(1063) Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?

Tibor bá’ online

 

~at0002Erre a címre (Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?) válaszolhatnék egyetlen szóval: szar, vagy egyetlen adattal: 396,8 ppm (2013 februári adat), de – sajnos – ezt lehet egy kicsit cifrázni. Először azonban nézzünk rá az itt látható grafikára. A vörös pontozott vonal: — o — o — a havonta mért értékeket mutatja, és azért hullámzik, mert a növények fotoszintézise felvesz széndioxidot ami viszont az évszakok változásának megfelelően ingadozik. A csúcsértéket minden évben május vége felé mérik, ami után kezd visszacsúszni, de sose az előző év minimumáig. A fekete pontozott vonal a kiátlagolást mutatja, de pillanatnyilag nem témája posztnak.

~at505

Nekem úgy tűnik, hogy a Földnek két stabil állapota van, amik között az átmenet nem fokozatos. A Föld egészen egyszerűen, bizonyos periódusokat követve az egyik állapotból a másikba ugrik. A jégrétegekbe zárt levegőbuborékok részletes analízise azt mutatja, hogy ehhez a két stabil állapothoz két különböző CO2 szint kapcsolódik. A jégkorszak alatt 190 ppm, az interglaciális időszakban pedig 280 ppm. E két értéktől eltérő, más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem tapasztalható. Ebből arra lehet következtetni, hogy a földi klíma jégkorszakba be, és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik, a szárazföld, óceán és atmoszféra között.

Hogy is van ez? A fentiekben azt állítottam, hogy most, vagyis egy interglaciális időszakban az atmoszféra CO2 tartalma 280 ppm. Ez az érték azonban mára – köszönet az ember 200 éven át folytatott ipari tevékenységének – már elérte a 398 ppm-et. Ennyi CO2 a légkörben az elmúlt 650.000 évben sosem volt, ezért nem lehet tudni, hogy ez a közeljövőt illetően hatásában mit jelent! Innentől kezdve mindenki arra tippel, amire akar, de tudományos szinten maradva a következőket kell megfontolás tárgyává tenni: a globális felmelegedéssel kapcsolatos hagyományos (általam nem elfogadott) gondolatfuttatással készült előrejelzések szerint a CO2 koncentráció növekedését egy fokozatos fölmelegedés követ, és mivel a CO2 koncentráció emelkedése előre kiszámítható, a hőmérséklet változás mértékét is előre meg lehet jósolni, és a számítások eredménye az ember számára elviselhető. Ugyanis, a számítások szerint, a CO2 koncentráció megduplázódása, vagyis 560 ppm elérése, mindössze 1 °C átlaghőmérséklet emelkedést eredményez, miközben jelenleg már bezsebeltük a 0,8 °C növekedést, és hol vagyunk még az 560 ppm-től? (becslésem szerint kb. 35 év)

Csakhogy a jégkorszakok váltakozásának fent ismertetett mechanizmusa nekem azt sugallja, hogy az eljövendő klíma nem ezt az utat fogja járni. Valójában én azt jósolom meg, hogy az egyre emelkedő CO2 szint a rendszerben minden figyelmeztetés nélkül hirtelen beindít egy drámai pozitív visszacsatolást, és a Földön be fog következni egy harmadik, teljesen ismeretlen és kiszámíthatatlan stabil állapot valahol a 400 + ? ppm CO2 koncentrációnál.

Mint már jeleztem Mauna Loa legutolsó adatai szerint a légkör széndioxid tartalma 396,8 ppm. Az USA Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) bejelentette, hogy a CO2 növekedés gyorsabb, mint számították. Érdekes visszalapozni a CO2 éves növekedésére.

1960-ban az éves CO2 növekedés 0,54 ppm

1970-ben az éves CO2 növekedés 1,06 ppm

1980-ban qz éves CO2 növekedés 1,73 ppm

2003-ban az éves CO2 növekedés 2,29 ppm

2013-ban az éves CO2 növekedés 3,30 ppm

Ennyivel termelnénk több széndioxidot? Nem egészen, a klimatológusok véleménye szerint a Föld már nem képes a fokozódó széndioxid mennyiséget felszívni, pedig a klíma előrejelzéseket adó modelleknél feltételezték, hogy az ember által termelt CO2 mennyiség felét óceánjai és erdei felfogják. Ez a feltételezések azonban túl optimistának bizonyulnak. Martin Parry az IPCC egyik vezető tisztségviselője szerint „Mindenféle szövegelés ellenére a helyzet egyre rosszabb. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése gyorsul. A klímaváltozás hatásai már érezhetőek, és ezek az érezhető hatások is nyilvánvalóan növekszenek.”  Minden esetre ez év júniusában a CO2 koncentráció át fogja lyukasztani a 400 ppm szintet. Mindent összevetve, az általam 2004-ben megjósolt pozitív visszacsatolás „megfutása” már beismerten beindult.

______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

37 gondolat erről: „(1063) Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?

  1. Egyetértek. Hozzátenném, hogy a pozitív visszacsatolás szempontjából – véleményem szerint – a permafrost és a kontinentális talapzatoknál lévő metánhidrát telepek metántartalma, illetve annak kiszabadulása a legkritikusabb.

  2. A legszomorúbb az, hogy legalább 40 éve ismerjük ezt a problémát és semmit nem teszünk ellene. Álmodozunk arról, hogy szélkerekek, meg energiahatékonyság, meg biomassza… és nem vagyunk hajlandóak észrevenni, hogy ezzel szart sem érünk el. Az összes szenes erőművet be kellett volna zárni már évekkel ezelőtt. Ezzel szemben ott tartunk, hogy az atomerőműveket zárjuk be. Óriási. Szomorú világ vár a gyermekeinkre és jó eséllyel miránk is.

  3. “Ennyivel termelnénk több széndioxidot?”

    Az elmúlt 10 évben 40%-kal nőtt a villamosenergia-termelés.
    A Föld lakossága 17%-kal.
    És a mezőgazdaság is jelentős hozzájáruló a CO2 emisszióban.
    Szóval szerintem igen. Termelhettünk ennyivel több széndioxidot.

    http://www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=electricity_production_kwh&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&ifdim=region&tdim=true&tstart=955836000000&tend=1271368800000&hl=en_US&dl=en_US&ind=false

    Itt egy másik grafikon. E szerint az elmúlt 10 évben az 1 főre jutó CO2 emisszió 4-ről 4,7 tonnára ment fel. Az 17,5%. A lakosság 6-ról 7 milliárdra nőtt, az 16,7% A kettő szorzata 37%-ot ad.

    http://www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=en_atm_co2e_pc&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&ifdim=region&tdim=true&tstart=-306468000000&tend=1239832800000&hl=en_US&dl=en_US&ind=false

  4. Az utóbbi grafikon amúgy elég elgondolkodtató. Az 1 főre jutó CO2 kibocsátás 1980-tól 2000-es évek elejéig többé-kevésbé stagnált. Azóta viszont rohamosan nő. Azt hiszem, az a 20 év volt az, amíg az energiahatékonyság növekedésével még valamennyire ellensúlyozni lehetett a kibocsátás növekedését. (A kibocsátók száma viszont az időtájt is rohamosan nőtt.) Én személy szerint nem hiszem, hogy az energiahatékonyság terén lenne még komoly mozgástér.

    Ha valaki tud jobb interpretációt, ne fojtsa magába 🙂

  5. 3. dzsobacsi.
    A probléma ott van a grafikonod adataival, hogy egyértelműen lineáris növekedést mutat.
    A Tibor bá adatai viszont exponenciálisak!
    Elkerülte a figyelmeteket az óceánok, tengerek vize, amelyek óriási mennyiségben kötnek le CO2-t. Az általános felmelegedéssel viszont hatalmas mennyiség szabadul fel. Elvileg ezt a vegetáció föl tudná dolgozni, csak kell hozzá egy pár ezer év. 😀
    Beindult a növekedési spirál, amit nem igen fogunk tudni megállítani.
    A növekedés csökkentése viszont mindenképpen fontos lenne, legalább is amennyire erőnkből telik.
    Először is leállítani a szemétgyártást, ennek hatására viszont sok millió munkahely szűnne meg a földön.
    Majd az alternatív források kiszélesítése következhetne. Magyarországot pl. ki lehetne fűteni termikus energiával. Jelenleg szinte semmit nem hasznosítunk belőle.

  6. Idézek Tibor bá: “A jégkorszak alatt 190 ppm, az interglaciális időszakban pedig 280 ppm. E két értéktől eltérő, más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem tapasztalható. Ebből arra lehet következtetni, hogy a földi klíma jégkorszakba be, és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik, a szárazföld, óceán és atmoszféra között.”

    Én ettől eltérő véleményen vagyok, ez nem ok, csak okozat.
    Eredendően a hosszú távú napciklusok okozzák, erre reagál a természet/CO2.

    Más kérdés, hogy jelenleg kibillentjük az egyensúlyi állapotból a Földet, ezért lesz egy rövidebb-hosszabb időszak, amíg beáll a Föld egy újabb egyensúlyi állapotba, amit senki se sejt, hogy mi lesz. Ezért a lineáris projekció fabatkát sem ér…

    Nem erre kell gyúrni, de ha jönne egy újabb csökkenő napciklus, akkor Tibor bá áldhatod a CO2 pöfékelést, mert a puffer CO2 ment meg minket egy újabb jégkorszaktól 😉

  7. Engem is már régóta foglalkoztat a CO2 és a klíma témája.
    Egyszer részt vettem egy energetikai konferencián, ahol okos előadók a szkeptikus oldalt erősítették. A régi korok CO2 tartalom és hőmérséklet együttfutására azt állították, hogy az valóban fennáll, de a változást mindig a hőmérséklet változása kezdi, és erre válasz a CO2 szint megfelelő reagálása. Tehát a hőmérséklet változását mindig valami külső, csillagászati ok idézte elő, aminek a visszacsatolásai révén változott meg a légkör CO2 tartalma, ezért futnak hasonlóan a görbéik.
    Én a szén lobbi hangját véltem felfedezni ebben. Mivel én nem rendelkeztem megfelelő cáfolattal az előadottakra, annyit azért megjegyeztem, hogy még ha így is működne a dolog, ahogy feltételezik, akkor is ad egy nagy pofont a rendszernek az ember CO2 kibocsátása. Ugyanis a feltételezett külső kiváltó ok elvileg mindig csak ugyanazt, az élőlényekben, permafrosztban, metánhidrátban elraktározott szenet szabadíthatta fel CO2 formájában, tehát volt egy felső határ, amit nem tudott túllépni a melegedés csúcspontján sem, mert már nem volt honnan. A felmelegedési ciklusok nem érintették a szén és szénhidrogén készleteket, amelyek a föld alatt lapultak.
    Most viszont a kialakuló végleges légköri CO2 szintje magasabbra várható, mivel az eddigi maximumhoz hozzáadódik az ember által a fosszilisek égetésével előállított CO2 is.
    Innen már csak az lehet a kérdés, hogy vajon ez a mennyiség hogyan aránylik a légkörbe kerülő “hagyományos” mennyiséghez viszonyítva, tehát tud-e lényegesen rontani a meleg cikluson a korábbiakhoz képest.
    Mert ha igen, akkor Tibor bá’-nak igaza van, és olyan egyensúlyi helyzetig fog változni a hőmérséklet, amilyen még nem volt eddig.
    Habár erre meg felmerül bennem a gondolat, hogy vajon mi volt abban a korszakban, amikor ezek a készletek még nem kerültek ki a légkörből?
    Lehet, hogy akkor is más egyensúlyi helyzetek voltak, mint az utóbbi idők két állapota? Vagy a föld mindig tart magának elegendő szenet a felszíni körforgási ciklusban, tehát ha elraktározódik a földkéregben nagy mennyiségű szén, akkor a hiányzó mennyiséget a föld köpenye valamilyen vulkáni tevékenységen keresztül visszapótolja a légkörbe, tehát nem engedi, hogy a légköri ciklusban résztvevő rendszer szénben elszegényedjen?
    A szénciklus nagyon összetett működésű, lehet, hogy még ma sem értjük teljesen hogyan működik.

  8. 6 Dajtás

    Ha a nap ciklusai alatt csak a nap hőtermelését érted, akkor azért ennél jóval bonyolultabb a helyzet. Van egy rakás csillagászati ok ezen kívül is, ami befolyásolja a föld által elnyelt hőt. Ilyen a föld tengelyének dőlésszöge, annak nagyságának, irányának ciklusos változása, a keringési pályasík billegése, a pálya excentricitásának ciklusa. És akkor még hozzájön a földi kontinensvándorlások hatása.
    Ezek szuperponálódva kellően bonyolult mintázatban befolyásolhatják a földi hőmérsékletet, bizonyára lehet sokféle olyan együttállása ezeknek a tényezőknek, ami nagyot borít a korábbi helyzeten.

  9. Napciklus alatt a napfolt tevékenységet értem, ami magával vonja a napkitörések ciklikusságát, űridőjárást,stb. Ezzel nem azt mondom hogy nagy ívben bele lehet tojni a CO2 mizériába, mert ez erős csúsztatás lenne, de közel se biztos, hogy mindennek a CO2 az oka.
    Napfoltciklusos elmélet(rövidtávú csillagászati befolyásoló tényező) akkor győzött meg, mikor a historikus naptevékenység vs. historikus hőmérsékleti adatok voltak összevetve. Persze mondhatnánk, hogy ez véletlen egybeesés, de a középkori kis jégkorszakra semmilyen CO2 alapú modell nem ad magyarázatot, viszont látványosan visszaesett ebben az időben a naptevékenység… Itt győzött meg ez az álláspont.

    Külön kiemelem, nem vagyok a szénlobbi ügynöke, sőt, pontosan a megújuló szektor a kenyéradóm, de a tisztán CO2 hibáztatása szerintem félrevezető. Írtam már itt is régebben, hogy veszélyes ez az álláspont, mert a fosszilis lobbi keményen meg tudja lovagolni, de azért dogmatikus CO2 démonizálás se jó, mert ez is ugyan úgy félre visz.

  10. 9:
    A Nap tevékenysége valóban tudja befolyásolni a földi klímát, de nem olyan mértékben, hogy a jégkorszak/interglaciális ciklust felborítsa. Ezt csak a 1) A Föld Nap körüli pályájának az excentricitásában beálló változás, 2) A Föld forgástengelyének dőlésszögváltozása, 3) A percesszió, vagyis a forgástengely merőleges kitérése változtathatja meg EGYÜTTESEN.

  11. OK, ezt el is fogadom, mert hosszú távú klímaváltozásokat valóban befolyásolja a Nap tevékenysége(és sok minden más is). Példaként kb 30% nagyobb a leadott energia mennyisége most a Napnak, mint mikor kigyúlt az első fénysugár, még is viszonylag stabil a földi klíma,stb… Azt is tudjuk már, hogy a napszél erőssége befolyásolja a felhősödés arányát a Földön, és ebből sok minden következhet is. De több bennem a kérdés a klímamodellekkel, mint a válasz. Naptevékenység, inkább csak az egyik szelete az igazságnak, CO2 a másik szelet, és még sok minden hiányzik a teljes képhez…

    Egy dolog biztos, a földi klíma modellek nem elég jók, mert sok paraméter vagy nem elég hangsúlyos, vagy nincs is benne. Ebből fakadóan kiragadni egy paramétert, hogy ez az egésznek a fő okozója nem túl bölcs dolog, és nem csak a CO2-re gondolok, ugyan ez érvényes a naptevékenységre, vízpárára, metánra, stb,stb…

    Egy dolgot tehetünk,várunk hogy mi fog belőle kisülni… 🙂

  12. 11:
    Most a CO2-re került a sor, legközelebb a Metán helyzet jön. 😀

  13. Még erősödhetne a forint egy picikét és akkor megérné venni az 50x1grammos aranytáblát ami jelenleg 540ezer forint,vagy venni egy 100-250grammos rudat és otthon formába önteni kis 0,5-1grammos lapkákba csak ez pepecs meló de a 30-40ezer különbségből kijön még 3-4 gramm.

  14. Az arany -véleményem szerint- reális értéke 1150 dolláros szinten van jelenleg. Ez a kitermelés + egy kis haszon a kereslet-kínálat függvényében. Magasabb szint sztem. kizárólag pánik hatására várható. Még a mostani 1400 dolláros szintet is túlértékeltnek érzem. Az egyetlen kérdés, hogy most hova távozik a spekulációs tőke, ill. visszatér -e valaha az aranyba? A legjobb az lenne, ha ez a spekulácis tőke egyszerűen eltűnne a világ pénzrendszeréből! Előbb vagy utóbb ennek úgyis be kell következnie, teljesen mindegy, hogy az aranyrudak, vagy ingatlanok, esetleg bármely más túlárazott javadalom (részvény, betét, kötvény) kapcsán úszik -e el ez a “felesleges” (létfenntartáshoz szükségtelen), eddigiekben a pénz-pénzt fial elv alapján (vagy aránytalan, irreális fizetésekben kifizetett) meghízott vagyon. Egyetlen dolog biztos, hogy az élet -főleg az élelmiszerek- egyre drágábbak lesznek, a megélhetés-munkalehetőségek egyre szűkebbek, s az infláció folyamatosan fel fogja ütni a fejét. Utóbbi kikerülésével kapcsolatban egyáltalán nem vagyok derűlátó, nem hiszem, hogy az arany a korábbiakhoz hasonló biztos menedéket tud nyújtani. Az emberek (a nagy többség) tartalékolási szokásait, és a pillanatnyi pánikhatást, piaci megingásokat figyelembe véve én ezt a következtetést vontam le…
    H.Cs.

  15. 16:
    http://www.globalresearch.ca/paper-gold-market-collapses-scarcity-of-physical-gold-for-sale-in-asia/5331570?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=paper-gold-market-collapses-scarcity-of-physical-gold-for-sale-in-asia

    Arról van szó, hogy az arany árát mesterségesen letörte a FED 500 tonna papír arany piacra dobásával. A jelenleg ár mellett Ázsiában fizikai arany hiány állt elő, mert az eladással foglalkozóknak kifogyott az aranya. Nagy valószínűséggel az arany ára szét fog válni fizikai és papír aranyra.

  16. A topik témájához:
    A szénkörforgáshoz a karbonátok is hozzátartoznak, ami mindig kevéske figyelmet szokott csak kapni. Pedig az élő szervezetek is végeznek karbonátos szénmegkötést, lásd mészkő-hegységek kialakulása (tengeri mészvázképző élőlények). Most az a baj, hogy minden “tárolóból” (olaj, szén, növények biomasszája, mészkő, permafroszt, stb.) kifelé szabadul a szén. A természet több rendszert, s számos puffert alkalmaz bonyolult körforgásaival, ill. egy stabil egyensúlyi helyzet fenntartásával. Az emberi tevékenység egyértelműen a szén-dioxid (ill. gáz halmazállapotú, kis energiatartalmú, apró molekulájú szénvegyületek) képződése, felszabadítása irányába tol el minden egyensúlyt. Volt már ilyen korábban az erőteljes vulkanikus tevékenység miatt, akkor az élőlényfajok minimum háromnegyede kipusztult. Nincs itt semmi gond, csak annyi, hogy igen sokat kell várni, amíg a számunkra optimális egyensúly magától ismét visszaáll… Teljesen mindegy, hogy milyen összefüggések vonatkozásában nyírjuk ki a körülöttünk lévő, optimalizált természeti rendszereket, számomra inkább az a kérdés, vajon mekkora -esetleg még ismeretlen- hatások – tartalékok vannak a bolygó rendszereiben, amelyekkel visszahatást gyakorolhat? A mit?, és a miértet? lényegében tudjuk, az égető kérdés csak a hogyan?, ill., hogy mennyi időnk van?
    H.Cs.

  17. 17-re:
    OK., de én úgy gondolom, hogy fog még lejjebb menni… 🙂
    Alapvetően nem a tőzsdei árra (hiszen “nyugdíjbiztosításként” én sem a “részvényár” miatt vásároltam belőle), hanem a későbbi társadalmi szerepre, elfogadottságra gondoltam. Azt fenntartom, hogy ez nagy kérdés, és sokak óriási dilemmája pillanatnyilag, amire valójában nem tudunk korrekt válaszokkal szolgálni.
    H.Cs.

  18. 18 Horváth Csongor

    Igaz, a CO2 két fő úton ürül a légkörből, az egyik a növényi, majd állati szervezetekbe, majd onnan fosszilis tározókba, a másik pedig a vulkanikus kőzetek mállásával felszabaduló és vízbe oldódó kalcium és egyéb elemek általi megkötés útján (tengeri szervezetek segítségével).
    És az utóbbi a szerencsésebb út, mi lett volna, ha bányászható fosszilis tüzelőkből keletkezett volna annyi, mint amennyi mészkőhegyekből keletkezett? Tüzelhetnénk még egy pár millió évig, ha lenne hozzá oxigén. 🙂
    És igen, a mészkőégetés az CO2 felszabadítás a négyzeten, mert a tüzelőből is, meg a mészkőből is az szabadul fel. 🙁

  19. Sokkal tovább már nem fog emelkedni, de az tartósan megmaradhat a légkörben. Így jártunk.
    Nézzük a pozitív oldalát. Bár megsülünk, de legalább kitoltuk a “közeljövőben” esedékes jégkorszakot. 🙂
    Akár hogy is, egy jégkorszakkal legalább ennyire porul járnánk, mint a felmelegedéssel.

    Amúgy elég paradox, hogy melegszik a Föld és mégis inkább az energiahiány miatt fogunk kipusztulni. Korlátlan energiával (majdnem) minden megoldható lenne.

  20. Azóta a légköri CO2 szint pár hete elérte a kritikusnak tartott 400 ppm-es szintet. Vannak törekvések a fejlett országokban (leginkább Németországra és Dániára gondolok itt) a zöldenergia-termelésre, illetve a környezetkímélő közlekedés kialakítására. Egyébként: a mázli az, hogy a mai felhasználással számolva a feltárt olajtartalékok legfeljebb 30-40 évre elegendőek (megjegyzem 40 éve is 40 évre elegendőek voltak a számítások szerint).

  21. 24:
    2055?
    1945 januárjában a légópincében olvastam Orwell: 1984 című könyvét. Oktató céllal adták a kezembe, mert az orosz katonák napokon belül elfoglalták Budapestet. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy akkor 1984 rettenetesen távolinak tűnt. Aztán eltelt a 39 év, és beköszöntött 1984 és semmi se volt úgy, ahogy a könyv írta. Nyugodjatok meg, hogy 2055 se lesz olyan, mint amit itt látni.

    22:
    Honnan veszed, hogy jégkorszak volt esedékes?

  22. 26:
    Ez a belinkelt cikk úgy hülyeség, ahogy van, de még ez se állítja, hogy esedékes egy jégkorszak.
    Különben nagy büszkén ne likelj be ilyen cikkeket, mert ebben a témában bármit lehet találni. Aki az IPCC-t kritizálja az hülye a javából. U.i. a több száz tudós munkája, és éppen az a hibája, hogy túl engedékeny, a bajt messze alulbecsüli. Okosabban teszed, ha ebben a témában előbb velem konzultálsz. kivéve, ha elhatároztad, hogy csak azért is ellenvéleményed lesz.

  23. Tibor bá nem tudom megítélni teljes biztonsággal, hogy hülyeség e vagy sem, de tény, hogy csak ami idáig 2013-ban történt (hóvihar, majdnem minden napra jutó tornádó,egyre erősödő, szinte heti rendszerességgel bekövetkező földrengések, ami a Kárpát-medencére nem volt jellemző)a rekord árvíz, a rekord csapadék, a szokatlan hideg (északon szokatlan meleg) és mindez néhány hónapon belül…
    Ennyire gyorsan nem változtathat a CO2 szint a klímán.

    Hosszú forró nyarat igértél. Hol van? Igaz még lehet, de szerintem nem lesz, csak néhány hetes hőség.

    Valóban rá lehet ezt mind fogni a CO2-re? Mert ha igen, akkor tényleg kuva nagy szarban vagyunk.
    Ha nem, akkor meg azért.

    Egyébként észrevetted, hogy már nem használják a globális felmelegedés kifejezést?
    Már globális klímaváltozás van helyette.

  24. 28:
    A helyi időjárásból semmi se következik. A globális felmelegedés eredménye a szélsőségek fokozódása. A globális felmelegedés majdnem kizárólag a CO2-nek köszönhető. A cikkek ki választásét, fordítását, és leközlését kezelő újságírók nem értenek hozzá. Azt tólják eléd, amit érdekesnek tartanak. Csak nagyon kevesen látják át a lényeget. Hogy én mit jósoltam, az semmit se jelent. Egy tipp vagy bejön, vagy nem. Hosszú forró alatt azt értettem, hogy egy-egy hőhullám vagy kánikula 6 hétig tart megállás nélkül, ahogy most az reső is megállás nélkül nem akar elmúlni. Ez még nagyon is bejöhet. kurva nagy szarban vagyunk csak az átlag ember nem tud róla. A nagy szar azt jelenti, hogy már visszafordíthatatlan.

  25. Az időjárás kb. 25-30 éve billent ki egyensúlyából, a időjárás – emberi léptékkel mérve – az irreverzibilis irányba tart, bár ettől fogva az entrópiája még csökkenhet is…

    Az átlag ember semmiről nem tud, csak annyit, hogy mindenért többet kell fizetni.

  26. 30:

    “a időjárás – emberi léptékkel mérve – az irreverzibilis irányba tart”

    Az időjárásnak szerintem kaotikus mivolta miatt se iránya se sebessége nincs, így nem is tart sehová.

    29:

    A CO2 elméletbe viszont nem fér bele a földrengéssorozat, ami a Kárpát medencét kezdte ostromolni. Vagy ez is a globális felmelegedés része?

    Mondjuk azt, hogy ha pár száz vagy ezer évről beszélünk, akkor lehet visszafordíthatatlan, de egyébként nem. A földtörténet során volt a CO2 ennek az értéknek a sokszorosa is, csak akkor nem 100 ezer éveket kell visszamenni.

  27. 31. Curix: Semmi nem tart sehová. A Nap sem tart sehová az űrben, az evolúciónak sincs iránya, az életnek nincs értelme. Az időjárásról ugyan ez elmondható. Egyszerűen csak van. Viszont ha tendenciákat nézünk, akkor felmutathatók irányvonalak. János így fogalmazott: “emberi mértékkel mérve”.

  28. 31: Ezek a földrengések nem voltak különösebben erősek, az 5-ös fokozatot se érték el a Richer skálán. Egy-két ház fala megrepedt, de nem okoztak jelentős károkat. Sokkal nagyobb (6-os feletti) földrengések is voltak már a Kárpát medencében a megelőző századokban.
    A Duna áradása viszont minden korábbi rekordot dönt éppen, tavaly nyáron pedig a hőmérsékleti rekordok dőltek szinte naponta.

  29. “Sokkal nagyobb (6-os feletti) földrengések is voltak már a Kárpát medencében a megelőző századokban.”

    Csak nem minden hónapban, vagy héten mozgott a föld, hanem 30-50 évente.
    3-as vagy 4-es földrengés valóban nem nagy, de az idén ezek is rekord számot értek el, akár csak a Duna.
    Egyébként most mondjam azt, hogy a Duna vízállásának semmi köze a klímaváltozáshoz? Mert nincs. Tibor bá is írta, hogy ez helyi időjárás.

    Másik probléma a Dunával, hogy míg nyugati társaink 100 milliárd Forintokat költenek gátak korszerűsítésére és emelésére (lásd mobil gát is) addig egyre több vizet, magasabb vízállást képesek “mederben” tartani, és mivel mi ezzel (is) le vagyunk maradva, ahogy az ár eléri Magyarországot, visz mindent, mint a piros hetes.

  30. “Szokatlanul meleg, 25 fok feletti felmelegedést okozott Alaszka-szerte egy hőhullám, sőt, egy Talkeetna nevű településen a napokban 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

    A legészakibb amerikai állam fővárosában, Anchorage-ben a hőmérséklet meghaladta a 27 fokot, amivel megdőlt az 1926-ban jegyzett 26,7 fokos helyi melegrekord. Anchorage-ben, ahol egy hónappal ezelőtt még havazott, az átlagos júniusi középhőmérséklet 15,5 fok körüli.”

    http://index.hu/kulfold/2013/06/19/alaszkaban_is_35_fok_van/

  31. Én azt nem bírom felfogni, hogy honnan jön ez a rengeteg oxigén ? Minden szerkezet és állat ezt fogyasztja. Hogy-hogy ennek a hiányáról még nem cikkeznek ? Netalántán az ipari mezőgazdaság által termesztett növények oxigénkibocsátása tartja egyensúlyban a mérleget ?

  32. 36: nézd már meg a levegő összetételében az arányokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük