Tibor bá’ online
Nagyapám disznóölését néhányszor alaposan végignéztem. Ő a kolbászba sertéshúst tett, némi szalonnát, sót, paprikát, köménymagot. Aztán megfüstölte. Manapság törvény (vagy talán csak rendelet) írja elő, hogy élelmiszer terméken fel kell tüntetni, mi van benne. A hentesnél kapható kolbászban is a főtétel a sertéshús és a szalonna, de belecsempésznek egy kis vágóhídi hulladékot is, és alaposan feljavítják tartósítószerrel, savanyúságszabályozóval, modifikált (nem ám módosított) keményítővel, (kapaszkodj meg!) cukorral, meg fűszerekkel (gondolj, amit akarsz). A virslik, parizerek, szóval a pépesített hústermékek esetében a helyzet még ennél is sokkal rosszabb, például pépesített csirkebőr, sertés bőr – szintén pépesítve.
Elhatároztam tehát, hogy legyártom a saját kolbászomat. A hentes kisiparostól megkérdeztem hajlandó-e nekem 10 kg sertés combot ledarálni. Hajlandó lett volna, de csak finom lyukú profilvasa volt. Nekem nagy lyukú kellett volna, mert az igazi parasztkolbászban apró hússzemek vannak, nem pép. A hetes közölte velem, hogy nincs rá kereslet, és ő nem szerzi be, mert nem éri meg. Vettem tehát egy régi vágású, kézi húsdarálót, nagy lyukú profilvassal. Nem volt drága, 3000 forint, bár többet valóban nem ért, mert húsdarálásra a két egymással nyíró hatást kifejtő alkatrész erre alkalmatlan, pedig egyéb más funkciója nem lett volna. A profilvasat és a kést elvittem egy Minitman nevű szolgáltató mindeneshez, aki elvállalta a kettő összeköszörülését 3700 forintért, hogy a flegmán és olcsón legyártott darálót használni is lehessen. Ezt természetesen sokalltam. A pasi azt mondta, ő csak alkalmazott, de a helyzet az, hogy ehhez egy igen drága síkköszörű kell, aminek a fenntartása költséges, nekik csak ilyen árak mellett éri meg a vállalás, és kell várni rá egy hetet, mert valami központi helyre gyűjtik össze az összes vállalást az egész országból, másképp nem éri meg. Magyarul a profit hajhászólás komoly mértékben hozzájárul ahhoz, hogy el legyen szarva az életünk.
Gyerekkoromban az utca végén egy pincehelyiségben honolt egy cipész, aki mindenféle javítást, talpalást, sarkalás elvállalt a lábbeli vételárának az aprócska tört részéért. Munkája mindig volt, de azért aznap estére, vagy másnap délelőttre mindig minden készen volt. A cipész sose lett gazdag, sose ment nyaralni Horvátországba, de láthatóan kellemes, kedélyes életet élt, és a jelek szerint meg volt elégedve a sorsával. Ezzel szemben, ha ma, valami apróságot javítani kell egy cipőn, mondjuk leesett róla a csat, akkor a javítás költsége sok esetben a cipő vételárának kiteszi a negyedét, vagy inkább a felét. Le van szarva, hordom csat nélkül, vagy az egészet kidobom a szemétbe. Ma senki se akar kellemesen élni, mindenki kaszálni akar.
Már egy ideje a karórák nem rugóra működnek, nem kell őket esténkét felhúznak, mert be van építve egy 30 forintos elem, az hajtja az órát 1-2 éven át. Ha esetleg a kedvenc karórád beesett a Balatonba és venned kell egy másikat, ki fog derülni, hogy különösebb márka nélküli, jó minőségű órát kapsz 3000 forint körül, természetesen a 30 forintos elemmel együtt. A meglepetés akkor jön, amikor egy szép nap reggelén késel egy órát a munkahelyeden, mert az órád lelassult, biztos jele az elem kimerülésének. Délután betérsz egy óra-ékszer boltba az elem kicseréltetése végett. Ha nem kérdezed meg előre, hogy mennyibe fog kerülni, alapos meglepetés fog érni. A 30 forintos elemet 700 forintért helyezik be, amennyiben hagyod. Igen ám, de ki tudod-e nyitni a hátsó fedelet. Ugyanis ők arra spekulálnak, hogy nem tudod, és akkor kaszálnak egy nagyot. Ha pedig elromlana a karórád és meg akarnád javíttatni, hahotázva röhögnének rajtad. „Uram, egy új óra fele annyiba kerül, mint a javítás.” Hogy-hogy. Másképp nem éri meg.
Valamelyik nap elmentünk a Budakeszi határában lévő vadasparkba. Nézelődés után a park mellett találtunk egy nagyon nívós éttermet, ahová betértünk ebédelés végett. Érdekes volt látni a kb. 120 ember befogadására alkalmas, vadászkastély utánzatú, teljesen üres éttermet. Első látásra azt hittem, hogy nem üzemel, de igen. Ebéd után kértem a számlát és bankkártyával fizettem. A számlával együtt kihozták a kütyüt is, hogy beírjam a PIN kódomat. Kicsit még régi vágású vagyok, úgy tudom a pincérek főleg a borravalóból élnek, vagy Ausztriában dolgoznak. Megkérdeztem tehát a felszolgálót, hogy a borravalója benne van-e a végösszegbe, mert egyes helyeken felszámolnak 10 százalékot. Nem uram, nincs benne. Ekkor benyúltam a zsebembe és kivettem egy 200 forintost, amit átnyújtottam – ez a magáé. A pincér vágott egy fanyalgó pofát, jól lehet elmehettem volna borravaló osztogatás nélkül is. Kamasz koromban fával-szénnel fűtöttünk télen. A tüzelőt ősszel meg kellett rendelni, amit lovas kocsival kihoztak, és két markos legény, akiket a fuvaros alkalmazott, lehordta a pincébe. Egy ilyen alkalommal az apám elővett a zsebéből egy doboz Szimfóniát, kivet belőle 5-5 szál cigarettát és borravaló gyanánt átadta őket a két trógernak, akik megköszönték és mentek a dolgukra. Később az anyám szemrehányást tett az apámnak, hogy igazán adhatott volna nekik egy egész csomaggal. Apám azt válaszolta, hogy annak idején ő még ennyit se kapott, és örült, hogy felvették inasnak.
___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________
Valóban így van, de a rossz minőségű alapanyagok felhasználásával az olcsó dömpingárúnak és robotizált szériagyártásnak köszönhetően a legalsobb réteg is hozzájuthat bármihez ,ami szem szájnak ingere és az egonak is megadja az ameriaki álom rövid illúzióját.Természetesen silány minőségben ,de így lehet mindenkinek számitógépe , mosogépe,személygépkocsija ,karórája.Azokról a holmikról,amiről maga beszél Tibor bá, a non name katgoriába tartoznak ,se multjuk,se jelenük ,se jövőjük.Lehet vásárolni izé márkanevű és multú használati tárgyat ,de lehet vásárolni Makitát , Bosch,Microsoft,Philips,Nike ,Jaguar Cars -tól ,stb…
Nagyapám valamikor két borjút adott egy Atlantic karóráért( abban az időben csak eredeti volt és méregdrága ,de egy életre szólt),minden szerszám minőségi acélból készült , a gépek elnyühetetlenek ,de évekig kellett rá sporolni,kocsira fél életen keresztül.
Nekem az álmom egy Takahashi apokromatikus refraktor volt,de csillagászati ára van ,így be kellett érnem a kinai változatával a Skywatchertől.Negyed ár,tehát a lencsék minősége is sokkal rosszabb.
A minőséget mindig meg kellett fizetni,régen is,és most is.A választás rajtunk áll.
Bármikor képesek lennénk szuperminőségű dolgok előállitására ,de akkor 9o százaléka a terméekknek a raktárokban porosodna örök idökig,mert az emberek nagyrésze soha nem tudná megengedni magának.
Az emberek akarják a dömpingholmit és silány terméket , a szar élelmiszert -az occosága miatt – nem a gyártok ,termelök és a mérnökök.
1.: Lofaszt az emberek akarjak a dömping árut ! Ma mar a márkás áruk is fosok…
YouTube : tervezett elavulás (villanykörte összeesküvés)
1:
Egy TIMEX óra 10 éve ketyeg a karomon. Még OK. Egy pár bugatti cipőt nem vagyok képes elnyűni, pedig a kitrágyázást is ebben végzem. Ezek közép kategóriák és elfogadható minőségűek. Az olcsó szar tényleg szar, de a posztnak nem ez a lényege, hanem az emberi törekvés: semmi munka, hatalmas haszon.
3:
A villanykörte összeesküvésről már írtam. Hülyeség. Nem volt ilyen. A gyártók megállapodtak a névlegesen 1000 órát égő izzóban. lehet gyártani olyan égőt, ami 100 évig világít (van is ilyen) de sárga a fénye, gyakorlatilag pislákol. És lehet gyártani briliáns, fehér fényűt is, de csak 1 órát ég (fotólámpák) Tehát a gyártók sztenderdizálták, 1000 órát ég és elfogadható fénye van. De persze, aki mindenben összeesküvést keres, az meg is találja. 😀
2.A márkás áruk bizony jó minőségűek,sajnos a legtöbbjüket hamisitják papirral együtt, -főleg keleteuropa részére ,ahol a nagyzolás még virágkorát éli ,de ez nem a gyártó hibája,hanem a mindent átszövő korrupciójé, néha néha vámhivatali mulasztás -,és máris boltban áll a hamisitott termék,amit te jóhiszeműen megvásárolsz tizszer annyit fizetve ugyanazért a gagyi termékért a márkajelzése miatt ,mint a non name cuccért a kiskinainál. 🙂
6:
Ez sok terméknél igaz, főleg kütyüknél, de például egy pár cipő esetében a hozzáértő látja a különbséget.
Egyszer csak elfogynak az alapanyagok. Pl. a természetes, tömör fa nagyon közel áll hozzá, hogy a normál, általánosan elfogadott felhasználása megszünjön(kihaljon).
Hiszen minden árúcikknek folyamatosan (akár exponenciális mértékben is) nő a vevőköre, ha másért nem, a világ túlnépesedése miatt.
Akkor vajon mi lesz ?
Elek, kő van bőven – flinstone család 🙂
7
A hozzáértő igen,de mindenki más nem és megveszi a fáin műbőrcipöt ,ugyanis a hamisitó iparág eredeti bőrből készült cetlit akaszt rá.
10:
Hát igen, ezért kell mindent megtanulni.
Úgy tudom szakmától függetlenül egységes a járulék fizetés összege,tehát ugyanannyi járulék fizetési kötelezettséggel vág neki a napnak egy ruhajavító, cipőjavító mint egy fogorvos.
Szóval maga a hatalom feltételezhetően nem érdekelt a kisebb profitot termelő vállalkozások életben tartásábam.
A tervezett elavulás pedig hab a tortán, mindenki a villanykörtét hozza fel hasonlatnak, pedig van jobb is. Bútorlapból konyhaszekrény….egy két eláztatás és darabokra esik 😀
12. Az asztalos: Ha valóban ugyan annyi járulékfizetéssel indulnak neki a napnak a vállalkozások, akkor nem volna állami támogatása a multiknak. Csányi zenélő tehenészetéről hallottál? Alkalmazottanként 50 milliós állami támogatást kapott. Ennek fényében gondold újra az „egységes járulékfizetés összegét”.
13. Gloucester: Igazad van, ezt el is felejtettem. Valakiktől nem elvonnak hanem adnak, mert………
Tibor bá, ezt az egészet vagy nem gondoltad át vagy csúsztatsz olyan RTL klubos stílusban. Pl. egy normális elem nem 30Ft. hanem több száz, és ha te lennél az Órás és ebből tartanád fel a családodat, fizetnéd az adót a járulékokat, az üzleted fenntartási költségeit, akkor te most mennyit kérnél 1 elemcseréért? 50Ft-ot? Ne röhögtess. Egy fagyi 200Ft. Ma egy állami alkalmazott itthon keres tisztán átlag 200.000Ft-ot, számold ki légyszi milyen órabérben dolgozik, és ami a lényeg: nincs semmilyen felelőssége, és alig ért valamihez, és nem dolgozik keményen sem fizikailag, sem szellemileg. Én azt kívánom minden embernek, aki becsmérli a mai vállalkozókat, hogy próbálja ki néhány hónapig, aztán beszélgethetünk.
A régi békeidők sajnos elmúltak, amikor kalákában lehetett építkezni, és néhány cigiért leszórták a szenet. Ez már itt a kőkemény kapitalizmus, vagy annál is rosszabb. És ebben ne a vállalkozót hibáztasd, hanem örülj, hogy még van aki megjavít neked valamit, mert néhány év múlva már az sem lesz (többek között az ilyen rosszhiszemű cikkek miatt). Az állam szarrá adóztat minden kényszervállalkozót, és a fogyasztási cikkek javíthatatlanok, a mai generációnak meg eszében sincs olyan szakmákat kitanulni, amik hiján esélytelen a javítás, úgyhogy majd mehetsz a sóhivatalba a húsdarálódért.
Amúgy gratula a gyors vírusmentesítéshez 🙂
Nippur , „Ma egy állami alkalmazott itthon keres tisztán átlag” nem 200, hanem 120-130 000 Ft-ot. És már hogyne lenne felelőssége ? És mellette még kénytelen más munkát is bevállalni. A nyugdíjak is e körül mozognak.
A vállalkozók meg azért sírnak, mert az átlag kisember (köztük én is) megcsinál, megjavít , megtermel otthon mindent ! Hogy az állam szarrá adóztat mindenkit, abban egyetérthetünk.
Kalotaszegi: Nézd meg a holland RR achromat-ot, a kettő között van, és az mcse-n találsz olyan embert aki épít köré tubust, kihuzatot, miegyebet.
16. OK. Ha te lennél az Órás, mennyiért cserélnél elemet? De hagyjuk, mert fogalmatok sincs egy vállalkozás fenntartási költségeiről, és a szakértelemről sem.
Sokan vissza fogják sírni majd a most kihaló vagy már kihalt mestereket. Mert ha tönkremegy majd a drága, akár ipari gép, akkor majd mehetnek a márkaképviseletre, ahol majd megmondják, hogy ezt már nem javítják, de van egy sokkal újabb, korszerűbb…
Adózás. Január01-től, június28-ig az államnak dolgozunk. Mi vagyunk a második legmagasabb adóval sulytva az EU-ban.
15:
Ha az volt a célod, hogy megsérts, akkor ez nem sikerült, mert annál lényegesen bölcsebb vagyok. Például, tudom, hogy vállalkozó vagy, nehéz a helyzeted, a feleséged nyaggat, hogy még nem volt az Adrián, neked meg nem akar összejönni az a felesleges néhány százezer nyaralásra. 😀 OK, de miért akarod rajtam leverni? Igen csúsztattam egy picit, mert nem 30 forintért vettem az elemet, hanem 10 darabot kaptam 300 forintért. Különben a történet nem teljes. Az óra-ékszerben egy idősödő nő csücsült, és hatalmasat unatkozott. Bementem azzal, hogy cserélje ki az elemet. Azt válaszolta, hogy megpróbálja. Kb 10 percig próbálta (közben nem jött be senki), akkor végre sikerült visszahelyezni a fedlapot is. Megszólalt 700 Ft. Erre én, akkor nem kérem. Miért nem? Mert ez rablás. Szabott ár. Nem én szabtam, kérem vissza az órámat. Újabb 10 perc (közbe nulla vevő). Mindenkitől ennyit kérünk, és senki se találja drágának. Ez engem nem érdekel. Ilyen elemet 30 forintért lehet venni. Mi a nagykertől 300 forintért kapjuk. Miért nem veszik máshonnan. Nem én szerzem be. Akkor hagyjuk. Van még egy dolgunk, a feleségem nyakláncának elromlott bekapcsolója. van ilyenjük. Aranyból és ezüstből. mennyibe kerül az ezüst, súlyra megy, grammja 1700 forint, egy kapocs 0,2 gramm, tehát 340 Ft. Megvettem és felhelyeztettem, ami 20 perces erőfeszítésébe került. (közben nulla vevő) TISZTA RÁFIZETÉS. De amúgy mennyibe kerül egy gramm ezüst? Nézz utána, és csodálkozz!
A tervezett elavulás valóságos, és valóban a villanykörtékkel kezdődött. A wolfram szál vastagságának és anyagminőségének függvénye az élettartam.
Más termékeknék is hasonló a helyzet, és ráadásul a természetesen elkopó részeket sem lehet cserélni, mert egybe vannak sajtolva stb. Javíthatatlanság szándékosan.
A profit hajsza kényszeríti a termékek újragyártási ciklus idejének lerövidítését.
Ez hatalmas hulladék hegyeket eredményez, illetve a vásárlók rá vannak kényszerítve a termékek gyakori cseréjére, két okból is. Rövid használat során tönkremegy a termék, vagy mesterségesen elavulttá teszik, új termék megjelenítésével, melynek megvásárlása érdekében a reklám ipar erős nyomást helyez a fogyasztóra, aki presztízs okból „kénytelen” lecserélni a még jól működő terméket.
A márkás termékek rendszerint nem jobbak minőségileg.
Barátom textil minőség vizsgáló készülék üzemben dolgozott. Kiderült a Levis farmerek anyagminősége csak középszerű.
A cég válasza: mi meg tudjuk győzni a vevőinket, hogy a mi termékünk a legjobb. Ez más cégeknél is így van, manapság a marketing sokkal többet ér, mint a termékminőség, a profit szerzésben.
Bogozy,
A javithatatlanság nem szándékos mivel automatizált gyártósor rakja egybe az alkatrészeket , az összesajtolás , ultrahangos forrasztás,nittszegecselés logikus az energiahatékonyság és időtakarékosság szempontjából a gyárnak,mert minden pénzbe kerül,még egy plusz csavar behelyezése is. Igaz,összeszerelhetnék emberi lények is,de akkor az ára ismét emelkedne,mert az alkalmazottaknak fizetése is lecsapodna az adott alaktrészek árában.És innentől lépnek a képbe a szállitók ,kereskedők nyereség vágya , az állam adóilletéke 🙂
Ezzel a rövid használat után tönkremegy szlogennel én élőben még nem találkoztam,pedig nincsenek szupermárkás termékeim.
A számitógépem Asus termék, hat éve kifgástalanul működik,(rendszeres kitakaritás mellett) a monitorom és tv-m LG szintén fasza,a mosogép Arctic (román gyártmány)no problemo nyolc éve, a hütőm Bosch tiz éves meghibásodás nélkül,kocsim Logan 7 éves még sohasem romlott el,az órám Casio öt éves… stb 🙂 Na jó ,a munkaruha háromhónaponként leszakad rólam, meg a zokni kilyukad ,de nem olyan drága 🙂
Érdekes ez a reklámipari összeeskűvés.A világon már mindenki tudja ”hogy szar dolgokat gyártanak” ,de azért a reklámoknak köszönhetően megint nekifutnak ,hogy még szarabb cuccokat vásároljanak. 🙂
Fordizmus – Posztfordizmus – Fogyasztói társadalom…!
Egyre rövidebb életciklusú, javíthatatlanná (nem éri meg…) váló termékek, mi ez, ha nem „mindenki” kaszálni akar szemlélet, miközben egyre pazarlóbban bánunk az erőforrásainkkal, és egyre több hulladékot állítunk elő!
22;
Az EU megtiltotta a nyomtatókba szerelt olyan programot, ami egy megadott nyomtatási darabszám után tönkremegy.
Félúton lehet az igazság.
Miért ne lehetne egy bonyolult műszaki cikk esetében a gyártónak úgy sakkoznia, hogy a beszerelt alkatrészek nagyjából egyszerre romoljanak el. Legyünk pozitívak, egyforma hosszú ideig működjenek hibátlanul. Értelmetlen olyan mosógépet gyártani,ahol az alkatrészek fele százévet is elműködne, a másik részük tizenötöt.
Egyébként már nem az avultatás a trend, hanem olyan új készülék piacra dobása, ami miatt lecseréljük a régi, ám működő készülékünket.
Nagy a profit isten tábora, így mindenre lehet példát találni.
Minden ilyen állati ösztön követésénél felmerül bennem a kérdés. Tényleg ezért emelkedtünk ki az állatvilágból? Ennyi lenne?
A látó ember király a vakok között.
Ilyen késztetésből mutogatja a gazdag a pénzét a szegényeknek, ő is király szeretne lenni. Szánalmas.
20: 30Ft-os elem annyit is ér, ami az ára. Egy rendes óraelem több 100 Ft. Egy gyors férfi hajvágás a fodrásznál 1200Ft, pedig még elemet sem kapsz, a női ennek akár többszöröse. A legtöbb orvos magánpraxisban elkér egy vizsgálatért 5-10.000Ft.-ot, szintén nem ad semmit. Szóval a te logikád szerint mennyiért is kellene dolgozni? Nem akartalak sértegetni, csak átgondolatlannak, rosszmájúnak tartom a cikk egy részét. Ja és a profithajhászás nehogy már az órásnál kezdődjön. Nyilván rengeteg milliárdos órásról tudsz (?).
21:
Nem elég, hogy tájékozatlan vagy, szó-szerint átveszel olyan infót, amihez nem, értesz, de nem olvasod el, amit írok. Két napja írtam, hogy az izzólámpa élettartamát valóban nagyon könnyen lehet szabályozni, és meg is teszik, de nem úgy, ahogy írod.
1) A magyar neve volfrám és nem wolfram.
2) Praktikus oldalról nézve a „minőség” lényege a minél egyenletesebb átmérő, mert, ahol egy kicsit vékonyabb ott az ellenállás kisebb, nagyobb áramerő, lokálisan jobban felmelegíti a drótot, tehát ott jobban párolog, a végén megolvad és elszakad. Ráadásul ez egy pozitív visszacsatolás. Minden gyártó iparkodik metallurgiailag tökéletes drótot létrehozni, mert jobban kezelhető.
3) Minél forróbb az izzószál, annál fehérebb és erősebb a fénye, de ugyanakkor egyre jobban párolog, ami a végén elszakadáshoz vezethet. Tehát az ellenállást (a izzószál hosszát) úgy választják meg, hogy kb. 1000 órát kibírjon az izzószál.
4) Tehát az élettartam nem a vastagságnak és minőségnek a függvénye, hanem a betervezésnek. Lehetséges olyan lámpa legyártása, ami 100 évig világít, de csak pislogó sárga fénnyel. vagy vakító fehéren, de csak 1 órán át világít (fotólámpák). — És ennek semmi köze a szándékos minőség rontáshoz.
24:
Egy elem minőségét egyetlen egy paraméter adja meg. (ez esetben) Mennyi ideig működteti a karórát. Ilyen értelemben a közönséges, márka nélküli elem nem marad el a márkástól.
Az orvos, a fodrász esetében a szolgáltatás reális díja = idő x szaktudás. U.i. a szaktudás elnyerése költséges. Az idő alá a szaktudás mellett besorolható az használt eszközök amortizációja is. Egy elem behelyezése 1 perc, szaktudás és eszköz nem szükséges hozzá, elég egy bicska. 2-300 forintot még elfogadhatónak tartottam volna. És baszd meg, te az én fordításomat (szaktudásomat, munkámat) ingyen olvasod. 😀
23,
Egyetlen mérnök s tervező sem arra törekedik,hogy minnél hamarabb elromoljon valami,vagy ,hogy gyenge láncszemet hadjon szándékosan egy adott rendszerben.
1.Minnél komplikáltabb valami,annál nagyobb az esélye a meghibásodásnak (régebb sokkal egyszerübbek voltak,ezért kisebb volt a meghibásodás esélye )és mivel nincs lehetőség évekig,évtizedekig tesztelgetni egy mosogépet,hütöt vagy bármilyen háztartási cuccot ,mint a Nasa-nak a holdkompját – minden esély megvan rá ,hogy valamelyik alkatrész csütörtököt mond.
2.
A megrendelő lebasz a mérnök elé egy adott összeget és világosan közli,hogy ezt a pénzügyi keretet nem lehet túllépni,mert akkor alulmarad a konkurens cégekkel szemben ,és jőn a csőd , a gyári munkások munkanélküliek lesznek ,stb…,ennyiből kell a lehető legjobb minőséget kihozni ,ámen .
A helyzet sokkal összetettebb ,mint ahogy azt sokan képzelik,ezért
népszerúek a konspirációs teoriák.
23>
Téged fizetnek ezekért a hülyeségekért? Ha igen, akkor bocs, de azért helyre igazítalak!
„Az EU megtiltotta a nyomtatókba szerelt olyan programot, ami egy megadott nyomtatási darabszám után tönkremegy.”
Ilyen nincs és nem is volt soha! Ami van: a gyártó megtervez egy nyomtatót ami tud x minőséget produkálni. Ezt meg marketingeli, meg rányomtatja a csomagolásra, hogy tudd, hogy mit veszel.
De mivel minden alkatrész kopik (mint mindenben) ezt a minőséget csak mondjuk 5000 lap nyomtatásáig garantálja. Ezért ha ezt elérte, figyelmeztet, hogy vidd szervizbe, hogy kicseréljék az elkopott részt benne. Korábban nem is nyomtatott tovább,hogy ne nyomtasson gyengébb minőségű nyomatot, ezzel rontva a presztízst. Na ezt módosította a gyökér EU. Így most már spórolhatnak a prosztók.
29:
Bocsánat, de ez: „Korábban nem is nyomtatott tovább,hogy ne nyomtasson gyengébb minőségű nyomatot” nem ezt jelenti, hogy: „Az EU megtiltotta a nyomtatókba szerelt olyan programot, ami egy megadott nyomtatási darabszám után tönkremegy.” Ugyanis a laikus felhasználó szerint, ha nem nyomtat tovább, akkor „tönkre ment”. — Elég gyorsan odanyomtad, hogy Károly hülyeséget ír, miközben ez a summás vélemény rólad állapítható meg.
29 LouBega
Helyre kell igazítsam, a kissé az indulat nyálától fröcsögő helyreigazító hozzászólásodat. Én mérnökként saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy létezik ilyen sunyi élettartam korlátozó elektronika. Vettem egy HP méter széles plottert viszonylag olcsón. A festéket nem lehetett utántölteni, csak komplett fejegységet cserélni aranyáron (70eHUF). Így fizettem meg apránként az olcsóság árát. A sokadik ilyen lehúzásnál vettem észre, hogy a fejben még rendesen lötyög a festék, mégis azt mondja a gép : KIFOGYTAM!!! Egy számláló IC volt a dolog oka. Rákerestem a neten és egy orosz oldalon találtam hozzá egy feltört chipet relatíve fillérekért . A kidobott régi fejekkel még kb. egy évig tudtunk dolgozni ( Jó minőségben. ) . Egyszóval én vállalom, hogy „PROSZTÓ” vagyok a Te fogalmaid szerint Nem növeltem a HP profitját aljas húzása jutalmaként. Nem termeltem felesleges szemetet. Mondjuk ki! Közönséges fillérbaszó vagyok, hogy kedvenc yuppie vejemet idézzem.
„Téged fizetnek ezekért a hülyeségekért?” kérdezed.
Azért elgondolkoznék azon, hogy megfizetni a véleményéért, a pazarlásra buzdítót, vagy a spórolóst szokás a „Tudodkiknél” ?
” …. tessék tudomásul venni, itt minden a profitról szól! ”
/horváth ágnes eü.miniszter, szadesz/
Megj.: ez az 1. és egyetlen őszinte mondat egy politikus szájából! !
Harmadnapra már nem volt miniszter…..
30>
Tehát, ha az autóban elfogy a fékbetét és szervizbe kell menni és kicseréltetni, akkor rohadjon meg az autógyár, mert mesterségesen avultatja az autót…
Minden technikai eszközben vannak erősebben és gyengébben kopó alkatrészek. A gyorsabban kopóak miatt járunk szervizeltetni.
31>
Lehet, hogy indulatosabb volt a hozzászólásom a kelleténél és ezért elnézést kérek az érintettektől!
A HP-s példádhoz: Ha vásárolok, megnézem előtte az termék fenntartási költségeit tudom e finanszírozni! Sok éve tudjuk,hogy a nem mindig a termék ára a nagyobb költség számunkra!
Lehet találni olyan gyártót, ahol optimálisak a költségek!
Viszont a magyar „okosba” vásárol inkább, mint ésszerűen…
34 LouBega
Igazad van. Valóban mérlegelni kell, hogy az elején fizetek-e többet, vagy az üzemeltetés alatt fizetem meg a „spórolás” árát. A nyomtató leírásában azonban nem szerepelt, hogy egy fejjel, vagy tintagyűjtő szivaccsal csak pl. 5000 lapnyi nyomtatást tud. Engem az húzott fel, hogy debilnek néznek.A gép tintahiányra utaló hibaüzenetet küld és leáll, tinta pedig van még bőven. A laser nyomtatóm is szokott csíkozni mielőtt kifogy. Ilyenkor rázogatva saját célra még használom takarékosságból. Nyilván pályázati anyagot nem nyomtatok rajta csere nélkül. A lényeg, hogy én döntök, nem a nyomtató gyártója. A fékpofánál, fékolajnál a valós érték alapján megy a hibajelzés. A tintánál sem gondolom, hogy a szándék volt rossz, hanem inkább a kivitelezés. Olcsóbb volt egy chipbe programozni egy átlagos becsült példányszámot, mint szenzorokkal érzékelni a három szín tintaszintjét. Attól viszont, hogy nem bizonyítható a nyerészkedő szándék, a baromság még baromság marad. Gondolom ezért tiltották be. Meg persze azért, hogy verhessék a mellüket milyen komolyan védik a környezetünket.
Többször felmerült a termék hulladékká válása. Vajon, ha a termék árába (állítólag) beépített valóságos hulladék újrahasznosítás, vagy feldolgozás be lenne építve, akkor is érdemes lenne olcsó terméket gyártani? A hulladékokat meg kell semmisíteni, illetve újra lehet hasznosítani, ami ugyanannyi költséggel jár, mint amennyibe az előállítása.
33:
A fékbetét, és az olaj a kartellban FOGYÓANYAG. 😉
Bocs’ Tiborbá…de
Karter, nem kartell. Bár a mondat így sem értelmetlen! Az olajtermelő országok alkotta kartellben az olaj szintén „fogyóanyag”…sajnos.
LouBega;
Pár éve, magyarnyelvű híradásokban tudósítottak kishazánkban, hogy az EU intézkedett, megtiltva, hogy a nyomtatókba megadott lapszám után meghibásodást okozó chipet beépítsék. Ha a híradások hamisak voltak, akkor hamis hírt terjesztettem.
A példádat elfogadom, ha az autóknál is akkor tiltaná meg a használatot a rendszer, mikor még 10ezer kilómétert mehetnék az elhasználtnak jelzett fékbetétekkel.
Ráadásul a hírek arról szoltak, hogy a chip miatt a nyomtatót egy bizonyos darabszám nyomtatása után a továbbiakban nem lehetett használni.
38:
Nincs miért bocsánatot kérned. Én se vagyok tévedhetetlen.
36: Miértke
Nem a termék tönkremenésekor/avulásakor keletkezik sok hulladék, bár ezt látjuk, hanem a gyártásakor! Amikor kicsomagolsz egy új mosógépet, klímát, stb. a hozzá felhasznált anyag 3-5%-át látod!! Tehát a gyorsított avulás egyre több és több hulladékkal szórja tele a bolygót a felhasznált energiával együtt! Nézd meg, hogy a „modernebb, AAAA… kategóriás” gép alacsonyabb fogyasztása hogy aránylik az előállításhoz, szállításhoz felhasznált energiához!
41. Gergo55
Igen, én is így látom, mégis vásároljuk az újabbnál újabb cuccokat.
Nagyon nehéz a gondolkodásmódot azon a szinten tartani, hogy „valóban szükségem van egy következő vacakra, vagy korszerűbb technológiára?”
Legmegdöbbentőbb számomra az, amikor gyermekes szülők a gyermekeik érdekében mindent megvesznek a gyereknek, de szelektíven gyűjtik a szemetet, és ezzel minden környezetszennyezés le van tudva. Az, hogy felhasználjuk a nyersanyagkészletünket, szennyezzük a környezetünket, valahogy elsiklik az értelmiségi szülők gondolkodásmódjában. Pl.: 5 és 2 éves gyermeknek hátra a kocsiba vásároltak egy-egy tabletet, hogy a gyerekek utazás közben ne unatkozzanak. Valóban a gyermek érdeke, hogy kütyüvel legyen lekötve a figyelme? Ha mi felnőttek már nem tudunk összetetten gondolkodni, akkor mit várunk el egy olyan korosztálytól, akiket úgy neveltünk, hogy „kinek mennyije van az annyit is ér”? Ők felnőttek, felnőnek és „kaszálni” akarnak, mert a kellemes élet számukra, hogy mindent megvehessenek, ami kikerül a piacra. A kör bezárult. Szerintem az emberek többsége (80%) nem gondolkodik, csak cselekszik, ahogy azt elvárja tőle a fogyasztói társadalom. A hogyan tehetném költséghatékonyabbá az életemet, az kimerül abban, hogy mit, honnan szerezhetek ingyen, olcsóbban. Nekem az anyukám azt tanította, hogy hogyan csináljam a dolgaimat úgy, hogy minél kevesebb dolgot kelljen használni, és mindenre nagyok kell vigyázni. Mi is erre szeretnénk tanítani a gyereket, de nem egyszerű, mert az életben teljesen mást lát.
Ma már a különböző márkákat tipikusan ugyanazokban a gyárakban, ugyanazokon a sorokon gyártják. Ezek között minimális a minőségbeli eltérés, az árkülönbséggel a marketinget fizetjük meg. És mind hamar tönkremegy, többnyire javíthatatlanul.
Az órások elemcsere kapcsán jól megfizetett „szaktudására” jellemző, amikor a gombelemet fémcsipesszel megfogja, szépen rövidrezárva az elemet arra a pár másodpercre, amíg beleteszi az órába. Le is meríti a töltése vagy felét.
Az elévülés nem összeesküvés elmélet, hanem gazdasági valóság.
Kétféle formája van:
A tervezett elévüés, amikor valóban beépítenek egy vagy több „gyenge láncszemet” a termékbe, hpgy a javítás költségei is tervezgetők legyenek, vagy maga használhatóság ideje.
A másik a vélt elévülés, ami inkább a divathoz köthető… alacsony-magassarkú cipő, szűk-bő nadrág, legújabb technikai kütyü, satöbbi… ezek miatt a régit sokan lecserélik.
A gyártó megtervezi, hogy milyen sűrűn kellejen kicserélni a terméket, hogy az alacsony ár miatt mégis legyen rajta haszon.
Ezért van azm hogy az autó klímájának tönkrement csapágyát nem lehet kicserélni, csak az egységgel együtt… de az a munkadíjjal meg az új darabbal együtt esetleg drágább mint a kocsi… Azt a csapágyat pedig nagyjábó ugyanolyan erőfeszítéssel lehet cserélhetőre is csinálni…
Mindenki tudja, hogy már 50 éve létezik az „elszakíthatalan” harisnya… De bolondok lennének legyártani.
Nyilván, ha egy gyártó precízen tervezheti hogy mikor romoljon el (menjen ki a divatból) a gyártmánya, akkor a véletlenre bízná?
Ki hiszi ezt el?
43
Minimális külömbség? Ne viccelj,a legolcsobb Casio óra is fényévekre áll minőségben a dömpingholmitól és itt nem kimondottan a pontosságra gondolok, mert az izé márkákba is olcsó de megbizható eredeti Miyota szerkezetet lopnak bele ,amiről lesatirozzák a márkanevet,hogy ne legyen problémájuk a gyártási joggal -hanem a szemeringekre a gomboknál,a kulcsnál , a tömitésekre a hátlapnál ,lünettánál ,ami tökéletes zár és nedvesség nem kerülhet bele és nem fog tönkremenni,mint a gagyi termék. Ez a második hobbim,az óragyűjtés és javitás,még sohasem fogtam meg elemet csipesszel ,mert nem 1mm -es alaktrész.De van plasztik csipesz is,ha nagyon muszály és Sony eredeti elem 🙂 A kéziszerszámokról nincs is mit beszélni, hogyan veheted egy kalap alá a Bosch termékeit- van ipari kivitelezése is,ez kék szinű- amit nem tudsz legyilkolni húsz év alatt ismeretlen márkákkal ,ami pár nap alatt kiég ?! Hát igen ,a garantált minőségnek és megbizhatóságnak ára van,az embereknek pont ez nem tetszik ,de inkább ilyet ,mint húsz szart és konteos elméleteket ,mert igy az olcsobb és környezetbarátabb.A sor nagyon hosszú, a lényeg,hogy óriási külömbség van az eredeti termék,az utángyártott , és az olcsó dömping,utánzat,replika között.
44.
Egyálltalán nem jellemző a klimakompresszorokra ,hogy tönkremenjenek,ha az előirt két éves újraolajozás + feltöltésést szakszervizben elvégzik.Ha valaki addig nem megy szervizbe ,amig a klima hűt- kb öt év -akkor annak annyi.Az ember álltalában nem megy,azt híszí így sporolt egy jót.
Ugyanez a helyzet a vezérműszíj,görgök ,feszitők, vízpompa szervizeléssel.Ha elmulasztod az összes cseréjét és nem teszed idejében bármikor trancsá mehet a motort,mert mindegyik gyenge láncszemmé válik ha túlöregedik ,vagy túlhajtod a megadott kilométert .
44:
Az elszakíthatatlan női harisnya 1945-ben jött be Magyarországra, tehát 70 éves. Az anyámnak volt ilyenje. Egyetlen szépség hibája volt, hogy minden este ki kellett mosni, ami reggelre persze megszáradt. Addig a selyemharisnyáknak egy felvétel után már „leszaladt a szeme”. – De azt tényleg nem várhatod el, hogy olyat gyártsanak, ami örökké él.
45:
Nem cáfolni akarlak, mert nagy vonalakban igazad van. Csak elmondom neked. 1997-ben vettünk egy TICO-t, amivel „építkeztem” (is) 50 m3 sóder, gerendák, termés kővek, stb. stb. (természetesen utánfutóval) 20 méteres szintkülönbség mellett. 100.000 km környékén „esett szét”, de nem motorikusan (fékcsövek, felfüggesztés, gyújtás kábelek, stb.). Az első 1500 km után cseréltem le az olajat és tettem hozzá PROTECT-et. Soha nem vittem el szervizre, soha nem cseréltem le az olajat. És élete végéig neme kellett az olajat után tölteni. Most egy Honda Jazz van a fenekünk alatt 80.000 km-nél tartunk. Ugyanígy járok el, ugyanez az eredmény. A szervizen rengeteget spórolok. A viselkedésemtől mindenkinek feláll a haja. Az elvem: A gépkocsi legtartósabb része a motor. Nem az fog legelőször végleg kifingani.
45: Amelyik órában kvarckristály van, az pontosan ugyanolyan pontos, mint az összes többi kvarcóra, mert ez anyagi tulajdonság, márkafüggetlen. Mi neked a dömpingáru, ha nem a Casio?
Fúrógépből Bosch-om van, ugyanolyan vacak, gyenge, mint az olcsóbb márkák. A Makita már meggyőzőbb, de az olcsóbb termékei annak is gyenguszok.
Konkrét példákat tudok, ahol a legnevesebb márkát ugyanazon a soron gyártják, mint a tizedáron adott noname-et. Itt van Zsámbékon a Wavin, kb. ötféle márkának a hivatalos gyártói, azt nyomják rá a műanyag csőre, amit kérsz. Ugyanez a helyzet a szórakoztatóelektronikával: ugyanabban a néhány kínai gyárban gyártják az Ipodot mint a MyAudiot.
A VW ugyanazon a soron gyártja a Skoda motort mint az Audit, ugyanazzal a minőségbiztosítással. Nem mondom, hogy a Skoda=Audi, nem is minden motor egyezik, de vannak modellek, amikbe fizikailag ugyanaz a motor kerül, csak az olcsóbban szofveresen leszabályozzák, hogy ne tudjon úgy húzni.
Bizonyos üzletágakban ma már gyakorlatilag mindent ugyanott csinálnak, tipikusan távol-keleten. Ilyen az elektronika, ruhaipar. Nem mind gagyi ami olcsó, névtelen márka, és nem mind jó, ami drága, agyonhype-olt.
Én konkrétan a termékeink élettartamának becslésével foglalkozom. Nálunk nincs olyan, hogy valamit direkt rövidebb idejűre tervezünk, mint lehetne. De olyan van, hogy nem vállalunk be egy ismert megoldást, ami növelné az élettartamot, mert macera a váltás és így is elég. A teljesítményelektronikában ez a helyzet, de nekünk ipari vevőink vannak. Arról, hogy a népnek eladott fogyasztási cikkekben nincs tervezett avulás, egyáltalán nem vagyok meggyőződve.
46: Tibor bá, a 100 000 km nem túl sok, de ilyen bánásmód mellett nem is csodálkozom rajta, hogy ilyen hamar megadja magát.
Tibor. Te is tudod, hogy a fogyasztásra épülő ipar csak akkor működik, ha fogyasztói a társadalom. Azt most hagyjuk, hogy a Magyar társadalom mennyire, illetve melyik rétege számít fogyasztónak…Az egész globális ipar, függetlenül a gyártmányától(mosógép, gépkocsi) a fogyasztói társadalomra épül. Jelenleg, illetve a nagy gazdasági világválság idején( még most is tart) a fogyasztói társadalom azokból a milliárdossá váló politikusokból áll hazánkban, akik az EU-s pénzekből dorbézolnak. Azok pedig kevesen vannak. Mi következik ebből? Ha nincs meg a kellő számú fogyasztó, visszaesik a bevétel. Nincs értelme az előre kalkulált termelésnek, mely a megelőző felmérések alapján készült. A munkahelyek feleslegessé válnak az adott termelés függvényében. A szegénység létszámban növekszik, statisztikailag pedig a néhány szarházi tolvaj miatt az egy főre jutó jövedelem nő. Nemzetközileg meg ezt nézik. Ez a Fidesz. A NAGY ÁTVERÉS.
Abel, már a villanykörtében is benne van a tervezett avulás… Ezzel nincs gond, ha azt a villanykörtét meg tudod vásárolni. A mosógép szolgálati ideje öt év. Mennyi egy emberöltő? És a fiatalabb generáció is mosni fog, valószínűleg nem patakban.
47,Nem olvastad el figyelmesen ,amit irtam,nem a pontosságáról beszéltem,hanem a tartosságáról,elvégre erről van szó,mert minden kvarcóra sokkal pontosabb a legelőkelőbb mechanikus svájci oráknál is.Az óra tartosságát elsősorban a tok kialakitása , szigetelése,valamint az anyaga adja.Ha ezek nem megfelelően vannak kialakitva a világhires svájci Ronda kvarcszekezete is odakakál pár hónapon belül a nedvesség,por miatt.Ha még lötyög is benne,az csak hab a tortán.A bovli oragyártok elavult és nagyon olcsó szerkezeteket vásásrolnak világhires megbizható márkáktól,kisatirozzák a nevet,majd förtelmes spiáter tokokban árulák új arculattal,amelyeken még a szél is átfuj.Ezek a bovlik,a dömpingárú- kétezer -négyezer forint.Ha kell lefényképezem,minderől van bizonyitékom 🙂
A Casio nagyon megbizható órákat gyárt nagyon olcson, távolról sem bovlikategoria,ami képes akár húsz évet is működni.(2o ezer- 100 ezer Forint)
Nem tudom ,mit mondjak a Bosch furógépedre- csak annyit ,hogy kinai utángyártottnak a kinai utángyártottja lehet ,amiről nem tudsz ,mert az asztalos kisiparos bátyám tiz éve használja nap,mint nap,amit a kolozsvári képviselettől vásásrolt.
Az Einheil a szar .
A Skoda és Wvagen egy és ugyanaz,az Audi pedig a Wvagen fia. 🙂
Ezek mind jó és megbizható ,régi márkák.
Nem véletlenül van leszbályozva az olcsobbik változatnak a lóereje ,mivel ezekben gyengébb a kapcsoloszekrény és a dupla tömegű lendkerék ,pont azért,hogy olcsobb lehessen.Ha rajta hagynák a maximális lóerőt ,elég gyakran cserélnél váltót,kuplungot,talán féltengelyt is.Kicsi pénz ,kicsi muzsika.
Sokan bekapták a tuning csalit,vitte boldog boldogtalan a hekkermesterhez és ráadtak még plusz harminc -ötven lovacskát ,aztán ment is szét szarrá minden rendesen rajtuk.
Konkrétan én még nem tapasztaltam meg tervezett elavulást a szerszámaimban,gépeimben,háztartási cikkeinkben. Talán azért ,mert nem bovlit és hamisitvány vásárolok és híszek Murphynak,ami elromolhat az el is romlik. 🙂
Tisztelt Kalotaszegi. A problémák a Mercedes-el kezdődnek. melyet Spanyolországban és hazánkban is gyártanak. Kisebb kifizetett munkabér alacsonyabb szintű minőséget von maga után, illetve nem ösztönzi a dolgozót, hogy kiváló minőséget adjon ki a kezei közül. A lényeg az inspiráció, ami az emberi munkaerő esetében anyagi tekintetben értendő. Akit megbecsülnek, azt meg is fizetik, az emberek nagy része pedig pótolható. A tömeggyártás márpedig a pótolható emberekre épül.
A Škoda…Nos a csehek is a precizitásról híresek. Hidd el, egy mai Škoda legalább annyira jó minőséget nyújt mint egy Volkswagen. Ráadásul valódi anyagi vagyon áll a gyár mögött, nem pedig egy kihelyezett leányvállalatról van szó.
Dan,
„Kisebb kifizetett munkabér alacsonyabb szintű minőséget von maga után, illetve nem ösztönzi a dolgozót, hogy kiváló minőséget adjon ki a kezei közül.”
Ez nem feltétlenül van így.
Bizonyos multiknál a magyar átlagnál valamivel nagyobb fizetést adnak, és elég szigorú a szelekció.
Akit „beválasztanak” az képes kiváló munkára, és ha meg akarja tartani a munkáját akkor akar is.
Azt biztosan tudom, hogy például fecskendőgyártásban a magyar minőség magasabb mint a francia, a mexikói vagy a japán…
Csak azért szólok bele, mert nem kellene zsigerből fikázni a magyar minőséget… Megfelelő adottságok mellett tényleg képesek a magyarok világszintet felmutatni. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság és a munkamorál talpraálljon, kicsit pozitívabb hozzáállás kellene… Nem csak az ellentábor retorikáját kellene szajkózni