(VM-140) Hápensz

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

Nem hagylak tökölni, hápensz-nek ejti ki az angol a fél-pennyt (halfpence), jobban mondva csak ejtette, mert 1971 óta felnőtt egy generáció, akik legfeljebb csak gyerekmesékben hallhattak a fél-penny-ről. De, hogy kerül ide?

Már több magánlevelet kaptam, amelyekben kifogásolták, hogy a VM sorozatban nincs semmi Ausztráliáról. Ez egyfelől nem igaz, másfelől miért lenne rá szükség Magyarországon, harmadszorra pedig bevallom, nem szívesen emlékszem vissza. Az angol mértékegységek, amiket persze Ausztrália egy az egyben átvett, kivétel. Ugyanis az sikertörténet. Siker történet, mert jobban tudtam kezelni a dolgot, mint a legtöbb született ausztrál, tekintve, hogy nem könnyű.

Mára Angliában megmaradt a Font, de már nem 240 penny van benne, hanem csak 100. Ausztrália az Ausztrál Fontról átállt a dollárra, amit ők is százfelé osztanak és amerikai mintára centnek nevezik. Viszont annak idején a helyzet egyáltalán nem volt ilyen rózsás. Egy fontban volt 20 shilling. Egy shillingben pedig 12 penny. Ebben az enciánt elrendezésben volt valami szép és praktikus. Egy fontból kétszer lehetett elkölteni 10 shillinget. És amikor egy shillingből elköltöttél 10       penny-t, még mindig maradt kettő. Ezt az érzést elősegítette a tény, hogy a fél fontnak megfelelő 10 shilling is önálló papírpénz volt. És persze a felosztás is megért egy misét. A legkisebb értékű érme a piszok nagy „hápensz” volt, mellesleg főleg rézből készült, legalább 25 mm átmérővel. Még ennél is nagyobb volt a penny a 30,8 milliméterével. Aztán jött az aprócska 3 penny, jó, ha volt 10 milliméter, viszont kicsiny értéke ellenére ezüstből készült. Aztán sorra a 6 penny, majd az 1 shillinges, 2 shillinges, ami a „florin” külön nevet viselte, mind-mind ezüstből és egyre nagyobbak. Ekkor bedobtak egy angolszász svédcsavart, és külön érmét kapott a két-és-fél shillinges, de fél-korona (half crown) volt a neve. Viszont egész korona nem létezett, ami 5 shilling lett volna. Aztán ebbe a dzsungelbe még beletartozott a guinea (ejtsd: gini), ami 21 shillinget jelentett, de szellem pénzként viselkedve ilyen címlet nem létezett. Akkor meg mi a fene volt az értelme? Az orvosok, ügyvédek, stb. a tiszteletdíjaikat guineában adták meg. Abban az időben a fogorvos 5 guineát kért a kezelésért, ami 5 font és 5 shillinget jelentett, így is kellett kiállítani a csekket, mert mint márt írtam, ez szellempénz volt. Ezzel az előkelő húzással rögtön 5 százalékkal több ütötte a markukat.     

Ezeket gyorsan meg lehetett szokni, és volt benne némi praktikum is. Az angolszászok még ma is előszeretettel használják a tucatot, ami 12 darabot jelent. Na most, ha egy tucat tojás (mert ennyi volt a dobozban) két shilling, akkor egy tojás pontosan két penny. Ha egy karton tartós tej 8 shilling, akkor egy doboz kerek 8 penny. A kiírt árak is jópofák voltak. Ez: 1/2/6 azt jelentette, hogy a szóban forgó áru egy font, két és fél shillingbe kerül, és érte egy papír fonttal és egy félkoronással lehetett fizetni. A penny rövidítése természetesen nem p betű volt, hanem d. Három penny-t így jelöltek: 3d. A három shillinget pedig így: 3/- aminek a betűjelölése „s”-volt, de nem a shilling miatt, hanem a római „solidus”-ból származtatva, viszont a köznyelv „bob”-ként emlegette. Ha valaminek az ára két és fél shilling volt, akkor azt így jelölték: „2/6”. Hát kérem ilyen az élet arra felé. De nem ragozom tovább, hiszen mindez már a, meglehetősen távoli, múlté.

Persze ezzel még messze nem telt be a pohár, hiszen a mindennapi életben súllyal és hosszal is kell bánni. Ha szövetet vett valaki, akkor yardban mértek, ami csak 91 centi, pont annyira van közel vagy távol a métertől, hogy össze lehessen keverni, de elég pontatlan ahhoz, hogy bonyodalom keletkezzen belőle. Egy öltönyhöz a 140 cm széles szövetből 3 méter és 20 centi kell, ha szabónál csináltatod, ami manapság nem „divat”. Ezzel szemben „angolul” az igény 3 és fél yard. A yard természetesen fel van osztva lábakra, egészen pontosan három lábra, és egy-egy láb pedig 12 hüvelykre. Hülye dolog, de még hülyébb a gyakorlatban. A szobák, stb. nagyságát négyzetlábban adták meg, és így meglehetősen nagy számok jönnek ki. Egy 820 négyzetlábas lakás elég tisztességes méretű, de nem akkora, amekkorát a 820 sugall. Az utasszállító repülőgép 21.000 láb magasan repül, de hiába osztod el hárommal, mert az eredmény, ez a 7000 még mindig csak yard és nem méter és a különbség elég nagy, kb. 600 méter vagyis a tényleges magasság 6400 méter.

A súlymértékek még rafináltabbak. A 10 dekás egységnek a 4 uncia (oz) felelne meg, de persze nem pont annyi, vagy egy nyolcadával több. Kiló helyett a fontot (lb) használják, de az még fél kiló sincs, csak 45 deka. Hiába szorzom meg kettővel, még mindig csak 90 dekát kapok. Persze, ha önmagunkat mázsáltuk le, akkor az eredményt ston-okban adták meg. 14 font = 1 stone, ami majdnem 6 és fél kiló. Így aztán egy 10 ston-os nő már kissé molettnek számít. A stone váltója a font. Na és vajon hány font van egy stone-ban? Kapaszkodja meg, 14. Ha súlyban feljebb megyünk akkor találkozunk a „hundredweight”-tel, amit „ctw”-vel jelöltek. Ugye az elnevezés fordítása „száz-súly” és mivel a „wt” a súly rövidítése, a „c” csak a 100 lehet. De  miért nem „h”, hiszen a száz=hundred első betűje „h”. Ez igaz, de a római százas a „C” 😀  😀  Miért e Róma imádat? Ki tudja, de a tény, hogy minden második angol szó eredete latin. És hogy a zavar teljes legyen … 20 cwt = 1 tonna. Természetesen angol tonna, ami 1016 kg. Szóval, valahogy így.

Persze ők ennek a megtanulását gyerekkorban kezdik, az iskolában, és a leghülyébb is magától érthetően bánik vele, de nem így a bevándorlók. Ezért volt ez nekem sikertörténet, mert a környezetemben csak én értettem a magyarok között. Persze a fentiek csak egy kis ízelítő, mi pedig éjjel-nappal belebotlottunk. A gépkocsi sebességmérője mérföldet mutatott, ami durván 1600 métert jelentett. Tehát a 50 mérföld valójában 80 km/ó volt, a kormánykerék pedig a jobboldalon helyezkedett el, és persze az út baloldalán haladtak. Index helyett az ablakon kidugott kézzel kellett hadonászni (isten bizony), és akkor még nem értem a végére.

Persze ma már ez semmi más, mint vicces emlék, jópofa, egyre távolabbnak tűnő epizód, ami néha úgy tűnik, nem is volt igaz, mindössze egy torz, de érdekes álom.        

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

12 gondolat erről: „(VM-140) Hápensz

  1. Én távirányítós repülőgép-modellezek, és mikor a saját gépeim leírását feltettem amerikai modellező fórumra, én is bajban voltam az átváltogatással. A méreteket át kellett számolnom inch és oz.-ra. Viszont az ottani leírásokból nem értem a mai napig, hogy a vékony vezetékeket, amiket a tekercshez használnak, mi így adjuk meg: 0,1mm-es, vagy pld 0,5mm átmérőjű rézhuzal. Ők viszont valami „gauge”-vagy miben adják meg, és erre csak nagy nehezen találtam átszámítási táblázatot. A gauge érdekessége, hogy fordítottan arányos, azaz minnél nagyobb gauge érték kisebb átmérőt takar. A füstölési leírásoknál meg a Fahrenheit fokot mindig át kellett váltani C-fokra. Viszont angol leírásoknál már gyakran használják a méter, kg egységeket, talán kezdenek megtérni végre…. 🙂

  2. 1:
    A „gauge” egy általános méréstechnikai műszó. Azt jelent, amit az alkalmazója akar. használják lemez vastagságnál is, vasúti nyomtávra is. A metrikus rendszert már évtizedek óta használják a tudományos világban, de az emberek ellenállnak. A szokás nagy úr!

  3. Neeeeeeeee ! Könyörgöm, hagyjátok abba ! ::::::::::)))))) Majdnem belekeveredtem, de ahhoz egy kis idő is kellene:)

  4. 3:
    Ha-ha-ha! A tizedét nem kaptad meg a valóságnak, de gondoltam, hogy a beleszédüléshez ennyi is elég. Pl. A gyógyszereket nem mg-ban mérik, hanem grainben, ami nagyvonalakban buzaszemet jelent. Értéke kb. 65 mg. Nem említettem a „fathom” (2 yard), a „furlong” (mérföld:8), „league” (3 mérföld). stb. stb. próbálrtam kíméletes lenni. 😀

  5. Erről jutott eszembe egy angliában élő magyar barátom, aki felhívta a figyelmemet rá – és való igaz – hogy az angliai ételreceptekben ember legyen aki el tud igazodni. Pld használják az lbs.-t azaz pound-ot ami kb fél kiló, az ounce azaz oz.-t ami kb 3deka, és hogy jól meg legyen kavarva a tblspoon azaz evőkanál, a cup azaz csésze (2,5dl), teaspoon teáskanál, pinch csipet, pint kb fél liter stb.
    Talán pont emiatt sok összevissza mértékegységek miatt mérnek ikább csészével és kanállal. Sajnálom a kisiskolásokat, mire ezeket mind megtanulják. 🙁

  6. A fent említett átváltások miatt volt néhány éve valami tönkrement űrszonda ügy.Na nem a pénzátváltás hanem valami másról volt szó.Súly vagy hosszmértékegység,nem emlékszem.Egy kutató elszámolta magát,az ellenőrzéssel megbízott csapatban pedig mindenki lusta volt átellenőrizni-mondván x nagy koponya,amit ő kiszámol az jó. Több száz milliós kár volt dollárban..Érdekes hogy ennyi évvel az SI után még mindig ezzel bajlódunk.

  7. 4 : Tibor-bá ! Köszönöm a kíméletességedet! 🙂 Inkább nem emigrálok egyenlőre, bár minden okom meg lenne rá…. „építészként” egy kissé bajban lennék…. De nem ez az oka, hogy orbániában maradok.

  8. Tibor bá! Érdekelne a gauge eredete, ha tudod. Lehet, valami hasonló, mint a fegyvereknél a kaliber. Azt nagyapámtól tanultam (valaha vadászott) hogy a kaliber az a szám ahány darab pont akkora golyót lehet készíteni egy font ólomból, ami a csőbe fér. Ezért vastagabb a 12-es kaliberű puskacső, mint a 16-os.

  9. 8:
    A nagyapád nagyon jól tudta. Pontosan ez a helyzet a sörétes puskákkal. Bár voltak apró anomáliák, mert sose használtak tiszta ólmot, hanem ólom örvözetet. Ezeknek a fajsúlya nem azonos.

    Például. Egy 12-es sörétes puska csövében egy angol font (libra = 45,36 dkg) tizenketted részét nyomó (37,8 g), gömbalakú ólomgolyó éppen befér.

  10. 9. Igen, a kaliberrel ezt ismerem, de a gauge-hoz még nem volt szerencsém, gondoltam hátha tudod, honnan származtatják.

    Közben azon is elgondolkodtam, vajon a „kaliber” szóban is a latin „libre” jelenik meg?

  11. 10:
    Az angol gauge szót nagyon sok mindenre használják (drót vastagság, lemez vastagság, vasúti nyomtáv szélesség, stb.) egyszerűen annyit jelent, hogy „mérték”. pl. lemez vastagság #16 (gauge 16) esetén a lemez vastagsága 1/16″, vagyis a hüvelyk egy tizenhatod része. Azaz 1,6 mm. A legáltalánosabb lemez vastagság. Amikor légkondícionálókat terveztem, ilyen vastagságú lemezből készültek a szekrények. Általában #16 lemezt írtunk elő. Különben a szót (és fogalmat) az ó-franciából vették át.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük