(1066) Kátrányos homok

Tibor bá’ online

 

~at0002A kátrányos homok kibányászása elképzelhetetlen merénylet a természet (és az emberiség) ellen.

A kanadai Albertában végzet kátrányos homok kitermelése a világ legnagyobb ipari vállalkozása, és egyben olyan, amely a lehető legjobban pusztítja a környezetünket. A csatolt képek eléggé elképesztőek (a fotós neve nem publikus), de a hozzá fűződő történettel mindenkinek meg kell ismerkedni.

Mivel a hagyományos nyersolaj és földgáz lelőhelyek kimerülnek, az energia az iparnak drágább, nem hagyományos eszközökhöz kell nyúlni, amelyek technológiai kihívást, és az eddigieknél sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az ökológiai rendszerre és az emberi településekre nézve. Az eredmény egy soha még nem látott pusztítás.

A kátrányos homok kitermelés történetét lépésről-lépésre követve fényképsorozattal mutatom be, kezdve hatalmas területek tarrá vágásával, folytatva külszíni bányák kialakításával, egészen a felhígított bitument szállító csővezetékekig, amelyek átszelik a fél kontinenst. Ráadásul nemrég a „Pegasus”  csővezeték Arkansas-ban törést szenvedett, ami egészen világosan megmutatja, hogy a felhígított bitumen több ezer kilométeres szállítása önmagában, jelentős veszély forrása. Ráadásul a kátrányos homokból kinyert üzemanyag az összetermelésnek mindössze csekély százalékát adja.

A Boreal erdőség tarra vágása a küldszini fejtéshez

A Boreal erdőség tarrá vágása a felszíni fejtéshez

102

A kátrányos homok külszíni fejtése

103

90 tonnás exkavátor marja a kátrányos homokot

104

Hegyekben áll a kivont kén

105

A kilúgozott homoktenger

106

A bánya komplexum

108

Gigantikus méretű finomítás

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

8 gondolat erről: „(1066) Kátrányos homok

  1. Én csak azt szeretném kérdezni, hogyha évente 13 millió hektár (~ egy Görögországnyi) erdőt vágnak ki és a Föld természetes erdőinek 80%-a már elpusztult, akkor: MENNYI IDEJE VAN HÁTRA AZ EMBERISÉGNEK?!

    Második kérdésem:
    Általános iskola – matematika óra. Ember, leülsz (kihalsz), egyes! Ha a tengerbiológusok szerint 15e tonna tonhal kifogása fenntartható és 10e tonna esetén a megújulásuk teljesen biztosított, DE a nemzetközi halászati kvótát 29,5e tonnában határozták meg és tavaly 61e tonnát fogtak ki, AKKOR MEDDIG LESZ MÉG TONHAL?!

  2. Van itt pár antropogén hatás, a káros fajtából…:

    – Erdőirtás

    – Külszíni bányászat (itt más soha nem fog erdő nőni, az esetleges rekultiváció után sem)

    – Kilúgozott homoktenger, talán a legveszélyesebb hátrahagyott szennyezési forrás

    – A “finomítás” során kinyert kénnel a vegyipar tud mit kezdeni, csak el kellene szállítani.

    Végezetül: Egy egységnyi hígított bitumen (olajnak nem mondható) kinyeréséhez hány hordónyi befektetett energia is szükséges?! A kérdés “költői”.

  3. Brutális, és ráadásul mindezekkel a pusztításokkal együtt is egyre kevésbé gazdaságos…
    Persze a nagyipari kitermelés máshol se kíméli a környezetet, egy aranybánya se jobb, mint ezek az olajbányák. Nemrég olvastam, hogy “Egy tonna, azaz 8900 darab iPhone5 aranytartalma 275 gramm, ez a perui Yanacocha aranybányában kitermelt kőzet aranytartalmának több, mint háromszázszorosa.”
    http://index.hu/gazdasag/2013/04/04/aranybol_keszul_az_iphone/
    Ezek szerint az aranybányában 1 tonna kőzet feldolgozásából átlagosan kevesebb mint 1 gramm arany nyerhető ki. Nehéz felfogni, hogy ez gazdaságos üzlet tud lenni.
    És emellett még ezer módon szennyezünk, az ENSZ szerint ezek nem is a legkárosabb iparágak:
    http://www.origo.hu/idojaras/20130416-melyik-iparag-a-legkarosabb-a-termeszetnek-szeneromu-szarvasmarha-tenyesztes.html

  4. A Gazdasági Rádióban hallottam: valamelyik kanadai cég 10 milliárd dolláros szerződést irt alá Ukrajnával olajhomok kitermelésére. Úgyhogy ha “szerencsénk lesz” nemcsak fotókon láthatjuk a kitermelést, elég lesz lábujjhegyre állni és átnézni a szomszédba. Lengyelország is bejelentette mindenképp elkezdi az olajpala kitermelést földrengéskockázat ide vagy oda. Az sincs épp messze…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük