Tibor bá’ vissza a múltba online

Az interneten tényleg sok pontatlanság is található (hogy finoman fejezzem ki magam). Ezen a héten az ötvenes évek fürdőruháiról akartam írni, és ezért a wikibe beütöttem a fecskét. Erre ez jött ki: „Az ötvenes évek végétől kb. egy évtizeden keresztül divatos férfi fürdőruha. Vékony vászonból készült, középen 6-7 centiméteres fehér csíkkal díszített, oldalt madzaggal ellátott nadrág.” Nekem már 1950-ben volt fecském, és mindenki másnak is. Középen valóban volt egy függőleges csík, de az bármilyen színű lehetett. Nem volt divatos, egyszerűen nem volt más, és a középső csík valószínűleg azért lett kitalálva, mert hulladék textil darabkákból varrták össze. Én megvarrtam a saját fecskémet, és eszem ágában se volt berakni egy csíkot. Az oldal madzag stimmel, mert gumi helyett azzal kötöztük fel a medencecsont fölé.

A balra látható képen napszemüvegben én vagyok látható a saját magam varrta fecskében. Sajnos a csík hiánya nem érzékelhető, de az alsó madzag hiánya viszont igen. Ebbe mind a két lábbal be kellett lépni, majd a felső madzagot megkötni. A kép 1951-ben készült, vagyis 18 éves voltam. A képen látható fiatal hölgyön kétrészes fürdőruha van, amit akkor még nem neveztek bikininek, mert annak elterjedéséhez még kellett várni egy-két évet, és hát a női combokból többet mutatott be. Puritán világ volt, a fürdőruhák funkciója a szeméremsértő testrészek lefedése volt, divatról nem lehetett beszélni. A tárgyaknak, és így a ruházkodásnak is elsősorban bizonyos funkciókat kellett ellátni. Ötvenhat után ezen a helyzeten próbáltak változtatni, és még divatbemutatókat is tartottak, de ez egy másik téma. Akinek élt külföldön rokona, azok kaptak néhány kitépett divatlapot levelekben, amik kézről-kézre jártak.

A „menő fiúk és lányok” kihívóan BB-ről áradoztak, amiről én azt se tudtam, hogy eszik-e vagy isszák, amíg valamelyik el nem árulta, hogy Brigitte Bardot-ról van szó, aki akkor éppen 18 éves volt, de még neki is kellett várni néhány évet (1957) mielőtt a színésznők közül elsőnek bikiniben jelent meg a vetítővásznon (És isten megteremtette a nőt). És ezzel megérkeztünk a fürdőruha minimumhoz. Persze az emberiség nem bírja ki, hogy ne „fejlődjön”. Ezért aztán kitalálták a monokinit, ami finoman kifejezve azt jelentette, hogy a női kebel teljes mértékben láthatóvá vált. Ez azonban nem tudott elterjedni azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a fiatal nőknek csak kis százaléka jár jól, ha mellei természetes állapotban válik láthatóvá, és mivel a lógó mellű nők többségben vannak, a monokini halálra lett ítélve.

Egy törpe kisebbség azonban, az egészségességre hivatkozva, tök meztelenül kívánta magát mutogatni, nudista jelszó alatt. A fene tudja, hogy miért, de ez a mozgalom még a kádári rendszerben is képes volt terjedni, amit a hatóságok jóságosan megtűrtek. A Pest környéki bányatavakat megszállták a nudisták, ami aztán szép lassan kimúlt, mert ha annyira szabad, akkor már nem érdekes.

Ma már a fecskének és az egyszerű kétrészesnek nem lenne létjogosultsága, mert a profitéhes vállalkozások tennének róla, a birka nép pedig megy a tévés beetetés után.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
___________________________________