(1246) Támadás a dollár ellen

Tibor bá’ online

 

~00000Kína megtette azt, amit 2008 óta már rég megtehetett volna, bejelentette, hogy nem vesz több dollárkötvényt Amerikától, nekik a közel 4 billió dollár a nahtkasztliban több mint elég. De miért jelentette ezt be? Ha én nem akarok több joghurtot venni, nem fogok odamenni a pulthoz és nem jelentem be jó hangosan, hogy többet ne számítsanak rám. Ehelyett, egyszerűen nem veszek többet és kész. Kinek mi köze hozzá. Nem is erről van szó.

Van itt a háttérben egy kis kötélhúzás. Van néhány nyomorúságos sziget a Dél-kínai tengeren, amire nagy hirtelen Kína és Japán is igényt tart(ana), amióta elképzelhető, hogy van alattuk olaj. Ment tehát a méta a két ferde szemű ország között. Aztán most nagy hirtelen Kína kijelentette, hogy akar csapni egy kis hadgyakorlatot arrafelé, tehát tessenek távol maradni egy időre. Csakhogy Amerikának senki se parancsol. Ők bárkit, bárhonnan kitilthatnak, de ők szentek és sérthetetlenek. Gyorsan küldtek két bombázót a „tiltott” területre, amire Kína csak annyit reagált, hogy lelőhették volna őket, de ez alkalommal elnézőek. El ám, katonailag, de nem gazdaságilag. Igen? Bombázókat küldtök, miközben 3.660.000.000.000 dollárral tartoztok nekünk. Amióta világ a világ az adós befogja a pofáját és kussol.

Csakhogy, most az adok-kapok közé becsúszott egy elvetett kocka is, mert ezek után már nem lehet újra hitelbe küldeni a (kissé kétes minőségű) kínai árut papír fecnikért. Amerika bonitása Kínában elúszott, amit az egész világ elé szépen kitártak. Most a nagy kérdés, hogy miként reagál erre a „világ”, és milyen tempóban.

Kína lépése jelentős bátorságról tett tanúságot, mert ha a dollár megroggyan az őket is elég szépen fogja érinteni, természetesen negatív irányban. Minden esetre, ha a dollár tartalékvaluta szerepe megszűnik (amit Kínán kívül az oroszok is szeretnének) akkor hosszú távon ez a 3.660 milliárd dolláros vesztesség még meg is térülhet. Előfordulhat, hogy Kína fog nyersanyagot „vásárolni” papír fecnikért, amit jüannak fognak nevezni.

Utóiratként nézzétek meg  az alábbi videót, ami jól célozza mennyi is az a 1300 millió ember. Megengedhetik maguknak, hogy egy teljes alakulatban mind a 900 katona 176 cm magas és 20 éves legyen.


_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

58 gondolat erről: „(1246) Támadás a dollár ellen

  1. ha már szóba került a dollár elleni támadás, akkor mi a helyzet a Bitcoin-al?
    Szerintetek hogyan fog alakulni a Bitcoin sorsa a jövőben?

  2. akár igazad is lehetne, de tudod 3ésnagyonsoknullával tartozó adós könnyen beránthatja a csődbe a hitelezőt is. lásd a bankok csődjét/kríziseit mostanság. az usa államkötvényeit egy jó ideje már a FED vásárolja leginkább és nyomtat annyi elektromos pénzt amennyit csak tud. a vége arany és ezüst lesz. mertha ahogy bedől a dollár, bedől az euro, a yuan és minden.

  3. kina egy ideje mar nem nagyon veszi az US papirokat. Valoszinu nem fog tortenni semmi, hacsak a piacra nem dobja oket nagy tetelben.

    A kinai jegybank USD helyett valoszinuleg eurot, frankot, yent, fontot fog venni. Ezen valutak elkezdenek erosodni, erre lepni kenyszerulnek majd az emlitett orszagok jegybankjai. Kitalaljatok mit? 🙂 Az arfolyam stabilizalasa erdekeben USD-t fognak vasarolni…

  4. „Amióta világ a világ az adós befogja a pofáját és kussol.”

    Ez azért változni látszik.
    Vannak erről viccek is, de van egy jó mondás, ami ha jól tudom Amerikából származik:

    Ha tartozom neked 1000 dollárral és nem tudom időben megadni, akkor bajban vagyok.
    De ha tartozom neked 1000000 dollárral és nem tudom időben megadni akkor te vagy bajban.

    Ez azt hiszem gyönyörű példája ennek Kadhafi : Befektette a pénzét a Goldman Sachsnál, akik elkártyázták, aztán amikor verte az asztalt hogy kéri vissza a pénzt, szépen szarrábombázták Líbiát, őt meg meglincselték.

    Azt hiszem, az USA így szándékozik intézni hitelügyleteit.
    Persze Kínával nem lesz könnyű dolga, egyrészt mert gazdaságila és katonailag is fejlődik, másrészt nem sikerült még megérteni azt a kulturális hátteret, ami pár évtized alatt a semmiből hozta vissza Kínát a világ élvonalába.

    Mág egy szót szeretnék szólni a „kétes minőségű” kínai áruról… Kína elég régen már olyan minőséget termel, amilyet kérnek tőle. Ha az európai és az amerikai üzletemberek széteső cipőket kérnek, akkor olyat kapnak… mert ez növeli a forgalmat. Látjuk, hogy egy másik piaci mitosz is szertefoszlik, hogy a jó minőség kiszorítja a rosszat… ( az első liberális pofáraesés a piac önszabályozása volt).
    Tehát a gyenge minőségű kínai áru nem a kínai technológia gyengeségét jelentik, hanem a nyugati üzleti kultúra erkölcsét minősítik.

    Az viszont valós helyzet, hogy a dollár veszít erejéből.
    Kérdés az, hogy ami a helyébe kerül, az egy globalista struktúra lesz-e, vagy egy másik, talán természetesenn pénzügyi konstrukció.

  5. Egyetértve 1 , 2- vel, a bitcoin egy alternativája lehet a flat money pénzrenszereknek ( nem csak dollár). Kicsit olyan mint az internet, nehéz államilag szabályozni, egy alternativa az egyéni szabadság megvédéséhez.
    Plusz a technologiából adódó elég nagy árfolyamemelkedési lehetőség.
    Nagyobb, mint az aranynál, ami a csucsától már több mint 40%-ot esett.
    Persze ez müködő internetet feltételez, nem geddon biztos.
    Bár a geddonra való felkészülés anyagi alapját megteremtetheti.

    Egyébként ez a kínai bejelentés mikor történt?

  6. „Kína elég régen már olyan minőséget termel, amilyet kérnek tőle”
    hát… a szétbarmolt fürdőszobám amit én tettem rendbe miután elzavartam a halál f.ba a melósokat másról tanúskodik.

    Hiába akarok én fizetni háromszoros árat. megmondom neked miért. Háromszoros árért és minőségi munkához több idő kellene nekik. Ha a Kádcsere nem 30 perc alatt készülne el -szétbarmolva csempét, vizszintezést leszarva, mindenhol maltert meg sittet hagyva, gusztustalan… meg had ne soroljam.- Hanem két-három óra alatt miőségi munkával, akkor máris buknának másik harmadannyit nem jövedelmező munkát de 5X érted?. Ezért nem érdekli őket a minőségi munka. Azzal az 5X1 szar de gyors munkával többet keresnek mint az én háromszoros áron megfizetett melómmal mert addig nem mehetnek el amíg be nem fejezik rendesen, eleve több idő kell hozzá satöbbi.

  7. tibor bá
    egyik földrengető témát a másik után hozod fel.
    izrael kontra emberiség komoly volt, a jelenlegi méginkább az.
    tudod mit hoztál fel tulajdonképpen?
    a világzsidóság gazdasági hatalmának végét, egy világrengető monetáris forradalmat!
    ez lehet egy casus belli egy 3-ik vh. kirobbanásáhozm , nem az irán-nyugat-izrael feszültség, de nem ám.

  8. 7.
    Szerintem téves felfogás valamilyen technikai változtatástól várni a világ pénzügyi (vagy bármilyen más) problémáinak megoldását. Hogy bitcoin, euró, drahma, só vagy szines gyöngyök, az nagyyából mindegy, ha meghagyuk azokat a döntéshozókat a pozícióikban, akik ezt a katyvaszt intézték nekünk.

    Ami az internetet mint „jó példát” illeti, szerintem az is visszafelé sült el. Ahelyett, hogy „szabad eszmék” áramolnának rajta, inkább a személyes, ipari, gazdasági, politikai és katonai kémkedés príma eszközévé vált.

    Láthattuk az Occupy Wall Street mozgalom tökéletes felmorzsolását is… Már kreditkártyát is bocsátanak ki.
    És teljesen elvesztették a lendületüket.

    Szóval ha a világ gazdasági válságát betegségnek tekintjük, akkor it már csak drasztikus operáció segít.

  9. 9.
    A világrengető monetáris forradalomban akkor lehetne bízni, ha ismertek lennének a céljai és módszerei.
    De attól ránk nézve komoly eredményt várni, hogy Kína elkezdi komolyabban követelni SAJÁT érdekeinek érvényesítését, talán kicsit túl optimista dolog.

  10. 6:
    Ezt azért: „Kína elég régen már olyan minőséget termel, amilyet kérnek tőle.” egy kicsit módosítanám. Kína iparkodik olyan árut szállítani, amilyet kérnek tőle, de az elképesztő mennyiségű szart tovább gyártja, mert nem tehet mást.

  11. 12.
    Ha Kína azért gyártaná a szart, mert nem tud jobba, akkor nem vennék tőlük a fél világ üzletemberei. De veszik.
    Kiderült, hogy a szaron nagyobb a haszon.
    Már 20 éve hallottam a történetet, hogy az ADIDAS beperelt egy kínai céget minőségrontásért, mert hasonló logót használt. Az ADIDAS elvesztette a pert, mert kiderült, hogy a kínai termék minden szempontból jobb volt mint a Vietnámban gyártott echte „eredeti”.
    Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy a kínai minőséget szapulják, de szerintem itt egy nagyon is kifinomult üzleti struktúráról van szó.
    Méegyszer megerősíteném, hogy ha Kína évtizedekig az megrendelő által ELVÁRTNÁL alacsonyabb minőséget szállít, akkor MIÉRT rendelnek tőle újra és újra?

  12. Kínában ott van a csúcstechnika, és ők ezt jól ki is használják. Pld az általam is használt airbrush-pisztoly egy ún. Iwata „klón”. ami azt jelenti, hogy egy és ugyanazon cégnél, ugyanazon a gépen gyártották mint az eredetit, de míg az Iwata rendel tőlük mondjuk havonta 1000 db-ot – csak sacc/kb – addig ők legyártanak ebből 10000-et, és a többit saját néven, illetve más a forgalmazó által kreált néven árusítják:
    http://boertools.en.made-in-china.com/product/oBlJRnjVgQkb/China-Air-Brush-Art-Painting-Brush-B-180-.html
    Ebből pld 200 db-ot lehet rendelni, és a kért nevet gravírozzák a szárába.
    És itt az „eredeti japán”:
    http://www.iwata-medea.com/products/iwata-airbrushes/custom-micron/cm-c-plus/
    Így ha az Iwata márkát vettem volna meg az kb. 320$-ba kerülne 70.000,-Ft míg a fentebbi klónt 15.000-ért vettem itthon az Alder márkanevű forgalmazótól.

    Régebben egy kínai üzletember nyilatkozta, hogy Amerikában (USA) és Kelet-Európában a mennyiség számít, oda az „occó kisz kínai cuccot” hozzák, Nyugat-Európába pedig a jobb minőséget szállítják.

    „Megengedhetik maguknak, hogy egy teljes alakulatban mind a 900 katona 176 cm magas és 20 éves legyen.”

    És milyen egyformák, mindegyik sunyin néz… 😆

  13. 13:
    A márka védelem nem minőség kérdése. Ezt nem lehet elveszíteni.
    Ha a „hasonló” logó a kifogás, akkor megtévesztés a kereset tárgya. Ezt el lehet veszíteni, mert a hasonlóság mértéke nézőpont kérdése.

  14. Csak hogy egy élő példát is említsek, az én példám.
    Én bizniszeltem kínaiakkal, neten keresztül, egy céget alapoztam rájuk.
    Termékek: Drága műszerek kínai változatai, amik speciálisak.
    Namost…amellett hogy ténylegesen gyengébb minőségűek voltak, mint kiderült, nem ez volt a legfőbb baj, mivel nagyságrendekkel olcsóbbak voltak az eredetinél.
    A baj, hogy semmi kultúrájuk nincs, se üzltei levelezésben, se üzleti etikettben, az 1 éves gyártói felelősség alól a legapróbb gondnál elkezdenek kibújni, számlaadás nuku (elég kínos a magyar vámon, nem kis tetelben, hanem eladásra szánva megjön 30 termék 30 dolláros áron, és utólag levelezhetem velük, hogy az eredeti árat írják rá, mert itt szabályok vannak), szóval nekem 2 évem ment a kínaiakkal a kapcsolatra, talán pénzt nem buktam, de az is lehet hogy a végén minuszos volt, a végső elszámoláskor már menekültem mindenféle velük való kapcsolattól.
    Szóval ezt tanulópénznek fogtam fel, de azóta nem akarok rájuk bizniszt építeni.
    Csak akkor ha van európai közelben lévő megfogható küldöttük, aki számonkérhető és ellenőrizhető.
    Ez az én példám, lehet hogy looser voltam, de legalább megpróbáltam, és megtapasztaltam.
    Van még valaki hasonszőrű?

  15. Csaba írásából ordít a valóság. Két napja egyébként majdnem asztalt borítottam az egyikre most ezt nem szeretném részletezni mi volt mert nem vagyok egy nyafogós fajta.

  16. 16.
    A kínaiakkal csak nagyon nagy mennyiségben érdemes üzletelni.
    Ott a kifogásokat is komolyabban veszik.
    A kis szériánál a minőségi kifogások felőrlik az cég idejét, ezt nem szeretik. Ezt egy zsidó cégnél tanultam, amelyik kínai autórádiókat importált Európába. Minden flottul ment, a garanciális javításokkal együtt.
    De már Európában is érződik, hogy a könnyű, tömeges dolgokat preferálják… A macerás klienseket meg lerázzák.

    De… inkább térjünk vissza a fő témához.

    Kiváncsi lennék arra, hogy a kínai gazdaságpolitika mennyire „globalizálódott”. Tehát, ha Kína nagyobb részt kap a világ gazdasági vezetésében, elég-e az, hogy az USA némileg háttérbe szorul, vagy inkább csbörből vödörbe?

    A zsidó bankok és a kínai pénzügyi rendszer mennyire kompatibilisek?

  17. 6. Ez igaz, Amerika így működik.
    Csak hát a Kadhafi sztorit, Kadhafi cseszte el. Elkezdte az amerikaiakat fenyegetni a pénze miatt. Az amcsik azt válaszolták erre, hogy a Goldman Sachs egy magán cég, ott kell kereskedni!
    De Kadhafi tovább fenyegette Amerikát, nem a Goldman Sachsot. A végeredmény ismert.
    Ha Kadhafi felfogad egy tucat ügyvédet, lehetőleg amerikait és fölkínálja nekik az „eredmény” 1-2%-át, mivel baromira sok pénzről volt szó, akkor a Goldman Sachsról még a gatyát is leperlik!

    „Látjuk, hogy egy másik piaci mitosz is szertefoszlik, hogy a jó minőség kiszorítja a rosszat… ( az első liberális pofáraesés a piac önszabályozása volt).”

    Na, ez így egy nagy hülyeség. Miért is kellene önszabályozásról beszélni?
    Ez egyszerű kereslet-kínálat viszonya és nem lehet sem a gyártóra, sem a kereskedőre fogni a „szar” terméket, legalább is hosszabb távon!
    Ha a vevő ezt preferálja, akkor kiszolgálják!

