Tibor bá’ online
A Lipcsei csata 1813. október 16-19. között zajlott, amelynek jelentősége mind a mai napig kihat, nem csoda hát, hogy múlt vasárnap, október 20-án megrendezték a (barátságos) megismétlését.
A 200 éve zajlott Népek csatájában 600.000 katona állt egymással szembe, amire a történelemben korábban nem volt példa. Napóleon csúfos vereséget szenvedett a közel dupla túlerővel szemben, de a hadvezér történelmi szerepét kidomborítva jellemző, hogy a vereség ellenére közel fele annyi francia katona hagyta ott a fogát, mint a másik oldal vesztessége, ahol megtaláljuk Ausztria (Magyarországgal), Oroszország, Svédország és Poroszország katonáit.
A történelmi csata rekonstrukciójában 6000 „katona” vett részt 250 lóval a Lipcse melletti eredeti helyszínen. A korhűségre kényesen ügyeltek. Volt olyan résztvevő, aki saját lovon érkezett több napos járásról. A csata megismétlése mindössze két és fél órán át tartott, amit kábé 30 ezer vendég nézett végig 40 Eurós helyáron. A vigadalom mellett, egyesek kritizálták a rendezőket, akik „nem voltak tekintettel a 90.000 halottra”, akik egyik-másik tömegsírját napjainkban is fel-felfedezik, amelyekről csak egy mondható el 100 százalékos biztonsággal, éspedig az, hogy a mi Háry Jánosunk egészen biztos nem volt közöttük, mert alig ha tudta volna elmesélni élményeit csendes borozgatás mellett.
A látvány pontban déli 12-kor indult hangulatkeltő pergő dobok hangjával, amit a franciák menetelése kísért. – Az alábbiakban láthattok néhány „csata” jelenetet.
A hitelesség kedvéért a csapatokat – csak úgy, mint hajdan – konkubínák is kísérték.
A „csata” előtti este Martin Schulz, az európai parlament elnöke Lipcsébe érkezett, és mindjárt nyilatkozott is, hogy az európaiaknak nem szabad megfeledkezniük a kontinens múltjáról – „Nagyon aggódom az miatt, hogy a nemzetállamiság eszméje kezd újra teret nyerni Európában.” – Talán mi is meggondolhatnánk, hogy a nemzetieskedés folyamatos csatározásokkal volt „kikövezve”.
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
Itt van egy kis fogalmi zűrzavar, mert a nemzetállam eszméje épp a francia forradalomban is megnyilvánuló „felvilágosodás” egyik következménye volt, miközben látszólag ennek ellentmondó módon az internacionalizmus is ebben az eszmekörben gyökerezik. Háborúk mindig voltak, mindig lesznek…
1: Ezen lehet filózni napestig, de tény az, hogy az egész világ forrong, miközben Európában 1945-óta nincs csetepaté.
2. Addig amíg a figyelmet távoli hadszíntereken lehet tartani és távoli ellenségképeket lehet felvázolni az egyszerű embereknek (Azok a gonosz emberevő arabok), nem is lesz csetepaté…
2. Dél-szláv háború?
4:
Az Balkán, nem „Európa”. (á la Huntington)
5: a Balkán mindenkitől Keletre/Délre kezdődik. A dunántúliaknak a Dunától Keletre, stb.
5. Ha Európa alatt Nyugat-Európát kell érteni, akkor a multikultiból adódó nézetkülönbségeket, forrongásokat is háborúnak tekinteném. Pl. a párizsi forrongások egy fekete srác halála miatt. Vagy a Görögországban, Ciprusban kialakult helyzetet is a háború egy formájának nevezhetjük. Vagy Észak-Írország elszakadási törekvésére a robbantások, utcai lövöldözések, ahol a brit hadsereg volt a rendfenntartó. A háború sok arca. De értem, hogy mit szeretnél mondani. A legkiterjedtebb emberirtás Európán kívül zajlik a II. vil.háb óta.
7:
Huntington szerint a kulurált Európa határvonala Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Erdély, Horvátország.
A háborúk nem a nemzetieskedésnek volt elsősorban köszönhető, hanem az uralkodók hatalomvágyának, majd később az elnyomás alóli szabadulási vágynak.
8:
Nem tudom ki volt, talán valami osztrák, aki viszont minket sajnos már Ázsiába sorolt. Azt hiszem az osztrák-magyar határon volt a telke és azt mondta, hogy Ázsia a kertje végében kezdődik.
9:
Viszont?
Huntingtont jegyzik a katonapolitikában. De ki volt ez az (azt hiszem) osztrák? Huntington megindokolta (most nem térek rá ki, tessék utánanézni), és mit mondott az osztrák?
Tudod, ezek a „viszont'”-tal kezdődő mondataid nem csak destruktívek, de egyben érdemtelenül semmitmondók.
10:
Nagyon izgatott vagy ma reggel, a legkevésbé sem akartam vitába szállni Huntingtonnal, vagy veled (ebben a témában), csak megjegyeztem, hogy volt ilyen, amivel egyébként sem értek egyet a legkevésbé sem.
11:
Akkor felmerül a kérdés, ha nem értesz vele egyet, akikor miért említed meg?
12:
Hűha! Már értem miért vagy annyira makacsul hívő egy-egy témában.
Miért ne említhetnék meg bármit érdekességképpen, amivel nem értek egyet?
13:
Természetesen, ha az jelentős, van benne intellektuális érték. Nade egy „talán valami osztrák” még a nevét se tudod. De csak nyugodtan, én nem tartom értelmét, viszont ki vagyok én? 😀
14:
Ki dönti el, hogy miben van intellektuális érték? Mindenesetre ez is egy vélemény. Ha jól emléxem, olyan dolgokra hivatkozott, mint a szemetelés, a mindent elborító falfirkák és bizonyos embercsoportok igénytelen megjelenése. Nyilván van különbség Bécs és Budapest között, és persze a határmenti települések között is, de persze nem döntheti ő sem el, hogy ez színvonalkülönbség a határvonal Európa és Ázsia között.
9-10 Metternichnek tulajdonítják a mondást.