VM-262 Kégli probléma

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q228A háborúnak elég sok hosszú távú következménye volt, például a hiány fiatal férfiakból, amit aztán a nemzet szó szerint kinőtt. A tegnapi fiúkból lesz a mai fiatalember. Erről persze a fiatal özvegyasszonyok lecsúsztak, de az már az ő bajuk. Volt azonban olyan következmény, amit nem lehetett kinőni. Ilyen volt például a lakáshiány. Az ország fővárosát heteken át lőtték, bombázták. Amikor mindennek vége lett, kiderült nem mindenki tud a pincéből felmenni a lakásába, mert a lakás elszállt, mint egy kellemes álom. Az ilyeneket ideiglenesen befogadták a szomszédok vagy a rokonok, miután egy kicsit összehúzták magukat. Persze a hirtelen „fogjunk össze” mozgalom alatt senki se gondolta végig a dolgot. A befogadott hova, és főleg mikor fog átköltözni? Így lett az ideiglenesen befogadottból társbérlő állami utasításra. Az emberek hosszú éveken át összezsúfolva éltek. Ez viszont óriási kégli problémává nőtte ki magát. Ráadásul a társadalom több száz százalékkal volt puritánabb, mint napjainkban.

Az egyik volt kollégám minden szombat délben elment a Belker Kölcsönzőbe és kivett egy kétszemélyes sátrat, amivel másnap kirándulni ment a kedvesével. Kimentek a budai hegyekbe, letértek az ösvényről, felállították a sátrat, hogy tudjanak dugni egy jót. Aztán összerakták a sátrat, hazajöttek és másnap a férfi visszavitte a sátra a kölcsönzőbe. Nem mindenki csinálta, mert akkor a hétvégén teli lett volna a budai hegyvidék sátrakkal, meg nem is lett volna annyi sátor a kölcsönzőben, de ez egy megoldás volt, a több közül. Ráadásul decemberben ez aligha volt kivitelezhető. – Buli után hazakísértél egy csajt a lakására, kézen fekvő lett volna, hogy bemenj hozzá egy utolsó „kávéra”, de nem volt értelme, mert a lakás teli volt emberekkel, elsősorban szülőkkel, nagyszülőkkel. Megoldás? Éjjel fél egykor búcsúzás helyett állva dugtak egyet a kapuban. Vagy bementek, és ha a szülők stb. már lefeküdtek, akkor lehetett dugni a konyhaasztalon.

Ilyen körülmények között teljesen természetes, hogy tombolt a presszóélet. Gomba módra nőttek ki a nagy semmiből a presszók, amit teli pakoltak apró asztalokkal. Ezek a presszók minden napszakban dugig voltak. Párok szorongtak az apróka asztallapok körül, az izzadásig fogdosták egymás kezét és arról álmodtak, hogy egyszer majd (talán) lesz saját lakásuk.

A ligetben, a Margit-szigeten, szóval olyan helyeken, ahol padok voltak, tavasztól őszig el lehetett foglalni egy padot, ahol nem kellett rendelni semmit egy kis pettingért, nem volt pincér, sőt senki más, csak meg kellett várni, hogy besötétedjen. És aztán? Maximum petting, mert az akkori társadalomban az emberek röstelltek volna bármi merészebb dolgot művelni. Amit ma lehet látni buszon, villamoson, megállókban, az simán elképzelhetetlen lett volna.

Az állam ezen a helyzeten nemigen akart változtatni, sőt még rontott rajta. 17-18 évesen elég gyakran szeretkeztem (persze állva) a Városligetben, sötétedés után, ami nem volt rizikómentes. Rendőrök jártak lábujjhegyen, majd zseblámpával világítottak az ember pofájába. Igazolják magukat! Ha mind a két félnek volt munkahelye, vagy tanult valahol, akkor ezzel a dolog be is fejeződött, de kinek volt ezek után kedve folytatni a dolgot?

„Ki a szabadba” csak elméletileg jó megoldás, és még úgy is csak 3 hónapig a 12-ből. Az avar nyirkos és kényelmetlen, az erdőből nem lehet 2 négyzetmétert felporszívózni. A nőt állandóan idegesíti, hogy „valaki jöhet”, és néha jött is.

Mai fejjel gondolkozva jó megoldás lehetett volna az albérlet. Egyfelől nagyon kevés, albérletre alkalmas üres szoba létezett, de ezeket se merte kiadni a főbérlő, mert az albérlő kirakhatatlan volt, sőt könnyen társbérlővé válhatott, ha volt annyi sütnivalója, hogy kiigényelje a szobát. Sütnivalóban pedig nem volt hiány, így ez az opció kiesett.

Kiskapunak mutatkozott az üzemi üdülők kabinjainak a nyári kibérlése, ahol ilyen volt. Persze ez is csak néhány hónapra nyújtott megoldást. Téli hónapokra maradt az általános nyomor. Tudok olyanról, hogy egy anyuka három (különböző apától származó) gyerekét egyedül nevelte egy szoba-konyhában. Kiadott egy ágyat egy másik nőnek, aki a pasiját éjszakára „vendégül” látta, azzal a kikötéssel, hogy hozza magával a barátját, így a főbérlő se unatkozhat hallótávolságon belül.

Aztán jött a panel program, ami néhány év alatt sikeresen fellazította ezt a helyzetet. Szóval az a panellakás lett az áldás, amit manapság oly mélységesen lenéz a fiatalabb generáció, és veri magát CHF tartozásba.

________________________________________________________
________________________________________________________
_________________________________________

55 gondolat erről: „VM-262 Kégli probléma

  1. Ma is ugyan úgy probléma a kollégiumokban lakó fiataloknak a „hol lehet dugni” kérdéskör. A legtöbb magyar kollégiumban ugyanis 3-4 ágyas szobák vannak, így az, hogy senki ne legyen a szobában, és a csajnak is alkalmas legyen kb. szökőévente egyszer áll elő.
    Kiegészítés: persze úgy is meg lehet próbálni dugni, hogy a szobatársak csak átmenetileg nincsenek otthon (pl. órájuk van). Ez nem túl jó mert nagyon sietni kell, illetve rizikós is, viszont a férfiak számára van egy pozitív hozadéka: nem kell előjáték, hanem rögtön a lényegre lelhet térni. 😀

    Megoldás lehet még hotel szoba (5000ft körüli áron már van kétágyas akciós szoba) vagy „hostel” (olcsóbb, de sokkal indiszkrétebb) kivétele és a költség felosztása a felek között.

    Éjszaka valóban lehet pettingelni padon, de ennél sokkal többet nem, és tényleg: amúgy is szar úgy csinálni, hogy „bárki jöhet”.

    Marad még kényszermegoldásként az egyszemélyes nyilvános wc (pl. plázákban), viszont ehhez a csajnak is bevállalóbbnak kell lennie (vagy le kell itatni a csajt).

    „Maximum petting, mert az akkori társadalomban az emberek röstelltek volna bármi merészebb dolgot művelni. Amit ma lehet látni buszon, villamoson, megállókban, az simán elképzelhetetlen lett volna.”
    –> Miért mit lehet látni? 😀 Csókolózásnál durvább dolgokat én nem igen látok.

    Tényleg Tibor ‘bá, a te idődben volt már óvszer?

  2. 1:
    Valóban, nyilvánosan nem koitálnak, de nyalják-falják egymást összelapulva, némi vonaglást is belevíve a dologba. Ez szerintem ízléstelen egy nyilvános helyen, ami korábban nem volt elfogadható.

  3. Érdekes emlékek.
    A kiigénylés mit takar pontosabban?
    Magánházak szobájába lehetett volna így bérlőként átmenti tulajdont szerezni?

  4. „Szóval az a panellakás lett az áldás, amit manapság oly mélységesen lenéz a fiatalabb generáció, és veri magát CHF tartozásba.”

    Jujj! Csak ezt nem kellett volna a végére! Mert egyébként egy érdekes, könnyen olvasható írás.
    Szóval a panellakás termelte ki a „panelprolit”, akit aztán üveggyöngyökkel el lehet csábítani, vagyis a szavazatát 4 évente megszerezni. Az igazi magyar ember egyébként sem érzi jól magát ebben a „nyúlketrecben”. Pár évig lehet benne lakni, de csak azért, hogy amikor végre kiszabadul innen az ember sokkal jobban tudja majd értékelni a saját családi házat.
    Ami meg a CHF tartozásba verést illeti, kedves Tibor bá, ideje lenne már utána nézned, hogy a mostani CHF-ben nyilvántartott magánkölcsönöknek miért magasabb a kamata, mint a forintkölcsönöknek?! Miközben a CHF kamata már átment negatív tartományba. 🙂 🙂
    Szóval itt egy kurva nagy átverés van, mind a mai napig. A birka emberek még mindig nem értik . Azt hiszik, hogy annyi az egész, hogy a bank CHF helyett forintot adott, és most a CHF árfolyam-emelkedését egyszerűen zsebre teszi. Pedig ennél összetettebb a történet, de nem bonyolult. Én ismerem a dolog hátterét.

  5. 3:
    Ez a lakás-ház birtoklási mánia teljesen új keletű. Ez nem voltjellemző, se a Horthy korszakra, se a Rákosi-Kádár korszakra. A parasztházak kivételével az emberek BÉRELTÉK a lakásokat (a gazdagok persze saját villákban laktak). A kiigénylés azt jelentette, hogy az állam (lakás hivatal) kérésre „kiutalta” azt a szobát, amiben ténylegesen lakott, és akkor kötött vele egy bérleti szerződést. Attól kezdve a szobáért nem a főbérlőnek fizetett, hanem a tanácsnak és nem 400 forintot/hónap, hanem 42-t.

    4:
    Nem tudom, mi a bajod az írásommal. A rablókapitalizmus lehetővé tette, hogy ne kelljen várni egy autóra 5 évet, egy lakásra 20 évet. Instant kávé, instant gk, és instant „otthon”. természetesen hitelre. Ki az a barom, aki akar várni 20 évet, mint nagyapám? Én meg azt kérdezem kik azok a barmok, akik forintban kapják a fizetést és CHF-ben adósodnak el? A fél ország. Az első kérdést 6-8 éve az én pofámba vágták. A másodikat én teszem fel most, és joggal.

  6. Tibor bá, az írás az jó, érdekes, tanít és informál. Azzal az egy mondattal van csak bajom.
    További válaszaim . Azért nem kell éveket várni sem lakásra, sem autóra, sem egyébre, mert a kapitalizmus a legtermelékenyebb társadalmi rendszer.
    Tudod te, mert párszor már megírtad, hogy a szocializmusban nem dolgoztak az emberek, csak úgy csináltak, mintha….
    Ezt még én is tapasztaltam, mert már az előző rendszerben is dolgoztam .
    Én tényleg dolgoztam, de nem a munkahelyemen, hanem otthon. Építkeztem, mert akkor még lakáshiány volt.
    És hogy ki az a barom, aki CHF-ben adósodik el, miközben forintban kapja a fizetését?
    Nos, hát, nem rossz üzlet eladósodni CHF-ben úgy, hogy az MNB közben gondoskodik arról, ne emelkedjen a CHF árfolyama a forinthoz képest. Volt is ilyen időszak, mégpedig 2002 és 2008 között. Akkor megérte a cHF nyilvántartású kölcsön, mert az árfolyam nem változott, a kamat pedig alacsonyabb volt valamivel, mint forintkölcsön esetében . Aztán amikor már mindenki felvette a maga CHF nyilvántartású kölcsönét, – ez 2008-ra megtörtént – akkor az MNB a lovak közé hajította a gyeplőt, vagyis, nem gondoskodott többet az árfolyamról. Itt tehát az állam szervezte meg azt, hogy gyanútlan polgárai belelépjenek ebbe a csapdába.
    DE !!! Még most is előnyös a valódi CHF kölcsön, – én kiszámoltam – ugyanis bár emelkedett a CHF árfolyama, de a kamata olyan mértékben csökkent, hogy nemcsak ellensúlyozza az árfolyam-emelkedést, de még csökkennie is kellene a törlesztő részletnek. Csakhogy itt a kölcsönök mögött nincs CHF, csak forint. Kezdetben volt CHF-forint keverék, amit aztán még 2008 végén kicseréltek csak forintra. A CHF árfolyam-emelkedését azonban nem törölték el. És ez a legdurvább lopás-rablás, – forintforrású és forintkamatú kölcsön után CHF árfolyam-emelkedést követelni. Márpedig itt ez van .

  7. 6.
    Miért érdekes, hogy a kölcsön mögött valódi CHF van, vagy nincs CHF? A lényeg az– amit szerintem mindenki megértett(?) – hogy a mindenkori CHF/HUF árfolyamtól függ a törlesztőrészlete.

  8. Mvm9 :
    Azért nagyon lényeges szempont , hogy mi van a kölcsön mögött, mert ami van, annak a kamatát kérheti a bank .
    Ha tehát CHF van, akkor a bank CHF kamatot kérhet, ami most mínusz 0,75 % évente. Erre a bank ráteszi a maga hasznát, költségét, – ez a kezelési költség. Ez általában az ilyen kölcsönöknél 1,9 % évente, pluszban .
    Így tehát a kölcsön éves kamata : 1,9-0,75 = 1,15 % évente.
    Ezzel szemben a bank 5,5 %-nál alacsonyabb kamatot nem ismer CHF nyilvántartású kölcsönök esetében.
    Az árfolyam-emelkedés, az elfogadott dolog. Csak a kölcsön kamatánál derül ki a nagyon durva banki csalás !

  9. 8.
    Ezt most nem értem. Döntésképes állampolgár felvesz X összeget a banktól, és aláír egy agreementet a visszafizetés módjáról (Y év alatti tőke- és kamattörlesztés, ami a CHF árfolyamhoz kötött). Ha ezek nem világos szabályok, akkor semmi sem az.

    Természetesen az állampolgár legtöbbször felelőtlen, és fogalma sincs a CHF árfolyam alakulásáról, és arról sem, hogy azt hogyan manipulálták. Álomházra, álomautóra, álomplazmatévére kell a pénz, mert megérdemli, csak adják már oda minél hamarabb, mert nem ér rá éveket várni rá… De ez az ő kockázata, ha aláírta a szerződést, akkor azzal elfogadta a bankok feltételeit. Ha megbukik, csak saját magát hibáztathatja. Lenyúlás, de mindkét fél önként vett benne részt.

    Mi ez a marhaság:
    „Azért nagyon lényeges szempont , hogy mi van a kölcsön mögött, mert ami van, annak a kamatát kérheti a bank .” (?)

  10. Virág elvtárs!
    A te véleményed messze nem objektív, hanem súlyozva van az indulataiddal.
    1) „a szocializmusban nem dolgoztak az emberek, csak úgy csináltak, mintha….” Ez igaz, de ehhez „illik” hozzáadni, hogy a kapitalizmusban pedig munkanélküliség van, méghozzá jelentős (lásd Görögország, Spanyolország, per pillanat), ami Kádár alatt nem létezett. A Kádár rendszer alacsony hatékonysággal működött, a kapitalizmus hatékonyság jóval nagyobb, de a javakat kirabolja a gazdaságból az oligarcha réteg.
    2) „Ha tehát CHF van, akkor a bank CHF kamatot kérhet,” NEM a bank azt kér, amit akar (A BÁV például 24-40 %-ot, a Cofidis 45 %-ot kér) de neked nem kötelező elfogadni. Ha elfogadtad, utólag ne reklamálj! — Csakhogy a kölcsönt felvevőket az égvilágon semmi se érdekelte, csak adják már azt a pénzt. 🙁

  11. Mvm9 :
    „Ezt most nem értem. ”
    Úgy tűnik, hogy te semmit nem értesz. Fogadni merek rá, hogy azért nem, mert nem akarod érteni. 🙂

    „Mi ez a marhaság:
    “Azért nagyon lényeges szempont , hogy mi van a kölcsön mögött, mert ami van, annak a kamatát kérheti a bank .” (?)”

    Szerinted az egész pénzügyi szféra marhákkal van tele? Mert ott bizony ez a főszabály szokott érvényesülni. Ugyanis minden féle pénznek van egy bankok közi kamata. legalább is a „marha” pénzügyesek ezt így csinálják az egész világon. 🙂

    Apukám, én a helyedben sürgősen beülnék valami pénzügyi tanfolyamra. 😀

  12. Tibor bá :
    Az első pontoddal szóról szóra egyetértek.
    A második pontod azonban egy durva csúsztatás. Ha ugyanis a bank tetszőleges nagyságú kamatot kérhet a CHF után, akkor mi értelme lenne, CHF-ben eladósodni amikor ott még árfolyam-emelkedés is van? Én láttam banki tájékoztató füzetet. Ott azt írták, hogy a kamat függ az állampapírok kamatától . Tehát a svájci állampapírok kamatától ! Az meg most negatív tartományban van. 😀

  13. 12:
    Próbáld megérteni. A bank kérhet, ismétlem KÉRHET. Minden további ötlet felesleges okoskodás.
    Erkölcstelenek a bankok? Igen. Tudták, hogy „baj” lesz? Igen. De ezt az adósok miért azt követve vetik fel, hogy felvették a kölcsönt és nem tudják fizetni a részleteket? Miért nem mondták előre, hogy aki ilyen kamatokat kér, aki kiköti a szerződés egyoldalú megváltoztatás lehetőség, az egy erkölcstelen banda, nem állok velük szóba? Végül miért várják el az adósok, hogy a bankok tekintettel legyenek az ügyfelek érdekeire? Aki elmebeteg az bezárják, aki nincs bezárva, az nem elmebeteg. Ennyi.

  14. 11.
    Tény és való, hogy a kamatemelés szembement a józan ésszel (és a CHF referenciakamattal!), és minden bizonnyal törvénytelen is volt… de ez még nem ment fel senkit sem a felelősség alól, hogy megértse azt amit aláír. A hitelfelvevők túlnyomó többségének nemhogy fogalma sem volt a carry trade kockázatáról, de még egy egyszerű ügyvédet sem vitt magával legalább a szerződés aláírásakor. Esetenként több tízmilliós összegről van szó!!

  15. Tibor bá :
    A bank bármennyi kamatot kérhet, csak nem kaphat.
    Láttam ilyen devizakölcsönös szerződést. Végigolvastam. Kiderült, hogy a bank még a saját maga diktálta szerződést sem tartja be. Azért nem, hogy többet lophasson az adóstól. Pedig maga szerződés is a lopásra van kialakítva.
    A szerződés egyoldalú módosításának lehetőségét azzal indokolták, hogy csökkenni fog a CHF kamata és emiatt ne kelljen módosítani a szerződést. A CHF kamata tényleg csökkent, de a bankok nem csökkentették a kölcsön kamatát.
    A bankok nem egyszerűen erkölcstelenek voltak, hanem uniós fogyasztói törvényeket sértettek a szerződéseikkel. Márpedig 2004-től ezek a törvények Magyarországon is érvényesek.
    És, hogy miért nem zárják be a bankárokat mégsem? Arra az a válasz, hogy aki ismeri a speciális magyar devizakölcsönök titkát, az tudja, hogy miért nem .
    Tartok tőle, hogy itt senki sem ismeri .

  16. Mvm9 :
    Milyen carry trade-ről beszélsz ? A bankok végig azt mondták, hogy nekik VAN ( !) devizájuk . Szó nem volt pénzcseréről !!!
    Ahhoz mit szólsz, hogy mind a mai napig egyetlen bank sem mutatta be a könyvelését ???
    Sőt, a Kúria hozott egy kötelező irányelvet, hogy a bank nem köteles elszámolni a devizával. Nem is számolnak el. Persze nem is tudnának. 😀

  17. 5:

    Szüleim korosztálya szinte kivétel nélkül a Kádár rendszer alatt jutott saját tulajdonú ingatlanhoz, ami nem kevés szám, így fogalmam sincs miről beszélsz. 60as, 70-es években rengeteg családi ház épült.
    Nem értem te miért nem bérelsz, komolyan…

    13:

    A posztod utolsó bekezdését tényleg lehagyhattad volna, hazavágtad az egész írást.
    Végtelenségig leegyszerűsíted a hitelezést, és hülyének nézel minden hitelest. Mert ugye pl. az is benn volt a szerződésben, hogy Orbán Viktor bármikor belepiszkálhat?
    Egész elképesztő ahogy a bankokat véded a hitlessel szemben. Mindig is ezt csináltad, ott rúgsz bele a devizahitelesekbe ahol tudsz, mintha már nem lenne amúgy is mindegy Magyarországnak.

  18. 17:
    „Szüleim korosztálya szinte kivétel nélkül a Kádár rendszer alatt jutott saját tulajdonú ingatlanhoz.” — Ez így elnagyolása a dolgoknak. Mi az, hogy „ingatlan”? Az én szüleim elképesztően jómódúak voltak a 40-es évek elején, de eszükbe nem jutott volna, hogy vegyenek egy lakást. Vettek egy nyaralót a Széchenyi -hegyen, vagy egy parasztházat vidéken. De Pesten béreltek lakást egy BÉRházban. Ezeket a bérházakat Rákosi államosította, 40 éven át nem tartották karban, majd a rendszerváltáskor eladták a bennlakóknak. New Yorkban is mindenki bérel. Itt mindenki venni akar, vett is, most sírnak, hogy milyen rablók a bankok. 25 év kevés volt ahhoz, hogy felfogjátok ésszel a játékszabályokat. Miért? Az tisztességes, hogy a TV nem 100.000 forint, hanem 99.990? Az tisztességes, hogy amikor nyit egy új CBA bolt a csirkemell filének kilója 999 Ft. Amikor odaszokik a vevőkör, akkor pedig 1500 Ft. Az tisztességes, hogy egy haszontalan étrend kiegészítő 6000 Ft, de ha kettőt veszel, akkor a kettő együtt 8000 Ft? Itt nem tisztesség van, hanem törvényesség.

    Valóban nem bérlek, hanem birtoklok egy házat. Ami nem lakás,s hanem egy ház, és nem Budán van, hanem egy apró falúban Budához közel. És nem kölcsönből vettem, hanem magam építettem, saját keresetemből. Ha ezeket az apró különbségeket nem látod, akkor a dolog egészen egyértelmű, hogy irigységből kötekedel.

    Nem védem a bankokat, nem szorulnak rá. Nem értem meg a siránkozókat, mert felelőtlenek voltak. Ha bemész egy kocsmába senkinek sincs joga téged megkéselni, de ha nem jársz kocsmába az esélyed, hogy megkéselnek nulla. Most az történik, hogy a kocsmában megkéseltek, én meg azt mondom, mi a fenének mentél be?

    16:
    Nem értem mikért lovagoltok azon, hogy volt-e a Banknak devizája vagy sem? Aláírtátok, hogy CHF-ben tartjátok nyilván a tartozást, és CHF-ben történik az elszámolás. Utólag minden francot kitaláltok. Aláírás előtt olvastátok volna el a szerződést.

  19. 9, Mvm9

    „Döntésképes állampolgár felvesz X összeget a banktól, és aláír egy agreementet a visszafizetés módjáról (Y év alatti tőke- és kamattörlesztés, ami a CHF árfolyamhoz kötött). Ha ezek nem világos szabályok, akkor semmi sem az.”

    A kúria magasan képzett doktorai egy évet gondolkodtak, hogy voltaképp a „deviza” szerződés mi is egyáltalán. De nem jöttek rá, ezért ők is magasabb fórumhoz fordultak tanácsért. Ez közvetett bizonyíték, hogy a bankok megtévesztették a pénzfelvevőt. A kúria tagjai a képzettségük okán, a tudásuk bírtokában már felismerték, hogy ez a szerződés csalfa szövegezésű.
    Azért hívnak valamit megtévesztésnek, mert azt hiszed, hogy érted a csíziót, miközben a másik fél tudja, hogy gőzöd nincs arról, miről szól a szerződés amit kötöttél vele.
    Érdekes lenne annak is utána nézni, ha csak a töredék autó, lakás és fogyasztási hitel szerződő lett volna, akkor miként alakul a gazdaság növekedése az építőipart, járműipart elektromos kütyüket kiszolgáló vállalkozások tízezrei nélkül.

    Panelból, igenis lehet élhető, szép lakást csinálni. A neten sok jó példa van erre.

  20. Kedves Tibor bá :
    „Nem értem mikért lovagoltok azon, hogy volt-e a Banknak devizája vagy sem? ”

    Nem lovagol itt senki azon, hogy volt-e devizája a banknak.
    Mindössze annyit követelnek az adósok, hogyha a szerződés devizában köttetett, akkor ahhoz deviza-kamatnak kell társulnia!!! És végig, a teljes futamidő alatt, nem csak a beetetés ideje alatt!!!
    Most mondok egy más szempontot is. Amikor az adós felvett mondjuk 8,5 millió forintot, ( mert ténylegesen azt vett fel!) akkor az annak idején kb. 60 ezer CHF volt.
    Most, hogy a frank sokkal erősebb lett, most már nem 60 ezer frankkal tartozik, hanem kevesebbel. Mert a kölcsön úgy szól, hogy devizában van nyilvántartva, de a tényleges, valóságos kölcsönösszeg az a 8,5 millió forint. Állítólag dr. Czirmes György már nyert így meg pert.

  21. Károly :
    „A kúria magasan képzett doktorai egy évet gondolkodtak, hogy voltaképp a “deviza” szerződés mi is egyáltalán.”

    Dehogy egy évet. Ötöt ! 😀 😀
    Ráadásul a megélhetési legfőbb ügyész is bekavart a marhaságaival, miszerint az átváltási árfolyamrés nem költség, hanem átszámítási mód.
    De aztán a Kúria bírái szégyenkezve bár, de helyére tették a dolgot. Igen, az átváltási árfolyamrés, költség. Csak aztán ezt a költséget önhatalmúlag (!) gyorsan kivették minden szerződésből, hogy ne legyenek a szerződések érvénytelenek. 😀 😀
    Azokban a napokban a magyar igazságszolgáltatás tisztessége életveszélyben volt. 😀 😀
    Lázár Dénes ügyvéd (PITEE) kétválra fektette a megélhetési bírákat. 😀 😀

  22. 22 :
    Kedves Tibor bá, a bankok is régen feladták már.
    A szerencsétlen magyar polgár valójában már az állammal áll szemben.
    Lásd, hogy az állam új törvényeket is hoz csak azért, hogy életben tartsa a valójában érvénytelelen szerződéseket.
    De hogy ez miért így történt, ahhoz ismerni kell a magyar „deviza”kölcsönök hátterét.
    De úgy látom, hogy erre itt senki nem kíváncsi . Ez van . 🙁

  23. Továbbra is fenntartva, hogy a hitelfelvevők túlnyomó többsége felelőtlenül dugta a fejét a hurokba, és boldogan ráharapott a ‘rossz áru’-ra, azért gondolom az érem másik oldala is látszik; a pénzügyi szolgáltatók aktív közreműködése nélkül nem működött volna a konstrukció. Nagyjából látható, hogy egy többé-kevésbé leplezetlen összeesküvés zajlott a háttérben, a bankok, a külföldi anyabankok, a magyar kormányszervek, bankfelügyelet, igazságszolgáltatás, közjegyzők stb. részvételével. Rajtuk kívül persze kellett a dologhoz egy csomó megtévesztett szerencsétlen is.

  24. Mvm9:
    Na jó, akkor most bemásolom ide a magyar „deviza”kölcsönök mögött lévő titkot.
    „… 2006 után lehetővé vált, az MNB devizatartalékának kifosztása törvényesen is.
    Hogy történt ez?
    Magyarország államadósságának egy része – mintegy fele – 40 milliárd euró, az állam által felvett devizakölcsönből származott . Ez a pénz ott volt az MNB devizatartalékában és folyamatosan érkezett az Unió támogatása is, szintén devizában.
    De a Magyarországon működő bankok és fentebb említett politikai “krém” meg akarta szerezni a devizát ! ! !
    A politikai “krém” által alkotott törvények megengedték, hogy a kereskedelmi bankok, az érvényes árfolyamon devizát vásároljanak az MNB-tól. Ehhez csak olyan adóst kellett találniuk, aki vállalta, hogy visszapótolja azt a devizát, amit a kereskedelmi bank kivisz. Tehát a speciális magyar devizakölcsönök abból a célból születtek, hogy meg lehessen szerezni az MNB devizatartalékát.
    Ezért beindult a gépezet, égen-földön devizakölcsönt kínáltak a bankok.
    És gyakorlatilag csak azt !
    Ahogy a bankok aláírattak valakivel egy devizakölcsön-szerződést, (valójában forintkölcsönt) máris rohantak az MNB-ba és lobogtatták a közjegyzői okiratot.
    Az ott feltüntetett devizamennyiséget máris kivihették az MNB tartalékából.
    Így aztán kivittek vagy 20 milliárd euró értékű svájci frankot.
    Ezt a pénzt a nagyon kedvező 130-150 forintos árfolyamon sikerült megszerezni.”
    http://bankar.blog.hirszerzo.hu/2014/09/08/forintkolcsonok-forintra-valtasahoz-miert-kell-deviza/

  25. 25:
    Mese mese meskete. A forint teljes értékűen konvertibilis volt.

    24:
    A gazdaságban a szakértő aktívan veszik figyelembe az emberi gyengeséget, gyarlóságot. Ez mindig így volt és mindig így lesz. Ahogy ezt elég részletesen megírtam a „(1581) A Big Herba egy elszabadult hajóágyú” című posztban, most ugyanez megy az étrend kiegészítőkkel. Nézd meg a TV műsorok között éjjel-nappal ezek reklámozása megy. Ígérnek fűt-fát csak vedd meg ezt-azt 5-20.000 forintért. Szart se érnek. A fogyasztó védelem pedig befogja a szemét.

  26. Tibor bá :
    „25:
    Mese mese meskete. A forint teljes értékűen konvertibilis volt.”

    Kedves Tibor bá, te melyik árfolyamon vennél frankot? 135forintért, vagy 200-ért ? 🙂
    A másik kérdésem, hogy miért volt nagy hiány az MNB devizatartalékában 2008-ban ???? Hol a deviza, ha senki nem kapott nem devizát, sőt még be sem jött a deviza (CHF) az országba ? Éppen ellenkezőleg, kiment innen .
    Kedves Tibor bá, olvasd el az egész posztot ! Meglátod, teljesen összeállnak a mozaikok. Minden a helyére kerül . Azt is érteni fogod, miért tagad Gyurcsány és Orbán is körömszakadtáig. Azért, mert együtt lopták szét az MNB devizáját. 🙁

  27. 18:

    Apámék anno két ingatlant is vettek, egy családi házat és egy kültelket.
    A házra ők is hitelt vettek fel, amit havi 500 forinttal törlesztettek. Ha jól emlékszem a 80-as évek végén volt az OTP-nek az a húzása, hogy aki egy összegben visszafizette a hitelt, annak a felét elengedték. Ekkor teljes egészében vissza is lett fizetve a hitel.
    Az OTP akkoriban még nem uzsorakölcsönöket adott.
    Megjegyzem Németországban most sincsenek, ez úgy látszik csak a fiatal kapitalizmusok esetén divat.

    ” Itt nem tisztesség van, hanem törvényesség.”

    Orbán törvényei, és amíg így van valóban nem kell semmit sem várni.
    Ellenben a bírósági perek mutatják, hogy sok esetben még a törvényesség esetében is
    megbuknak a hitelszerződések.

    24:

    Mindenki hibás a történetben, de leginkább a bankok és a politika, mert ők valóban tudták hogy ennek hol a vége. Az átlag hitelfelvevő csak azt látta, hogy ez a hitel kedvezőbb, mint a forint.
    Ha te kocsit veszel, akkor szükséges ismerned a kocsi működését?
    Nem szükséges, bízol a gyártóban, hogy nem hulladékot rakott össze.
    Miért kell elvárni az átlag polgártól, hogy előre lásson egy későbbi pénzügyi válságot vagy turbulenciát?
    Nekem is volt devizahitelem 3 évig. Én is nagy mellénnyel mentem, hogy na majd én jól elolvasom… aha, persze. Második bekezdés már tele volt paragrafusokkal, innentől fogva semmi értelme tovább olvasni.
    Három hitel közül választhattam, mind a három deviza volt.
    Hát persze hogy az én hibám volt, hogy felvettem.
    Vissza is fizettem, de ami a legdurvább, hogy még így is kedvezőbb volt, mint a Forint hitel! Ezt miért nem vizsgálja senki, hogy miért így van? Miért lett ilyen drága a forint hitel? Mi indokolja?
    Ja hogy a bankok…

  28. 5: Tibor bá, köszönöm a felvilágosítást, tanulságos!

    6: Valóban előnyös lenne most CHF-ben eladósodni (na jó talán nem, inkább euróban) de a bankok manapság csak annak hiteleznek, akinek nincs is szüksége hitelre.
    Papírpénz az értékét a belőle nyomott megtakarítás mértékéből nyeri.

    12 Virág Elvtárs: Ezek szerint ma a banknak fizetnie kellene a korábbi CHF kölcsön felvevőknek? Negatív kamat miatt. Mert akkor ma minden devizaadós egy kétlábon járó balek hedge-fund kockázatitőke-alap vagy mi a magyar neve.

  29. Ezt most találtam .
    „Ha az adósok nem kaptak devizát, de a deviza még az országba sem jött be, hanem éppen ellenkezőleg, még ami volt, annak egy része is kiment és ezért majdnem államcsőd lett a devizahiány miatt, akkor hol a deviza???
    Erre a kérdésre még a Jobbik sem ad választ!!
    A helyes válasz az, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsönök azért jöttek létre, hogy politikai elit ( kormány és ellenzék) valamint a velük összefonódott bankok kilophassák az MNB devizatartalékát nagyon kedvező árfolyamon. Azután pedig kötelezzék a becsapott adósokat, hogy töltsék fel az MNB devizaraktárát akkor, amikor az MNB szándékosan gyengén tartja a forintot. A politikai elit (mindegyik oldal) a magyar nép ellen fordult !”

  30. Bazs :
    ” Ezek szerint ma a banknak fizetnie kellene a korábbi CHF kölcsön felvevőknek? Negatív kamat miatt.”

    A svájci államkötvények után fizetett kamat negatív.
    Egy magánkölcsönnél a bankközi kamatot kell leginkább nézni, és ott van még a kölcsönt folyósító bank kezelési költsége is. De a szerződés el van kúrva, mert kilóg a lóláb, hogy a magánadósokkal a magyar deviza államadósságot fizettetik meg. 🙁

  31. Virág Elvtrárs köszi a felvilágosítást. Elhinni se akarom, hogy a magyar deviza államadósságot akarnák megfizettetni az adósokkal. És mégis reális scenariónak látom, amit írtál. Minek vettek fel adósságot fogyasztásra (esetleg házra …).

    A bankbetétek tulajdonosai pedig a fogyasztási kölcsönöket finanszírozzák megtakarításukkal. Jaj nekik, ha még bankban tartják a pénzt.

  32. 32:

    csak tudnám ennek mi köze az ingatlanhoz, meg a hitelekhez? Egyébként ez a kulcsmondat:

    „Jó ideje divat a nagy cégek részéről támogatni egyes kutatókat”

    Erről van szó, teljesen mindegy, hogy az „jobbra” vagy „balra” kutat.

  33. 34:
    Megengedtem magamnak az OFF topikot. 😀

    Igen, ez így van, ahogy írod. Éppen ezért kötelező közölni az eredmény mellé, hogy ki szponzorált. Itt a pasi elhallgatta a szponzorokat, mert ha felfedi, akkor az eredménye nem ér egy kalap szart se. Neked viszont ki kellene nyitni a szemedet klíma ügyben.

  34. Nekem az lenne a kérdésem, hogy miért épp a CHF alapú hitelt nyomták a bankok mindenhol (ha nem tudtak az eljövendő árfolyam emelkedésről)? A chf 8 év alatt a duplájára emelkedett, mutassatok egy olyan valutát ami erre képes volt (valaha).

    Amúgy én is chf hiteles vagyok: 160-al vettem fel, és úgy kalkuláltam, ha a futamidő feléig marad 160, a másik felében lesz 220 akkor lesz egálban a forintölcsönhöz képest. Ezt megszívtam, ez tény.

  35. 36:
    Az árfolyam emelkedésről nem lehet tudni, legfeljebb sejteni lehet. De – szerintem – te is sejtetted, mert azzal kalkuláltál, hogy esetleg 220 lesz. Te legalább vagy annyira tisztességes, hogy bevállalod, „spekuláltál”. Nincs ebben semmi tisztességtelen. Hetente 3,5 millió ember arra spekulál, hogy megnyerheti az ötös lottó főnyereményét. Viszont még senkitől se hallottam, hogy a Szerencsejáték Rt-nél milyen szemetek vannak, kihasználják az emberek hiszékenységét, átverik az embereket, stb. — Hogy miért pont a CHF, talán azért, mert az Euró és a Dollár bizonytalanabb valuták. Talán azért, mert a bankközi forgalomban a CHF-nek volt a legalacsonyabb a kamata.

  36. 37 :
    Tibor bá, nem kellene már az árfolyam-emelkedésen lovagolni !
    A nagy csalás, a CHF kölcsönök kamatánál van . Milyen devizakölcsön az, amelyiknek forintkölcsön kamata van, (!!!) és ugyanakkor a deviza árfolyam-emelkedését is meg kell fizetni? Ez a teljesen nyilvánvaló csalás ! Itt nincs miről beszélni ! CSALÁS !

  37. 38: ” Milyen devizakölcsön az, amelyiknek forintkölcsön kamata van”
    Ezt hogy érted? A forintkölcsönnek jóval magasabb volt a kamata, mint a chf kölcsönnek. Azért vették fel az emberek a chf kölcsönt.
    A szerződésben a chf árfolyamához kötődött a hitel, nem a svájci jegybanki alapkamathoz. Vagy valahol le volt írva a hitelszerződésben, hogy a kamat együtt mozog majd a svájci jegybankival? Tényleg kíváncsi vagyok…
    Az meg ismert volt, hogy forintban kell törleszteni.

  38. 39 :
    Observer :
    „Vagy valahol le volt írva a hitelszerződésben, hogy a kamat együtt mozog majd a svájci jegybankival? ”

    Az volt leírva, hogy a kamat függ az állampapírok hozamától, a pénzpiaci helyzettől, stb. Na most, a svájci állampapíroknak már negatív a hozama. 🙂
    A pénzpiacon pedig általában 0-2 % kamatot kapnak a betétesek.

    Amikor az adós felvette a kölcsönt, akkor a CHF Liborra (bankközi kamat) rátették a bankok a kezelési költséget és átváltási árfolyamrés költségét.
    ( Kezelési költség 2 % .)
    A Libor akkori értéke külön ki volt írva a szerződésben ! Így jött ki például 5,6 % bruttó kölcsönkamat.
    Most, ha a bankok ugyanúgy kiszámolják, akkor nem 5,6 % jön ki, hanem akár 2 %-nál is kevesebb.
    De a bankok mégis a 7,5 % -ot követelnek most. Ez hogy lehet???

    És most nézzük a forintkölcsönt.
    Bankközi forintkamat (Bubor) 2,6 % jelenleg. Erre tegyük rá a kezelési költséget (2 %) . (Átváltási költség nincs. )
    Ez összesen 4,6 % !
    Na ???

  39. 40: „Ez hogy lehet???” Csakis úgy, hogy máshogy számolják, mint te. Miután a hitelfelvevő aláírta, hogy elfogadja, hogy a bank egyoldalúan módosíthatja a szerződést, ezt a kamatszámítás módjával is megteheti. A polgár önként nyakába vette a hurkot, most meg panaszkodik, hogy szoros…

  40. 41 :
    „A polgár önként nyakába vette a hurkot, most meg panaszkodik, hogy szoros…”

    És a törvény szerint joga van panaszkodni. Ugyanis a jogorvoslatról való lemondatás jogsértő és ezért érvénytelen kikötés.
    Ugye, pedig milyen jó is lenne, hogyha valakit egyszer sikerült becsapni, akkor az már örökre úgy maradna. 🙂 🙂 A bankok egyre csak gazdagodnának, az ügyfelek meg csak pusztulnának. 🙂

  41. 42: Na, álljon meg a hegyi menet! 😀 Nem a bankokat védem, de:
    Amit a bankok ‘törvényesen’ és a hitelfelvevő ‘beleegyezésével’ tettek, azt nem lehet rajtuk számon kérni. /Csak visszamenőleges törvénykezéssel 😉 /
    Az már lerágott csont, hogy a kialakult helyzetért nem csak a bank, hanem a hitelfelvevő és az állam is felelős. Hogy milyen mértékben, azon persze lehet vitatkozni.
    De az, hogy a kapitalizmusban egy magáncég profit maximalizálásra törekszik, az összes törvényes kis/és nagy/ kapu kihasználásával, az sajnos természetes helyzet. Javaslom Marx: A tőke c. munkájának újraolvasását… 😀

  42. 43 :
    te is azok közé tartozol, akik a királyi TV-s Orbán moslékon élnek ??

    „Amit a bankok ‘törvényesen’ és a hitelfelvevő ‘beleegyezésével’ tettek, azt nem lehet rajtuk számon kérni. /Csak visszamenőleges törvénykezéssel 😉 /”

    Ekkora butaságot ezen a héten még nem hallottam. Egyelőre te vezeted a listát. 🙁
    A visszamenőleges törvényhozásra éppen azért van szükség, hogy érvényesé tegyék az érvénytelen szerződéseket ! Hogy ne tudjanak az adósok a csalásból kimenekülni. De lesznek jó pár ezren, akiknek mégis sikerülni fog. Azok kártérítést is fognak követelni az államtól. Az állam pedig a vesztes uniós per után kénytelen lesz fizetni. Remélem a te adódból is . 🙂 🙂

  43. 43 Observer:
    „Az már lerágott csont, hogy a
    kialakult helyzetért nem csak a
    bank, hanem a hitelfelvevő és az
    állam is felelős. Hogy milyen
    mértékben, azon persze lehet
    vitatkozni.”

    Én, mint ügyfél már megfizettem a büntetésemet. Most jöhet a bank és az állam. (Habár a bankot az állam megsegíti, az állam meg én vagyok.)

  44. 45 :
    Ha az emberek ismernék és felfognák ésszel a speciális magyar „deviza”kölcsönök titkát, akkor Gyurcsányt és a kormányát, valamint az akkori bankvezetőket, PSZÁF vezetőket, elevenen égetnék el ! És persze minden vagyonukat és családjuk minden vagyonát visszavennék, mert mind lopott holmi !

  45. 44: „Remélem a te adódból is .” Simicskával üzentem neked… 😀

    Azért, mert te felvettél egy szar hitelt /ha így volt/, nehogy már én legyek a felelős.
    „Az állam pedig a vesztes uniós per után kénytelen lesz fizetni.” Álmodban. Nézd meg, mit tesz a kedves uniód a görögökkel. A hitelt vissza kell fizetni. Pont.

  46. 47 : Obsitos !
    Mostanra pontosan elegem lett abból a sok marhaságból amit ide írogattál !
    Pihentess katona ! Aztán ha pihentettél, élj boldog családi életet a görögjeiddel !!

  47. 48:
    Mérged érthető, de nincs igazad. A kölcsönt vissza kel fizetni. Ha nem kell visszafizetni, akkor holnap megyek én is kölcsönt kérni.

  48. 49:

    Nem kell visszafizetni.
    Görögország a büdös életben soha nem fogja visszafizetni az adósságait, mint ahogy Magyarország se.

  49. 49:
    Ez igaz, de ha az USA-ban egy drog dílert 120 évre leültetnek, az se fogja leülni a 120 évet, de ezen az alapon nem fogják szabadon engedni.

  50. 50: „soha nem fogja visszafizetni az adósságait” Nem is az a cél. Amíg kamatként a kölcsönadott tőke többszörösét le lehet fejni róluk /meg rólunk is/, addig az egy jó üzlet…

    48: Virág elvtárs, most egy kicsit megsajnáltalak. Te tényleg nagy slamasztikában lehetsz /vagy valamelyik közeli hozzátartozód/, ha ennyire elvakultan támadsz engem, miközben nem is én húztalak csőbe. Nem állok a bankok pártján /még ha te ezt olvastad is ki abból, amit eddig írtam/, de az adósok pártján sem.
    Te ne is olvasd tovább, de azért leírom a véleményemet, hátha más azért elolvassa… 😀

    Előre bocsátom, hogy minden, amit írok, emlékezetből írom /semminek nem néztem utána/, simán lehetnek benne tárgyi tévedések, másrészt elsősorban véleményt közlök.
    Először is, a kialakult helyzetért sokkal inkább felelősek a magyar pártok, mint a bankok.
    Az első fidesz kormány nyomta az állami kamattámogatásos lakáshiteleket, ami aztán akkora terhet jelentett, hogy a szoclib kormány ezt nem akarta/tudta tovább finanszírozni, viszont kellett valami alternatív megoldás, hogy a lakásépítési statisztika ne nagyon romoljon. Erre jöttek a bankok a ‘kedvezményes’ chf hitel ötletével. Ne felejtsük el, ebben az időszakban a PSzAF-ban és az MNB-ben Orbán embere ült /követve azt a politikát, hogy minél szarabbul megy a gazdaság, annál jobb lesz később a fidesznek – ami aztán meg is hozta a 2/3-ot később/. A jegybanki alapkamatot az egekben tartották, a PSZAF meg elegánsan félrenézett… A szoclib kormánynak eléggé meg volt kötve a keze /most sem őket akarom védeni, de ettől még ez volt/, örültek ennek a ‘jóléti’ lehetőségnek, amit a bankok önként nyújtottak.
    A MO-i bankok jobbára nemzetközi tulajdonúak, olyan jogászi háttérrel rendelkeznek, amilyennel még a magyar kormány sem /az egyszerű polgárról nem is beszélve/. Tiszta sor, hogy az akkor érvényes jogszabályi hátteret maximálisan kihasználták annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb profitot elérjék. Persze attól sem riadtak vissza, hogy időnként átránduljanak a szürke zónába, ha előtte kimatekozták, hogy a várható büntetés kisebb lesz, mint amennyit nyerhetnek az ügyön. Utálhatjuk ezért a bankokat, de a kapitalizmusban, ha nincs megfelelő ellenőrzés, ez így működik. A Gyurcsány kormány egyértelműen felelős azért, hogy meg sem próbált tenni ez ellen.
    És akkor a neccesebb rész, a hitelfelvevők. Le lehet írni, hogy a bankok átverték őket /bár első körben ez nem volt szándékos szerintem, de természetesen próbálták kihozni a legnagyobb profitot a legkisebb kockázat mellett/, nem mondtak el minden infót stb. Viszont minden egyes hitelfelvevő sk. írta alá azt a biankó csekket, amivel a bankot felhatalmazta még az első éjszaka jogának gyakorlására is. Egyes egyedül eldöntötte, és nem kérdezte se az én véleményemet, se Tibor bá’-ét, se senkiét. AKARTA a pénzt. Akkor most a terhet milyen jogon akarja szétteríteni arra a közösségre, akinek a véleményére akkor nem volt kíváncsi?
    Lehet poénkodni azzal, hogy reméled, hogy az én adómból kapsz majd kártérítést. Erre én meg azt mondom, hogy lehet, hogy neked meg azért hal meg valakid műtét közben, mert a kórház költségvetéséből pont az én adóm hiányzik, amiből korszerűbb eszközöket vehettek volna és megmenthették volna az életét… Helyette inkább kártérítést kaptál belőle.

    Ha mégis elolvastad, akkor utálj nyugodtan továbbra is, a személyeskedésed meg lepereg rólam, mint kutyáról a víz. De attól még a tények makacs dolgok. Az EU semmilyen fóruma nem fog szembefordulni a bankokkal a magyar lakosság védelmében, egyrészt, mert pl. a ‘strasbourgi’ bíró pénze is a bankban van, eleve nem fordul szembe a francia, olasz, német stb. anyabankokkal, másrészt a kapitalizmus egyik alapját kérdőjelezné meg a hitelrendszer bírálatával. Kisebb dolgokat talán megítélnek, de naivitás azt várni, hogy ex katedra kimondják a bankok bűnösségét és elengedik a hiteleket.
    Személy szerint sajnálom azokat, akik adósságcsapdába kerültek, de annak idején ők hoztak rossz döntést, nekem ahhoz semmi közöm. Ami pedig a bankokat illeti, ha a hatályos jogszabályokat megsértették, akkor meg kell őket büntetni, a hitelfelvevőknek pedig jogorvoslatot kell biztosítani. De aki felvett és elköltött „x” ezer chf-ot, annak azt vissza is kell fizetni, az egészen biztos. Aztán, hogy a tőkére rakódó költségekből mennyi volt jogos, azon még sokáig el lehet vitatkozni.

  51. Observer :
    „Nem állok a bankok pártján /még ha te ezt olvastad is ki abból, amit eddig írtam/, de az adósok pártján sem.”

    Megmondom, ki vagy te!
    Te az a TROLL vagy, aki bosszantási szándékkal nyilvánvaló marhaságokat válaszol vissza annak, aki kezdetben azt hitte, hogy normális emberrel cseveg. Ennyi. 🙁 🙁

  52. 53: Sajnálom, ha így látod, nem az volt a szándékom.
    Különben egy dolog, ha nem értesz velem egyet, és ezt kulturáltan közlöd és egy másik, ha bunkó vagy. Valahogy te ezt az utóbbit domborítottad ki, elég sikeresen. Gratula hozzá. Nem lettünk „elvtársak”, van ilyen, csak kibírom valahogy. 😀

    Ami a trollkodást illeti, Tibor bá’ majd eldönti, ha az voltam. Bízzuk rá… 😉

  53. 54:
    Könnyű szívvel bízod rám a döntést, mert nagyon jól tudod, hogy utálom azoknak a véleményét, akiket a tények a valóság tökéletesen hidegen hagy, kizárólag a saját érdekük diktálja a szövegüket. Virág elvtárs valóban bunkó volt, és valóban nem akarja megérteni a nyilvánvaló tényeket. De ez olyan, mint az istenhívők makacs ragaszkodásuk egy mindössze elképzelt valamihez, ami racionális ésszel elfogadhatatlan. — Virág elvtárs viselkedésére enyhítő körülmény a minden bizonnyal igen jelentős anyagi vesztesség + az emberi természet, ami saját hibáját mindig iparkodik másra hárítani. Ezért becsülöm azokat (pl. buzát), akik elismerik, hogy butaságot követtek el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük