(2824) Testünk órája

Tibor bá’ online

 

~ab076Egy Steve Horváth nevű amerikai tudós (lásd balra) vezetésével a kutatók DNS alapon meg tudják mérni az emberi szervek és szövetek biológiai korát. Ez az óra megmutatja az egyes egységek biológiai korát. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy szervezeten belül az összes szerv és szövet azonos tempóban öregszik, de vannak kivételek, amelyek sokkal gyorsabban öregszenek. A kutatók azt állítják, hogy a mechanizmus teljes feltárása lehetővé, teheti az öregedés megértését ageing, ami – a remények szerint – az öregedési folyamat lelassulását előidéző gyógyszer, vagy eljárás felfedezéséhez vezethet. A természetes öregedést megakadályozó teóriák iránt óriási az érdeklődés a tudósok részéről, mert megtalálhatnák az olyan gyógyíthatatlan betegségek rizikó faktorait, amelyek idős korban fordulnak elő.

„Végül is roppant izgalmas lehet olyan terápia kifejlesztése, amely ezt az órát vissza tudná állítani, és a reményeink szerint sokáig fiatalon tartana minket” állítja Steve Horvath az UCLA genetikai professzora, aki 51 különböző egészséges és rákos szövetből vett közel 8000 minta DNS-ét vizsgálta meg. Egészen pontosan azt vizsgálta, hogy a korral párhuzamosan változó metiláció miként függ az életkortól.

Horváth felfedezte, hogy a DNS metilációja korfüggő, tehát mint egy biológiai óra úgy figyelhető meg. Körülbelül 20 éves korig az „óra” gyorsabban ketyeg, majd normál tempóra lassul. A nagy kérdés az, hogy mi az összefüggés? A korral változik-e a DNS, vagy a változó DNS idézi elő az öregedést? Jó lenne tudni, hogy ez kapcsolatban van-e valamivel, ami „figyeli” az öregedést, vagy pedig az öregedés következménye? Riporteri kérdésre Horváth állítja, hogy nem tudja. „Az őszülés jelzi az öregedést, de senki se fogná rá, hogy az őszüléstől öregedünk.” Magyarázza a kutató.

De azért néhány érdekes dologra máris fény derült. Az egészséges szívizom átlagosan 9 évvel fiatalabb, mint a test többi része. Ugyanakkor a női emlő átlagosan két évvel idősebb. A megbetegedett szövetek is gyorsabban öregszenek. A rák átlagosan 36 évvel öregít. Agydaganatos gyermek agysejtjei több mint 80 évesek.

Ezen kívül kell lenni valami magyarázatnak arra vonatkozóan, hogy a női emlő sejtjei öregebbek, mint a test többi része, miközben a nők leggyakoribb rákja, éppen az emlőt támadja meg – spekulált Horváth hangosan. Azon is el lehet gondolkozni, hogy a rákos daganatot körülölelő egészséges sejtek 12 évvel idősebbek, mint a test többi sejtjei.

A Genome Biology folyóiratban megjelent cikkében Horváth jelezte, hogy amikor felnőtt emberből vett sejtet visszaprogramoztak őssejt státuszba, a biológiai óra visszaállt nullára. Az eljárás, aminek során felnőtt sejtet őssejtté alakítanak át, ami aztán a testben bármilyen szövetté képes kifejlődni, 2012-ben Nobel-díjat kapott. Nobel prize in 2012 . Horváth szerint ez bizonyítja, hogy az óra visszaállítható.

Tehát fiúk, fel a fejjel, ha az emberiséget nem eszi meg a fene, lehet, hogy a mai negyvenesek 200 évig fognak élni a jó meleg Európában. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

15 gondolat erről: „(2824) Testünk órája

  1. 10. Levi

    igen. Pár hónapja néztem egy kissé hatásvadász (legalábbis nekem), de amúgy érdekes videót, ahol az előadó a végén csak úgy odavetette, hogy egyébként már felfedezték az öregedés okát, és vannak/tesztelnek olyan szereket/metódusokat, amivel ez megállítható/visszafordítható.

    Amilyen bombasztikus dolog ez, ahhoz képest semmi mást nem mondott róla, de én azért utánanéztem, és találtam is róla a neten. Ráadásul pár hétre rá egy olyan műsort adtak le a Spektrumon, ahol ez volt a fő téma. Nagyon komolyan és tudományosan boncolgatták a témát – nekem az a furcsa, hogy egyáltalán nincs visszhangja.

    Igen, a kromoszómák osztódással másolják magukat, de a végeiken levő különleges részek csupán osztódnak, ezért az újakban egyre kevesebb van belőlük.

    Ezt a részt telomernek nevezik asszem, és az az érdekes, hogy ha rákeresek a kromoszóma szócikkre a wikipédián, egyáltalán nem foglalkoznak vele sem a magyar, sem az angol verzióban. Holott az ember minimum elvárná, hogy megemlítsék, ha már ilyen jelentőségű kutatásokban szerepel. Sőt, oda sincs rajzolva.

  2. Néhány év és úgy is kiderül, van e titok ezen a téren.
    Ha lesznek olyanok, akik nemhogy nem öregszenek az évek múlásával, hanem úgy néznek majd ki, mint évtizedekkel ezelőtti önmaguk , akkor biztosak lehetünk benne, hogy elzárják előlünk a megfiatalodás forrásának kulcsát.
    Amíg a Rothschild kategóriájú emberek is normál ütemben öregszenek és száz éves kor előtt halnak a fiatalodás jeleit nem mutatva, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy nincs ennek a körnek sem, semmi extra a kezében.
    Életvitel, életszemlélet. Ha ezeket jól csinálnánk, kilencven, száz év garantáltan meglenne a többségnek.

  3. Ha ki is fejlesztenek valamit, mielőtt kihalunk, az úgyis csak a leggazdagabb 1%-nak lesz elérhető, ahova úgyse fogunk tartozni soha.
    Nekem különben is elég, ha a nagyapámhoz hasonlóan táncolhatok majd az unokáim esküvőjén, elviselhető egészségi állapotban.

  4. “200 évig fognak élni”

    Ezt nagyon ne hangoztasd,mert mindjárt feltolják a nyugdíjkorhatárt 150-re… 🙂

  5. Milyen életkorban ideális megállítani az öregedést szerintetek?

  6. 2: 31 évesen… Ja nem, a hajam már eléggé meggyérült…

  7. 200 évig élni?.. 😮
    A saját unokám konkurenciája leszek..
    Hát ez nekem nem kell.. 🙂
    Meg azt a sok eszet meg okosságot amit össze gyüjtök,hol tárolnám?
    Már megint külső adattárolón?.. 😮 😀
    3!
    32 éves korom óta őszbe borultam én is.. 🙂

  8. Jól hangzik,de hadd legyek kicsit szkeptikus.
    Már gyerekkoromban is,-ami már kezd a múlt ködébe veszni-írogattak a halhatatlanná tételről.
    Akkor a telomerekről fecsegtek a tojásfejűek.
    Ahogy öregszik az ember,úgy azt veszi észre hogy a nagy eredmények elmaradnak.
    A mostani autóm ugyanúgy 6-7 litert eszik mint 25 éve az első /Skoda 120/.
    A nők ugyanúgy fogyókúráznak pedig félévente kijön egy új csodaszer zsírégetésre.
    Lassan mindenki allergiás,meg cukros lesz..
    Egy igazolt módja van az életkor meghosszabításának :A kalória bevitel 30%-os csökkentése az eddig ajánlotthoz képest.
    Tibor bá’ szeretnék veled kezet fogni a 200-adik születésnapodon.

  9. 2:
    49, ha férfi vagy.
    16, ha nő.
    😀

    5:
    Ha a testi képesség romlása lineáris, akkor nem kívánok 200 évet élni. Nekem elhihetitek, mert ehhez tényleg értek. 😀

  10. 6
    ha 25 évesen megállítom az öregedésem, attól még 24 év múlva ugyanannyi élettapasztalatom lesz, max rendben lesz a prosztatám 🙂

  11. 7:
    Ez igaz, de én a 49-et nem tapasztalat miatt írtam. Írhattam volna 50-et, de az “csúnya”. A lényeg, hogy a test akkor funkcionál optimálisan az én szám íze szerint. Például a kitartás, állóképesség ekkor éri el a tetőfokát. 16 óra erős fizikai munka meg se kottyan, ha kell nap-mint-nap.

  12. Üdv Mindenkinek!
    Egy filmre emlékeztet ez engem, ami szerintem igencsak élvezhető és nem a látvány dobta fel, hanem a párbeszédek. Ez az “Az őslakó” (The Man from Earth)

  13. Tibor ba, Evekkel ezelott jobban fel voltam keszulve a DNS temaban. Valahogy ugy emlekszem, (1990-s evekben olvastam a Sc. Am. egyik Quartely-ben) hogy az elet titka a 21-s chromosome ket vegen van egy egy ‘valve;-ban lezarva, mely a szuletes utan rovidensen leall ‘orokre’, nem mukodik . Annak funkcionalis titkat kerestek mar a 90-s evekben. A Sc. Am. elkallodott. Google-hoz fordultam.

    “The DNA sequence of human chromosome 21 : Article : Nature
    Clones that were only partially sequenced have ‘grey boxes’* on either end to show the actual or … embedded within the 33.8 Mb of genomic DNA of chromosome 21.”

    * mond ez valamit??

  14. 8. Tibor bá’

    Valószínűleg, a te fizikumod azért bírta a 16 órát közel az ötvenhez, mert ehhez lett edzve,így fejlődött ki. A mai korosztálynak már az izomzata, az állóképessége nem üti meg ezt a szintet sok esetben.A gyermek korukban is kisebb terhelésnek voltak kitéve, a mai gyerekekről nem is beszélve. Nekik a harmincas éveik lesznek a topp, s aztán lejtő.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük