(1227) Mi lesz a Csendes-óceán halállományával?

Tibor bá’ online

 

~00000Mi lenne, előbb vagy utóbb megy a lecsóba, ahogy minden. – A Fukushima-Daiichi telephelyéről naponta 300 tonna erősen radioaktív víz jut a Csendes-óceánba. Ezen tény elhalványítása céljából a Tepco először egy földalatti betonfal építését dobta be, majd ennek elvetése után egy lefagyasztott határfalat, ami legjobb esetben is 2015-re készülne el. Tehát várható, hogy további 4-500 napon át ömlik az irgalmatlan mennyiségű radioaktív víz az óceánba. Felmerül a kérdés, hogy mi várható ettől? Először is a projektum minden valószínűség szerint nem fog beválni, azaz nem fogja megakadályozni, hogy a szóban forgó víz bekerüljön az óceánba, de ha megakadályozza, akkor ez a víz meg fogja találni az utat, hogy bejusson az ivóbázisba. Legyünk őszinték, éppen ezért ez soha az életben nem fog elkészülni, de akkor mi lesz?

Akkor foglaljuk össze, az a radioaktív anyag, amivel Fukushima eddig megszennyezte az élővilágot már rég meghaladja az 1986-os Csernobili katasztrófa „áldását”. A legjobb becslések szerint Fukushima 5,6… 8,1 szorzóval haladta meg Csernobilt. Az a Komei Hosokowa, aki a „2013 World Nuclear Industry Status Report”-ban a Fukushimai szekciót írta, a következőket nyilatkozta a londoni 4. csatornának: „A baleseten nem sikerült úrrá lenni. Majd minden nap történik valami meglepő, és semmi jele annak, hogy néhány hónap, vagy akár év alatt sikerülne megoldani a problémát.”

A TORCH jelentés szerint Csernobil esetében 110 peta-becquerel radioaktív anyag került a környezetbe, miközben a Tepco becslés szerint Fukushima már átlépte a 900 peta-becquerelt. [peta (rövidítése P) = 1015.] 1 becquerel = másodpercenként egy dezintegráció.

Játék a Becquerelekkel – A japánok elhatározták, hogy az a hal még ehető, amelyiknek egyetlen kilogrammja nem tartalmaz több mint 100 Bq cezium-137 izotópot. Egyesek viszont ragaszkodnak az 50 Bq-hez. Ugyanakkor az USA-ban a cézium megengedett mennyisége 1200 Bq/kg. Ebből következik, hogy a japánok hatalmas mennyiségű halat és más élelmiszert exportálhatnak az USA-ba, amit ők maguk nem tartanak ehetőnek. Ez valószínűleg nem fog sokig így maradni, de akkor mi lesz a radioaktív halakkal?  

Angliákban már találtak olyan zöldségeket, amelyek elérték az 50 Bq/kg cézium szennyeződést, ami azt jelenti, hogy nem csak az óceán vize, de a levegő is szállítja a fukushimai radioaktív céziumot. A hivatalos ajánlás szerint 50 Bq/kg-ot meghaladó radioaktivitással szennyez ételt csak végszükségben szabad elfogyasztani. [Kíváncsi lennék, hogy Magyarországon történnek-e mérések!]

2013 augusztusában a The Huffington Post szerint a Japán partok körül található 170 halfajta közül 42 emberi fogyasztásra alkalmatlan. A CBS News másképp fogalmazott, szerintük ezen a területen mindössze 16 fajta hal ehető biztonsággal, ami a katasztrófa előtt 150 volt. A tokiói Asahi Shimbun napilap 2013.08.29-én azt írta, hogy a kifogott greeling-ben 25.800 Bq/kg volt a cézium-137, ami tartja az eddigi rekordot. A tőkehal „csak” 3.300 Bq/kg értékkel messze lemarad a csúcsról.

Világító tintahalak a japán partok mentén :-)
Világító tintahalak a japán partok mentén 🙂

Japánban tilos a kisebb halak kifogása, de ezzel nem sokra mennek, mert a kisebb halakat megeszik a nagyobbak, például a tonhalak, amelyek 30 évig is elélnek. Ezek végül olyan radioaktívak lesznek, hogy az már „világít”. [Aki szereti a szardíniát az most vegyen néhány tucattal, mert most még csak higany lehet bennük, hamarosan cézium-137 is megtalálja hozzájuk az utat. ] 😀

_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(1227) Mi lesz a Csendes-óceán halállományával?

  1. Végre nem kell a hűtőbe lámpa.
    Nem kell melegíteni se a kaját.
    Télen a kazánba elég lesz betenni 5 doboz tőkehalkonzervet tavaszig.
    Itt az olcsó energia a következő 400 évre, meg vagyunk mentve!

  2. Jönnek majd a biztonságos halászvizekért folytatott háborúk… 🙁

    A magyar lakosság ‘szerencsére’ kevés halat eszik, de a japánok számára és a térség többi országára katasztrofális lesz a halászat visszaesése (is, meg a többi probléma is).

  3. Tibor bá’
    Vajon amikor még javában zajlottak a légköri atomrobbantások akkor vajon nagyobb volt-e a sugárterhelés mint most?

  4. Érdekes lenne kideríteni, hogy az USA szabályzás miért különbözik ennyire az egészségügyi ajánlástól.

    Másrészt: a szénerőművek terhelése 50 és 10.000 MBq/MW(e) környéki (a szén saját radioktavitásától függ, ez erősen változó lehet). Kína egymagában eléget évente vagy 4-5 milliárd tonnát. Erről szívesen látnék egy egyesített számítást. Több, vagy kevesebb lenne, mint Fukushima?

  5. 4: PZuj
    Amig Tibor’bá felkészül a válaszra, addig elmondom, hogy amikor a csernobili robbanás volt, a híradóban mutattak egy a KFKI udvarán mért grafikont ahogy a háttérsugárzásból kiugrik a csernobilből jött sugárzás és ahogy lassan lecseng. Amig a tudós bácsi magyarázott, a kamera lassan balra svenkelt és megjelentek az atomcsend egyezmény előtti értékek. A többszöröse volt.

  6. A radioaktív sugárzással kapcsolatban az a probléma, hogy a háttérsugárzás sokszorosa se halálos. Ebből aztán mindenki csinál különböző “biztonságos” szintet. Miközben tudott, hogy a háttérsugárzás se egészséges. Biztonságos helyett az “elviselhető” kifejezést kellene használni. De az élet nem azért van, hogy elviseljünk kellemetlenségeket, hanem azért, hogy élvezzük azt.

  7. Engem az érdekel, miért nem érik egymást a nemzetközi tudományos konferenciák az ügy megoldására.Miért ilyen kva nyugodt mindenki.A sugárzás az elitet sem kíméli.

  8. 8:
    Mert nem érik fel ésszel, milyen kétségbeesetten rossz a helyzet. Fukushima nem állítható le, és egy másik atom baleset bármikor bekövetkezhet és be is fog következni. – – – Majdnem mindenki a Curix-féle magatartást követi. Ezt: http://www.youtube.com/watch?v=3uB3cOb5i3w

  9. 9:
    Tibor-bá szerinted menyire rossz a helyzet Fukushimába?

  10. 6 Gergo55

    Nem egyértelmű a fogalmazásod, melyik melyiknek a többszöröse?

    A japánoknak egyébként vannak tapasztalataik már, még emlékszem, gyerekkoromban mutattak fotókat, hogy a japán háziasszonyok Geiger-Müller-el jártak a piacra halat vásárolni.
    Nem tudom, hogy az atomrobbantások hatásai ma mennyire érezhetőek az érintett területeken, van-e még ma is kimutatható, mérhető utóhatásuk.
    Persze ez most durvább mennyiség.

  11. 11: Hubab
    Igazad van. Az atomcsend előtti értékek voltak sokkal nagyobbak mint a csernobil miatti maximum.

  12. 12 Gergo55
    Viszont nem biztos, hogy a sugárzás alapján összehasonlítható a két helyzet.
    Valószínű, hogy az atomrobbanásnál és a használt fűtőelemek bomlásakor keletkező izotópok összetétele jelentősen különbözhet. Az a kulcskérdés, hogy milyen arányban keletkeznek igen nagy felezési idejű, és mérgező izotópok az egyik, vagy a másik esetben. Elvileg lehet, hogy ugyanakkora sugárzási érték sokkal gyorsabban leesik alacsony szintre az egyiknél, míg a másiknál nem.

  13. A boltokban lehet venni drága FAO 61-es és FAO 67-es fogási zónából származó halat (lazac).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük