(2836) 6 : 3

Tibor bá’ vissza a múltba online

A megdöglésen kívül semmi más nem érdekel benneteket. Nagy baj, mert nem lehet minden nap a megdögléssel foglalkozni, és mi van akkor, ha ez a hülye Trump mégse támadja meg Iránt. Ne feledjétek, ez a pasi nem politikus ez egy handlé, abszolút link. Na mindegy, mit szóltok a focihoz, az talán még kiérdemel egy kis érdeklődést.

~ab091Ahogy minden civilizált ember tudja, mit jelent a 9/11, úgy minden magyar tudja, mit jelent a 6:3. Igen, az idén lesz a 66. évfordulója annak, amit ünnepel apraja – nagyja, de főleg azok, akik nem is éltek hatvanhat éve.

Én 1953. november 10-én vonultam be a II. Kieg-re, aztán még aznap este a Lehel úton találtam magam. Jól emlékszem, hogy mindjárt az első este kopaszra nyírták a fejünket, és persze akkor ez még nem volt divat. Aztán a mínusz 10 fokos éjszakában nyitott ablak mellett kellett aludnunk, mert ez volt a szovjet módszer. Edződjön a katona, inkább 5 liter izzadság, mint egy deci vér a fronton. Aztán néhány nappal később átszállítottak Budakeszire. Ha megnézed a Google Earth-ot, ma is ki van egy hatalmas rész zöld színnel takarva. Titkos katonai terület. A laktanya komplexum annyira új volt, hogy a zuhanyfürdő még nem működött. Ezért az első, majd a második hét végén autóbuszokkal az egész századot elvitték a Széchenyi fürdőbe tisztálkodás végett. Addigra már megtanultuk, hogy a Magyar Néphadsereg személyes tulajdonai vagyunk. Így aztán elképesztő volt a meglepetés, amikor november 25-én összetereltek minket egy nagy előadó terembe, ahol a színpad közepén el volt helyezve egy kihangosított rádióvevő. Némi csoportos bámulás után a készülék meg is szólalt. Szepesit hallhattuk, amint elkezdte a közvetítést Londonból.

Szepesi még mindig él, mert csak a tisztességes emberek halnak korán 😀 , ugyanis abban az időben köztudott volt, hogy Szepesi ávós spicli, nem is lehetett más. Hatalmas divat volt a disszidálás, de mivel a műszaki határzáron (magyarul szögesdrót, akna, felszántott senki födje) átmenni nem lehetett, csak az tudott lelépni, akit kiengedtek külföldre: kereskedőket, sportolókat. Hát ez az, Szepesi kísérte a sportolókat és ki kellett neki deríteni, hogy kik szándékoznak kint maradni. Erre persze nem emlékszik, mert most, hogy megszólították csak a fociról dadogott egy keveset a rókaképű ravasz mosolyával.

Magam részéről sose jártam meccsekre, a foci hidegen hagyott, de ha már közvetítettek, akkor én is drukkoltam egy kicsit. Aztán jöttek a gólok, egyre jobban őrjöngött a sok katona, a lelkesedés az egekbe szállt. Jó volt magyarnak lenni. Kis szar ország voltunk, nyögtük a szovjet megszállást, alig volt mit ennünk, de lám a futball hazájában, hazai pályán megvertük a játék kitalálóit, mi először a sporttörténetben. Az ország napokig tombolt. Az első igazi győzelem, amit nem a párt propagandaosztálya talált ki.

Amikor én eszmélni kezdtem, a II. világháború alatt, a foci a széles tömegek szórakozása volt, és az is maradt a háború után is. A vasárnapi meccsekre hatalmas tömegek mentek ki. A rá következő hétfőkön ez volt a főtéma munkahelyeken, iskolákban, egyetemeken, de ,legfőképpen a borbélyoknál. Ugyanis a borbély szalonok voltak azok a helyek, ahol csak férfiak fordultak meg, és ha hiszitek, ha nem, női borbély nem létezett. Abban az időben elképzelhetetlen volt, hogy egy nő matasson egy férfi arcán, fején. És persze nagyon sokan borbélynál borotváltattak, mert a szolgáltatások árai majd mindenki számára megfizethetők voltak. A borbélyoknál reggeltől estik folyt a szöveg, ami alatt az összes gólt, lest, cselt, és bírói tévedést megvitatták, mindenféle szempont alapján. Ennek a futball mániának egyik alapja a TV, okos telefon és Internet hiánya lehetett. A másik, hogy a családok a megbecsült vasárnapokon (nem ám 2 és félnapos hétvége, mint manapság) együttes elfoglaltságban vettek részt, vagy együtt kirándultak, esetleg egy másik baráti családdal, vagy az apa és fiai mentek a meccsre. Hétköznap délután Budapest utcáin nem gépkocsik száguldottak, hanem kölykök fociztak, rongylabdával, mert pénz igazi focira nemigen volt. Télen, amikor térdig érő hó volt, és jeges szelek süvöltöttek, de azért a járdák mindig járhatók voltak, a srácok gombfociztak a konyhaasztalon ebéd után, vacsora előtt. A gombokra tinta ceruzával rá voltak írva a nevek: Tánczos, Kiss Gyuszi, Sárosi dr., Toldi, Kohut. És játék közbe olyan műszavak hangzottak el mint center-half, jobb-bekk, hendsz, taccs (így ejtették ki ezeket az angol műszavakat).  Szóval ez a 6:3 háttere, amiből mára már csak a 6:3 maradt, meg az értetlenkedés, hogy ez ma miért nem lehetséges? De erről már volt szó. Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban?

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

9 gondolat erről: „(2836) 6 : 3

  1. Én 44 évesen csak most láttam majd egy éve, mikor újra leadták a TVben. Meg voltam döbbenve, elképesztő volt. Egyike vagyok a 10millió magyar foci szakértőnek is (szóval nem nagyon értek hozzá 🙂 ) de azt láttam, hogy az eredmény akár 9-3 (vagy 10-3) is lehetett volna. A bíró pár gólt nem adott meg. Meccs közben kapta az intést, hogy ne engedjen több gólt??

    És, szerintem a magyar foci „mélyrepítése” is pont innen indult. Nehogy má’ egy ilyen picsányi kis ország még egyszer így befenyítsen bennünket???? minket ANGOLOKAT? Na majd kűdünk oda „jó” edzőket stb. De mindegy. Meg 86-ban a 6-0 Mexikóban stb. Ez láthatóan szándékosan, kívülről intézett dolog.
    Szerintem.

  2. Szepesi György 2018 július 25-én 96 éves korában elhunyt.

  3. 2 – Gábor:
    Köszönöm, akkor változtatok: Csak a tisztességtelen emberek élnek 96 évig. A tisztességesek korábban halnak.

  4. A foci látványsporttá vált. A fénykép alatti név előtt áll két betű : Dr. Sárosi György. Ma melyik focista végzi el a gimnáziumot, nem hogy az egyetemet? Melyik élsportoló érettségizett le idén, mert az alapfeltétele az edzői licenc megszerzésének, negyven évesen? Segítek, szintén focista volt. A testnevelési egyetemet hagyjuk. Az olyan mint Amerikában a tehetséges amerikai foci játékos. Jó vagy benne? Átrugdosunk a vizsgákon.

  5. 5 – Dan:
    Akkoriban virtusból sportoltak, nem pénzért.

  6. Nyolcvanöt éves bácsival beszélgetve kiderült, hogy kerékpárversenyző volt.
    A gyárban ő készítette a verseny kerékpárját és munka után edzett. Akkor még minden szombat munkanap volt.
    A versenyek helyszínére hajnalok hajnalán indult kerékpárral.
    A visszaemlékezéséből pontosan azt vettem le én is, virtusból sportolt, fillért nem kapott érte.

  7. Ó dehogynem, a profi sport mindig is a pénzről szólt. Ez is egy lehetőség volt a kitörésre a szegénységből.

    „Kis pénz kis foci, nagy pénz, nagy foci.”

  8. 8 – belekotty:
    100 éve még nem volt profi sport. A sport az uriemberek kedvtelése volt. Aztán ez szépé lassan megváltozott.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük