(1165) István a király – Alföldi a rendező

Tibor bá’ online

 

~00000A Bródy-Szörényi mű legújabb rendezése minimálisan disszonáns, valójában botrányosan rossz. Alföldi nem csak úgy érzi, hogy neki valami megdöbbentően újat kell produkálni, de egyben teret ad elfogadhatatlan aberrációjának is. Biztos lesz, aki meg tudja magyarázni, de számomra durva kronoklazma, hogy gépkarabélyos, német egyenruhába bújtatott pribékek rendeznek szimbólikus népirtást. Az én megítélésem szerint, történelmi darabokat nem szabad kiragadni a környezetéből. Ne tessék azt össze-vissza interpretálni.  De csak sorjában!

A haldokló Géza szerepét is felvállaló krónikás könyörgését: „Kyrie eleison, Christe eleison” (Isten könyörülj rajtam, Krisztus könyörülj rajtam) Alföldi kissé kiforgatta, a fonetikusan ejtett elejzon-t a színésszel „eliszom”-nak énekeltette. Ennek megfelelően egy kehelyből iszik, és „Kyrie eliszom” kiáltással elvágódik. Szóval, ha én hívő katolikus lennék, és ráadásul még magyar is, hát kurvára megsértődnék, amivel Alföldi a poén kedvéért nem törődik. Az már csak hab a tortára, hogy Gézává, az országot teremtő, István atyjává változott krónikást a szemita vonásokkal jócskán megáldott Blaskó Péter játssza el. Ez legalább annyira abszurd, mint annak idején a kék szemű Attila volt.

A német lovagok István mellett modern német katonai egyenruhát viselnek (plusz napszemüveg), csak nem megfejthető, hogy miért. Miért hidalta át Alföldi ily radikálisan ezt az 1000 évet, és a német hercegségek lovagjai és a mai Németország katonái között lévő jelentős távolságot? Mi készteti egy ilyen zavaró asszociációra? Lelkes tábora csak nem ezt várja el tőle? Esetleg szent hivatásának tartja, hogy izmosra kifejlődött dekadenciáját ráerőltesse a nemzetre?

A mulatozó jelent Bródy-féle szövegébe betoldani az „aszongya” felkiáltást, a viszonylag normál szintű önérzetem is megvetésnek fogja fel, és hogy biztosan átjöjjön az üzenete Rékával, Koppány vezér lányával Alföldi felszedeti a szemetet egy jókora nejlon zsákba. Úgy tűnik a rendező még nem szokta meg, hogy magyarok között él.

Alföldi nem farol ki az újítás lehetősége alól, csak nem lehet érteni, hogy mit szimbolizál például azzal, hogy István felesége, Gizella úton-útfélen flörtöl az egyik német egyenruhába bujtatott katonával, nyílt színi csókolózást imitálva.

Aztán, a mikor a földön fekvő (és lelkiismeret által mardosott) Istvánra rávetődik a feszület árnyéka, már a maradék jóindulatom is elfogyott. Istvánt a keresztény hitben nevelték, ez köztudott, a rávetülő kereszt felesleges hangsúly, hacsak, hacsak nem „másoknak” szól.

Ezek után már előre fentem a fogam Koppány három feleségére, mert Alföldi egy ilyen magasra feldobott labdát egészen biztos lecsap. Le is csapta. A színpadon megjelent három minősíthetetlenül közönséges kurva. Hatalmas hiba volt! Eredetileg három rendkívül finom, és kimagaslóan csinos nő könyörgött Koppány kegyeiért, amit egy igazi férfi csak rendkívüli helyzetben utasít vissza. Alföldi három kurvájához még a hóhérnak sincs kedve, nem csoda hát, hogy Koppány nem él a lehetőséggel. De így degradálni Árpád leszármazottját, a trónt ősi jog alapján követelő magyar főurat, nem semmi.

Valamit azért még hiányoltam. Igaz a darab elején került némi vér egyesek arcára, de Alföldi igényét ez aligha elégíthette ki. Kellett jönnie egy kőmüves-kelemeni csúcsra járatásnak. Meg is van. Egyszer csak előkerült valahonnan egy nagyméretű, hófehér ló szobra. Első pillanatban nem értettem, miért fehér ló? Miért nem fehér csodaszarvas? Egyáltalán hogy kerül ide, hiszen Bródy nem élt ezzel a lehetőséggel. Aztán megoldódott. Koppányt játszó Stohl András egy samúval megtámadja a lovat, alaposan fejbe kólintja, amiből aztán nagy mennyiségű vér ömlik ki, beborítva vérrel boldogot és boldogtalant. Mi ez a vissza-visszatérő vérmánia? Minek ennyi vér? Az lenne Alföldi baja, hogy a férfiak nem menstruálnak, hogy a férfiak ánuszából szar helyett nem vér csurdogál? Hamar egy pszichiátert, oldja már meg a rejtélyt! Vagy talán én dimenzionálom túl a dolgokat. Alföldi „mindössze” fertőbe kívánja vonszolni a nemzetet?

Hogy némi jót is mondjak. Rékát megtestesítő Tompos Kátya kitűnő. Az egyébként számomra antipatikus Stohl hatalmasat alakít. A többi színész kiválasztása pocsék. Nagy Feró hogy került oda? Bródyt talán nem volt nehéz meggyőzni, de Szörényi Levente csendes hallgatása nekem egy picit gyanús.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

98 gondolat erről: „(1165) István a király – Alföldi a rendező

  1. Tegnap vagy tegnapelőtt olvastam, és pontosan ugyanez a gondolatom támadt: Történelmi darabot, egy másik történelmi korba áthelyezni nemhogy szükségtelen de teljesen elhibázott koncepció. Egyszerűen hemzsegni fog az ellentmondásoktól, iszonyúan megnehezeti a megértést, felesleges vagy hibás asszociációkat generál, félrevisz olyan szimbólumokkal amiket nem is a rendező, hanem maga a néző lát bele (és ez nem az ő hibája)

    Amikor egy színész túljátsza szerepét, amikor már túlzottan teátrális, hiteltelen vagy hatásvadász arra van egy szó: Ripacs. Rendezőre nincs ilyen szó, pedig most nagyon kellene mert Alföldinek rendezőként sikerült megteremtenie ezt a kategóriát.

  2. A probléma számomra az, hogy operából – még ha rock is – nem lehet drámát csinálni. Más műfaj. Számomra elveszett a zene, gyengén énekeltek a színészek, a dráma katarzisát pedig nem éltem át. Zavaró volt az egész. Feke Pál jól énekel, itt nem mutathatta meg. Stohl meg gyengén énekel, ahogy Udvaros is. A színészi munkájuk közepes volt. Sok volt a vér, feleslegesen, Alföldi módra.

    Mégis volt tanulsága a darabnak: bárki is legyen hatalmon, a nép, ott alul, tudjátok, az a nép, akik mi vagyunk… a néppel nem törődik senki. Szenved, gyakran éhezik, miközben a hatalmasok ott fent, saját hatalmi harcaikat vívják. Szomorú. Így volt, így van, tök mindegy az, hogy jobboldal vagy neoliberális bal. És ha így lesz továbbra is, nem lesz a világban valamilyen hatalmas kataklizma, megyünk a levesbe. Az emberiség, úgy értem. Nincs helyünk ezen a bolygón és ne is legyen.

  3. A “mű” képi világa egy beteges borzalom. Ez már inkább a provokáció kategória.

    Kíváncsi lennék, ha pl. a Mózes féle kivonulást dolgozná fel hasonlóképp Dörner, mekkora antiszemitázás, meg nácizás lenne belőle. Senki nem emlegetné a rendezői szabadságot.

  4. Egy darabot vagy egy klasszikus filmet ‘újrarendezni’ mindig nagyon nehéz, mert meg van az emberekben egy ‘viszonyítási alap’. Az eredeti ‘IK’ zenéje és előadása szerintem /egyébként/ felülmúlhatatlan. Ezt érezhette Alföldi is , ezért próbált egy rockoperából színdarabot csinálni, énekesek helyett színészekkel. Nos, ez így maga volt a csőd. Egy rockoperában a zene dominál, a színészi játék ‘minimális’. /Szoktam ‘csak’ hallgatni az eredeti ‘IK’-t./ Stohl, Udvaros bizonyára kitűnő színészek, de az itteni produkciójuk (énekük) egyszerűen gyenge /és sokszor hamis/ volt. Réka /Tompos Kátya/ valóban kiemelkedett a tömegből, de Sebestyén Mártát nem lehet /legalábbis neki nem sikerült/ überelni. Feke Pali úgy egyébként /máshol/ jó a király szerepében, de Alföldi itt teljesen kiherélte. Ha csak a zenét vesszük, a legnagyobb baj, hogy /nekem/ hiányzott Vikidál, Hobó, Sebestyén Márta és még sokan… Varga ugyan itt volt, de minek…

    Szinte minden rendezőnek a ‘modern’ rendezésről az jut eszébe, hogy a történelmi alakokat korhű ruha helyet mai hacukákba kell öltöztetni. Alföldinél a modernség szintén így jelentkezett – (talán nem is olyan nagy rendező?) 😉 Értem én, hogy ezekkel a ‘jelképekkel’ ő valamit ki akart fejezni, de úgy tűnt, hogy ami neki nagyon fontos, az nekem nagyon nem. 🙂

    Gyenge volt és felejthető…

  5. 6. Tévedsz Arma,
    Szerintem Tibor bá’ lelkiekben felkészült egy István-Koppány-Sára gruppenre (természetesen némi vérrel) 😀 – Valójában most mégiscsak csalódnia kellett, (hiába nem evett előtte) mert hát a hintalóból spriccelő véren kívül semmi lényegesen (Alföldiesen) undorító nem volt a darabban. Viszont ennek ellenére maradt egy erőtlen, középszarúan összkuszált darab. Tanúlság, ha nincs szodomizmus és orgia meg buzulás akkor Alföldi darabja is csak úgy szódával… vagy még azzal se.

  6. Muszáj lesz valahonnan letorrentezni és megnézni, mert a csapból is az Alföldi Istvánjának értékelése folyik.
    Sok jóra nem számítok, mert túlságosan szeretem az eredetit, azt úgyse tudja megközelíteni… Néhány fröccs után simán végigéneklem a “Te kit választanál”-től a Himnuszig. (önfény kipipálva) Már a Társulatos verziónál is húztam a számat, ahol nem volt olyan, mint az igazi, pedig az nem is próbált meg újítani… De hát hogy lehetne Deák Billt utolérni Tordaságban, vagy Ferónál jobban Laborckodni?
    Mellesleg ha most belekötünk abba, hogy Gizella Vecellinnel kavar, akkor legalább annyira bele lehetne kötni már az eredeti műbe is pl. amiatt, hogy Koppánynak 3 felesége van benne, ami semmilyen történelmi forrás által alá nem támasztott dolog, de a magyarság tudatába szerintem mostanra dogmává merevedett.
    Ha Blaskó történelmietlen szemita vonásai miatt Gézának (akiről nem igazán tudjuk hogy nézett ki), akkor Feke Pál legalább annyira történelmietlen Istvánnak, akiről a krónikákból tudjuk, hogy alacsony termetű volt, ellentétben az elég benga Feke Palival…

    Hasonlóan etalon nálam a Hair film és zenéje, aminek a magyar feldolgozásától még a talpam is ökölbe szorul… Szerintem szörnyű.
    Viszont a Rómeó és Júlia modern változata egész nézhető volt DiCaprióval és Claire Danes-szel, még ha néha furcsa is volt, hogy kardokat emlegettek az eredeti szövegnek megfelelően, de pisztollyal lődöztek. Szóval lehet a modernizálást jól is csinálni, bár mindenképp szükséges hozzá némi rugalmasság a befogadó oldaláról is. Persze R+J-ből láttunk már vagy 100 változatot, nem nagy szentségtörés ha a 101. kicsit újítóbb.

    7: Hobó???? Sose volt benne.

  7. Avatar:
    A Rómeó és Júlia nagyon jó példa, ugyanis egy zseniálisan szerkesztett és egyik történelmi korból egy teljesen ellentétesbe átemelt darab úgy(!) hogy egyetlen betű sem hiányzik vagy nincs hozzátoldva az eredeti szöveghez képest. A színészek alakítása is teljesen rendben volt, habár jegyezzük meg, azért az egy film és nem színházi darab, ahol azért rengeteg lehetőség van a csiszolásra. Hogy miért működik? Mert a történet nem történelmi, hanem érzelmi, ok, szerelmi. De még két család viszályának okáról sem tudunk semmi olyat ami miatt egy másik történelmi korba helyezve ez ellentmondásossá válna.

    Alföldi, nem ezért választott náci egyenruhát, vért spriccelő hintalovat. Alföldi azért választ jól dekódolható kliséket mert valójában ezzel garantáltan az elsődleges ingerküszöbökre hat. Náci egyenruha, patakokban fröcsögő vér, erősen szexuális (véletlenül sem erotikus) képek ezek mind-mind primer, vagy ha úgy tetszik primitív és félreérthetetlenül ingert kiváltó eszközök. (persze, kinek milyen) De nem akarok most itt belemenni ebbe, már csak azért sem, mert szerintem ez a faszi szórakozik. Ráadásul beteg is szerintem, (nem, nem a homoszexualitására célzok, annak ehhez semmi köze) amivel ő maga is tisztában van, de a helyzetével, rendkívül magas intelligenciájával visszaélve még sokáig csinálhat nagyon sok emberből hülyét. És szerintem ezt ő élvezi.

    Torda-Deákbill verhetetlenségére pedig azt mondom:
    Nekem, személy szerint Novák sokkal jobban tetszett. Valahogy sokkal több energiát és fanatizmust vidd bele. Szinte extázisban láttam azt az embert a színpadon dobolni, ami egyébként a szerepéhez teljesen illeszkedett is, az sem érdekel, ha emiatt letolt egy falat gombát előtte, habár szerintem nem 🙂

  8. 10:
    Persze, hogy szándékosan basztat minket. Na,de akkor nem lehet kritizálni? És micsoda alpári (senki nem tért ki rá) a Kyrie eliszom, és az “aszongya”. A buziságával pedig kérkedik. Micsoda cirkuszokat csapott a heti-hetesben kutya ügyben, selypítve, affektálva, és egy ilyennek pöcs van a lába között? Ócska kurvákat visz színpadra az, akinek még a csinos nőktől is hányingere van? Ez nem polgár pukkasztás, ez az egészséges erotikához ragaszkodók pukkasztása. Leginkább az bosszantotta, hogy a holokausztot nem tudta integrálni a darabba. 😀 Az ilyen aberrált fasz nyaljon be!

  9. Nem láttam se az Rtl Klubos verziót sem semmelyiket, csak azt látom, hogy bármely oldalt nyitok meg, ott Alföldi a téma.

    Azt hiszem elérte, amit akart.

  10. 11.
    Éppenséggel lehetne kritizálni, csak akkor az ember pont úgy kiakad mint ahogy te is. Mert láthatod, ez egy ilyen tipikus védekező helyzet, “hogy ha nem érted, hülye vagy, maradi, konzervatív, tahó”. De egyébként most halottam, Vidnyánszki (Név említése nélkül, nagyon finoman megfogalmazott, mégis félreérthetetlenül) üzenetét. Nem tudom szó szerint idézni, de majd megpróbálok rákeresni, hogy véletlenül se csúsztassak. Szóval valami olyasmit mondott, hogy: “A provokációra épülő színjátszásnak sosem volt híve, és hogy nem is tartja művészetnek” De majd próbálok rákeresni.
    Ami pedig az István a királyt illeti, nem is nyilatkozott, azt mondta lekéste a vihar miatt és, hogy csak az utolsó tíz percre ért oda. Ami persze nyilván nem véletlen, kizárt dolognak tartom, hogy nem nézte meg már előtte felvételen, vagy a utána a betát. De megértem. Provokációra tényleg az a legjobb stratégia, ha nem húzza fel rajta magát az ember, ha nem ül fel neki. Na szerintem most megfogalmazódott bennem mi az amit Alföldi csinál : Ez tipikus trollkodás.

  11. Megfogadtam, hogy csak és csakis addig szólok bele bármibe, amíg itt vagyok Magyarországon, onnantól nincs jogom beleugatni “nemazéndolgomba”
    Nos. Még van három napom. Az István a királyt(Alföldi rendezésben) most nézem harmadszor. Azért harmadszor, mert meg KELL néznem még és még egyszer hogy egészen és betonbiztosan bilit borítsak itt. Az “eliszom” dolgot harmadszor sem sikerült megtalálnom. Nincs. Többit később, ha vége.
    Csak azt szeretném mondani, hogy aki nem látta, az neszóljonmárbeléje, amíg nem látta. .. http://www.rtlklub.hu/most/44125_istvan_a_kiraly_szorenyi_levente_es_brody_janos_muve_mind_a
    konkrétan egyetlen elbaszott szemöldökmozdulat, egyetlen elrontott, vagy lazán vett gesztus nincs. Az utolsó sori statiszta is fanatikusan átszellemült. Nem értem mi ellen kellene védekezni, egyelőre… ja a fehér ló nyakának átvágása.. (miért nem csodaszarvas, miért ‘hintaló, miért kell a vér.. Általános negyedikes tananyag. vagy harmadikos, legalábbis amikor én voltam ált. iskolás, akkor tanultuk. Amikor nagy baj volt, harc, háború, cstába hívás volt, ősi magyar nomád lovas szokásként egy fehér lovat áldoztak. A vérébe mártott karddal körbeszáguldottak az országon, ez volt a harcbahívó üzenet. mint ma a facebook, csak nem volt olyan gyors. Bazmeg nekem esik rosszul hogy nem tudjátok..Iszonyatos munka van benne.

  12. 9: Igazad van, Deák Bill Gyulára gondoltam Torda szerepében, de hogy miért írtam helyette Hobo-t? Az örök rejtély marad…

    16-os vár- –Tibor bá’ , le vagyok tiltva Dorkáról? 😉

  13. Ez a rendezés kegyetlenül jó. Kb. benne van minden ami ma szétfeszíti az országot. Csókolom, még mindig nem dőlt el hogy Koppány vagy István. A három jómadár szájában pedig a kegyetlen globális az igazság.Mindenkinek helyzete van, nameg minden kornak rendszere. nekem most jobban átjött a dolog mint anno, bár akkor még gyerek voltam. Az első István a k. is imádtam, de az volt a hüvely, ez meg a töltet. (cigarettatöltésből vettem az asszociációt.)kettő darab kritikai véleményem érlelődik, de nem tartalmi, hanem technikai. Bródinak , Szörényinek, meg Alföldinek is nyugodtan segget lehet csókolni. Minél többször nézem, annál inkább kijelentem. Observer, szóval le vagy rólam tiltva:-DD
    nekem meg harmadszor is lúdbőrös lett a karom egy résznél, . a “pogánynak tartanak” résznél meg a könnyem is kicsordult Stohl előadásától.

  14. Your comment is awaiting moderation.

    2x

    UI: Ez tényleg D.rk.ra indul be… 🙂

  15. Na próbáld mégegyszer!:-) csak nem a nevem van tiltólistán, próba: Dorka!

    No nem, valami más lehet a galiba…

  16. 14.Köszönet Dorkának a felhomályosításért.Jómagam sem tudtam hogy fehér lóból származott a vér a körbehurcolt véres kardon./persze a kard körbe hordozás ténye ,azért jóval közismertebb dolog/
    Más.Külföldi Robi csak gegeket lop.Már a Jézus Krisztus szupersztárban is megjelentek pl a tankok,mint korba nem illő elemek.
    Egyébként herótom van a homokos közéleti szereplőktől 🙂

  17. Szívesen. de amúgy: “Egyébként herótom van a homokos közéleti szereplőktől” na és, csinálj jobbat!

    Amúgy meg abszolút semmi meleg dolog nincs a darabban. Kezdem azt hinni, hogy egyszerűen előítéletesen néztek ki a fejetekből, mert amúgy minden OK. Ha nekem eszembe sem jut valaki produkciójának, munkájának, bármijének kapcsán, hogy amúgy mi a szexuális orientáltsága, akkor egyeseknek miért?? nem mindegy?? kit a faszt érdekel, hogy más mit csinál az ágyban? Titeket miért érdekel???? Miért? nincs róla szó,ő maga nem utalgat rá, max védekezik a támadások ellen..

  18. 20: Nem általában a neveddel van a baj, csak ha én emlegetem… 😉

  19. 14. Droka: “Az utolsó sori statiszta is fanatikusan átszellemült.” Tehát ha átszellemülten játszanak, akkor az jó, élvezhető és hiteles darab. Attól, hogy teli torokból mondod a magadét, még nem biztos, hogy egyetértünk.

    Az első István a király rockopera sem a szívem csücske, de tagadhatatlan a nemzeti és kulturális értéke. A történelmi hitelessége béka segge alatti színvonal. Ennek a verziónak sem jobb a mesemondó színvonala, de majd az idő hozza meg a helyét és megbecsülését a kulturális ranglistán. Egyelőre vécébe való.

  20. Számomra jó, élvezhető, és hiteles volt. FŐLEG hiteles. Szívenütően hiteles, legalábbis a mai hatásait nézve..de talán nem mindenki bír szembenézni vele, ezt abszolút értem, és megértem.

    És mondj valamit ami magyar, mai, érzelmeket mozgat,egybefog és nem gyűlőlködést szít nemzeten belül, és nem “vécébe való.” Komolyan és kétségbeesetten kérem ezt… Bármilyen színházi, irodalmi, bármit..

  21. 14: Dorka, az egy dolog, hogy téged Alföldi ‘elvakít, de hogy a hallásoddal is baj van…, zeneileg ez egy katasztrófa volt. Ez /eredetileg/ egy ROCKOPERA, nem egy zenés színdarab…

  22. 23. Dorka: Erre azt mondanám, hogy lehet, hogy nem mindenkinek van olyan ferde ízlésficama. Pedig elhiheted, hogy van némi médiaismereti háttértanulmányom. Aki kritizál, az már nem mer szembenézni? 🙂

    Pl.: Valami Amerika

    Szerintem nem tudod elkülöníteni a kulturális értékeket a történelmi és egyéb szakmai kritériumoktól.

  23. 17: “Observer, szóval le vagy rólam tiltva:-DD” Csak nem… 🙂

    Az lehet, hogy új kommentet írtam, miközben az előzőnek még nem járt le a szerkesztési ideje.

    Egyébként csak ennyi:
    14: Dorka, az egy dolog, hogy téged Alföldi ‘elvakít, de hogy a hallásoddal is baj van…, zeneileg ez egy katasztrófa volt. Ez /eredetileg/ egy ROCKOPERA, nem egy zenés színdarab…

    De már látom, nem fogunk/foglak meggyőzni 🙂

  24. Láttam, tetszett, de másodszor nem bírnám megnézni.A Gyalog galoppot hatszor is akár.. Médiaismeret. .. na az nekem is van, de ez itt egy nemzeti rockopera. Szükség van rá. Ahhoz képest pedig zseniális.

  25. 27. Dorka: Szerinted. Nemzeti dohányboltunk is van. Mitől nemzeti? Mert az a neve? 😀 És miért is van rá szükség? Már van egy István a király rockoperánk. 😉 És ahhoz képest elég gagyi. Jó hogy nem akarja átkomponálni a himnuszunkat. Elénekelni már próbálkozott Király Linda tört magyarsággal. 😀

  26. Observer, amikor a hüvelyről és a töltésről írtam, akkor ez volt a fejemben: az első verzió zeneileg jobb volt, a másodig tartalmilag, érzelmileg, töltetileg nekem sokkal többet adott. De ez nem az első versus lehúzása.! !!! Isten ments! Az egy kitűnő rockopera volt, ez egy kitűnő dráma, rockoperai keretekben. nekem a második többet adott, de megadom a jogot arra, hogy másnak más ad többet. Van akinek Sebestyén Márta és Vikidál Gyula szólította meg a lelkét. Most van két verzió, lehet választani ízlés szerint. Én a másodikhoz közelebb állok, úgy, hogy az elsőt is szerettem,de nekem inkább az elfáradó hang, az elcsúszó dal esetleg, de nagyon szívvel.
    Bazmeg Glouchester, én nagyon is csipázlak, főleg mióta találkoztunk Tibor bánál,, de akkor kérdem én mi neked egy nemzeti összetartó nagy mű, ami mindenkinek tetszik? 🙂 Nehogy a Bánkbánt mondd, mert az egy ettől sokkal fosabb fos. Fostos fostatás.Csak nem szabad bántani. Az István a királlyal konkrét konkrétsággal mi a bajod, (ha már az elsőt sem szeretted?)

  27. 29. Dorka 🙂 A nemzeti összetartó nagy mű ismérve, hogy nem én mondom meg. Ettől nemzeti. Érted? Ha ennyi kritikát kap, mint ez a fos, akkor az tuti nem lesz nemzeti. Ettől még neked tetszhet, de teljesen más szinten mozogsz. 😉

  28. Lófaszt fos. “Nemzeti összetartó nagy mű”- szóval az István a Király nem az..:…. Csókolom, tessék már nekem ettől jobbat mutatni. De ne a Valami Amerikát. Üvegtigrist se, pedig az is jó, de nem egy általánsan nézett valami- amit mindenki ért. Szóval lehet hogy most van két nemzeti rockoperánk, kiki mutogathatja a kölkeinek amit akar. Az enyémek a másodikra mondták, hogy most értették meg.

    Az már csak vicckategória, hogy a legnagyobb gyerekem most jött rá, hogy nem azt éneklik hogy ó szent habakuk, hanem hgy feelkelt a napunk istván a mi urunk.Mert ha a hang ki is fáradt, az artikuláció korrekt! 🙂 b

  29. 31. Pedig az. 🙂 Akkor az eredeti István a király. 🙂

    Tudod, hogy valakinek Zámbó Jimmy tetszik, valakinek meg a techno zene. Ízlések és pofonok. Ha neked ez tetszik, hát lelked rajta, de miért akarod nemzetinek kikiáltani? Egy egyszerű “ha én rózsa volnék” nemzetibb dal szerintem. Az újraforgatott Kabos filmek is fosra sikeredtek. Ettől sem lesznek nemzetibbek, csak azért mert az eredeti már annak számítanak. “hagymát hagymával” Meseautó? Az újraforgatott fos. Vagy nézzük Széchenyi alakítását. A hídember sem sikerült nemzetivé… és lehetne a sort folytatni.

  30. Mindenkinek!
    Sajnálom, nem voltam a helyemen, mert Kálmán Olgánál néztem Bródy János véleményét. Bródy Jánost, aki nem vállalta a regös szerepét saját szövegében. Hmmmm. Nos Bródy teljesen elkerülte a témát, ő ahhoz a táborhoz tartozik, ahová Alföldi is. Nem akar két szék közül a pad alá kerülni, mert a másik tábor nem fogadná be. Bródy csak akkor mer az igazság bajnoka lenni, ha az egyik irányt kell célba venni, a másik irányba már nem mer lőni. Nekem hatalmas csalódás volt a szereplése. Főleg mert az aktuális rendezésről egy büdös szó se esett, csak az István-Koppány szembeállásról, és a Nyugathoz vagy kelethez tartozásról. Könyörgöm, nem erről írtam. Természetes, hogy akkor a Rómához tartozás, a papi hatalom elfogadása volt a túlélés záloga. Ez nem kérdés. Ne tessenek erre terelni a szót. De (és ezt Dorka is gondosan kikerülte) Miért kellett három ilyen ocsmány kurvát bevetni? Mi ennek a mondanivalója? Mi a művészi értéke? Mi? Mi? Mi? Kőműves Kelemenben vértől tocsog a megerőszakolt feleség. Miért a sok vér, miért kellett megerőszakolni. Ez mit szimbolizál? Miért ömlik a fehér lóból a vér. Nincs is benne a Bródy változatban, pedig feltétel volt, hogy nem változtat. Változtatott és Bródy szerint “zseniális”. Sajnálom Dorka, csak addig vagyok hajlandó középen állni, amíg nem zendül fel a csatakűrt. Ezt követve tudom, hol a helyem, mert öngyilkosság két tűz közé kerülni. Ez a rendezés minősíthetetlen. Ugyan az pepitában, mint a Sorstalanság Nobel-díja. Szar iromány, érthetetlen, magyartalan szöveg, nade a mi kutyánk kölyke írta, akkor pedig minden más szempont érvénytelen. Nem hagyom, hogy lenyomják a torkomon a szart csak azért mert zsidó a szerző. És az se igaz, hogy a buziság szóba se jöhet. Te is tudod Dorka, hogy bizony egy buzinak minden tettéből, minden gondolatából, mindene megnyilvánulásából kisüt a szexuális preferenciája. A genny, férfiatlan nyámnyámsága, ami minden egészséges férfinek felforgatja a gyomrát, és minden normális nő menekül előle.

  31. Don’t feed the troll. – Ne etesd a trollt.
    Ez a hozzáállásom a színjátszáshoz. 15 éve nem is voltam színházban, filmet is csak elvétve nézek. Most Dorka kedvéért elkezdtem nézni, de 15 percnél tovább nem bírtam. Utána az eredetibe is belekezdtem, hogy legyen összehasonlítási alapom. (Meg lehet kövezni, de nekem az is túl lassú)

    Az eredetiben mindenki tud énekelni, és hangjuk is van. Az újban alig van valakinek hangja.
    Miért vörösek a keresztek az újban? Miért zabálnak a földről? Minek a kocsi, a modern ruha, modern tánc, egyenruha? Polgárpukkasztásnak. Az eredeti emelkedett hangulatú, annak tényleg meggyalázása az új. Az átszellemültség nem legitimáció.

    Odáig nem jutottam, de elég otromba szenzációhajhászás véresen megölni egy lovat a színpadon, még ha valós történelmi alapja is van.

  32. 29: Az Így készült… -ben Alföldinek volt egy instrukciója /csak fejből, a lényeg/: -Nem tudjuk, kinek van igaza, Istvánnak és Koppánynak is igaza van. /Az egy dolog, hogy erről egyből egy rabbis vicc jutott az eszembe./
    Ez a bizonytalanság végig megy a darabon, nekem minden olyan határozatlan és szétfolyó volt. Mindkét főszereplővel csak megtörténnek a dolgok, nem ők irányítják az eseményeket. Olyan buzis volt az egész és ezt nem előítélet mondatja velem.
    Tuti, hogy a valóságban István és Koppány is erős akaratú /sőt, hataloméhes!/, a sorsát maga formáló ember volt. /Persze, az egyiknek bukni kellett, mert két dudás…/

    Ilyeneket nem akart Alföldi láttatni – helyette kaptunk egy olyan jelképrendszert, amit Budapest bizonyos területein talán értenek, de a vidéki Mari néni nem sokra megy vele. Ha ez valóban ‘NEMZETI’ akart lenni, akkor 10-12 millió magyarhoz kellett volna szólnia, úgy, olyan jelképekkel, amit ez a 10-12 millió ember kivétel nélkül megért.
    Erről bizony szó nincs ebben a rendezésben.

  33. 35:
    Mert a rendezés kb. 100.000 embernek szól és az üzenet: Mi ezt is megtehetjük velük. Aki ezt másképp értelmezi az vagy hülye, vagy csal. Én pedig úgy érzem, hogy Alföldi a pofámba vágta a kesztyűt. Viszont nem vagyok Arany János, aki a ráfröccsent sarat letörli és odébbáll.

    Amióta a vita folyik az ATV többször mutat be jelenetet a darabból, mindig ugyanazt a jelenetet. Auschwitzi táborra emlékeztető drótháló mögött ácsorgó véres, kétségbeesett emberek. Erős manipuláció a tudatalatti számára. Hangos trombitaszó a sorakozóhoz. Efelől nincs kétségem.

  34. 34. Így van, az ilyen figurák ellen a legjobb védekezés a színházbajárás bojkottálása. Ha mindenki így tenne, akkor ez a szarházi is mehetne melózni a gyárba. Ő a városi, úri népeknek szállítja a mocskot, de eljut az a proletariátushoz is mónika só formájában. Szóval a tévét is ki lehet hajítani az ablakon. A bojkott mellett a másik lehetőség, hogy jól pofán kéne vágni egyszer valakinek, mert az erkölcstelen ember csak az erőszakból ért. Amíg ez nem történik meg, addig hiába elégedetlenkedik bárki is. Jelenleg ez a jussunk, ezt érdemeljük.

  35. 33: “Természetes, hogy akkor a Rómához tartozás, a papi hatalom elfogadása volt a túlélés záloga. Ez nem kérdés.”

    Ezzel azért vitatkoznék. 1241-ig nem volt olyan katonai erő sem keleten, sem nyugaton, amelyik képes lett volna leigázni a magyarokat /ha lett volna, megteszi/.
    A pozsonyi csata után a németek majd egy évszázadig még nézni sem mertek errefelé, a határ az ENNS folyónál volt /Óperenciás tenger 😉 / egészen addig, míg Géza lepaktált a németekkel /amire bizonyára meg volt az oka./

    Szóval ez a Rómához tartozás, ez süket duma /amit viszont jól megtanítottak nekünk – lám, rád is hatott a katolikus nevelés 🙂 /. Tartozhattunk volna ezzel az erővel Bizánchoz is, vagy – elég erősek voltunk – el lettünk volna magunkban is még pár évszázadig. Jópár nép jóval később lett keresztény (pl. litvánok: 1387.), de azért köszönik, jól vannak, mind a mai napig.

  36. 38:
    Vitatkozz! 1000-ben a hűbériségé volt a jövő. A pápa a királyok felett állt. Koppány “szabad magyarjai” nem volt fenntartható egy letelepedett nomád népnél a portyázások lecsengése után. De ez csak az én személyes véleményem, és ugye nem vagyok történész.

  37. 36: “Mert a rendezés kb. 100.000 embernek szól és az üzenet: Mi ezt is megtehetjük velük. Aki ezt másképp értelmezi az vagy hülye, vagy csal.”

    Pontosan ennyi a lényeg! Erre épült fel az egész színpadkép, a kopasz, napszemüveges gonosz papokkal, vörösre mázolt keresztekkel, lila kesztyűvel, rengeteg vérrel, kurvákkal, stb-stb. Nagyon is tudatos keresztény ellenes provokáció ez, lehet ebbe bármit is beleokoskodni, meg művészi szabadságozni.

    Másik dolog, ez a sámáni drogozás is. A magyarságnál sámán nem volt, táltosnak hívták és pont az az óriási különbség hogy utóbbi nem használ “segédszereket” a tisztult tudatállapot eléréséhez, gyógyításhoz, stb.

    Egy dolgot még a végére, a zenéről is: sokszor inkább parodisztikus futamokkal köszöntek vissza az eredeti dallamok, eszeveszett cincogással, megcsúfolva a régit (pl: a kenyeres jelenetnél a leggusztustalanabb talán.)

  38. 39: Nem vitatkozom 🙂 , de a “tömeg” már akkor sem volt ‘szabad magyar’, hanem egyszerűen szolga /plusz még a szláv tömegek ugyebár/, és a földet túrta /többek közt/ – és biztosította az önfenntartást a Kárpát medencében.
    A portyázások csak kiegészítő bevételt, felderítő tevékenységet, illetve ‘szórakozást’ biztosítottak egy viszonylag kis létszámú katonai kíséret /törzsfők magánhadserege/ számára. Szinte kizárólag valakinek a szövetségeseként “portyáztunk”, lényegében mint egy zsoldos hadsereg /nincs mit szépíteni rajta/.
    Ez a katonai réteg később is megmaradt, csak már nem törzsi szerveződésben.

    Ez úgy nézett ki akkor Géza szempontjából, hogy van: EGY Isten, EGY Pápa, EGY fejedelem (és nem ám 7 egyenrangú vezér a vérszerződés alapján…)
    Géza teljhatalmú egyeduralkodó akart lenni és dinasztiát akart alapítani nyugati mintára. A többi meg a körítés volt hozzá.

    Huh, mindenki dinasztiát akar alapítani. Most összeborzongtam 🙂 200 év múlva majd a gyerekek a suliban tanulják az Orbán-ház királyait…

    41: Berlinbe megy, hova máshova? 🙂

    43: Nem tudom mennyire kellemes, még sosem voltam zsidó Berlinben. 🙂

  39. Ez az Alföldi féle adaptáció úgy, ahogy van teljesen távol áll augusztus 20-a szellemiségétől. Egyszerűen nem méltó egy olyan ünnephez, ami az egységről és összetartozásról szól. Valószínűleg épp ez volt a célja vele Robinak. Letette a liberális oldal asztalára, amit vártak tőle.

  40. A katonaságnál, ahol előfelvételis voltam, a “tápos” haverok között az egyik legérdekesebb, értelmesebb Eltére volt felvéve, de mondta, hogy aztán színész szeretne lenni. Csak évekkel később esett le a tantusz, hogy zsidó, miközben több zsidó témájú könyvet azért olvastam el, mert az ő kezében láttam, pl. a lublini mágust, a Rabszolgát (szintén Singertől). Jó fej volt. Aztán Pesten éltem egy darabig, addigra valóban színész lett, eleinte ígéretes, egy monodráma-jellegű előadásban egyedül lépett fel a színházban egy Csehov darabban. Az eredeti darabba sikerült beleértelmeznie, hogy pl. az ágyon a nézők felé háttal fordulva maszturbálást imitált. Nem olvastam, de valami azt súgja, Csehov ilyet nem írt bele…
    Még akkor se jöttem rá, hogy zsidó, csak később, amikorra annyi zsidó arc halmozódott a memóriámba, hogy már automatikusan beugrik, hogy a szembejövő egyén melyikükre hasonlít. Egykori katonatársam 18 évesen kiköpött Liam Neeson volt a Misszióból, ahol még szinte kölyök volt a későbbi Schindler…
    És akkor mit várjunk az eleve nem jófej zsidóktól, akiket a tudatiparba visz a rokonság és a világfelforgatásra hajlamosító szocializáció?

  41. Akik védik ezt a rendezést, és úgy gondolják jó, és nem értik miért nem csinálnak mások jobbat:
    Hát kérem. Esélye nincs a konkurrenciának, a tisztességes versenyhelyzetnek még a látszata sincs meg hazánkban semmilyen olyan területen, ahol érdemi munka nélkül magas jövedelemre lehet szert tenni.
    1. Ha konyhaművészet, főzés, stb, valahogyan mindíg ez a név kerül elő: Stahl
    2. Ha vagány férfi főszerep magas állami támogatású darabban, filmben, valahogyan mindíg ez a név kerül elő: Stohl
    … és még lehetne folytatni a sort, persze az ilyen kirívó vezetéknevek helyett az “asszimiláltabbak” gyakoribbak.
    Vérprofi séfek hada sem képes együtt annyi szerződést, jogdíjat, médiafelhajtást besöpörni mint az az egy szem aranyos anyuka. Nyilván azért mert ő olyan kivételes. (Nem, nem tehetség!)
    Kiváló színészek tömege süllyed vidéki színházakban az ismeretlenség homályába, miközben Buci akárhogyan akarja is, nem tudja derékba törni a karrierjét. Talán ha főbe lőné magát, de akkor meg “in memoriam” alapon rossz belegondolni, mi ömlene a sajtóból…

  42. 46: tanulság: ha celebkarriert akarsz, a nevednek “St”-vel kell kezdődnie és “-hl”-el kell végződnie… 🙂

  43. 47:
    Ennél sokkal egyszerűbb a fityma metélés. 😀

  44. 46. 47. 48:
    “Minden út Rómába vezet”?! 😀 😀

  45. Még mindig nem láttam a darabot, de már letöltöttem, majd este megnézem, így egyelőre nem nyilatkozok, hogy jó-e. De addig is:

    33, 39: “Természetes, hogy akkor a Rómához tartozás, a papi hatalom elfogadása volt a túlélés záloga. Ez nem kérdés.”

    Nincs értelme feltételezésekbe bocsátkozni, hogy mi lett volna, ha nem Rómához pártolunk, de ez valójában egyáltalán nem volt egyértelmű abban a korszakban. 1000 környékén a pápai _világi_ hatalom csupán Rómára és környékére terjedt ki, attól északra a Német-Római Császárság és hűbéreseinek területe volt, a délebbi vidékek meg Bizánci befolyás alatt álltak.
    http://www.puttputt.ca/wp-content/uploads/2007/06/europe_map_1000.jpg
    A hagyomány szerint a koronát küldő II. Szilveszter pápává választása is a NRCS befolyásának eredménye volt, Szilveszter ugyanis II. és III. Ottó császárok nevelője és tanácsadója volt mielőtt pápává lett. A pápa királyok felettisége igencsak szimbolikus volt ekkor.
    A kereszténység még a nagy szkizma (1054) előtt állt. Az invesztitúra kérdésében is csak később (1075) fordul szembe a pápaság nyíltan a császárral. Az meg aztán pláne nem volt előre látható ekkor még, hogy 2 évszázaddal későbbre Bizánc hatalma teljesen összeomlik.

  46. Avatar, had kérjem már el tőled. Tudunk valahogy privátban beszélni?

  47. Na azért ez nem semmi, ezt figyeljétek:

    Index szerint:
    Vidnyánszky nyilatkozata: „Nem nehéz válaszolni. Az utolsó 10 percet láttam, de tudok véleményt mondani róla. A gyerekekkel vártuk a tűzijátékot, de elmaradt, így hazamentünk, és belenéztem.”

    És akkor most ezt:

  48. Az igazság inkább az, hogy Alföldi
    annyira szájbarágós, hogy az már
    fáj. Ezt a darabot nem lehet nem
    érteni, és nem lehet nem félreérteni
    sem.

    A rendező lenézte a nézőt,
    azzal, hogy mondandóját
    ötpercenként ismételtette.
    Ezt mindenki érti, nem kell az a
    magas ló, hogy “ha nem tetszik,
    akkor lökött vagy, mert biztosan
    nem érted, bezzeg én…”.

    Néztem először részletekben, majd
    megnéztem elejétől-végéig is, de
    hiába. Nem a modern öltözékek
    miatt nem tetszett, nem is (csak) a
    puritán díszletezés miatt. Nem is
    csak azért, mert az énekkel is voltak
    gondok.

    A színészek megpróbálták visszaadni
    azokat az érzéseket, amilyen
    instrukciókat kaptak a rendezőtől,
    de az alapvető gond az, hogy nem
    karakterek voltak, hanem a sulykolt
    (!) mondanivalónak alárendelt
    szerepek, amelyek nagyon gyakran
    összeegyeztethetetlenek voltak a
    szöveggel.

    Bemutató előtt azt hittem, Alföldi
    megadja a népnek, amit a nép kíván
    de mellette elrejt a darabban néhány
    olyan mondanivalót, amin érdemes
    elmélázni. Ehelyett percenként
    nyomta a torkodba a vackot, és
    közben végig üvöltötte “érted már te
    buta paraszt?”.

    Augusztus 20-án, Európa egyik legjobb szabadtéri rendezvényén, a Dóm előtt, ez csak egy bosszú volt, nem pedig művészeti produkció. István tépelődése kimerült abban, hogy hascsikarást színlelve kapaszkodik a korlátba.

    Fehér ló pedig nincs, tudja ezt mindenki aki egy lovasnemzet tagja, főként tudták ezt Koppányék is.

  49. 56: Erősen félreértetted Alföldit a darab kapcsán!
    Egyetlen szó az amit tudatosítani akart a nézőkkel, percenként megerősítve.
    – Kapjátok be! 😀

  50. Na, végre megnéztem tegnap este.
    Lehet, hogy nekem a zsidók már 95°C-on átmosták az agyamat, de alapvetően tetszett. Pont azért lett szerintem jó, mert nem csak az eredeti változat újrajátszását tűzték ki célnak. Az elején nagyon furcsa volt, hogy csak jöttek-mentek az emberek, majd táncikáltak egy nagyot, de valójában nekem kellett az elején egy “pofon”, hogy ne számítsak a rockopera változat pontos követésére, itt más is történhet, mint a 30 évvel ezelőtti verzióban. Emiatt lett érdekes végignézni, számíthattam újdonságra.
    Ami nem tetszett, az az egyház szerepének (szerintem) túlsötétítése (bár az adott korban nem épp szentekből állt az egyház, általános volt a pl a simónia), én úgy éreztem, hogy még Géza haláláért is ők a felelősek a darab szerint (de NEM volt “eliszom”, és nem is Géza énekelte elvágódáskor a “Kyrie eleison”-t, hanem Asztrik, miután Géza összeesett). Persze István az eredeti műben is tépelődő, kompromisszumra vágyó ember, de itt szinte végig Asztrik irányított a háttérből, István trónra kerülése egy egyházi puccsnak tűnt, amiben Istvánt talán báb szerepre szánták. A darab végén fordíthatott volna egy nagyot Alföldi ezen, ha a “Veled Uram, de nélküled!”-nél István valahogy kimutatta volna, hogy saját jogon is van kellő ereje, nem csak a keresztesek vannak vele, de ehelyett egy sor keresztet cipelő “maffiózóval” vonult végig a színen.
    Nem tetszett még Laborc, főleg hogy megjelenésre úgy nézett ki, mint a “Egyszer volt…” rajzfilm sorozatban a vörös hajú negatív figura. http://videakid.hu/static/thumbnail/0.13.3.394731.447756.3 🙂 Meg ennek a színésznek a szájában a “Nem kell!” nem utal vissza Feró “Nem kell” című Beatrice számára… Az eredeti IK-ban a szereplőkhöz volt igazítva a szerep is, azért annyira jó! Feró ’83-ban egy szót sem kellett szóljon, és mindenki tudta, hogy ő egy lázadó, önmagában érvényes szimbólum. De ettől a színésztől “Még a ‘nem kell’ sem kell”, hogy a Rice dalt idézzem. 🙂
    Hangban persze nagyon messze voltak a szereplők a Rockoperától, de egy színházi előadásban nekem elmegy, ha nem énekelnek CD minőségben élő előadáskor. Azért volt néhány csúnya mellééneklés, pl Gizella első megjelenésekor. Viszont a rockoperában szinte csak megállnak egymás mellett a szereplők és énekelnek, itt viszont sokkal több kontaktus volt köztük, és sokkal több volt a színészi játék az éneklés mellett. Nekem az is tetszett, hogy a fontos szereplők akkor is megjelennek, amikor épp nem ők éneklik a szólót, pl Koppány női (szerintem jók voltak, 3 archetípus: szőke, vörös, barna) a Koppány párti tömegben mindig hangadók voltak, Vecellin meg az Istvánt éltetőknek előtapsolóskodott széles mozdulatokkal.
    Egyáltalán nem zavart a “hogyaszongya” a mulatozás közben. Réka szemétszedése – akárcsak a békevágya – a jövővel való törődés szimbóluma volt szerintem. Zavaró volt viszont, hogy az öreg Géza “feltámadt” a darab során, valaki más öregember is érkezhetett volna a gyerekekkel az idős generáció szimbólumaként. Feró és Varga Miki viszont nagyon aranyosak (és szimbolikusak: exLaborc és exIstván együtt mereng a múlton és reménykedik István jó vezérségében; a Trabi rendszáma: IK 1983) regösökként, és még Taksony vezér is kapott tőlük egy versszakot.
    Gizella flörtölése Vecellinnel számomra érthető, a kielégítetlen nő (konkrétan azzal érkezett István elé, hogy “dugj meg”, az meg otthagyta) a kulturálisan hozzá legközelebb álló, azaz német férfivel ápol szoros kapcsolatot. Házasságtörésre utalás nem történt, a flört történelmietlensége meg nem nagyobb, mint az István és Réka közti romantikus szálé.
    A fehér lovat az “áldozatunk fogadjátok” résznél nem érteni számomra érthetetlen. A fehér ló jelképe végig vonul a magyar történelmen és mondavilágon. Fehér lovat küldtek Árpádék Salánnak/Szvatopluknak, lovat (a fehér a legritkább, ezért a legértékesebb) áldoztak az isteneknek (ez szerepelt a színpadon), Fehérlófia anyjának színe se véletlen, de még Horthy is tudta, hogy fehér lovon kell belovagolnia Budapestre. Dorkát viszont korrigálnám annyiban, hogy a véres kard külön szimbólum, nem feltétlenül a lóáldozatból származik a vér, és nem is csak a véres kard “kedvéért” áldoztak fehér lovat, a színdarabban is később került elő, mint hogy a lovat letolták a színről. A véres kard egyébként a lóáldozat “divatját” jóval túlélte, még a tatárjárás, és a Mohácsi csata előtt is használták!
    Ja, még valami, ami tetszett: Amikor a színpadon az összes szereplő egyszerre énekli, hogy “unom a, unom a, unom a, unom a, unom a … politikát” az egy nagyon egyértelmű kiszólása Alföldinek a közélet jelenlegi túlpolitizáltságáról. Mindenkinek tele van vele a töke, de mégse tudunk szabadulni a politikától.
    Hogy végül összefoglaljam a véleményem: pozitívan csalódtam, mert rosszabbra számítottam. Nem hiszem, hogy ez a változat az eredetihez hasonlóan legendás lesz, de határozottan nézhető színdarab lett. Mondjuk úgy, hogy a régi jobb rockopera, mint ez, ez viszont jobb színdarab, mint a régi. 🙂
    Én láttam a Gizella rockoperát is színpadon, annál sokkal jobban élveztem ezt a modernizált István a királyt.

  51. 59: Tudom! 😀

    60: Jó neked!
    Igaz, műszaki ember lévén, nem értek a “magas” művészetekhez, de ha ez az, akkor jobb is! 🙁
    Azt azért észreveszem, ha hülyének néznek!
    Attól, hogy szeretem a bort, még nem azt jelenti, a “kannás” is megfelel! 🙂

  52. 60+1
    Fehér ló, Gizella,abszolút ugyanúgy látom.
    .Nekem meg senki nem mosta át az agyam, és az eredeti verziót nem fogom összehasonlítási alapnak tekinteni.Meghagyom magamnak és szeretem bakelitestől Vikidálostól.
    Egy valami van, amiben teljesen ellentétesen érzek, : Laborc!
    A hajviselet ugyanolyan mint Tardosnál, a fonatot, a varkocsos “pogány” vagy lázadó viseletet jelképezi. Nekem inkább a 90-es évek The Cure feelingjét idézte. Nameg az első szerelmem, úgyhogy nekem Laborc SZEXY volt, hogy úgymond a legszexibb az egész színdarabban. A tüzes szemeivel, meg alatta az érzéki árkokkal, és ajkakkal..És a temperamentummal.
    Na ez az egy hiányzott István Királyból számomra. Józan, tépelődő, okos, bölcs…No és nem ég benne a tűz. Azaz el van fojtva.
    Koppány figurája zseniális, a trabantos jelenet pedig szívszorító.. egy egész generáció jelent meg ott előttem, apámék, anyósomék, apósom generációja. akik még mindig nem értik mi van.. azaz értik, de nem akarják elhinni, néznek körbe, és emlékeznek, rosszindulatot, cinikusságot nehezen feltételezve.. Akár Kádárra, vagy a korszakára..akár a régebbi időkre.
    Aki a fehér lovat nem érti Az egyszerűen nem érti a magyar történelmet, és nem is emlékszik már mit tanult róla..

    Amit még kiemelnék, udvaros Dorottya: Anya fiú (elsőszülöttfiú)anyós meny kapcsolat pár gesztussal is akár, de pontosan és fájóan -édesen,- maga kissé beteg mivoltában leképezve – visszafogottan lényegretörő.

    Géza : A maga békésen beletörődő, szeretettel teli hangján.. egy édesapa, és alapító atya. Blaskó Péter meghatározó alak krónikássága során is, talán még inkább mint az élő Gézaként.
    Tompos Kátya -Réka- szerepe hálás, egyszerű, de jól is csinálja. hangja gesztusai, feladata a beletörődő leány, asszony,békét, igazságot akaró gondoskodó, óvó-de passzív szerep.nem is hallgat rá senki. úgy ahogy az életben sem.. pedig kellene.

  53. Tardos= Torda bocs.
    Na és Avatar kiigazítása a fehér lóval korrekt. De szerintem 1000 környékén még leehetett lóáldozat, később biztos nem. Tilthatták is. a véres kard megnaradt.

  54. Dorka: Ha a legnagyobb izraeli ünnepen a siratófsl előtt egy palesztín rendező olyan darabot mutatna be amiben Mózes egy gyenge pöcs, akinek minden tettét Mohamed vezérli, meddig élne az a rendező? :S

  55. 64:
    “Már ne is haragudj” a kérdésed hülye 🙂 Egy palesztin rendezőt, amit átlép a határon, lelőnének. 🙁

  56. Szurkoló: Mózes mint vezető, akármelyik exodus rendezést nézed, egy tépelődő, gyötrődő,kételkedő dadogós–sőt némely esetben cseppet identitásbeli válságokkal küzdő (egyiptomi – e vagyok, vagy héber-e)kérdésekkel kínlódó ember-tépelődéseit mutatja be.
    Gyilkos vagyok e vagy jól tettem?
    Én vagyok e vagy tévedés?
    Jól csinálom e, vagy elbaszom?
    Népem ölöm szívszakadva- mert ez a helyes??
    Párhuzam: Koppány István és Mózes kőtáblatörése, majd a vérengzés az aranyborjú miatt.. (régebbi berögződések)Puha pöcs volt, aki nem tudott Áron nélkül beszélni, mert elakadt a szava?? Igen. rabszolgák voltunk?A legkisebbek a, legkiszolgáltatottabak? nyomorult megalázott emberek? igen. Nekem ez nem ciki. A hit mindent legyőzött.

    A Mohamed párhuzamot nem értem, mert nincs is. Tudod amikor a magyarok bevonultak a Kárpát Medencébe, , akkor belejöttek valamibe, ami már egy stabil, keresztény, megállapodott rendszer volt. Ebbe egy idő után praktikus okokból muszáj volt beilleszkedni. Ezt Géza és Vajk- István megtette, olyan áron is, hogy a saját vérükből is áldozni kellett, ezért van ma Magyarország.
    Megtette Mózes is a keménykezű tisztítást, így lett nemzet és így lettek egységesen zsidók a héber törzsek: Szimhat Torah.
    Csakhogy a párhuzam ott sem állja meg a helyét, hogy: a magyarok itt akartak maradni, itt ahová jöttek, 890 körül.Változatlan körülmények közt ez nem volt lehetséges. A hozott SAJÁT kultúrától, szokásoktól, részben muszáj volt megválni.
    Azt hogy ez sikerüljön, nem puhapöcsnek kellett lenni, hanem irgalmatlan kemény államférfinek.
    A végeredményt nézve István nagyon is az volt, és csak emberibbé teszi ha gyötrődött közben, mint valóban friss, és hithű keresztény..
    Erős és magában biztos férfi megengedheti magánka a könnyeket, erős, stabil államférfi megengedhet magának kétkedést, gyötrődést, balfaszságot akár, olykor olykor. Ha nem,(mert mondjuk kiskorában az apja nem engedte meg neki a hibázást) akkor olyan lesz mint Sztálin, vagy Orbán.

  57. 66: Na igen, csak nem erről szól a kritikám, hanem a felesleges vér fröcskölésről, német pribékekről, ócska kurvákról, haramia papságról, haláltábor rácsról. Egy büdös szórt se szólok, ha Alföldi ír egy olyan darabot, amilyet akar, de nem bassza szét a meglévő magyar értékeket (mert a Kőműves Kelemen is az).

  58. Ha mindenképpen ezekre vársz reakciót, hát legyen- belőlem nem igazán hoztak ki ezek ingerenciát,(a korlátba kapaszkodás István által nem tetszett mint gyötrődés ui. (csináltam valami ilyesmit mikor coeli(hascsikarásos) fertőzést kaptam az előző munkahelyem menzáján a hideg eperlevestől) de mivel többször végignéztem a darabot, a többi észrevételedről Tibor bá’ tudok mondani saját benyomódást:
    1: “felesleges vér fröcskölés”:
    Lehet hogy nagyon különbözik a szimbolikus értékrendünk.. de nekem a vér akkor amikor emberéletekről, áldozatról, halálró is szó van, akkor KELL. elborzasztásképp, de értékként is, mint kiömlő áldozat, mint a súlya a szenvedéseknek-elveszett életeknek.. mitől jobb, ha elbagatellizáljuk a harcokkal járó Vért???

  59. 2: bakker tovább nem megy ma…hajnalban folytatom valószínűleg…

  60. A vérhez: Koppányék áldozatot mutattak be a leölt lóval, mégpedig az ősök szemllemének. A vér(ami a lóból jött) ezek után szimblizálja a harcban megölt katonák vérét a színpadon, met a csata, az öldöklés akifolyt vérfolton folyik. erősen egyértelmű minden Alföldi-jelkép, szinte szájbarágósan túl egyszerű is lehetne minden, de bizony nem az, mert a szimbólumrenszerrel csak fel vanak téve kérdések, és nyitva vannak ezek a kérdések hagyva.Nincs válasz, nincs megoldás, (ugyanúgy ahgy ma nincs megoldás a megsztottságra.

    “Német pribékek: nem csak. a német lovagok egy része SS-tisztnek van öltöztetve, a másik fele meg uniós békefenntartónak.Fele-fele, Sőt én még TEK-es vagy EUs terrorrelhárítós ruhás csapatot is láttam.A hatalom jelképei. Amúgy Gizelláról is személy szerint ez jutott eszembe: Európa. akar is meg nem is minket, kissé idegenkedik, húzódozik, de tudja hogy szeretnie kell. Mert hát na.És próbálkozik is vele, több kevesebb sikerrel.

    3″Haramia” papság: Haramiaképp nem látom őket,a haramia fegyelmezetlen, zavaros,kiszámíthatatlan) de fegyelmezett félelmetes, arctalan(napszemüveg mint idegenné tevő kellék) RENDként igen. A kor magyarjainak (népnek) a papság, és az egész katolius egyház egy fura, nagyon hatalmas, képmutató, nagyon nagyon idegen lehetett.
    Szerintem még attól is idegenebb és erőszakosabban magáraerőltető és eleinte viccnek tűnő dolog lehetett a kor emberének ez az egész katolikussá válásosdI (inkáb változtatósdi) mint ha mondjuk holnap reggel úgy kelne fel Viktorunk az ágyból, hogy csókolom, januárig minden férfi metélkedjék körül, a nők szerezzenek be nemzeti burkát a nemzeti burkaboltból, ahol a Koránt is osztják, mert az ország és a magyarok érdeke úgy kívánja,hogy az EU-val folytatott szabadságharcunk részeként és februártól muzulmán ország leszünk. Bajnaiékra kimondaná a fatvát, a napi ö imát elmulasztókra pedig x mennyiségű korbácsütés mérettetne.tessék csak megnézni a korabeli törvények büntetési tételeit, amik a korabeli magyarokat keresztényé , katolikussá tette.Teszem hozzá, tényleg ésszerű és muszáj volt, sőt jogos is, mivel a magyarok jöttek ide,egy keresztény hely közepére, nem a keresztény papság ment keletre a magyarokért.Szóval próbáljunk belegondolni, hogyan, milyen szemmel nézhette a papokat a kor egyszerű magyarja?

    4: “kurvák”- nekem nem az jött le a Koppány asszonyairól, hogy kurvák- a kurva az több férfivel kamatyol, mindegy neki ki, ha lelkikurva, vagy szeretetkurva- vagy pedig szakmailag kurva,azaz abból él. A hérom asszony csak és kizárólag Koppányt akarta,inkább fanatikus rajongóknak tűntek nekem. Buta, elvakult, fanatikus rajongónak, akik teljesen feladják értelmes mivoltukat rajongásuk tárgyáért. “Hűséggel fárasztó asszonyaim” hűek, nem kurvák, de azt be kell lássam, kissé úgy viselkedtek a színpadon egy jelenetben mint a bagzó nősténymacskák, zavarbaejtően kéjre éhesen- nos, ez az én érzéseim szerint is túlzás volt. ! Ocsmányak viszont nem voltak. sem a sminkjük, sem a kinézetük. Három szép, csinos nő, kicsit hülye egyforma ruhában. Szereplésük elsőre fel sem tűnt, csak miután direkt figyeltem őket.

    5: “Haláltábor rács”
    Hát az a korona. A szent korona a díszlet része végig, és ahogy Istvánt király lesz, megkapja a palástot, a jelképeket, a koronán a színpadon felállítják a tetején lévő fénylő keresztet és a nép bemegy akorona alá. Bele a koronába, ami magába zárja az egész nemzetet. Ekkor bezárul a korona, amely így nem csak védelmet ad, hanem be is zár. Csoda e, ha egy darabig még az addig szabad nomádként ,saját vallással, szokásrendszerrel, kultúrával bíró nemzet lázazóbbik része(mondjuk akik valóban Koppényt akarták és az oldalán álltak) még egy kicsit rabként érzi magát ebben az egészben?

    A darab végén a himnusz a korona alatt szintén szomorú. Mondjuk a magyar himnusz amúgy sem lelkesítő, hanem szomorú. De a szózat szavai jutottak eszembe, amikor a korona alá gyűjtött embereket láttam. itt élned halnod “KELL” és nincsen számodra hely ezen kívül. Áldjon vagy verjen sors keze.

    Nos a darab vége számomra egy bazinagy kérdőjel. Meddig tarta szomorúság, az örömtelen mém, és mikortól van?

  61. 60. Avatar és Dorka hozzászólásai:

    +1

    Nagyon jó, ütős, aktuális rendezés, szép volt Robi.

  62. 61: Én se értek a művészetekhez, sőt általában irtózom azoktól aki magukat művésznek tartják.
    Ha már boros példát hozol, szerintem itt inkább olyansmiről van szó, hogy az egyik embernek az édes bor ízlik, a tokaji aszúért rajong, a másik meg a jó száraz egri bikavért favorizálja.

    62: Nekem meg Feró a Feró, nagy Ricse fan voltam a rendszerváltás előtt, mielőtt miépes lett. A színész gyerek meg valami eltévedt Songokunak tűnt. Kimnowak nem volt rossz Torda, de Bill hangja utolérhetetlen.
    Stohlt és Udvarost sose szerettem, most se lopták be magukat a szívembe.
    Géza “jóságos nagypapa” alakja viszont abszolút történelmietlen. Ő volt az, aki a bihari dukátusból indulva megkezdte a központosítást, egységesítést, a törzsfők hatalmának erőszakos letörését. Korabeli forrásokban véreskezűnek emlegetik.
    Mellesleg István tépelődő alakja se feltétlen hiteles, de szerintem Tibor bá’ még sokkal jobban kiakadt volna, ha Alföldi egy hataloméhes ifjú diktátorként ábrázolja őt a színen. Márpedig Koppány legyőzésével valójában még ért véget hatalmának stabilizálása, jópár belháborút vezetett még a neki nem hódolók megtörésére az országon belül, elsőként épp anyjának testvérét, az erdélyi Gyulát űzi el, aztán lenyomja Keánt, majd a fekete magarokat, és végül Ajtonyt is. Végigháborúzta az életét! Mindegyik esetben István indította a háborúkat, szépen szalámizgatta az ellenfeleket, akik nem fogtak össze ellene, és sorra elbuktak. http://mek.oszk.hu/05000/05000/html/kristo015.html
    (Van-e ennek a máig érvényes tanúlsága?)

  63. Avatar linkjére rá kell kattintani, bakker, most tudtam meg- több újdonsággal egyetemben, hogy István hány éves lehetett mikor ez az egész történt. Annyi mint most Soma fiam. Na ilyenkor van az embernek kegyetlen nagy igazságérzete meg önbizalma:-)))és küldetéstudta meg miegymás.

    “István, aki fiatalon kezdte a háborúskodást (hiszen Koppány legyőzésekor alig 16–17 éves volt), 30 évi hosszú menetelés után célba ért. Nem véletlenül írta fiának, Imre hercegnek az Intelmekben (bizonyosan még az Ajtony elleni háborút megelőzően), hogy „nem volt részed sem a hadjáratok fáradalmaiban, sem a pogányok különféle támadásaiban, amelyek közepette nekem szinte az egész életem őrlődött”. A cél pedig, amit István Ajtony országának felszámolásával elért, nem volt kisebb, mint az, hogy immár az egész Kárpát-medence felett teljhatalmat gyakorló uralkodóvá váljék. Ha a korábbiakban csak bizonyos megszorítással beszéltünk Magyarországról, ettől kezdődően politikai realitásként szólhatunk róla. István három évtizedes háborúskodással, illetve ügyes kompromisszumokkal felszámolta a törzsfők önállóságát, uralmát kiterjesztette a teljes Kárpát-medencére, és ezzel megteremtette Magyarországot.”

    Más: még az jutott eszembe hogy.. olyan frusztrálóan hiányos sok dolog.. pl egy két sor szól német krónikások tollából arról, hogy hogy néztek ki a magyarok- még a hátranyilazós korból.
    Van ez a törvényszéki meg régészeti arcrekonstrukció, ha megvan a koponya, a szövetvastagság ismeretében ennek számítógépes szimulációjával fel lehet építeni az arcot.. Ki ne látná szemtől szembe szívesen mondjuk Istvánt? Vagy korabeli sírból lovával eltemetett közembert? Nem jutott ez még senkinek eszébe? Alig vannak a korból hiteles ábrázolások. Sőt nincsenek is igazán.

  64. 45: A vulgaritás az egyetlen témájuk, azt erőltetik a végkimerülésig. Naturalista művésznek nevezik, akiről tudják, hogy buzi…

  65. NO COMMENT
    A kolozsvári István a király előadás előtt a szervezők közleményt adtak ki, melyben tudatták, hogy “a Kolozsváron bemutatandó darab nem azonos az Alföldi Róbert által rendezett, a napokban Szegeden előadott produkcióval.” Különben az előadást becslések szerint ötvenezren nézték meg.

  66. 70: “tessék csak megnézni a korabeli törvények büntetési tételeit, amik a korabeli magyarokat keresztényé , katolikussá tette.Teszem hozzá, tényleg ésszerű és muszáj volt, sőt jogos is, mivel a magyarok jöttek ide,egy keresztény hely közepére, nem a keresztény papság ment keletre a magyarokért.”

    Vagyis úgy gondolod, hogy aki beköltözik egy helyre, annak kell idomulni az ott lévő többséghez? Biztos, hogy liberáliséknál ezt így tanítják? 😉

  67. 78:
    Dorka idézett elve szerint a zsidóknak palesztínában át kellett volna venni az iszlámot. 😀

  68. 79: Erre Dorka azt mondhatja, hogy kérlek, Sabbatáj Cví és hívei pontosan ezt tették (Törökországban, ahová akkor Palesztina tartozott, ahol Cví is élt egy darabig), márpedig a Gedeon-féle összeesküvéselmélet-hívők szerint épp ő és irányzata a legbefolyásosabb a zsidó elitben azóta is! 🙂 (na, itt van szmájli…)

  69. 79: Mivel nem vették, megint a szokásos kettős mérce alkalmazásáról van szó. 😉

  70. 79: Milyen zsidóknak? Addigra már létezniük se kellett volna! Már az egyiptomi kivonulás után be kellett volna asszimilálódniuk a kánaániták közé cirka 3000 éve! 🙂

  71. 80: A Szulejmán is Salamon, gondolom nem véletlen egybeesés, hanem a törökök zsidóbarátságát tükrözi. Salamon is csak a háreméről picsakongó életéről maradt híres, az állítólagos templomából nem találtak semmit…

  72. 83: szóval Mohácsnál a zsidók foglalták el az országot… 🙂
    Mások szerint meg Árpád volt zsidó.

  73. Olvasom, hogy dagad a botrány. A másik oldal a művészet szabadságával érvel. Nem értik, hogy mi miért nem értjük a szimbólumokat, stb. Én meg azt nem értem, hogy lehet valaki ennyire stupid. Alföldi rendezhetné a Rómeó és Júliát, ahol Júlia kiverheti Rómeó faszát a kurva ribancnak dekorált édesanyja előtt. Egy jajszó nem fogja elhagyni a szám. Tapsolni fogok, milyen modern! De Alföldi hagyja békén a magyar történelmet, a magyar klasszikusokat (Az Ember tragédiája, Kőműves kelem). Vagy rendezze őket a határainkon kívül.

  74. Nos megnéztem az Alföldi rendezést és az eredeti művet.
    Ég és föld!!!

    Igazat kell adom Tibor bá’-nak, ha a nemzeti érzést kell feltámasztani és megerősíteni az emberben, akkor az eredeti mű alkalmas erre. A másik nem!

    Lehet, hogy bezzeg az én időmnek hangzik, de az eredeti szereposztás nagyon jó!
    Ez a mostani egy kísérleti munkának jó, de az eredeti célnak NEM FELEL MEG.

    Az alföldi rendezésben nekem is Réka tetszett.
    Meg Géza éneke a csata után.

    No elment az áram én is megyek.

  75. 86: Pont annyi joga van Alföldinek a magyar történelemmel és klasszikusokkal foglalkozni, mint neked, vagy éppen a magukat mindenkinél magyarabbnak gondoló szélsőjobbosoknak.

    87: A internacionalista kommunizmusban lehet, hogy szükség volt a nemzeti érzelmek fokozására, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerében már nem biztos hogy a nemzeti öntudat továbbdagasztása a művészet fő feladata…

  76. 88: A hozzászólásodban nem érzel némi ellentmondást?

  77. 88:
    Nem ismered a liberalizmust (csak nagyokat ügyködsz a zászlaja alatt)! A joga mindenkinek addig terjed, amíg az más jogait nem sérti. Alföldi sok százezer ember hazafias érzelmeit sértette meg, amihez nem volt joga. – A szélsőjobbot pedig értelmetlen volt ide ráncigálnod.

  78. #88!
    Téged sem az eszedért szeretnek.

  79. Véletlenül tévedtem ide.
    Azt kell mondjam, régen láttam ilyen együgyű írást.
    Azt gondolom, eleve elfogultan, egy hibás értékrenddel, és rettentő nagy hályoggal a szemeden írtad, le a fenti sorokat.
    Pedig már elég idősnek, és azt gondolnám, elég bölcsnek tűnhetnél.
    Csináltál egy nagy rakás szart.
    Őszinte kritikaként mint egy fing, úgy suhantak el melletted gondolatok. Úgy suhan el melletted az élet.
    Erre volt jó???? Miért írsz még?

  80. 92:
    Általában értékelem az ellenvéleményeket, de ilyen együgyűen, nem rejtett közönségességgel, és érdemi mondanivaló nélkül előadni külön művészet.

  81. 92: “Véletlenül tévedtem ide.” Vannak szerencsétlen véletlenek. 😉

    “Miért írsz még?” Szia Robi, és te? 🙂

    Az ‘egyetnemértést’ kulturáltan is ki lehet(ne) fejezni, érvekkel. Ebben a formában magadat minősítetted (le).

  82. 92!
    Mi ez a Neandervölgyi stílus?Nem félsz hogy ki fogsz halni?

  83. 92. Ahoj: Besértődés helyett gondolkodjál kicsit! Ha önmagad utálod, akkor az életet utálod. Na meg akkor ragadj billentyűzetet, ha van építő jellegű kritikád is.

  84. Szerintem hálásak lehetünk Robinak, hogy segített szétválogatni az ocsút a búzától.
    Aki kiáll a darab mellett azok szépen besorolják magukat.
    Tiborbá pedig egy korrekt elemzést adott a se nem melldögető mélymagyar se nem vallásos oldalról. Pedig ő is szeret ezekkel viccelődni, de mindig megmarad egyfajta jóizlés határán belül.

    Most már mindenki előtt világos, hogy azok az erők amelyek az Alföldi szintű véleményformáláson keresztül érvényesültek, már teljesen irrelevánsak a magyar társadalomban és csak üres vagdalkozásra lépesek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük