Tibor bá’ online
A földi állapotok váltásának gyors lefutása = gyors klímaváltás
A sok éve megjelent Van-e jövőnk? könyvemben van egy „érdekes” rész. Ezek szerint a sarki jégdugókból nyert adatok világossá tették, hogy két stabil klímaállapot volt a Földön az elmúlt 5 millió év alatt: a jégkorszaki és a két jégkorszak közötti (interglaciar). Az elsőhöz 180 ppm, a másodikhoz 280 ppm széndioxid koncentráció tartozik. Ha a Föld az egyikből kilendül, akkor nem áll meg, amíg el nem éri a másikat. Jelenleg az Ember felfelé lendítette ki a 280 ppm-ből, és 2013 májusában elérte a 400 ppm-et. Mindeközben az emberiség megállás nélkül tovább nyomja a CO2-t. Van viszont egy olyan ésszerű sejtés, hogy valahol 400 ppm fölött kell lenni egy másik egyensúlyi állapotnak, amit ha elérünk, akkor onnan nincs visszatérés. Ezért lett volna fontos, hogy leálljunk a CO2 termeléssel, mert vissza kellett volna térnünk a 280 ppm-hez.
Látszólag nem történik semmi, de nem lehet megnyugodni, mert ismert tény, hogy a lokális ökológiai rendszerek hirtelen, és visszafordíthatatlanul állnak át az egyik állapotból egy másikba, amennyiben egy adott kritikus értéket elérnek. Feltehetően a globális ökológiai rendszer ugyanígy működik, és most az emberi faj tevékenységéből kifolyólag egy kritikus küszöbértéket fogunk elkerülhetetlenül átlépni. Ez már elkerülhetetlen, pláne, hogy nem történtek lépések az elkerülésére, vagy legalább a késleltetésére. Minden megy úgy tovább, ahogy eddig ment.
Az első megjegyzésre érdemes tény, hogy a klímaváltozás következményeinek az előrejelzése krónikusan optimista volt a múltban (és gondolom a jelenben is). Fussunk végig ezen a listán, ahol megkapjuk ki milyen melegedést jósolt 2100-re:
2007. IPCC: 1°C melegedés várható.
2008. Hadley Meteorológiai Kutató: 2°C melegedés várható.
2009. ENSZ Környezetvédelmi Program: 3,5°C melegedés várható.
2009. Hadley Meteorológiai Kutató: 4°C melegedés várható.
2010. ENSZ Környezetvédelmi program: 5°C melegedés várható.
Megjegyzem, hogy ez a könnyed dobálódzás a számokkal szörnyű dolgokat takar. Általános vélekedés, hogy a 2°C növekedés eltörli a jelenlegi civilizációt. 4 °C növekedés lehetetlenné teszi az ember számára az életet a Földön. Gondolkozz praktikusan. Most volt nálunk 6 napig tartó 36 °C, és szédelegtünk. Képzeld el, hogy mi lenne, ha májustól szeptemberig a napi maximum 40-45 °C között változna. Túl lehet azt élni? Lehet, hogy az Emberiség (egy része) tudná magát adaptálni egy ilyen környezethez, de nem 10 év, hanem 10 generáció alatt.
Állapítsuk meg, egy termonukleáris háború vagy kitör, vagy nem, valószínűleg nem (ha eddig sikerült elkerülni). Egy gazdasági összeomlás bizonyára katasztrofális, de már 5 éve sikeresen elkerülik (papírforma szerint már rég be kellett volna következnie), és lehet, hogy sose lesz, „csak” az életkörülmények romlanak folyamatosan. Könnyen lehet világra szóló halálos járvány, de egy betegséget nem lehetetlen elkerülni. És így van ez minden mással. Kivétel képez a klíma. A klímaváltozás nem csak elkerülhetetlen, de folyamatosan és megállíthatatlanul halad előre. Bár mit teszünk, ma már a végső katasztrófát elkerülni nem lehet, olyan biztos, mint a halál. Az emberiség megfőzi önmagát. A bogrács már a helyén van, a tüzet már alágyújtották, már csak idő kérdése és felforr a víz. Az 5 éves unokád keserves kínhalált fog halni, és nagy valószínűséggel mindenki, aki 2000 után született, hacsak nem viszi el előbb a halál. Ha ezzel nem tudsz szembenézni, akkor ne olvasd tovább. Ha hitetlenkedsz, és tovább olvasol, akkor nézd végig a következő listát:
2000: Anglia legszárazabb éve 1776 óta (feljegyzések kezdete).
2003: Európa legforróbb nyara legalább 500 év óta.
2007: Anglia legtöbb csapadéka május-július között 1776 óta.
2008: A legszárazabb tél a Közel keleten 1902 óta.
2009: Az ausztrál Victoria állam hőhulláma rekord meleget ad.
2010: Nyugat Oroszország legforróbb nyara 1500 óta.
2010: Pakisztán csapadék rekord.
2010: Columbiában csapadék rekord.
2010: Amazonász folyó rekord alacsony szintje.
2011: Franciaország legszárazabb tavasza, 1880 óta.
2011: USA több államában rekord szárazság és meleg, 1880 óta.
2012: Az USA teljes területén a legforróbb Július, 1895 óta.
Lehet engem cinikus vészmadárnak tartani, ki lehet találni, hogy haldokló vén fasz vagyok, aki alig várom mások halálát, meg ami belefér. Azonban az igazság az, hogy 1961 óta (Néma tavasz) minden évben csak rosszabb és rosszabb jelentéseket, véleményeket, kutatási eredményeket olvasok, és a folyamat gyorsul. A jövő annyira szörnyű, hogy a tények közlése után senki se mer tovább lépni és elképzelni, hogy mi fog történni. OK, az idén a dunai áradás rekordot döntött. A nemzet összefogott, mindenki meg van elégedve. Jó munkát végeztünk, csak….. kibírhatatlan mennyiségű szúnyog lépett elő egyik napról a másikra. Valahogy ki fogjuk bírni, de ezzel nincs vége a dolognak. Jövőre, vagy 2 év múlva még nagyobb árvíz jön, majd még nagyobb, és így tovább. Meddig lehet magasítani a mobil gátakat? Teljesen mindegy, mert lesz annál is nagyobb áradás. Hogyan fogjuk adaptálni magunkat, ehhez a mellékjelenséghez? És ez csak egy mellékjelenség.
De ha azt hiszed, hogy én unikum vagyok baljós előrelátásommal, akkor nézz körül! + 4°C esetén kizárólag a kihalásunkra készülhetünk fel, állítja a Guardian-ben Oliver Tickell:
Oliver Tickell’s 2008 synthesis in the Guardian) Aki nem tudná, a Guardian nem egy bulvárlap, hanem egy nagytekintélyű angol független napilap. Például Edward Snowden leleplező bizonyítékait a Guardiannek küldte el, akik leközölték. Feltételezhetjük, hogy alaposan utána néznek, mielőtt valamit leközölnek. Tehát Tickell könyvében arra teszi le a voksot, hogy +4°-ot nem lehet túlélni, de itt nem áll le, elmondja, mit kellene tenni. Minek? Úgyse teszünk semmit. Pedig arra is rámutat, hogy a klímaváltozás messze nem lineáris, ami igaz (akik exponenciálisról irkálnak, azok nem tudják mit jelent). Hogy néz ki ez a semmittevés 2013-ban. Megjelent:
22 April 2013 article in the Washington Post
Tehát az embereknek mindössze 47 százaléka gondolja, hogy a globális felmelegedés „nagyon komoly probléma”. 13 százalék meg van róla győződve, hogy egyáltalán nem probléma. A vonat már rég elment, 13 százalék még mindig nem tud semmit.
Na, igen, rég elment, mert a pozitív visszacsatolásokat alig veszik figyelembe. Még olyan nyilvánvalót se, mint a sarki jég elolvadása, és a fehér jég, és a szürke óceán albedoja közötti különbség. A legfontosabb a permafrostban lekötött szén, ami 1,5 trillió tonna, vagyis a légkörben lévő CO2 kétszerese. És ez metán formájában van jelen, ami 25-ször potensebb, mint a széndioxid. Ennek várható felszabadulását az alábbi grafikon mutatja be.
Asztrofizikusok korábban úgy gondolták, hogy a Föld az ember által lakható keringési zóna közepén helyezkedik el. A valóság ettől távol áll. Jelenlegei ismereteink szerint indicates a Föld az ember által lakható zóna szélétől mindössze 1 százalékra kering, ami azt jelenti, hogy viszonylag kicsiny változás az atmoszférában számunkra lehetetlenné teszi az élet fenntartását. Klímaetológusok által elfogadott tézis szerint a +1°C emelkedés (gyakorlatilag már ott vagyunk) visszafordíthatatlan. A másik, fiziológiai tézis, hogy az ember + 35°C levegő hőmérsékletet már nem képes tolerálni 100% relatív légnedvesség alatt, árnyékban, ventillátor által hajtott légmozgás mellett se. 2010-ig bezárólag a Földön, néhány helyen max. 30 °C fordult elő 100 % relatív légnedvesség mellett. Vagyis már nem vagyunk nagyon messze a +35°C-tól. Még az idén nyáron lesz néhány extra meleg nap. Figyeld meg, és képzelj el ebből néhány hónapot minden évben. Aztán döntsd el magad, milyen kilátásaink vannak. Aki részletesebb információra vágyik: http://guymcpherson.com/2013/01/climate-change-summary-and-update/
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
Tibor bá’
A klímás posztjaid kikészítenek.. a leglekeserítőbbek az egész szaros globális problémák közt, a többi csak bohóckodásnak tűnik mellete, ugyanakkkor erre van a legkevesebb behatási lehetőségem.. demotivál..
(mindjárt keresek egy klímaszkeptikust, és vígasztalódom vele, ha már úgyis mindegy 🙂
(nem komoly)
helyreigazítás:
mellette, lekeserítő= elkeserítő, valamint nem többi poszt tűnik bohóckodásnak, úgy értettem a többi probléma tűnik a klíma mellett annak.
Bocsánat, kapkodtam.
És ha ások egy pincét a kertben és ott fogok hűsölni egész nap?
Anno a homo sapiens Afrikából indult, és kiszorította az europai „majmokat”. Ha Europában +4 fok lesz, az pont megfelel a busmanoknak, mi meg megyünk fókát zabálni 🙂 Már ami marad belőlünk és a fókákból 🙂
Mielőtt bekövetkezne a konkrét fizikai hatása az emberekre (természetesen már most is van, csak nem állandósult) Gyanítom, hogy lesz egy katasztrófális hatása ami az emberek mentális állapotában okozhat majd súlyos változásokat. Sok minden megváltozik majd olyan tekintetben, hogy ami előtte kellemes időtöltésnek számított, vagy az emberek szívesen csinálták az olyan kellemetlen cselekvéssé válik, hogy az emberek egyszerűen tehernek fogják érezni. Ez pedig közvetlenül fog érinteni rengeteg szolgáltatást, terméket, piacot. Persze most nem arra gondolok, „jajj istenkém, bezárnak a strandok mi lesz a palatinusszal” De ha arra gondolsz, hogy déli államok turizmusa teljes egészében összeomolhat, akkor már nem is olyan banális dologról beszélünk.
Korrekt összefoglalása a lényegnek, egyetértek. A permafrost metán által generált klímaváltozáshoz képest még a III. vh is csak kosztümös főpróba lenne, ergo elsődlegesen azt kellett volna elkerülni, de ez immáron lehetetlen. Átléptük a Rubicont, innen nincs visszaút. Alea iacta est.
3:
Akkor te leszel a klimakültusz hungarikus szubterra!
(A klíma elől a föld alá menekülő magyar!)*-*
1:
Dorka, ilyen posztot én nem írok le viccből.
1…5:
Olyan érzésem támadt, hogy nem értitek a helyzetet (gödör ásás, stb.) 35 °C (wet bulb) tehát úgy mérve, hogy a higanyt tartalmazó üveggömbön nedves textil „zokni” van. Ami azt jelenti, hogy 35 °C-on a relatív légnedvesség 100 %. Az ember nem képes létezni, mert az élet fenntartásához kell kb. 2000 kcal, ami oránként kb. 100 watt. Ennyi hőt kell(ene) disszipálni a környezetre. De ezt a hőt nem lehet elveszíteni, mert mi 36˘°C vagyunk, a környezet 35 °C és hiába izzadunk, nem párolog el (ami hőelvonással járna) mert a relatív légnedvesség 100 %. A környező levegő telített. Ez fizika. Ez tény. Ezt nem lehet kivédeni, csak zárt helyen légkondícionálással nap 24 órán át. Ki dolgozik és hol? Max 10 pőercre emehetsz ki a szabadba. Az élet lehetetlen!!!
Ha ez a poszt igazsággá válik, akkor Tibor bá’ teljesen feleslegesen koptattad eddig a billentyűzetet. Nézhetted volna helyette a csajokat. Vagy lehettek volna pucérnős posztok. 🙂
9:
Nem volt felesleges, mert akkor például ezt most nem írhatnád. 🙂
8.
Én folyamatosan 32-34°C ban élek. Este is a legalacsonyabb hőmérséklet olyan 28-29. Ez alá nem megy a hőmérő március-április óta. Akkor sem megy lejjebb a hőmérséklet, ha esik. Még úgy sem ha ez 2 napig tart. A Légkondit ha lehet nem használjuk egyrészt mert útálom ha kimegyek konyhába és arconvág a párás döglött meleg, a növények se szeretik. Inkább csak sima ventillátor. Elég jól viselem, de ez csak annak köszönhető, hogy itthon dolgozok, online. Legtöbbször egy szál shortban, és naponta többször beállok a hideg tus alá.
11:
Nem lehetetlen az élet (bár messze nem kellemes) +34°C-on, ha a relatív légnedvesség 70 % alatt van, mert a levegő még képes felvenni vizet, ami a te izzadságod lehet. Akkor pedig a lepárolgott izzadság hűti a testet. Ha nem tud lepárologni, akkor saját belső hőd ől meg.
ugyaltszik megiscsak utana kell neznem a hidroponias termesztesnek:) klimatizalt passzivhaz, sok napelem a tetőn, a pinceben elelemtermesztés. kitudja hany m2 kell egy szemelyre? 🙂
13:
0,6 m x 1,8 m = egy kicsit több, mint 1 m2. 😀
11: „naponta többször beállok a hideg tus alá”
Nálunk 24 órán keresztül nem volt víz. Egy kínszenvedés volt… 🙂
Szóval ha melegszik az időjárás, akkor az elektromos hálózat túlterhelődik, a szolgáltatók nem bővítenek /pláne nálunk/, de ha kapacitást fejlesztenének, azzal még csak gyorsítanák a folyamatot.
Szóval se áram, se víz nem lesz… ventillátor, klíma, tus felejtős…
Talán megmozdul vmi az USA-ban végre – bár nagy harc megy ez ellen is :
„President Obama just threw down the gauntlet on climate change. Just minutes ago, I sat in the room with President Obama as he spoke to the nation and laid out a plan to address climate change, which includes directing the EPA to cut carbon pollution from all of our nation’s power plants — the nation’s largest source of climate change-inducing pollution — for the first time ever.
And what’s more? President Obama also said that the dirty and dangerous Keystone XL tar sands pipeline will not be built if it increases carbon pollution. ”
„How we respond over the next 72 hours will determine whether the nation rallies around President Obama’s call to climate action or whether your elected officials get fooled by Big Oil and Dirty Coal’s propaganda and high-paid lobbyists.
We’ve already heard some of their talking points from their congressional cronies. Last week, before the announcement was even made, Speaker of the House John Boehner was telling his base that any plan to act on climate change would be “absolutely crazy.”
Mindenestre a civil mozgalmak lobbija is erősödik mindenütt.
http://www.environmental-action.org/blog/watch-president-obamas-climate-speech-live
16:
Sorry, much too late, President Obama, much too late. 🙁
Nyilván lesznek majd, akik életképtelennek bizonyulnak majd, de életmód-váltással elviselhető a 35 fok feletti hőmérséklet is.
Bevezethetjük a sziesztát, inkább hajnalban és este végezni nehéz fizikai munkát. Széles karimájú kalapok viselete is terjedhet. Inkább pásztorkodni, mint kapálni. Lakó- és munkakörnyezetünket is alakíthatjuk úgy, hogy árnyékot, légáramlatot biztosítson.
Vannak szakács barátaim, akik nyáron 50 fok körüli hőmérsékletű konyhában nyomnak le 12 órákat. Ezt persze csak fiatalon lehet huzamosabb ideig csinálni.
18:
+35°C és wet bulb +35°C nem ugyanaz. 8. alatt elég jól elmagyarázom.
Gratulalok Tibor ba, egy kituno oszefoglalo a helyzet komolysagarol
Mi emberek sokkal jobban toleraljuk a homersekleti ingadozasokat. A jovo nagy kerdese, hogy a novenyzet hogy fog reagalni a klimavaltozasra. Mert ha nem jol reagal, akkor bekovetkezhet az a helyzet, hogy mar sem megvenni, sem megtermelni nem fogjuk tudni az elelmet.
Viszont erdemes meg annyit tudni Guy McPersonrol, hogy nagyon komolyan gondolja az allitasait. Annyira, hogy a jol fizeto egyetemi tanari allasat hatrahagyva elkoltozott a felesegevel New Mexicoba egy onellato kozossegbe. Sot tudatosan meg gyermeket sem vallalnak a kilatastalan jovo miatt.
Nem tudom érvényes-e még hogy a Kárpát-medencében dupla felmelegedés várható?
Azt sem tudom hogy miből feltételezhető a 100%-os relatív páratartalom a jövőben a hőség alatt.
Pár éve azt irogatták hogy az 1970 után születettek pusztulnak el mindenképp nem természetes módon./Illetve ez természetes mód lesz mert a természet nyiffant ki./
Ezzel a 2000-es év utáni dologgal túlzott optimistába váltottál Tibor bá’.
21:
Hetesinek volt a jelmondata. Én sose írtam, hogy 1970 utáni. jelenleg 2035 a pokol éve. Ekkor ezek az emberek már 65 évesek. Idősek, akik rosszul tűrik a szélsőségeket. Nem fogják megérni a 2035-öt, de haláluk kb. „természetes” lesz. De egya 2000-ben született csak 35 éves, életerős, ellenálló. nem fingik ki két-három front váltástól. Na, rájuk vár a pokoli világ.
A Mazuri tavaknál milyen lehet majd 2035-ben?
23:
Egy pinahajszállal jobb, mint a Balatonnál.
hm.. kicsit többre gondoltam.. azért ott nagyon sok a víz, meg a fű.. és jóval északabbra van..
21.-22.
Hetesi az 1960 után születettekről ír (nem az 1970 utániakról). Pontosan:
„Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele.”
http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf
25:
Ez az, VÍZ. Ez adja a légnedvességet, ami lehetetlenné teszi, hogy az izzadság leszáradjon rólad.
26:
Bocsika, nálam plusz-minusz 10 év nem számít. 🙂
21:
Hasra ütve: 50 °C-nál a 70 % megfelel 35 °C-nál a 100 %-nak. – – – Sivatagban ki lehet bírni a 70 °C is, mert a relatív légnedvesség 10 %.
1. Dorka:
„A klímás posztjaid kikészítenek.. a leglekeserítőbbek az egész szaros globális problémák közt, a többi csak bohóckodásnak tűnik mellete, ugyanakkkor erre van a legkevesebb behatási lehetőségem.. demotivál..”
Jogos, hogy ez idegesít a legjobban. Engem viszont még mindig a közbiztonság romlása, a „Mad Max-világ” zavar inkább.
Olvastam, hogy háborúkban a katonák mindig annál jobban kikészülnek, minél személyesebb az ellenség. Ezért van szükség néha „dehumanizációra”. Egy bombázás állítólag kisebb feszültséggel jár, mint egy árokban átvészelni egy hosszú fegyveres ostromot.
Szóval hiába okoz nagyobb kárt a klímaváltozás, és jár komolyabb hatásokkal (ha az atomháborút nem nézzük), szerintem az embernél nincs semmi félelmetesebb. Felőlem jöhet a vénuszi forróság is, azt már úgysem élnénk meg. 🙂
De tényleg, én a természetben történő változásokat könnyebben el tudom fogadni (még ha emberek miatt történik is), mint az emberi agressziót és hülyeséget.
OFF: Amúgy a Vénuszon is az üvegházhatás miatt van olyan kib. nagy forróság. Optimizmusra ad okot, hogy nálunk nem várható kénsav-eső, 300 km/órás szél és 500 °C-os „kánikula”. 😛
27. Tibor bá:
„Ez az, VÍZ. Ez adja a légnedvességet, ami lehetetlenné teszi, hogy az izzadság leszáradjon rólad.”
Na ezért is jó hely a Vénusz. Ott egyáltalán nincs páratartalom.
Ott aztán minden leszáradna rólunk. 😀
1:
Tessék Dorka, csak, hogy ne legyen rossz kedved. 🙂
És különben is, ha a NASA mondja….
http://t7.hu/0j98
Mielőtt gyorsan fejbe lőném magamat, mert jön a világvége, addig pár megnyugtató szó mondanék Dorkának:
Tibor bá’ meglátásai nagyon helyénvalóak, de az ő jósgömbje se tökéletes. Nem lehet és nem is érdemes hosszú távú klímamodelleket készíteni, mert annyira kaotikussá válik a projekció X év után, hogy akár a végeredmény az ellenkezője is lehet. Lineáris projekció(most X, holnap X+1) megint nem vezet sehova, mert a klíma ritkán ilyen stabil mint most. Magyarán kaotikus ugrások is beleférnek, teljesen természetes is, volt is rá példa a közelmúltban, ezért az egész modell rövid távon csődöt mondhat.
Egy egyszerű példával élve, egész globális felmelegedést sutba vághatjuk, ha kitör a Yellowstone/Kanári szigeteki szupervulkán, megmakacsolja magát a Nap, és visszafogja az aktivitását,stb.
Szó szerint nem érdemes ezen stresszelni, mert kis hatásod van rá. Természetesen nem kell a fejünket a homokba dugni, és nem agitálok a fosszilisek mellett, de nem is kell gyorsan a kötélért szaladni, hogy a fára felkössük magunkat klímavédelmi okok miatt 🙂
Pl pár hónap múlva ki lesz kötve nálunk a gáz, hőszivattyúval fűtök majd(egyszerű split klíma), meleg vizet napkollektorral állítom majd elő, villanyigényemet a napelemmel oldom meg, világítást LED-el, stb. Kicsi a lakás, és nem vagyok pazarló fajta, ezért az egész megúszható pár millió Ft beruházással. Lehet sopánkodni(ne vedd magadra), de lehet aktívan is tenni ellene. Az említett energetikai korszerűsítéssel nem lesz energia számlám, csak közös költségem és net díjam. Mindezt egy 18 lakásos társasházban…
31.
Ilyen eszközökkel nem tudsz önellátó lenni, mert mind karbantartásra szorul. Ha jön a sokat emlegetett geddon, akkor nem tudsz majd beugrani a boltba egy tömítésért, vagy netán komolyabb dologért.
31:
„Az említett energetikai korszerűsítéssel nem lesz energia számlám”
Amíg meg nem adóztatják az otthoni sziget üzemeket. Amíg csak itt-ott van néhány, nem foglalkoznak vele, de ha tömegesen válnak le az EON hálózatról, akkor biztosra veszem, hogy a kiesett profitot más módon, de be fogják sajtolni.
Amúgy jól látod a helyzetet.
32: milyen komolyabb karbantartásra szorulna egy napelemes rendszer? Min. 20 évig termelnek a modulok. Max az akkukra kell gondolni és egy tartalék töltésszabályzóra esetleg.
31 Dajtás:
„…(az) egész globális felmelegedést sutba vághatjuk, ha kitör a Yellowstone/Kanári szigeteki szupervulkán, megmakacsolja magát a Nap, és visszafogja az aktivitását,stb….”
Te Dajtás, ebből a „satöbbiből” mondj már nekem egy párat mert nekem valahogy még ez a kettő sem igazán állja meg a helyét.
Elment a kedvem a poszt után még a hideg sörtől is.
Mostanában tényleg Geddonos cikkeket írsz Tibor bá.
Remélem a következő téma az itt emlegetettek kivédésének módozatairól fog szólni.
Teszem azt napelemes megoldások, páramentesítés és hasonló okosságok.
34:
„valahogy még ez a kettő sem igazán állja meg a helyét…”
Mint ahogy egyetlen klímamodell sem, amit elkezdtek a 70-es évek óta „kreálni”. Folyton „foltozásra” szorulnak, és az első számítások szerint már el kellett volna jönnie az apokalipszisnek.
Amúgy fűtéskorszerűsítés előtt vagyok. gondolkodom a teljes fűtési rendszerem lecserélésén is. Tehát jöhetnek az ötletek.
33. Curix:
„biztosra veszem, hogy a kiesett profitot más módon, de be fogják sajtolni.”
Nem tudom halottatok-e róla, de ha jól emlékszem nem is olyan régen az EU olyan magas büntetővámot nyomott a Kínából Európába behozott napelemekre ami kiverte a kínaiaknál a biztosítékot. Miközben milliókat költ a maszatolásra „hogy így zöld energia meg úgy zöld energia” -miközben az alsó sőt a közép-alsó rétegnek ez gyakorlatilag luxus- kiderül, hogy lenne itt megfizethető napelem és annyira nem is kell már beszarni a médincsájna dolgoktól. Szóval rányomtak valami 60-70% körüli büntetővámot de úgy, hogy az EU-ban ha az összes gyár maximumon termelne se tudna annyit előállítani amennyire egyébként igény van. Na ilyenkor kérdőjelezem én meg az EU-s tagságunk értelmét.
38:
Az Usa ezt már azt hiszem tavaly meglépte a kínai modulokra.
Kérdés költői: miért csak a napelemekre?
Ma már szinte minden komolyabb politikai döntés mögött így vagy úgy, de az energiaforrások kérdése lapul meg.
A napelemek az elkövetkező évtized egyik legnagyobb biznisze lesz.
31 Dajtás:
“…(az) egész globális felmelegedést sutba vághatjuk, ha kitör a Yellowstone/Kanári szigeteki szupervulkán, megmakacsolja magát a Nap, és visszafogja az aktivitását,stb….”
Ha +1°C-kal megemelkedne a globalis homerseklet,
ha az eszaki sarkon elkezdene szivarogni a metan, 6-8°C-kal megemelkedne az atlaghomerseklet es elolvadasnak indulna az osszes jeg,
ha az oceanok vize elkezdene savasodni,
ha a gleccserek visszahuzodnanak,
ha a vilag mezogazdasagi termesei megcsappannak, stb,stb.
Igen, csakhogy nem ott tartunk, hogy HA, hanem ezek MAR folyamatban levo esemenyek!!!
39.
De most őszintén nem gusztustalan ez az egész? Igen legyen szigorú minőségellenőrzés. Ne hozzanak be Sunyi mp3 lejátszót ami szétesik ha felcsavarod a hangerőt, Se Oalvin Kleine meg Adios Neki alsógatyát, sőt mérgező gumikacsát se meg semmit ami gyakorlatilag káros a testi-lelki egézségre. De itt már réges régen nem arról van szó. Küldtem haza LED-es izzókat anyáméknak. összesen nyolc darab volt, számlát mellépakoltam, a legdrágább ezek közül 27 Yuan volt. Ez egy 7W-os 3600-3800Kelvines izzó, ami már onboard chipes izzó, tehát ki be kapcsolást jól tűri, nagyon jó a lumen értéke és még 12 órás üzemelés után is kézzel kicsavarom mert langyos. Ennek az ára otthon 5000 forint körül van. 2+1 év garanciát kaptam rá a boltban itt Kínában, otthon egy évet lehet látni átlagosan. Nagyjából olyan 50-60-as izzónak felel meg. Felháborító, hogy hiába van meg a technológia, hiába lenne rá otthon ember aki ezt forgalmazná, hiába lenne rá vevő, egyszerűen mire mindenen keresztülrágnád magad véged. De ez még hagyján. A vámosok kibontották, és ki akartak anyámékkal fizettetni valami 8000 forintos vámot. Erre úgy felbasztam magam, hogy felhívtam a vámosokat skypon. Számla a dobozban volt, a magyar nevem a számlán, ráadásul angolul! nem kínaiul írva a tételek. Beszkenneltem a vízumomat, és átküldtem nekik emailen, hogy lássák ez tényleg én vagyok. És mindez 8db led izzóért ami szerintük több mint 25 ezer forintos érték. Itt meg csomagküldéssel együtt nem volt több mint 150 Yuan.
25: felejtsd el, tele az ország őshonos zsidókkal, nem ábrándoznak róla, hogy külföldi zsidókkal osztozzanak az erőforrásokon! 🙂
Amúgy a lengyelek gőzerővel telepítik a szőlőt, bízva a felmelegedésben…
Nem lesz semmi probléma a klímaváltozásból.Majd költözünk mindig északabbra és északabbra.A helyünkre költöznek majd a bevándorlók a déli területekről, akik már most hozzá vannak szokva a +35C és 100% páratartalomhoz.Már most állnak 100ezer számra üresen az ingatlanok.Ha valaki nem költözik, és problémája lesz a meleg éghajlat, ne engem okoljon, én szóltam időben! 2013.
30. Curix:
Értelmezted azt a cikket, amit belinkeltél?
a.) Tehát a cikk azt állítja, hogy a C02 visszaveri az infravörös sugárzást, ezért nem melegítette fel a Földet a mostani napkitörés.
Na most ha ezt elképzelnéd a földi bioszféra felől nézve, nem ugyanez lesz a hatás, a hővisszaverés?
b.) Mint minden, ez se 100%százalékos visszaverést jelent.
Mert ha így lenne, azaz minden infravörös sugárzást és energiát visszaver az az űr felé a felső légkörben található C02 , akkor mivel magyarázod a földön uralkodó, a világűr hidegéhez képest elviselhető klímát?
38:
”
Szóval rányomtak valami 60-70% körüli büntetővámot de úgy, hogy az EU-ban ha az összes gyár maximumon termelne se tudna annyit előállítani amennyire egyébként igény van. Na ilyenkor kérdőjelezem én meg az EU-s tagságunk értelmét.”
Akkor árnyaljuk a képet:
a.) Az egész napelemes sztori igazán Németországból indult el. Állami támogatás a telepítésre, felfuttava a hazai ipart. Ekkor Kínában még javában építgették a szénerőműveiket.
b.) Mivel volt rá kereslet, Kína jól megdotálta a napelem iparát. dömping áron értékesített, az ilyen támogatással nem rendelkező nyugati cégek tönkre mentek, jelenleg a világpiac 70-80%-át uralják.
Könnyen elképzelhető, ha a piac közel 100 %-át uralják , nem fognak ilyen alacsony áron termelni (monopólium), lást a ritka földfémek esete.
Így ez valahol stratégiai kérdés.
A védővám meg jelenleg 1x %, később megy fel 4x%-ra.
c.) Az EU-Kína kereskedelmi háború kirobbanása után a reakciók:
1.) Kína is el kezdte támogatni a telepítést, úgy mint korábban (és talán még csökkentett mértékben még most is) Németország.
2.) A kínai cégek Kínán kívülre helyezik a termelést.
Más ázsiai és EU-s (!) országok, így rájuk a védővám nem fog vonatkozni.
PZuj,
Németország… vagy egyes német cégek? A kettő nem ugyanaz. Nézd, a legkevésbé sem akarom védeni a kínaiakat sőt még csak nem is a mellettük emelem fel a hangom. Lehet, hogy 2004-ben még sehol sem voltak, de azóta eltelt 10 év, ás úgy tűnik azóta se sikerült az EU-ban létrehozni egy olyan ellátást ami megfizethető áron kínálja a napelemeket és kielégíti a szükségleteket, ami távolról sem csupán egyéni érdek. 10 év után monopóliummal vádolni a kínaikat azért, mert felvették a versenycipőt, belehúztak és most azt mondják tessék srácok itt a napelem olcsóbban, azért nevetséges. Monopólium? Ennek az ég egy adta világon semmi köze a monopóliumhoz. Sőt, ha jobban utánaolvasol, még maga Merkel is beismerte, hogy túl messzire ment az EB már csak azért is, mert az országok többsége nem támogatta, sőt kifejezetten ellenezte a büntetővámot.
30: Curix:
Az általad belinkelt cikk mondanivalójára, Tiborbá már előzetesen többször válaszolt, sőt rámutatott, hogy miben tévednek akik ezt az álláspontot képviselik. De a cikk végén a hozzászólók is egyet értenek abban, hogy az eredeti jelentés kiforgatásáról van szó!
Egyébként nagyon örvendek ha vannak olyanok mint te, akik az ellentétes álláspontot képviselik, mert, az is fontos az embernek, hogy lássa a kritikáját is egy adott gondolatnak…
Hát…..
sama kivételével szégyent hoztok a fejemre. Tényleg nem lehet megérteni, amit írtam? vagy nem vagytok rá hajlandók? Kicsit mindig északabbra megyünk? Kitőr egy szuper vulkán? Félremagyarázott NASA jelentés? Energia takarékos napelemes lakás?
A Föld egyre gyorsabb tempóban, megállíthatatlanul melegszik. Ébredjetek fel!!!
Egyébként ezzel a napelemesdivel kapcsolatban az a legelszomorítóbb, hogy tulajdonképpen nincs is különleges nyersanyag igénye. Azt se hiszem el, hogy egyedül a németek rendelkeznek a megfelelő technológiával, mérnöki tudással. (Legjobb példa erre kína, 10 évvel ezelőtt) Szóval akkor miért is?
Tibor bá, tök mindegy ki mit hoz a fejedre, ha azt mondod, mindegy mit csinálunk, végünk. Akasszuk fel magunkat? Frászt!
Nem mindegy ki mit hisz? Ad valami előnyt, ha valaki elfogadja amit írsz,(valószínűleg helyesen, és ésszel, és a legvalószínűbb formációt előrevetítve)- és fejet hajt a halál előtt?
Élnénk ma, ha az első jégkorszak előtt elmagyarázza valaki az emberiségnek, hogy vége?
Re:Gorgon
Fűtéskorszerűsítést meg kell hogy előzze a takarékosság.
Ne cseréld le pl a gázkazánodat kondenz gázkazánra ha nincs szigetelés a homlokzaton. Legolcsóbb megoldás, ha saját házról van szó, ha a padlást leszigeteled 40cm kőzet/üveggyapottal(nem elírás), csak utána jöhet a homlokzat szigetelés min 15-20cm grafitos EPS-el(kőzetgyapottal), majd legvégül nyílászárót érdemes lecserélni 3 rétegű üvegezésre. Sorrend szerint ezt érdemes megcsinálni, mert a padlás szigetelés térül meg leghamarabb(kb 1-2 év)
Ha leszigeteltél mindent, akkor jöhet a gépészet csere. Ha ésszerűen és jól csinálták meg a szigetelést, akkor a hőigényed akár 1/5 is lehet a régihez képest(nem tudom mi a kiinduló állapot). Eleve csökkentett hőigényre kell venni gázkazánt, elgázosító kazánt, akármit. Extrém szigeteléssel elérhető, hogy pár kW-al kifűtsön az ember egy 100m2 lakást, amit akár csupasz olajos villanyradiátorral is meg lehet oldani. Ha van napelem a tetőn, akkor villanyszámla se lesz…
Egy dologra kell figyelni, ha az ember neki áll szigetelni, hogy biztosítani kell a passzív szellőztetést. Újabb nyílászárókban ez már alapértelmezett. Extrém szigetelésű házaknál légkezelő szükséges.
Nálam a társasház miatt nem megoldható az egyéni homlokzati szigetelés, ezért csak az ablakcsere, és a födémszigetelés jöhet szóba. „Régi” 11 éves dupla üveges műanyag nyílászáró helyett 3 rétegű ablak, padlón és födémen min 10cm szigetelés lesz. Kicsi lakás és a relatív kevés hőigény miatt 2db split klímával kifűthető a lakás, aminek a villanyigényét napelemmel állítom elő. Alapértelmezetten visszatáplálós rendszerű lesz, de az ördög nem alszik, át tud menni a rendszer sziget üzembe is.
Emberevős geddonra nem készülök, nincs értelme jelenleg erre készülni, mert nem úgy fest a helyzet hogy efelé tartanánk. Helyette a folyamatos lecsúszás lesz inkább, ami jól látszik az utcákon is(sok csöves a belvárosban). Közép távon(10év) én se akarok városban élni, vidékre húzom majd el a csíkot. Ott már teljesen járható a minden tekintetben az autonóm élet…
46:
„10 év után monopóliummal vádolni a kínaikat azért, mert felvették a versenycipőt, belehúztak és most azt mondják tessék srácok itt a napelem olcsóbban, azért nevetséges. Monopólium? Ennek az ég egy adta világon semmi köze a monopóliumhoz.”
Akkor mégegyzer, részletesebben:
Amikor indultak keményen dotálták a kínai cégeket és jelenleg is dotálják a kínai cégeket (kedvezményes hitel stb), ami versenyhátrányba hozza a nem állami, főleg nyugati cégeket.
Ennek következményeként a nem állami támogatású cégek tönkre mennek és növekszik a kínai, állami támogatású cégek piaci részesedése.
Ekkor kialakul a monopólium, amivel vissza lehet éni, és Kína IS visszaél lásd ritkaföldfémek esete.
Annyi különbséggel, hogy itt még nem volt idejük megvárni, hogy a konkurencia teljesen tönkre menjen és megvalósítani a monopóliumot.
A nyugat azt hiszem tanult ebből a példából, de egy bánya nyitás több éves project, nem megy máról holnapra.
Az ár több okból csökkent:
a.) technológia fejlődés hatása
b.) tömegtermelés hatása
c.) Kínai dömpingár hatása, amivel egy ideig a nyugati cégek megpróbáltak lépés tartani, de törvényszerűen elvéreztek, véreznek.
Re Tibor bá’
Most komolyan, sírjak 7/24-ben, akasszam fel magamat, miközben harakirivel kibelezem magamat? Frászt. Élet élni akar, és nem azon töpreng, hogy hogyan. Magam is hard core geddonista voltam, lövészklubba jártam fegyvert forgatni, kezembe volt vagy 15 féle lőfegyver, hogy ha eljön a geddon, akkor majd használni is tudjam ami a kezem ügyébe akad. Mit adott? Beteges rettegést, és depressziót. Még szerencse hogy van egy jó lelkű asszony(feleségem) aki felébresztett, hogy az kapjuk amit akarunk. Ha rakásradöglős emberevős geddont akkor azt, ha nyugis és boldog életet akkor azt. Érthető okok miatt inkább az utóbbit választottam.
Mi lett a választás eredménye? Olyan munkát találtam amit szeretek, nincs habzsidőzsi,de nincs is adósságunk, gyereket vállaltunk,stb,stb. Teljesen tisztában vagyok a negatív verziókkal/jóslatokkal, sőt…(aki ismer IRL tudja miért), ennek ellenére még sem készülök világégésre. Sok mindent másként csinálok, pl napelem a háztetőre, tartalék villamos rendszer, de nem akarom várni a világvégét. Eljön az magától is 🙂
Részemről ez nem önámítás, egyszerűen csak azt sejtem(nem tudom!), hogy lesz valami a közeljövőben, ami gyökeresen megváltoztatja az életünket. Semmi racionális indokom nincs rá miért, csak sejtem. Mindennapi rettegést meghagyom másnak, mert attól nem lesz jobb nekem. Ettől függetlenül meghallgatom/hallom mindenki véleményét és ezért is járok ide olvasni/írni.
47:
Hát bevallom, a kommentekre való későbbi hivatkozásodra olvastam el a kommenteket.
Az eredeti beírásom saját kútfőből jött.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez az újabb NASA tanulmány egy indirekt újbóli megerősítése az üvegház hatásnak.
51.
Igen. Én is túlélés párti vagyok, mindegy hogy mennyire nehéz vagy szar. bedobni a törülközőt anélkül, hogy előtte tettem volna érte valamit nem az én stílusom. Egyébként ezért is elgondolkodtató hogy az északra költözés megoldás-e. Ugyanis az északra (megfelelő mértékben északra) költözésnek is megvannak a maga kockázatai és hátrányai déllel szemben. Először is az, hogy bármennyire is furcsa, a felmelegedésnek délen nincs akkora hatása mint ami a mérsékelt övben észlelhető. Itt leginkább az elhúzódó esőzések és a téli hónapokban tapasztalható hőmérsékletcsökkenés az ami tapasztalható. Az árvizek persze aggasztóak, de ez kiküszöbölhető azzal, ha megfelő környezetet választ az ember. Észak két dolog miatt is aggályos. Az egyik a hosszú hónapokig tartó tél, ami miatt a napelemes megoldás nem megoldás. Lehet, hogy délen folyamatosan hűteni kell majd a lakteret, de ott legalább van garantáltan fény télen-nyáron. Északon ezt a téli hónapokban csak fosszilis energiával lehet megoldani. A hideg azonnal halált okoz, nem úgy mint a hőség. Ráadásul az élelmiszer megtermelése is költségesebb játék akár már 10 fok alatt is. Márpedig a klímaváltozás a brutális nyári melegekkel, nem fogja azt jelenteni, hogy télen nem lesznek kemény hidegek, a napsütéses órák számára pedig a klímaváltozás nem lesz hatással.
Egyetértek Dorkával meg dajtással.
Az jó ha tisztában van az ember a várható veszélyekkel, de
a.) ettől ne bassza el a maradék életét depresszióval (ez nyugodtan lehet a pszichológia felkészülés részének is nevezni)
b.) készüljön reálisan, azaz olyan dolgokkal ami a normál életben is hasznos lehet.
Mivel a bekövetkezés úgyse olyan lesz, ahogyan most elképzeljük,lehetőleg olyan felkészülést válasszon, ami mindkét helyzetben jó és racionális. Ilyeneket az ilyeneket sorolja előre.
basszus, mai hír:
http://hvg.hu/vilag/20130628_Otven_fokos_forrosag_van_Amerikaban#rss
Tibor bá, megrémítesz néha a cikkeiddel.
53. azert valami fegyvert remelem felretettel… jol johet meg kesobb, amikor majd lopni akarjak a napelemet 🙂
meglepodtem, h van kollektorod is; nem jobb hatasfoku mar a napelem villanybojler kombo? telen is termel. Mintha epp te irtad volna a peakiol topicba, de lehethogy tevedek.
A ledes izzokhoz:
a dealextreme-rol szoktam rendelni, a postakoltseg ingyenes, aprobb rendelesekre osztva nincs vam se.
legutobb pld ezt: http://bit.ly/14Bi1oJ
csak 4 Wattot fogyaszt
52.
A véleményemet nem ezután a cikk után fogalmaztam meg. Fordítva: A te véleményeddel egyezőt próbáltam keresni. Viszont ha elolvasod látni fogod, hogy nem is innen merítettem, csupán józan paraszti ésszel gondolkoztam. Pzuj, ha a falumban én vagyok a pék, és nem tudok annyi kenyeret termelni amennyi elég mindenkinek ráadásul még drága is vagyok (pedig én is kapok támogatást) te meg még jónéhány pék szerződést akar kötni pár falusi csemegebolttal, és szállítod nekik a kenyeret olcsón, vidékről, én meg megyek picsogni, meggyőzöm a polgármestert meg képviselőket, hogy ugyan kenjenek már rád egy 70%-os helyi adót mert tuti hogy te dömpingelni akarsz, és engem tönkretenni. Szerinted mennyire ok? Na mindegy, olvasd el:
http://www.bloomberg.com/news/2013-06-02/in-eu-china-solar-panel-slapdown-no-one-wins.html
Kurva világosan fogalmaztam, de ugy tűnik átugortok mondatokon. Minden elkerülhető és valószínűleg el is fogjuk kerülni. A klíma változás NEM KERÜLHETŐ EL. Nem lőgyakorlatra kell járni, meg hasonlók. Azon kell agyalni, hogy miként lehet minél tovább kihúzni a megváltozott klíma alatt.
Re:enyime
De jobban jön ki, mert a villanyt másra is fel tudod használni.
Egy ok van, amiért még is lesz napkoli. Kb 20eFt-ért 4m2 napkolit meg tudok szerezni(porosodó raktárkészlet, nem kell senkinek). Ilyen olcsón nincs napelem 🙂
Nem raktam el, de tudom hova kell menni. Jó viszonyban voltam a lőtér vezetőjével, mutatott pár érdekes dolgot, pl el volt zárva 1 raklapnyi AK-ba való lőszer jobb időkre 🙂
Re: Tibor bá’
Ok, ezzel tisztában vagyok, nem kerülhető el a klímaváltozás, de… Hogy hova lyukadunk ki azt már senki se tudja. Annyira ismeretlen vizeken hajózunk, hogy az eddigi projekciók nem használhatóak. Én azon se lepődnék meg, ha naptevékenységtől függetlenül jégkorszakba rohannánk, és felmelegedés helyett extrém hidegek jönnének egy eddig ismeretlen negatív visszacsatolás miatt.
Egy dologban viszont maximálisan egyet értek veled, egyre inkább szélsőséges lesz az időjárás.
60.
Akkor ha elfogadtok néhány általam megtapasztalt dolgot, főleg hogy már két évet lehúztam trópusi, korábban pedig 4-et szubtrópusi éghajlaton:
Kávét, gyümölcslevest, gyümölcsöt, salátát, sőt a legtöbb kaját amennyire csak lehet lehűtöm és úgy eszem-iszom.
Nem használok nyílt lángot főzéshez. A legjobb megoldás erre az elektromos kukta. Ráadásul ebben a kaja iszonyú gyorsan megfő (percek) nem kell kavargatni, nem ragad le és baromi jó az íze. Szinte nincs semmilyen, a környezetre leadott hő.
http://www.milkadeal.com/storage/32000/1420/30cfc3985d0120c4bd1454ce9343c10b.png
Ha mégis csak melegíteni akarok valamit (tea pl, amit utána nyilván lehűtök) akkor arra ott az indukciós lap, mert az sem melegíti fölöslegesen a lakást. Szigetelés ugyanolyan fontos, meg hogy legyen árnyék ahol csak lehet.
Le kell fogyni, itt nincs mese. Jobban mondva a zsírt le kell dolgozni.
Van még egy jó kis trükk, ami segít elviselni a hőt: Mentolkristály. Feloldod vízben, és magadra permetezed. Ez teljesen olyan érzést vált ki a bőrön mintha fáznál. Még 40 fokos melegben is. Ráadasul a vérkeringést is serkenti a hajszálerekben (a kettő egyébként összefügg). -utánaolvastam, de úgy tűnik nincs a vérkeringésre hatása. A receptorokat csapja be. Szóval a trükk, csak trükk. De elviselhetőbbé teszi a hőséget, ezt tanúsíthatom.
63:
Köszi csokacsalád! Talán azt hozzá lehet tenni, hogy a főzéshez szükséges hőgerjesztést (bármi legyen az) ki kell tenni a szabadba. Ez már a mostani, meleg nyarakon is hasznos. Ha családi házad van, érdemes ráfuttatni vadszölőt (berkenye) felfogja a napsugarakat, a ház falát csak a levegő melegíti a napsugár nem.
Tibor-bá itt olvastam egy régebbi posztban /Azért a jég az úr/, hogy az Északi-sark jegének térfogatát 1979-óta mérik, és hogy 1979-töl 2012-ig, 16855 köbkilóméter jégből elolvadt 13594 köbkilóméter, tehát maradt 3261 de az is tovább fogy olvad . Emiatt a bolygónak / pályasíkon haladó és a tengelye körül forgó „tárgy”/ a tömegeloszlása megváltozott . Azt kérdezném tőled, hogy a tömegeloszlás változása miatt lehetséges-e, a bolygó tengelyszögének változása, illetve a forgás sebessége állandó marad-e ?
Nem vagyok klímaszakértő, de van olyan érzésem, hogy nem eszik azt olyan forrón. 🙂
Nem akarom elbagatelizálni a klímaváltozást, de szerintem a fő probléma nem az ember fiziológiai tűrőképessége lesz. Az ember távoli ősei a legforróbb trópusi vidékeken éltek, és ma is élnek ott emberek, és eszük ágában sincs kipusztulni.
Szerintem a föld melegedése a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a trópusi jellegű klímaöv határa egyre közelebb kerül a pólusokhoz, lassan megszűnik a mérsékelt és sarki öv.
Ilyen volt már a föld történetében, volt már a sarkokon is meleg éghajlat. Ennek ellenére nem pusztultak ki az emlősök sem, belső hőtermelés ide vagy oda.
A 100%-os páratartalom valóban nagy veszély lenne, de szerintem ez olyan ritkán előforduló szélsőség, amely a természetben nem tud stabilan kialakulni, főleg magas hőmérsékletek mellett. A meleg levegő mindig utat talál a felső légrétegek felé, ahol az alacsony hőmérséklet miatt kicsapódik belőle a víz, majd lehűlve újra a mélybe süllyed, de ekkor már szárazabb lesz.
Végülis ma sem lenne akadálya, hogy a levegő 100 %-osan nedves legyen, az óceánok teszik ki a föld felszínének háromnegyedét. De a légmozgások, cserék miatt mindig kicsapódik a nedvesség egy része a trópusokon is, szerintem nem valószínű, hogy ez változni fog.
Az más kérdés, hogy a klímaváltozás úgy felboríthatja a mezőgazdasági termelés feltételeit, hogy az nem tudja eltartani a jelenlegi népességet, vagyis ugyanoda vezet, mint a többi válság, az eltartóképességet rendíti meg.
Ettől még lehet irgalmatlan káosz és pusztulás, de nem az éghajlat fiziológiai következményei miatt.
Ha ez valakit vigasztalna. 🙂
„A 100%-os páratartalom valóban nagy veszély lenne, de szerintem ez olyan ritkán előforduló szélsőség, amely a természetben nem tud stabilan kialakulni, főleg magas hőmérsékletek mellett. A meleg levegő mindig utat talál a felső légrétegek felé, ahol az alacsony hőmérséklet miatt kicsapódik belőle a víz, majd lehűlve újra a mélybe süllyed, de ekkor már szárazabb lesz.
Végülis ma sem lenne akadálya, hogy a levegő 100 %-osan nedves legyen, az óceánok teszik ki a föld felszínének háromnegyedét. De a légmozgások, cserék miatt mindig kicsapódik a nedvesség egy része a trópusokon is, szerintem nem valószínű, hogy ez változni fog.”
Egyetértek.
A mai nagyon fejlett időjáráselőrejelző rendszerek segítségével 3-4 napig igen nagy pontossággal előrejelezhető az időjárás.
További előrejelzések (1 hét, 1 hónap) már csak valószínűsíthetőek.
Az időjárás előrejelzés esetében is igen komplex számitógépes modelleket használnak, ezek segítségével sikerül az, amit ma időjárás jelentésnek ismerünk a médiában.
A klíma egy ezerszer meg ezerszer bonyolultabb rendszer, ezért nehéz hinni abban, hogy egy egyszerű lineáris modellel leírható. Minél több CO2 annál magasabb átlaghőmérséklet.
Mert a mai klímamodelleknek ez az alapja. Az összes eddigi klímamodell pontatlannak bizonyult. Régebbi modellek szerint mára 1 métert kellett volna emelkednie a tengerszintnek. Hát nem emelkedett, így újra kellett számítani az egészet. Mindig új tényezőket vontak be, hogy pontosítsák a modelleket, de nem hiszek benne, hogy ez mára teljes egészében sikerült volna, ezért nem hiszek ebben az apokaliptikus előrejelzésben sem.
Feltételezni lehet, hogy így alakul, de kijelenteni nem! Felelőtlenség szerintem.
57:
Nem nagy szenzáció, amit belinkeltél, hanem bulvárhír. Ha jobban utánanézel, akkor a „halál völgyében” mért abszolut globális rekord 1913-ban volt, amikor még 300 ppm körül volt a CO2 és egész pontosan 56,6 C fok volt.
Aki nem a lehetőséget hanem a halált látja a klímaváltozásban, az nem jól közelíti meg a témát.
Tibor bá, te hogy mondanád meg az unokádnak, hogy ne haragudjon ránk, de úgy tönkretettük a bolygót, hogy mire te felnősz meghalsz, mert élhetetlen lesz a Föld.
Ezt nem szabad, így nem lehet!
Ezért a jogos ellenállás a posztban. (többek közt)
68 Curix
Azért ne feledd, hogy vannak konkrét tények, amik tagadhatatlanok. A föld átlaghőmérséklete emelkedik, a rekordok egyre közelebb sűrűsödnek a jelenidőhöz közeledve. A szélsőséges meteorológiai jelenségek szintén egyre gyakoribbak. A sarkok jege folyamatosan fogy.
Én úgy hiszem, ez az ember műve. Viszont nem tudom, mit lehetne csinálni ellene, hiszen a sok fosszilis égetése egyenlőre létkérdés az emberiségnek, az alternatív energiák egyenlőre hátul kullognak a sorban, egyenlőre esélytelennek látom, hogy kiváltsák a fosszilis energiát. Az más kérdés, hogy lobbiérdekek még azt a folyamatot is fékezik, amit elvileg tudnánk tenni ezen a téren.
Magyarul, vagy megsütjük a föld élelmiszertermelő kapacitását, vagy az ipari kultúrát omlasszuk össze, mindkettő a népesség drasztikus összeomlásához vezet. De az is lehet, hogy az első változat már múlt idő, csak mi még nem tudjuk, hogy a folyamat megállíthatatlan. 🙁
„Sajnos” a kertben kell dolgozbnom. Sötétedés után válaszolok, elsősorban Curix (megszokottan) destruktív blablájára.
69:
„Viszont nem tudom, mit lehetne csinálni ellene”
Semmit Hubab, bízzuk a természetre és a Földre magára.
Egy dolgot azonban szögezzünk le. A posztban is ki volt emelve, hogy milyen CO2 tartományokhoz milyen klíma tartozott.
Vegyük a 280 ppm-et „normál” állapotnak, noha ilyen nincs, de vegyük.
– 100 ppm azaz 180 ppm kiváltott egy jégkorszakot.
+ 120 ppm-nél tartunk és mi történt? Ha globálisan nézzük, tulajdonképpen semmi. 35 fokos nyár régen is volt, árvíz is, aszály is, ha nem tudnál az időjárásből mást felfogni, sehonnan nem kapnál információt csak azt, amit magad megélsz, akkor is ilyen borúsnak látnád a jövőt? Ugye nem?
Persze aki jó megfigyelő az észrevenné az évszakok módosulását, ezen kívül SEMMI különlegeset, ami eddig ne lett volna! Nincsenek számottevően erősebb viharok. Itt nálunk legalább is nincs.
Szóval ha nagyon erősem a CO2 ppm-re koncentrelunk, és ahogy említettem a -100 jégkorszak volt, akkor a +120-nak nem komolyabb következményekkel kellene járnia?
Van épp elég megoldandó kérdés, én egy ilyen posztot felesleges pánikkeltésnek tartok több okból is.
Egyrészt azt hirdetni, hogy készüljünk egy gazdasági összeomlásra, másrészt azt, hogy felkészülhetsz ugyan, de úgy is megsülsz…
Nem tudom. Gondoljon mindenki, amit akar, de én nem fogok a klímánk miatt aggódni.
70:
Tibor bá már megint kapom a jelzőket, miért mindig én vagyok a fekete bárány? 😀
Más is megkérdőjelezi a poszt hitelességét, vagy létjogosultságát, de már megint rajtam fogod elverni. Mindegy, már megszoktam. 🙂
Másik: SENKINEK nincs tapasztalata arról, hogy egy melegedő klíma milyen folyamatokat indíthat be. SENKINEK! Ezért nem szabad a klímával kapcsolatban csak és kirárólag kijelenteni, mert még a tudosók is csak feltételezni mernek.
Ez sokkal bonyolultabb rendszer annál, minthogy csak azt kijelentsük, hogy CO2 növekszik –> megsülünk. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem.
A Földet meg a Vénuszhoz hasonlítani nem szerencsés, csak azért mert ékes példája lehet, hogy mi vár a Földre. Bár első nekiugrásra hasonló, mégis nagyon eltérő bolygók.
A globalis felmelegedes nem kerdeses, a hatasai elore lathato, es sejtheto, sot elore nem lathato katasztrofakhoz vezetnek amit a fold elolenyei megszenvednek, es egy reszuk el fog pusztulni. Mindennek ara van. A globalis joletnek is. Mi kisemberek vagyunk. A jozan eszunk szerint kell gondolkodni. Panikot kelteni nem jo. Igy is van epp eleg dolog ami naponta veszi az ember idegrendszeret igenybe.
Amit lehet tenni, egyenlore azokon a napokon amikor a kinnti homerseklet tul magas, otthon maradni, bekepcsolni a ventillatort, vagy akinek van a klimat. Gyujteni a penzt a klimara es az aramszamlara.
AZ eszaki felteken a meleg miatt olvadnak a jeghegyek, para szabadul fel es rengeteg eso esik. Lasd Calgaryban az arvizet. Ugyanakkor nincs teljes napsutes, mert sokat felhos az eg. De meleg van, es az idojaras jelentes nem cask azt mondja meg, hogy hany Celsius a homerseklet, hanem azt is, hogy ezt a homersekletet a magas paratartalom miatt hany celsiusnak erzed.
Tavaly viszont nem volt ilyen szelsosoges az idojaras. Allitolag az iden a napfolt tevekenyseg okozza ezt a szelsoseget.
72:
Csak azért vagy te a fekete bárány mostanában, mert én kicsikét eltűntem 🙂
A főtémához kapcsolódóan:
A levesben is folyamatosan áramlik a melegebb víz alulról felfele főzés közben, ezért én úgy gondolom hogy a földünkön is lesznek olyan részek ahol megsülnek az emberek bizonyos időszakokban (pl nappal, dél körül) és ezeken a részeken is túlélnek azok akik pincében, klímázva vagy akárhogy hűtve magukat átvészelik a halálos időzónát. Persze egyes részeken állandósulhat is a gutaütéses időszak (este-éjjel ezt kevésbé hiszem, de lehet ilyen is).
A gyorsuló ütemet is elfogadom, de akkor is lesznek ennek látható jelei.
Ezek után biztos lesz földalatti város építés, páralecsapatási eszközökkel, stb.
Ahol erre a technológia adott ott ezt elvben meg tudják tenni.
Kérdés hogy a válságot (mert ez ugye az), hogyan tudja kezelni a társadalom, ha tudja akkor lesz egy szűk túlélő réteg (föld alá költözve) akár több helyen is elszigetelve.
Ezek a tulélők aztán vagy meg tudják oldani a fennmaradást vagy nem, de ez már nem a hő és pára miatt lesz, hanem az ebből fakadó egyéb következmények miatt.
(víz, kaja, energia, káosz, társadalmi összeomlás, járvány, stb)
73:
Mit tekintünk szélsőséges időjárásnak? A Jobbik is szélsőséges 😀
Idén nagyon jó termés igérkezik a legfontosabb élelmiszer alapanyagok tekintetében. Van csapadék, van napsütés és meleg is.
Tavaly alig esett eső, kutak száradtak ki, akkor azt mondták a vészmadarak, hogy erre kell majd készülni. A Balaton kiszáradóban volt, most nem győzik leengedni a „felesleges” vizet belőle.
Tessék lássék idén már most leesett annyi csapadék, mint tavaly egész évben.
A kilengések lehet, hogy gyakoribbak, és intenzívebbek, de erre fel lehetne készülni.
Klíma 35 fokban? Minek? Felesleges luxus. Ha jól szellőztetsz, a lakásban 25 fokot lehet tartani. Sokan télen eddig fűtik fel a lakást. Túl van lihegve ez az egész.
http://gurulohordo.blog.hu/2013/06/06/klimavaltozasrol_szkeptikusoknak
Pedig ezt a blogot palagáz és palaolaj lelkes MOL kutatók írják.
75:
„Ha jól szellőztetsz, a lakásban 25 fokot lehet tartani. Sokan télen eddig fűtik fel a lakást. Túl van lihegve ez az egész.”
Ez azért elég leegyszerűsítése a témának.
Egy állandó 35 fokban nehezen bírom elképzelni, hogy a lakásod hőmérséklete nem változik 25 fokról.
A hőszigetelés csak késlelteti a dolgokat, de meg nem akadályozza.
Lehet párologtatni, azáltal hűteni, de akkor meg a páratartalom nő meg a lakásban.
Curix, csak Neked, mivel Te hoztad fel, hogy mostanában a hőmérséklet csökken:
http://www.skepticalscience.com/pics/SkepticsvRealistsv3.gif
Én ezért kardoskodok a napelem mellett: Meleg éghajlat > Napsütés > Napenergia > Hűtés+Párátlanítás* > Extra Ivóvíz (jó egy kicsit necces, de azért lehet valamit csinálni vele)
Északi területen, A hosszan tartó tél alatt a napsütéses órák száma nagyon alacsony. Tehát akár fűteni, akár hűteni kell télen csöcs van.
* a légkondícionálónál ugye ez is játszik, nem csupán a hűtés. Egyéb párátlanítási megoldásokat ismer valaki? Valamilyen passzív megoldásra gondolok, mint az az anyag ami elszívja a párát. Cipősdobozokba, sőt itt nálunk a dobozolt kajákhoz is adják. Ezeket nem is dobom ki, beleteszem a cukros és kávés lisztes, tejporos dobozba, máskülönben pár nap alatt beizzad az cucc és összeáll egy tömbbé.
Tisztelt uraim!
Abból katasztrófa lesz, ha elégtelen tudást úgy akarja valaki pótolni, hogy hiányos ismereteire ráspekulál ezt meg azt. – – – Viágosan megírtam a lényeget, csak meg kell érteni. És akkor most lemegyünk a dedóba!
Az Ember üzemi hőmérséklete 36 °C. Működése alatt állandóan hőt termel, méghozzá (durván) óránként 100 wattot. Ettől a hőtől meg kell szabadulnia, mert ha nem teszi, a testének a hőmréséklete túllő a 36 °C-on (ezt hívják láznak) 42 °C-on meghal. A hőleadásnak egyszerű módja az, hogy (általában) a 25 °C-on érezzük jól magunkat, ahol is normál körülmények között leadjuk a hőt a környezetünknek, hiszen 11 °C hőmérséklet különbség van. Ha egyre kisebb a hőmérséklet különbség egyre kevésbé szabadulunk meg a felesleges hőtől. Ekkor a szervezet érzékeli a bajt és elkezd izzadni. A test felületén lévő izzadság elpárolog, a párolgás hőelvonással jár, tehát lehülünk. Igen ám, de ha 35 °C a környezet és a relatív légnedvesség 100 %, akkor hiába izzadunk, nem párolog el, nincs hőelvonás, megsülünk saját magunk által termelt hőtől. – – – Most jönnek a hülyeségek. „Emberek a forró Afrikában is élnek, ahol 40-50 fok is van.” Igaz, de milyen légnedvesség mellett? 35 °C levegő max. 40 g vízpárát bir el, ez a 100 %. Ezzel szemben 40 °C-nál már 51 g-ot. Ha tehát a 35 °C-os levegő felmelegszik 40 °C-ra, miközben a vízpára mennyiség marad, a relatív légnedvesség leesiki 77 %, ami nem túlélhető, mert hiába párolog el az izzadság, de a hő nagyobb, többet kellene izzadni és elpárologtatni. Azt is írhattam volna, hogy az emberi tűréshatár 35 °C-on 100 % légnedvesség, 40 °C-on 77 %, és így tovább. – – – Igen a sivatagaban kibir az ember 50 fokot is, de 20 % légnedvesség mellett. Köpsz egyet, és mire a földre érne, már el is párolgott.
Curix: „SENKINEK nincs tapasztalata arról, hogy egy melegedő klíma milyen folyamatokat indíthat be.” Ez egy laikus megjegyzés. nem tapasztalat kell hozzá, hanem ismeretek. Például melegedés hatására tudjuk, hogy a permafrosztból felszabadul a metán, ami üvegházhatású gáz, tehá fokozni fogja a felmelegedést. Ezt nem kell megtapasztalni, ez egyértelmű tény.
„Vegyük a 280 ppm-et “normál” állapotnak, noha ilyen nincs, de vegyük. – 100 ppm azaz 180 ppm kiváltott egy jégkorszakot.
+ 120 ppm-nél tartunk és mi történt?” Ez nem így működik. csekélyke ismereteidből kiindulva spekulálsz. A plusz 120 ppm beindított egy folyamatot ha most hirtelen 400 ppm-nél megállna a növekedés, a folysamat önmagától folytatódna. Ezért állítják a kutatók, hogy a + 2 °C már garantált, sőt több.
76:
Nekem tetszik ez a mondat töredék az általad belinkelt honlapról: „de már akkor is adott egy jelentős felhalmozott CO2 koncentráció–növekedés. A szint már most több mint kétszerese az ipari forradalom előtti értéknek,” Úgy látom arrafelé nincs lektor, és senki se vette eddig észre. Ugyanis 280-nak a duplája minimum 560. 😀
Csak hogy érzékeltessem amiről Tiborbá beszél: Nálatok, most 15°C van 94% páratartalom mellett. Itt nálam 29°C (ez a legalacsonyabb napi, hajnal 5-kor. Páratartalom 84%. Na most jön a trükk. Kint is bent is van hőmérőm. Most megy a légkondi, de úgy, hogy 29°C-ra van állítva viszont megy a páraelszívás. Nem izzadok, nincs melegem, teljesen kellemes. Ha kilépek az erkélyre a hőmérő ugyanúgy 29°C-t mér kint is, mégis úgy pofáncsap a vizes melegérzet hogy úgy érzem mintha egy gőzfürdőbe lépnék be.
Jó lenne tudni, hogy mennyi a páratartalom itt bent, mert azt sajnos nem tudom mérni.
77:
Mi az, hogy állandó 35 fok?
35 fok az a nappali csúcs, nem az átlag. Éjjel visszahül a levegő. Így újragondolva már érthető, és semmi köze a ház szigeteléséhez. Nyáron amúgy sincs sok értelme a szigetelésnek, max annak, aki légkondit használ. Az ablakok árnyékolástechnikája viszont annál fontosabb.
78:
Bocs, de nem én hoztam fel, hanem az általam belinkelt cikkben volt olvasható.
Tök mindegy. Akkor is pánikkeltés ez az egész. Ha mindenben igaza van Tibor bának, akkor mi van?
Megmondom: senki ne készüljön geddonra, mert úgy is megsül! Oszt jónapot.
83:
Ha pl csókacsalád helyét nézed ahol 29C a legalacsonyabb hőmérséklet, ott hiába csinálsz bármit a lakás ház előbb utóbb minimum 29c-ra melegszik.
Budapesten is ha süt a nap akkor egy panelben lehet lazán 40 fok felett is, ami éjjel sem hűl 30 alá. Persze itt nincs szó 100% relatív páratartalomról még.
Összességében össze kéne szedni hogy hol van a relatív páratartalom 100% közelében úgy hogy 30C körül vagy felette van a hőmérséklet.
Az ember fejében a hőmérséklet az ott van, a páratartalom nincs sehol mert az nem szokott előkerülni kérdésként.
Magyarországon azért nem tartom ezt annyira fajsúlyos kérdésnek, mert egyrészt éjjel még ritka a 30C környéki hőmérséklet, másrészt a páratartalom alacsonyabb szok lenni.
Hofi mondása jut eszembe: Ne vigyorogj sovány, mire én elkezdek fogyni te már rég emlékmű leszel…
Szóval mire ez idejut problémaként addigra sok részen lesz tömeges gutaütés máshol a földön.
51:
enyhe túlzás ill. nem a hazai jövedelmekhez van igazítva a 40 cm-es födém ill. 15-20 cm-es homlokzati hőszigetelés ! A lábazati ill. az alap hőszigetelését meg sem említetted…
A gyakorlat azt mutatja, hogy hőszigetelés után teljesen mindegy, hogy mivel fűtesz, így is-úgy is kevesebb lesz a fűtésköltség.
A nyári hőség épületbe való bejutását meg tudjuk akadályozni, külső takarókkal (borostyán, vadszőlő, hőszigetelés, lombhullató fák, az eresz elegendő szélességével, nyílászárók külső takarásával). A legolcsóbb a külső takarás pl. ipari alumínium fólia kifeszítése az ablak elé.
A split klímákkal tényleg ki lehet fűteni egy kisebb lakást, a gond csupán az, hogy a legtöbb elválasztott rendszerű félklíma nem rendelkezik karterfűtéssel…hőszivattyús splitek képesek a feladatra, azonban számolni kell azzal, hogy a kültéri egység folyamatosan átkapcsol leolvasztásra – ilyenkor a jégtelenítéshez szükséges hő egy részét a lakásból vonja el.
Vannak ún. evaporatív hűtők melyek víz párologtatásával a külső hőmérséklethez képest 7-8 Celsius fokkal tudják a kezelendő tér hőmérsékletét csökkenteni – azonban működésükhöz állandó légcsere szükséges – nyitott ablak, huzat.
Ajánlom mindenkinek elolvasásra, néhány dolgot helyrerak a fejekben, de aki lusta hozzá, alább belinkelve a végkövetkeztetés elolvashatja:
http://nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Egyeni_oldalak/janko.ferenc/17_JF.pdf
Következtetések
Az éghajlatváltozás az ember és a környezet, illetve a tudomány és a társadalom közötti
kapcsolat megváltozásáról is szól. Egymás mellett él a természet, a földi rendszerek
hatalmassága, nagyszerűsége előtt fejet hajtó és a természetet uraló, a jövőt látó emberi
gondolkodás vagy a széndioxid-szint növekedése miatt fokozódó üvegházhatás könnyen
érthető elmélete, illetve a klímarendszer és a számítógépes modellek bonyolultsága.
A klímaváltozás kommunikációja igen sokrétű. Lehet, hogy az egyszerűbb, s az érzelmekre
ható katasztrófa-nyelvezetnek meglesz az eredménye. Lehet, hogy segíti a környezettudatosság,
a „klímatudatosság” kialakulását az emberekben és hasznára lesz a környezeti
gondolat terjedésének a társadalom és a politika minden szintjén. A katasztrófa
diskurzusa azonban kontraproduktív is lehet, hiszen ha a jövő víziói sötétek, akkor kisebb
az ösztönzés a cselekvésre, hiszen a megváltoztathatatlanba inkább csak beletörődni lehet
(HULME, M. 2008a; RISBEY, J. S. 2008; BARTUS G. 2009).
Egyetértve ezekkel a véleményekkel, az egyre inkább eluralkodó katasztrófa-diskurzus
korrekcióját tartjuk szükségesnek. Vissza kell térni a megfontolt környezetvédelem
kommunikációjához, aminek a problémák komplex megközelítésében is testet kell öltenie.
Mindezekben a földrajznak és oktatásának is nagy szerepe lehet. Az éghajlatváltozás
sem fogható fel egyoldalúan. A klímaállandóság és a normál éghajlat mítoszával szakítva
meg kell értenünk, hogy az éghajlati rendszer az emberi hatásoktól függetlenül is változik,
ezért a megelőzésen kívül az adaptációra is koncentrálni kell (vö. BARTUS G. 2009).
Csatlakozva DEMERITT, D. (2001) konklúziójához: a tudományban is komplexebb, konstruktívabb
párbeszédre, a tudományos eredmények reflexívebb megértésére, feldolgozására
lenne szükség.
Ha a tudomány és a „köz” ide visszakanyarodna, akkor a klímaváltozás
vitája is visszakerülhet a megfelelő helyre, a tudományos szférákba. S vélhetően a környezeti ügy kevésbé osztja majd meg a társadalmat, és az életminőségünket, a természetember
kapcsolatot javító környezetvédelmi célok mögött az alarmisták és a klímaszkeptikusok
egyaránt felsorakozhatnak.
83_77:
Tényleg nem érted Curix? Jártál már a passzív melegházban? Két rétegű fólia van felhúzva. Egy külső, és egy belső. Közötte kb 30-50cm légréteg. A két réteg közé bekerül a széndioxid, valószínőleg metán meg szerintem CO is ami az „ágynak” nevezett trágya, szalma, szecska keverék égése során szabadul fel. Lassú égésről beszélek persze. Ezt a CO2-t a paraszt igyekszik nem beengedni a belső térbe, ezért az ágyat felülről takarja, szintén fóliával. Arra meg megy a palánta. Mindegy. A CO2-vel megtelik a két réteg és bizony ez kegyetlenül bent tartja a hőt. Még éjszakára is.
Na most pont arról van szó, hogy ha a légkörben felgyülemlő széndioxid ezt a hőt ugyanígy nem engedi távozni akkor bizony komoly esélyünk van arra is, hogy éjjel nem lesz 10C körüli a hőingadozás, de lesz mondjuk 3 vagy jó esetben 5C ingadozás. De ha mondjuk ez úgy lesz, hogy 30-33 éjjel 90-100%-os páratartalom mellett, míg nappal 35-38 vagy akár 40 ami szintén 90-100% körüli páratartalommal van megkínálva, annak bizony csúnya hatása lehet.
Legjobb erre tényleg az, hogy menj el egy melegházba, (nem sima üvegház, vagy fóliasátor) Melegágyas nevelőt keress, február-április környékén használják. benntartózkodás maximum 2-3 óra. De van aki fél óránként kijár, sőt, van aki egyszerűen nem bír bent maradni. Én bírtam, de ez nagyon egyéni, alkati kérdés. Sokan fulladoznak, szédülnek, elájulnak benne, 25-30 körüli hőmérsékletnél.
87:
Értem amit írsz, csak egy passzív melegháznak semmi köze a Föld éghajlatához, vagy legalább is vajmi kevés. Az előbbi egy egyszerű fizika, termodinamika, némi kémia, míg az éghajlat egy roppant összetett rendszer, amit egyesek leredukálnak arra, hogy a globális hőmérséklet csak a CO2 függvénye.
Amúgy voltam már 100%-os páratartalmú barlangban, ahol 17 fok körül volt, így nagyjából tudom miről beszélsz.
Csak egy kérdés? Miből és honnan veszitek, hogy a 40 meg 50 fokos hőmérsékletekhez 100%-os páratartalom fog társulni?
Nem tudom ki hogy van vele, de én kimondottan élveztem ezt a pár napos „kánikulát”, ami egyébként teljesen normális június végén. Elegem volt a hossszú hideg télből és a borongós csapadékos hideg tavaszból is.
Ami nem normális az inkább az, ami pár napja volt. Az, hogy a 35 fokot 12 fok követte.
84:
Jó egy hete a házon kívül 33 °C és 80 % relatív légnedvességet tapasztaaltam (van higrométerem). Azért ez elég közel volt a „célértékhez”. Fulladoztunk. A szobában (5 nap után) 30 °C volt délután és reggel 6-ra se ment 26 °C alá. Pedig 80 cm vastagak a főfalak, amik tartják a hűvöset, de max 4 napig. Egész nap ment a ventillátor. Izzadtunk, de le tudtuk párologni, ami hűtött. Tehát csak innunk kellett egész nap. Mivel az egész országban azonos volt a klíma, másoknak is kellett ezeket tapasztalni, nem értem azokat, akik kakaskodnak, hogy ez nem probléma.
Gyerekek!Azt szeretném kérdezni,hogy ha esik az eső,akkor is szinte kiszárad a veteményes,és a felső levelek szinte meg vannak égve…Olyan nem természetes dolog ez..Savas eső lehet?..
89!
Nekem is többet kell bekapcsolni a légkondicionálót,és a páratartalom is erősen ingadozik..Érezni azért hogy valami nem stimmel..
88:
BAZD MEG! Hülye vagy, mint a segg. 40 °C 77 % relatív légnedvesség mellett ugyanaz, mint 35 °C 100 % mellett. Hogy lehet ezt nem érteni. 77 %-nál tudnál párologni, mert a levegő még képes felvenni párát, de a 40 °C már öttel több, mint a tested, tehát egyuttal melegít is.
Amit belinkeltél a tipikus tudományos semmitmondás, amit 20 helyről olloztak össze. Hangulatvétele pedig tipikus templomi prédikáció, és amerikei stílusú maszatolás: ez is meg az is, igy is meg úgy is, még nem ez, még nem az.
Tibor bá . Bizonyára elkerülte a figyelmedet a 65. hozzászólás, mert nem válaszoltál rá. Ha marhaságnak tartod, kérlek akkor is válaszolj, egy mondat is elég, csak hogy tudjam olvastad. Előre is köszönöm . Amúgy lenne még egy kérdésem, hogy vajon miért van az, hogy a 2100-ra várt tenger illetve óceánok vízszint emelkedését, folyamatosan vissza korrigálják ? Nem hiszem azt, hogy a kezdeti és a későbbi számításokban folyamatosan , ilyen nagy hibákat vétettek volna. Én úgy vélem, talán lehetséges valami változás amivel nem számolnak,vagy esetleg nem vettek észre. Tehát összesen 3 kérdésem van, amire nem hozzáértőként szeretnék választ kapni, tőled vagy bárki mástól.Újra köszönöm neked, illetve bárkinek aki segít nekem ezekben a dolgokban eligazodni .
63:
„Mentolkristály. Feloldod vízben, és magadra permetezed. Ez teljesen olyan érzést vált ki a bőrön mintha fáznál. Még 40 fokos melegben is. ”
A menthol kristály hatása pont azon alapul, hogy elpárolgása hőelvonással jár.
Szaunában is szokták használni.
Kicsit tovább bírja az ember a bentlétet. 🙂
81:
Látom a lényeget emelted ki a cikkből.
Ez a 40%-os hiba még mindig jobb, mint ha valaki 100%-ot téved.
89:
A 80 cm fal kevés, ha nincs hőszigetelve.
Az tovább csökkentené a felmelegedés ütemét és a rendszer tehetetlenségét.
Nálam a szalmabálás szigetelésű vályogházban az ilyenkor szokásos 23-24 fokról felment a hőmérséklet 26-27 fokra, 80% páratartalom mellett. Általában napon belül nem szokott ingadozni a hőmérséklet, illetve észrevehető, ha pl. a számítógép folyamatosan be van kapcsolva.
Mivel általában megy, így valószínűleg ez alatt lettem volna 1-2 fokkal.
79:
„Valamilyen passzív megoldásra gondolok, mint az az anyag ami elszívja a párát. ”
A vályogházat „erre találták ki”.
Bár tartósan konstans páratartalomnál nem segít, inkább pára kiegyenlítésre jó.
Amikor sok a páratartalom magához képest, akkor azt magába szívja (víz kicsapódás-hőfejlődés), ha kevés magához képest, akkor leadja (víz elpárolgás, hűtő hatás).
59: csókacsalád:
A lényeg:
„The underlying problem is the very idea of dumping. Current trade rules fail to emphasize the vital distinction between selling below cost and predatory pricing. Selling below cost isn’t necessarily anti-competitive, and on the face of it is good for consumers. When producers have excess capacity and falling demand, selling below cost can make sense for everybody. Selling below cost in order to monopolize a market and drive up prices later — predatory pricing — is different. That indeed is anti-competitive and should be curbed.
Yet genuine predatory pricing is rare, because the conditions for making it work are demanding. Would-be predators must expect to gain monopoly power. The strategy fails if their plot to raise prices later just brings more producers back into the business. Solar-panel production isn’t concentrated — it’s a competitive industry with low barriers to entry. Moreover, every analyst agrees it is suffering from global overcapacity because of rapidly rising production (especially in China) and depressed demand (especially in Europe). The predation theory looks hugely implausible. ”
Vitatkoznék a cikk szerzőjével a helyzet megítélésében Kínával kapcsolatban.
Lehet, hogy több Kínai cég versenyez a piacon, de az állam simán koordinálhatja őket, mint ahogyan a ritkaföldfémek esetében is láttuk.Tehát én a prédátor árazást nem zárnám ki.
Ott is úgy kezdődött a történet, hogy kiárazták a piacról a nyugati cégeket.
Egyetértek abban, hogy a kereskedelmi háborút el kell kerülni, mert az messzire vezethet.
Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindent le kéne nyelni, amit a másik fél elkövet.
A német támogatási rendszer ( ha már szóba hoztad, nem a cégeket támogatják, hanem a fogyasztókat, a fogyasztást, ráadásul nem öncélúan, hanem az alternatív energia felfuttatása miatt) kissé különbözik a kínaitól, ahol direkt a cégeket támogatják.
A pékes példád meg azért sántít, mert nem gondolod tovább a másik verziót.
Mi van, ha nem korlátozom a külső cég dömping árusítását és miután kiiktatta a helyi termelőt, a monopolhelyzetével visszaélve árat emel?
92:
Az északi-sark tömegelosztása nem változik. Ott van a jég a víz felszínén, aztán elolvad és ott marad víz formájában. Ugyanaz a tömeg. A víz ugyan kiterjed, amikor megfagy, de ez a kiterjedés a levegő felé történik. Ha egy hordóban 100 kiter víz van, ami részben megfagy a hordóban a víz szintje nem fog megváltozni, mert a jég kiemelkedik a vízből. (Archimédes)
Nagyon sokan jelzik előre a várható eseményeket. Az óceánok szintjének az elemkedését is. A különböző intézmények jelzéseit összekeverik. Akik korábban hatalmas emelkedéseket jósoltak, azok most sorban elhallgatnak. zért úgy tűnik, mintha az előrejelzett értékek csökkennének.
A forgási sebesség nem marad állandó ha a tömegeloszlás a forgástengelyhez viszonyítva változik (lásd pörgő jégtáncosokat). A kerületi sebesség nem változik (a szögsebesség igen)
Kerdes a kedves hozzaszolokhoz:
Tudja-e valaki, hogy az eszaki-sark kornyeken kiaramlo metan helyben marad-e az atmoszferaban, vagy pedig a kulonbozo szelcsatornakon keresztul szetosztodik a fold koruli atmoszferaban?
Ha helyben marad, akkor eloidezhet egy ongerjeszto hatast az ottani homersekletben? A kerdes azert lenne fontos, mert tudtommal az eszaki sark folott a metan koncentracio jelentosen megemelkedett.
96:
„Az északi-sark tömegelosztása nem változik. Ott van a jég a víz felszínén, aztán elolvad és ott marad víz formájában. Ugyanaz a tömeg.”
Ha az Északi Sark-ba a szárazföldi jegeket is belevesszük( Grönland, Kanada északi része, akkor megváltozik.
89:
Lehet, hogy neked probléma, de másnak nem. Én még a ventillátort sem kapcsoltam be csak délután egy-két órára. Ugyan úgy 80 cm-s kőfalaink vannak, a csúcs hőfok 27,5 C volt a szobámban, pedig van egy délre néző ablakom.
A napi átlaghőmérséklet 26 C fok körül volt, így ha nálad 30 fok volt a házban, akkor vagy nem jól szellőztettél, vagy van olyan belső hőforrásod, amit nem veszel figyelembe. Elég jól tud fűteni egy asztali számítógép, a konyha főzéskor, hajszárító stb…
Most 20 fok van a szobámban, jó, hogy elkezdődött a melegedés, már lassan fázni kezdtem a házban.
Továbbra is indokolatlan pánikkeltésnek tartom ezt a posztot, és amit belinkeltem abban lehet igazság.
Az ilyen alarmisták, mint te vagy Tibor bá, kontraproduktívak lehetnek. Ha ez a gondolkodásmód széles körben elterjedne, akkor többet soha senki ne kérje számon, hogy miért nem ültetek fát, miért dobálok szét még több szemetet, miért ne használnám még többet a kocsit, mikor már úgy is minden mindegy, mert megsülünk.
Ez a páratartalom dolog meg még mindig nem tiszta, de tudom, a hiba az én készülékemben van.
Ezt írod a posztban:
„A másik, fiziológiai tézis, hogy az ember + 35°C levegő hőmérsékletet már nem képes tolerálni 100% relatív légnedvesség alatt, árnyékban, ventillátor által hajtott légmozgás mellett se. ”
Hát akkor én nem ember vagyok, mert egész jól tolerálom. 😀
Melike 90-es hozzászólására nem írt senki, pedig ezt én is tapasztalom. Ennek pedig semmi köze a globális felmelegedéshez.
99 Curix
A 35 fokot elhiszem, hogy kibírod, de hogy nem 100% páratartalom mellett, az biztos.
Tibor bá-nak igaza van, habár ha egész pontosak akarunk lenni, akkor a 0 hőleadással járó kritikus hőmérséklet pontosan az ember testhőmérséklete lenne, ami egy kicsit magasabb ennél, de ha csak egy-két fok a hőmérsékletkülönbség, akkor olyan minimális a hőáramlást tesz lehetővé a testből a környezet felé, hogy ezzel képtelenség leadni a belső termelődő hőt. Az esetedben a kritikus tényező az, hogy a páratartalom jóval alacsonyabb volt 100%-nál, így a szervezet vígan leadja a termelődő hőt az izzadtság elpárologtatása révén.
Érdekes, hogy a nedvességtartalom minimális csökkenése már lehetővé teszi a párolgást, ugyanis a trópusi tengeri szigetek őserdeiben (Fülöp-szigetek) állítólag még 99% is lehet, mégsem halnak meg a bennszülöttek.
Én viszont nem valószínű, hogy ezt kibírnám. Az európai lakosságot biztosan megtizedelné egy ilyen klíma.
99:
javasolnám a „h-x diagram alapos áttanulmányozását (mondják még Mollier / Nedves levegő diagramnak is).
99:
NEM CSAK TUDATLAN VAGY, DE MAKACS IS. 🙄
100. hubab:
„(Fülöp-szigetek) állítólag még 99% is lehet, mégsem halnak meg a bennszülöttek.
Én viszont nem valószínű, hogy ezt kibírnám.”
Én is kibírtam. Ráadásul úgy, hogy kint dolgoztam a kertben, míg a filippínók az árnyékban belassulva úgy néztek rám mint valami marslakóra. Persze az is lehet, hogy azért mert „foréjnört” még életükbe nem láttak dolgozni. 😀 Viszont ott sohasem volt melegebb mint 31-32C. 200 méterre voltam a tengerparttól. Nem tudom mennyi volt a relatív páratartalom. De most kapaszkodjatok meg. Hazamentem egy kis időre 2012 május-augusztus időszakra. És amit júliusban tapasztaltam az még nekem is sok volt. Majdnem 40 fok, levegő nem mozdult, Este alig hűlt le. Mintha egy sütőben ültem volna. Ilyen még a trópusokon sincs. Előtte meg pár héttel kabátban, sapkában mentem ki cigizni a teraszra.
Pzuj, 93_63: Én is ezt halottam, meg hogy a hajszál ereket tágítja, meg hasonló. Úgy tűnik ebből semmi sem igaz. Igen használtam én is otthon szaunában, és használom itt is. De az egész kamu. Teljesen jó, mert működik de valójában csak egy érzéki csalódás. A receptorokat csapja be, ugyanúgy mint a kapszaicin, (erős-melegérzet, izzadás) csak épp ellenkezőleg. Mondjuk elég vicces, amikor az ember kicsit túladagolva sokat fúj magára. Majd a 30+ fokban dideregve és ösztönösen betakaródzik. Ami persze semmit nem segít, ugyanúgy tovább reszket mint a kocsonya.
A napelemes balhéról pedig annyit, hogy én továbbra is egyetértek a Bloomberg cikkévvel. Nekem már előtte is ez volt a véleményem. Szerintem szó sincs ragadozó stratégiáról. De nincs értelme ezen vitatkozni. Majd meglátjuk később, mi lesz. Mindenesetre egy válasszal már gazdagabbag vagyunk, a „miért nem terjed a környezetbarát energiaforrás” kérdéskörben. Ugyanakkor kínában már egyre inkább alkalmazzák. Láttam olyan ijesztgetéseket, hogy a kínai napelem kínában drágább mint USA-ban, EU-ban. Nem igaz. Olcsó, és az energiatakarékos izzók is olcsók. Nagyon el van ott szaladva a ló sok emberrel Pzuj, és sajnos ennek egyéb káros hatásai is vannak mostmár, nem csak az, hogy te vagy mások nem jutnak hozzá olcsón olyan dolgoknak, ami egyébként tényleg nem kerülne sokba. Még akkor sem, ha a duplájáért vennéd meg. mégegyeszer: 27 Yuanos 7W-os LED-es izzó > 4890 HUF. Gondolkozz el ezen…
103: csókacsalád
Menthol: Hát utánanéztem, igazad van.
Próbáltam keresni egy menthol szublimációs hőt, de csak fizetőst találtam. Van egy pár kémiai könyv a birtokomban, de egyikbe se volt.
Napelem:
„Még akkor sem, ha a duplájáért vennéd meg. mégegyeszer: 27 Yuanos 7W-os LED-es izzó > 4890 HUF. ”
Ott kezdődik, hogy egyéni behozatalnál
a.) szállítási költség
b.) Vám kb 8-13%. Ha kivetik, akkor még fizetheted az adott postai szolgálatot (UPS, Fedex, DHL stb) , hogy a nevedben eljárnak.
c.) A számlával igazolt eredeti ár+szállítási költség+vám(?)-re jön rá a 27% ÁFA.
Ha kereskedelemben veszed, rájön még a kisker és nagyker árrés.
Ha rosszul veszed, akkor a lánckereskedés miatt többszöröződik a kisker árrés.
103 csókacsalád
Érdekes amit írsz. Erre eddig én nem is gondoltam, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a trópusi övezetben olyan nagyon magas a hőmérséklet.
Mondjuk az ismert, hogy a legmelegebb vidékek inkább a sivatagok, amelyek már távolabb vannak az egyenlítőtől. Úgy látszik, a természet ilyen bölcsen rendezte el, ahol pokoli meleg van, ott alacsony a nedvességtartalom, ahol meg igen magas a nedvességtartalom, ott meg sem közelíti a hőmérséklet ezeket az extrém értékeket, függetlenül attól, hogy ott a legerősebb a nap besugárzása.
Ezt mással nem tudom magyarázni, mint hogy a magas páratartalom olyan gyakori felhőborítást eredményez, ami egyben védőernyőt is képez a napsugárzás ellen, annak jelentős hányadát visszaveri, míg a sivatagokban akadálytalanul zúdul le a felszínre.
A kérdés az, hogy egy globális melegedés ezt a mechanizmust hogyan érinti? Nőni fog-e a hőmérséklet a trópusi zónában is, vagy inkább az azokon kívül eső területek hőmérséklete nő meg drasztikusan? Egyenlőre úgy néz ki, hogy a sarkvidékek klímája melegszik sokkal gyorsabban, mint az átlaghőmérséklet.
105:
A természet kurvára bölcs. Nyilván valami természetvédelmi tanfolyamot járt ki, ahol valamelyik arkangyal volt a főelőadó. 😀
A sivatagra eső napsugár energiája kizárólag a homok melegítésére fordítódik. A trópusokon a napsugárzás energiájának hatalmas hányadából NÖVÉNY lesz (cellulóz, keményitő, cukor, stb).
106 Tibor bá’
Az csak 1-2 %, ennyi a fotoszintézis hatásfoka.
Viszont beugrott még valami, milyen mechanizmus nem engedi a trópusokon a felszínt felhevülni. A sok csapadék hőcserélőként működik, a felszínről felemelkedő párás meleg levegő a magasban kicsapódik, hőjét leadja az ottani hideg levegőnek, míg maga lehűlve lehull, és hűti a felszínt. Ez a hatás a gyakori csapadék miatt jelentős lehet.
Na tessék Tibor bá, már a média is átvette a geddon alapú időjárás jelentést:
http://www.hir24.hu/belfold/2013/06/30/az-egekbe-szokik-a-homerseklet/
Egekbe szökik. Értitek? Az egekbe! 😀 Röhögnöm kell. Micsoda szenzáció, hogy nyár kellős közepén eléri a hőfok a 30 C-t, ami éjjel visszahül 15-18 fokra.
Szenzációs, maradjon mindenki a házban, tekerje a légkondit maximumra, mert megsül!
108: A 36-37 fok múltkor azért már nem esett jól. 🙂
Igazából amit én hiányolok, azok a frissítő nyári záporok. Ahogy visszaemlékszem, gyerekkoromban ezek rendszeresen jöttek, talán hetente. Esett egy fél órát – órát, majd újra sütött a nap.
108 T.Curix!
Mi a véleménye a Nap fokozódó aktivitásáról?
Én azért még nem becsülném le teljesen az emberi civilizáció teljesítőképességét. Tény hogy a tendenciák nem azt mutatják, hogy bárki többet tenne tüneti kezelésnél (szereljünk fel klímát, ha nő a vízszint erősítsük a gátat stb) Az emberek ellustultak, igazán hasznos (persze ez relatív) munkát csak kevés részük végez és azt is csak napi pár órában (tisztelet a kivételnek persze, én is a nagy átlaghoz tartozom).
De szerintem elképzelhető, hogy ha már naponta százával kapnak hőgutát az emberek akkor meglesz a pénz és az akarat, hogy változtassunk.. és ha más nincs jönnek majd az unorthodox módszerek. Szerintem már most meg van a technikai háttér, hogy csökkentsük az üvegház gázokat a légkörből, hogy megkössük a széndioxidot. Léteznek módszerek hogy viszonylag olcsón kivonják a sót a tengervízből, hatalmas munkával újra lehet telepíteni az erdőket, ha kell akkor találnak módszert arra is hogy megnöveljék az albedót bizonyos területeken, hogy napelemekkel borítsák be a Szaharát stb stb.. szerintem előbb jön a nuclear winter is minthogy az emberiség hagyja magát megfővetni. Kis pesszimizmus indokolt ezekkel a tervekkel kapcsolatban, de azért feladni biztos nem kell.
Re 104 PZuj
Ajánlom figyelmedbe a http://www.dx.com portált.(Ne töröld ki Tibor bá’, mert neked is hasznos lehet.)
Gyűjtőportál direkt kapcsolatban van a gyártókkal, és töredék áron lehet megkapni pl a LED-es lámpákat, mint egy magyar kiskerekben. Csavar az egészben az, hogy kis értékű ~80USD alatt nincs rajta vám, és ingyen kipostázzák Kínából Magyarországra! Egy hátrányuk van, 1 hónap a szállítás(cserébe ingyenes)
106 Tibor bá’!
„A sivatagra eső napsugár energiája kizárólag a homok melegítésére fordítódik.”
Meg az északi félteke mérsékelt-övi felmelegítésére.
Azért voltak a júniusi napi melegrekordok mert déli áramlattal folyamatos meleg levegő érkezett ide (hajnali min 24C).
92 Szántó József!
A sarki jégolvadás minimális(semmi) hatással lehet a Föld forgási sebességére, mert az össztömghez képest elenyésző mértékű, a forgástengelyhez közel és szimmetrikusan helyezkedik el.A forgási tengely dőlésszöge és „bólogatása”(precesszió)máig talány…
110:
Tökéletesen egyetértek veled. A klímaváltozás nem tart ott, hogy komolyan közbe kéne avatkozni, ezért még megoldjuk klímákkal, sziesztákkal stb…
Ha valóban bekövetkezne az, amiről Tibor bá mesél, akkor sem temetni kéne az emberiséget, hanem megoldást keresni. Ha mi nem keressük meg, akkor meg fogja keresni a Föld (nélkülünk).
Ez a bolygó nem jut a Vénusz sorsára, csak akkor, amikor a napunk sok milliárd év múlva bekebelezi.
Egyébként már ma rengeteg kutatás folyik ez ügyben, noha én a CO2 mesterséges kivonását a légkörből elvetélt ötletnek tartom. Elvileg lehetséges, gyakorlatilag nem ez a hosszú távú megoldás.
„Szintetikus fák” helyett, (10 éves technológia, azóta biztos, hogy jóval előrébb vagyunk)
http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/2784227.stm
igazi fákat kellene telepíteni.
Szóval siránkozás helyett, hogy jaj nekünk, tessék kimenni és ültetni egy fát! 🙂
92 Szántó József!
Az északi és a déli félteke levegőárama lényegében elkülönül egymástól, ellentétben az óceáni áramlásoktól.
Curix:!
Ehhez mit szólnál?:)
http://www.greenpressblog.com/2011/12/nagyvarosi-erdosites-rendhagyo.html
Szurkolok sz építésznek hogy sikere legyen.
Pzuj!
A másik, amin megakadt a szemem, hogy vályogházad van, szalbmabála szigeteléssel. Körbe van rakva szalmabálával, vagy rá van építve körbe, és bevakolva.. nem tudom elképzelni- igazán– akár meg is mutathatnád- egy részleges falfotóval…
És impregnálva van tűzálló anyaggal a szalma?
Bogarak, nedvesség, nedvesség hatására rohadás– ki lehet ezt védeni?
108:
Curix ezt el felejteted belinkelni?
http://www.hir24.hu/belfold/2013/07/01/teljesen-megbolondult-az-idojaras/#aktualis
Egy 1896-ban épített 50 m2-es pincében még a 10 évvel ezelőtti több hetes höhullámban (42/25C) is 18C fokot bírt tartani.
111. Dajtás
Köszi, már rendeltem Tőlük. Igaz, hogy november tájékán, de január volt, mire megérkezett….
A nagy értékű áru a gond, nekem is jó pár átjött vám és ÁFA nélkül, mert egy bizonyos értékhatár alatt így szól a törvény.
114: Dorka:
Egy meglévő vályogház köré egy alap rakva, arra rá a kisbálás szalmabálák fakeretben. Az irodalom szerint TARTÓSAN 80% páratartalom árt a szalmának, ideiglenest kibírja.
A vályog dettó így, van, többet bír, mint ahogy sokan képzelik. Én is, mikor még belekezdem az építkezésbe.
Volt olyan, hogy állt a víz a tető nélküli vályogházban.Én meg egy kissé kétségbe voltam esve.
Aztán kiszáradt és semmi baja.
A szalmánál a lényeg a páraáteresztő vakolat.
Egyik oldalon ugye a vályogfal ami páraáteresztő, párakiegyenlítő ( ami belül meszelve van), kívülről a szalmabála másik oldal rabic hálóra mészhabarccsal vakolva.
(Mész:homok, ha jól emlékszem 1:3 arányban).
Tehát nincs benne cement, ami nagyon lerontja a páraáteresztést.
A vakolatban annyi trükk van (ami bio szemmel eretnekség), hogy műszáladalékkal szálerősített. Az elv az, mint a szalma a vályogban, csak ezek a műszálak nagyon vékonyak.Egy-két marék egy betonkeverőnyi habarcsban.
A tapasztalat majd a használat során születik, mivel pl. nem kapott vályog vakolást, hanem direktbe kapta a mészhabarcsot a szalmabála.
Egyelőre az egerek nem támadták meg, mondjuk az alsó rész még kis lyukú fémhálóval is van rabicolva e célból.
Köszi! Szóval akkor ez egy részben egyéni , kísérletezős megoldás- ami eddig bevált. Érdekes, sok sikert hozzá!
Van Sárospatakon egy ötgyerekes házaspár,Budapestről költöztek oda „ökoéletet élni”- akik két kézzel építettek egy nagy, szintes vályogházat, azt nem láttam hogy hogy szigetelték- de hiába nem a Bodrog árterében van a ház, a vályog miatt nem kötött velük szerződést a biztosító. Remélem azóta már változott vagy egyéni megítélés elé esik a biztosításkötés.. Józan paraszti ész szerint.
117:
Dorka szépen néznek ki a látványtervek, remélem követőkre is találnak.
118:
Pont olyan bulvár, mint az általam belinkelt cikk.
Mellesleg ha jobban megboncolgatjuk a dolgot, és hiszünk ennek a cikknek, akkor Tibor bá posztjában lévő „előrejelzésnek” nincs semmi alapja.
Konkrétan erre gondolok:
„Képzeld el, hogy mi lenne, ha májustól szeptemberig a napi maximum 40-45 °C között változna.”
Ha a globális felmelegedés, mert ugye ennek a számlájára írják a hőingadozásokat is, ilyen hőmérséklet kilengésekkel fog járni, akkor miről beszélünk?
Nem hőségre, hanem ingadozásra kell készülni, magyarán kondiban kell tartani a szív és érrendszert.
A környezetszennyezést és rombolást továbbra is nagyobb problémának tartom, mint a klímaváltozást. Utóbbihoz lehet alkalmazkodni, az előbbihez nem.
Curix!
Én támogatom az eddigi emberi-klimafelmelgedési szkepticizmusodat(35C 100% nálunk csak a Széchenyi fürdőben van és az sem kibírható, max fél óráig), de : kihagytad a Napot mint alapot.
122:
Curix: „Ha a globális felmelegedés, mert ugye ennek a számlájára írják a hőingadozásokat is, ilyen hőmérséklet kilengésekkel fog járni, akkor miről beszélünk?”
Arról, hogy minden tényből azt vonsz le, amit elmebajod diktál. Ha itt 6 napig olyan „kilengés” lesz, hogy 35 °C és 100 % légnedvesség, akkor a Kárpát-medence néhány nap alatt ki fog halni.
Nem „kilengésekről” beszélünk, hanem a szélsőségek fokozódásáról. De a szélsőségek fokozódása mellett
az átlag hőmérséklet folyamatosan emelkedik. És már a hajó elment, már neme lehet se leállítani, se visszafordítani. Ezt kellene megértened, de erre már nincs kapacitásod, csak arra, hogy mindenki úgy élje ki magát, ahogy neki tetszik.
Andrely ha tovább megyünk még a nap sem tekinthető végső alapnak, hiszen maga a naprendszerünk is mozgásban van. A földi klímára nem csak a helyi folyamatok, hanem ezek is kihatással vannak.
Egyébként kíváncsi lennék arra a számításra, mely szerint a Föld pályája mindössze 1%-ra kering a lakható zónától. Hogy jött ez ki?
Csak mert a földtörténet nem ezt igazolja. Lényegesen hidegebb és melegebb klíma is volt már a Földön, ami folyton változik emberrel és ember nélkül is. A jégkorszakokat is könnyen megmagyarázzák a CO2-vel, mint mindent. Kérdem én hová tűnt egyszer csak a légkörből a CO2, ami jégkorszakot váltott ki?
Mi okozta? Mert azt a kérdést feltenni, hogy ki? abban az időben még értelmetlen lett volna.
Nem leszek tudományos, mondjatok, amit akartok, de a Föld véleményem szerint minden szempontból ideális helyet foglal el a naprendszerben, és ideális paraméterekkel rendelkezik.
Ha közelebb vagy távolabb lenne a naphoz ez az idálisnak mondott klíma nem alakulhatott volna ki. De igaz ez a Föld tömegére is. Se nagyobb, se kisebb bolygón nem létezhetne ez a légkör, és sok egyéb más sem. Ideális a tengelyferdesége. Ideális a Hold tömege, és távolsága a Földtől. Ezek hiányában nem létezhetne élet a Földön, legalább is így nem, ahogy most ismerjük.
Az éghajlat nagyon sok összetevős dolog, én mindig ezt mondtam, még a kozmikus sugárzás is hatással van rá, nem csak a nap.
A tudosók viszont leegyszerűsítették a végtelenségig. Ha van CO2 akkor melegszik, ha nincs, akkor hül. Oszt jónapot.
124:
„Ezt kellene megértened, de erre már nincs kapacitásod, csak arra, hogy mindenki úgy élje ki magát, ahogy neki tetszik.”
Ezt pont te hirdeted azzal, hogy a „hajó elment”. Ha elment akkor nem mindegy ki hogy éli ki magát? Csesszük szét mégjobban a Földet mielőtt megsülünk, mert már úgy sincs jelentősége. Sajnálom Tibor bá, de ez a posztod üzenete. Egy szikra reményt sem ültettél el benne SEHOL!
125:
Ezt most linkelem be ötödször. Még senki se írta, hogy nem érti, de sokak megnyilvánulásából kiderül, hogy fingja sincs róla.
http://www.agu.org/meetings/fm09/lectures/lecture_videos/A23A.shtml
A jövőben csak azokra a kritikákra válaszolok, amelyek írója kijelenti, hogy a belinkelt előadást megértette.
Curix!
És ön szerint mennyire és miben befolyásolja a földi klimát a Nap-rendszer keringése?
Az Uv sugárzás 8-10-es itthoni mértékéről mi a véleménye?
125 Curix
Intelligens tervezés és tervezett fatalizmus?
Itt egy oldal, ajánlom mindenki figyelmébe.
Eddig sosem linkeltem be semmit, de ez nagyon ide passzol. Peer-reviewed folyóiratcikkek alapján ad válaszokat klímaszkeptikusoknak.
A válaszok témánként vannak csoportosítva, úgy mint, ez nem történik meg, ez nem rossz, ez túlzó.
http://www.skepticalscience.com
126: Tibor bá, én nem tudok ilyen szinten angolul.
127:
Ami a napot illeti, és az IPCC-t tökéletesen hidegen hagyja, arra itt egy írás, németül:
http://t7.hu/0jk8
Az UV-B sugárzás földet ért erőssége alapvetően 2 dologtól függ. A nap aktivitásától, és az ozonréteg vastagságától.
A met.hu-n ezt találtam:
„A legújabb vizsgálat megerősítette, hogy az utóbbi években felépülő ózonréteg miatt csökkent a beérkező káros UV sugarak mennyisége. Bár még évekig eltarthat, amíg újra teljesen regenerálódik az ózonréteg, a folyamat már beindult.”
Ha ez tényleg így van, akkor a nap aktivitása erősebb, ami meg egybecseng a német cikkel.
128: Igen, lehet intelligens tervezésnek nevezni. Túl sok a véletlen.
Ha valaki nekiáll klíma témában az interneten keresni sokszor bődületes hülyeségeket talál. Tibor bá szerint persze én is, csak mert nem hiszem el, hogy csak és kizárólag a CO2 felel mindenért.
A tudosok szinte hetente-havonta értékelik újra modelljeiket, mert az összes csődött mondott. Mindig találnak olyan új jelenségeket, amelyek szintén hatással vannak a Klímára.
Pl. ez:
„Polarwirbel wühlt die Tiefsee und das Klima auf
In 30 Kilometern Höhe rast der Polarwirbel um die Arktis und wirkt hinein in die Tiefen des Atlantiks. So beeinflusst er das globale Klima in bislang unbekanntem Ausmaß.”
Arról meg már nem is írok semmit, hogy miként próbálják az éghajlatot fegyverként használni, és módosítani, mert ezért pluszban meg vagyok dorgálva, pedig min. 20-30 éves kutatások folynak ez ügyben, és egyre kevésbé tartozik az összeesküvés elméletek közé.
Nem ismerem behatóan az éghajlat modellek fizikáját/algoritmusait, de van egy sejtésem, hogy a napot, mint a legfontosabb tényező közel konstans forrásnak veszik…
Tibor bá’ tudsz erről pontos infót?
Ha már klímakatasztrófával való riogatás, ez a film is ezzel a témával foglalkozik áttételesen: http://www.youtube.com/watch?v=r8BSlqHAhuY
alaptörténet pontosan az ellenkezője, mint amit Tibor bá’ gondol, miszerint a Napunk visszafogja az aktivitását és egy jégkorszak köszönt az emberiségre(milyen jól jött volna még egy kis extra CO2 a légkörbe 🙂
„igazi fákat kellene telepíteni.
Szóval siránkozás helyett, hogy jaj nekünk, tessék kimenni és ültetni egy fát!”
Ezzel egyet is értenék valahol, csakhogy nem ezen múlik. Az esőerdők kiírtása nem fa/darabszám értékben számolandó. Ugyanis itt több rétegű komplex pusztulás megy végbe. A fák tetejétől kezdve, a közbülső rétegeken keresztül egészen az aljnövényzetig. Ez egy több emeletes ökoszisztéma, ahol nem csak fák, de az olyan 4-5 méteres „aljnövényzet” régies szóval élve „dzsungel” is megsemmisül ami egyébként 3-4 év alatt regenerálódna, csakhogy nem fog, mert a létezéséhez illetve a talaj megkötéséhez kellenének a feléjük nyúló magasabb fák.
Saját szememmel láttam ilyen pusztuló erdőt, ahol a magas kemény törzsű fákat kivágták. Nem is mindet, csak úgy random jól megritkították. Az aljnövényzethez értelemszerűen nem nyúltak, senkinek sem kellenek ezek az egyszikű, banánra emlékeztető egyébként 4-5 méterre is megnövő „gazok”, az alatt meg a filodendronok és más hasonló teljesen „haszontalan gyomnövények”.
Szóval ahol a nagy fákat megritkították, Ez a normálisan 4-5 méteres vagy talán még annál is nagyobb, réteg láthatóan megritkult, fele akkorára nőtt és egyértelműen látszódott, hogy az eső teljesen kimossa a talajt. Azt is lehetett látni, hogy ez egy rendszeres folyamat. Ráadásul ezeket a helyeket ajánlatos kerülni, mert ha jön az eső, akkor azonnal megindul a sárözön, ami valójában sokkal veszélyesebb mint a kígyók, meg hasonló rémisztgetős sztereotípiák együttvéve. (kígyót például két év alatt ha 2-őt láttam, abból is az egyik a kövesúton szambázott keresztül)
De például pont egy évvel ezelőtt, vagy 4órát vesztegeltünk egy túrán mert egy ilyen 30-40 méterről lezúduló sárfolyam telibe kapta az aszfaltozott utat, belső oldalról alámosott, majd az egész út leszakadt, eltűnt egy 5-6 méteres szakaszon. 2-3 óra alatt építettek egy bambuszhidat, ami alatt egy 5 méter mély iszapos szakadék tátongott. aminek ha felnéztél lehetett látni a folytatását. Félelmetes volt. Akkor mesélték a helyiek, hogy ez a kivágott fák miatt van, és habár már sokkal szigorúbban veszik az ilyen lopásokat, ezzel már nem nagyon tudnak mit kezdeni. Sőt, sokszor a fák már maguktól is kidőlnek egy hevesebb esőzésnél, viharnál. Telepíteni meg azért nincs értelme, mert a kis fák tulajdénképpen ott vannak, csak esélyük sincs már felnőni, de ha mégis akkor is évtizedekbe telik mire észlelhető némi regenerálódás. Ugyanis a fák nem egyszerre nőnek fel hanem a lepusztított, vagy lepusztult terület széleitők befele záródik vissza az erdő. Tehát hiába nő fel egy 50 méteres mahagóni 40-50 év alatt, ha nincs meg a megfelelő környezete. És akkor az olyan lassan növő fajtájkról ne is beszéljünk amiknek 250 év kell, 10 évente hoznak termést, csak más fajokkal képesek együtt nőni szimbiózisban satöbbi. Szomorú kimondani de sajnos az van, hogy egy kipusztított esőerdő visszanövéséhez regenerálódásához nem években és nem is évtizedekben kell számolni.
Tehát mindenki ültethet egy fát ahogy Curix mondja, de ez maximum arra jó, hogy a saját lelkiismeretünket megnyugtassuk. Halottnak a csók.
130:
A belinkelt előadás kezdetén a prof minden él nélkül azt mondta, hogy a tudományos kutatások megértéséhez szükséges bizonyos tudományos alapismeret (esetünkben mondjuk fizika, kémia) A „kritikusok” ezzel általában nem rendelkeznek. Én erre már többször sokkal durvábban mutattam rá. A „természetes paraszti ésszel” való spekulálás, még ha az illetőnek roppant logikusnak is tűnik, veszélyes. Ehhez még hozzá jön az, hogy különböző (főleg üzleti) érdekek miatt a Netten mindenféle hamis, csalóka, félrevezető információ is megjelenik, amiból (például te is) élvezettel lehet válogatni és alátámasztani egy hibás álláspontot. Én úgy tudom, hogy engem azért tartotok, hogy a buzát szétválasszam az ocsútól, mert elelentétben veled én tudok angolul, és meg van az a tudománynos képzettségem, ami erre alakalmassá tesz. [persze én se vagyok tévedhetetelen] de hinni kell bennem, aki nem hisz bennem, annak nem érdemes ide látogatni, mert arra semmi szükségem, hogy hülyeségekkel traktáljon, majd kijelentse, hogy nem tud angolul. – – – Egy 20 perces verbális előadás lefordítása magyarra akkora, időigényes munka, hogy erre nem vállalkozhatok. Egyszerűen nincs rá időm, de a lényeg az, hogy millió évekre visszamenőleg bizonyított, hogy a CO2 a Föld „termosztátja”. Az előadás mellett, jobb oldalon a főbb dolgok ki vannak vetatve. Mindjárt az elején vegyi képletek vannak felírva, EZ ÉRTHETŐ annak, aki nem tud angolul, de valamit ért a vegytanhoz. Így működik a CO2 szabályozási mechanizmus. A lényeg, hogy a CO2 egyensúlyban tartotta a Földi klímát, amibe most az ember alaposan beleszart.
Azt hiszem lassan gondolni kellene az utódainkra. Egyik első lépésként az iskolai tantárgyak közé fel kellene venni a „Klímaváltozást” és a „Túlélési Tanácsok”-at is.Sajnos ez szükséges lenne az ő alkalmazkodásukhoz.
133:
A Föld klímája sosem volt egyensúlyban. Mit nevezel egyensúlynak, azt ami most van? Nemrég még ennél hidegebb volt, azelőtt meg ennél is melegebb (pedig semmi CO2 kibocsátás nem volt) most meg melegebbnek ígérkezik.
Volt, hogy évmilliók alatt változott a klíma, volt, hogy meglepően gyorsan, évtizedek alatt, tehát ez sem unikum, ami most történik.
Tibor bá, itt is van egy rögeszméd, amiből még csak véletlen sem engedsz.
Jogod van hinni, abban, amit te belinkeltél, nekem meg jogom van hinni ebben:
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1103/berenyi.html
Részlet a linkből:
„A dolog két szempontból is problematikus. Először is a középkori meleg periódus (kb. 800-tól 1200-ig) idején Grönlandon gabonát arattak, de egyéb adatokból is világos, hogy akkor a globális hőmérséklet magasabb volt, mint napjainkban. Másrészt a közkeletű álláspont szerint az ipari forradalom előtt a légkör CO2-tartalma 280 ppm körül mozgott és a feltételezés szerint antropogén hatásokra érte el a mai 380 ppm értéket. Ha szoros az összefüggés a CO2-tartalom és a hőmérséklet között, akkor mivel magyarázható a középkori meleg periódus?
Megjegyezzük, hogy a „hokiütő” elmélet kapcsán kirobbant vita felszínre hozott bizonyos gyanút adathamisítások vagy legalább is az adatok célzatos csoportosítása ügyében, mindenesetre ennek következtében tekintélyes tudósok mondtak le posztjukról, mások az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) munkájában (amelyik részletes előrejelzéseket adott meg a felmelegedésre a harmadik évezredben különböző modellek alapján) nem kívántak a továbbiakban részt venni. ”
Felesleges pánikot keltened Tibor bá. Olyan már ez a klímaváltozás, mint a terrorizmus, és ezen az ilyen posztokkal csak rontasz. A valósághoz nem sok köze van, de folytonos rettegésben lehet tartani vele az embereket. Már akit.
A németek 90% nem hisz abban, amit te állítasz.
135:
A németek 98 százalékának alacsonyabb az IQ-ja az enyémnél. 😀
135:
A belinkel cikknek meg kell nézni az irodalamát: SIRALMAS. Csupa magyar szerzők, akik innen-onnan összelopkodták mondanivalójukat. De ez a megállapítás jól bemutatja a szerző hozzáűértését: „Pl. 2008 volt eddig a XXI. század eddig leghidegebb éve.” Szóval 12 évből a 2008 volt a leghídegebb. ÉS?????
Számomra mindig kérdés volt, és közel se egyértelmű, hogy a CO2 ok-vagy okozat. Valóban nagy a korreláció a historikus hőmérséklet és CO2 adatok között, de… Több anomália is van, ahogy Curix feszegette már. Kora középkori felmelegedés, és a középkori lehűlés is ebbe a tárgykörbe tartozik, amit nem lehet csak úgy átlépni. Ezeket az anomáliákat nem képesek kezelni a jelenlegi modellek, ami azt vonja maga után, hogy a modellek nem jók, javításra szorulnak. Pontosan ezért nem hiszek vakon már az IPCC-nek, mert több ponton erős kétségek merülnek föl bennem. Ettől függetlenül azon az állásponton vagyok, hogy nem csak és kizárólag mi vagyunk a felmelegedés okozója, inkább csak rárakunk egy jó adag szeneslapáttal a felmelegedésre.
137:
Tibor bá, most menjünk bele abba, hogy melyikünk forrása hitelesebb? Az IPCC körül is volt botrány, adathamisítás, kiválogatás, meg amit akarsz, az egész egy politikai szervezet, és mint ilyen NEM lehet független, ez is SIRALMAS.
A mondat pedig csak egy megállapítás volt, ami igaz. Nincs tovább.
138:
Persze, hogy nincs magyarázat az 1000 év körüli ennél is melegebb klímára, de kit érdekel? Ezen át lehet siklani, előfordul na. A régebbi időket már nem boncolgatják, mert egyre kényelmetlenebb helyzetben kerülnek a CO2 hívők.
139:
Szóval egy idő után téynleg unalmas, hogy a szkeptikus érvek újra és újra előkerülnek.
Megválaszolják őket, a váalsz ignorálva és utána megint előhozzák.
Szóval:
Középkori felmelegedés:
http://www.skepticalscience.com/medieval-warm-period.htm
C02 lags T:
http://www.skepticalscience.com/co2-lags-temperature.htm
A további kérdésekrea válasz:
http://www.skepticalscience.com/argument.php
140: Igazad van Pzuj, tényleg unalmas.
De az első linked alatti első komment az nagyon nagy 😀
„”The Medieval Warm Period was warmer than current conditions. This means recent warming is not unusual and hence must be natural, not man-made.”
The argument is also logically invalid, even if the premise were true. Otherwise the following argument of the same form would be correct:
‘The Black Death in the middle ages is estimated to have killed more of Europe’s population than World War 2. This means that deaths during World War 2 were not unusual, and hence must be due to natural causes, not man-made’ „
131,138,139:
Latom a CO2 nem győzött meg benneteket . Majd azt nezzetek meg amikor a szivargasnak indult CH4 a legterbe kerul a Permafrosztbol.Jegkorszak jo vicc….
http://www.youtube.com/watch?v=iSsPHytEnJM
tnsnames.ora kedves!
Tudom, hogy titokban ide jársz legelni az írásaimon, akkor most direktben neked.
Ha nekem nem hiszel, akkor talán James Hansennek elhiheted, mert pillanatnyilag ő a világ No 1 klímatológusa:
http://www.youtube.com/watch?v=X6KhGoPlahA
Igen, én azt írtam, hogy unokáitok kinhalált fognak halni. Ő finomabban fogalmazott. Az „adaptáció elképzelhetetlen”.
Az velem a bajod, hogy kiméletlenül megmondom az igazat. Nem engedem, hogy álomban ringassátok magatokat? Ha tényleg egy agyament vén hülye lennék, ahogy te beállítasz, akkor fütyülnél rám. Azért foglalkozol velem, mert tudat alatt (vagy egy kicsit feljebb) pontosan tudod, hogy igazam van.
De különben is. Nekem nem az a dolgom, hogy vigasztalgassak. Nekem az a dolgom, hogy megírjam az igazat, a valóságot. Aztán ezzel mindenki azt tesz, amit akar. Te szart keversz vele a hátam mögött.
Arról pedig nem tehetek, hogy 80 éves vagyok. Ez nem ok arra, hogy befogjam a szám. Ha 30 éves lennék, akkor is ezt írnám, mert az én megfigyelésem szerint ez a VALÓSÁG.
Nem Tibor bá, ha 30 éves lennél nem ezt írnád, mert te is jól tudod, hogy egy 30 éves agy teljesen másképp működik, sőt még csak te tudod igazán.
Tökéletesen mindegy egyébként Pzuj, hogy unalmas, vagy nem unalmas ez az egész CO2 vita. Egy dolog biztos, hogy semmi sem biztos a halálon kívül.
Nekem nem a CO2 a legnagyobb problémám, az se érdekel különösebben, hogy csak ez miatt melegszik vagy változik a klíma vagy sem, nem teljesen egyértelmű, de hagyjuk nem is ez a lényeg.
Tibor bá megírt egy olyan posztot, ahol kvázi „halálra ítélt” minden most születő, vagy kisgyermeket. Közületek hánynak van mondjuk 5 évesnél fiatalabb gyereke?
Hát rájuk ki van mondva a halálos ítélet, pedig egyáltalán nem biztos, hogy a klíma úgy alakul, ahogy.
Ez mellett még mennyi probléma van a Földön? Had ne soroljam tudjátok jól.
Ebben a helyzetben helyes szerintetek egy ilyen poszt?
Igen, mondhatjátok, hogy átviszem a témát tudományosról érzelmi alapra, és annak itt nincs helye. De van.
Tibor bát sokan olvassák, és amit leír, azért felelősséget is kell vállalni.
Aki eddig hezitált, hogy milyen jövőképet alkosson magának, azt most tuti a „leszarom” állapotba küldte. Már ha komolyan veszi a fent leírtakat.
Nem látok rá 100%-nyi bizonyosságot, hogy ez be fog következni, de ha mégis, akkor meglesz a negatív visszacsatolás.
Ha az emberiség és az állatfajok tömegesen kipusztulnak, akkor a Föld újra birtokba veszi azt, amit az ember elvett tőle. Egy meleg párás klíma, dús CO2-vel igen ideális terep a vegetációnak. Ha megszűnik a CO2 kibocsátás, akkor a növények visszaveszik az uralmat és hosszú idő alatt kivonják a légkörből.
Ez a bolygó ennél ezerszer extrémebb helyzetből is „helyre állt”, akkor egy kis CO2-től miért ne tudna?
De továbbra is kitartok az mellett, hogy semmi biozonyíték nincs arra, hogy megsülünk. Egy jóslat tudományos alapon, semmi több.
Vagy bejön, vagy nem. Nincs az a képlet, ami a klímát leírná, annyira bonyolult.
Aztán most lehet nekemesni.
135: Rossz a következtetésed.
A co2 növekedés felmelegedést jelent. Pont.
Az, hogy ezer éve meleg volt alacsony co2 mellett, nem jelenti, hogy magas co2 mellett nem lesz meleg. Egy lökött példa: Ha kiugrasz egy toronyházból, meghalsz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki halott, az toronyházból ugrott ki.
Középkori melegedéshez infó:
http://www.skepticalscience.com/argument.php?a=22
145:
Mindenki csak ezt az egy linket tudja ideilleszteni? Egyéb esetleg?
Én is tudok ezerszámra ilyen videókat belinkelni, ahol látszik, hogy játszadoznak a grafikonokkal, számokkal. Hát ezért nem rettegek a megsüléstől. Pont.
http://youtu.be/Xgcpl3IFGn4
Lehet, hogy valamikor később majd lesz hirtelen ugrás a klímaváltozás során, de jelenleg ennek semmi jelét nem látom.
A tengerszint 3,2 mm-es átlaggal nő évente, az éves átlaghőmérséklet növekedése megállt, az üvegházas gázok a szokott mértékben, apránként nőnek.
Volt már 4 fokkal melegebb, akkor szubtrópusi éghajlat volt errefelé. Azt pedig túl lehet élni. Sőt, a rómaiak eleinte fűtést se építettek a pannóniai villáikba, csak később, amikor 3-400 körül hűvösebbre fordult az éghajlat. Mi még azt se értük el, hogy fűtés nélkül normálisan átteleljünk.
Mivel MO-nak szárazságot jósolnak (ami vagy lesz, vagy nem), kétlem, hogy 100%-os páratartalomtól kéne tartani, akár 2100-ban is.
146.
Erről már ezerszer értekeztem. Az Interneten minden van, bőven tudsz hivatkozni hülyeségekre. De én nagyágyút hoztam elő, James Hansent. Az egész a kis újában van, tudja mit beszél, te viszont nem, csak nyomod az optimista propagandát ezerrel.
147:
Köszönjük egyéni elképzelésed és spekulációdat. A „melegebb” 4 fok alatt a Föld átlag hőmérsékletét értjük, az pedig nem volt. Az éves átlaghőmérséklet növekedése NEM ÁLLT le. Ki jósolt Magyarországnak szárazságot? Egyetlen konkrét jóslat létezik: MELEGSZÜNK, hogy ennek a pontos helyi hatása mi, azt senki se tudja. „Kétlésednek” nulla értéke van.
Nem volt 4 fokkal melegebb? Többször is volt, ld ezt az ábrát: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/All_palaeotemps.png
Kb 400 ppm CO2-höz még csak 2-3 fok melegedés várható, nem 4. Még ennek a megérkezéséhez is sok idő kell.
Nem állt le jelenleg a melegedés? Ld a climate change slow down kulcsszót a gugliban. Vagy simán csak ezt a grafikont: http://www.drroyspencer.com/wp-content/uploads/UAH_LT_1979_thru_Jan_2013_v5.5.png
Ki jósolt szárazságot ide? Mindenki, aki kutatott a témában. Ld a desertification europe vagy magyarország sivatagosodás kulcsszavakat a gugliban.
117-re
Youtube -ben keressetek rá:
vertical garden, nagyon érdekes dolgok vannak – imádom
150: Én is imádom, köszi!!! Nagyszerű. Gyönyörű és nagyon ötletes dolgok vannak..
Elárulom hogy nekem is van egy kísérletezős ötletem, oloyanoknak akin még ezt sem tehetik meg mert belvárosi terasz nélküli lakásban laknak.
Virágcserepek, egyik oldalukon laposra csinálva, mont egy zseb, vagy fél csederép, így „eltartás” elállás nélkül illesztedbnek mondjuk egy óriás napos étkezőablakhoz. A cserepeket el lehet helyezni egymás fölé lépcsőzetesen úgy, hogy egymást locsolják.. nagyszerű látvány, de egyelőre kísérleti állapotban. zöldfűszerektől a napigényes futó ciuccokig minden.. Korongozom néha-akkor szoktam.. egyelőre saját és barátok részére ilyen cserepeket formázni.
http://www.origo.hu/idojaras/20130703-igy-szol-csellon-az-emelkedo-atlaghomerseklet-klimavaltozas-celsius-fok-hangjegy.html
Az érdekelne, hogy a a mostanság extrém erős uv sugárzások hogy függnek össze a felmelegedéssel. Mert a növekedő átlaghőmérsékleteket, szélsőségeket lehet magyarázni a co2 növekedéssel, de miért tűz ilyen erősen a Nap? Ennek nem csillagászati okai vannak? Mondjuk most a Nap elég nyugtalan fázisban van, a napviharok valószínűsége is nagyobb. Csak ez lehet az oka?
153:
A Nap sugárzását nyugodtan lehet konstansnak venni, mert az intenzitásában jelentkező változások százalékosan nagyon kicsik. A Föld tehát ugyanannyi UV kap minden adott percben. Az UV-t azonban szűrik különböző dolgok, legjobban a légköri ózon réteg, aminek a vastagsága változó. Szűri a pára is. És nem mindegy, hogy a napsugár beesési szöge mekkora. Nyáron több fény jut az egységnyi föld felületre.Június végén, egy szép tiszta napon, ózon lyukkal igen sok UV-t kapunk.
Igen, ilyen alapvető csillagászati összefüggésekkel én is tisztában vagyok, hogy a 90 fokos beesési szög jár a legnagyobb melegítő hatással és mivel június 21-én a Nap a Ráktérítőn delel 90 fokban, így akkor van nálunk is a legnagyobb beesési szög. Viszont itt is szó volt róla az utóbbi időben, hogy az extrém erős UV sugárzás károsítja a növényeket és olyan alacsony terméshozamok jönnek, hogy az már maga az éhhalál. De ha konstans a sugárzás ereje, akkor ez most mitől következik be? Az ózonlyukkal sem nagyon foglalkozik mostanában a közvélemény, a freonok betiltásával a pólusnál meglévő nagy lyuk is elég jól „begyógyult”. Szóval ezt nem értem, hogy honnan ez a nagy UV sugárzás, ami aggodalomra ad okot a növénypusztító hatása miatt.
155:
Hát ez már bennem is felmerült.
Nem láttam historikus UV sugárzás adatokat, ami a tendenciózus növekedést támasztanák alá, de lehet, hogy az ózon lyuk csökkenés óta jobban figyelünk az UV sugárzásra?
Az ózonlyuk kutatások utáni freon betiltás egy jó példája annak, hogy mit kéne, lehetne tenni egy kis összefogással.
49: csókacsalád:
A napelem témához:
„Kína felajánlotta, hogy mennyiségi korlátot és minimális árat szab meg az Európai Unióba irányuló napelem-kivitelre, hogy kompromisszumot találjanak a kínai napelem-export ügyében kirobbant kereskedelmi vitában.
Magyarországon döntően az kínai import miatt zár be szeptemberben az 500 főt foglalkoztató dorogi Panasonic napelemgyár. Az üzem a Panasonic teljes napelemtermelésének mintegy 20-30 százalékát adta. A cég 2009-ben vásárolta fel a Sanyót, ekkor került birtokába a magyarországi gyár is, amelynek felépítését az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta.
A Shanghai Securities News pénteki számában megjelent írás szerint Kína évi 10 gigawattban maximálná az exportált napelemek összteljesítményét és wattonként 0,5 euró (147 forint) minimális árat számítana fel. A lap a kínai fejlesztési és reformbizottság egyik tisztviselőjére hivatkozik, aki azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A kínai szakkamara illetékese azonban úgy nyilatkozott, hogy nagy esélyt lát a vita megoldására.”
http://index.hu/gazdasag/2013/07/05/vege_a_dompingaras_kinai_napelemeknek/
155:
Lehetseges hogy a Fold magneses mezejenek a gyengulese vagy ingadozasa okozza az erosebb UV-sugarzast ?
158:
NEM. Az UV sugárzás éppen olyan elektromágneses sugár, mint a fény, amire a mágneses mező nem hat ki.
„Frappáns módját választotta egy amerikai egyetemista annak, hogy bemutassa a globális fölmelegedést: csellón játssza le az elmúlt 130 év átlaghőmérsékleti görbéjét mutató grafikont. A klímaváltozást hallgatni éppoly szokatlan, mint megtapasztalni.”
http://surl.hu/ak1F84
160. Lásd 152.
161!
Elnézést Pzuj..Most tényleg figyelmetlen voltam. 🙁
Pedig a linkjeidet mindig megnézem..