(VM-128) Közlekedés anno

Tibor bá’ Vissza a múltba online

Átlagosan háromhetente megyünk le Kecskemétre, ahonnan Éva származik. A látogatás elsősorban anyósomnak szól, akivel a lánya mindazt újra megbeszéli, amit a telefonon már letárgyaltak. A régi 5-ös úton megyünk-jövünk, mert az M5 tíz perc előnyt jelent (amire nincs szükségem) de 3000 forint többlet költség. A fő ok azonban mégsem ez. Száznegyvennel szelni a kilométereket roppant unalmas, sőt álmosító. A falvakon, városkákon történő átutazás sokkal kellemesebb. Persze nem minden aspektusában. Lajosmizse minden második alkalommal felbőszít. Ez a település tipikus virsli falú volt, vagy 4 km hosszú, de a főútról leágazó utcácskák legfeljebb 50 méter mélységig vannak beépítve házakkal. A főút, ami persze maga az országút, majd minden kereszteződésnél el van látva közlekedési lámpákkal, amelyek úgy vannak beállítva, hogy 35 km/ó sebességet nem érdemes túllépni, és persze szabálytalan is lenne. Az viszont már bosszantó, hogy ezzel a meglehetősen lanyha zöldhullámmal se lehet lépést tartani. Az ok meglehetősen prózai. Egy-egy átutazás alkalmából minimum négyszer zajlik le a következő: A jobboldali mellékutcából előttem 20 méterrel kifordul egy kocsi, persze „szekértempóban”, ami miatt a következő zöldről lecsúszom. Az elém kanyarodó gépkocsi felveszi a tempót, de két utcával odébb lefordul a főútról, persze megint csigatempó, és megint lecsúszom a zöldről. Mi folyik itt? Mi más? Átjárnak a szomszédba egy kis kóstolóra, ami légvonalban 50 méter, utcán kanyarogva 200, de ennyit nem hajlandók legyalogolni, a sörhasuk miatt pedig nem tudnak biciklire szállni. Kocsi van, szekér már nincs, vezetni már tudnak, de nem túl jól. Csetlenek-botlanak, én meg bosszankodom. Miért csinálják?

Nagyon jól tudom, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a fenti beszámoló, de én egy kicsit másképp látom a világot, ami hatalmasat változott és nem a jobb irányba. Hat éves koromban anyámmal, ha meglátogattuk a nagyanyámat, aki a Jász utca végén lakott, majdnem Újpesten, gyalog sétáltunk ki az Elemér utcából (ma Marek József), ami az Aréna útba torkolott (amit ma Dózsa Györgynek neveznek). Ez részben takarékoskodásból történt, részben pedig mert az embereknek természetes volt a gyaloglás. Éva mesélte, hogy a nagymamája gyalog járt be a kecskeméti piacra a 10 kilométerre lévő Helvéciából, majd ment vissza. Ma itt busz jár és zúgolódik a tömeg, ha egy járat kimarad. A gyaloglásra még csak nem is gondolnak. Apám azt mesélte, hogy a nagymamájával (Szatmárnémeti) 15 kilométerre mentek el malacért, és spárgára kötve gyalog hajtották vissza. Tíz éves gyerek, 15 km + malac. Nem szükségből, mert a malachajtáshoz nem volt szükség a 10 éves apámra, csak úgy időtöltésből, elkísérni a nagymamát.

Tízéves koromban, apám már jómódú kereskedő volt. Lakásunk a (Tisza Kálmán – Népköztársaság) II. János-PÁl pápa tér (hahaha) mellett, az üzlet pedig a Bazilikánál volt. Iskola után gyalog mentem át, de nem kényszerből, hanem csak úgy. Ez volt a természetes. Az emberek nem kényelemből ültek fel a villamosra, amikor felültek, hanem idő megtakarítás végett, ha szükség volt rá.

Ez a helyzet az ötvenes évekre megváltozott, ami Rákosinak volt köszönhető. A lakásviszonyok miatt az emberek nagy része munkába és munkából kénytelen volt átutazni a fél városon. Én például a Széchenyi hegyen laktam, érettségi után a minisztérium a Magyar Gyapjúfonót jelölte ki munkahelynek. Az utazást a fogaskerekűvel kezdtem, majd a 63-as villamossal folytattam. A nagycsarnoknál átszálltam a 2-es villamosra, és a végén a Boráros téren felszálltam az Erzsébetnek tartó HÉV-re. Ez másfél óra volt. Vissza megint másfél óra. Kijelölhették volna a budai Goldbergert is, de ki figyelt ilyesmire? Így aztán, utazott apraja nagyja. Viszont az utazás piszok olcsó volt. A diák hetijegy 2,70, a dolgozók hetijegye pedig 5 forint volt. Ezekhez kellett egy igazolvány is, ami igazolta, hogy a fénykép tulajdonosa tanuló, illetve dolgozó. Akinek nem volt egyik se, annak 6 forintba került a heti bérlet. Ezért naponta kétszer 1 órát lehetett utazni 4 viszonylatban. A viszonylatokat hétfőn a kalauz kilyukasztotta. Nekem a 2-6-63-HÉV volt kilyukasztva, amikkel mindenhová el tudtam jutni, vasárnap is. A hetijegyre rá volt még nyomtatva hétszer 24 óra, negyed órás felbontásokkal. Az utazás megkezdésekor a kalauz kilyukasztotta az időt, némi ráhagyással. Így valójában egy óra helyett 75-80 percig volt a jegy érvényes. Aki sokat utazott, mondjuk edzésre is járt, az két hetijegyet vett és akkor négyszer jó egy órát utazhatott. Akinek nem volt hetijegye az vehetett egy átszállót, ami 70 fillérbe került, és 4 viszonylatot lehetett vele érinteni, nem visszatérő irányba. Illetve vonaljegyet, amit 50 fillérért adtak. Autóbuszra nem volt hetijegy. Ott az átszálló 1,50 volt, míg a vonaljegy kerek egy forint.

Ilyen körülmények között nemigen volt értelme bliccelni, nem is bliccelt senki. Amikor katona voltam, és 24:00-ig kaptam eltávozás, rendszerint az utolsó busszal mentem be a laktanyába. A buszon kevesen voltak, az álmos kalauz nem fogadta el a vonaljegy árát, csak intett hogy üljek le. Mindenki tudta, hogy a kiskatona illetménye 30 forint, amiből nemigen lehetett ugrálni. Az akkori hírek nem voltak telitömve bírósági ügyekkel, de minden pénzben le merem fogadni, hogy Hagyó Miklós féle BKV csapolás nem fordult elő. Igaz, hogy akasztás járt volna érte.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

28 gondolat erről: „(VM-128) Közlekedés anno

  1. Nemsokára jön a dugódíj , bár addigra a benzin ára miatt úgyis meggondolja magát a sok ember, mikor ül autóba.
    Majd előszedik a sufniból a kerékpárokat – kínai kényelem 🙂

  2. Én a ’80-as években laktam 5 (tan)évig Budapesten (szeptembertől júniusig). Akkor a diák havi buszbérlet, ami mindenre jó volt, 50 Ft-ba került, a villamos havibérlet (a buszok kivételével mindenre jó volt) 40 Ft/hó.
    De mi is sokat gyalogoltunk, főleg éjszakánként. Pl. a Népköztársaság út-November 7. tértől a nagykörúton, a Petőfi-hídon keresztül a Schönherz kollégiumig, de volt amikor pl. május 1-én a Dózsa Gy. útról a Tabánig az LGT koncertre, vagy szilveszterkor a közgáz kollégiumából (Ráday utca) vissza a Schönherzbe, de még sorolhatnám.
    Jó volt járkálni Buda és Pest utcáin, fiatalok voltunk, nem volt gond a gyaloglás, pedig minden hónapban volt buszbérletem 50 Ft-ért, ami akkor pl. 5 kg cukor vagy 10 kg kenyér vagy 6 üveg sör ára volt. 🙂

  3. Gratulálok Tiborbá, minden írásod maga az élmény,de a túléléssel kapcsolatos gyűjteményed űberelhetetlen, még ha fizetős is.
    Ajánlom mindenkinek,,,KÖTELEZŐ jelleggel.
    Aki kimarad az sajnos lemarad.

    Használati értéke a valóságban fillérekkel mérhető!!!!!

  4. 3:
    Mano, nem a gyűjtögetésért fizetsz, hanem a fordításért, illetve a pénzkereséstől elvett időmért. lehetne ingyenes is, de akkor adományozni kellene, vagy fel kellene vállalnom hirdetéseket.

  5. A fent leírt “kocsival mindenhova” jelenség nálunk is tipikus. Nem tudom,hogy sírjak vagy nevessek, amikor azt látom, hogy egyesek az utcánkban gépkocsival mennek A háztól a B-nél lakó szomszédjukhoz(kb. 150-200m).

    BKV: nagy divat manapság szidni, hogy milyen lepukkant, drága, így kilopják belőle a pénzt meg úgy… DE: azért nézzük már meg, hogy egy jegyellenőrzés alkalmával a fele utazóközönség leszáll a járatokról! Állítom, hogy az utasok harmada egyáltalán nem vesz jegyet / bérletet , jó magyar szokás szerint. Csodálkozunk, hogy veszteséges a BKV? Hogy magasak a jegyárak? Hát kéremszépen, persze hogy így van, ha senki nem fizet érte, csak használja…
    A tipikus magyar mentalitás szerint ugyanis: Minek fizetni érte, ha kicselezhető a rendszer? És még én szégyellem magam, és érzem magam hülyének,hogy fizetek érte.

    Ahogy Puzsér kitűnően megfogalmazta : Magyarország az a hely, ahol adócsalással csajozni lehet. És milyen igaza van!

  6. Tiborbá

    “Nagyon jól tudom, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a fenti beszámoló, de én egy kicsit másképp látom a világot, ami hatalmasat változott és nem a jobb irányba.”

    Nem vagy korrekt…
    A 3000 forintot megspóroló tíz percről könnyen lemondasz, de a falu helyi élete idegesít, mert NEKED, aki csak átutazik, 2-3 perc kését okoz…
    Ők születtek ott, élik az életüket…
    Oket meg te zavarod a kipufogógázaiddal, zajoddal, stb… De ők nem mehetnek el 3000 forintért máshova.
    Ne kelljen már azért átalakítani párszáz ember szokásait, hogy neked megspóroljon pár piros lámpát…

    Ez már csak egy morgolódás.

    Az autóhasználat kritikájával egyetértel, csak az felvázolt okokat tartom kétszínűnek.
    Te is mehetnél vonattal.

    De hát PONTOSAN ezért találták ki

  7. Érdekes témát vetettél fel Tibor bá..Anyósom is mesélte,hogy annak idején anno mikor ő is 8-9 éves volt,nyáron minden délben egy kiskutyával karöltve kellet neki ebédet vinni gyalog az apjának Sárospatakról(otthonról)Tolcsvára,(20 km)mivel ott dolgozott helyben akkor az édesapja..(asztalos).
    És annak idején olyan szót hogy NEM ,nem ismertek..

    Most meg még a WC-re is autóval megyünk..Ez igaz..
    De nekem az is eszembe jutott itt a nagy gondolkozásomban,hogy mostanság valahogy az idővel se stimmel valami..Olyan gyorsan telik,mintha tekernék az óra mutatóját..Ami eddig (akármilyen tevékenység)belefért bizonyos időbe,most nem fér bele..Meg sokkal több mindent kellene bele gyömöszölni az embernek az idejébe,mint ugye a régi szép időkbe..A világ is felgyorsult,változott..Mindent gyorsan gyorsan,mégse érünk semminek a végére..Mégis elkésünk,és sokszor hallani hogy “de hát nem volt rá időm”.. 😮

  8. 7. Melike

    “Mégis elkésünk,és sokszor hallani hogy “de hát nem volt rá időm”.. 😮 ”

    Naja.
    Sosem volt ennyi időspórló berendezés…
    Autó, repülő, mosógáép, kávédaráló, számítógép…

    De ennyi idegbeteg se…

  9. 6:
    Ragyogó! Időnként megjavítod saját szubjektív rekordodat. Te mindenkit kritizálhatsz mindenért. Én a lajosmizseieket nem, akikete csak az én kipufogóm zavar, a sajátjuk nem. Aztán írhatsz bármekkora hülyeséget zavartalanul. Valóban mehetnék vonattal, nekem még ingyen is lenne. A házamtól a legközelebbi állomás 8 km és csak gyalog közelíthető meg. Pesten át kellene szállni és várni a csatlakozásra. Kecskeméten gyalog vagy taxival 2 km a házig. Feltételezem, hogy az én koromban senki se véllalna 2 x 10 km gyaloglást és 2 óra helyett 6 órát egy 85 éves anyós megelátogatására. Ehhez elöbb geddon kell. Utána meg maradok a seggemen.

  10. 7: “mostanság valahogy az idővel se stimmel valami..Olyan gyorsan telik,mintha tekernék az óra mutatóját..Ami eddig (akármilyen tevékenység)belefért bizonyos időbe,most nem fér bele.”- Az történik ami előre meg volt írva az idővel kapcsolatban: Mt 24,22
    Még a múlt század második felében elkezdődött a gyorsulása. (Tavaly olvastam olyant hogy a mostani 24 óra a régi 16-18 órának felel meg.) S biztosan ez is egyre rosszabb lesz….az idén már engem is zavarni kezdett, gondolom mert még jobban felgyorsult.(Mérnem kellene ??)Már csak az igazán fontos dolgokra próbálok koncentrálni, a kevésbé fontosakat pedig elhagyni.
    Amúgy nem az óra mutatóját tekerik gyorsabban hanem a világegyetem tágul gyorsulva s ezért telik gyorsabban az idő. Érdemes lenne írni a tavalyi fizikai Nobel díjról és az idő gyorsulása összefüggéséről !

  11. 10 Verita

    Nagy tévedésben vagy ! Nem a világban telik másként az idő, hanem benned. Egyszerűen öregszel. Bocs !:) Gondolj bele. A gyerek, bármit akar, elindul és megteszi. Ezért fért bele annó egy nyári szünetbe olyan sok dolog. Később fiatalként már meggondoltad mikor, kivel, mit teszel. Aztán az idő múlásával, már nem csak az a kérdés, kivel és mikor, hanem az is, hogy van-e kedved hozzá. Lehet persze az univerzum tágulása és az idő valóban összefügghet, de az autód sebessége akkor is ugyanakkora marad Km/órában kifejezve. Az órához mért relativ idő változatlan. Pusztán a Te hatékonyságod romlik.

  12. Technomuzsik, az hogy gyorsult az idő múlása azt mérni lehet. Nézz utána, győződj meg!
    Nem az én szubjektív érzetem, hanem másoké, akiket nálamnál jobban zavar…mindenki tapasztalja a gyorsulást…az életkor abban releváns, hogy aki idősebb, annak több az összehasonlítási alapja, attól függően hogy a gyorsulás megkezdése előtt hány évet élt, amikor még mindenre volt idő…

  13. 12:
    Drága verita!
    Hülyeségeket nem itt kellene elpuffogtatnod. Itt többnyire értelmes emberek vannak. Ha idetéved egy-egy hülye, azt elzavarom. 😀

  14. én nagyon szeretek sétálni, pesten már bárhova eljutok átszállás és metró nélkül a város tök széléről a 173E-vel (aranyba kéne foglalni ezt a buszt) a metrót meggyűlöltem 4 év kötelező használat után ha fizetnének se szállnék rá, mintha fél órát egy nagy liftben töltene az ember (azt is utálom)

    5: “nem vesz jegyet / bérletet , jó magyar szokás szerint. Csodálkozunk, hogy veszteséges a BKV?”

    Nem tudok pontos számokat de a BKV tartozása és a jegybevétel között 3:1-hez arány van, ez kb azt jelenti, hogy ha 3 évig mindenki !! bliccelne akkor lenne ennyi az elmaradás ez egyszerűen lehetetlen. Hányszor kéne nekem bliccelnem hogy Sz.-né Szilágyi Eleonóra 100 milliós végkielégítését behozzam? Mert én bizony bliccelek sokszor, nincs hol jegyet venni. Egyébként a BKV bevétele cirka 10%ot emelkedett idén, ennyi ember ült át kocsiból buszra, plussz akik bliccelnek.

    jah mégvalami, szerveződik mostanában ilyen bliccelők közössége, ne dőljön be neki senki egyszerű piramisjáték.

  15. Tisztelt Tibor bá’ ! Többiek…
    Én megmondom őszintén ,megtanultam azokat a járatokat ahol nincs ellenőr.Nem azért,mert nem lenne rá pénzem,de pofátlanságnak tartom a 320 Ft/jegy árat.( Jó ha sietek,én a metrót veszem igénybe.)Ugyanakkor,a cég veszteséges,állami támogatásra szorul ! Tavaly hány millió forintot osztottak ki ,,jutalomként” ? Ha ez nem nevetséges,akkor mi az?

    Naponta gyaloglok tudatosan, 2-3 kilométert. Afrikában szoktam rá,és jobban érzem magam .
    Szóval gyalogolni jó !
    További, szép estét !

  16. Mindegy. Hogy a BKV miért veszteséges tulajdonképpen lényegtelen, amit mondani akartam az általánosabb. A lényeg, hogy pontosan ez az a mentalitás, ami megront mindent. Ennek az országnak a fele adót csal, (az ország másik felének nincs rá lehetősége.) És a korrupció is ugyan itt kezdődik.

    Benned keletkezett egy kognitív disszonancia (bliccelsz -> nem vagy becsületes), és azt próbálod feloldani. “Mert én bizony bliccelek sokszor, nincs hol jegyet venni.” Veszel egy tömböt, magaddal hordod és kész, több évig érvényes! Még jó nincs minden utcasarkon jegykiadó automata.

    És azért (is) tartunk ott ahol tartunk, mert mindenki a másikra mutogat. Aki betartja a szabályokat, az jogosan mutogathat. Viszont aki kicsiben csal (ugyanazt teszi, mint ők ott nagyban) az milyen jogalapon mutogat bárkire is??

  17. 17:
    Nem kívánom cáfolni azokat, amiket felhozol, de ha valaki (például én) 10 éves kora óta azt hallja, hogy majd jó lesz csak addig húzd az igát, közben az elit hülyére lopja magát (lásd Sziget megjegyzése), a bíróságon, gyámhatóságnál, annak van igaza, aki fizet, ha a hatóságok az intézkedésért tartják a markutak, ha az intézkedő rendőr zsebre dolgozik, ha az elvileg ingyenes gyógyellátásért boritékolni kell, akkor én ha 70 év után még mindíg becsületes vagyok, simán hülyének értzem magam.

    A rendcsinálást a politikusoknál kellene kezdeni. Az elmúlt 22 év valamennyi pártjának, valamennyi vezetőségét börtönbe zárni lopásért. Aztán meg lehet tisztítani a közéletet, és amikor minden tiszta, akkor kell rászállni a kisvállalkozásokra, hogy ne csaljanak adót és végül az utca emberére, hogy ne blicceljenek.

    De amig, például egy Kuncze Gábor, akinek Pintér Sándor megfelelt belügyminiszternek, aki alatt Tocsik 800 milliót mart fel nagyrészt a pártja számára, szóval ha egy ilyen Kuncze Gábor most új párton töri a fejét, mert az SZDSZ már hulla, annak a nevében már nem lehet lopni, addig itt lofasz lesz nem konszolidált társadalom. A megtisztuláshoz egy borzalmas pollgárháború, öldöklés, felfordulás, a javak ujra elosztása kell. Másképp nem megy, mert a hatalmát az uralkodó elit soha, sehol nem adta át szép szóval. És ne feledd, a kormány váltás nem elit váltás. A szavazás csak egy népnyugtató játék. Semmi nem fog változni. Kicsit többet kap az alja, és egy kicsit többet vesznek el a felső középosztálytól. ENNYI.

  18. 18: “De amig, például egy Kuncze Gábor, akinek Pintér Sándor megfelelt belügyminiszternek”

    Ez valami híres Kuncze idézetre utal, amiről lemaradtam? A Pintér csak Orbán-kormány alatt volt belügyminiszter. (belügy-miniszterként kéne írni, nem?) 1996-ig volt országos rendőr-főkapitány, ez részben beleesik az első MSZP-SZDSZ regnálásba. Csak próbálom megfejteni az idézett mondatrészed jelentését.

  19. Én csak azt rühellem, de irtózatosan, mikor arra hivatkoznak, hogy ilyen a magyar mentalitás. Ez csak egy alávaló propaganda.
    A magyar mentalitás nem ilyen. Meglehet, hogy sokan lógnak a BKV-n, de ennek okát leírta Tibor bá’. Túlságosan drága a jegy ára. Ha nem kerülne többe egy százasnál, mindenki kipengetné. Ha én a nővéremékhez megyek, akik Békáson laknak, akkor Metró, aztán HÉV. Ez két jegy, oda-vissza 4, ha a gyerekeket is viszem, akkor 12. 12X320 az közel 10l benzin ára, amiből még városban is elmegyek 100 km-t. Ehhez nem kell zseninek lenni, hogy ez nem normális. Ergo, ha megyünk, én bliccelek, a kicsit ovisnak hazudom és csak a nagynak veszem meg a jegyet, ami szerintem reális ár lenne hármunkért is. És mindezek mellett becsületesnek tartom magam. Akkor lennék becstelen, ha nagyobb összeggel támogatnám ezt a tolvaj bandát.

    Egyébként meggyőződésem, hogy ezt a technikát direkt alkalmazzák, hogy belekényszerítik a kisembert az apró törvénytelenségekbe. Mert ha az ember érzi, hogy ő sem teljesen tiszta, nem lázad olyan nyílt szívvel a nagyobb gazfickó ellen. Sunyi kitervelt módszer ez, és annyian bedőlnek neki. 🙁

  20. 19:
    Összekevertem a dolgokat. Kuncze volt a belügyminiszter és nála volt Pintér Főkapitány, nyilván meg volt az oka, hogy miért.

  21. 12.

    a valasz szerintem nagyon egyszeru. Egy konkrét idő intervallumot minden ember tudat alatt a sajat eletkorahoz meri.
    Egy 10 eves gyermeknek egy ev a teljes eddigi eletenek az egy tizede. Egy 60 evesnek ez az ido az eletenek az 1/60 resze. Szerintem ezert erezzuk az eveket egyre rovidebbeknek.

  22. Mi ma egy átkozott meredek szerpentinen tekertünk fel tökig pakolt fekvőbringákkal, és közben a nepáli teherautók sűrű fekete füstöt okádtak, és kegyetlen hangosan dudáltak, mint az őrület, állandóan (itt ez megy index és tükörhasználat helyett). Közben gondolkodtam ezen az írásodon is. Régen lassabb, kevésbé őrült, és zsúfolt világ volt, az emberek nem rohantak, jobban tudták élvezni a mát, így pl. egy hosszú sétát is. Ma az átlag ember nem engedi meg magának a sétát, de még csak a kerékpárt sem, hisz “nincs arra idő”, mert annyi mindent kell(?) csinálni. És közben elpörög az életünk a francba. Busszal egy fél nap lett volna ez az út, ami kb. 200km volt és ki tudja, hány ezer méter szint. Repülővel talán fél óra se… Biciklivel 4 nap volt, közben megfőttünk, többször megpurcantunk, de most semmiért sem adnám ezt a négy napot, csodaszép volt, és sok szépet láttunk, tapasztaltunk, arról nem is beszélve, hogy most igazán értékeljük, hogy ideértünk.

    Egyszer egy dunántúli kerékpártúrán egy vidéki kocsmában egy idős bácsika megkérdezte tőlünk, hogy “De miért nem mentek busszal?” – és nem tudtuk vele megértetni a valászt. Pedig idős volt… De ez a mondat nálunk viszont szállóigévé vált, és most is sokat emlegettük. A buszt és társait csak “teleport”-nak hívjuk, mert ha használjuk (azért szoktuk mi is), akkor kicsit úgy érezzük, elvész a lényeg, amiért elindultunk, az út.

    Az a baj, hogy ma az emberek rohannak, és sokan elfelejtették, hogy “az út a lényeg” (vagyis maga az életünk) és nem a cél, amire mindig koncenrálunk. Ha majd leszállok a buszról, odaérek a kocsival, akkor majd jó lesz… Az, hogy közben károsítom a környezetem, és elfelejtem a pillanatot élvezni, kit érdekel, oda akarok érni!

    A teherautókra visszatérve: szívesen belenéztem volna mondjuk 10-nek a bendőjébe. Tuti, hogy 10-ből 8 totális hülyeségeket szállított, amire igazából nem lenne szükségünk, ha nem táplálták volna belénk, hogy arra szükségünk van. Mennyi felhajtás, igazából semmiért… Fura világunk van.

    Csak így tovább Tibor bá’, ezt az írást is nagyon élveztem! Nem mindegyiket olvasom el, és nem mindegyik tetszik, de ez tetszett, ahogy a sok VM is, szóval hajrá tovább! 😉

  23. 24:
    Valóban, elég nagyfokú bölcsesség kell annak belátására, hogy kell egy cél, de nem a cél elérése, hanem az odavezető út a boldogság. És, ha elérted, a legokosabb, ha azonnal kitűzöl egy másikat. Bizony, nagyon oda kell figyelni, mert különben az élet csak úgy elillan melletted. – Egy apró tancs Árpi. Készítsetek sok-sok fényklépet. Nem azért, amit mondani szoktak, hanem azért, mert a fényképek időről-időre történő áttekintése segít az emlékek megmaradásában. Amiről van kép, azt nem lehet elfelejteni. Majd meglátod.

  24. 25: Nekem a képernyőkímélőm képek vetítése. 2500 kép van abban a mappában. Véletlenszerűen visz el térben, időben.

    24: Pokharában van szállás-, kajáldatippem, ha érdekel.

    Szerintem még ott az egyik legértelmesebb a teherautók szállítmányösszeállítása. Mármint Nepálban. Lévén elég szegény ország, leginkább élelmiszert fuvaroznak. Rizsből sem önellátó.

    A buszon, vonaton is lehet ismerkedni, nem vész el az út, főleg, ha fél-másfél napos utazás. Ha már Nepálban vagy, ne hagyd ki a busztetőn utazást! Irigykedek ám piszkosul.

  25. 24. Árpi Jó Bringázást!

    Az EMBER életében megvan az ideje a gyaloglásnak, bringázásmak, buszozásnak és a repúlőzésnek is. Egyike sem szabad kihagyni, mer tannyival szegényebbek vagyunk. Értem ezt szó szerint, de átvitt értelemben is.

    Ha éppen nincs bérletem, mindig veszek jehyet a BKV-n. Az ember kis dolgokban legyen mindig becsületes! 🙂 Az ellenőröket imádom. Mióta tökig van velük a metró, sokkal kevesebb a gyökér, a zsebes-cigány, meg a büdös ember. A Metró amúgy is a legnagyobb emberi találmányok egyike. Engem pl. az Aggteleki Cseppkőbarlangra emlékeztet. 🙂

  26. 4 évig jártam középiskolába Kecskemétre, és mindig ugyanazzal a busszal mentem, mindig ugyanazzal a sofőrrel. Egyszer a koleszban hagytam a diákigazolványom, és már készültem is, hogy egész áru jegyet vegyek, de a sofőr nem hagyta, azt mondta tartja a hátát. Nekem nagyon jól esett, főleg mivel nem voltak ritkák az ellenőrzések, és sok is lett volna a dupla áru jegy. Az volt a reakciója, hogy ne szórakozzak már, tudja, hogy diák vagyok, éppen 3 éve járok az ő buszával. 🙂 Ez a kiskatonás részről jutott eszembe. Akad még ilyen 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük