(1043) Fukushima két évvel később

Tibor bá’ online

 

~at494A Fukushimai szerencsétlenségnek a napokban volt a második évfordulója. Két év nagy idő, legalább is ilyen vonatkozásban. Kisebb baleseteket 2-3 nap alatt rendben szoktak hozni, itt azonban egészen más léptékek állnak elő. Az alábbi beszámoló a közismert Arni Gundersen független szakértő által szétküldött Bloomberg jelentés a radioaktív szennyeződés okozta probléma nagyságáról.

A reaktorok tulajdonosának jelenlegi becslése szerint még 8 év kell ahhoz, hogy a radioaktivitás kellő mértékben csökkenjen a munkálatok beindítására, ahol a legfontosabb feladat a 260 tonna összeolvadt fűtőelem kiemelése. Összehasonlításként ugyanez a munka az amerikai Three Mile Island katasztrófa után 10 évig tartott, de ott csak egy reaktor olvadt le és a fűtőelemek mennyisége a fukushimainak mindössze egy ötöde volt.

A szerencsétlenség helyszínén minden reggel 3000 munkás felveszi a védőruházatát, maszkját, légszűrő berendezését, több rétegű védőkesztyűjét, amelyek a nap végére radioaktív hulladékká válnak. Ha ezt megszorozzuk a baleset óta eltelt 730 napok számával, akkor annyi radioaktív hulladékot kapunk, amivel meg lehet tölteni hat olimpiai úszómedencét, és ennek még egyáltalán nincs vége, mert a bevallottak szerint a helyreállítási munkálatok előreláthatóan 40 évig fognak tartani.

Természetesen a radioaktív hulladékok sora ezzel koránt sem merült ki. A katasztrófa helyszíne felett lévő hegytetőn sorban vannak felállítva szürkére és kékre festett zárt tartályok, amiben annyi radioaktív vizet tárolnak, amivel meg lehetne tölteni 100 olimpiai úszómedencét. Hogy mi legyen ennek a víznek a sorsa, azt senki se tudja. Ráadásul a radioaktív vizeket folyamatosan hordják az újabb és újabb tankokba. Gregory Laczkó  (igen, magyar származású) az USA Nukleáris Ellenőrző Bizottság volt vezetője szerint a szükséges munkálatokra még nem volt példa, igazi kihívás, aminek elvégzése hosszú éveket fog igénybe venni.

A tulajdonos cég szerint eddig is jelentős haladást értek el. Acél tornyot építettek, amire egy darut emeltek, hogy a 4. reaktorból ki tudják emelni a kiégett fűtőelemeket. Az 1. reaktor fölé egy vinil borítást terítettek, ami segít visszatartani a radioaktív anyagokat. Most készülnek egy acél falat betolni a tengerfenékre, ami megakadályozza a víz átszivárgását a reaktorból a tengerbe. A leolvadást nem szenvedő 4. reaktort megtámasztották, hogy az 1533 darab kiégett fűtőelemet tartalmazó, öt emelet magasan lévő medence feltámasztását megerősítsék. – Ennyit a hősies munkáról.

A hidrogénrobbanást elszenvedett 3. reaktor környékén szétterülő fémvázak, felborított gépkocsik eltávolítása emberi erővel nem lehetséges a sugárzás miatt. Távirányított darukat vetettek be, ami a romhalmaz tetejéről emeli le az acél és beton darabokat. Ellenőrök, miközben elszáguldottak a roncsok mellett, 1,7 mSievert sugárzást kaptak, ami azt jelenti, hogy 60 perc alatt be lehet gyűjteni 8 hónap természetes háttérsugárzását. Arni Gundersen szerint hosszú évek kellenek ahhoz, hogy itt akár robotokat be tudjanak vetni. A 3. reaktor környékének szennyezettsége egyszerűen elképzelhetetlen.

A radioaktív hulladék elhelyezésére semmiféle terv nem létezik. Becslések szerint 73.000 m3 betontörmelékről, 58.000 m3 fahulladékról, és 600 m3 mérgező iszapról van szó. és akkor még hátra van a radioaktív víz.

Jelenleg, a fent említett tartályok 37 focipálya területén helyezkednek el, de folyik az erődirtás, hogy további tartályokat tudjanak építeni. Naponta megközelítőleg 400 m3 talajvíz szivárog a reaktor épületekbe, ott radioaktívvá válik, amitől meg kell szabadulni.

Akad még 480 darab radioaktív céziummal telített szűrő, amelyek darabonként 15 tonnát nyomnak, de ez már el van helyezve egy épületben, ami ideiglenes tárolásnak számít. Tekintve, hogy a cézium izotóp felezési ideje 30 év, ezeknek a szűrőknek a tárolásáról 300 évig kell gondoskodni [Általános szabály, hogy 10 felezési idő kell a relatív ártalmatlansághoz.]

Persze a vízből a cézium kiszűrése után marad még kisebb mennyiségben 60 különböző izotóp, amelyek eltávolítására léteznek tervek. Ha ezt sikerül kivitelezni, akkor további radioaktívvá vált szűrőkre kell számítani. Viszont az erősen radioaktív triciumtól (hidrogén izotóp) szűréssel nem lehet megszabadulni, mert a vízmolekula része. A vizet tehát az óceánba nem lehet szűrés után se visszaengedni. A Tocyo Electric-nek elképzelése sincs, mit tehetnek a megszűrt vízzel. valószínűleg tovább fogják tárolni tartályokban.

Naponta 700 gépkocsi hagyja el a munkahelyet, amelyeket körbemérnek. Általában minden tizedik olyan mértékben szennyezett, hogy le kell mosni, ami néhány vödör extra radioaktív vizet eredményez. Ez az élet tehát folyik tovább, még minimum 40 évig.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

57 gondolat erről: „(1043) Fukushima két évvel később

  1. Lehet, hogy hülyeséget beszélek de véleményem szerint az emberiség össze kéne álljon és kéne néhány atomtemetőt létesítsen. Pl. a szaharában és néhány más sivatagban. Oda el lehetne (lehetne???) szállítani minden rádióaktív lomot és ülhetne több száz évig. Szerintem jó business is lenne és jót tenne az illető országok gdp-nek is (és persze a natonak kéne őrizni). A vízzel relatív egyszerű (????) megoldás lenne lefagyasztani és elvinni a Déli sarkra jég formájában. Ott sugározna egy darabig és lassan elolvadna. Közben pedig lassan tórium alapú erőműveket kéne rendszerbehelyezni mivel maholnap minden atomerőmű legalább 30-40 éve működik.

  2. 1-samu
    “Lehet, hogy hülyeséget beszélek…” 🙂 🙂 🙂

    “Oda el lehetne (lehetne???) szállítani minden rádióaktív lomot és ülhetne több száz évig.”

    Pl. lehetne Mo-ra hozni. Te hol laksz? Talán oda.
    Mennyi is az urán felezési ideje? Mikor telik el annak tízszerese?

    Korábban erről sokat beszéltünk.

  3. 2:
    Az urán felezési ideje? Attól függ melyik izotópra gondolsz. Olyan 4,5 milliárd év a 238 esetében, de nem az uránnal van baj. 😀

  4. 1: Milyen megnyugtató is lenne, ha a szaharai nomád pásztorok vigyáznának a világ nukleáris hulladékára… Egész biztos nem fordítanák semmi rosszra…

    Van egy alternatív ötletem: nagyobb lakott területenek növeljük lassan az általános sugárszennyezettséget. Így lassan kiszelektálódnak azok, akik jobban bírják, és a jövőben már nem lesz gond a szennyezés.

  5. 4-Ábel
    “Van egy alternatív ötletem: nagyobb lakott területenek növeljük lassan az általános sugárszennyezettséget.”
    Ez történik most. Először Fukushimában, majd a szivárgással az egész világ szennyeződik. Ez fokozódni fog, amkor egy erősebb rengés végleg rombadönti a használt fűtőelemtárolót.
    Ennek a rengésnek már meg kellet volna történnie a valószínűség szerint, csak valami bazi nagy szerencse miatt késik. Most nem tudom melyik a helyes, ez 🙂 vagy ez 🙁

  6. Nem volna értelme ezt a sok radioaktív anyagot valami bányába leszállítani?

    Mondjuk egy kimerült szén vagy uránbánya pont szóba jöhetne.
    Persze lehetőleg egy nem tektonikus mozgással tarkított területen…

  7. Gyerekek, ez nagyon durva!

    Örüljünk neki, hogy a mi problémánk csak annyi, hogy a derék vezetőink 24 órát késnek a helyzetfelismeréssel egy márc. 15-i hóviharnál, és akkor sem tudják, mit is kéne tenni.

    Mert ezek szerint a japók alatt egy ennél jóval vastagabb jég szakadt be, és ugyanúgy nem tudják, mit csináljanak.

    Persze ebből kifolyólag ez (bár a glóbusz másik oldalán vagyunk) a mi problémánk is lesz, vagy már az is, csak nem tudunk róla. Majd a kórboncnok megmondja, miben haltunk meg 52 évesen.

    De gáz 🙁

  8. húúú..képtelennek tűnő ötletelésbe én is be tudok ám szállni!…Fel kellene pörgetni az űrkutatást..üzem – és felszállás-biztosabb űrkompokat fejleszteni..találni egy lakatlan, de leszállásra alkalmas bolygót…és oda szállítani az összes cuccot…a vizet lehetne fagyasztva…lehet, hogy más bolygókon lakóknak 🙂 pont kellene egy kis radioaktív “aranybánya”..és még fizetnének is érte 🙂 ..tuuudom, biztos sokat néztem a startreket 🙂

  9. 8:
    Nem az a baj, hogy nézted, hanem hogy rosszul nézted. A radioaktív anyaggal megrakott űrkompot bele kell lőni a Napba. Tökéletes megoldás, csak kurva drága.

  10. Vajon milyen felelősség terheli majd a japánokat ha kiborul a bili és valamilyen okból kifolyólag megint kezelhetetlenné válik a sugárzó anyag ami sok millió nem japán életét változtathatja meg?
    Mi lesz ha sokkal nagyobb mértékben fogja szennyezni a környezetet mint most,milyen hatással lesz ez ránk itt a Kárpát-medencében ?

  11. 10-ejha
    “Vajon milyen felelősség terheli majd a japánokat ha kiborul a bili…”
    Olyan mint a Magyarokat ha Paks leolvad a kiszáradó Duna miatt.

  12. 11 minket más kategóriába osztanak mivel a világra nem sok ráhatásunk van míg a japánoknak egy kicsit több,így nekünk elvileg nagyobb szankció járna mint a nekik.
    Ha nálunk egyébként leolvadna Paks akkor az minden magyar felelőssége lenne vagy csak a vállalaté?

  13. 12.Ejha

    szia! Mivel paksi atomerömű magyar állami kézben van (még), igy Magyarországot tennék felelősé. Nem olvadhat le Paks, mert akkor sokan meghalnak.

  14. Nem kéne az embereknek éhezni mert sokan meghalhatnak vagy ne háborúzunk mert szintén….szóval attól leolvadhat,hogy meghalunk miatta:)

  15. Mindeközben már kibontakozni látszik a 21. század új energiapolitikája: a 20. században átváltottunk a szénről az olajra, a 21. században az olajról átváltunk a nem-konvencinális fosszilisekre (elsősorban palagázra és palaolajra), majd 2050-től valószínűleg jöhet a metánjég-bányászat is:

    index.hu/gazdasag/energia/2013/03/25/isten_hozott_szaud-amerikaban/

    gurulohordo.blog.hu/2013/03/14/langolo_jeg_valora_valik_a_dallas

    Energia tehát lesz. A probléma természetesen a CO2: mind a nem-konvencionális szénhidrogén-bányászat, mind pedig a metánhidrát-bányászat CO2-kibocsátással járó tevékenység. És ehhez még a végére egy apró gondolat.

    Ugye azt mondják a fenti két technológia hívei, hogy a szénhidrogének tüzelése jóval kisebb CO2-kibocsátással járó tevékenység, hiszen a szénhidrogének égetésekor nemcsak CO2, hanem víz is keletkezik (vagyis a szén CO2-re, a hidrogén pedig vízre ég el, ezzel szemben a szénben csak szén van, vagyis nem keletkezik más, csak CO2).

    Ez idáig oké is, csakhogy: a szénhidrogének égetésekor a CO2-kibocsátás kb. olyan 40%-kal kisebb, mint tisztán szén égetésekor – igen ám, de a világ már most is rengeteg szénhidrogént éget, ráadásul ha az energia megint olcsó lesz, akkor ismét gyorsan fog növekedni a világ energiatermelése, és a fenti 40%-ot villámgyorsan “kinőjük”: ha évente mondjuk 3-4%-kal nő az energiakibocsátás, akkor az exponenciális növekedés alapján 7-8 év már elég lesz, hogy a CO2-kibocsátás ismét nőjön tovább.

    Olybá fest tehát, hogy energia lesz. Hogy a másodlagos negatív externáliáival mit kezdünk – na, ez a kérdés fogja meghatározni a 21. századot.

  16. 15-jancsika

    A linkek csak jó dumák, a jövő pedig kiszámíthatatlan. Ilyen biztosan állítani azt hogy “Energia tehát lesz.”, HIBA!
    A palagáz és palaolaj kitermelése költségesebb, így csak kevesebbet lehet belőle.
    Legalábbis így látom.

  17. 16:

    Nem a költség a gond, hanem az energiahatékonyság.
    A pala és egyéb gázok 3-8 közötti eroeivel kinyerhetőek. A régebbi készletek jóval hatékonyabbak voltak és a gazdaság ezekre épült.
    A pala eroei-je kevés a jelen társadalmi rendhez, hiszen ma “termelő” munkát alig végez valaki. Ha palagázos társadalom lesz akkor a népesség fele az éltető energia előállításra lesz kényszerülve, a másik fele sem fog tudni így pazarolni ahogy ma.

    Szóval lassítani a társadalmi leépülést lehet palagázzal, de megállítani nem.

  18. 17: elfmage:

    A palagáz EROEI-aránya 70-80 között van.

    Egyébként pedig nézd meg ezt:

    http://www.gurulohordo.blog.hu/2013/02/28/szaudi_texas

    Texas 5 év alatt visszanyerte nem-konvencionális olajkitermelésből azt a mennyiséget, amit az elmúlt 20 évben bebuktak. Ugyanakkor nem igazán lehet elmondani, hogy Texasban ma mindenki az olajiparban dolgozna.

  19. 18 Jancsika

    Ennek a 70-80-as EROEI-nek nézzél utána.
    Ez a hagyományosaknál is tiszteletre méltó érték, aminél jóval kevesebbel is megelégednek ma már…

  20. Szerintem se az energia hiány lesz a gond. Ha az ember rákényszerülne tudna spórolni és már jelenlegi technológiával is ellátni magát tisztán megújuló forrásból. Az más hogy kényelmesség és legfőképpen komoly ellenérdekek megakadályozzák ezt. Az igazi probléma a globális környezetpusztítás, és a pusztító globalizmus (ie várható gazdasági összeomlás).
    Amúgy rengeteg optimista projectről hallani: palagáz mellett pl ezer évekre elég thorium üzemanyag hasznosítása atomerőművekben (itt is van sok pro és kontra de van rá esély hogy beválik és jóformán korlátlan, biztonságosabb energiát fog szolgáltatni az elkövetkezendő évszázadokban)

    http://en.wikipedia.org/wiki/Thorium-based_nuclear_power

  21. 18:
    Egyrészt erre az EROI-re én is kérnék forrás linket.

    Másrészt a gurulohordo.blog.hu idézett cikk eredeti forrás itt:
    http://www.aei-ideas.org/2013/02/exponential-growth-in-saudi-texas-oil-output-has-doubled-over-last-3-years-and-completely-reversed-a-23-year-decline/

    Érdemes a kommenteket elolvasni, a csökkenési rátákról.

    “The near term peak in the Barnett shale gas was August 2011. It has declined ~7% through November 2012. There are larger percentage declines in the Woodford and Haynesville plays as the Marcellus and Eagle Ford ramp up. The Sloan Foundation may be too optimistic on decline rates.

    Scroll to the bottom and open figure data.

    “Texas RR Commission report: Interesting numbers Jan. ’06 – Dec. ’12 for oil output…

    65% increase in output?

    More Texas RR Comission oil & gas prodcution info here…

    “A link to a report on the longevity of the Barnett Shale, from the Alfred P Sloan foundation: It will produce commercially until 2050 and in 2030 will be producing 900 BCF a year down from 2 tcf this year: “

  22. “A horizontális fúrások esetén a látszólagos ürülési ráta csökken, ennek az az oka, hogy a furat egészen működése utolsó percéig olajban áll, és csak akkor áll le belőle a kitermelés, ha a mezőben eső szint eléri ezt a horizontális furatot; a vertikális furatok esetén az ürülési ráta évről évre növekszik”

    http://www.ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/tartosan_alacsony_olajarrol_es_kimerithetetlen_keszletekrol

    Ergo ez hirtelen kimerülést vetít előre. gyors felfutás, gyors kimerülés.

  23. Nem az energiahiány lesz az emberiség halála, hanem a meleg, amit a rendelkezésre álló energia hordozók elégetése “bebiztosít”.

  24. 24:
    “Nem az energiahiány lesz az emberiség halála, hanem a meleg, amit a rendelkezésre álló energia hordozók elégetése “bebiztosít”.”

    Ezzel én is egyetértek a jelenlegi információk alapján.

    Tibor bá’, moderációra várok.

  25. 22:
    Ha több linked van, írj több hozzászólást.

  26. 26:
    A 21-es elsőre nem ment át, erre megismételtem a gurulohordo_blog_hu-val.
    Mikor frissítettem, az a 21-es már nem várt moderálásra.

    Beírtam a 23-as, ami azonnal moderálásra várt EGY linkkel.

  27. 23:
    “3. A nem hagyományos készletek hatalmas bővüléséből még nem következik, hogy ezek megoldást jelenthetnek a hagyományos készletek fogyása esetén. Ékes példa erre a kanadai olajhomok kitermelése, amely – bár önnön magában képes lenne a teljes Föld olajfelhasználását fedezni 6 évig , ha hozzá lehetne férni – a legderűlátóbb előrejelzések alapján is csak 5 millió hordó lesz naponta 2020-ra (szerintem még ennyi sem). Mindezeken túl a palakészletek kitermelése nem olyan könnyű, mint a hagyományos készleteké, a befektetett energia nagyobb, így az energetikai megtérülés, az EROI 3 körüli, összevetve a hagyományos kőolaj 10-es értékével. Összefoglalva: hiába van sok nem hagyományos mező, azok kitermelési rátája kicsi, energetikai hozam is kicsi a hagyományos könnyűolajhoz mérve.”

  28. Átállítom 3 URL átengedésére. De ha elszabadul a pokol, akkor visszaállítom.

  29. 18:
    Zöld utat kapott a palagáz kitermelése Kínában

    ” Kína palagáz tartalékának becslésében vannak ellentmondások, de a kínai hivatalos számok szerint az ország több palagázzal rendelkezik, mint az Egyesült Államok és Kanada együttesen. Kína most folyó 12. ötéves tervében 2015-ig 6,5 milliárd köbméter kitermelését irányozta elő évente. 2020-ra 100 milliárd tonnára nőhet a mennyiség. Peking célja, hogy 2020-ra az ország energiaszükségletének 10 százalékát ebből a forrásból biztosítsa.”

    http://www.komlomedia.hu/hir.php?hir=2881

  30. 18:
    “A palaolaj felhasználásának azonban van távlata. Készlete világviszonylatban 13-szor nagyobb, mint a hagyományos olajé. A jelenlegi felhasználási szintet tekintve ez 300 év folyamatos kitermelést jelent. A gond inkább az, hogy a palaolaj kitermelése csak a leggazdagabb lelőhelyeken gazdaságos (ha egy tonna palából legalább 90 liter olaj nyerhető). Szerepe van a rétegvastagságnak is, ami nem lehet 30 méternél kevesebb. Ennek a kritériumnak közel sem minden lelőhely felel meg, még azok közül sem, amelyeket az adott időszakban többé-kevésbé rentábilisnek tekintenek.

    Az olajpala-kitermelés költségesebb, bonyolultabb, ezért a palaolaj esetében az önköltsége nagyobb, mint a hagyományos kőolajnál. A másik probléma az, hogy a kitermelést követő 400 nap múlva élesen lecsökken akár 80 százalékkal is – a kitermelt volumen. Az amerikaiakat ezek a nehézségek nem ijesztik el. A XXI. század első évtizedében az olajpalából nyert olaj volumene 111 ezer hordóról 553 ezerre nőtt.”

    http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2732

  31. 33: Szívesen. 🙂

    18:
    Hetesi is foglalkozik a témával:
    “”King és társai a Nature-ben megjelent cikkükben azt közlik, hogy a kőzettöréssel történő nem hagyományos olaj- és gázforrások növekedéséről szóló közlések ellenére a világ létező forrásainak kimerítése [kimerülése, ez a depletion rate angolul, hzs] évenként 4.5%-6.7%-kal folytatódik. Kategorikusan elutasítják azokat a véleményeket, hogy a palagáz-boom lehetővé tenné egy energiaválság elkerülését.”

    “Egy elsöprően sikeres ipari PR offenzíva következtében ezeket a tanulmányokat az újságírók és a politikusok egyaránt figyelmen kívül hagyták. A végeredmény azonban egyszerű: ahelyett, hogy a fellendülés újabb hullámába lépnénk, a gázbőség esetleges következménye valószínűleg egy fenntarthatatlan palabuborék lesz, amely egy ideiglenes fellendülést fog előidézni, ami elfedi a mélyebb szerkezeti instabilitást. Amikor aztán a buborék kipukkad a saját adósságok kötelezettségeinek súlya alatt, az ellátás összeomlását és árcsúcsot fog előidézni annak súlyos gazdasági következményeivel. ” ”

    http://www.ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/amikor_mar_mindenkinek_nyilvanvalo_lesz_1_nem_konvencionalis_keszletekrol

    A hivatkozott forrás:
    http://www.magyardiplo.hu/kezdolap/1122-a-nagy-olajsvindli-avagy-mi-toertenik-amikor-a-pala-boom-kipukkadtt-pireusz

  32. “2012 elején két amerikai energetikai tanácsadó cikket írt a brit energiaipar kiemelt folyóiratába, a Petroleum Review-ba, megkongatván a vészharangot. Megjegyezték, hogy “erős kétségük van az USA palagáz-tartalékainak valóságos mennyiségét illetően”, amelyet az új, 2009-ben bevezetett Security and Exchange Commission (SEC) szabályok alapján határoztak meg. Az új szabályok lehetővé teszik a gázipari vállalatoknak, hogy tartalékaikat független szakértők bevonása nélkül adják meg (2).

    A tartalékok túlbecsülését az olajipari óriások arra használják, hogy homályban hagyják a működésükkel kapcsolatos kockázatokat. Eltekintve a jelentős környezetkárosító hatásoktól, a probléma a kitermelési ráta, ami magas értéken indul, de gyorsan esik. A Nature-ben a korábbi brit kormányzati szakértő, Sir David King, az Oxford Smith School of Enterprise & The Environment tudósaival közösen írt cikkében megjegyezte, hogy a kutak hozama akár 60-90%-kal eshet már az első évben (3).

    Egy ilyen gyors zuhanás határozottan nem kifizetődővé teheti a palagázt. Mivel a termelés esik, a piaci szereplők arra kényszerülnek, hogy növekvő számban fúrjanak új kutakat, hogy fenntartsák a termelést és visszafizethessék adósságukat. A termelés kezdeti kirobbanása a gazdasági lassulással kombinálva oda vezetett, hogy az USA-ban a földgáz ára a 2008-as $7-$8 per millió köblábról 2012-ben kevesebb, mint $3-ra csökkent millió köblábanként.

    Pénzügyi szakembereket nem kérdeztek meg. “A kőzettörés gazdaságossága iszonyú” – írja Wolf Richter amerikai közgazdász a Business Insider-ben (4). “A fúrás elképesztő sebességgel tönkreteszi a tőkét, és a fúrókat egy adósságheggyel hagyják ott, amikor a termelés csökken, hogy folytassák a pusztítást. Hogy fenntartsák a kitermelési rátát az elfuserált bevételi tervek miatt, a vállalatoknak egyre többet kell fúrni, hogy új kutakkal váltsák ki a régi kutakat. Sajnos a rendszer beleütközik egy falba, amit valóságnak hívnak.””

    Na ez nagyon brutál.
    Két eset lehetséges: vagy igaz , amit írnak, vagy a hagyományos olajlobbi pénzeli őket.

  33. 18:
    “Arthur Merman, egy olajkutató geológus, aki az Amoconál dolgozott (mielőtt az beleolvadt a BP-be) azt mondja, hogy “a tapasztalat szerint a palakészletek kimerülési sebessége… hihetetlenül nagy” (5). Az Eagle Ford texasi palakút esetét idézve (ami “minden olajpala anyja”) rámutat, hogy a kimerülési ráta magasabb, mint évi 42%”. Csak azért, hogy fenntartsák a termelést, “közel 1000 kutat kell fúrniuk az Eagle Ford palamezőn minden évben… Csak példaként, 10 vagy 12 billió dollár évente az addig kimerült kutak helyettesítése. Csak adjuk össze ezeket a dolgokat és az összeg kezd ahhoz közelíteni, ami a bankszektor kisegítéséhez kellett. Honnan lesz erre pénz?””

  34. 38-PZuj
    A Facebook-nál csak regisztráció után tudnék beleolvasni az írásaidba, de ezt az árat nem akarom megfizetni. Tedd ki ide, akkor elolvasom.

  35. Arra lennék kíváncsi,hogy mennyi haszon van egy fúráson mert ezek a fúrások sokszor a hegyeken vannak 1200-3000méter(Colorado) ide fel kell jutni a gázolajos gépekkel, a tartályokat fel kell cipelni,dózerral sima placcot gereblyézni,egy vegyszeres tavat(vizet honnan szerzik?) kell kaparni,a terület miden fúrásnál 1 hektár helyet igényel plusz minden kúthoz külön teherautó által járható utat kell csinálni mert csővezeték nincsen így a kitermelt olajat a tehergépekkel kell levinni ami sok gépjárművet igényel amihez sok olaj,alkatrész,gumi stb kell és ezek a hegyi utakon fogynak bőven ráadásul a gázolajos motor 2000-3000 méteren már nem az igazi.
    Arról nem beszélve,hogy nem tudom elképzelni,hogy a vegyszeres víz amit használnak nem szivárog be az ivóvízbe a gázzal együtt,egy olyan iparágban ahol naponta kell több száz kútat fúrni a növekedéshez tehát mindennap egyre többet és ugye az ember mindig a legzsírosabbal kezdi tehát egyre többet egyre szarabb helyeken nos ott a környezet nem lényeg.
    A munkalehetőség meg nincsen mert kell kútanként 10 ember van egyszerre 1000fúrógép az max 10k ember és ők már előtte is az olajiparban dolgoztak szóval sok új embert nem vontak be.
    Az olajkútnál ráadásul a hulladék gázt elégetik mert az már végképpen nem gazdaságos így legalább éjszaka is világos van:)
    De amit Tibor bá is mondott addig nincs értelme spórolni legalább is amerikában amíg a gáz ára a harmadára esett és az olaj se lesz egy darabig csúcs áron…van bőven,az ember ilyenkor nem fukarkodik hanem használ amennyit bír.Mindenki bővít mindent mert rengeteg földgáz van a co2 meg lényegtelen.
    Lehet az algáknak még jól is jön az óceánban egy kis melegedés meg co2 növekedés ők úgy tudom ezért vannak oda no meg a napsugárzásért.

  36. 41:
    Frászt nem kell. Már többször próbáltam, de én se lépek be.

  37. 41,43:
    Na akkor a kedvetekért:
    http://kepfeltoltes.hu/130330/Fedora16_Virtualbox_WindowsXP64_IE_facebook_www.kepfeltoltes.hu_.png

    Fedora 16 alatt Virtualboxbol WindowsXP64 alatt Internet Explorer alól a gurulohordo facebook bejelentkező képernyő.

    Azért ilyen bonyolultan, hogy biztos legyek benne, hogy onnan még nem léptem be a facebookra, semmi browser cooki stb nem zavar be, nem emlékszik a rendszer rám.

    A képen világosan látszik, hogy szeretné, ha belépnék, de a nélkül is tudtam olvasni és kezelni a honlapot(kipróbáltam!). Hozzászóláshoz természetesen be kell lépni.

    RJ: A képen látszik, hogy Linux-KDE alól nyomulsz, ami helyes.
    Ami miatt nem mehet neked, az
    a.) a NOSCRIPT blokkolás (ott a hibaüzenet, nem vetted észre???)
    b.) Elavult böngésző Mozilla 4 Firefox beta 12.

    A Firefox már 19-es verziónál tart.
    Ha ilyen régi a linuxod is, akkor én a helyedbe nem a közösségi oldalak miatt aggódnék, hanem egy kiber támadástól félteném a gépemet.

    Közösségi oldalak:

    Nem itt kell publikusan a gyermekpornó, kábítószer, pénzmosási és terrorista igényünket kielégíteni.
    Lehet anonim regisztrálni, lehet proxy alatt használni, lehet a browser-t anonim módba kapcsolni.
    Ezek után elég nehéz valami hozzád kapcsolható információt kinyerni a rendszerből.
    Egyébként meg, ha ismerik az érdeklődési köröd egy részét akkor mi van?

    Mint már korábbiakban is kifejtettem, a közösségi oldalaknak vannak hasznos tulajdonságai is, úgymint:
    a.) Vannak információk, amik CSAK ott lelhetőek fel
    b.) Régi ismerősök felkutatása.

    “Az ittenieknek ide írj!”
    Ha az információforrás a facebook-on lelhető fel, és Tőlük kérdezek, akkor ez bajosan tehetem meg ezen a site-on.
    Darabonként bemásolni meg NEM FOGOM a válaszokat.

  38. 44-PZuj

    “a NOSCRIPT blokkolás (ott a hibaüzenet, nem vetted észre???)”
    Nagyon másképp gondolkodunk!
    Az nem hibaüzenet, hanem a védelem jelentése a támadás elhárításáról.
    A weblap valamilyen programot akart futtatni a gépemen, de ez nem sikerült. Nem is fog, egyéb védelmek is vannak ott.
    Törekszek arra, hogy a gépemen csak az általam telepített és ellenőrzött program fusson.

    A gépem kellően biztonságos, semmi sem tökéletes, de jobb mint a tied. 🙂

    “Egyébként meg, ha ismerik az érdeklődési köröd egy részét akkor mi van?”
    Lássuk. Van mobilod és hordod magaddal. A helyzetedet az adótornyok folymatosan bemérik, méter pontossággal, és számítógépeken tárolják, hivatalosan 3 évig, de semmi garancia arra, hogy nem tovább. Ezt a személyes infót a beleegyezésed nélkül teszik. Ugyanezt teszik a szomszéd hölgy telefonjával is.
    Az adatok számítógépes rendszrben vannak, így összekapcsolhatóak, a mozaikokból pedig éles kép alakulhat ki. Pl. ha a két cellainformáció egy hotelszobában találkozik, te sohasem lehetsz ELNÖK, az ellenségeid megszerzik ezt az infót és erkölcstelenséggel vádolnak. Ez elég a népszerűséged csökkenéséhez és egy választás elvesztéséhez. Lehetne ezt a példát fokozni, ragozni.
    Pedig ez csak egy mobil cellainfo. A Windows-od ennél sokkal több érzékeny infót sugároz rólad, talán a tudtod nélkül. Én sem vagyok biztonságban, de legalább nem vagyok vakmerő. 🙂

  39. 46:
    “A gépem kellően biztonságos, semmi sem tökéletes, de jobb mint a tied. ”

    Ezt így távolról kijelenteni elég merészségre és tudatlanságra vall.
    Még a smile mellett is.

    Hát ezzel kapcsolatban vannak kétségeim.
    A folyamatosa update eléggé egyértelmű védekezés a támadások ellen, de lehet, hogy ez még ennyi idő után is nem mindenkihez jutott el.

    Gondolod, hogy nálam nem fut flasblock, felugró ablak blokkoló stb. blokkoló?

    Nem tudom, hogy tudsz-e arról. hogy az újabb firefoxban különböző site-ok biztonságosságos minősítésére figyelmeztet.
    A programok fejlődése a biztonság terén is történik, ha nem tudnád.

    Mobil:

    Ha elnök akarok lenne, akkor, majd figyelni fogok erre. De talán, nem a mobil elvetése lenne a megoldás, hanem a példamutató élet élése.

    Akkor azt tanácsolom Neked, hogy NE LEGYEN MOBIL TELEFONOD, akkor egy biztonsági kockázatot kizártál.

    Ez a túlzott, sokszor félreértésekre alapuló aggódás nálad úgy látom rendszerszintem van jelen, amint már legalább 3 példa mutatja.

    Egyébként meg rendben van, hogy Nosriptet használsz, de akkor

    a,) Ne tegyél olyan kijelentéseket, amik nem állják meg a helyüket.

    b.) Ismerd meg a programot, amit használsz, mert a legtöbb lehetővé teszi kivételek alkalmazást akár ideiglenesen is.

  40. 47-PZuj
    Csinálj amit akarsz. Te is kellesz ebben a világban.

  41. 52:
    Mond meg nekem, miért kellett belinkelni egy szeptember 13.-i jelentést a tegnapi után (december 31.)?

  42. 53,

    Mert az 51-ben linkelt hoax, valószínűleg a 2013 szeptemberi jelentés alapján készült.

  43. ” A normál radioaktivitás dupláját mérték az USA-ban a frissen hullott hó környezetében a napokban, ami felerősítette azokat a feltételezéseket, hogy a fukusimai atomerőműből kiszabadult szennyezés szelek szárnyán újra és újra átkel a Csendes-óceán felett.”

    “További gyanús körülmény, hogy San Francisco egyik strandján a napokban a megengedett háttérsugárzás ötszörösét mérték Geiger-Müller-számlálóval. Az utóbbi ügyben a hatóságok vizsgálatot indítottak. ”

    “Karácsony hetén arról érkeztek jelentések, hogy az erőmű összeomlott harmadik reaktorából gőz tört fel. A Tepco rögtön azt állította, hogy a helyszínen nem nőtt a radioaktív sugárzás. A cég hitelességét azonban nem sokkal ezelőtt egy korábbi alkalmazottjának elbeszélése is gyengítette. Ebből kiderült, hogy a radioaktív szennyezést tartalmazó tárolómedencék repedéseit takarékosságból időnként ragasztószalaggal és dróthálókkal igyekszenek elzárni.

    “Fokozza az idegességet az USA-ban, hogy a szövetségi egészségügyi szolgálat 14 millió dózis kálium-jodid tablettát rendelt. Ezt a gyógyszert súlyos nukleáris katasztrófák után kell bevenniük az érintetteknek abban a reményben, hogy ellensúlyozza a szervezetüket érő radioaktív szennyezést. A hivatal cáfolta, hogy a vásárlásnak köze lenne a kétes hatásfokkal folyó fukusimai romeltakarításhoz.”

    http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/itt_a_radioaktiv_ho_mi_johet_meg.573269.html

  44. http://index.hu/tudomany/2014/05/17/fukushima_a_sugarzas_mar_nem_csak_sima/

    http://www.japantimes.co.jp/news/2014/05/17/national/record-high-radiation-in-seawater-off-fukushima-plant/

    Egy föld alatti jégfalat akarnak építeni az erőmű köré, aminek üzemeltetéséhez annyi energiára lesz szükség, amennyit 13000 háztartás fogyaszt évente. No meg persze iszonyú sok pénzre.

    De lehet, hogy nem lesz belőle semmi, még nem hagyták jóvá, mert nincs biztosíték a biztonságosságára, és hogy egyáltalán használna-e valamit.

    Jó lenne pedig, ha megoldanák már valahogy a helyzetet.

  45. Tibor bá’, véleményed szerint, a radioaktív szennyeződés miatt mekkora a kockázata egy hetet eltölteni Japánban? Fukushimától légvonalban 600 km-re délre, de figyelembe véve, hogy ez egy relatív kicsi sziget. Mennyire lehet ezt egyáltalán objektíven megítélni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük