Tibor bá’ vissza a múltba online
Kezdetben volt a direkt kommunikáció, vagyis amikor az ember egyértelműen megmondta mi a baja. Az angolok szerint „call a spade a spade”. Aztán kitalálták az allegóriát (Árva gólya áll magában, Walesi bárdok…..) Amikor én jártam középiskolában az irodalmi nagy kérdés az volt: „Mi a mondanivalója?” Mert valami titokzatos oknál fogva az alkotó nem mondta ki, hogy lófasz mindenkinek a seggébe, hanem elénk tártak valami kibogozhatatlan talányt, aztán az esztéták össze-vissza facsargatták, írtak róla egy esszét valamelyik irodalmi havi magazinba és a művelt népnek volt miről beszélgetni egy dupla fekete mellett a Kis Katicában, miközben tulajdonképpen azon spekuláltak, hogyan lehet szerezni egy kéglit a már kurvára esedékes dugáshoz.
A műfaj nagymestere a néhány napja elhunyt Jancsó Miklós volt, aki 1966-ban, közvetlenül a Kádári konszolidáció után, berobbant a Szegény legényekkel, ahol teljesen lecsupaszított fehérnép rohangál ide-oda, hogy alaposan megcsapkodják őt, korbácsoknak tűnő eszközökkel. Aztán meg pasik kezdenek leugrálni egy toronyból, meghalni egy gyorsan összehozott tömeghisztériában. Jobb körökben megindult a találgatás, vajon mi ezzel Jancsónak a mondanivalója? Én álltam elő a legplauzibilisebb megoldással, semmi. Jancsó kiötlik egy érdekes jelenetet és nagyokat mosolyog nem létező bajusza alatt, na ezt süssétek ki. Nem lehet kitalálni, mert nincs mit. Így lehet nemzetközi hírnevet szerezni.
De leleplezni senkinek se volt kedve, mert a szenzációra éhes nép majszolni akarta az érdekességet, és meztelen nők rohangálása a vásznon 1966-ban, szenzáció volt. Ahogy jó tíz évvel korábban az Egy nyáron át táncolt, ahol mindössze két másodpercig lehetett látni egy fiatal lány kebleit. Fejenként tízszer néztük meg a filmet. Ha pedig visszamegyünk még tíz évet, akkor láthatjuk Karádi meztelen sziluettjét a naplementében. Sziluett? Egy nagy fekete paca, ami emlékeztet egy nőre. Addig a vásznon csak csók csattanhatott el, de az se tarthatott sokáig. Korábban még az se. De mi volt a film mondanivalója? Semmi. Miért, a mai filmek pirotechnikájának mi a mondanivalója? Talán az, hogy így kell fejni a népet.
________________________________________________________
________________________________________________________
_________________________________________________
Hétköznapi bölcseségnek jó, de gondolom, te nem olvasod a Vigilant Citizent. Sőt, talán a Kitalált Újkort se… 🙂
Jancsó Hernádival dolgozott, róla meg köztudott volt, hogy kabbalista. A kabbala alapelve, hogy az írott szövegnek, pl. a Tóráénak három jelentése van, egy minden hülyének látható (ha tud olvasni), egy szimbolikus és egy tljesen titkos a beavatottaknak, ami gyakran ellentéte az első látszólagos jelentésnek.
Jancsó persze sokat blöffölt, egy nagy blöff volt az életmű.
Minél érthetetlenebb dolgot produkál valaki, annál nagyobb művész. Ha valaki értelmes dologgal foglalkozik, azt mérnöknek hívják… 😉
2. Lsd: Fukushima. Annyira értelmes, hogy majd kicsattan a sugárzó értelemtől az a műalkotás.
3: Ja. Kérdés, hogy a mérnök volt hülye, vagy a beruházó sóher. /Én az utóbbira tippelek./
4: magas torony tetején atomhulladéktárolót elhelyezni , tengerparton, mérnöki hiba volt.
4. Sóher beruházó kívánságait teljesíteni szakmaiatlanság vagy kapzsiság? Mennyiért ugrassz be a kútba?
4: A cunamik miatt rakták fel a tetőre…, meg ott jobban is hűl.
„Csak” a gyakoriságot ‘tervezték alul’, ami viszont pénzkérdés.
6: „szakmaiatlanság” Vagy hit… 🙂
Egy tekintély elvű társadalomban mennyire ugathat vissza a tervező iroda a megrendelő TEPCO nagyhatalmú vezérének? (Egyrészt.)
Másrészt, meg ha úgy írták ki , hogy 50 (30, 10) éves gyakoriságra kell tervezni, akkor olyat terveznek. Nem csak ott, mindenhol.
7. Annyira ugathat vissza, hogy nem csinálja meg a melót. Helyette megújulókat tervez pl. Tehát mennyiért ugranál bele a kútba?
8: „Tehát mennyiért ugranál bele a kútba?”
Én nem vagyok erőműves mérnök… , de ha tudták volna, hogy ez lesz, valószínűleg nem így tervezik meg. Ahogy írtam feljebb is, hitték, hogy nem lesz baj.
De a kérdésfeltevésed nem jó, mert mi van pl. azzal az ügyvéddel, aki a bizonyíthatóan gyilkos személyt védi?
Mi van azzal az amcsi katonával, aki Afganisztánban harcol?
Mi van az elmúlt 20 év magyar politikusaival?
És a sor igazából végtelen… 🙁
Általános iskolás koromban (1969-77) kötelező mozilátogatást szerveztek az iskolánkban, ahol szigorúan végig kellett nézni (szenvedni) Jancsó összes „művét”. Csak az tetszett benne, hogy addig sem kellet a suliban lenni, no és a meztelen nők… 😆
Már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy aki ilyen filmeket „kreál”, az hogyismondjam… nem komplett. Azzal a bizonytalan tudattal hagytuk el a vetítést, hogy milyen buták is vagyunk, hogy ezt a filmet sem értettük. Most már megnyugodtam, hogy nem biztos hogy mi voltunk hülyék…. 😕
9. Mi lenne? Ha azt írtad volna, hogy a jogászok értelmes munkát végeznek, akkor őket vesézzük ki. De te a mérnököket istenítetted. Arra próbáltalak rávezetni a magam módján, hogy ugyan olyan pancser munkát végeznek sok esetben, mint a filmrendező Jancsó. Csak Jancsó nem teszi tönkre sok ezer évre a környezetét. Még az is lehet, hogy inkább a filmművészetit kellene szponzorálni, mintsem a mérnöki szakokat. 😀
11: „te a mérnököket istenítetted”
Na, azért ilyen nem volt… annyit írtam, hogy azért került a tetőre az a cucc amit hűteni kell, hogy ne mossa el a cunami, meg ott jobban hűl. Ez még egy óvodásnak is triviális 😉
Azt pedig nem a tervező mérnök mondja meg, hogy milyen cunami gyakoriságra „akar” tervezni, hanem a megrendelő.
Viszont van egy szép régi mondás „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”
Ha el is tekintünk attól, hogy milyen bonyolult szerkezet lehet egy atomerőmű (ha vagy 10 évig építik), akkor is benne van a hibalehetőség mindenben. Legalábbis Murphy szerint.
De a téma a „művészet”… vagy Jancsó? 😀
12. Épp azért kanyarodtam vissza Jancsóhoz a végén, ha már elkanyarodtál a mérnökök felé. Csak neked: http://zacc.cafeblog.hu/2014/01/30/az-epites-bajnokai-konyortelenul-lecsapnak-a-rekeszizmokra-fotosorozat/
13:
Az a szerencséd, hogy nincs időm firkálni. 😀
Observer & Gloucester!
Ez helyre teszi a vitát:
General Electric, the manufacturer of the Mark-1 nuclear reactors installed at Fukushima, has known for many years that the design of the reactor’s coolant pool was flawed and that devastating accidents were possible – exactly as happened in Fukushima. [Engineers working on the original design say that the flaw was ignored because, to require re-construction of all the reactors already built would have put the nuclear power industry out of business. The US has 23 Mark-1 reactors currently in service.] Washington’s Blog Posted 2014 Feb 13
15: Tényleg nem akarnék nagyon eltérni a topik témájától, de amit beraktál, arra reagálok.
A balesetet a cunami okozta, nem a hűtőmedence(?) hibája.
Kérdés, hogy a „forralóvizes” reaktorokat tekinthetjük-e „mérnöki tervezési hibának”???
Szerintem nagyon jó a wiki leírása:
„A 2012 július 23-án a Japán kormány számára publikált független parlamenti bizottsági jelentés a katasztrófa fő okának egyértelműen az emberi felelőtlenséget jelölte meg… az üzemeltető Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat(en) vezetősége és az állami ellenőrző hatóság lebecsülte a kockázatokat és elhitte a nukleáris biztonság mítoszát, emiatt nem tett meg alapvető biztonsági intézkedéseket.”
„A forralóvizes reaktorok hűtővizét keringető szivattyúk és a vezérlés működtetéséhez elektromos áram szükséges…. Ezt viszont itt, az erőmű összes elektromosenergia-betáplálásának egy idejű kiesése miatt csak a veszélyhelyzetekre beépített üzemzavari dízelaggregátorokkal, és csak rövid ideig tudták biztosítani.
A reaktorok leállítása után 55 perccel ugyanis egy, a tenger alatti földrengés által kiváltott, 14-15 méter magasságú szökőár érte el a létesítményt.[5][6] Mivel az erőmű tengeri gátjait legfeljebb 5,7 méteres hullámok elleni védelemre tervezték, az ezt több mint kétszeresen meghaladó magasságú ár súlyosan megrongálta a telep berendezéseit. Tönkretette a tengervíz-szivattyúkat, a dízelaggregátorok üzemanyag-ellátását és hűtőrendszerét, valamint többméteres magasságban elárasztotta a komplexum alsó szintjeit. A dízelek kiesésével és az alsó szinteken meghibásodott elektromos rendszerek miatt – villanyáram híján – pedig leálltak a reaktorok aktív üzemzavari hűtőrendszerei, és kiesett a – külön-külön is több száz fűtőelemet tároló – pihentetőmedencék, valamint a külön épületben lévő használtfűtőelem-tároló hűtése is.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomer%C5%91m%C5%B1-baleset
16: HA 50 méterrel beljebb helyezik el az erőművet,ott 10 méterrel magasabb az alatalaj, már megúszta volna. A padlásra pakolt fűtőelemtartály szarvashiba áramkimaradás esetén, ugyanez a földszinten kezelhetőbb még túlhevüléskor is. Nincs mentség a gólyalábas megoldásra.
Jancsó Miklós, Szegénylegények című filmje, műfaját tekintve krimi. Megtörtént eseményt dolgoz fel. Az embereket rákényszerítik a besúgásra, árulásra. Öngyilkosságok és gyilkosságok történnek a filmben. A film végére, a befogott emberek közül kiválogatják Rózsa Sándor embereit.
Sokan gondolták, hogy az 1956-os események utáni megtorlásnak állít emléket Jancsó. De a rendszerváltás után, kérdésre válaszolva tagadta, hogy így lenne.
„Jancsó Miklós, Szegénylegények című film” a minap néztem meg és nagyon furcsa a lassú eseményfolyás pedig nincsenek hosszas párbeszédek, meg zenés betétek, de akkor még talán volt idő filmet nézni. …ha háttérben munka mellett nézek filmet, akkor csakis 80-as évek előtti a mai filmek annyira felgyorsultak (vagy gagyik) vagy tele vannak látványelemekkel, hogy muszáj a koncentrálni közben.
18: Az alföldi, Szeged környéki elharapózott betyárvilág felszámolása az igaz sztori, aminek semmilyen magyar szabadságharcos jellege nem volt. Rózsa Sándor egy tipikus rabló volt, szabadulása után megint rabolt, mese, hogy a betyárok a szegényeket támogatták volna. Legtöbb áldozatuk parasztember volt. A megtörtént eseményt Jancsó szar filmje nem dolgozza fel, max. meghamisítja. A közbiztonság helyreállítását áldásként fogadta a nép, bár valóban haltak meg ártatlanok a kietlen, fűtetlen börtönben a hosszú vizsgálati fogság alatt.
20.
Arma, a világnak nem egészen az volt a filmről a véleménye, mint neked.
Ezután a film után figyeltek fel Jancsóra, és most amikor Jancsó meghalt, egy világhíres amerikai rendező méltatta ezt a filmet. Konkrétan a rekord hosszú snitteket, és a film befejező részét dicsérte.
Egyébként a filmben is elhangzik, hogy Rózsa Sándor 1848-ban beállt Kossuth zászlaja alá az embereivel, lovas katonának.
1956-ban is a népfelkelés kitörésekor (a börtönökből kiengedték a rabokat és) a rabok is részt vettek az eseményekben.
1956 után, a Kádár által befogott embereket hasonló lélektani módszerekkel kínozták és vették rá, hogy besúgják egymást. És Kádár is elég alaposan „felszámolta” a lázadókat.
20:
Anyai nagyanyám Kiskunfélegyházi nincstelen paraszt származású, 1883-ban született. (Rózsa Sándor 1878-ban halt meg). Nagyanyám gyerekkorában élénket élt még Rózsa Sándor legendája. 1939-ben 7 hónapon át a nagyanyám nevelt egy nyomorúságos családi házban a XIII. Jász utca újpesti végében. A hideg napok beköszöntével korán mentünk ágyba, ahol én a két felnőtt között feküdtem. Elalávás előtt nagyanyám mesélt, nem egyszer Rózsa Sándorról. A kicsengés egyértelműen népi hősnek kijáró elismerés volt. Rózsa Sándor a szegény parasztokat nem csak nem bántotta, kifejezetten segítette őket.
Amiket írsz az meghamisítása a tényeknek. A legtöbb áldozat nem parasztember, hanem módos gazda volt. A nép nem fogadta áldásként elfogását, hanem siratta. És 1849-ben igenis támogatta szabad csapatával a szabadságharcot.
Rózsa Sándor nem elszigetelt jelenség. Ausztráliában élt Ned Kelly, aki nagyvonalakban párhuzamba hozható Rózsa Sándorral. A köznép még az 1960-as években is népi hősként emlékezett meg róla, halála után kb. 80 évvel.
19.
Játékok .
A napokban néztem meg újra a filmet itt a youtube-on.
A film unalmasnak tűnik, látszólag nem történik semmi, és ami történik, az sem logikus.
De ez nem így van! A filmet első pillanatától a végéig folyamatosan figyelmesen (!) nézni kell, akkor „elkapja” az ember a film fonalát, és mindent megért. És amikor az ember mindent ért, akkor jön rá, hogy mennyire izgalmas a film és mennyire tömör a cselekmény . Na persze, a film megértéséhez szükségeltetik legalább 40 éves életkor, mert ez nem matiné film…
22.
Kedves Tibor bá, köszönöm a „támogatást”.
Csak egyetérteni tudok.
A filmről még annyit, hogy a film elején gyilkosokat, rablókat keresett a hatalom. Olyanokat, akik aztán besúgják a szabadságharcokban részt vett embereket, ha cserébe ők megmenekülnek. De látható volt a filmben, hogy senki nem részesült ilyen kegyelemben, az ígéret ellenére sem. (Görbe Jánost odadobták csalinak.)
Agárdi Gábort (talán ő volt Rózsa Sándor) jól megvezették, mert ő maga leplezte le azokat, akik részt vettek a szabadságharcban.
20:Arma:
Már régóta meg akarom kérdezni, hogy miért is vagy Te ilyen forradalom, felkelés ellenes?
Tudom, ezt mind a vakolók csinálják, hogy ők kerüljenek hatalomra, meg a sátánisták (pl. Marx).
De abba nem gondolsz bele, hogy a meglévő társadalmi rend elleni megmozdulások azért is történnek, mert az elnyomottak, kizsákmányoltaknak elegük van a fennálló rendszerből?
Az Ő szempontjukból nem jogos a harc?
Vagy tűrjék tovább a kizsákmányolásuk, majd egyszer hátha jobbra fordul a sorsuk, ha nem az ő életükben, majd az unokáikéban?
Mert a pl. a „bölcs” Habsburgok tudják, hogy mi kell a népnek, a nemzetnek, hogy jobb legyen?
Csak meg kell nézni némely tettüket a „bölcs” Habsburgoknak….
A történelem szerves része a fennálló rend elleni lázadás, mert kikényszeríti a változást.
Aztán lehet, hogy a helyzet nem lesz jobb, de megváltozik.
Lehet, hogy egyes szempontokból rosszabbodik a helyzet, de más szempontból javul.
25:
Armának van egy betokosodott, szilárd és megingathatatlan, bár eléggé rendhagyó, képe a létező világról. Mindent, ami ebbe ne illik bele, azt csípőből tagad.
23:”Na persze, a film megértéséhez szükségeltetik legalább 40 éves életkor, mert ez nem matiné film…”
Márpedig akkor is hülyeség minden Jancsó film, csak belemagyarázzátok a ti véleményeteket…..
Akkor miért nem tették a film korhatárát 40-esre?
Tudatlanok… Ellenőrizhető Rózsa Sándor életrajza, tipikus duhaj rabló volt, semmiféle szegényeket nem segített, a nép rettegett tőle. Ha nagygazdákat rabolt ki az OK? Tibor bá, te kb. egy nagygazda életszjnvonalán élsz átszámítva, ha bekopog egy mai Rózsa Sándor, add át üdvözletemet az értékeiddle együtt! 🙂
48-ban nem volt szabadságharc, marxista világforradalom volt magyar résztvevőkkel is a sok más mellett. A rablók mindig élvezik a részvételt minden felfordulásban, 56-ban is ott tolongott a csőcselék a fegyverosztásnál, miközben Eisenhower Hruscsovval barátkozott a forródróton.
Jancsó egy szarházi volt, ha már meztelen nők ésszerű felhasználására kell egy példa, nekem Kubrick Tágra zárt szemek-je ugrik be.
28:
Ezzel kapcsolatban hadd hívjam fel a figyelmeteket, hogy ne csurogjon a nyálatok, mert a „Tágra zárt szemek” szertartásos gruppen szexe csak egy szép elmélet, ami a gyakorlattól mérföldekre van. Nekem elhihetitek, mert 7 évig jártam gruppenre, amit a megfelelő feleséggel érdemes kipróbálni 40 és 50 között.
27. nobody
Itt a film rövid kivonata . Mi van ezen érthetetlen ? Na persze figyelmesen végig kell nézni ezt a hozzá nem értők számára unalmasnak tűnő filmet, hogy valaki kihámozza ezt a rövid kivonatot.
„1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a ’48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik. A csendőrök nem akadályozzák meg, hogy később fogolytársai megfojtsák az árulót. Végül hathatós cselhez folyamodnak Ráday emberei: nagyszabású újonctoborzást rendeznek. Az egyik volt betyár hiszékenységét és büszkeségét kihasználva felszólítják, válogassa ki a volt szabadcsapat embereit az újoncok közül, mert ezekből külön egységet alakítanak. Amikor együtt áll a csapat, kihirdetik Ferenc József ítéletét: „Sándor”, a vezér kegyelmet kapott, de legényei el fogják nyerni méltó büntetésüket. Csendőrök veszik körül az imént még Kossuth nótát éneklő legényeket.”
http://www.port.hu/szegenylegenyek/pls/w/films.film_page?i_film_id=5287
„”Igazából sosem találkoztam ilyen érzékenységgel azelőtt. A kameramozgások méltóságával és eleganciájával, és a drámai interpretációval. Senkinek sincsenek Jancsóéhoz hasonlítható hosszú snittjei” – mondta akkor Martin Scorsese, aki külön kiemelte a Szegénylegények című, 1966-ban készült Jancsó-filmet.
„A Szegénylegények vége a valaha készült legnagyszerűbb filmbefejezések egyike, azt hiszem. Olyan film ez, amit végig kell ülnöd, át kell engedned magad a hatásának, hogy magával ragadjon ez a háló, mert valójában a kamera mozgása a pókhálóban való mozgáshoz hasonlítható, és aztán teljesen sokkolni fog a film vége. De csak akkor, ha végignézted az egész filmet, és ráéreztél a hangulatára és a nyelvére” – mondta a világhírű rendező.”
http://hvg.hu/kultura/20140131_Martin_Scorsese_Jancsoe_a_valaha_keszult
Kedves Virág elvtárs!
Nemigen van értelme az ilyen bemásolásoknak. Megmondom, hogy miért. Nekem van egyfajta világlátásom, ami csak ritkán esik egybe a nagy tömegekkel elfogadtatott nézettel. Ha téged ez érdekel, akkor elolvasod és alkotsz róla véleményt, de más nézetekkel előhúzakodni nem érdemes, mert engem meggyőzni nem tudsz, és nem azért szólalok meg, hogy velem leállj vitatkozni. Ezzel szemben örömmel veszem, ha valaki leírja a saját véleményét, nem azt a véleményt, amit valakitöl mástól átvett. Már pedig a bemásolások nem egyéni vélemények, hanem átvettek. Hát, ez van.
30: A rövid filmismertető alapján is láthatja mindenki, akinek érettségis zintű történelmi ismeretei vannak, hogy marhaság, fikció. Két évvel a Kiegyezés után, amikor (ami előtt) minden 48-as amnesztiát kapott, emigrációból hazatérhetett, a kormány csupa ilyenből alakult, természetesen senki nem üldözte már a 48-as honvéd-betyárokat honvéd voltuk miatt. Amennyiben újra raboltak, mint Rózsa Sándor is, az más, de akkor nem politikai okból.
Majd linkelek kimerítő történészi tanulmányt a tényleges sztoriról.
Márcsak azért is illetékesnek érzem magam, mert druszámról van szó 🙂
hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1day_Gedeon_%28kir%C3%A1lyi_biztos%29
„Ráday László gróf és Ida von Wartensleben grófnő elsőszülött fiúgyermeke. Pályafutását Pest vármegyében kezdte, majd mint fogalmazó került 1848-ban Szemere Bertalan minisztériumába. Később belépve a hadseregbe, Mészáros egyik segédtisztjeként végigharcolta a szabadságharcot. 1864-től a főrendiház tagja, 1868-tól a belügyminisztérium tanácsosa, és még abban az évben kinevezték a Délvidék királyi biztosává, hogy ott a megingott közbiztonságot helyreállítsa, és Szegedet és vidékét a szegénylegények garázdálkodásaitól mentesítse. Ráday hírhedt vizsgálóbírájával, Laucsik Mátéval, drákói módon, de eredményesen oldotta meg feladatait. Rózsa Sándor rablóbandáját szétugrasztotta, és az egész alföldi rablószövetkezetet felderítette és megsemmisítette (554 bűntényt derített fel). 1871-ben lemondott pozíciójáról.”
Tehát vajon hiteles-e a filmben, hogy egy olyan főhivatalnok üldözi a 48-as honvédeket, aki maga is 48-as honvéd???
A betyártalanítási akció kimerítő , hiteles történészi leírása:
epa.oszk.hu/00800/00861/00022/2002-2-3-05.html
Csapó Csaba
Életrajz és mentalitás
Ráday Gedeon elfelejtett élete
Jancsó jól kiszolgálta a kommunista történelemhamisító propagandát.
32.
Tibor bá elfogadom a feltételeket és nem másolok ezután.
34.
Arma : „Tehát vajon hiteles-e a filmben, hogy egy olyan főhivatalnok üldözi a 48-as honvédeket, aki maga is 48-as honvéd???”
Miért ne? Nem hallottál még arról,hogy valaki átáll az ellentétes oldalra ? A mostani magyar politika tele van ilyen patkányokkal !
Mondjak rá vagy 100 példát??? 🙂 🙂
És még egy kérdés : Milyen érdeke fűződik a kommunistáknak Rózsa Sándor „tisztára mosásához”?
Egyébként nem kell tökéletes történelmi hűséget várni a filmtől, mert nem dokumentumfilm.
36: nem pazarlom az időmet analfabétákra. 1869-ben, két évvel a Kiegyezés után nem üldöztek 48-asokat. Rablókat igen, nagyon helyesen.
37. Arma
Nyilván nem én vagyok az „analfabéta”.
…nem kell tökéletes történelmi hűséget várni a filmtől, mert nem dokumentumfilm. Egyébként sem rajtam kell számon kérni a hűséget.
A film egy kiváló játékfilm. Az egész világon ismertté tette Jancsó Miklós nevét. Csak a Fidesz-kormány feledkezett el Jancsóról. 🙁
37.
Nem vagyok a kor nagy ismerője, de egy elnyomó hatalom mindig is üldözte azokat akikről feltételezhető, hogy ellene fordulhatnak.
És az is igaz, hogy minden hatalom igyekezett köztörvényes bűnözőként beállítani politikai ellenségeit. És az is ebbe a logikába illik, hogy pont azok szorultak a perifériára, akiknek forró volt a talaj a „legális” világban.
Azt viszont elismerem, hogy a mindenkoru underground szoros kapcsolatokat ápolt a bűnözőkkel.
Én azért nem állítanám olyan kategórikusan, hogy a kiegyezés után ne lett volna politikai ellenzéke a Habsburgoknak. Végülis egy brutálisan levert forradalom után vagyunk.
A magyarok többsége őszintén akarta a függetlenséget, akkor is ha a „vakolók” igyekeztek a saját céljaiknak megfelelően alakítani a folyamatokat.
37 & 38:
Ebben a vitában Virág elvtárs nézete reálisabbnak tűnik. Arma (ezen ritka alkalmmal) beragad a látszat logikába. Ha én lennék a hatalom én is öszefogdosnám a volt 48-asokat két okból kifolyólag. 1) (ahogy a film is bemutatta) elképesztő jól bántak a lovakkal, tehát potenciális veszélyes ellenfeleim. 2) politikailag megbizhatatlanok.
Arma széles ismereteiból kiindulva állandóan tud forrásokat idézni, ahonnan nézeteit veszi. Én pedig tapasztalatból szólalok meg. Leírtam, hogy szegény sorból származó anyai nagyanyám reverenciával emlékezett meg Rózsa Sándorról. Most pedig azt közlöm, hogy 1948-ig Kiskunfélegyházán létezett „48-as kőr”. Igaz látszólag a férfiak főleg kuglizni jártak oda, de borozgatás mellett szó lehetett polkitikáról is, pedig akkor már a kiegyezés jó 70 évvel volt a hátuk mögött.
40: ez tények kérdése, te szoktál mindig gúnyolódni azokon, akik terméstzettudományos vitákban valami hitre hivatkoznak, stb. Tény, hogy 1867-től olyan fickók lettek miniszterek és miniszterelnökök, akiket 49-ben távollétükben felakasztottak, pl. Andrássy. (Sőt, még a királyi hálószobában is megpecsételték a békülést!) Az egykori 48-as elit megdicsőülése és hatalomrajutása után két évvel NEM ÜLDÖZTEK 48-ASOKAT MAGYARORSZÁGON. HA Jancsó az ellenkezőjét állította, hazudott.
Amit te a nagyanyádtól idézel, az az ún. visszafolklorizáció jelensége. így kezdték valóban mesélni öreg nagyapók Benedek Elek Skóciából, az Ezeregyéjszakából, meg Grimméktől importáltr „székely népmeséit”, amit könyvből olvastak.
A Rózsa Sándor-féléket személyesen ismerő kisemberek még rettegtek tőlük, minden okuk megvolt rá, amikor évtizedekkel később értelmiségi urak hőslegendát szőttek a rablók köré, ez visszajutott néphez és a nép elkezdte mesélgetni. így alakult ki a Kossuth-kultusz is, miközben Kossuthot az ország zöme utálta Világos után.
41: 1867
Ebből már nem jössz ki jól… 😀
Különben hol a határa az alkotói szabadságnak és hol kezdődik a történelem hamisítás?
Magyarországon van egy ‘betyárromantika’ , mivel a tömeg kussol, szólni nem mer (mondhatnám „genetikailag alattvaló” 😉 ), ezért elégedetten szemléli, ha valaki kibabrál a „hatalmasokkal” és ez fontosabb annál, hogy eközben hány parasztot ütöttek agyon, vagy hány lányt erőszakoltak meg a ‘betyárok’.
Jancsó beírta magát a magyar film történetébe, ezt nem lehet tőle elvitatni.
42: Betyárromantika nem Magyarországon van, hanem világszerte, Robin Hood, stb, a legalapvetőbb irodalmi motívumok egyike, Mezopotámiában és Kjnában más az ókorban volt. Rendkívül kártékony disznóság… Az ilyenek többnyire a kisembertől rabolnak, akárcsak az állam vezetői.
Persze , beírta magát a filmtörténetbe, ahogy Rákosi is a politikatörténetbe… 🙂
41.
Arma :
„így alakult ki a Kossuth-kultusz is, miközben Kossuthot az ország zöme utálta Világos után.”
Én fordítva tudom : Kossuthot szerették, Görgeyt utálták.
Persze mindenkinek szíve joga, hogy kit szeret és kit utál…
„Az egykori 48-as elit megdicsőülése és hatalomrajutása után két évvel NEM ÜLDÖZTEK 48-ASOKAT MAGYARORSZÁGON.”
Na ez az elit volt az áruló, a nép szemében.
Voltak „tökösök”, (betyárok) akik soha nem egyeztek ki a Habsburgokkal. Ezeket bármikor üldözhette a hatalom . És Kossuth Lajos sem egyezett ki soha, ezért soha nem térhetett haza!
A betyárok a film végén a Kossuth nótát énekelték. Kell ennél több?
43.
Arma :
Pár hete egy tökös legény felrobbantott egy bankfiókot.
Az internet napokig tele volt támogató véleményekkel.
Igaz persze, hogy közben az ingyenes számra jó sokan feljelentették a szomszédjukat, haragosukat. Egyszerre van jelen ez a két dolog. Ez egy ilyen megosztott ország. Azért is bír el vele a hatalom. 🙁
44: „Kossuthot szerették, Görgeyt utálták”
Sőt, Görgey-ből ‘árulót’ csináltak, miközben csak a reál katona-politikai helyzet alapján elkerülte a további – értelmetlen és felesleges – vérontást.
Kossuthot szerették(?) – pont mint Orbánt. Volt aki szerette, meg volt aki a ‘labanc’ oldalhoz csatlakozott.
Kossuth tömegeket tudott lelkesíteni és mozgatni a beszédeivel, de ettől még nem mérte fel reálisan az ország lehetőségeit – a Szent Szövetséggel szemben nem győzhettünk, ugyanakkor a nemzetiségeket ellenünk fordították a Habsburgok, ami aztán /sok más ok mellett/ elvezet majd Trianonig.
41:
„Amit te a nagyanyádtól idézel, az az ún. visszafolklorizáció jelensége.”
Ezt sajnos nem tudom elfogadni. Nagyanyám nem írt, nem olvasot, hogy a fenében folklorizálták? Saján anyja nagyvonalakban kortársa volt Rózsa Sándornak. A történések szájró-szájra jártak a paraszi összejöveteleken (toll fosztás, kukorica fosztás, stb.) Lehet, holgy ezek a szájról-szájra járó történések ki lettek színezve, vagy került beléjük lóditás is, de nem az igazság tartalom a kérdés, hanem, hogy népszerű vollt-e a szegény parasztok körében. Bizony népszerű volt. A kiszínezéssel különben egyetértek. Már 56-ra se úgy „emlékeznek” ahogy ténylegesen történt.
45: te tökhülye vagy. A robbantók általában titkosszolgálati ügynökök, 49 végén még Arany is Kossuth ellenes szatírát írt (vagy 50-ben), mindenki másnapos volt a pusztító forradalomtól. Zimándy Kossuth-ellenes könyveit a század vége felé még szétkapkodták a lelkes olvasók, akik még beszélhettek veterán honvédekkel, Kossuthról még sokan tudták az igazságot. Nem pazarlom az időt rád, olvass meséket, neked valók.
46: a nemzetiségeket nem a Habsburgok fordították ellenünk, hanem a népek önrendelkezésének ideológiája, amit Kossuthék képviseltek. A király nagyon okosan évekig halogatta a magyar mint nemzeti nyelv hivatalosságát kimondó törvény aláírását. A latin nem sértett senkit.
Kossuth nem lelkesített akkora tömegeket, idézhetem, hogy kényszerítették ki a terrorbrigádjai a népből a „lelkesedést”:
Alice Freifeld : Crowd Politics in the Hungarian Revolution (Tömegpolitika a magyar forradalomban)
„A (királyi táborral) kollaborálók kivégzése mindennapossá vált. A függetlenségi háború a városokat katonai célpontokká tette. Miközben a városok újra meg újra gazdát cseréltek, a hátországi front irányított tömeggé vált. A győzelmeket lelkes ünneplő demonstrációk kísérték – amik gyakran voltak teljesen őszinték. A megfélemlítés még a saját hívekre is ránehezedett, mint például a magyar csapatok Veszprémbe érkezésekor. Meszet osztottak ki azzal a paranccsal, hogy fessenek fel „Éljen Kossuth!”, vagy hasonló feliratokat. „Siess, gyújts egy gyertyát és tedd ki az ablakba!” sürgette egy borbélyt a neje idegesen az éjszakában, „mert különben mindjárt beverik az ablakainkat.” Miközben új gyertyákat gyújtottak, a szomszéd ablakainak bezúzása hallatszott. „
46.
Observer :
Kossuth nem üzent hadat az oroszoknak, és nagyon aljas tett volt a cári Oroszország részéról Magyarország megtámadása.
Én úgy tudom, az orosz politikusok szégyellik is.
Ennél már csak az osztrákok voltak aljasabbak.
Egyébként az osztrák egy élősdi, sunyi, tehetségtelen, alkalmatlan, parazita nép.
Példának az osztrák bankok „deviza”kölcsönét hozom fel, aztán a zsebszerződésekkel megszerzett magyar termőföldet, vagy emlékezünk a legutolsó nyári olimpiára, – az osztrákok egyetlen egy érmet sem tudtak szerezni! Semmilyent sem !!! 😀 😀
Ezzel szemben a magyarok több aranyat, ezüstöt és bronzot szereztek.
( Egyébként az egyik osztrák bank, – talán ERSTE – magyarországi vezetőjét Jelasicsnak hívják. 🙁 Ugye a név kötelez. 🙁 )
Aztán Hitler is osztrák volt, aki Magyarországnak rettenetes károkat okozott.
És ez a legalja mocsok népség rajtunk élősködött, és valamilyen szinten tovább élősködik, mind a mai napig . 🙁
48.
Arma :
Ha titkos ügynök volt, akkor remélhetőleg nem is fogják meg.
Egyébként mire volt jó?
Kinek állt érdekében a robbantás? Hogy aztán Magyarország minden rendőre ezen az ügyön dolgozzon, másra pedig nem jut kapacitás?
50: „Egyébként az osztrák egy élősdi, sunyi, tehetségtelen, alkalmatlan, parazita nép.”
Öregbítsd csak a hírnevedet, hátha Hochstein nyomába érsz! 🙂
Azt hittem, hősként tiszteled az aradi vértanúkat, akik között több osztrák volt, a bécsi forradalmárokat, akik hamarabb lázadtak a habsburg urralkodó ellen, mint a pesti elvtársaik és a bécsi légiót, melynek tagjai nagyrészt elestek a magyar harcokban. Ezek mind osztrák hőseid voltak 48-ból, Kossuth oldalán…
50: „aljas tett volt a cári Oroszország részéról Magyarország megtámadása”
Hallottál a Szent Szövetségről? Oroszország kötelessége volt megsegíteni a Habsburgokat… /és ezt Kossuthnak is tudnia kellett, mielőtt megkavarta a dolgokat/.
Az osztrákokról alkotott véleményed nagy részével viszont egyetértek. Szegények, hogy éljeneztek Hitlernek az Ansluss idején….
Bár devizahiteleket nem csak osztrák bankok adtak…
52.
Arma :
Nyilván csak kötözködsz. 🙁
A lényeg, hogy az osztrákok sehol sincsenek a magyarokhoz képest, de a magyarok vérét szívták, és szívják.
53.
Observer :
Úgy emlékszem, a magyar honvéd sereg elkövetett egy hibát. Azt, hogy még a szabadságharc elején egy győztes csata után nem ment az osztrák banda után, hogy teljesen szarrá verje. Állítólag Kossuth akkor nagyon „letámadta” a magyar katonai parancsnokot.(Ki is volt az éppen?)
Azt nem tudom elképzelni, hogy Kossuth ne ismerte volna a külpolitikai helyzetet. És azt sem tudom elképzelni, hogy ne vette volna figyelembe. A történészek ezt jobban ismerhetik.
Én nem merülnék jobban bele, mert ugye Jancsó Miklós „Szegénylegények” filmje volt a téma. Megérthető-e az a film, vagy sem?
Én azt mondom, amit Martin Scorsese is mondott, hogy megérthető.
50: „Egyébként az osztrák egy élősdi, sunyi, tehetségtelen, alkalmatlan, parazita nép.”
Mégis a világ egyik legjobb mutatójával rendelkezik Nobel díjasok terén (lakosság nagyság figyelembe vételével):
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_Nobel_laureates_per_capita
„vagy emlékezünk a legutolsó nyári olimpiára, – az osztrákok egyetlen egy érmet sem tudtak szerezni! Semmilyent sem !!! 😀 😀
Ezzel szemben a magyarok több aranyat, ezüstöt és bronzot szereztek.”
Vagy nézz bele a most folyó téli olimpiába, ahol a magyarok egyetlen érmet se szereztek még, az osztrákoknak meg van 2 arany, 4 ezüst, 1 bronz eddig…
56.
Avatar :
Úgy emlékszem, ezen a portálon már többször is levezettétek, hogy a Nobel díjak odaítélése erősen manipulált.
Hát akkor most nem illik ezzel a „kinek hány Nobel-díjasa van ?” – trükkel jönni.
A sport sokkal objektívebb megítélés alá esik, mint a Nobel-díjak.
Ami a mostani olimpiát illeti, az majdnem nulla eredmény az osztrákokra nézve. Tekintve, hogy náluk egész évben van hó, míg nálunk gyakorlatilag már soha nincs megfelelő hó.
A nyári olimpia idején hogy nem tudtak még akár egyetlen bronzot sem szerezni ? 😀
És még egy fontos dolog . Magyarországról külföldre mennek a tehetségek, (állampolgárságot is kapnak,ha kérnek), mert a külföld sokkal jobban fizet, és mégis a magyarok a nyerők … 🙂
57: Csak az számít, ami szerinted fontos mutató. A Nobel díj smafu, az olimpiából csak a nyári az igazi, a téli nem fontos.
Esetleg még hivatkozhatnál arra is, hogy mi vagyunk a menők, nekünk van a legnagyobb faszunk Európában…
http://www.buzzfeed.com/keenan/european-map-of-penis-size
🙂
OFF
55: „1848. október 30.
Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.)
Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.”
http://www.altisk-lelle.sulinet.hu/toriweb/egyeb/az%201848-as%20forradalomreszletes.htm
ON
58.
Avatar :
Csak úgy „igazságos”, ha a téli és nyári olimpiák eredményeit összesítjük.
Bár még úgysem, mert nálunk egyáltalán nincs hó, míg az osztrákoknál viszont a magyarhoz hasonló nyári sportfeltételek vannak. Összesített érmek tekintetében a magyarok vezetnek jelentősen.
Szóval egyértelműen alantasabb népség az osztrák.
Ami a Nobel-díjak „igazságos” odaítélését illeti, – ezt Arma Gedeonnak próbáld bemesélni, – szerintem kiugrik az ablakon. 🙂
59.
Observer :
Kossuthnak volt igaza Mógával szemben.
Akkor kellett volna szarrá verni őket!!!
És nem megvárni, amíg összekapják magukat.
Az osztrákok és oroszok nem voltak olyan szívbajosak, mint a magyar országgyűlés, simán átlépték a magyar határt. 🙁
Érdekes, hogy szegény Armát szét lehet itt szedni ilyen-olyan hallomásokkal és hitekkel, mikor más esetben mindig bizonyítékokat kértek, pedig egyedül neki vannak bizonyítékai.
Én amúgy nemrég láttam a filmet a Dunán és nagyon tetszett, annak ellenére, hogy Jancsót ki nem állhatom. Nyilván nem alapulhatott tényeken, mivelhogy a forradalom után néhány évvel amnesztiát kaptak a forradalmárok – ez szerintem ált. iskolai anyag. Ha úgy nézed a filmet, hogy Rózsa S. bandája pozitív hős, akkor mindenképp jó film, és még megérteni sem nehéz, mivel nem trükköz mindenféle szimbólumokkal (a felszínen – lásd Arma 1. hsz.-t). Ha úgy nézed, hogy ezek a Sándorék bűnözők, tulajdonképpen akkor is jó, mivel a végén megkapják ami nekik jár. Jancsó és társai erősen baloldaliak, mondhatni komcsik, így filmjei arisztokrácia ellenesek, ezért is volt a kádár korszak kegyeltje, annak ellenére, hogy akár az éppen aktuális elnyomó hatalom elleni lázadást is bele lehet képzelni ebbe a filmbe. De mint tudjuk ő ilyent nem képzelt..
Idézek Jancsótól.
Elnézést kérek,de ezt csak szó szerint szabad :
„A film a Kádár-rendszerben virág volt a zakón, hogy ne lássák: a zakó piszkos, foltos vagy véres.”
Észak-Magyarország, 1993. szeptember 11.
„Egy idő után rájöttem, úgysem kapok díjakat, mert a zsűri összekülönbözik a filmjeimen.”
Magyar Hírlap, 2001. szeptember 27.
„Nekem nem az a bajom, hogy valaki párttitkár, ügynök vagy kém volt az előző rendszerben, de utána az illetők ne legyenek nyilasok.”
Magyar Hírlap, 2002. július 9.
http://www.atv.hu/belfold/20140201-nem-az-a-bajom-hogy-valaki-parttitkar-ugynok-vagy-kem-volt-utos-mondatok-jancso-miklostol
Jancsót a rezsim a tenyerén hordozta, a szocialista filmköltségvetésből megkapta a maga nem kis részét. Vidáman forgathatott filmet mindenféle balos kommunista hősökről, pl. magyar internacionalistákról a Szu-ban is (Csillagosok, katonák), ez szidta a véres zakót???
64.Arma :
Még egy Jancsó idézet :
/A kommunistákról/ „Én sohasem nyaltam nekik, szerintem éppen ezeknek volt szükségük énrám.”
Heti Hírnök, 1989. november 8.
60: Szerintem az összehasonlítás csak úgy igazságos, ha a végén mi jövünk ki nyertesként! 😉 Mondom, csak jól kell megválasztani mit tartunk releváns mutatónak.
Az olimpiák esetében se igazságos, hogy épp melyik sport szerepel a listán, melyik nem. Vannak, amikben a magyarok régóta remekelnek, másokban meg sehol nem vagyunk (még ha valaha jók is voltunk, pl foci). Londonban pl. az érmeink harmada (6 db) kajak-kenuból jött, ha ez nem lenne olimpiai sport, akkor nem lett volna ilyen jó eredményünk (és ebből 2-ben Janics Natasa segített, aki eredetileg nem is magyar). Következik-e bármi a köznép átlagos fizikai adottságaira vonatkozóan ebből? Nem.
Jobb-e ettől a felsőtestem, mint az „alantasabb” osztrák származású Schwarzeneggernek? Nem, pedig én még fiatalabb is vagyok…
Mellesleg szívesen elcserélném akár az összes 2012-es olimpiai érmünket az osztrákok életszínvonaláért. De mi inkább stadiont építünk Felcsútra, mintsem valami olyat, ami a köznép javára válik.
61: „Akkor kellett volna szarrá verni őket!!!”
Azon mit nem értesz, hogy „Schwechatnál a császári sereg megállította őket”?
66.
Avatar :
Amikor elkezdted ezt a vitát,már el is vesztetted. 🙁
Nincs értelme csűrni-csavarni, hogy kajak-kenu, meg hogy Janics Natasa nem magyar…
Az osztrákoknak is vannak tavaik, van Dunájuk és a 3-szor magasabb GDP-ből sportolót is tudnak vásárolni. Mégsincsenek sehol, pedig előnyösebb helyzetből indulnak. Mert ugye több a pénzük. És nem a magyar bankok fosztogatják az osztrákokat kamu CHF kölcsönökkel, hanem az osztrák bankok a magyarokat. (Ehhez persze hazaáruló „magyar” politikusok is kellenek, de ebben itt sosem volt hiány. És már 150 évvel ezelőtt is volt belőlük. ) 🙁
„Azon mit nem értesz, hogy “Schwechatnál a császári sereg megállította őket”?”
Én értem, te nem érted. Arról van szó, hogy a magyar sereg hagyott nekik időt, hogy felkészüljenek. Üldözésnél néhány óra is nagyon számít, néhány nap pedig főleg.
OFF
66, 67: 1 hónapos szarakodás volt (Pákozd, szeptember 29. – Schwechat, október 30.) Bár szerintem mindegy lett volna, a győznek Schwechatnál, Ferenc ‘Jóska’ előbb csókol kezet, és előbb jönnek a ruszkik. Ugyan úgy nem volt esély nyerni, mint 1956-ban, vagy korábban Rákóczinak. A magyarok nagy hibája, hogy nem képesek globálisan gondolkozni – és mindig erre basztunk rá.
ON
68.
Observer :
„A magyarok nagy hibája, hogy nem képesek globálisan gondolkozni – és mindig erre basztunk rá.”
De most nem lehet már panasz..
Mire gondolok ? Arra hogy Orbán gyakorlatilag Gyurcsány törekvéseit valósítja meg. Visszamegyünk a „nagy medve” ölelésébe. 🙁
Németország és Oroszország felosztotta egymás közt Európa nagy részét. Mi pedig tesszük a dolgunkat, ahogy a Putyin-Merkel paktum meghatározza. 🙁 🙁 🙁
67: „Az osztrákoknak is vannak tavaik, van Dunájuk és a 3-szor magasabb GDP-ből sportolót is tudnak vásárolni. Mégsincsenek sehol, pedig előnyösebb helyzetből indulnak.”
Tudnának, de lehet, hogy ők értelmesebb dolgokra költik a pénzüket. Te meg érezd sportosnak, és az osztrákoknál felsőbbrendűnek magad attól, hogy a magyar olimpikonok több érmet nyertek, mint az övéik.
„Azt mondod, ez itt nem műfaj.
Azt mondod, kis ország, jól van.
Tanultam én is, hogy kicsi.
De mindig élen járt a sportban.”
/URH: Bétaville/
De ha ez ilyen fontos mutató, akkor ugye elismered, hogy a Jamaikaiak még felsőbbrendűek, mert ők a miénkhez képest fele olyan GDP-vel, harmad akkora lakossággal is megszereztek 12 érmet, ami a mi éremszámunk kétharmada…
Grenada pedig 100 ezer lakossal 1 aranyat nyert, az 10 millióra vetítve olyan, mintha mi 100 aranyat hoztunk volna, ugye?
70.
Avatar :
A sportsiker fontos mutató, de az csak egy mutató a sok fontos mutató közül.
Kár ezen tovább rugózni, mert azt még nem is említettük, hogy több száz éven keresztül a magyarok a vérükkel védték az őket elnyomó és kifosztó osztrákokat.
70.
Avatar :
„Grenada pedig 100 ezer lakossal 1 aranyat nyert, az 10 millióra vetítve olyan, mintha mi 100 aranyat hoztunk volna, ugye?”
Nyilván az osztrákok számára (akik egyetlen érmet sem hoztak el) még sokkal nagyobb szégyen, mint a mi számunkra.
Részemről lezártam a témát.