(VM-115) Áram nélkül

Tibor bá’ vissza a múltba online

 El tudod-e képzelni, mit jelent egy tartósabb áramkimaradás? Szerintem, aligha. 12 éves koromig a VII. és a VIII. kerületben laktunk (akkor még csak 14 kerület volt, a többit Rákosi csinálta, 1950. január elsejei hatállyal). Elektromos áram természetesen volt, egészen pontosan 110 V-os egyenáram. Nem tudom megmondani, hogy miért esett erre a választás, de ebből valami világosan kiderült, az elektromos áramot kizárólag a gázlámpák helyettesítésére vezették be. Magyarul az áramot elsősorban világításra használták. Nem mondom, hogy egyenárammal nem lehet hajtani villanymotort, de nem az igazi. Viszont nem is igen volt rá szükség. Porszívó helyett a háziasszonyok vagy a cselédlányok a szőnyegeket a bérházak udvarán felállított porolókhoz cipelték és bambuszból fonott prakkerekkel püfölték, hogy a por kiszálljon belőlük. Igaz, délelőtt 10       után a porolás nem volt megengedve. Elektromos hűtőszekrény? Fene, minden másnap jött a jeges, aki táblákban árulta a jeget, az asszonyok pedig vájdlingba kérték, egy kicsit összetörve, és becipelték a jégszekrényükbe, ami tényleg szekrény volt, benne jéggel. A „szórakoztató elektronika” elnevezésű halmazba csak a rádió tartozott, ahol a „középhullámon” sugárzó Budapest I. és Budapest II. volt zavartalanul fogható. Aki ennél igényesebb volt, az foghatta még Wien-t, Beograd-ot, és hason távolságú egyéb adókat, de akkor antenna címen egy drótot ki kellett feszíteni az udvaron keresztül, az első és harmadik emeleti gangkorlátok között, aztán be a lakásba a „csúcs-szuper” vevőkészülékhez, ahol a hangolást egy varázsszem segítségével lehetett megejteni, mindenfajta süvítés, és recsegés mellett. A bejárati ajtón lévő csöngő is árammal működött, de nem feltétlenül a hálózatról, hanem a korábban felszerelt Leclanché-elemről. Elektromos rezsók nem voltak, gázrezsó volt minden háztartásban. A fürdőszobákban pedig 5 literes gázbojlerek. A fürdőszobák (hengeres) kályhákkal voltak felszerelve, amibe be kellett gyújtani, hogy legyen bennük meleg víz. 50-100 literes, elektromos, hőtároló bojlerek nem léteztek. Még a vasalók is gázra működtek, de inkább a faszenes vasalókat használták. Ilyen körülmények között a 110 Volt nem volt hátrányos, amikor azonban a teljesítmény igény növekedni kezdet a feszültséget átváltoztatták 220 Voltra, amit nem oly rég a 230 Volt követett. Ez a fővárosra volt jellemző és a vidéki nagyvárosokra. A falvakban nem volt áram, se a nagyvárosok környékén elterülő tanyákon. A falvak villamosítását Rákosi fejezte be, mert Lenin elvtárs azt mondta, hogy szovjethatalom plusz elektromosság, egyenlő kommunizmus. Hülye meghatározás, de történetesen hasznos, ugyanúgy, mint a tanulni-tanulni-tanulni (Lenin). Természetesen vidéken is csak világításra használták a villamos áramot, és persze rádiózásra, ahol volt rádió. A főzésre vagy sparheltet használtak, vagy petrofort, ami petróleummal (gázolaj) üzemelő mini sparhelt volt.

Nem az árammal volt a baj, hanem nem voltak elektromossággal működő eszközök. A nem túl távoli jövőben pont ellenkezőleg lesz. Teli leszünk elektromosságra üzemelő biszbaszokkal, de nem lesz áram. Milyen volt, és milyen lesz? KÉNYELMETLEN. Azt már említettem, hogy porszívó helyett püfölték a felfüggesztett szőnyegeket. Nem csak fáradtságos volt, de messze nem hatékony. Meleg vízhez be kellett gyújtani egy kályhába. Mosógép helyett fateknő volt, aminek a falán lehetett súrolni gyökérkefével. Az ágyneműket viszont hatalmas üstökben kifőzték. Vidéken nem volt jeges, ástak tehát vermeket, és oda tették hűlni azt, aminek hűlni kellett. Persze nem 0-8 °C között, hanem 15 °C körül. Ebből származott néhány kényelmetlenség, amire nem is gondolnátok. Például a frissen vásárolt tejet azonnal fel kellett forralni, hogy ne savanyodjon meg. A felforralt tejen rajtahagyták a vastag fölét, ami megakadályozta, hogy erjesztő gombák behatoljanak a – most már – steril tejbe. Ha kellett valamihez tej, akkor a föl alól merőkanállal ki kellett halászni a tejet, aminek persze más volt az íze, mint a nyers tejnek, de speciel ez nem érdekes, mert a mai tejeknek se tej az íze. A frissen vágott állat húsát azonnal kellett fogyasztani, vagy tartósítani kellett, például lesütéssel. Éppen ezért a disznóvágások télen voltak, amikor a spájz is elég hidegnek bizonyult. Erről jut eszembe a 20-30 kiló kolbászhoz szükséges hús ledarálása természetesen kézzel történt, mert villanydaráló ismeretlen fogalom volt. Nem volt rossz az a daráló tekerés, csak kissé fárasztó és unalmas.

Szóval az elektromosság nélküli világ nem lesz egy élvezet az után, amiben most élünk. 1945-ben megtapasztalhattam, hogy milyen. Természetesen legjobban a világítás hiányzott, főleg azért mert az áramtalanság a tél közepén következett be. Januárban már délután 4 kor kezd erősen szürkülni. Ilyen korán még a gyerekek se fekszenek le. Kell tehát világítás. Volt is. Gyertyák, mécsesek, petróleumlámpák. Roppant romantikus, ha nem kényszer. Különben egy-egy gyertya itt-ott a lakásban elég ahhoz, hogy ne ütközz a bútorokba, de különben nem sokat ér. Persze lehet egyetlen gyertya mellett is olvasni, ha különben fiatal vagy és kitűnő a szemed (ebből persze már kinőttél, vagy ki fogsz, mire oda kerül a sor. Vagyis petróleumlámpa mellett lehet tanulni, de gondfeledten könyvet olvasni, azt már nem. A rádió felfedezése komoly változás volt az emberek életében, főleg mert nem feltétlenül kellett hozzá elektromos áram. Könnyen lehetett készíteni úgynevezett „detektoros” készüléket, ami – tudtukon kívül – a félvezető elven működött, és roppant egyszerű volt. Cipész inasok is meg tudták csinálni. A rádió igen népszerű volt, mert jól ki lehetett használni. Sok hangjáték volt benne, rengeteg közvetítés, ismeretterjesztés, és zene, zene, zene.

A tanyákon, falvakban az emberek  nyáron a nappal keltek és nyugodtak. Az ősz és a tél jelenthetett volna elfoglaltsági gondot, de a társadalmak megszerveződtek a gyakori összejövetelek mentén. A többi időt pedig kitöltötte a munka, mert az élet főleg abból állt. A mai ember válláról az elektromos energia sok gondot levesz, amelynek elvesztése fájdalmas lesz. Nézzünk néhány példát. A téli fűtőanyag nyilvánvalóan tűzifa lesz. Manapság egy erdei fa kivágását egyetlen ember végzi kb. 1 perc alatt egy láncfűrész segítségével. Ehelyett majd ketten fogják kivágni a fát egy-egy fejszével, amelyekkel váltogatva fognak csapásokat mérni a megfelelő helyre, akár 10 percen keresztül is. A kivágott fákat le kell majd gallyazni, természetesen kézifűrésszel. Ugyancsak kézifűrésszel kell 4-5 méteres darabokra vágni, és állati erővel kivontatni az erdőből. A két kitermelés között a különbség ég és föld.

De nem csak a mindennapi élet lesz nyomorúságos, az egészségügy is. Az gyógyászati diagnosztikus berendezések kivétel nélkül mind árammal működnek. El se tudom képzelni mit fognak csinálni. Nyilván tűzön-vízen át legalább annyi áramot fognak generálni, ami ilyen létfontosságú helyek ellátására elégséges. Röntgen, ultrahang, EKG nélkül már volt gyógyítás, amikor az átlagos élettartam 40 év alatt volt. Modern gyógyszerek helyett majd füveket fog pancsolni a felcser. Majd feltaláljuk magunkat. Különben gyerekkoromban én láttam olyan sterilizáló „edényt”, ami alatt spirituszláng adta a hőt, mert nem volt mit bedugni hova. Varrógépet lehet lábbal is hajtani, ez vonatkozik a köszörűre is, ha kimegy a kés éle. A malmokban az őrlést majd megoldják gőzgépekkel, volt már ilyen. Láttam én már 300 literes teli hordót legurítani lovas kocsi platójáról gurtni és egy erős létra segítségével. Csak két ember kellett hozzá, meg némi gyakorlat. Na, majd megtanuljátok.  

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________  

Éljetek a lehetőségekkel!

32 gondolat erről: „(VM-115) Áram nélkül

  1. Mi kézi darálóval daráljuk a kolbászba és hurkába valót, ki lehet bírni. Sőt, még a szőnyeget is püfölni szoktuk – a porszívó adott esetben nem ér semmit. (Minden télen, nagy hóban és kemény fagyban kivisszük a szőnyegeket az udvarba, a gyerekek ugrálnak rajta, kirázzuk és mintha új lenne. Meglepő, micsoda mocsok marad utána a havon, a heti porszívózás ellenére…)
    Számomra inkább az a kérdés, az áram okozza-e a geddont, vagy a geddon okozza az áramhiányt?

  2. 1:
    Persze, hogy mindent leht csinálni kézzel. Lehet habot verni vagy megfejni a tehenet, de ezektől a nagy többség elszokott, hiszen már a fogkefe is elemre működik egy jó ideje. 🙂

  3. Tapasztalatom:
    1 évig éltem hűtő nélkül, panelházban. Rettenetesen meghíztam a nyári időszakban, aminek az volt az oka, hogy ami meg lett véve azt nem lehetett sokáig tartogatni mert megromlott. A kaját nem dobunk ki elv miatt mindig minden el lett fogyasztva szinte azonnal, mert nem lehetett beosztani. Télen nem volt gond, kitettem az erkélyre a cuccot és az volt a hűtőszekrény. El lehet lenni tehát hűtő nélkül, de ahhoz folyamatos élelem utánpótlás kell nyáron.
    Húsdarálás nálunk és akiket ismerek, mindig kézi erővel ment, kézi darálóval. A mák meg a dió darálás is.
    Az áramkimaradás szerintem egy kicsit összehozhatja majd az embereket. Ha nincs tv meg számítógép akkor unalmukban biztos elkezdenek majd beszélgetni, meg pletykálni. A nők imádni fogják.
    Meleg víz meg nem kell olyan sok mint azt sokan gondolják. 5-6 liter melegített víz, szappan, szivacs (ajánlom a szivacsot mindenkinek geddon idejére, legyen mindenkinek a családban legalább ketttő) elég ahhoz, hogy az ember megmosakodjon. Ez is tapasztalat. Egy hónapot bojler nélkül éltem.

  4. Egy kis pánikkeltés… 🙂
    http://blogspot.com/aram-nelkul-mar-nem-tudunk-élni.html

    Amúgy igen, tele vagyunk elektromos cuccokkal. Szinte kivétel nélkül minden árammal megy. Csak az a baj hogy áram nélkül használhatatlanok, olyan eszközök amik meg áram nélkül is segítik a munkánkat nem nagyon vannak.
    Most ha belenézek egy katalógusba akkor látszik hogy akkumulátoros sövényvágó, benzinmotoros permetező, elektromos kapálógép stb stb-et árulnak. Jelen pillanatban nem is kapható vagy jobban megéri az elektromosat venni mint a hagyományost.
    És geddon esetén nem mész semmire egy elektromos késsel vagy konzervnyitóval… 🙁

  5. A nagy Jugó bombázások alatt, 1999-ben sikeresen megtapasztaltuk a napi 16 órás áramkimaradásokat egy jó hónapon keresztül. Érdekes volt…Igen, már a húsok lesütésén tanakodtunk mi is. Ne se mondjam, hogy a az áram megjövetelekor keletkező feszültségingadozás hány gépet tönkretett. Tévéktől hűtőig sok ketyere kinyiffant. Ekkor készítettem életem első feszültségátalakítóját 12VDC-ről 230V váltóra 🙂
    Na mindegy – elkényelmesedtünk, na.
    Bár szerintem lesz áram, de messze-messze nem annyi, mint most. Az infrastruktúra megvan, csak táplálni kell a hálót. Amivel lehet. Azt gondolom, lesz áram, de kevés és derága. Én kábé 90%-os visszaesést saccolok az áramnál (miután elhullott a férgese és stabilizálódott a helyzet). És hol van még a többi, fosszílis energiával dolgozó gép a gázrezsótól, motorfűrésztől az iskolabuszon át a munkagépekig!
    Na, itt az ideje az újabb technológiai áttöréseknek! Ha persze lesz olyan, aki valamit is áttör.
    Még valami – két éve jártam a Szent-Antal Bazilikában Pádovában és a szám tátva maradt, hogy a XIII-XIV században milyen mérnöki tudással és mesteri fifikával, furfanggal, eszközökkel építették meg e remekművet(is), modern gépek, számítógép stb. nélkül! Hát valami csuda.

    Ideje, hogy visszeszerezzük azt az igazi tudást, amit már elvesztettünk.
    Mert az egyén tudása (a túléléshez) egyre kisebb – már akinek van ilyen – gépektől való függősége egyre nagyobb.

  6. Volt már róla szó, a város ilyen helyzetben halálos kelepce. De nem kell ahhoz feltétlenül városban lakni, hogy szűkös napoknak nézzen elébe az ember.

    A “korszerű” fűtési rendszerek, az ivóvíz, sőt néhol a szennyvízellátás is mind áramfüggő. Biztosan elsőre totál hülyének néznek majd, de szerintem jó előre kérdezzük meg a “művet”, mennyi ideig tudja garantálni a szolgáltatást az áram elmúlása után, illetve azután hogyan kívánja megoldani.

    Tartós áramszünet helyzetben nagy sokk és “biztonsági kihívás” lesz a közvilágítás hiánya. Persze lesznek mindenféle ügyes kütyük, rázós-, tekerős-, napelemes zseblámpák, amikkel lehet gyalogosan közlekedni, de az korántsem ad olyan biztonságot. Részben érintetted Tibor bá’. Ez hogyan volt?

    Másik a kommunikáció drasztikus beszűkülése. Korántsem a tévé-, GPS-, internet- és fészbukk függőkre gondolok, akik kínos elvonási tünetekre számíthatnak. (erigyvisszadolgozni!) 🙂
    Hanem arról, hogy nincs kenyér (se) a sarki közértben és meg kéne valahogy tudni, hol lehet legközelebb. Egy távoli városszéli teszkóban még állítólag maradt valamennyi? De bizonytalan infó és egynapi járás. Netán felállítottak a szomszédos kerületben egy gulyáságyút de fogytán a muníció bele? 🙂 Hogyan szerzünk tudomást róla időben?

    Tartósítás+: Nálunk a faluban volt uradalmi jégverem. Tulajdonképpen egy hatalmas pince. Télen hetekig vágták a jeget közeli tavakról, patakokról, és hordták a fogatosok bele. A leírások alapján nehéz és fáradságos munka volt/lesz.

    Tej+: azon frissiben beoltom kefirkultúrával, majd a 15°C-os kamrában elvan egy hétig is. (talán tovább is, de addigra elfogy, bármennyit csinálok 🙂 )

    Amire szerintem roppant nehéz felkészülni, az az esetleges pánik. A birka tömeg váratlan, kiszámíthatatlan, hisztérikus reakciója. Talán megelőzni lehet. Ne legyünk ott.

  7. üdv Tibor Bá és Mindenki
    Egyszer béreltem egy putrit a “nyóckerben”, ahol egész télen rossz volt a bojler, és ha beleálltam a kádba és megfogtam a csapot, rázott. Tehát volt áram, csak rossz helyen.
    Persze nem estem kétségbe, mert jómagyar gyerek, ha seggbe rúgják is, mindig talpra esik.
    Ezért a szomszéd utcában lévő edzőterembe jártam fürödni /persze szauna, jakuzzi, MINTHA gazdag lennék/, ahová gyelog mentem, még a trolira sem ültem fel, MINTHA nem lenne áram az utcán sem.
    Persze a Geddon duplán jön minimum, ezért a gáztűzhely is tropa volt, tehát + 50 m-t gyalogolva a kínaiba jártam enni, ahol MÉG volt áram. Ha pedig, pedig a depresszióm nem engedett ki az utcára sem, akkor konzervet melegítettem a gázkonvektoron, mert jómagyar gyerek a Találmányi Hivatal nélkül is feltalálja magát.
    Konklúzió: áram mindíg lesz, csak tudd megfizetni és tudd hogy helyileg hol van. 🙂

  8. Én abba a szerencsés helyzetbe vagyok,hogy a házban van két lakásom.Nem ezért,hanem mert a két lakás közt ,ha az egyikből felmész a másikba,ugrasz ötven évet.Az alsóba a nagynéniék laktak,és ugyanúgy van a mai napig hagyva minden,mint mikor ők laktak benne..tehát a kézi varrógéptől a faszenes vasalóig minden van..Fateknő,cserépkályha,mindenféle sütöde,darálók,hurka,kolbász töltők,meg az a tili-toli,amivel szőnyeget lehet takarítani kézzel..stb.
    Anyósom azt mesélte hogy ők nyáron a kútba engedték le a hűteni valókat..

  9. Tibor bá’
    Egy jó felkészítő tábort is lehetne szervezni. Vissza az elektromos energia előtti időkbe. Nem tudom kinek lenne erre megfelelő területe, helye. Hogy mi igazán megérezzük ennek csak a leheletét is, minimum egy hónapig kellene ilyen körülmények közt élni. Egy hónap alatt azért megismerné az ember saját magát, megtudná mennyire is van elkényelmesedve, milyen fizikai és pszichés állapotban van. Biztos mindenki le tudna szűrni belőle magának néhány tapasztalatot. Egy ilyen helyen aztán tanulni is lehetne rengeteget. A felkészülést igazán segítené azoknak, akik részt vennének benne.
    Persze nem mutatná a tényleges hatást, mert mindenki tudatában lenne, hogy csak egy kis időt kell így eltölteni, s ez hamis képet is adhat magunkról, mert egy hónapig azért mindent ki lehet bírni. Még lehet, hogy lennének emberek, akik kipihentebben mennének haza, mint egy, két hetes európai körutazás után. 🙂

  10. 9. Két kilométerre a legközelebbi településtől, fél kilométerre a legközelebbi kúttól a “Zempélén” peremén egy Erdélyből áttelepült faház. Áram nincs, lehet kisérletezni az önellátással. Ez megfelelne? Most keresnek juhászt ide. 😀

    8. Melike!

    Ez nagyon szép, de ilyet nem szabad közzé tenni, külnösen ha lenyomozható, hol laksz. Azt hiszem, olyan idők előtt állunk, amelyekben az óvatlanság olyan luxus, melyet nem engedhet meg magának az ember 😉

  11. 10!
    Ez pont Te mondod, aki jársz erre? 🙂

    De most akkor nem lehet őszintének lenni?Mert akkor írok még nagyobb hülyeséget mint eddig.. 😀

  12. Nálunk kb 6 hónapig nem volt bojler (tavasz-ősz között) De mivel a fürdőszoba átépítés miatt száműzött vas kádat nem dobtuk ki így azt felhasználva mégpedig úgy,hogy a közepén kialakítottunk egy kb 70-80 centis tűzteret ami 3 oldalról zárt volt a bontott téglák által és kerti gallyakkal és fahulladékkal kb 20-30 perc alatt felmelegítettük a vizet 40-50 fokra bár néha több is lett:)
    Több vizet használtunk mint a zuhanyzásnál de mivel a kád a kertben volt így a víz nem a csatornába ment hanem locsolásra és az áram ami meg lett spórolva bőven fedezte a plussz vízfogyasztást.Na meg elég érdekes lehet elsőre de mi mosogattunk is benne mert a konyha is szét volt bontva szóval egy ilyen vaskád sok mindenre jó:)
    A dugó egyszer se olvadt ki…a fürdés közben pedig az alulról felszálló gőz tovább növelte a kényelmet.
    Teljesen jól használható esőben is mert a kád védi a tűzet is.
    Fentieken felül még fedezéknek is jó:)Aki tud szerezzen be egy ilyet 5-15 között még akad bár egyre kevesebb.

  13. ha néhány órás áramszünet van, mindig azt szoktam figyelni magamon és a családtagokon, hogy mennyi ideig tart az agynak ezt megjegyezni, megszokni.
    van amikor még egy félóra múlva is a botmixerért nyúlsz, pedig már amikor a konyhai villanykapcsolót megnyomtad , sem történt semmi… 🙂

  14. néhány hete/hónapja volt a DUNA-n egy régi magyar FF-film. éppen akkor kapcsoltam oda amikor egy katona belépett a konyhába és (gondolom) sok-sok idő után találkozott a kedvesével.
    – Kér egy kávét? – kérdezi a lány.
    – Az jól esne. – válaszolja a katona.
    – Rögtön főzök magának ! – mosolyog a leány.
    és a lány leguggolt és elkezdett fát aprítani a sparhert-be.

    remek volt !

  15. hmm. áram nélkül.
    Legalább lesz időm olvasni kicsit.

    Kést élezni nem feltétlenül kell elektrische köszörűn, elég egy normális fenőkés, esetleg vas.
    Mosni kézzel is gyönyörűen lehet.
    A főzéshez elég egy kis tűz, meg 16 db tégla.
    Meleg víz. fogsz egy nagy vasedényt, melegítesz benne x liter vizet, aztán adott hőfokra kevered, majd lefürdesz.
    Kenyérsütés. én dagasztom be kétnaponta az asszonynak a kenyeret. ő pedig kisüti egyenlőre gázsütőben.

    Részemről is némi árammentességi tapasztalat. katonaként nem volt meleg vizünk. az egy évemet úgy szolgáltam végig, hogy csak a hideg vizes csapot nyitottam meg. Megszoktam, és mikor szereltem, még pár hónapig rutinból otthon is úgy fürödtem. Mikor kicsi voltam, öreganyáméknál mikor nyaraltam, lavórba fürdött le a brigád. a spór melegítette a vizet, mi meg váltottuk egymást a lavórban. természetesen a víz cserélve volt.

    túlélőeszközök: spór – fűtés, főzés. mobil kemence-dettó. kandalló-ha jó kialakítású átmenetileg főzésre is jó lehet, de főleg fűtésre.
    Akinek központi fűtése van, variálja át etázsra. Áram nélkül sem fog megfagyni, ha van tüzelő.
    ismerkedjetek a rakétatűzhelyekkel. Neten rengeteg anyag van róluk, bár főleg amcsi cucc, de érdemes bíbelődni velük. Világítás. Nem hiszem, hogy geddonos időben pont az kell majd, hogy a teljes sötétségben magadra hozd a bajt a világítással. Jobb lesz akkor meghúzni magad csendbe.
    Geddon esetén nem a családoknál lesz érdekes az áram kérdése, hanem a kórházakban.
    Mindenféleképpen óriási lesz az elhullás, amikor elmegy az áram. A kórházakban lévő, gépektől függő emberek lesznek az első kör. utána a friss sebesültek, akik éjjel fognak megsérülni, esetleg akiket műteni kellene.
    Régebben ajánlgatva lettek a különféle gyógyszerfajták a blogon. No, ajánlom felvenni közéjülk a lidocain-t. Ha nem lesz fogorvos, bizony bele fogsz őrülni, ha elkezd fájni a fogad. Geddonban nem épp a legjobb egy fogfájás. Ha mást nem is, de legalább azt tanulja meg mindenki, hogy hogyan kell kihúzni a fogat, ha gebasz van. Inkább fog nélkül, mint döglötten.

    Világításhoz még annyit, hogy tanuljatok meg gyertyát készíteni. Tibor Bá, erről lehetne is egy jó kis túlélős poszt. Világító alkalmatosságot már kínáltál nekünk olaj alapon. Gyertyakészítéshez nem értesz véletlenül ? 🙂

    Esetleg még a jégvermekről is szívesen olvasgatnék valamit, mert helyem is lenne rá, meg kedvem is, hogy elkészítsem.

  16. 16:
    Még van ahol lehet kapni padlóviaszt, parafint. A gyertyakészítés nagyon egyszerű. Parafint felmelegítesz megolvadásig. Fogsz egy kanócot és belemeríted a parafinba, majd kihúzod, és vársz, amíg a kanócra ragadt parafin megfagy, akkor újra merítesz és újra és újra. A kanócra ragadt parafin egyre vastagabb lesz. Akkor állsz le vele, amikor akarsz. A kanócnak pamutból vagy kenderből, lenfonalból kell lenni. Műanyag, gyapjú nem alkalmas anyag.

  17. 10. Molnár Géza
    Egy hónapig a nyári időben biztos életben maradnék, de hogy az állatállomány egy része nem, az is biztos a hozzáértésem következtében. Aztán meg én sem, mert a gazda felakasztana. 🙂

    Ez azért is jó példa, mert hiába gondolom, hogy mi mindent tudok egy esetleges elektromos energia nélküli világban is, csak rész ismereteim vannak, az egészet nem látom át. Míg régen az emberek az egészet látták, mert az állattartás és növénytermesztés az ehhez szükséges szerszámok nagy részének elkészítése, karbantartása egy egységben volt. Ma felborult ez az egész látás. Mindenki csak részeket ismer még a maga szakterületén is sokszor. Elveszett a polihisztoriság, ami egy ilyen élethez kell. Nem fognám pl. az időjárás változásának jeleit, ami fontos lenne, hogy az állatokat védett helyre tereljem, lehet, hogy nyugodtan sétálgatnék épp vízért, abban a tudatban, hogy azok szépen legelnek, nekem meg van időm bőven vízért menni. Ez csak egy apró momentum,s mennyi van még.

  18. Vagy megolvasztod a parafint, és veszel egy formát , ami lehet egy keskeny pohár,vagy kis váza, vagy agyagforma is lehet. (mi a túlélőtáborban a gyerekekkel tavaly tejesdobozból csináltuk sosem felejtem el, mert akkor harapott meg egy k. denevér. Nem kell hogy olyan vastag legyen mint a doboz, behelyezett lapokkal (tejesdoboz-darabok) osztani lehet a dobozt. A doboz tetejére elhelyezel két hurkapálcát, rudat, botocskát,egymáson keresztbe ami akad, sőt lehet egyet is, ha átfúrod a dobozon hogy ne essen be. Rákötöd a madzagodat, és köréöntöd a paraffint. Hagyod kihűlni.Majd kiszeded a dobozból/formából. Mintha valamit alá is öntöttünk volna, hogy könnyen leváljon… meg kell kérdeznem.A mártogatott merített gyertya kecsesebb, finomabb, és vékonyabb, de macerásabb. Az öntött brutális, drabális, vastag, de az is ég jó sokáig.

  19. 16: az üzletek megszűnése után a legjobb a viaszgyertya, ehhez csak méhek szükségesek. Elkészítése azonos a paraffinéval.

  20. Ha a gyertyakészítést a geddonra akarjuk tanulni, le kell mondanunk a paraffinról, mert azt ugye nyersolajból készítik, s nem biztos, hogy a sarki fűszeresnél lesz épp önteni való paraffin. Azt olvastam, régen a méhviaszból, de az ugye drága,50-szer drágább a paraffinnál, és faggyúból ami meg igen büdös, készültek. Aztán jött a bálnazsír, de az is felejtős lesz. Tehát létszükséglet lesz a méhészetet is kitanulni.
    Itt most kimásolok egy kis részt a netről.

    “A paraffin mérgező anyag. Egy petróleum melléktermék. A paraffin korom fekete. 100%-os töménységű fehérítővel érik el, hogy színtelen legyen vagy fehér. (Az ipari mosodákban csupán 10%-os töménységű fehérítőt használnak.) Ezzel mérgező dioxin kerül a környezetbe tonnaszám. És ma is éppen így készül. A paraffin mérgező anyagként kerül a gyertyagyártó üzemekbe. Csak biztonsági adatlappal együtt szabad átvenni, amiben részletezve van az egészségkárosító hatása és az, hogyan kell kezelni. Csak védőöltözetben és gumikesztyűben szabad hozzáérni. A maradékot veszélyes hulladék megsemmisítőben kell ártalmatlanítani.

    Hogy gyertyává változtassák a paraffint, azt általában befestik (vegyi festékekkel), illatosítják (szintetikus, petrolkémiai illóolajokkal), egy öntőformába öntik, csomagolják és a gyanútlan vevőknek szállítják – már biztonsági adatlap nélkül.

    Az elégő paraffin egészségkárosító hatása hosszú ideje ismert. De éppen úgy, mint a kozmetikai iparban, a hatóságok a gyertyagyártók esetén sem teszik kötelezővé a veszélyes összetevők feltüntetését a terméken. Még akkor sem kap ilyet, ha ezt kéri a kereskedőtől. Sokszor a kereskedő is tőlem tudja meg, hogy a méhviasz gyertyaként árult termékének fő összetevője paraffin és mérgező.”

  21. ha nincs méhecske a környéken, akkor pedig maradnak a jószágok, vagy a fosztogatók, mint faggyú alapanyag.
    Írni akartam én is, hogy a paraffin nem lesz csak úgy kapható de megelőztek 🙂

    Eszembe jutott még egy dolog. Szappan. Ha jól tudom, zsiradék kell hozzá, meg főzni kell, meg hasonló furmányok. Azt se ártana kitanulni.
    Illetve az olajütő, mint olyan szintén divatos berendezési tárgy lehet. 🙂

  22. 18. buza
    Nyáron a jószágok is életben maradnának, ehhez semmit nem kell tenni, csak hagyni, hadd menjenek a maguk esze után a nekik szánt területen. Ősszel és télen már más a helyzet. De a gazda nem akasztana fel, eddig minden télen volt egy kis katyvasz és állathullás, mégis minden pásztorpalánta életben maradt. (Csak tavaszra feladta) 😀

  23. Jégvermet én is tervezek létesíteni, sőt ezen az alapon hővermet is. Pl. sötét samott-téglákat kirakni a napra nyáron, este letakarni, majd berakni verembe télire. (üvegház alá) Télen meg előszedni, paplan alá, lábhoz, stb.

    6
    „“biztonsági kihívás” lesz a közvilágítás hiánya.”

    Amikor bevezették a gázvilágítást, jelentősen visszaesett az utcai bűnözés, a világítás megszűnése ellentétes tendenciákat indíthat be. Talán a LED-világítás, vagy fluoreszkáló falfestékek ellensúlyozhatják ezt.

    16-17

    A gyertyamártogatásnál be lehet iktatni egy hidegvizes vödröt is, hogy ne kelljen annyit várni a viasz megfagyására. Igen szép csavart gyertyákat is lehet készíteni ezzel a módszerrel.

    Verne a Rejtelmes szigetben szépen leírja a sztearingyertya készítését, ott fókafaggyút használnak. Egyébként is ajánlom Verne műveit geddonra készülésként, sokat lehet tanulni tőle.

    Michael Faraday: A gyertya természetrajza (1921)

    http://leporollak.hu/tudomany/faraday/FARADAY.HTM

    Lehet növényi alapanyagokból is viaszt nyerni. Régen gyűjtöttem erről infót, most hirtelen nem találom, de léteznek viaszkpálmák, a legígéretesebbnek nekem egy bokorféle tűnt, aminek a bogyóin van vastag viaszréteg, amit le kell olvasztani (főzni) róla.

  24. Hőtárolásra kifejlesztettek egy módszert. Kémiai energia formájában. Megváltozik a molekulaszerkezet a napfény hatására, majd egy későbbi időpontban fényvillanásra, kis hőhatással kombinálva, leadja a tárolt energiát hőként.

    http://bit.ly/n9QRai

  25. Bocs Tibor bá’, hogy ezt ide teszem, de ez már a dőlés előszele:
    http://www.youtube.com/watch?v=KzFtsPLPQ0s
    A tipikus mellé-beszéd, és a kérdések előkerülése már a vihar előszelét hordozzák 😀
    Nem elégedettek a népek: sajnos nálunk ilyen kérdéseket nem lehet feltenni a médiákban (vajon miért is?). Pedig ideje lenne már…

  26. 25: elsore jonak tunik, de ha vegigolvasod, azobenzen kell hozza… A benzenek koolaj-szarmazekok, es innen mar nem is kell tovabb magyaraznom, mert nem ez lesz a jovo technologiaja.

    Persze ha lesz kereskedelmi forgalomban belathato idon belul, es az elettartama is kedvezo, akkor megerheti nagyobb mennyiseget beszerezni belole. A mai akksik se lesznek a vilagon 50 ev mulva, de par evig meg jo szolgalatot tehetnek.

  27. Gyertya öntéshez itt lehet kapni olcsón paraffint:
    http://www.erdokemia.hu/
    Van nekik még méhviasz, gyanta, shellac, stb..
    Paraffinból több fajta is van nekik, kimondottan gyertya öntéshez valót kell kérni. Pár kilós táblában árulják.
    Kellemes gyertya öntést! 🙂

  28. 28:
    Köszi Unicornis!
    Ez tényleg hasznos info. A héten megyek és veszek 15 kg-ot. A kereskedelemben kapható egyszerű gyertyák pofátlanul drágák. Ez a parafin egyszer még egy vagyont fog érni. Ja, a cég 15 kg-os kiszerelésben árul.

  29. Tiborbá, arra a gőzgépedre remekül rá lehetne építeni egy generátort és máris van áram… de hol vannak már a gőzgépek?!

    Nálunk fával megy a melegvíz, havi 5000-et spórolunk vele, a készülék 55000 volt… a szűk keresztmetszet, hogy csak hálózati vízzel működik, nyomás nélkül nem, tehát ha a jövőben lenne gőzgépes generátor, azt közösségi szinten talán leginkább a vízhálózat fenntartására lehetne használni… és nem csak a fürdővíz miatt.
    Inkább, mint az elektromos hálózat fönntartására, mivel -a megszokott fogyasztás fenntarthatatlansága miatt- akkor fölmerülne a megkerülhetetlen probléma, hogy kinek, milyen célra lehet vételezni és mennyit? Képtelenség lenne ellenőrizni, hogy a szűken rendelkezésre álló elektromos energiát világításra használják-e vagy hajszárításra.

    Világítani ott a szabadalmaztatott olajmécsesed. 🙂 Vagy valami hasonló.
    Gyertyához való viasz vagy lesz vagy nem, régen sem volt általános, mert a viasz mindig drága volt.

  30. 30. Azért nem olyan jajde… emlékeztet egy régebbi kommentre itt, amikor valaki leírta, hogyan végezne négy emberrel egy íjjal, stílusában hasonló, nem ugyanaz a szerző?
    Ami a szemlézett írás hibája, hogy az összeomlás történései következetlenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük