceánok? Csak akkor lettek kékek, amikor pár milliárd év múlva kialakultak? Vagy csak akkor, amikor az ember kezdte megfigyelni őket? Mi ad értelmet a kék óceánok létezésének: az anyag megjelenése vagy az emberi tudat megjelenése? Kék óceánok elvileg mindig is létezhettek! Mint ahogy egy illatos rózsa vagy finom szőlő is. Mikortól fogva valóságosak? Hogy elméleti síkon léteznek csak, anyagi síkon léteznek csak vagy az emberi tudat szintjén? A mi személyiségünk létezhetett-e a világ kialakulása előtt elméleti síkon? Egy örökké létező tudat elvileg mindent magában foglalhat tökéletesen a maga teljességében. Viszont a mi személyiségünk csak úgy létezhet valóságosan, ha ebből az örök létező tudatból kiszakadva önálló életre kel és tudatos személyiségként érzékeli az örök létező dolgait.

  46. 49: Most akkor döntsd el: nem logikus vagy nem követhető az érvelésem? Ha nem logikus, akkor mondd meg, hol van benne a hiba! Ha nem követhető, akkor mondd meg, hogy hol akadtál el!
    Te egyiket sem tetted meg, csak kijelentettél. Így nem fogadhatom el a kritikádat.

  47. 51.

    Már a tökéletes is egy vitatható tartalmú szubjektív emberi fogalom.

    Melyik nő tökéletes a bemutatott topmodelek közűl ?
    a férfi zsűritagok véleménye csodák csodája nem egyezik.

    Melyik a tökéletes hópehely ?

    Melyik a tökéletes személyautó ?

    Ismételten felcseréled a képzeletedben “létezőt” a valóságossal.

  48. 49: Honnan tudod, hogy kékek az óceánok? Honnan tudod, hogy a születésed előtt is azok voltak-e? Honnan tudod, hogy az emberi tudat megjelenése előtt kékek voltak-e? Tudhatod-e biztosan, hogy az anyag megjelenése előtt léteztek-e vagy sem kék óceánok? Az anyag vagy a tudat megjelenése határozza meg a létüket? Vagy egyik sem? Vagy mindkettő? Vagy valami más?

  49. 36.
    “és mikor jó reggel felkeltek, ímé mindenütt holttestek hevertek. —Hmmmmm —”

    Hát ez az.
    Itt lesz fontos, hogy melyik Isten.

  50. 53: Hát épp ez az, hogy mindegyik tökéletes a maga nemében, mert valóságosan léteznek! Ha csak relatíve léteznének, nem tudnád őket meghatározni. Az abszolút SEMMI és az abszolút TÖKÉLETES között valóságosan jelen vannak a létezés horizontján. Olyan a hópehely, a nő, az autó, amilyen. Anyagból vannak és érzékelhetőek. Volt-e tökéletes nő a világmindenség kialakulása előtt? És az ember megjelenése előtt? És esetleges kihalása után? És a Föld elpusztulása után? A világmindenség esetleges megsemmisülése után? Mikor mondhatjuk azt, hogy volt valaha, van-e egyáltalán tökéletes nő, hópehely vagy autó? Ki mondhatja azt? Ki tudhatja azt?

  51. 56: Ki határozza meg a világegyetemet? És honnan tudod a választ?

  52. Elfogadom,megértettem , hogy te a gondolkodásod, érzelmeid egész világszemléleted középpontjába Istent helyezted.

    Neked is el kell fogadnod, hogy sokan mások jól megvannak Isten tételezése nélkül.

    Számukra ugyanolyan kerek a világ, mint a Te számodra.

    Nekik semmilyen tény vagy élmény nem értelmezhetetlen,
    Isten fogalma nélkül.

  53. 59: Én is elfogadom mások világszemléletét, csak ez a poszt éppen azért van, hogy ütköztessük az érveinket. Én is ezt teszem, amikor kritikát fogalmazol meg Isten létével kapcsolatban, semmi több. Egyébként szerintem logikailag elég érdekes kérdést vetettem fel, világnézettől függetlenül.

    Létezhet-e bármi is anyagtól és emberi tudattól függetlenül egy örökké létező tudatban, ami értelmet ad univerzumunk kialakulása előtti és esetleges megsemmisülése utáni, de jelenlegi létezésének? Mert logikailag csak így értelmezhető a létezésünk, világnézettől függetlenül.

  54. Se a boldog emberi létezéshez, se a világ, a természet megismeréséhez nem nélkülözhetetlen Isten fogalma.

    Azok érzik égető szükségét, akik feltalálták és akik hisznek benne.

    Isten egy csipetnyi emberit csempész a rideg világegyetembe.
    Megnövelne ezzel az ember önértékének tudatát és túlvilági élettel kecsegtet megvédelmezvén ezzel a HALÁLFÉLELEMTŐL.

  55. Extragakaxis!

    Te isten- és lélek-centrikusan szemléled a világot, és mivel egyik sincs, tökéletesen átvered magad, és a tényleges valóságot nem érted meg, nem fogod fel.

    A világmindenség, az óceánok kék színe (?), a szőlő íze tőlünk függetlenül vannak. MI a világon belül észlelünk és elnevezünk fogalmakat, de ezek nem a mi észlelésünk miatt léteznek. A piros szín meghatározható az elektromágneses hullám konkrét frekvenciájával, illetve hullámhosszával, ehhez nem kell semmilyen vonatkozási pont, pl- fehér vagy fekete. A szőlő ízét a benne lévő vegyi anyagok adják meg, hogy ezt az ember édesnek érzi, az “magánügy”. Mint ahogy magánügy a szépség is, amely fogalmat mi találtuk ki, és definiálhatatlan. Az abszolút jelző önmagát oltja ki csak az ember fantáziájában létezik, csak úgy mint a jó vagy a rossz, amelyekhez tényleg kell viszonyítási pont. Kinek a részére és mihez képest. A sertésnek a disznóölés rossz, nekünk jó, mert degeszre ehetjük magunkat. A feleséged félrelépése neki jó, te megörülsz miatta. A zsiróskenyér jó az éhezéshez képest, a zsiroskenyér rossz a pacalpörkölthöz képest, de mit bizonyítanak ezek? Semmit! Egyetlen egy dolog van, amit érdemes rágcsálni. A primitív embereknek szükségük van istenre, mert isten nélkül megfékezhetetlenek. Pontosan ezért találták ki számukra az istent. Nem te találtad ki, kitalálták számodra. Végül, aki a végtelenül primitív, önmagának ellentmondó, az élet törvényeivel ellenkező Jézus misztériumot elhiszi, annak az agya – minden ellenkező látszat ellenére – megragadt a barlanglakó ember szintjén. Nem szándékom, hogy megsértselek, de a te agyad hihetetlenül kezdetleges. Úgy értem kb. 4-5 éves szinten megállt a fejlődésben.

  56. 62
    ” A primitív embereknek szükségük van istenre, mert isten nélkül megfékezhetetlenek.”

    Csak a primitíveknek?
    Hát nem pont a “felvilágosult” modern értelmiség rántja a világot megfékezhetetlenül a pusztulásba?

    olyan okosak, hogy belekontárkodtak az atommagba, a sejtmagba, zétzilálták az ökoszisztémát, pszichológiai trükkökkel generációkra elkúrták a tömegek józan itélőképességét, és milimétereke kerültünk attól, hogy bármelyik pillanatban kipusztítsák a Földet…
    A “megfékezhetetlen” primitívek csak egymást tudták volna irtani, esetleg közvetlen környezetüket, alacsony hatékonysággal.

    Szerintem az intellektuális elitnek nagyobb szüksége van Istenre mint a tömegeknek… (vagyis a világ túlélése szempontjából jobb lenne ha az elit kövessen valamilyen normát)
    Kell hogy legyen egy “kézifék”, hogy ezt az arroganciát valamiféleképpen kordába lehessen tartani.

    Végülis mi a baj a Jézus misztériummal?
    Ne a vizenjárást meg a többi csodatétellel gyere, hanem az alapelvekkel…
    AZOKKAL van abaj, ugye… az önzetlenséggel, ,a szeretettel…
    CSAK a hülyéknek való ?

  57. Sátánista szobrot szeretnének a parlamentbe Oklahomában:
    http://index.hu/kulfold/2014/01/07/satanista_szobrot_szeretnenek_a_parlamentbe/
    A sátánisták szerint “a középkori boszorkányüldözések nyomán jelent meg a jogban az ártatlanság vélelme, és a szkeptikusok, eretnekek és félreértettek elfogadása nyomán alakult ki a liberális társadalomra jellemző gondolatszabadság.”
    A Satanic Temple hittételei között egyébként olyan elvek szerepelnek, hogy „mindenkinek igyekeznie kell együttérzéssel és empátiával viselkednie”, vagy hogy „tisztelni kell mások szabad akaratát.”
    Elég ismerős dolgok ezek manapság. 🙂

  58. 65. Arma:

    “Kizárólag csak értelmes olvasóknak a vallásról:”

    És ezzel elérted, hogy mindenki rákattintson. 😀
    Egy inverz Machiavelli vagy! 😛

  59. 34: Nem azt írtam, hogy kötelezettségekre semmi szükség, hanem hogy “bizonyos kötelezettségeket” próbálnak ezzel az érvvel átnyomni.

    És nem mindenkinek van igénye a misztikus hülyeségeket nyomató szektákra, aki a bevett egyházak hülyeségeit nem akarja benyelni.

    Különben is, ha mondjuk a Sátán Egyházának akarnék tagja lenni, nyilván az is járna valamiféle kötelezettségekkel, így ha minden kötelezettségtől fóbiám lenne, akkor a hozzájuk csatlakozástól is.

    35: Miért kéne hogy 1 végső ok, 1 örök létező legyen? Ha létezhet belőle 1, akkor lehet, hogy 2 is van. Vagy 3. Vagy végtelen sok egymástól független örök létező van, mint a dzsainok tanítják.

    Te lősz egyet az íjjal, majd a nyílvessző köré fested a céltáblát, és tökéletesnek tartod a lövésed. A hitedhez mindenféle nyakatekert magyarázatokat próbálsz adni, amikben egy csomó olyan kijelentéssel próbálsz érvelni, amik maguk is teljesen alátámasztatlanok.

    Szerintem pl. a “jó” fogalma csak szubjektíven értelmezhető, mint valaki(k) számára jó. Nincs olyan, hogy abszolút jó, nincs értelme (jelenleg) pl azt mondani, hogy pl az Eris törpebolygó jó, vagy sem. Ha majd valamilyen módon hasznosítani tudjuk majd, akkor majd jónak fogjuk gondolni a létezését, ha meg kárt okoz nekünk, akkor rossznak. Nem attól lesz az Eris jó vagy rossz, hogy az “abszolút jó”-hoz mérjük hozzá, már csak azért se, mert valójában neked sincs fogalmad se arról, mi az az “abszolút jó” és hogyan lehetne jóságilag hozzámérni bármit.
    A hosszúság mérésekor se az “abszolút hosszú”-hoz viszonyítunk, hanem a meglehetősen önkényesen definiált, aztán konszenzusosan elfogadott mértékegységek valamelyikéhez, Európában többnyire a méterhez, az angolok meg mondjuk a lábhoz, yardhoz, stb…
    (Ja, és attól még egyáltalán nem lesz tökéletes lába valakinek, ha pont 1 láb hosszú a lába…)

  60. 63: “Szerintem az intellektuális elitnek nagyobb szüksége van Istenre mint a tömegeknek…”

    Az intellektuális elit által kidolgozott módszereket, eszközöket a kevésbé intellektuális rétegek is képesek használni, nem az intellektuális eliten múlik mire használják az általuk kidolgozott eszközöket. Egy autóval pl lehet normálisan közlekedni, meg szándékosan agyon lehet gázolni vele a nekünk nem szimpatikusakat… (Persze vannak direkt hadi fejlesztések is.)
    Az elmúlt cirka 2000 évben láthattuk, hogy a magukat hívő kereszténynek mondó (és mások által is annak mondott) emberek simán képesek voltak Isten nevében háborúkat kirobbantani, és emberölésre felhasználni a legújabb technikákat, egész odáig, hogy parancsot adtak az atombomba bevetésére is.

  61. 62,67: Logikai kérdést vetettem fel a világ létezésével kapcsolatban, nem vallásit. Ti magyarázzátok állandóan bele Istent. Relatíve nem létezhet semmi. Óriási tévedés, hogy érzékelő tudat nélkül bármi is létezhet. Évmilliárdokon keresztül lóghatna az alma a fán, ha nincs aki lássa, illatozza, megkóstolja, értelmét veszti a piros színe, édeskés illata, ropogós-lédús-savanykás íze. A szín, illat, íz, forma a tudatban válik valósággá, tudat nélkül értelmezhetetlen, nem létezhet. Ti azt mondjátok, van színe, illata, íze az almának akkor is, ha nincs aki megkóstolja. Ez logikailag teljességgel lehetetlen. Így még a létezésének sincsen értelme. A tudat határozza meg a létet. Tudat nélkül értelmezhetetlen bárminek a létezése a világon.

  62. 69:
    Ökör! A tudatod a te létezésedet határozza meg magad felé. A világmindenség köszöni szépen meg van a te tudatod nélkül is. Az alma akkor is az x nanométeren veri vissza a fényt, ha senki se látja. De ezt a te agyad nem képes,felfogni, mert megrekedt az óvodás szinten.

  63. 71: Tibor bá! Igazat adok Neked, értem, amit mondasz. Szerintem én fogalmazhattam rosszul. Én is éppen azt mondom, hogy minden megvan nagyon jól az én tudatom nélkül is. De érzékelő tudat nélkül a létezésük relatív lesz. Logikailag pedig értelmezhetetlen bármilyen dolognak is a relatív létezése. Létezhetnek anyag, energia, törvények, formák, színek, illatok, ízek önmagukban is, de az őket megtapasztaló, érzékelő, megfigyelő tudat nélkül nem nyernek abszolút értelmet. Relatív lesz a létezésük, teljesen mindegy, hogy vannak vagy nincsenek. Nem lesz viszonyítási pontjuk. Akkor teljesen mindegy, hogy SEMMI sincs vagy bármi is LÉTEZIK. Ezért szükségszerű egy abszolút tudat, ami a mi tudatunkon felüli és értelmet nyer benne minden abszolúte értelemben. Ezt nevezem Istennek. Logikailag szerintem szükségszerű a léte, mivel mi tudjuk magunkról, hogy létezünk, de a mi tudatunktól függetlenül is létezhetnek dolgok, ahogy mondtad, viszont egy azokat megfigyelő tudat nélkül illuzórikus lenne a létezésük.

  64. 72: Bódi Gábor! Hidd el, nem áll szándékomban a mantrázás. Azt hittem, egyszerű logikai kérdést vetettem csak fel, de a visszajelzésekből úgy látom, félreértelmezhető. Engem viszont érdekelne az álláspontod arról, hogy Te hogyan válaszolsz a következő kérdésre: Mi az életed értelme?

  65. 67: A jó és rossz közötti különbség a döntésen múlik. A jót választanod kell. A rossz nem más, mint egy helytelen döntés következménye. Éppen ezért létezik az abszolút jó, csak a tudatos cselekvőn múlik, hogy mit választ. Elvileg lehetne szeretet, béke, egyetértés a Földön, ha mindig mindenki a jót választaná. Persze ehhez kell azért egy kis kompromisszum is.

  66. 73:
    Az a baj, hogy nem értjük félre, amit írsz. Te vagy óriási tévedésben.

    Minden élőlény létezésének az értelme, hogy a faj fennmaradjon. Ez abból vonható le, hogy a belső ösztönök erre késztetnek minden élőlényt, illetve (ha nincs önálló cselekvési szabadságuk, lásd növények) erre vannak beprogramozva. A lét célja a fejlődés. “Valaki” nyilván kíváncsi hova lyukad ki a kezdeti törvények alapján kibontakozó világmindenség.

  67. 74: Bódi Gábor! És megkérdezhetem miért harcolsz Isten ellen? És a te képzetedben mit értesz Isten alatt? Hogyan definiálnád az ellenfél Istenedet?

  68. 77: Tibor bá! Olyan nagy zagyvaságokat azért mégsem írok, mert Te is többször hivatkoztál már arra, hogy nagy valószínűséggel be van programozva az anyag és célirányosan fejlődik egy “programozó” által. De hát én is végig erre akartam kilyukadni a logikai felvetésemmel, hogy kell legyen egy értelmezhető mibenléte a dolgoknak, nem csak úgy hipp-hopp vannak véletlenül a semmiből. Valamint mindig hozzáteszed, hogy a kezdeti feltételeket megteremtette ez a “Valaki”, lássuk mi lesz belőle. De a vallások, ha megtisztítjuk őket a sallangoktól, akkor valami nagyon hasonlót mondanak.

  69. 79: Örvendek. Nem sértésnek szánom, de kicsit hasonlítasz a jó öreg Don Quiotéhoz, aki szélmalmok ellen harcolt, ellenséget látván bennük. A lényeg a harc és Dulcinea keze. Sancho Panza segítsége is kellett azért. De hát így szép a világ.

  70. 80:
    Ha jól emlékszem foggal-körömmel hadakoztál Jézus mellett, és ez a földhöz ragadottság jellemző minden vallásra. Amit én vallok, az csak valószínűsíthető, mert emberi logika szerint ez tűnik a legjobbnak, de ugye (ne feledd), hogy én tagadom a lélek létezését. Ez pedig óriási különbség kettőnk között.

  71. 83: Igen, valóban így van. De Jézus is megmondta, a cselekedetekben méretik meg az ember. És azt el kell ismerni, szívvel-lélekkel csinálod a dolgaidat, legalábbis ahogy egy blogból, könyvekből, hozzászólásokból megismerhető egy ember.
    Bárhogy is legyen, ösztönök vagy isteni sugallat, az emberben benne van a jó választásának a képessége és akkor nagy baj nem lehet.

  72. 35: “Ha van hülyeség, nem kell lennie totális hülyeségnek, ebből látszik, hogy semmi logikád nincs vagy figyelmetlen vagy és semmit nem értettél abból, amit írtam. Elegendő, ha az abszolút tudás létezik és tökéletesség, ugyanis a hülyeséget ahhoz már mérni tudjuk. Az abszolút tudáshoz képest a hülyeség amplitúdója a végtelenségig kilenghet.”

    De akkor ez fordítva is igaz kell legyen, ha ilyen kompatibilisen összemérhetőek!
    Elegendő, ha az abszolút hülyeség és tökéletlenség létezik, ugyanis a tudást ahhoz már mérni tudjuk. Az abszolút hülyeséghez képest a tudás amplitúdója a végtelenségig kilenghet. 🙂

    83: “De Jézus is megmondta, a cselekedetekben méretik meg az ember.”

    Ezt konkrétan hol mondta? Én úgy emlékszem, hogy elsősorban a hitet emlegette az üdvözülés feltételeként, nem a cselekedeteket.
    “Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” Mk 16.16
    (“Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek,
    kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.” Mk 16.17-18
    és
    “Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” Mt 17.20

    Mivel ilyeneket nem produkálnak a magukat hívőnek mondó keresztények, ezért az evangéliumok alapján megállapítható, hogy valójában mustármagnyi hitük sincs Jézusban. 😀 )

  73. Tibor bá, az előző részben írtad, hogy a Francia Forradalom leszámolt a vallás babonájával, vagy ilyesmi. Válaszul idéztem a Legfőbb Lény Kultuszát Robespierre kwzdeményezésére. Most látom, hogy kultusznak még a Notre Dame-ot is felszentelték a forradalmárok Párizsban:

    en.wikipedia.org/wiki/Notre_Dame_de_Paris#Alterations.2C_vandalism_and_restorations

    “In 1793, during the French Revolution, the cathedral was rededicated to the Cult of Reason, and then to the Cult of the Supreme Being. ”

    “For a time, Lady Liberty replaced the Virgin Mary on several altars.”

    Vagyis a forradalmárok az egyik vallást a másikra cserélték, mint a törökök, amikor mecsetet csináltak a Mátyás-templomból.

  74. 85:
    Igen, egy elavult vallást felváltottak mással, de a “Lady Liberty” azért nemigen nevezhető isten anyjának. Egy allegorikus alak, ahogy például a medve Berliné, vagy a szabadságszobor a Gellért-hegyen.

  75. 86: a fene a makacs fajtádat, Párizs legfőbb templomát FELSZENTELTÉK az új vallásnak és Robespierre maga celebrálta a Legfőbb Lény vallásának szertartását, törvényben írva elő, hogy országszerte celebrálni kell. Lady Liberty egy Istennő ezeknek. Embert áldoztak neki…

  76. 87:
    Nem tudom átélni. Harcokban, forradalmakban az emberi psziché kivetkőzik magából. Amerikai katonák emberi koponyákkal fociznak Irakban. Amikor hazamegy egycsapásra visszaváltozik civilizált emberré, és nem érti miért tette.
    Amit bemásoltál érdekes, de miért nem tudtunk erről eddig?
    A fenébe is, te is makacs vagy. 😀

  77. 88: Még jó, hogy makacs vagyok! 🙂
    A vallástól nem olyan könnyű megszabadulni.
    Igény van rá.
    Meg lehet alapítani a “Pártok beszüntetéséért Kűzdők Pártját és a Vallásellenes Hit Egyházát is… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük