(2476) Az imádkozó galamb

Jancsika vendégposztja

(ismétlés)

 

Adott egy kísérlet, amiben egy galambnak bizonyos időközönként ennivalót adnak. A galamb az egyik ilyen alkalommal VÉLETLENÜL egy mozgássort hajt végre (voltaképpen csapdos egy kicsit a szárnyával), majd a kísérletet végzők azt figyelik meg, hogy egy idő után VALAHÁNYSZOR jön a kaja, a galamb újra meg újra megismétli ezt – majd ha éhes, ezzel a mozdulatsorral próbálja kiváltani az ennivaló érkezését, vagyis voltaképpen azt hiszi, hogy a kaja érkezését ő maga irányítja ezzel a csapdosással.

Ha hiszitek, ha nem, a galamb valójában IMÁDKOZIK. Íme, a babona és a vallás jelensége egy nálunk sokkal kevésbé intelligens állatfajnál: egy teljesen irreleváns viselkedésmintáról a galamb elhiszi, hogy ez befolyással van egy jelenségre, amit valójában nem a madár irányít. Ezt az egyébként nem létező összefüggést a galamb egy idő után megtanulja, ELHISZI, és így szinte már-már vallásosan gyakorolja, annak ellenére, hogy a dolognak nincs semmilyen rá kimutatható hatása.

Olybá tűnik tehát, hogy a galamb példájából kiindulva a babonák és általában a sztereotip gondolkodás az operáns tanulás egyfajta „mellékhatása”, ha úgy tetszik.

Kísértetiesen hasonlít a jelenség arra, amit Janka prof. tanított Szegeden pszichiátriából: az emberiség azért képes beszédre és elvont gondolkodásra, mert birtokában van az ABSZTRAKCIÓ képessége – viszont pontosan ez az a képesség, aminek a megbillenése az oka egy csomó pszichiátriai betegségnek – például a skizofrénia, vagyis a psziché és a valóság közötti szakadék tipikusan ilyen. A szélsőségesen skizofrén egyén végső soron szélsőségesen absztrahál – a katatón skizofrén már olyan mértékben csak a saját világában él, hogy teljesen képtelenné válik a valóság érzékelésére, a valóságtesztelése a nullával lesz egyenlő (ugye a skizofrénia egyik legelső tünete a pszichózis, vagyis a valóságtesztelés súlyos zavara). Janka prof. fenti tételét bizonyítja az is, hogy az IQ, vagyis voltaképpen az analitikus, absztraktív gondolkodás képességének növekedésével nő a pszichiátriai betegségek valószínűsége is.

Janka professzor ezt úgy fogalmazta meg frappánsan, hogy az emberiség a skizofréniával fizet a beszéd képességéért. Nos, a fenti galambos kísérlet alapján elmondhatjuk: az emberiség a vallással fizet az operáns tanulás képességéért! Ráadásul ezt a „fizetséget” sok más állatfaj esetében megfigyelhetjük (szinte minden állatfajnál, akik képesek az operáns tanulásra).

A vallás tehát, mint a babona végső formája, voltaképpen nem más, mint egy neuropszichiátriai jelenség, az operáns tanulás egy neurológiai mellékhatása, amit már sokkal kevésbé intelligens, de operáns tanulásra képes állatfajoknál is megfigyelhetünk.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

36 gondolat erről: „(2476) Az imádkozó galamb

  1. Tibor bá’ már rosszabb, mint a középkori misszionáriusok. 🙁

  2. 01 – Camelia:
    Csak tudnám, hogy minek jársz ide? Önsanyargatás? Nem látsz, nem hallasz, csak okádod a gyűlöletet. Ehhez a poszthoz nekem semmi közöm. Ezt egy kétdiplomás, zseniális, fiatal magyar orvos írta. — Jó lenne, ha elolvasnád a „hozzászólások rendjét„. Az ilyen abszolút személyeskedést törölni fogom, mert ennek az égvilágon semmi információs értéke nincs.

  3. az ember es az allat vagy inkabb irjuk ugy, hogy az emlosok nagyon sok mindenben hasonlitanak ill. ugyanolyanok. ilyeszto egy vallasos embernek, hogy az isten pont ugyanazokat az alkatreszeket hasznalta az ember es allat osszerakasara. pont ugy mukodik, eszik, iszik, szarik, baszik… 99%pont ugyanaz (nemely egyed 100%).

    az ember, a korona es 99%-ra pont ugyanaz mint egy majom,kutya, vagy patkany.
    ha hinnek istenben neken is kiabrandito lenne.

  4. Aki csak hisz Istenben, annak lehet hogy kiábrándító.
    És mit mondjon az egyszeri megvilágosodott, mikor rájön arra, hogy ő maga, és az egész világ körülötte csak egy látomás, és mindannyian csak egy sprite-ok vagyunk… 😉

  5. 02: Ellenkezőleg, látok és hallok, ezért világítok rá bizonyos dolgokra. Ha igazán néznél, te is látnád.

  6. 03: Annak kiábrándító csak, aki felsőbbrendűnek és többnek hiszi magát az állatoknál. Ez egy fatális téveszme.

  7. 06 – Camelia:
    Fordítva. Te hiszed magad felsőbbrendűnek azoknál, akik nem osztoznak a te zavaros elképzeléseidben.

  8. Nem én írtam ezt az ellenszenves és primitív dumát: „az ember, a korona es 99%-ra pont ugyanaz mint egy majom,kutya, vagy patkany. ha hinnek istenben neken is kiabrandito lenne.”
    Sőt, az sem én vagyok, aki folyamatosan lehülyézi azokat, akik másban hisznek, mint ő. 😀

  9. 8: ejnye, hat szabad ilyet irni embertarsadnak? az, hogy ellensznves az meg ok, de hogy primitiv… rosszul esett.
    en a hivokrol gondolom ezt, de az istener sem mondanam nekik.

  10. A káposzta génállománya 40 %-ban megegyezik az ember génállományával. De némely esetben – az agyi tevékenységet látva – különbség teljesen elhanyagolható. (Nem én találtam ki, biológustól hallottam.) A jelenlévők persze mindig kivételek. 😉

  11. 08 – Camélia:
    Idegesítő vagy. Állandóan előjössz a fixa ideáddal. Én nem másban hiszek, én nem hiszek semmiben. Most olvashattad, hinni „voltaképpen nem más, mint egy neuropszichiátriai jelenség”. Magyarul egy fajta hibás agyi tevékenység. Az én agyam hibátlanul működik 😀 . Ezzel szemben sokak agya (például a tiéd) NEM. Finoman fogalmazva egy neuropszichiátriai jelenséget demonstrálsz. Ezt a hosszú kifejezést én a nem túl udvarias „hülye” szóval helyettesítem. 😀 Nem várom el tőled, hogy megértsd, simán lapozz tovább.

  12. 11: Én ezt úgy látom, hogy neked van egy fixa ideád, amit nem csak megpróbálsz állandóan bizonyítani olyan „szakemberek” nyilatkozataival, akik szintén a te ideádat osztják; de kb. 3 naponta megpróbálod mindenkire ráerőltetni a magad igazát, és ezzel párhuzamosan lehülyézel mindenkit, aki nem ért veled egyet. Amikor pedig olyan (veled szintén egyet nem értő) szerzők műveit ajánlja a figyelmedbe valaki, akkor arra tojsz magasról, nehogy olyan gondolatok jussanak be a fejedbe, amiket zsigerből utálsz.
    Miért nem írsz egy posztot pl. Jung szinkronicitás elméletéről? Ja, mert az sem passzol a világképedbe? Vagy Jung is hülye volt?
    Ehh. Jó tobzódást, úgysem érted meg, amiről beszélek. 🙁

  13. 13 – Camélia:
    Parapsychologyával csak elmebetegek foglalkoznak. Hivatkozásod rá egybeesik a 11. alatt írottakkal. 😀

  14. Re:Tibor bá’
    Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek. Álmodni képes…

  15. 15 – dajtás:
    William Shakespeare sokat tudod a társadalmi kérdésekből, de közel nulla tudása volt a természettudományokból. 😀

  16. Anno Lord Kelvin szerint nem repülhetett volna a levegőnél nehezebb tárgy, még is repült a Wright fivérek repülője…
    Kelvin úttörő volt a termodinami terén, de más tudomány ágakban már nem volt akkora ász…

  17. 17.
    Felteszem a levegőnél sűrűbbre gondolt. Amit nyilván nem gondolt komolyan senki, tekintve, hogy pl. a madarak a levegőnél nagyobb sűrűségűek. Madarak már akkoriban is repültek.

  18. 19 – solouse:
    Hagyd! Ez egy 100 éves anekdota, aminek senki nem tudja az eredetét. Olyanok terjesztik, akik a fizikából még az Ohm törvényt se ismerik.

  19. 13: Jól van, okos vagy. Sőt, te vagy a legokosabb a világon, és mindenki más hülye. Gondolom, ezt szeretnéd hallani 😀

  20. 21 – Camelia:
    Hogy mit szeretnék hallani, azt csak két nő tudja, az egyik már halott.

  21. Nem baj Tibor bá’, ez is félre ment… 😉
    Egy időben napi szinten kellett számolnom komplex ohm törvénnyel is, de nyilván te tudod jobban, hogy én mit tudok… 🙂
    Csak célozni akartam rá, hogy a világképeden túl is van működő fizika, max te nem akarod ismerni, mert már becsontosodott a világképed.

  22. 24. n/a
    Nem szerencsés ábrázolás, én inkább nyíllal ellátott köröket, és azokra merőleges vektorokat rajzoltam volna, fraktálszerűen a köröket lokálisan arra merőleges síkú köröcskékkel kéne körberajzolni, de tökéletes ábrázolást nem tudnék rajzolni, mert ezeknek folytonosnak is kéne lennie.

  23. Jó hogy előszedted n/a a link 13-as hsz-ét.
    Szép példa arra, hogy mi a baj a mai oktatással, és én vagyok a hülye, ha meg merem kérdőjelezi azt, ami ma a paradigma. 🙂

  24. Re:Jani
    Ábrázolás mikéntje még ellmenne szódával, de itt generálisan hibás az ábra.
    Ne érts félre, nem bántásként írom, de te sem szúrod ki az ordas nagy hibát.
    Gondold végig mi történik egy antennában, mikor adóként elektronokat pumpálsz bele.

  25. 27 „…de itt generálisan hibás az ábra.”
    Katasztrofálisan hibás!
    Mondjuk meg: 90 foknyi hiba van.
    Az E és M tér időben is eltér egymástól.
    Ha igaz lenne az a grafikon, akkor az E és M nullátmenetnél megsemmisülne, és nem lenne tovább EM hullám.
    Ez viszont ellentmond az energiamegmaradás törvényének.
    A valóság az, hogy az E tér átalakul M térre, majd vissza, M alakul E térre.
    Oda-vissza. Periódikusan.
    Lehetne ezt tovább ragozni…
    Aki azt a grafikont rajzolta, nem érti a fizikát!
    Aki pedig arról tanul, buta marad.

  26. Ez a vendégposzt egy rendkívül érdekes kísérletről, és annak kiértékeléséről szól, de mivel ez nem fekszik azoknak, akik mindenféle bizonyíték nélkül ezoterikus dolgokban HISZNEK, az eredeti topikról ragyogóan és sikeresen átálltak egy nekik testhezállóbbra. Az eredeti topikba fektetett munka így lenullázódott. És akkor elvárjátok, hogy örüljek neki.

  27. 29 Tibor bá’
    Azt érzem ki a szavaidból, hogy rosszul esik neked az elkanyarodás az eredeti témától.
    Bocsánat ezért. Nem karlak megbántani! Másokat sem akarok megbántani.
    De Jancsika vendégposztja a feltételes reflexről szól. Erről sokat már nem lehet beszélni.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov
    Egy kis csavarral Jancsika a posztba megpróbálja beleilleszteni az emberi gondolkodást (hitet) is.
    Ez már érdekesebb. Ebben 04 dajtás gondolata a leginkább helytálló.

  28. Ima. Mi az ima? Gyermeteg elkepzeles az ima azon ertelmezese, hogy imaban kerek valamit a joistentol, aztan varom, hogy az olembe hulljon. A galamb peldaja maximum ezen a szinten lehetne ertelmezheto.
    Az ima osszekapcsolodas egy magasabb tudatossaggal, ami az emberi felszines elmen tul van. Es itt nem kell egy szakalas oregemberre gondolni. Persze lehet ezt az imateljes allapotot klasszikus egyhazi vallasi magyarazatokkal is ertelmezni. Meg lehet ezoterikus modon is ertelmezni. De lehet pszichologiai, vagy akar materialista modon is. Pl. az ihletettseg allapotaval parhuzamba hozni. De ezek kozul baremlyiket is valasztjuk, a galamb esetehez nem sok koze van.
    Talan amihez nekem jobban hasonlit, az peldaul a palovi reflexhez hasonlo folyamat. Vagy akar ahogyan egy fiatalnak, a szexualis orientaltsaga, esetleg kulonfele fetisei kialakulnak.

  29. Szerintem a hit, az ima, a vallás, és Isten koncepciója annak a benyomásnak a tudatosulása, hogy RÉSZEI vagyunk egy nagyobb egységnek, és minnél nagyobb harmóniában élünk ezzel az egységgel, annál boldogabb lehet életünk.
    A dolgot bonyolítja, hogy rövidtávon előnyöket lehet szerezni az egyéni érdek szembeállításával a csoportérdek vagy akár a nagyobb egység, a természet érdekeivel szemben ( A közlegelők tragédiája).
    Az ima pedig alapvetően nem más, mint annak a tudatállapotnak az elérése, amiben egy erkölcsi szinten helyesen tudunk dönteni, és nem az, hogy Istent kérjük hogy súgja meg a jövőheti lottószámokat.
    Az 50-szer elmondott Miatyánk, a rózsafűzér elmondása vagy zsoltárok olvasgatása nem a szövegeik alapján „hatnak” hanem hogy segítenek kikapcsolni az agyat a hétköznapi rutinból, és elsősorban erkölcsi döntésekre alkalmas állapotba hozni.
    Tehát az ima nem Istentől való kunyerálás eszköze, hanem Isten, azaz a „magasabb” természeti összefügések megértésére való törekvés.

    És minnél messzebb kerülünk a természet harmóniájától, és minnél nagyobb a technológiai eszközöktől való fügésünk, annál nehezebb megérteni ezzel a természettel (Istennel?) való kommunikáció eszközeit.

  30. 32: lehettem volna valaki más
    „És minnél messzebb kerülünk a természet harmóniájától, és minnél nagyobb a technológiai eszközöktől való fügésünk, annál nehezebb megérteni ezzel a természettel (Istennel?) való kommunikáció eszközeit.”

    Nos amikor valaki e két fogalmat (társadalmilag kényelmes kordinátarendszerben!) az „avagy” kötőszóval merészelte összekapcsolni, akkor a legkeményebb kiátkozásban volt része (a herem MAI napig tart tudtommal!!)

    Spinózáról van szó, aki először leírta az egységes anyagi-szellemi világképben az emberi társadalom és a természet optimális együttműködését (ahol a kettő harmonikus egységet alkot) – „Teológiai-politika tanulmány”-ában mindig ezt a duális megfogalmazást használta: „deus sive natura” (vagyis isten avagy a természet)… ki is átkozták.

    „A dolgot bonyolítja, hogy rövidtávon előnyöket lehet szerezni az egyéni érdek szembeállításával a csoportérdek vagy akár a nagyobb egység, a természet érdekeivel szembe”

    Pontosan. Rövidtávon – a rendszer határainak eléréséig! – működhetnek egyéni érdekek (a kiátkozás is akár). A kamatos pénzre alapozott társadalom és a klíma (a természet!) szépen kéz-a-kézben közelít az ember számára elviselhető határaihoz. Csak az ima segíthet?

  31. Mi az a dajtás által említett komplex ohm törvény? Valami kimaradt a tanulmányaimból.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük