(1115-i) Tormay Cécile

Tibor bá’ az igazság keresése online

 

Bevallom őszintén, sose hallottam Tormay Cécile-ről, azaz mostanáig nem. Most viszont visszhangzik a sajtó a nevétől, mert a jobbikosok utcát akarnak elnevezni róla, amit Tarlós nem akadályoz meg. De miért kellene megakadályoznia? Mert antiszemita volt. Ha cinikus akarnék lenni (de nem akarok) akkor azt írnám, hogy mivel a társadalom 70 százaléka antiszemita (és növekszik a trend), Tarlós csak közigényt elégít ki. Megy tehát a kötélhúzás a zsidók és az „antiszemiták” között. Szerintem teljesen érdektelen, hogy lesz-e Cécile utca vagy sem, de ők hadakoznak. Mondjuk Dés Jánosnak a Népszavában igaza van (lenne), mert szerinte „Tormay bűn rossz író volt” és „Tormay egyetlen érdeme – azok szemében, akik utcát akarnak róla – bizony az, hogy szókimondó antiszemita volt. És kész.”

A fenébe, most már kezd a dolog engem is idegesíteni. Bűn rossz írónő, és akkor 80 évvel a halála után utcát? Na, akkor nézzük meg a Wikit!

Tormay Cécile „Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A régi ház (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (19201921) naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) szól. Német, angol és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott.” Szóval a bűn rossz írónő könyveit rendre lefordítják több kultúrnyelvre is. De ez nem minden.

1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhangúlag választották a Marie Curie halálával megüresedett székbe. 1936-ban Hankiss János, Horváth János, Pap Károly és Pintér Jenő, 1937-ben ugyanez a négy ajánló és Fredrik Böök jelölték a Nobel-díjra.” – Ezek szerint az antiszemitizmusán kívül, volt neki néhány egyéb erénye is. De nézzük meg, hogyan emlékezett meg róla 1937-ben (halála után egy hónappal) a zsidó Szerb Antal, az irodalomtörténész (akit érdekel a teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00616/19588.htm ): „Artisztikus író volt, a finom, lelkiismeretesen kidolgozott részletek, a tűnő és csendes hangulatok, az önmagukért megbecsült ritka szavak és hasonlatok írója, dekoratív tehetség és a szó nemes értelmében dekadens. Öncélú mondatokat írt, amelyek arra voltak rendelve, hogy ötvözött formásságukban a kontextusból kiszakítva is megállják a helyüket és megállítsák, elmerengésre hívják az olvasót, felkeltve benne a szépség szomorúságát és a távoli dolgok igézetét. Annak a stílusnak és stílusteremtő életérzésnek volt a hordozója, amely legmagasabb szintjét Babits Mihály fiatalkori verseiben és Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád költészetében érte el.” Szóval ez lett volna egy bűn rossz írónő? Akinek egyetlen „erénye” hogy antiszemita volt, amiről furcsa módon Szerb Antal nem tesz említést. Jó, akkoriban nem lehetett antiszemitázni, de a zsidó Szerb Antalnak nem volt kötelező, hogy méltató szavakkal emlékezzen meg róla a Nyugatban.  

Mindent összevetve, Tormay Cécile megérdemli, hogy legyen róla elnevezve utca. Úgy értem, kisebb érdemekért is adtak már utcanevet. Hogy, voltak antiszemita megnyilvánulásai? Meglehet, bár semmi konkrétat nem olvastam, de abban biztos vagyok, hogy ha nem hal meg 1937-ban, él még 10  évet, egészen biztos nem maradt volna antiszemita. Annyi tanulság azért van, hogy nem csak a jobboldali média hazudik, hazudik a liberális is. Kurva nehéz megtudni az igazságot.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

34 gondolat erről: „(1115-i) Tormay Cécile

  1. Ez egy olyan dolog, mint Wass Albertnél. Ezen írók értékrendje nem összeegyeztethető a mai társadalméval. Ez önmagában nem lenne baj, viszont hihetően bemutatják, hogy hogyan alakult ki a mai értékrend. Ezt üldözik, mert a tükörbenézéshez gyengék. (mind a “jobb-“, mind a “baloldal”)
    Hozzáteszem könnyű dolguk van, mert a mai ember nem olvas.

  2. Szerintem nem rossz dolog, hogy túráztatják magukat Tormayn, Wass Alberten, Meg Nyírő Józsefen.:) Így legalább utánanézünk és olvasunk Tőlük valamit:)

  3. Tormaytól nem olvastam, csak részleteket, Wass szerintem jó író, és az Úz Bence se olyan rossz (Nyírőtől mást nem olvastam). Sőt Knut Hamsun is jó író, hogy nemzetközi példát is hozzak az “üldözött”, de egyébként jó írókra. Amúgy nem is értem, hogy a politikai meggyőződése miatt mért kell indexre tenni egy írót, főleg, ha ez a meggyőződés egyébként nem is süt át a művein…

  4. 3:
    Nos azért, mert mind a két oldal le akarja győzni a másikat, és mindenbe belekötnek. De a poszt valódi mondanivalója az, hogy nem csak a jobb oldal hazudik. Akinek a regényeit 8-10 európai nylvre lefordítják, akik Szerb Antal halálra dícsér, azt nem lehet elintézni egy nyegle “bűn rossz író”-val. Miért? Mert kevés ember néz utána, tehát elfogadja, átveszi Dés János osztályozását. Mi mást tehet?

  5. 4
    A baloldal sunyin hallgat Tormay szerkesztői tevékenységéről, melyet a Nyugat szellemi hatásának ellensúlyozására Klebelsberg Kúnó kezdeményezésére 1923-ban alapított Napkelet főszerkesztőjeként haláláig kifejtett.
    A folyóirat többek között Halász Gábor, Keresztury Dezső, Szerb Antal, Németh László, Szentkuthy Miklós, Rónay György, Thurzó Gábor, Sıtér István, Szabó Zoltán, Jékely Zoltán, Boldizsár Iván számára biztosított rendszeres publikációs lehetőséget.
    A szélső-jobboldali szimpátiákkal nemigazán vádolható Schöpflin Aladár A lapot 1940-es megszűnésekor, érdemeit méltatva búcsúztatta.
    Néhány idézet a búcsúztatóból: “Tormay Cécile előkelő szelleme nem engedte, hogy folyóirata fölösleges polémiákkal s az akkor divatos politikai jelszavak hangoztatásával szálljon ellenünk harcba. Irodalmi súlyával akart hatni. Meg kell állapítanunk, a tónusa előkelő és írókhoz méltó volt.”
    “..a kritika mindenkor irodalmi szempontok szerinti volt, az egyes kritikusok minősége szerint hol jobban, hol kevésbé sikerült, de alantas színvonalra, személyeskedésre sohasem süllyedt le. Ez meg is maradt mint hagyomány mindvégig. A Napkeletben igyekeztek minden olyan irodalmi műről kritikát írni, ami magyarul megjelent s a folyóirat ezzel jó irodalmi szolgálatot végzett.”
    “ltalánosságban meg kell állapítani, hogy a Napkeletben érvényesült irodalmi szempontok lényegileg nem különböztek a Nyugat szempontjaitól, amelyek már a Napkelet kezdetekor, évek súlyos polémiái révén általában a komoly irodalmi közvélemény szempontjai voltak. Ebben a tekintetben az ellene indított folyóirat átvette a Nyugat szellemét – irodalmiakban – s a különbség inkább csak az volt, hogy a Napkelet szigorúbb volt a társasági illem megtartásában.”
    “Őszintén sajnáljuk a Napkelet elhúnytát. Mégis csak megvolt a helye irodalmi életünkben, céljait tisztességes írói eszközökkel szolgálta és elmulásával is kevesebb lett az amúgy is nagyon összeszűkült tér, ahol írók irodalmi dolgokról megszólalhattak.”

  6. 4. Tiborbá
    Mi mást tehet?

    Például rákeres az adott szerző műveire, elolvassa, és eldönti, kinek van igaza. Azt a néhány órát igazán megéri rászánni. Knut Hamsunról pl. nem is hallottam, aztán valahol fikázták, ez felkeltette a kíváncsiságom, megvettem az Anyaföld kicsét pár száz forintért egy antikváriumban és elolvastam.

    5. Levin
    Boldizsár Iván elvtárs se volt szélsőjobbos, ha ő egy szerkesztőségben dolgozott vele, akkor nem sok jogalapja lehet a vádaknak

  7. 6:
    Napi száz meg száz hamis információval bombáznak. Mindennek nem nézhetsz utána. A blöffölés igen kifizetődő. Dorka azt mondta, Madách-nak voltak pikáns rendezői utasításai. Tehát megnyerte a vitát. Rákérdeztem. Bizonyítás eddig nem érkezett. De, akik olvastak a madáchi utasításról, e hamis információval dobják az egész témát.

  8. A Bujdosó könyv-et olvastam korábban.

    Egyetértve 8. hsz-el érdekes korrajz.

    Tény, hogy nem szimpatizál benne a zsidó szereplőkkel.
    Alapvetően őket hibáztatja Trianonért, a monarchia felbomlásáért.
    Ebben nagy szerepet tulajdonít Károlyinak.
    Ami már köztudott, elvégzi a statisztikát, hogy a Tanácsköztársaság vezetőségében milyen népesedési arányait meghaladóan képviseltetik a zsidóság.

    Szamuelyről is ír érdekeseket:
    A vérengzések közben különbséget tesz zsidók és nem zsidók között.
    A zsidókat futni hagyja, a nem zsidókat megöleti(megöli).

    Vannak benne utalások a háború előtti fokozatos zsidó térnyerésre is.

  9. Tormay ugyanazért tehetségtelen, amiért antiszemita is. Hiszen antiszemita az, akit a zsidók utálnak.

  10. ” Annyi tanulság azért
    van, hogy nem csak a jobboldali
    média hazudik, hazudik a liberális
    is. ”

    Na de Tibor bá’! Erre a felismerésre 80 év kellett? 😉

  11. 9:
    Na most, ha ez kitaláció, akkor Tormayt meg lehet bélyegezni az antiszemitizmus vádjával. De mi van akkor, ha Szamuely tényleg szelektált? Ha filoszemita, akkor ezt el kell hallgatnia (mert így működik a pártosság), de ha megírja, akkor?

  12. 13. Hát ezt az állítást nem tudom hogy kéne igazolni.
    A tanúk nagy része már nem él.

  13. Tormay Cécile egy,a hazáját végtelenségig szerető,féltő hölgy volt. A Bujdosó könyv című művében az akkor történteket élethűen ábrázolta.Aki antiszemitának tartja az lélekben nem magyar,csak egy idegenszívű magyarul beszélő ember.Sajnos Parlamentünk is tele van idegenszívűekkel,ezért tart itt szeretett hazánk.Tormay oktatását be kellene venni a tantervbe.

  14. Beleolvastam a játékgyáros által belinkelt (köszönet érte!) Bujdosókönyvbe. Úgy tűnik, egy kicsit igyekszik a csúnya dolgok elkövetését az “idegenekre” tolni, de ezt leszámítva valószínűleg hiteles korrajz lehet. A stílusával semmi bajom.
    Geddonra készülőknek akár szakirodalom is lehet, elég érzékletesen írja le, hogy tűnik el a rend, és szabadul el a káosz.

  15. 16:
    Akkor most már én is kénytelen vagyok beleolvasni.

  16. 16: hargi:
    Neked bejött játékgyáros linkje?
    Mert nekem nem, azért adtam egy másikat.

  17. 18:
    Simán bejön. – Szóval erre a nőre azt mondani, hogy “bűn rossz író” egyszerűen magabiztos arcátlanság. Pont olyan arcátlanság, mint amikor Curix magabiztosan kijelenti, hogy “Most elkövetted azt a hibát, hogy egy szubjektív témáról írtál objektív véleményt.” Ő, a nagy Curix magabiztosan MEGÁLLAPÍTJA, hogy most ezt a hibát követtem el, mások másokat szoktam. Ami valóban nem tetszik Dorkának és Hochsteinnek (+ néhány ezernek), hogy az írónő nevén nevez a 19 kommun főkolomposból 11-et, mint zsidókat. Mert fel mert neki tűnni, hogy jocskán felül vannak reprezentálva. Aki ezt észreveszi, az antiszemita (szerintük).

  18. Az alábbi részlet a Bújdosókönyvből teljesen helyreteszi a vádat, hogy a szerző antiszemita volt-e:

    “Január 12.
    Az asszonyok szervezkedésének hírét és felhívásunkat a
    hajdani konzervatív lapok előzékenyen, de jóformán
    megjegyzés nélkül közölték.
    – Mi nem támadni, de védekezni akarunk, – mondottam Vészi
    Józsefnek, a Pester Lloyd főszerkesztőjének. És ő
    igazságérzetében azt felelte:
    – Közölni fogom a felhívásukat és természetesnek találom, hogy
    keresztény és nemzeti alapon szervezkednek, mert
    Magyarországot, – nem a zsidók, – de zsidók tették tönkre!
    Ötszáz zsidó … Én mondom ezt, aki magam is zsidó vagyok.
    Feljegyeztem ezeket a szavakat, nem azért, hogy tanút hívjak
    bennük magam mellé; hanem azért, hogy tanúságot tegyenek!
    Bizonyára vannak a zsidók között többen is, kik így
    gondolkoznak. De milyen súlyos hibát követnek el saját
    fajukkal szemben, hogy nem bélyegzik meg maguk között a
    bűnösöket és olyan időkben, amikor csak nekik van szavuk,
    nem tiltakoznak az ország érdekében.”

  19. 21: “De milyen súlyos hibát követnek el saját
    fajukkal szemben, hogy nem bélyegzik meg maguk között a
    bűnösöket és olyan időkben, amikor csak nekik van szavuk,
    nem tiltakoznak az ország érdekében.”

    Kommentár nélkül megismétlem… 😉

    Különben üdv a fedélzeten! 🙂

  20. 22: Már hirdetik Shlomo Sand új könyvét, de csak héberül jelent meg, olyasmi a címe, hogy “Miért nem vagyok már zsidó”. A recenziók szerint Sand teljesen logikus fejleményként eddigi munkássága nyomán eljutott oda, hogy javasolja, semmi értelme nincs a “zsidó” identitásnak, értelme csak egy földhöz kötődő “izraeli” identitásnak van azok számára, akik Izraelben élnek, mint ő (nem tudom, beleérti-e az ott élő arabokat, logikus lenne, hogy igen), a “diaszpórában” élők meg felejtsék el, hogy “zsidók” és igyekezzenek mondjuk amerikainak, magyarnak, németnek érezni magukat, ha ott élnek. (vagy vándoroljanak Izraelbe, ha izraeli identitásra tartanak igényt) Tisztességes javaslat, nem fogják sokan megfogadni.

  21. 23:
    Ha elfogadjuk az én definíciómat, hogy zsidónak lenni elsősorban egy elme állapot (state of mind), akkor Sand-nak nincs igaza. Zsidónak lenni nagyon is kifizetődő, csak időnként vagy egy holokauszt. (nincs ingyen vacsora 😀 )

  22. Egyszer hallottam valakitől egy bölcs gondolatot: “Nem a zsidókkal van baj, hanem azokkal, akik abból akarnak megélni, hogy zsidók.” Ez így igaz.

    A kérdés csak az, mennyi az ilyen, és mennyi az olyan. Örülnék, ha a bálint nick néven hozzászóló beállítottságúból lenne több, aki jól látja, hogy az idióta magatartás hova vezethet.

  23. 21.
    Az a részben a baj (persze valamikor ez hasznos is), hogy régen a vallás miatt, most az állandó antiszemitizmussal való rémisztgetés miatt a zsidók többsége elvtelenül, szubjektív érzésektől vezetve lojális egy másik zsidóval, bármit is kövessen az el.
    Másképpen fogalmazva sokkal nagyobb a tolerancia határuk, mint a nem zsidókkal szemben. Ugyanez igaz Izrael megítélésével kapcsolatban is.

    Pedig ha semmiben sem különböznek a többi embertől, azaz ne legyünk antiszemiták, akkor legalább annyi kétes erkölcsű ember élhet körükben, mint a gojoknál.

    Mindezek végeredményképpen az egyszerű, átlag zsidó nem látja be, hogy ezzel a nagy összetartozás érzés erőltetése (antiszemitizmus állandó hangoztatása) lassan kontra-produktív lesz.
    Egyszerűen nem veszik észre, hogy egy maroknyi zsidó őket is kihasználja a saját érdekeinek megfelelően.
    Lehetne hozni erre példát a kárpótlással, a zsidó szervezetek manővereit a a II. világháború alatt, Izrael megteremtését és jelenlegi politikáját.
    De jó példa erre a Mazsihisz is, a mostani elnök váltás kapcsán.

    Bár ott most mintha megindulna valami.

  24. 23.arma gedeon és 25.pzuj
    slomo sand kismiska felejthetelen yeshayahu leibowitz professzor úrhoz képest.
    olvassatok bele munkáiba,hogy ne higgyetek szemeiteknek. ami igazságot ez az öregúr a zsidókról összeirt, azért egy átlagembert-például engem – hát egész biztosan a máglyára küldtek volna. iszonyúan utálta az egész “zsidós mentalitást” – ezek az ő szavai, az egész egzaltált zsidó tulérzékentséget, és egyáltalán,a zsidóságot mint olyant ezerszer lehuzta a lefolyon. sokan, komoly emberek jézus reinkarnációjának tekintették az öreget, mert pont olyan szélsőséges kiméletlenséggel ostorozta a negativumokaté és majd ugyanazokkal a szavakkal, hogy ez már hátborzongató volt. a legnagyobb közvetlenséggel, szemrebbenés nélkül vágta a rabbik arcába ,hogy ne imádkozzanak, mert ” a jobbak közületek szimplán kutyák, a rosszabbak pedig az ördög fattyai, a ti imáitok lefele kanyarodnak, a pokol bugyraiba”ez nem szószerinti forditás, csak emlékezetből idézem a felejthetelen öreget. fentieket akkortájt mondta, amikor valami nagyon csúnya állami pénzek lenyulása derült ki a főrabbinátus körül, de ez még egy mérsékelt kirohanása volt neki, mert általában olyan zsudóellenes kirohanásai voltak, hogy a nép csak hápogott.ő, a kapedlis öregúr nem hitt istenben a hagyományos módon, neki, saját bevallása szerint ,
    külön istene volt, ” olyan isten,ha
    akihez én, hozzátok hasonlóan, azért imádkoznák, hogy pusztitsa el a többi népeket, nos az én istenem lenyúlna az égből és egy óriás pofont adna nekem és jogosan”
    nos, kivánom én és a többi néhány millió izraeli ember akik sterettük hallgatni az öregurat, hogy akkor az ő külön istene adjon neki örök , megérdemelt nyugodalmat.
    mindezt csak azért irom nektek, kedves jó barátaim, hpgy lássátok ám hogy mindenhol vannak rendes emberek, és mennyire nem helyes általánositani mig nem látjuk a képet teljesséégben.

  25. 27: Te tényleg Izraelből írtad ezt? Nem ismertem a nevet, utána kell néznem, de amiket mond, azokhoz persze tudok konkrétumokat, hát akkor:

    Éljenek a jófej izraeliek! 🙂

  26. 28: És persze lebuktam, hogy milyen felületes olvasó és főleg blogszerző vagyok, mert miután fentebb leírtam, hogy nem ismerős a neve, mégis motoszkált bennem, hogy de igen, a blogomon idéztem korábban ezt a mondatot, ami szintén jelzi, hogy jó fej:

    “Yeshayahu Leibowitz, izraeli filozófiaprofesszor szerint a “Holokauszt” egy új vallás.”

  27. 29. kedves arma
    igen, izraelből irom ezeket a sorokat.tudom, sokak számára izrael egy talányország,értve ezalatt hogy megpróbálják kitalálni vajjon kiféle-miféle emberek élhetnek benne, stb.
    nos, kedves arma, biztosithatlak, hogy ugyanolyan emberek mint bárhol a földön. ugyanazok a problémák, napi gondok, mint mondjuk nálatok, azzal a kőlömbséggel hogy melegebb van, télen érik a narancs, banán, datolya, de azért nagyjából ugyanaz a tészta mint máshol.
    gyakren találkoztam beirásaiddal kedves tibor bácsi blogján, és meg kell valljam neked hogy ellentétben hochstein és dorka veled folytatott szócsatáival, én teljesen elfogadom a te álláspontodat a zsidósággal szemben.teszem ezt azért, mert én gyermekkorom óta itt élek, a külföldi-tehát a magyarországi – zsidóságot seemiféle vonatkozásban nem ismerem, tehát akár szimpla logikából, de inkább alapi becsületérzésbölazt mondom-ha arma ennyire kikel az ottani zsidóság ellen akkor valszeg tudja mit ir, főleg látva, hogy bizony nincs egyedül a véleményével.én nem tudom mi lehet a szétszóratásban élő szidósággal, hogy ennyire kihuzza a gyufát majd mindenhol, még kevésbé értem a zsidóság felszisszenését, mert ha valakit állandóan támadnak akkor az illető tudomásul veszi hogy benne valami bibi van és kijavitja hibáit, vagy ha nem képes rá, akkor ne ágáljon állandóan a rivaldafényben.én például sohasem haragudtam az ugynevezett antiszemitákra, mert nem élek köztük és nem irritálok senkit. aki zsidót zavar ez, az tegye meg önmagának a szivességet és jöjjön ide. ugy értem haza.soha sem szerettem hallani mikor a zsidók az antiszemitizmus elleni harcra buzditanak.ugyan miért?á miért kell nekem harcolni valakivel, aki otthon, saját portáján nem szereti a zsidót, vagy bármi nemkivánatos idegent! engem aztán ne szeressen senki és senki száját nem tömném be a törvény erejévelsemmi pénzért.nagyon nem értem a külföldi zsidókat, kedves arma barátom, miféle érzés nekik ugy élni ott köztetek, tudva hogy pénzen vett törvények fojtják belétek a szót?
    nagyon sok ilyen mentalitásu enberke van nálunk, csak sajnos mi vagyunk a csendes többség, ahogy világszerte a rendesek nincsenek szem elött, annál inkább a csőcselék, akik aztán megadják az illető társadalom rendkivül hamis szinezetét.
    kissé hosszüra sikerült, tibor bécsi ki fog rugni engem a blogról, hogy lábam se éri majd a füldet.

  28. kissé offolok most, amiért utólag kedves tibor bácsi bocsánatát kérem
    nos, természetesen az én keyboardom angol. a magyar karaktereket nagy vesződség árán a windows ” add language” menütárából szedtem elő, és azt mondja”hungarian keyboard 101 caracters”
    ez mind szép és jó, de ahogy ti is látjátok, az istennek se viselkedik a magyar nyelvtani suabályokhoz, nem hajlandó a pont után nagybetüvel kezdeni a mondatot, egyes betük – az ékezetesek- egész máshol jönnek elő,stb.
    egy kinlódás vele nagyarul irni, ez at oka a rengeteg melléütésnek, amiket már nincs erőm ujrairni. ha tudtik, kérlek segitsetek. elöre köszönöm.
    bálint

  29. 30: nem vagy eretnek, a te véleményed inkább a fősodor cionista álláspont. Mindig is az volt a stratégia a cionizmusban, hogy “az antiszemitizmus a cionizmus legfőbb erőforrása”. Vagyis, ha a zsidókat utálják és veszélyben érzik magukat, akkor majd idejőnnek a Cionba, tehát… Isten őrizz, elősegíteni a zsidók és nemzsidók közti ellentéteket, mert akkor mi, akik ezt az államot vezetjük, feleslegesek leszünk.

    Ehhez mit szólsz:

    http://kitalaltujkor.blogspot.com/2013/02/hogy-forrova-tegyem-talajt-diaszporaban.html

    “én ma is kész vagyok rá, önként, hogy elvégezzem Izrael népéért a mocskos munkát, hogy szükség szerint arabokat öljek, hogy száműzzem, elkergessem, megégessem őket, hogy meggyűlöltessem magunkat, hogy forróvá tegyem a talajt a diszpórában élő zsidek lába alatt, és arra kényszerítsem őket, hogy jajgatva, de gyorsan idefussanak az országba. Még ha itt is, ott is fel kéne ezért robbantanom egy csomó zsinagógát.”

    Ámosz Oz interjúja egy neves, legendás izraeli katonai vezetővel a 80-as években. Akkor most ki utálja a diaszpórazsidókat, ki robbantgat zsinagógákat, a gonosz antiszemiták, vagy a moszat?

  30. teljesen igayad van, kedves arma barátom. azt is sejtem ki volt az interjualany. nos engd meg hogy kissé másképp mutasam be neked a dolgokat. a cionizmus deklarált szándéka a világ összes zsidaját izraelbe hozni, és mi nem o.k ebben? a baj ott van amikor egyesek, mint a fenti ürge , ezt a célt teljesen ostoba, erőszakos módszerekkel kivánják elérni. ezzel szemben-és itt van a te nagyon nagy tévedésed- ez egyáltalán nem hivatalos politika manapság, aki az interjut adta, az csinált efféléket ámde a régi ötvenes években egy bizonyos országban, és mnár akkor istenesen leteremtették emiatt. menjünk tovább: halvány fogalmad sincs hogy mi, izraeliek mennyire nem szeretjük ezeket a kénytelenségből bevándorló alakokat, de mennyire. azt tartjuk, hogy akit csak majdnem pogrom, üldözés vett rá nagunehezen arra hogy kegyeskedjék idejönni, nos az ilyen maradhatott volna a keserves édesanyjába. ki szeret egy olyan alakot látni maga mellett az utcán, aki csakis muszájból jött ide? mint már mondottam volt, kedves arma, a dolgok innen másképp néznek ki, de megértelek, mert nincs meg a rálátásod a távolból.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük