(1220) Carmina Burana

Tibor bá’ online

 

~00000Tizennégy éves koromtól kezdve rendszeresen látogattam hangversenyeket, és persze nem heavy-metalra kell gondolni, hanem klasszikusra, ami nyáron szabadtéri koncerteket jelentett, télen pedig a Zeneakadémiát. Ennek ellenére tíz év alatt egyszer se futottam össze a Carmina Buranával. Életemben először 24 évesen hallottam lemezről a melbournei Queen’s Collage dohányzójában. Mivel azonnal levett a lábamról, kénytelen voltam utána nézni, hogy miért hiányzott ez a budapesti repertoárból? Végül ráakadtam, mert az 1937-ben írt kantátáról elterjedt, hogy „náci zene”. Nagy kár! Persze ez már lassan egy negyed százada nem téma, már csak azért se, mert hülyeség. Hitler szerethette Wagnert, amitől Wagner zenéje nem lesz náci. És akkor most ismerkedjetek meg a művel, az is, aki már hallotta!

Véleményem szerint Carl Orff műve, a Carmina Burana a XX. század legsikeresebb komolyzenei kompozíciója, olyannyira, hogy – legalább részletekben – megjelenik a könnyűzenében is, sőt elég gyakran hirdetések aláfestését is szolgálja. Az induló akkordok annyira monumentálisak, hogy az minden mást elsöpör.

De mi az a Carmina Burana? Lényegében egy versgyűjtemény, amelyet 1803-ban a bajorországi Benediktbeuern bencés kolostor könyvtárában fedeztek fel kb. 700 évvel az összegyűjtésük után. A vaskos kézirat 254 verset és prózai szöveget tartalmaz. Ezeket főleg a XIII. században írták. A szövegek nyelve többnyire középkori latin, de van közöttük ó-német is. És kik lehetnek a szerzők? Valószínűleg, főleg huncut diákok és persze papok. Ami a műfajokat illeti: bordalok, szerelmes költemények, erkölcsi intelmek és a szerencse felmagasztalása (ami enyhén szólva is vallásellenes). A mű négy részből áll: 1) A kocsmában (in taberna), 2) Udvarlás (Cour d’amours), 3)Tavasz (l primo vere), 4)A szabadban (Uf dem anager). Összességében 28 összetartozó szöveg.

Orff ehhez a sok százéves szöveghez elképesztően korhű(nek tűnő) zenét komponált, bőségesen igénybe véve szóló énekeseket és énekkarokat is, a kitűnően hangszerelt zenekarral együtt. De arról se feledkezzünk meg, hogy a szerző érzékelte az eredeti szöveg pogányság felé hajlását, ami a bigottul katolikus Középkorban nem volt semmi. Ez a megállapítás a zenéből egyértelműen kitűnik. Egyben azt is megtudhatjuk, hogy abban az időben az ember puszta létéhez is szerencse kellett. Különben a zene tökéletesen alkalmas tömeghipnózisra, mert elemi erővel hat a hallgatóra.

A teljes szöveget természetesen nem közlöm, csak az első verset, mert ez is megfelelő ízelítőt ad az egész műből. Különben a verseknek van több magyar fordítása is, amelyeknek közös tulajdonsága, hogy a verselés miatt messze nem szöveg hűek. Éppen ezért én a pontos fordítást közlöm.

O Fortuna, velut luna, statu variabilis, semper crescis aut decrescis; vita detestabilis, nunc obdurat et tunc curat, ludo mentis aciem, egestatem, potestatem dissolvit ut glaciem.

Sors immanis et inanis, rota tu volubilis, status malus, vana salus semper dissolubilis, obumbrata et velata michi quoque niteris; nunc per ludum dorsum nudum fero tui sceleris.

Sors salutis et virtutis michi nunc contraria, est affectus et defectus semper in angaria. Hac in hora sine mora corde pulsum tangite; quod per sortem sternit fortem, mecum omnes plangite!

Ó Fortuna, olyan vagy mint a Hold, állandóan változol, növekszel, majd elfogysz, gyűlöletes élet, előbb elnyomsz, majd megnyugtatsz, ahogy kedved tartja, szegénység hatalom, úgy olvasztod el őket, mint a jeget,

A Sors rettentő és üres, te forgó kerék, rosszindulatú vagy, a hiábavaló jólét mindig semmivé lesz, árnyékban és elfedve, engem is sújtasz, most a játéktól lecsupaszított hátamat felajánlom a gaztettedhez .

A Sors teljesen ellenem van, üldöz az erényben és rabszolgasorsra ítél. Ezért ebben az órában, késedelem nélkül pengesd a vibráló húrodat, mert a sors lesújt az erős emberre. Zokogjatok velem.

Most pedig ne sajnáljátok rá az időt, hallgassátok végig a művet.

 

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

6 gondolat erről: „(1220) Carmina Burana

  1. Nekem is kedvencem és nem is tudtam a hátterét, amit itt leírtál. Köszönetem érte.

  2. Nekem ifjúkorom óta az egyik kedvenc komolyzeném, amikor is az EXCALIBUR című film zenéjeként találkoztam vele a moziban, (ha jól emlékszem az Alkotás Moziban, “masszírozós” nyekergős pergő lakkú repedezett fapadon 2D-ben, koszos vásznon szagos filmként, mivel lévén a film igen hosszú volt a végén már büdös volt az izzadtság szagtól,:) ).
    Kiváló zene. Köszönettel az -eleddig nem tudott- háttérinfót.

  3. 5:
    Köszönet paradoxon egy másik fordítás ismertetéséért.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük