Tibor bá’ vissza a múltba online

Múlt héten BAB-nak volt néhány tippje. Igaz is, mit használtak elődeink WC papír helyett? Gyerekkoromban én semmit. Olyan jól működött a végbelem és az emésztésem, hogy kellő keménységű széklet után jóformán nem volt mit kitörölni, megtette az alsónadrág anyaga. Az internátusban, ahova 9 éves koromat követve voltam elhelyezve, a vécékben volt a falon egy doboz, amiben kb.10×16 cm-es újságpapír darabok voltak. A kiolvasott újságokat vágta valaki ekkorákra. Ezeket vagy használtuk, vagy nem. Attól függően, hogyan éreztük. Ha megfontoljuk, hogy az E-colikkal bőségesen ellátott végbélnyílás milyen közel van a fitymához, kész csoda, hogy senki se kapott húgyúti fertőzést. Persze akkoriban a gyerekek sokkal ellenállóbbak voltak, mint manapság, de mégis. Különben vécépapír létezett, de a társadalom széles rétege a vécépapír használatát „kényeskedésnek” ítélte. 1944-ben, mi olyan lakásban laktunk, ahol a vécécsésze mellett a falba be volt építve egy vécépapír tartó, csak be kellett tölteni.

A budapesti bérházak nagy részében a lakások nem rendelkeztek fürdőszobával, illetve vécével. A folyosók végén voltak a közös vécék. Vidéken, vagy Budapest környéki családi házakban, ahol pottyantós néven ismert klozetok voltak, vagy volt újságpapír, vagy madzagon lógott egy kukoricacsutka, ami a seggtörlésre igen alkalmasnak mutatkozott.

A hiánygazdálkodású szocializmusban kizárólag hajtogatott vécépapírt lehetett kapni, ami vékony volt, de fényes és egyáltalán nem nedvszívó. Főleg maszatolásra volt alkalmas. Én a dolgot úgy oldottam meg (valószínűleg sokan mások is), hogy használat előtt a papírlapokat jól megdörzsöltem.

Intimbetét persze nem volt. Maga az intim szó is viccesen hangzik akkori ésszel. A nőknek havibaja volt, amikor is betettek egy darab rongyot a bugyijukba (ez volt a havi rongy), amit rendszeresen mostak, és diszkréten szárítottak.

Nem volt ilyen iszonyatos fogmosás kultusz. Jóval kevesebb volt a rossz fog, de inkább arról van szó, hogy a magyar nem túl higiénikus egy nép (volt). Ameddig az emlékezetem vissza tud menni, létezett az Odol és az Ovenall fogkrém, valamint szájvíz, és az Ovenall készített habzó fogport is fogkrém helyett. Jellemző, hogy még a reklámban is megelégedtek napi kétszeri fogmosással, reggel és este. Persze a fogkrém elképesztően jó üzlet, mert több száz forintért árulják azt, aminek az előállítási költsége (szó szerint) néhány forint.

Szappan esetében kétféle volt, mosó és pipere. A mosószappan nem volt illatos és persze olcsóbb volt. A pipereszappanban volt illatosító, de csak néhány márka létezett a Baba, Kék-vörös, Caola, O Levendula. Aztán a hatvanas évektől kezdve elkezdtek beáramlani nyugati szappanok, bár a hazai tökéletesen megfelelt az igényeknek. Ki nem emlékezne a Fa szappanokra?

Ugyanakkor a „gulyás kommunizmus” hozott változásokat. Az egyik ilyen változás a (magyar gyártmányú) dezodorok bevezetése, aminek illusztrálására lásd a balra látható korabeli, fekete-fehér hirdetést, ami igen jól mutatja be a korabeli stílust is, még konzervatív, de óvatosan már-már utánozza a „dekadens” Nyugatot.

Másik érdekesség, hogy még dúlt a napbarnulás egészségesnek vélt értékelése. Az emberek szinte versenyeztek, ki tud barnábbra lesülni a Napon. Nyoma se volt még az UV sugárzás veszélyeinek. Tavasszal rohamléptekben iparkodtak minél előbb lebarnulni. Ennek elősegítésére jött divatba a bergamott használata, aminek segítségével meggyorsult a lebarnulás. Ennek persze voltak egészségkárosító hatásai, de akkor ez még nem volt ismert. A lebarnulás tartós divattá válását használta ki a Caola, aminek a reklámja egy másik példa a kor ízlésére. Egyáltalán, az egésznek olyan irgalmatlan régies hangulata van, itt jobbra. Ma, a „villantás” korában ez a diszkrét trikóban napozó nő kifejezetten konzervatív. Akkor a férfinép felizgatására, és a női nép számára útmutatásnak szánt modell beállítás ma már megmosolyogtató. De azért a reklámipar már komoly mértékben bontogatta szárnyait. Figyeljétek meg a háttérben meghúzódó vitorlást, ami azt sugallja, hogy a menők az ilyen bronzszínt kedvelik. Kedves vevő, ha nem is fogsz a Balatonon vitorlázni, de néhány forintért kapható Bronzolaj segítségével olyan lehetsz mint ők.

________________________________________________________
________________________________________________________
_____________________________________________