    132. 13. 14.
    London, mit a legtöbb nyugati város, tele van kínai cuccokkal, a jó minőségtől a gyengébbekig. (pl. Aple termékek, mind Kínában készül és csúcs minőség!)
    De azok a ócska, szemét termékek, amikkel a magyar boltok tele vannak, nincsenek!
    Ha Magyarországon ezeket keresik, erre van kereslet, akkor ezt kapják.
    A képlet ilyen egyszerű.

  18. Valóban tanulságos Csaba története. Azért a lényeget is megírta Tibor bá, hogy mit akarnak venni a kínaiak (és Csaba hozzászólása nyomán láthattuk mennyire rúghat labdába egy kínai beszállító Európában).
    Magyar beszállító azért könnyebben labdába rúg ott is (egy volt osztálytársam vécécsészéket visz nekik, a kínaiak meg veszik mint a cukrot).

    Bitcon offtopicra: a BC a QE pénznyomás mellékhatása (következménye, hogy ebbe is fektetnek), oda is megy a QE-ből származó rengeteg pénzből. Valóságos lufi.

  19. 20. Akkó vegyük emlékeztetőnek! 😀
    (Valószínű elkerülte a figyelmem. 🙂 )

    3. Nagyon jó ez a cikk!
    „Francois Veide, a Fed chicagói, rangidős közgazdásza a múlt héten azt írta, hogy amennyiben a bitcoin széles körben elterjed, úgy lényegében elkerülhetetlen lesz az állami beavatkozás, már csak azért is, mert a bitcoin kódja és hálózata meglehetősen homályos és átláthatatlan. „
    Ja, majd ők megmondják a tutit! 😀

  20. Lehettem Volna: „A kínaiakkal csak nagyon nagy mennyiségben érdemes üzletelni.”
    Ez nem igaz. A kínaiaknak pont az az egyik ütőkártyájuk, hogy már 500 darabos megrendelést is képesek például teljesíteni neked, pontosan azért mert rajtad kívül még vagy másik 10-20 megrendelő fog 500-1500-2000 darabot rendelni. Csak ezt persze nem fogják az orrodra kötni hogy bevárják a többi rendelést. Aztán jönnek a problémák. -Nem olyan színűt rendeltem, amit én rendeltem azon nem bajuszos macska volt hanem kékszemű fehéregér. Kínai: igen, de a kékszemű fehéregér a bajuszos macska gyomrában van. -Nem érdekel vegyétek ki az egeret a macskából a macskát meg takarítsátok le róla. Vagy küldjetek olyat amin csak kékszemű egér van. -Igen Le ki tudjuk szedni a macskát és teszünk rá egeret de ennek az ára 3 yuan- Micsoda? hét az egész buzernyák kerül 5 yuanba. Igen akkor rendelhet 500 darabot 5 yuanért amin csak egér van. -De hát elb.tátok én nem ezt rendeltem hanem olyat amin kékszemű egér van és nem bajuszos macska. Hol van a kékszemű egér ezen a sz.on? – A Kék szemű egér a bajuszos macska gyomrában van. 5 yuan… 500 Take it or Leave it…

  21. „pl. Aple termékek, mind Kínában készül és csúcs minőség!”

    hat mondjuk azt is meg lehet nezni hogy melyik orszag mernoke tervezte a termeket. Mert a kinai minosegtol egy europai mernok elsirna magat.

    en nagyon merges szoktam lenni az olcso kinai cuccokra illetve gyartoikra. Koztudott hogy a foldon vegesek a nyersanyagok. Ha igy folytatjak 10-20 even belul derekig er az elektronikai hulladek majd. Egy nyomtatott aramkort nem olyan egyszeru am „visszabontani” alkotoira, es akkor meg a tobbi ocska termek ujrahasznositatasol nem is beszeltem, meg az ahhoz felhasznalt energiarol. Siralmas a jo:vo”, az mar biztos. 🙁

  22. Kína azzal gyakorolhatna nyomást Amerikába, ha elárulnák hogy tettek valami hibát (trójait) az eszközeikbe.

    Napokban néztem az elektromos kerekesszéket, és mindegyikre kérdeztem az eladót hol gyártják és Kína, Kína, Kína volt a válasz: arra is, amire Magyarország lett volna a tippem amúgy, és arra is, amire nyugatabbra tippeltem volna.

    Tudnak ezek gyártani. Mi meg vásárolni.

    Ettől megy tönkre a dollár, nemcsak a villongásoktól.

  23. 25. „Ettől megy tönkre a dollár, nemcsak a villongásoktól.”
    De főleg attól, hogy a termelést áttették a multik és a nagyobb cégek, Kínába.
    Igaz, a profitjuk pillanatnyilag megugrott, csak hát a fizetőképes kereslet is csökkentették ezzel a mozdulattal. Nem beszélve a gazdasági kiszolgáltatottságról, amit, Kína, adott esetben ki is fog használni.
    Öngól!

  24. 19.

    „akkor a Goldman Sachsról még a gatyát is leperlik!”
    Ez elég ambíciózusan hangzik.
    Volt egy videó pár éve a Youtube-on, amiben egy rózsaszín nyakkendős pénzügyi szakember azt fejtegette, hogy a Goldman Sachs a világ ura. És azóta ezt senki sem cáfolta érdemben.
    Jó… arról lehet vitázni, hogy valóban a Goldman Sachs, vagy azok a pénzügyi körök, akik a pénzvilágot irányítják, de az elég sokat jelent, hogy a bankok ugráltatják az államokatm demokratikusan választott politikusokat cseréltetnek le, megzsarolják az EU-t 6 ezer milliárd dollárra, meg hasonlók.
    Az is mutatja a helyzetet, hogy mostanában „nagy” büntetést kapott a Goldman Sachs… de a büntetés az okozott kár, vagy akár a besöpört haszonnak csak töredéke…
    Egyébként Kadhafink volt egy másik súlyos bűne: A visszaigénylett pénzen be akarta vezetni az ezüst dénárt, amivel Észak Afrika felvéltotta volna a dollárt, mint az olaj fizetőeszközét…

    Ami a kereslet-kínálat viszonyt illeti, sajnos erősen a kínálat térfelén pattog a labda.
    Mivel a kereslet nincs felkészülve (biológiailag, kémiailag és technolóiailag) nem tud vitázni a kínálat által ajánlott választékkal.
    A kereslet NEM keresi a saját szarát és dögloött társait megevő marhák húsát… de megveszi, mert nem tudja…
    A kereslet NEM keresi a beépített elévüléssel ellátott árukat, de megveszi, mert nem tudja elvégezni a megfelelő méréseket.
    A kereslet NEM keresi a génpiszkált élelmiszert, mert nem mikrobiológus, de megveszi, mert nem tudja, hogy Spanyolországban már legális, és a spanyol zöldség olyan szép és olcsó…
    Utána lehetne oldalakat ítni a különféle marketing technikákról, amelyek kifinomult módszerekkel írják át a józan ész érveit, hogy sikeresen eladhassák a szart.
    Szóval a kereslet-kínálat egy szép elv, de a gyakorlat már régen meghaladta.

    Az ország vagy az EU olcsó kínai termékekkel való elárasztásának vannak politikai aspektusai is.
    Komoly nyomást lehet gyakorolni a helyi iparra az olcsó áruk dömpingjével… A nép megveszi az olcsó árut, de mire kiderül, hogy használhatalan,, a helyi ipar kivérzett, és már CSAK a kínai maradt, vagy a nyugati luxus… lényeg: a helyi ipar beadta a kulcsot.
    Ez fontos lépés, hogy a gyarmatnakk szánt országok minél kissebb önállósággal bírjanak, és legyen elég olcsó munkaerő a szsporodó multik számára.

  25. 23.
    Ezt mondom… ha 500 darabot rendelsz, azt kapod, amit küldenek.
    Ha 500000 darabot rendelsz akkor azt kapod amit kértél.

  26. Kérdezzünk már meg egy szoftverfejlesztő, vagy programozó-matematikus, esetleg itt is megforduló emberkét, hol is tart a számítástechnika, az alkatrészeket hol gyártják és a többi…és a többi…Tévhit, hogy Kína csupán sportcipőket meg mindenféle szar minőségű ruhadarabokat gyárt. Nincs nyugati luxuscikk se Kína nélkül. Nem tudom, de valamiért a nyugati világfelfogás egyik alapja a kínaiaktól való undor, amely párosul a lenézés maximális fokával is. MIÉRT? Kína hány ezer éve létezik a földön, mint birodalom? Foglalkozzunk egy kicsit a kultúrájukkal, hogy mi mindent adtak a világnak mint találmányt, és mióta léteznek mint államszerveződés, aztán talán ha végre félretesszük az európai egoizmust szerényen kussolunk. Ugyan ez igaz az arabokra is, na de ez más téma.

  27. De elég csak megemlíteni az olimpiát, hány stadiont, sportlétesítményt építettek meg megfelelő úthálózattal, metróvonallal, tömegközlekedési hálózattal, luxusszállodákkal….Na de hagyjuk, a keresztény-zsidó egoizmus legyőzhetetlen életfelfogás kényszer, amit a többségbe belenevelt a hamis történelemértelmezés.

  28. 29.
    Valamikor tavaj látott napvilágot egy BBC kutatás eredménye, ami azt hozta ki, hogy az elmúlt 2000 évben az idő 80%-ban Kína és India adta a világ GDP-jének közel 80%-át. Tehát a mostani állapot inkább csak egy kisiklás, és ahogy a tendenciát nézzük, Kína és India lassan visszalopódzik a történelemben „megszokott” helyére.
    Sajnos úgy tűnik, hogy az európai virágzás csak a mértéktelen kapzsiságával és arroganciájával tudott pár száz év tündöklést felmutatni, amire hosszútávon nehéz büszkének lenni.

  29. 10:
    „Hogy bitcoin, euró, drahma, só vagy szines gyöngyök, az nagyyából mindegy, ha meghagyuk azokat a döntéshozókat a pozícióikban, akik ezt a katyvaszt intézték nekünk.”

    A bitcoint is meg lehet erőszakolni ( „csak” a gépek többségével kell rendelkezni).
    De egyelőre ebbe az államnak NINCS beleszólása.
    Vannak próbálkozások a tőzsdékkel kapcsolatban, de meg lehet azokat kerülni.

    „Ami az internetet mint “jó példát” illeti, szerintem az is visszafelé sült el. Ahelyett, hogy “szabad eszmék” áramolnának rajta, inkább a személyes, ipari, gazdasági, politikai és katonai kémkedés príma eszközévé vált.”

    Azért nézzük már az arányokat!
    Ha ez nem lenne, akkor még inkább egy megetetett társadalom lennénk globálisan, és az elnyomás előrehaladottabb fokán állnánk.

    21:
    „Bitcon offtopicra: a BC a QE pénznyomás mellékhatása (következménye, hogy ebbe is fektetnek), oda is megy a QE-ből származó rengeteg pénzből. Valóságos lufi.”

    Hogy mi és mikor lufi az mindig utólag derül ki.
    Pl. A dotcom jó pár évig ment, pedig már a közepén is lehetett látni, hogy lufi.

    Szóval akkor az arany 2011-es csúcsa lufi volt ( már az 50%-os korrekciónál jár. Ag a 76%-nál))? Mert az is a QE-re indult meg.

    Meditáljunk el azon, hogy vannak a hagyományos pénzek, amiket veszettül nyomtatnak a jegybankok, ergo elég nagy mennyiség.

    Ezzel a pénzmennyiség áll szemben az értékálló dolgokkal.
    Arany, ezüst, ingatlan és bitcoin(?).

    Na most az Aranyat, ezüstöt termelik folyamatosan és elég szép mennyiség van belőle felhalmozva készleten.

    A bitcoin „termelése” folyamatosan, programozottan csökken.
    Továbbá korlátlanul osztható.

    Ha csak az aranyba menő(kijövő) pénzek egy része megy bele, akkor az árfolyam nagyon el tud szállni.

    29: Tajvan, Japán.
    Jól tudják az elektronikát gyártani.
    A főbb innovációk azonban MÉG a nyugati kultúrkörből származnak, főleg Amerikából.
    Ezt az eltérő kulturális és oktatási rendszerrel magyarázzák.
    Az más kérdés, hogy ők meg egyre inkább más országbeli munkaerőkkel érik el ezt.

    Talán a római és görög kultúrkör európai besorolást kaphatna.
    Az arab alapjai is abból származnak.

  30. A feltalálók világszövetségének magyar elnöke, Vedres András adott interjút még a nyáron, hogyan szerepeltek honfitársaink az idei versenyen, nyolc aranyérmet hoztak. Ebben az interjúban említette meg, hogy téves az a nézet, hogy Kína csak másol és minőségben nem tud termelni. Az új találmányok és fejlesztések területén igen is előkelő dobogós helyen vannak, idén 20 aranyérmet kaptak.

  31. 32.
    Azt mondod, az internet nélkül jobban meg lennénk etetve…
    Én meg úgy emlékszem, hogy Európában több felkelés volt az internet és a TV előtti világban mint manapság.
    Az internet nagyobb szolgálatot tesz a titkosszolgálatoknak, mint az „igazság” ami sajnos negyon felhígítva áramilik össze vissza. Az internet és Facebook óta a hatalom sokkal intimebb szinten ismeri a tömegek hangulatát, mint valaha a pártfunkci remélte kiovasni a hangulatjelentésekből.

  32. 34:
    „Én meg úgy emlékszem, hogy Európában több felkelés volt az internet és a TV előtti világban mint manapság.”

    Az azért elég nagy csúsztatás, mindezt az internetre kenni.

    Elpuhult a mai társadalom.
    De azért, ha nagyon nyomorgatják vannak zavargások.
    Görög, spanyol, bevándorlók stb.
    Ha helyzet rosszabbodik, ezen az internet nem fog segíteni.

    Az internetet mindkét „fél” használja. Változatlanul fenntartom, e nélkül sokkal több szemétséget el lehetne követni a társadalom ellen, az információs szimmetria miatt.

    Aztán van egy csomó olyan dolog, ami ellen tehetetlenek.
    Szerzői jogsértések, változatos ideológiák nézetek megjelenítése, botrányok gyorsabb nyilvánosságra kerülése, geddonra való jobb felkészülés, interneten szerveződő tüntetések, bitcoin stb.

    Mind-mind a lázadás egy-egy formája.
    Nem mindig a kaszakiegyenesítés a megfelelő mód.

  33. információs szimmetria=információs aszimmetria
    A kémkedésről meg annyit, hogy pár embert meg lehet figyelni, milliárdokat nehéz.
    Persze lehet adatokat gyűjteni mindenkiről, de azokat fel is kell dolgozni is érdemben reagálni rá.
    Ha a helyzet rosszabbodik, akkor ehhez a társadalom egyre nagyobb százaléka szükséges.

    Az internet hasznairól még:
    Anonymous, kiszivárogtatások, Snowden, Wikileaks és társai.

  34. 37:
    „Ugyanis a kormányok valószínûleg nem nézik jó szemmel a BTC terjedését, mert ezzel elveszítik a pénz ellenõrzése feletti jogot. Mivel 21 millió bitcoin lehet, és a világ GDP-je 71 000 milliárd dollár, így ha mindenki bitcoint használna, akkor egy bitcoin értéke simán lehetne 3 millió dollár. „

  35. PZuj
    Pont mai hír, hogy a Bitcoin összeesőfélben van.
    Már jó régen a spekulánsok játszótere. Nyilván az sem véletlen.
    Ahhoz, hogy a Bitcoin elfogadott fizetőeszköz lehessen, alá kell vetni a már létező ellenőrző rendszereknek, az meg alapból kiheréli. És akik meggazdagodnak rajta azok nem a „forradalmárok, az tuti.

    A szerzői jogsértések még a hanglemezek és a magnókazetták idején is virágoztak… Ez a játék része, és az is marad.

    A sok „instant” botrány meg ideológia fásultá teszi az embereket, és már csak az számít, ha valami legalább 10-szer ütősebb mint az utolsó volt. Az iraki háború elején még rágtuk a körmünket, a végén már cinikusan ment a vita, hogy százezres vagy milliós a „bodycount”… Líbiára már csak a vállát rándította a nagyobb tömeg, a szíriai helyzet meg már a „kis szines” kategóriából is kipotyog.

    Szóval az internet túltelíti az embereket, és bizony nagyon nehéz az információt és a dezinformációt szétválogatni. És oda lyukadunk vissza, hogy max 2-3% képes eligazodni, míg a többi azzal van elfoglalva, hogy a felkínált Pepsi Colát vagy a Coca Colát lájkolja.

    Ami meg az internetes kémkedést illeti, high-tech algoritmusok értékelik a tömegek hangulatát, vallási, szexuális és politikai beállítottságukat…
    És nyilván nem csak passzívan regisztrálják az eredményt, hanem az egyre kifinomultabb tudatiparral a hátuk mögött manipulálják is… És az internet ehhez is príma eszköz.

  36. 41,42:
    A 38-ban megírt kínai tiltás a volatilitás oka.
    A cikkben is benne van.

  37. Talán itt volt szó Kína és az innováció kapcsolatáról.

    „Mindez az empátiánkat fejleszti, ami képessé tesz minket a köröttünk levő világ elfogadására, jobb megértésére. A terveinket és a cselekedeteinket is befolyásolja az, amit olvasunk. Erre Gaiman egy történtet mesél el példaképp: amikor Kínában járt, egy cégvezető azt mesélte, hogy korábban azzal a problémával küzdöttek a kínai vállalatok, hogy nem volt semmilyen innovatív ötletük, de bármit képesek voltak megvalósítani, ha valaki kitalálta az ötletet. Éppen ezért Amerikába jártak a nagyobb cégekhez ötletért, és ha már ott jártak, megkérdezték, hogyan csinálják, honnan vannak új, innovatív ötleteik. Erre kiderült, hogy az amerikaiak mindannyian science-fiction regényeken nevelkedtek…

    A fikció tehát egy másik világot tár elénk, amelybe ha egyszer is sikerül elutaznunk, soha nem leszünk teljesen elégedettek a magunk világával. És ez a fajta elégedetlenség jó: innovatív ötletekre, tettekre sarkall minket. Éppen ezért nem igaz, hogy a valóságtól teljesen elrugaszkodott, fiktív történeteknek semmi hasznuk: rajtunk és gondolatainkon, tetteinken keresztül igenis hatnak a valós világra.”

    http://www.nyest.hu/hirek/mit-gondol-neil-gaiman-az-olvasas-jovojerol

  38. Kicsit utána néztem a témának, mivel választ nem kaptam a bejelentés dátumára.

    http://www.hidfo.net/2013/11/28/birodalmak-nem-nonek-az-egig-kina-bekemenyit

    A téma már korábban is elő-elő került ( mint a dollár és az euró összeomlás, az infláció elszabadulása is).
    A valóság azonban úgy látszik nem ilyen egyszerűen kiszámítható.
    Kíváncsi vagyok, hogy most mennyire lehet más a végkimenetel.

    Abból kiindulva, hogy a FED eddig is a kibocsátott USA állampapírok nagy részét felvásárolta, nem nagyon látom annak lehetetlenségét, hogy a kínai pakkot is megvegye vagy beálljon Kína helyére a vásárlok közé.
    Eddig eléggé toleráns volt a piac e tekintetben.
    Hogy hol a határ, azt senki se tudja.

  39. Itt hivatkoznak erre, amit önállóan is megtaláltam.

    http://www.bloomberg.com/news/2013-11-20/pboc-says-no-longer-in-china-s-favor-to-boost-record-reserves.html

    Szóval a nyugati média elhallgatja a dolgot… 🙂

    A konkrétum:
    „The People’s Bank of China said the country does not benefit any more from increases in its foreign-currency holdings, adding to signs policy makers will rein in dollar purchases that limit the yuan’s appreciation. ”

    „Neither Yi nor Zhou gave a timeframe for any changes.”

    Hát…

  40. 46-51:
    Kína egyre nagyobb tempóban vásárol aranyat. csak azt nem lehet érteni,hogy akkor az arany ára miért esett 1200 dollár alá.

  41. 52:
    Talán azért, mert valakik nagyon adják. 🙂

    Mondjuk elképzelhető, hogy valamikor fordul és az előző csúcsánál is magasabbra megy.

    Logikusan ennek kéne történnie ( az a sok pénz hígítás nem maradhat büntetlenül, hacsak nincs nagyon rossz bőrben a gazdaság, de a mostani adatok nem ezt mutatják), de hát a tőzsde árfolyam iránya és a logikai nem mindig egyezik rövid távon.

    A jüan aranyhoz kötéséről szólnak hírek, de ezzel hosszabb távon maguknak tennének rosszat a jelenlegi gazdasági rendszer keretei között.
    Rövid távon viszont hitelesebbé tennék a valutájukat.

  42. Egy kis összefoglaló:

    „Talán már decemberben lassítja/leállítja a pénzpumpát, és elképzelhető, hogy 2014-ben már kamatot is emel? A térdek eközben remegnek, attól félnek ugyanis a tűzhöz közel állók, hogy ha a Fed valóban rálép a fékre, akkor a kamatok emelkedésnek indulnak, ami a világszerte végletekig eladósodott piaci szereplőket – államok, bankok, lakáshiteles magánszemélyek – végleg a víz alá nyomhatja. Valami itt nincs rendjén. A jelenlegi gazdasági rend csakis úgy maradhat fenn, ha a kamatok a fejlett világban sosem emelkednek 0 százalék fölé?

    Philipp Bagus, a Ludwig von Mises Institute kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy ez a kínos kérdés természetes velejárója a papírpénzrendszernek, amely hosszú távon önpusztító. Túl nagy a kísértés ugyanis a rendszerben ahhoz, hogy ha valami nagy baj van – államcsődök, pénzügyi rendszer összeomlása, hitelválság -, akkor az államok pénzt nyomtassanak. Ez a legkönnyebb út, a pénzpumpa, a politikus pedig mindig a legkönnyebb utat választja. Könnyebb pénzt nyomtatni, és abból kifizetni az adósságokat, mint takarékoskodni és felelős gazdaságpolitikát folytatni.

    Ez egy előre jól látható ördögi kör, feltételezve, hogy a gazdasági vezetők mindig a kisebb ellenállás felé haladnak (sodródnak). Békeévekben a politikus nem takarékoskodik, hisz miért is tenné? Beüt a válság, a deficit felmegy, a bankrendszer a csőd szélére kerül. Lehet megszorítani és egy évtizedig szenvedni, vagy pénzt nyomtatni. Utóbbi az egyszerűbb. Az államadósság felmegy, a kamatokat nullára viszik, így látszólag kezelhető a helyzet, egészen addig, amíg a kamatok nem kezdenek el emelkedni. Ekkor ugyanis az adósság összeroppantja a rendszert.

    A kutyaszorítóból hét kiút létezik: (1) az adósságok elinflálása (2) Állami kiadások (nyugdíj, szociális kiadások) drasztikus visszavágása (3) Részleges államcsőd (4) Pénzügyi elnyomás, vagyis tartósan negatív reálkamat, ami gyakorlatilag a megtakarítások adóztatása (5) Az adósságok visszafizetése adóemelésekkel (6) Csőd, és új papírpénz bevezetése (7) Bankbetétesek adóztatása ciprusi mintára.

    Az adósság-spirálból, amelybe az egyes országokat a papírpénz-rendszer kormányozta, ezek jelentik a kiutat, innen lehet csemegézni. Visszatérve a feltételezésre, hogy a politikusok mindig a könnyebbik utat igyekeznek követni, feltételezhető, hogy a jelenlegi adósságválságot továbbra is az (1)-es és a (4)-es opciókkal igyekeznek majd kezelni. Túl nagy a kísértés, túl egyszerűnek tűnik eladósodni, majd nyomtatni a pénzt, a gond csak az, hogy ezzel a látszatmegoldással a vezetők pont a rendszer létét veszélyeztetik.

    http://penzugyiszemle.blog.hu/2013/12/17/be_van_kodolva_az_osszeomlas

  43. Egyetértek a dollár gyengítésével.
    Egyértelmű válság lesz, nagyobb, mint a 2008as.
    A világgazdaságot meg lehet akasztani, a fogyasztást pedig csökkenteni ezáltal és így egy kis időt lehet nyerni.
    2 dolog van és ezen kell elgondolkodni az illetékeseknek.
    Vagy (7Milliárd) ember él tovább és az életszínvonal a bányabéka alá esik vagy csökkentett személyzettel megy tovább a buli, de annak ára van, nem kicsi.

  44. 52:Tibor bá’

    http://www.aranypiac.hu/rolunk/sajtoszoba/421-a-papirarany-lufija-kidurran

    „Az árupiaci határidős ügyletek (futures) sajátossága, hogy a kereskedett áru nem azonnal cserél gazdát, hanem valamilyen jövőbeni szállítási határidőre adhatnak el, vagy vásárolhatnak a befektetők. Az arany esetében ezt, amikor a nemesfém nem fizikailag kerül a vevők birtokába, hanem értékpapír formájában köttetnek az aranypiaci ügyletek, papírarannyal való kereskedésnek szokás nevezni. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző határidős aranykontraktusok és opciók, az aranyalapú certifikátok, továbbá az aranyba fektető tőzsdén kereskedett alapok (ETF) is.

    A határidős és az azonnali piac közt fennálló árkülönbségek úgy nevezett arbitrage-ügyletekre adnak lehetőséget. Ezek a két piac eltérő árfolyamainak a kiegyenlítődéséhez vezetnek. Mivel azonban a valósan rendelkezésre álló aranynak a sokszorosa forog a világ tőzsdéin határidős papírarany formájában, a papírarany az arbitrage révén túlzott hatással van az arany világpiaci árfolyamára. A papírarany másik nagy problémája abban rejlik, hogy az ebben zajló tőkeáttételes spekulációkhoz a kereskedett arany tényleges értékének már a töredéke is elegendő. Ennek eredményeként már néhány nagybefektető is képes lehet a nemesfémek viszonylag szűk piacán rövidtávon hatalmas volumenben (papír)-aranyat és -ezüstöt megmozgatni, és ezzel az árakat manipulálni.”

  45. 57:
    A Hunt fivérek 1979-es ezüst hülyéskedése óta, ez azért nem ilyen nyilvánvaló.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük