Tibor bá’ vissza a múltba online

Nevelő anyánk mindent megtett a Rákosi rezsim alatt, hogy esténként tisztességes, ám szolid étel kerüljön az asztalra, amit húgom és én nem nagyon díjaztunk, de tudomásul vettük, hogy az egész ország nélkülöz, akkor pedig mi se lehetünk kivétel. Néha azonban előfordult, hogy hangot adtam nemtetszésemnek ezért vagy azért. Ilyenkor anyám félig bosszúsan, félig méltatlankodva mindig azt válaszolta: bezzeg az ostrom alatt megetted volna. Hogy is volt ez? Már csak azért is mert napjainkban a széles néptömegek „nyomorgása” mellett, rengeteg étel kerül a kukákba, és becslések szerint 2 millió kutya is van az országban, akik valahonnan csak beszerzik maguknak a mindennapi harapnivalót.

Talán azzal kezdeném, hogy bár a hivatalos nyelvhasználat szerint 1944.12 és 1945. 01. között az ország fővárosa „felszabadult”, házi használatra mi mindig csak „ostromnak” becéztük ezt az időszakot. És, hogy akkor megettük volna? Hát persze, hiszen élelmiszer hiány volt. Most a nagy készülődés közepette meg lehet kérdezni, hogy a pestiek miért nem készültek fel az ostromra? Az ok egyszerű, a háborúba lépés után Magyarországon bevezették az élelmiszer jegyrendszert. A házmester, vagy a körzeti megbízott minden hónap végén kiosztotta az élelmiszer jegyeket: kenyér/liszt, hús/zsír, cukor, de még szappan is. Napi 25 dkg kenyér és kész. Aki „nehéztesti munkás” volt, az kapott naponta további 15 dekát. Természetesen volt feketepiac, sőt még jegyeket is lehetett pénzért kapni, de az ellátás akkor is igen soványka volt. Az élet természetesen közel normálisan ment tovább. Éttermekben éppen úgy lehetett kapni mindent, mint béke időben, csak az ár kifizetése mellett a pincér levágott egy-két élelmiszerjegyet is. A rendszer precízen működött. A trafikokban be lehetett váltani egy 25 dekás kenyérjegyet 5 darab 5 dekásra. Ezekkel lehetett kiegyenlíteni az elfogyasztott szelet kenyér, vagy zsömle lisztigényét.

Ilyen elaborált körülmények között egyesek felkészülhettek, de a széles tömegek nem. A legenda szerint 44 decemberének elején három uszályt feltöltve tarkababbal Bácskából elindítottak Bécsi végcéllal, de a főváros védelmével megbízottak az uszályokat nem engedték tovább, majd hamarosan a főváros körbe lett kerítve. Ez a három uszálynyi tarkabab mentette meg a pestiek életét. Éjjel-nappal mindenki babot evett.  Ez az egyoldalú táplálkozás oda vezetett, hogy az emberek bármit, ismétlem bármit ettek volna bab helyett. Ezért alakult ki az a nézet, hogy „bezzeg az ostrom alatt megetted volna” , mert akkor tényleg bármit megettek az emberek.

A történethez hozzátartozik még, hogy a háborúval nem mondtunk végleg búcsút az élelmiszer jegyrendszernek. Rákosi Mátyás gazdaságpolitikája minimum olyan katasztrofális volt, mint most Matolcsyé, csak más hatása volt. Most az embereknek nincs elég pénze, akkor a pénzért nem lehetett élelmiszert kapni.  Ezen megint jegyrendszerrel próbáltak javítani. Eredménytelenül. Az ember egy önző, kapzsi állat. Akkor kezdett élelmiszer bőség előállni az országban, amikor mindenkinek megengedték, hogy amit termel el is adja. Ekkor indultak be a fóliasátrak, majd a nagyüzemi élelmiszergyártás, ahová az alapanyagot  a háztájiból szerezték be.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________