(1177) Hit és erkölcstan

Tibor bá’ online

 

~00000Életem első négy osztályát (amit akkor eleminek, ma általánosnak neveznek) a Horthy rendszerben végeztem. Már elsőben is volt hit és erkölcstan tantárgy, amit egy katolikus pap tartott, és „erkölcsről” szó se volt, kizárólag a katolikus egyház tanait iparkodtak belénk verni. [akit érdekel, elsőben megbuktam belőle, soha semmi más tantárgyból erre nem került sor 😀 ] Nem csak a hittan volt kötelező tantárgy, de a vasárnapi misén való részvétel is. Végül is Magyarország államvallása volt a római katolikus tan, annyira mélyenülően, hogy még egyházi adó is létezett. A társadalom ezt nem csak elfogadta, de olyannyira természetesnek vette, hogy a háború után, a királyságból köztársaságba váltó ország parlamentje ezt fenntartotta. Sőt, amikor Rákosi a Fordulat éve után a hitoktatást fakultatívvá tette, széles tömegek kommunista eretnekségnek fogták fel. [Aztán viszonylag gyorsan leszoktak a vallásról, hiába na, a jót könnyű megszokni 😀 ] Aztán jött néhány évtized, ami alatt az egész nyugati világ – joggal jelenthető ki – erkölcstelenebbé vált, amihez a vallások visszaszorulásának semmi köze. Ma már ott tartunk, hogy a koraérett nyolcadikos diákok megrugdossák a tanárt.

Nem a tanárrugdosásért – a valós okokat most nem fogom tárgyalni – más okból kifolyólag, de Orbán Viktor úgy döntött, hogy az általános iskolákba idén Szeptember másodikától bevezetik a vallásoktatást. Akinek nem tetszik, annak a gyereke alternatívaként erkölcstant fog tanulni. Mivel sokan gondolják, hogy a vallások a tiszta erkölcs tartóoszlopai, ez az összekapcsolás logikusnak tűnik, de az-e? Erkölcsöt, illetve erkölcsös viselkedést nem tanítani kell, hanem példamutatással átadni. Egy hivatásos zsebmetsző fiát hiába tanítják erkölcsre – Ne lopj! – nagy valószínűséggel zsebmetsző lesz, mert könnyű munka, nagy haszonnal jár. De hát ezt nem kell magyarázni. Nem hiszem, hogy a tanárt rugdosó gyerek úgy tudta volna, hogy ez egy bevett, elfogadott szokás. Pontosan tudta, hogy elfogadhatatlan, de nem érdekelte, mert a következmények nem voltak arányban a így megszerzett „dicsőséggel”. De az is téves feltételezés, hogy a vallásoktatás automatikusan erkölcsös embereket farag az erkölcstelen suhancokból. A római katolikusoknál az alakult ki, hogy bármilyen súlyos bűnt, ha megbánsz és meggyónsz, akkor isten megbocsátja. vagyis nincs az elkövetett bűnnek következménye.

Ezt Orbán vagy nem tudja, vagy pedig nem is érdekli, mert az alternatívát egy-két éven belül meg fogja szüntetni, arra hivatkozva, hogy nem volt rá igény, ellentétben a vallásoktatással, amiért viszont élnek-halnak a szülők. Ez volt a fakultatív hittannal is. Első évben az osztály fele igényelte. Óra előtt bejött három pap és egy rabbi, akik között feloszlott 13-14 diák. A hitoktatók fejenként 3-4 diákkal 45 percre beültek a legközelebbi presszóba, vagy ki hol talált helyet, ahol aztán vicceket meséltek egymásnak. Az osztály másik felének lyukasórája volt, de nem hagyhatta el a tantermet. A következő évben a fakultatív hittan egyszerűen kimúlt, tényleges betiltás nélkül. A napnál is világosabban kiderült, hogy a nagy tömegek részére a kötelező vallás púp volt a hátukon. Hogy most a hit gyülekezete és hasonló szervezkedések népszerűsége folyamatosan nő, az egy egészen más történet. A Kádár korszak alatt az emberek úgy érezték, hogy ami van az ezer évig fenn fog maradni. Ma a lét annyira bizonytalan, hogy az emberek kétségbeesetten kapaszkodnak bármibe, ami ígér valami megnyugtatót. Jövőtlen, kétségbeejtő helyzetben az emberek erkölcse – történelmi tapasztalatok szerint –  a minimum alá zuhan.

_________________________________________________
_________________________________________________
_________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

30 gondolat erről: „(1177) Hit és erkölcstan

  1. Minden civilizációnak, kultúrának, minden körülhatárolható közösségnek van rá jellemző erkölcse.
    Annak pedig elmélete, azaz ideológiája és gyakorlata.
    Marx azt mondta a lét határozza meg a tudatot ,bár ez egy durva leegyszerűsítése valódi tényállásnak, mégis az igazságnak egy nagyon fontos részét fejezi ki.
    Jómagam úgy tartom, hogy az erkölcs kizárólag akkor nyilatkozik meg, ha nem legfőbb célja a jutalom megszerzése vagy a büntetés elkerülése (a lélek önjutalmazását és a bűntudatot nem sorolom most ezek közé) tehát önkéntes és belső érzelmi igényből meggyőződésből fakad.
    A szélsőséges pragmatizmust ártalmasnak vélem ,amikor is minden cselekedetet kizárólag a következményei minősítenek,
    egy egy cselekedet latolgatásakor pedig csak a valószínűsített következményeket mérlegelik.
    Nem bizonyítható általában ,hogy a vallásossággal arányosan egy társadalomban kevesebb bűncselekmény történne.
    Bár egy példáról mégis beszámolhatok…. a gyakorlatilag teokratikus államban élő Utah mormonjai hivatalos nevükön
    Utolsó Napok Jézus Krisztus Egyháza tagjai
    kiemelkedően jobb adatokkal dicsekedhet a többi Usa tagállam között,a bűnözés, a válások, az öngyilkosságok, a droghasználat az alkoholizmus és elmebetegek és örizetesek száma terén.
    Nekem úgy tűnik ők egy egészen ritka meggyőző példát szolgáltatnak a vallás üdvös hatására.
    Valamiféle erkölcsöt minden ember követ, még a bűnöző nehézfiúk is, bár ennek tartós változatlanságáról nem vagyok meggyőződve.
    A tömegek által követett érdekek között pedig az erkölcsi érdek a leggyengébb.

  2. 1:
    Tipikus hiba a következtetések gyors (és gyakran hibás) levonása. A mormonok nem csak vallásosak, hanem eléggé zárt társadalomban élnek, ahol mindenki nagyon jól ismer mindenki mást. Sokkal valószínűbb, hogy a magasabb szintű morál ennek a következménye. Ez tapasztalható máshol is. Falvakban a morál magasabb, mint városokban, ahol az emberek “névtelenek” és mindenki idegennek számít, ami falun elképzelhetetlen.

  3. Vajon mi indokolja azt a feltételezést,hogy a társadalmuk,közösségi szokásaik,beállítódásaik, jellemük egész mentalitásuk ismérvei ne lennének okozati összefüggésben az élénk vallásosságukkal ?

  4. Tibor bá, OV itt kivételesen veled ért egyet, utálja a vallást és igyekszik még azokkal is megutáltatni, akik amúgy nyitottak lennének rá. A kötelező iskolai oktatásnál hatákonyabb módszer erre nincs… 🙂

    A mormonok tipikus agymosó, tagjait kontrolláló szekta. Messze nem az iskolai hitoktatással érik el a jobb bűnözési mutatókat, hanem azzal, hogy valóban ott mindenki a szekta szeme előtt él. És akik nem tartja be a normákat, annak nincs többnejűség… 🙂

  5. 2: Tibor’bá
    “A falvakban a morál…” felett a közösség kontrolja őrködött, és a kiközösítés valóban veszélyeztette a túl-élést. A nagy liberÁLis individualizmusban ez már nem visszatartó erő.
    Újra megerősíthetjük a konzekvenciát: csak a közösségben lehet túl-élni.

  6. 4: Azt gondolom, hogy minden józan gondolkodású, a köz javát kicsit is akaró ember tudja, hogy a gyerekeknek normális családi körülményekre van szüksége, értsd apára-anyára, és ez a társadalomra is kihat. A liberalizálódás azonban elért egy olyan szintet, hogy ezt okozta. A házasságot, mint intézményt, elbagatellizálták. A házasság vallási találmány, csak nem túl régen vette át az állam is ezt. Én nem tudom pontosan mit írunk alá házasságkötéskor, de ha a hagyományos értékeket képviseli, akkor a válásoknak nem lenne szabad ilyen simán menni.
    Véleményem szerint, aki házasságot köt, az vállalja az “ásó, kapa, nagyharangot” olyan kivételekkel, mint testi bántalmazás, megcsalás, stb., és ne lehessen különösebb ok nélkül válni. Így talán jobban meg is válogatnák az emberek, hogy kivel kerülnek kapcsolatba.

  7. 4: A mormonoknak nincs is szükségük bűnözésre, meglehetősen nagy a jólét náluk, a bankszektorban, az űrkutatásban és fegyvergyártásban ott vannak a szeren. A fiatal mormonokat kiküldik három évre a világba, misszionálni, hirdetni a tanokat, így megtanulnak egy-két nyelvet és szembesülnek azzal, hogy máshol milyen szar a világ, ezután természetesen már tudják értékelni a saját jólétüket. Amúgy már nincs náluk több nejűség, amire azért volt szükségük, mert annyira aprították őket, hogy nem volt elég férfi és a gyülekezet férjhez adta azokat a nőket akiknek nem jutott férj. Gondolhatod milyen nagy élmény lehetett szegény pasinak a második-harmadik-negyedik szipirtyó akit rálőcsöltek, azután etethette, tarthatta, egyébről nem is beszélve…

    Arra azért kiváncsi lennék mit tud Tibor bá’ mi az oka a Hit gyülekezete és más hasonló szervezkedések hallatlan népszerűségének. Úgy tudom, hogy a Hajdúsámsoni – eddig önkormányzati – iskolára is rátették a kezüket, úgy ahogy van szőröstől-bőröstől. Ott biztos jó erkölcsök fognak uralkodni ezután, de legalábbis a tizedet be fogják csengetni pontosan és naponta háromszor áldást kívánnak Izraelre és átkot mondanak az ellenségeire.

    Amúgy a Horthy korszakban hogy a fenébe volt államvallás a katolicizmus, amikor a kormányzótól a külügyminiszterig protik voltak többségben, Klebersberg pedig a jó magyar zsidó volt köztük, aki tényleg jól csinálta a dolgát a Trianon utáni rémséges helyzetben.

  8. 6: “ne lehessen különösebb ok nélkül válni”

    Nos, embereket ‘erőszakkal’ egy háztartásban tartani, miközben már nincs köztük testi-lelki kapcsolat, jó nagy baromság volna…

    A poszttal kapcsolatban – az alap probléma az, hogy mi a ló.asz köze van az államnak a vallás/om/hoz? Vagy ‘vallástalanságomhoz’, mivel az is egy nyilatkozat, hogy a gyerekemet ‘erkölcstanra’ járatom…
    A vallás, vagy annak hiánya magánügy. Ha akarom, járatom a gyereket hittanra /a plébániára/ – de ez ne legyen kötelező az iskolában. Jó erkölcsre meg nevelem én meg az anyja – azt, amit az iskolában tanítanak neki ‘erkölcstanból’, ugyan úgy el fogja felejteni két héttel később, mint töriből az évszámokat… 🙂
    Különben is, politikusok beszélnek erkölcstan oktatásról??? Talán érzik a hiányát, hogy ők nem jártak annak idején… 🙂

  9. 7:
    Néhány napon belül posztolom a civilizációnk-kultúránk hanyatlását, ahol kitérek a hit gyülire is.

    A Horthy korszakban a felsőház teli volt főpapokkal. Különben ez Arma asztala, majd ő nyilatkozik.

  10. Sziasztok. Én jártam hittanra. Először 6 éves koromig, mert hatévesen kereszteltek meg. Azután zuglóban már 12 éves fejjel, nagyjából 16 éves koromig. Nos ez utóbbi időtávlatot kifejezetten élveztem, mert Zoli atya geofizikus volt igazából, utána lett pap. Rengeteg tudományos témát lehetett megtárgyalni vele, illetve hittanórák után pingpongoztunk, és ő szervezte a kerékpártúrákat illetve szlovákiai, romániai sátoros vagy egyház által fenntartott üdülőkben, a kűlföldi túrákat. Tartott magyar nyelvű misét olyan időkben mikor még a szlovákiai magyarok nem merték érteni a magyar nyelvet. Csodálatos élményeket köszönhetek neki, a pádis fensíki bivalycsordák, és ménesek közti sátorozáson, barlangászaton át, a hernád áttörés végigmászásáig,a honi tájak megismeréséről nem is beszélve. Gyerekkorom legszebb emlékei ezek.

  11. 8 “Jó erkölcsre meg nevelem én meg az anyja”

    A másik poszt alatt meg már ott tart a téma, hogy a szülőtől akár erővel el kell venni a gyereket, és bentlakásosban kell tisztességes kultúrát és erkölcsöt tanítani nekik. No persze csak ha cigány.

  12. 11: “No persze csak ha cigány.”

    Azért ha az ‘átlagcigány’ is ‘beleverne’ annyi erkölcsi érzéket a gyerekébe, mint mi a mieinkbe /és persze a személyes példamutatás a legfontosabb/, nem volna cigánykérdés…

  13. 10:
    Öröm olvasni, hogy voltak kellemes emlékeid a gyerekkorodból, de ez nem lehet ok a hitoktatás bevezetésére.

  14. ‘A mormonok nem csak vallásosak, hanem eléggé zárt társadalomban élnek, ahol mindenki nagyon jól ismer mindenki mást.
    Sokkal valószínűbb, hogy a magasabb szintű morál ennek a következménye’

    Ha ez az ára ezeknek a társadalmi pozitívumoknak, akkor ezt érdemes lenne ‘megfizetni’ mert nagyon úgy tűnik megéri.

  15. 8: Ha nincs megfelelő értékítélet, akkor nem kell megházasodni. Ha egyszer valamit megfogadtak (szerződtek), akkor azt tartsák be, amihez persze az is hozzátartozik, hogy ha mindkét fél válni akkor az rendben van. Viszont az, hogy egyik fél válni akar, mert ráunt a másikra, azt helytelennek tartom. Vagy válhasson, de akkor járjon ezzel az, ami általában egy szerződésfelrúgással jár, ne nagyon legyen követelései.

  16. 15: A házasság egy olyan szerződés, ami – polgári esküvő esetén – határozatlan időre szól. Logikus, hogy lényeges körülmények változása esetén /ki a fene tudja előre , hogy mi lesz 30 év múlva/ bármely fél kezdeményezhesse a ‘szerződés’ felbontását.

    A te verziódban az lenne a logikus, ha csak határozott időre, pl. 5 évre lehetne házasságot kötni, aztán aki akarja, meghosszabbítja újabb 5 évre. Sokkal egyszerűbb lenne a dolog… 🙂

    Győzike pl. sokadszor veszi el ‘Bea asszonyt’… 😉

  17. 15
    Minden kapcsolatban – nemcsak két személy között – lehetnek a felek korrektek, tisztességesek,nagyvonalúak, lovagiasak és kicsinyesek,
    kihasználó élősködők, csalók,akik megkárosítják a másikat, kicsit, közepesen és nagyon.
    Hab a tortán, hogy a két fél soha sem egybevágóan vélekedik a megtörténtekről.
    Általában mindenki fényezi magát, megkritizálja a partnert.
    Óhne mértéktartó objektivitás….

  18. 13: elsiklottál a lényeg felett: Dan számára csodálatos élményekkel járt a hittanoktatás, amelyre NEM AZ ISKOLA FALAI KÖZÖTT KERÜLT SOR!!! Vagyis, ha az az álláspontod, hogy a hittannak nem az iskolában a helye kötelező tantárgyként (az enyém ez), akkor Dan emlékei (és például az enyémek) ezt teljes mértékben alátámasztják! Az én fiam iskolában járt hittanra, legfőbb élménye róla, hogy milyen hülye volt a pap…

  19. Minden oktatása oktatófüggő. Nem az a lényeg mi a tananyag, hanem hogy hogyan adják azt át a diáknak. Én lmádtam a kémiát, fizikát és a biológiát általánosban, mert jól tanította a tanár, jó jegyeim voltak ezért. Szakközépben a kémiát úgyszintén, illetve a történelmet és a magyart szerettem. A keresztény erkölcs alapja a biblia, ami érettségi tételként is szerepelt amúgy, de nem mint hitoktató által előadott bigott faszság, hanem mint történelmi korszakokat felölelő mű. Nem mindegy. Nem hitet kell oktatni, hanem azt, hogy miért, hogyan alakult ki az emberen a vallás, és történelmi alapokra kell támaszkodni, nem pedig egyházira.

  20. 8.

    “Az embereket ‘erőszakkal’ egy háztartásban tartani, miközben már nincs köztük testi-lelki kapcsolat, jó nagy baromság volna…”

    A háromgyermekes mama kicsit lestrapált,már nem annyira csillogó mint menyasszony korában ,apuci érdeklődését felkelti egy plázacica, szépségszalonreklám… továbbáll,következésképpen 4 négy ember életszínvonala megzuhan.

    Hallelúja, vége a középkornak.

  21. 20:
    A háromgyerekes apuka napi 14 órát hajt, hogy az anyuka járhassa a plázákat, ahol összefut egy pasival, aki hajtás nélkül is vidáman megél abból, hogy vállalkozása mindenkit átver. Az anyuka otthagyja a 4 embert, és átlovagol egy másik pasira, aki jobban fejhető, mint az apuka.
    Hallelúja, itt a szép újkor.

  22. 20. Vajdahu
    A plázacicák pedig nagyon is tisztában vannak azzal, mi kötelezettségei vannak egy 3 gyerekes apukának, így max. kihasználja ideig óráig apukát, s lapát. Ők inkább a Tibor bá’ által hajtás nélküli pasira vadásznak.
    21. Tibor bá’
    Egy három gyerekes nő,szintén csak mellékszereplőként jelenik meg hajtás nélkül is vidám pasik életében, mint színfolt. Hajtás nélküliből nem igen fej ki spermánál többet. 🙂
    Így apuka tovább hajt, mivel anyuka nem olyan hülye, hogy borítson. Ha igen, anyukának sem lesz többet esélye plázába járni. Örül, ha volt apukából ki tudja mindazt fejni, mint előtte.

    Szép színes ez a világ, mire megtanulná az ember, már vége is van. :-):-(

  23. 22:
    Én mindössze Vajdahunak válaszoltam, hogy ugyanazt a játékot mind a két oldalon be lehet dobni, de minek? Engem is dobtak egy gazdagabb pasasért, de nem hiszem, hogy a hölgy boldogabb. Már 22 éve várja, hogy a pasijától örököljön, de a pasi by pass-ok, sztent-ek ellenére nem akarja feldobni a talpait. 😀

  24. Sok nő hiszi azt, ha “magáénak vél egy férfit”, a pénze is az övé, neki “jár”. Pedig sem a férfi, sem a pénze nem a “mienk”.
    No ebből a tévhitből jó nagy “koppok” és tönkrement életek lesznek. 🙁

    Nem tartom helyesnek,az állam által fenntartott iskolába bevinni a vallásoktatást.
    Az államnak az lenne az érdeke, hogy minél magasabb szintű képzést nyújtson a vallás nélkülözésével,ezzel biztosítva a “békés egymás mellett élést”.
    A köz-oktatás a közösség oktatása, s egy közösségben lehetnek n+1 hittel vallással bíró emberek, ezek igényének maradéktalanul megfelelni úgy sem lehet. Az oktatás és nevelés két külön fogalom nekem legalább is. (matematika oktatás, erkölcsi nevelés)

  25. Lehet finomítani a dolgokat, ami persze nehéz, mert sosem fognak egyezni a vélemények, de azt gondolom, hogy a mai trend helytelen, és káros a társadalomra (a bármilyen ok nélküli egyoldalú válásra gondolok, főleg ha mellé még a váló fél viszi a a gyerekeket is vagyon nagy részével, tartással együtt).

  26. 20: “”Az embereket ‘erőszakkal’ egy háztartásban tartani, miközben már nincs köztük testi-lelki kapcsolat, jó nagy baromság volna…””

    Továbbra sem változott a véleményem… 😉

    Szerinted mi jó lenne abban, ha két embert /akik mellesleg megfojtanák egymást egy kanál vízben/ plusz a gyerekeiket ‘erőszakkal’ bent tartasz egy senki által nem kívánt kapcsolatban?

    Speciel nekem is három gyerekem van, de még nem jutott eszembe ‘leváltani’ az anyjukat… 🙂

    Az mondjuk igaz, hogy a mai házasságokban a felek egymás iránti toleranciája jóval kisebb, mint mondjuk évtizedekkel ezelőtt /aminek az egyik oka bizonyára az volt, hogy jellemzően a nők nem rendelkeztek önálló jövedelemmel, és sokkal többet elnéztek a férjüknek – kényszerűségből./ Azt a határt viszont rohadt nehéz meghúzni, hogy mi az, amit még ‘illik’ elviselni, és mi az, amikor már ‘jogos’ a válás. Ezt mindenki maga tudja. Szerintem, ha egy kapcsolatban valamelyik fél nem érzi jól magát, azt a kapcsolatot meg kell szüntetni, mert olyan, mint a rossz fog – magától nem gyógyul meg.

  27. 26.

    Többnyire az robbant, aki jobbat remél az új kapcsolatától.
    Ma már nem minősül a köztudatban szégyennek vagy kudarcnak a válás.
    Pedig kudarc a javából ,hosszan és nehezen vagy soha nem gyógyuló lelki sebeket okoz és egyértelműen vesztesek gyermekek.
    Azután majd követik e szép példát.
    A felelősség divatjamúlt fogalom.
    Természetesen mindig a másik a hibás a kibírhatatlan stb.
    Megértem,persze ,hogy vannak esetek amikor nincsen más humánus megoldás ,de szerintem sokan átestek a ló túlsó oldalára.

  28. 26:
    Egyetértek a kihangsúlyozott álláspontoddal, de felhívnám a figyelmet arra a jelenségre, hogy nagyon sok nő megbánja, hogy elvált. Persze akkor már késő. mert Minden kapcsolatban le kell “nyelni” néhány dolgot (miközben a mienket is lenyelik) Ideális társ csak a fantáziákban él. Aki álmodozik az egyszer felébred, és nagyon keserű lesz az ébredés.

  29. 28: “Minden kapcsolatban le kell “nyelni” néhány dolgot”

    Ez így igaz. Tudomásul kell venni, hogy senki sem tökéletes, /talán még én sem 🙂 /, tehát a házastársamtól sem várhatom el…

  30. Itt is, mint az emberi kapcsolatok legszélesebb értelemben vett világában… nem léteznek abszolút mértékegységek, de még használhatóak sem.

    A házastárstól kapott jótétemények, ajándékok, szolgáltatások ,kedvességek, a szex, a figyelem, a törődés, gondoskodás, egy egy kisebb nagyobb illetve folyamatos tartós megnyilatkozását, nehéz átváltani paritáson a sértések, a durvaságok, az otromba figyelmetlenségek, a szándékos kötekedés,nehezen elviselhető,ismétlődő gyilkos kritika,tettlegesség ,igazságtalanságok,mellőzés ,megcsalás, okozott tárgyi és lelki károsodások mértékegységeire.

    Az egyenleg nem biztos, hogy egybe esik a felek “könyvelésében”

    Az elégedett boldogság, a derűs intimitás, mindent megbocsájt, míg a rossz hangulat, a szükség, a szorongás, az aggodalom, a veszteségek,betegség átélése,veszekedések hajlamosak sötét borongósra festeni és a megélt eseményekről hamisan eltúlzott szenvedéstörténetet alkotni, mindent felróni
    objektivitást nélkülöző feketelistát generálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük