Zsolt vendégposztja
Félreértéseket elkerülendő, a poszt során a ”Vatikán” megnevezéssel nem a hivatalosan, 1929-ben létrejött Vatikáni Városállamot (Status Civitatis Vaticanae) jelölöm csupán, hanem mindent, amit szellemileg, politikailag és földrajzilag is jelentett e fogalom a Római katolikus egyház megalakulása után. Gondolom, hogy senkit sem meg lep, hogy ezen írás során kénytelenek leszünk egy kis történelmi időutazáson is részt venni, hogy elmagyarázhassam azt, amire a közelmúltban már más hozzászólásaimban is célozgattam. Induljunk hát!
Az idő nagy úr, s előbb vagy utóbb eljár minden felett. Minden múlandó, semmi sem biztos, csak a változás.
A birodalmak sem voltak kivételek ebből a szempontból. A történelem azt tanítja nekünk, hogy felkelt a napjuk, erejük delején általában nagyra és erősre nőttek, majd hanyatlani kezdtek. Minnél nagyobbak és hatalmasabbak voltak, a hanyatlásuk fázisa is annál hosszabb időre nyúlt el, hacsak nem érte őket egy váratlan és kivédhetetlen csapás – ez lehetett természeti katasztrófa is, de akár e csapás érkezhetett egy másik civilizáció részéről is, amely valamely tekintetben magasan felülmúlta az áldozatát. Mondjuk technikailagvagy nyers erőben vagy annyira más erkölcsi talapzatokon állt és ennek nyomán az eszközeit úgy használta, ahogy az az áldozatul eső civilizáció képviselőinek teljesen elképzelhetetlen volt és nem tudták kivédeni a támadását, amennyiben azt agresszív szándékok is vezérelték. Például az Azték- vagy az Inka Birodalmak megsemmülése ilyenek voltak, de gondolhatunk akár Dzsingisz kán Mongol Birodalmának az útjára is – akik az útjába kerültek, azok vagy véglegesen vagy ideiglenesen, de mindenképpen gyorsan eltűntek a történelem színpadáról, mint szuverén hatalmak.
A Római Birodalmat nem egy váratlan kataklizma söpörte el. Miután a csúcsra jutott, az agóniája is hosszúra sikeredett. Ez utóbbinak belső és külső okai egyaránt voltak; némelyek szorosan össze is függtek egymással, némelyeket meg a helyi, lejtmenetben lévő kulturális-civiliziós légkörtermelte ki. A hatalmas birodalom az agóniájának a végéhez közeledve először két részre szakadt, majd egy bő száz éves időszak után az egyik fele, a Nyugat Római Birodalom formálisan is bedobta a törülközőt. Róma látható örököse tehát Konstantinápoly lett, amely új erőre kapott. Bizánc hatalma csúcsán, Justinianus császársága alatt, nagyrészt újra egyesítette a birodalmat, legalábbis területileg. De ez csak egy átmeneti időszak volt; Konstantinápoly tekintete szinte szüntelenül a Keleten kellett, hogy legyen, mert onnan várhatta a legnagyobb csapásokat, ott várták a legnagyobb kihívások. Az egyik ilyen – persze, sokkal később, 1453-ban – már halálosnak is bizonyult a Kelet Római Birodalom számára is. Bizánc nagyon sok tekintetben a Nagy Róma örököse volt, de nem volt vele azonos.
E rövid általános történelmi kitekintő után viszont feltennék egy kérdést, amelyen nem nagyon szoktak elgondolkodni az emberek: ha egy birodalom meghal, mi lesz ennek a birodalomnak az uralkodó osztályával? Az együtt hal meg a politikai állammal? Ennek a feltételezésnek nem sok értelme van – ha valaki, akkor az uralkodó réteg az, amely előre látja a nagy bajt, sőt, akár maga is generálhatja, méghozzá tudatlanul, de akár tudatosan is. És a legjobban felkészül, ha elérkeznek egy birodalom végső órái – nem csak az anyagi gazdagságából kifolyólag vannak meg neki erre a legnagyobb lehetőségei, hanem mert pontos és hasznol (adott esetben életet jelentő) információkkal rendelkezik, méghozzá jóval előbb, mint a köznép. Ez józan paraszti ésszel is könnyen belátható.
Minden birodalomnak van egy formális uralkodója, amely azonban nem lehetne formális uralkodó, ha a háttérben nagyhatalmú családi klánok ne segítenék, akár generációk hosszú sora óta. Akik kezükben tartják a gazdasági, politikai, katonai stb. hatalmat. Szintén akár hosszú generációk óta. Nyugodtan lehet ezt a réteget oligarchiának nevezni!
A Római Birodalomnak természetesen megvolt szintén a maga oligarchiája. Amely császárokat emelt a trónra, általában egyet saját maguk közül (kivételek erre is voltak). Egy-egy ilyen nagy hatalommal rendelkező családnak a Római Birodalomnak sikeres hadvezérek voltak az alapítói és a vérvonalukat e nagy tetteket véghezvivő, dicsőséges ősüktől származtatták. Mások a Szenátus sikeresen lavírozó és a politikai cselszövésekben kimagasló teljesítményre képes patríciusai voltak. A politikai hatalommal természetesen egy kézben járt a gazdasági is. A lényeg a lényeg: eme oligarchikus réteg meghatározó módon befolyásolta a Római Birodalom külső és belső politikai, gazdasági, katonai, kulturális irányvonalát, függetlenül attól, hogy ezek formális letéteményesei republikánus vagy császársági intézmények voltak.
A Nyugat Római Birodalom bukásával ez az oligarchia egyáltalán nem tűnt el, csak átalakult, méghozzá azért, hogy hatalmát továbbra is biztosítsa!
Természetesen, mint arra már a fentiekben is céloztam, Bizánc bizonyos módon biztosította a birodalmon belüli folytonosságot ilyen szempontból az említett oligarchia számára is, de csak részben. Természetesen, családi kötelékek léteztek az egykoron egységes birodalom nyugati és keleti részei között, de a konstantinápolyi trónra a latin származású uralkodók mellett gyakran kerültek görög, örmény, szláv, bulgár-török és más nemzetiségű uralkodók is. Ami önmagában nyilvánvaló jel arra, hogy Bizáncban más népek, nemzetiségek is érvényesíteni tudták az akaratukat, tehát önmaguk is rendelkeztek a hatalmat befolyásolni képes háttérstruktúrákkal. Amiben önmagában semmi meglepő nincs is. Csak azt jelentette, hogy a régi Róma ősi, szinte kizárólagos hatalommal bíró oligarchái Konstantinápolyban már egyáltalán nem bírtak kizárólagos hatalommal. Hanem osztozkodni voltak kénytelenek ebben másokkal.
A legkényesebb kérdés az, hogy „mikor“. Mire is vonatkozik ez a „mikor“?
Arra, hogy az echte, (nyugat) római oligarchia mikor ismerte fel a nagy lehetőséget egy új, a birodalom területén megjelenő vallásban, a kereszténységben arra, hogy felhasználja eszközként a központi intézményét arra, hogy benne és általa tovább éljen, ezt természetesen úgy értve, hogy továbbra is hatalmas érvényesítő képességgel rendelkezzen amolyan módon, ahogy azt korábban már jól megszokta: azaz hatalmas és egyre bővülő földrajzi területek felett és az ott lakó emberek felett gyakorolhasson hatalmat.
Ezt lehetetlen pontosan megmondani, talán a Vatikáni Könyvtárban vannak irományok, amelyek erre a kérdésre pontos választ tudnak adni. Ha jól belegondoltok, akkor megértitek, hogy miért annyira kényes kérdés ez, mondjuk egy hívő keresztény szempontjából. Ebbe én nem is megyek részletesen bele, ezt a kérdést nem is kívánom tovább feszegetni.
Egy bizonyos, legkésőbb – újra aláhúzom, hogy legkésőbb, mert nagyon nagy valószínűséggel, logikusan ez inkább már jóval korábban megtörtént! – akkor, amikor Nagy Konstantin uralkodása folyamán a Kelet Római Birodalom egy keresztény birodalommá vált, akkor a Vatikán (abban a formában, amelyben akkor létezett) már az ősi római oligarchia teljes ellenőrzése alatt volt.
A Vatikán azóta napjainkig bezárólag tehát a lényegét tekintve nem más, mint az egykori Római Birodalom vezető oligarchiájának az intézményesített eszköze a globális hatalomgyakorlásra. A vérvonalak ugyanis fennmaradtak és máig tovább élnek – a Római Birodalom már ugyan a régmúlté, de ezen családi klánok (de legalábbis egy része)túlélték a történelem viharait. Mindössze az történt, hogy a háttérben maradva kicsit átalakultak.
Apró pénzre fogom váltani a fenti állítást, konkrét családi klánokat, sőt, konkrét személyeket nevezek meg a továbbiakban, hogy pontosan értsétek, hogy kikről is van szó.
Tíz családi klánt fogok most felsorolni, akik mindannyian ide tartoznak, de azt alá szeretném húzni, hogy nem mindannyian az régi Rómából származnak. Egyesek azért tagjai e díszes listának, mert a 3 legmeghatározóbb, valóban ősi vérvonal még a korai, illetve némely esetekben a kicsit későbbi középkor folyamán, több házasság által szorosan magához kötötte ezen családokat is és azok folyamatosan tényleges hatalomra tettek szert.
Szóval, kezdjül először azzal a 7 családdal, amely a fenti módon már régen és többedízben csatlakozott az ősi, római nemesi vérvonalakhoz és napjainkig is léteznek. Ezek a következők:
a Pallavicinik, a Borghesek, a Sacchettik, a Ruspiolik, a Boncompagni-Ludovisik, a Theodolik és az Odescalchik.
Szinte az összes jelentős itt említett család (sőt, itt nem említett, a Vatikánhoz ugyan kevés közzel rendelkező, de más miatt fontos itáliai család is) egyébként a Sacchettik vérvonalán keveredett össze a leginkább. Beleértve a fennmaradó hármat is. Igazából ők egy kicsit egy kakukktojás ebben a listában: lehet, hogy ide tartoznak ebbe a hetes listába, de az is lehet, hogy inkább a fennmaradó, még prominensebb hármasba. Vannak ugyanis olyan információk is, hogy ők bizony szintén a régi római oligarchiából valók, konkrétan a Cornelia-nemzetségből, amely a Római Köztársaság egyik legelőkelőbb családja volt. A Sacchettiek Toscánához is köthetőek, de úgy tudom, hogy jelenleg a a dinasztia központja újra Róma, ott élnek a legfontosabb tagjai. Valamiért, legalábbis egy hosszabb időn át, a többiek nagyon nagyra becsülték a Sacchettikkel való házasságokat. Talán többről lehetett itt szó, mint arról, hogy átlagon felül voltak jóképűek illetve csinosak a család ifjai…
Na mindegy, én most őket ebbe a fenti csoportba raktam be.
Az említett családi klánok tevékenységük szerteágozó (a pénzügyekben is nyakik benne vannak), maguk nagyon sok hivatalos címmel rendelkeznek, rengetek más nemesi családdal, köztük királyi dinasztiákkal is kapcsolatban állnak, legfontosabb tagjaik vatikáni útlevéllel is rendelkeznek. Alapok tulajdonosai, jól ismert kulturális intézmények alapítói, ilyen-olyan rendek vezetői pozícióinak a birtokosai. Nagyon röviden róluk ennyit, kicsit többet írok a fennmaradó három dinasztiáról.
A Massimo-ház
Vérvonalukat Quintus Fabius Maximus Verucosus Cunctator-tól származtatják illetve magából a Fabius-nemzetségből. Fabius Maximus hadvezér és politikus, négyszeres konzul és kétszered diktátor volt a Második pun háborúk idején, ez tehát még a Római Köztársaság kora.
I. Anasztáz pápa és I. Paszkál pápa a Massimo-ház szülöttei voltak.
A család jelenlegi feje Fabrizio Prince Massimo – főleg Olaszországban azt csiripelik a verebek, hogy az olasz maffia vagy maffiák (akiket nem így hívnak pontosan, mondjuk Calabriában, de ezt most hagyjuk!) irányítási szálai az ő kezeiben futnak össze.
Egyébként a Massimo-ház tagjait tartják történelmileg a legbrutálisabbaknak a felsoroltak közül; ők az ellenégeik városait nem kímélték, sokszor a földdel tették egyenlővé és gyakran folyamodtak ahhoz a módszerhez, hogy ezen városok élelmiszerkészleteit is teljesen megsemmisítették, ezen népeket totálisan igázták le.
Ezeknek a családnak a tagjai – a vezetői meg még inkább! – általában a háttérban vannak, nem irányul rájuk a reflektorfény. Mégis, mindannyian ismertek egy férfit, aki kivétel e szabály alól, aki ugyan nem a család fő, tehát az öröklést biztosító ágáról származik, de a Massimo-házhoz tartozik: a neve Mario Draghi. Volt ő már sok minden: olasz pénzügyminiszter, olasz miniszterelnök, dolgozott a Goldman Sachs-nál vezető pozícióban, sok évig az Európai Központi Bank igazgatója volt. Ez a bankár, gazdasági szakember írt nemrég egy jelentés az EU megrendelésére, amelyre azóta Orbán Viktor sokszor hivatkozik is.
Ha Draghi-ra ránéztek, nem nehéz e komor, sötét arcot elképzelni akár egy római viseletben.
A Massimo-háznak nagyon erősek a pozíciói a Vatikáni Banknál (Istituto per le Opere di Religione) illetve amíg létezett a Banco Ambrosiano, ott is több Massimo-házbeli dolgozott, mint felsővezető.
A Massimo-ház felel a Vatikáni Svájci Gárda parancsnokságáért is, temészetesen a háttérből irányítva ezt az intézményt.
A Colonna-ház
Titokzatos, abszolút a háttérben működő, nagyon nagy hatalommal rendelkező társaság.
AJulio-Klaudianusz dinasztia Julio ágáról, tehát magától Gaius Julius Cézar-tól származtatja magát. Ez a dinasztia adta az első öt római császárt is: Augustust, Tibériust, Caligulát, Claudiust, Nérót.
Évszázadokon át belső konfiktusban voltak azzal (a talán legfontosabb!) házzal, amit utoljára fogok említeni. Annak ellenére, hogy az a ház is ugyanebből a vérvonalból származik, csak ők a Klaudianusz-ágiak. Viszont 1571 óta újra szent a béke e két nagy ház között és azóta már teljesen koordinálva gyakorolják a legnagyobb hatalmat a Vatikán felett. A „legnagyobb fejedelmek“ között emlegetik e ház tagjait, de szinte semmit nem tudni róluk.
Nagy valószínűséggel a Vatikáni Könyvtár és titkaik fő őrzői. Világi funkciók mellett nagyon úgy néz ki, hogy sok vallási tisztet is betöltenek illetve mindig is betöltöttek a Vatikánban.
A Julio-Klaudianusz dinasztia hivatalos családfáját az interneten is megtalálhatjátok.
Az Orsini-ház
Ők azok tehát, akik a Julio-Klaudianusz dinasztia Klaudianusz-ágától származtatják magukat, ez a Claudius Neronese-ház, amely abszolút szorosan kötődik a nagy római császárokhoz illetve azok vérvonalához.
Csak a Colonna-ház rejtett, még a háttérhatalomban is háttérhatalomként működő befolyása vetekedhet az Orsiniékével.
Az Orsini-házról viszont többet tudni, mármint a lehetőségekhez képest.
Eddig négy pápát adtak a Római Katolikus Egyháznak, ezek a következők voltak:
I. Pál pápa, III. Celesztin pápa, III. Miklós pápa és XIII. Benedek pápa (ez utóbbi pápa az Orsini- és Ruspioli-házak közös leszármazotja volt). Több tucat bíboros is az Orsini-házból származott.
(Megjegyzés: II. István szintén Orsini volt, de csak négy napig élt megválasztása után és hivatalosan még püspökké szentelése előtt meghalt. Némely listán pápaként szerepel, némelyeknél viszont nem – emiatt az István nevű pápáknál kétféle számozás is lehetséges).
Pápai megbízások alapján a család mindig hatalmas földterületek felett uralkodott. „A pápai trón hercegsegédjei“ titulust hivatalosan is birtokolják, sok egyéb világi cím mellett.
A dinasztia fő ágának a feje jelenleg Principe Domenico Napoleone Orsini. Nem hiszem, hogy hallottatok róla, igaz?
Amit például öccséről, Benedetto Orsini-ról tudni lehet, hogy az egyik legnagyobb olasz ingatlanvállalkozás tulajdona, de ezek az ingatlanok – általában történelmi és műemlék státusú, épületek, paloták – nem csak Olaszország területén találhatóak. Kliense, példának okáért, az Egyesült Nemzetek Szervezete is. A Vatikán legfontosabb ingatlanügyeit az Orsinik intézik.
Érdekességként említem meg, hogy rokoni kapcsolatban vannak a grúz nemességgel is, köztük a grúz királyi trón várományosaival. Ezen kapcsolataik révén – de valószínűleg másokon keresztül is – kiépített kapcsolatrendszerük van Oroszországban is.
Az Orsinik még a gyógyszeriparban is érdekeltek, úgy értem, hogy teljesen nyíltan is: övék az amerikai székhelyű Orsini Speciality Pharmacy – fő profiluk a ritka betegségek, a sejt- és génterápia.
Általánosan elmondható, hogy a a fent szóba került római illetve itáliai családok jó kapcsolatokat ápolnak az úgynevezett régi európai arisztokrácia képviselőivel. Az ilyen-olyan rokoni kapcsolatok nem kivételesek,sőt, inkább nagyon is gyakoriak. Kivételek, persze, ebben a tekintetben vannak – azt mindenképpen meg kell említeni, hogy ilyenek lehetnek magán a kontinensen is, de például Anglia tekintetében ez hatványozottan érvényes.
Félreértéseket elkerülendő, a Vatikán legnagyobb hatalma az ideológiai fronton aratott sikereikből fakadt és fakad még ma is – ott, Rómában és a környékén ugyanis mindig is értették, hogy ha megnyerik az emberek gondolatait a saját részükre illetve ellenőrzést tudnak gyakorolni felettük, akkor már nagyon nehezen győzi le őket bárki is. Az úgynevezett pogány népek megkeresztelése ezért volt fontos és sokszor tűzzel-vassal és hatalmas elkötelezettséggel vitték ezt végbe. Természetesen, a világon léteznek konkurens vallások és ideológiák; a háború ezen a fronton lényegében azóta zajlik, amióta világ a világ.
A fentiekhez hozzátartozik, hogy a Vatikán a keresztény világban mindenhol illetve sok nem keresztény országban is része az iskolarendszereknek. Az egykoron harcos jezusiták például köztudottan már régen a diákjaik gondolatvilágáért küzdenek az általuk alapított számos iskolában. Köztük Magyarországon is. Egy hatalmi központnak mindig gondolkodni kell a káderpolitikára is; mindenhol kellenek hozzá elkötelezett, megbízható emberek, akik a későbbiek során belekerülnek egy-egy ország politikai, kultúrális vagy gazdasági rendszereibe, intézményeibe.
De természetesen a Vatikán emberei ipari- és pénzügyi nagyvállalatokat, földterületeket, adósságot is ellenőriznek világszerte. Messze legfontosabb fegyverük viszont az információ és annak a kezelése – a saját érdekeik szerint.
És még csak egy történelmi megjegyzés, kitérő e poszt vége felé, hátha valakinek eszébe jut a Szent Római Birodalom is, más nevén a Német-római Birodalom alias Német-római Császárság. Ennek kapcsán csak Voltaire-t idézném: „A Szent Német-római Birodalom semmiképpen sem volt szent, de német, római, sőt még birodalom sem“. Amit még megjegyeznék, az ipari méretű európai történelemhamisítás is leginkább ehhez a „birodalomhoz“ köthető, mivel sok tekintetben jó, sok tekintetben azonban trehány munkát végeztek az írnokok illetve megrendelőik. Nyugat-Európa szakralitásának az elvesztésének a kezdete az, ami lényegében köthető hozzá – a Meroving-dinasztia Karolingok általi megdöntése ugyanis pontosan ezt jelentette. De ez már egy másik történet, amiben – sajnálatosan – a Vatikánnak is volt szerepe. Sokszor a Vatikán a Szent Római Birodalmat illetve egyes képviselőit eszközként használta, többek között mindenféle privilégiumokkal járó címek osztogatásánál, természetesen a megszokott politikai, gazdasági és katonai célok mellett.
Egyébként a „meroving szellemiség“ utolsó, látványos felszínre törése nem máshoz, mint Jeanne d´Arc-hoz, az Orléans-i szűzhöz és tevékenységéhez köthető.
Fellengzős nevével ellentétben viszont maga a Vatikán százszor inkább volt (illetve sok tekintetben máig is az) a Római Birodalom örököse, mint a fent említett politikai képződmény. Ilyen tekintetben a Német-római Birodalom még Bizánccal sem összemérhető, még távolról sem. Ezt a részletkérdést mindenképpen tisztázni szerettem volna!
Utolsó gondolatként azt még aláhúznám, hogy e poszt a történelmi,esetleg részben politikai események vizsgálásának a prizmáján keresztül készült és semmiképpen nem volt szándékom tisztán a hit kérdésével foglalkozni. Az ugyanis egy más lapra tartozik és maximálisan tiszteletben kívánom tartani a fórumozók és olvasók hitvilágát.Köszönöm ennek szíves tudatosítását és megértését!
Szerintem ez nevetséges…nagyon élénk fantáziára vall…
1. Világfigyelő
Ha jól emlékszem Zsolt nemrég Kolumbusz Kristóf eredetéről és történetérő is írt egy pár dolgot, ami nem egészen egyezett meg a hivatalos „történetírás” dogmatikájával. Persze akkor is kapott hideget meleget, hogyaztán nemrég már a hivatalos történészek is elismerték, DNS vizsgálat alapján, hogy bizony a nagy felfedező zsidó eredetű, azaz maron volt. Semmi köze nincs az olasz eredethez. Ezt valakik kitalálták, mi meg megettük, merthogy történész mondta (ennyit a valóságról).
Eddig aki ilyent felvetett Kolumbuszról. azt minimum élénk fantáziával megáldottnak, de leginkább összeesküvés hívőnek nevezték.
Lehetne mélyebbre is menni a nyúl üregébe, de minek.
Szép napot a dobozban. Ott legalább meleg és biztonság van (ilyen lesz az új szép EU disztópia/falanszter is, aki nem gondolkodik az kap enni és ), nincs semmilyen zavaró elmélet, úgy működnek a dolgok ahogy tanították.
Köszi Zsolt az írást.
„Egy bizonyos, legkésőbb – újra aláhúzom, hogy legkésőbb, mert nagyon nagy valószínűséggel, logikusan ez inkább már jóval korábban megtörtént! – akkor, amikor Nagy Konstantin uralkodása folyamán a Kelet Római Birodalom egy keresztény birodalommá vált, akkor a Vatikán (abban a formában, amelyben akkor létezett) már az ősi római oligarchia teljes ellenőrzése alatt volt.”
– Ez az állítás az én felszínes, középiskolai történelemtudásom alapján is egyből hamisnak látszik. Kezdjük ott, hogy a „Vatikán” még akkor nem is létezett. Nyilván voltak nagyhatalmú patríciuscsaládok – hogy oligarchiának vagy arisztokráciának nevezzük-e őket, az megítélés kérdése – de milyen alapon hívod őket Vatikánnak? Még csak keresztények sem voltak még akkoriban. Maga a Vatikán pedig csak egy hely lehetett Rómában, különösebb jelentőség nélkül.
„Pallavicinik, a Borghesek, a Sacchettik, a Ruspiolik, a Boncompagni-Ludovisik, a Theodolik és az Odescalchik.” – Akkor jó. Odescalchi Pál nagyapám régi jó barátja volt, egyszer meg is szállt nálunk. Ha az egész díszes társaság ilyen emberekből áll, akkor jó kezekben van az a hatalom.
„Az egykoron harcos jezusiták például köztudottan már régen a diákjaik gondolatvilágáért küzdenek az általuk alapított számos iskolában.” – Valóban. Kivételesen jó iskoláik vannak. Bár ilyen lenne minden iskolánk, bár tudna mindenki úgy gondolkodni, mint akikek a Jezsuiták tanítottak!
3 – Ábel
A hozzászólásod első bekezdésével kapcsolatban: igen, pontosan ezért írtam le az én első bekezdésemet úgy, ahogy. A keresztények i.u. az 1. évszázadtól már jelen voltak magában Rómában is, a Birodalom központjában.
A hivatalos intézményesülésük jóval később kezdődött el; amikor e kereszténység létezésének e korai szakaszáról van szó a Római Birodalmon belül, nyugodtan tedd a Vatikán fogalmat a magad részére idézőjelbe, kérlek!
A fentieket figyelembe véve, talán így kellett volna fogalmaznom: „Félreértéseket elkerülendő, a poszt során a ”Vatikán” megnevezéssel nem a hivatalosan, 1929-ben létrejött Vatikáni Városállamot (Status Civitatis Vaticanae) jelölöm csupán, hanem mindent, amit szellemileg, politikailag és földrajzilag is jelentett e fogalom a Római katolikus egyház megalakulása után, sőt, még előtte is!”. Remélem, hogy most már értjük egymást!
A továbbiakkal kapcsolatban, amit leírtál nem is vitatkozom. Ugyanis én azt sehol sem állítom, hogy a fent leírt társaságra illetve tevékenységére minden tekintetben csak negatívan kell tekinteni. Hanem objektíven, szerintem. Célom ez volt.
A jezsuita iskolák pedig mindenképpen a jobbak, sőt, sokszor a legjobbak közé tartoznak napjainkban is. Teljesen igazad van.
És még valami, neked írom, mert jól tudom, hogy te ismered a kérdésre a választ!
Ugye emlékszel, hogy hová rejtette el Hari Seldon a Második Alapítványt?
4. Az az igazság, hogy több, mint húsz éve olvastam az Alapítvány sorozatot, úgyhogy nem vagyok biztos benne. A központi bolygó egyetémre gondolsz, akikből aztán „farmerek” lettek?
Még arra lennék kíváncsi, hogy ez a csapat, akikre csak „Vatikánként” hivatkozol, milyen relációban áll a jóval régebbivel, a még sokkal ősibb ókori birodalom örököseivel?
6 – Ábel
Igen, a központi bolygó (amelynek a neve, ha visszafelé olvasod, így kezdődik: Ro…) totális központjába, az Egyetemébe illetve Egyetemi Könyvtárába. Na igen, „farmerek” – de te tudod, hogy miről van szó!
(Mindenki másnak, aki meg szeretné érteni és nem olvasta vagy már nem emlékszik jól egy irodalmi ajánlás következik, igazán jó szívvel: Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia. Három, nem túl vastag könyv, amelyek címe sorban: Alapítvány, Alapítvány és Birodalom, Második Alapítvány. Rendkívül érdekes, bár a hölgyek számára, lehet, hogy nem lesz annyira az, mert sci-fi a zsánere. De ez jóval több, mint sci-fi – néhány hatalom-technikai húzás pontos bemutatása az elképzelhetetlenül távoli jövőben, amikor az emberiség az egész Galaxisunkat, a Tejutat benépesítette.
Csak tényleg egy nagyon rövid idézet belőle – konkrétan az „Alapítvány és Birodalom” Prológusa kezdődik e szavakkal: „A Galaktikus Birodalom hanyatlott. Gigászi birodalom volt ez, a Tejutat alkotó roppant, kettős csillagvonal egyik végétől a másikig világok millióit ölelte magába. Gigászi volt a hanyatlása is, és sokáig tartott, mert nagy utat kellett bejárnia. Évszázadok is beleteltek, mire valaki egyáltalán a tudatára ébredt ennek a hanyatlásnak. …”
„Még arra lennék kíváncsi, hogy ez a csapat, akikre csak „Vatikánként” hivatkozol, milyen relációban áll a jóval régebbivel, a még sokkal ősibb ókori birodalom örököseivel?”
Válaszolok, de még előtte tisztázok valamit – egy ősrégi elvet, amelyet már sok-sok századdal időszámításunk előtt leírt egy igen-igen nagy koponya a Hadakozó fejedelemségek korában, Kínában.
Természetesen, akiről szó van az Szun-ce, a nagyszerű „A háború művészete” írója. Ő foglalkozik részletesen „az elkerülhetetlenség aktív kezelésének az elvével” e műben. Erről persze nagyon sokat lehetne írni, de ha csak egyetlen mondatban kellene összefoglalni a lényegét, akkor ez a következő: „Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!” Ez a politikai abc egyik alapvetése, már több ezer éve! Ezt érdemes megjegyezni!
Ugye érted? Róma urai rájöttek, hogy a kereszténység szellemiségét nem fogják tudni megakadályozni és egy idő után már nem is akarták. A spanyolviaszt sem ők találták fel, az már régen ismert volt a sokkal régebbi, ókori birodalmakban: Kínában, Babilóniában, Egyiptomban stb.
Ami pedig a konkrét kérdésedet illeti: igen, a Vatikán urai a „vörös-frakció” egyik kulcsfontosságú pillérei. Gondolj arra a fontos, képre, tudod melyikre! Vannak a „fehérek” és vannak a „vörösök” – pontosan onnan jönnek e színek, amelyről régebben írtam neked e-mailben. Semmi közük a balos ideológiákhoz vagy ilyesmi, de talán ezt mondanom sem kell! Két hatalmas malomkerék, az egyik fehér a másik vörös: közöttük az Emberiség nevű mag őrlődik.
Pontosan lehet tudni, hogy kik tartoznak az egyik és kik a másik táborba! Céljaik azonosak, de a módszereikben van a legnagyobb különbség és az egymás közötti harcuk nem egy „műbalhé”, hanem vérre megy, mert így igazán hiteles.
S hogy a fő különbség a módszertanban? Egy-egy szóban leírható a lényegük:
Fehérek: revolúció! Azaz forradalmi, gyors változások, s minden, ami ezzel jár. Amiben sok jó nincs, talán el tudod képzelni!
Vörösek: evolúció! „Lassan vagy legalábbis lassabban főzzük meg már azt a békát, hé! Hiszen van időnk!” Ami egyet jelent, kedves Ábel: ha mázlid van neked vagy a családodnak, akkor akár hosszan tartó békeidők, „belle epoque”-ok, is beleférnek ebbe a stratégiába.
Nagyon lebutítva, végtelenül leegyszerűsítve a jelenlegi világban a fehérek az atlantisták, a vörösek pedig az eurazsianisták. De mondom, ez egy nagyon leegyszerűsített képlet. Természetesen, mindkét félnek vannak az másik térfelén saját „bábui” – de még mennyi! A Római Birodalom sem sosem csak Európában gondolkodott.
És természetesen vannak még más szereplők más elképzelésekkel a jövőről – ezek nem részei ennek a rendszernek. Némelyek közülük pontosan tudatában vannak annak, hogy mivel is állnak szemben illetve egy-egy kérdéskörben kivel is kell ideiglenesen szövetkezni egy még nagyobb veszély elkerülésének az érdekében, mármint a saját szempontrendszerük szerint. Csak példaként: Kína, India – nagyon ősi kultúrák, hatalmas tudásanyaggal. Kalkutta utcáit járva persze erről joggal kételkedhetsz, de nyugodtan elhiheted, hogy abban a hatalmas országban sem mindenki ostoba és nem tudja olvasni a globális politikát és nincsenek akár olyan tapasztalatok birtokában, amelyekről némely dölyfös kis európai népek csak álmodozhatnának. A két ország csak példa volt, nem végleges lista, természetesen.
Ezen kívülállók teljesen másban utaznak, nem „molnárokra” szeretnének játszadozni. Eleve jó hír az, hogy ilyenek is léteznek még mindig, pedig tűzzel-vassal irtották őket (is).
Ha ezt most elolvastad és fel is fogtad, akkor már ebben a pillanatban jóval okosabb vagy, mint pl. Bogár László, aki talán az élete végéig „globalomákról” meg „azonosíthatatlan háttérhatalmakról” beszél majd – pedig, ha véletlenül ide tévedne erre a blogra, nem kellene hülyén meghalnia. Sokszor amiről beszél, még azt is rosszul azonosítja be – és akkor Bogár még azok közé tartozik, aki „kételkedik”, nagyon helyesen téve ezt és gondolkozik a problémán és próbálja kirakni a puzzle-t, de az meg sehogy sem sikerül neki.
És nyugi, a Karmelitában ezt az egészet jól értik, legalábbis néhány kulcsszemély. Több egyébként nem is kell ehhez.
Én is kérdeznék egyet: ki volt a te nagyapád? Nem a neve érdekel, ne érts félre? Csak mondjuk az, hogy mivel foglalkozott. Persze, csak ha nem titok.
6 Zsolt, köszönöm a hosszú választ!
Melyik képre, mi a vörös és fehér frakció? Azt hittem, csak elfelejtettem, de most visszanéztem a levelezésünket, nem volt szó benne vörös és fehér frakcióról. Csak a fehér nemeseket említetted, akik ellenálltak a csábításnak.
Most akkor a „vatikán” a huszonkettőt szolgálja? Vagy egyenesen a huszonkét család közé tartoznak? Vagy esetleg ellenlábasok? Írod, hogy céljaik azonosak, de mi volna az a cél? A hatalom megtartásán túl…
„Ezen kívülállók teljesen másban utaznak, nem „molnárokra” szeretnének játszadozni. ” – Itt mire gondolsz? Mi az a molnár?
A nagyapám mezőgépész volt, de nem nagyon szerette. Történész szeretett volna lenni, de az apja ragaszkodott hozzá, hogy valami rendes foglalkozása legyen. Ugyan a nemességét a nagyapja vásárolta, mégis fiatalkorában Budapesten a magyar nemesség köreiben forgott, és diáktársa volt Odescalchi Pálnak. Most, ahogy nézem az életrajzát, talán a Műegyetemre járhattak együtt.
Zsolt;
Köszi az írást, nagyon gondolatébresztö. A ‘ vatikán’ történelmének kibogozásánál érdemes szál lehet a templomosok története, illetve a szabadköműveseké. Valamint a ” régi” oligarchák és a viszonylag új pénzügyi hatalmak ( Wartburgok, FED stb ) érdekeinek ütközéseivel is foglalkozni.
6 Furcsa, ahogy a fehéreket és vörösöket leírod, mert ahogy a közismert politikában megjelennek ezek a színek, gyakorlatilag pont ezzel ellentétes a jelentésük. A vörösök, vagyis a kommunisták, akiknek a forradalom a minden, a reakciós fehérek pedig a stabilitás, folytonosság pártján vannak inkább.
7 – Ábel
A fehér és a vörös, természetesen, Alsó- és Felső Egyiptom színei. Elég megnézni a koronázási fejfedőiket. Bocs, azt gondoltam, hogy ezt már korábban említettem neked.
A nemességet szokták fekete- és fehérre osztani. Egyébként a fentieket hívják fekete nemességnek, de itt nem kell valami sátánista dologra vagy ilyesmire kell gondolni – még a Wikipédián vagy hasonló, fősodrású médiákban is így írnak róluk. Ezt az elnevezést – legalábbis hivatalosan – a XX. század során aggatták rájuk (is) és ez a Risorgimento-val, vagyis a XIX. században létrejövő, egységes olasz állammal függ össze illetve az ezt követő politikai hercehurcával a Vatikán újkori státusát illetően. Ami egyébként nem csak arról szólt, hogy Olaszországnak nincs még formális joga sem kétségbe vonni a Vatikáni Állam szuverenitását semmilyen módon, hanem egy csomó privilégiumról is.
Valamilyen kapcsolat van a 11-ekkel (a másik 11-es csoport az, akikkel megy viadal a globális arénában) – a Vatikán nem szolgálja őket, hanem része a rendszernek. A kapcsolat a Vatikán esetében vérvonalbeli is lehet, de ez nem azt jelenti, hogy az egész „vörös” társaság Rómában dekkol. Valaki vagy valakik közülük viszont nyilván igen, mások meg akár Új-Zélandon, Kínában, Luxemburgban, Mexikóban vagy akár valami festői afrikai faluban, elvileg még az is lehet. A Vatikán viszont egy nagyon fontos hatalmi központ, nem egy másodlagos jelentőségű. Rómában valaki vagy valakik ott vannak, akik nem is kívánnak onnan huzamosabb ideig elmenni.
A „molnárokról” meg nyilván a „malomkövekkel” kapcsolatban írtam a fentiekben úgy értve, hogy azokat ők irányítják.
A cél, kedves Ábel, semmi egyéb, mint az emberiség totális ellenőrzése. A módszereik, az útjaik a cél felé teljesen mások, de a végső vektor azonos. Ez egy modus vivendi, ami nagyon ki van találva – újra csak arra a bizonyos egyiptomi képre kell, hogy utaljak; az önmagában többet elmond ezer szónál is!
A többieknek: értem azt, hogy vannak dolgok, ami a fentiekből a számotokra nem érthető. Ez nem azért van, mert én marhaságokat írok össze-vissza, és természetesen azért sem, mert ti nem lennétek elég intelligensek. Nem erről van szó. Csak nem volt alkalmatok még abba a bizonyos „nyúlüregbe” betekinteni, vagy csak akár mélyebben gondolkodni róla. Az embereknek nem hagynak még elég szabadidőt sem arra, hogy úgy igazából gondolkodni legyen idejük illetve ha igen, azt meg elveszi és elviszi az a bizonyos dobozka, ami tele van vízióval. Plusz a mai modern kütyük, természetesen.
10 Vannak ismeretek, amikhez nem lehet pusztán gondolkodás útján eljutni, hallani vagy olvasni kell őket, hogy tudjunk róluk.
Amiket nekem írtál magánban, azokat nem lehet publikussá tenni? Tartasz valami retorziótól, ha itt is leírnád?
9,11 – Ábel
Forradalom, mint eszköz az ellenfél, ellenség gyengítésére, azáltal, hogy káoszt teremt a hátországában, plusz később a megfelelő személyek pozícióba juttatása stb. stb.
Azt kell megnézni, hogy pl. kinek az érdeke, hol és hogy mozognak a kulcsfigurák, mi a pénz útja, stb.
Az 1917-es eseményekről már más posztokban elég aprólékosan már írtam.
Az emberek fejében sokszor csak olyasmi van, hogy „a komcsik megdöntötték a cár hatalmát, utána volt egy kis polgárháború, amit a vörösök megnyertek, s oszt akkor ennyi”.
Aha! Bizonyíthatóan, mondom bizonyíthatóan csak pár kérdés a fentiekkel kapcsolatban:
– hol is mozgott közvetlenül az orosz forradalmi hónapok előtt „Mr. permanens forradalom”? Csak nem Jacob Schiff házának mondott palotájába járt be úgy, mint egy jojó, ki és be? Akinek a hajóján később visszahajóztatták Oroszországba?
– a komcsik (az már az én bajom, hogy én magam szigorúan elkülönítem a kommunista, bolsevik, trockista, sztálinista fogalmakat és okkal, de ezt most hagyjuk!) nem is tudták a cári rendszert megdönteni, csak amiatt az apróságért nem, mert az ő forradalmuk pillanatában Oroszország már nem is volt monarchia. Ugyanis II. Miklós cár még 1917. március 15.-én lemondott és szeptemberben az országot hivatalosan is köztársasággá nyilvánították. Ők tehát az úgynevezett Ideiglenes Kormányt döntötték meg.
– a 1917 februári forradalmi események után Lvov herceg illetve később a szabadkőműves Kerenszkij vezette formálisan az országot – egyébként a totális káoszba. Kik mozgatták a „februári forradalmárok” nevű bábokat? Ezt is pontosan tudni: Milner, Rotschild és társai Londonból.
– kik mozgatták „Mr. permanens forradalmat” és társait, akik számára Oroszország lett volna az eszköz, hogy világforradalomba taszítsák az egész világot? Ezt is pontosan tudni: Schiff, Warburg, Rockefeller és társai New-Yorkból meg a Warburgok révén részben Hamburgból. Éppen a halifexi-incidens volt az az eset, amikor a jól kiképzett és pénzzel degeszre tömött Trockijt megállították a kanadaiak London parancsára, hogy a „NYLON-os fejek”, akik sokszor együttműködnek, máskor meg konkurensei egymásnak, kénytelenek voltak tárgyalni az „orosz projekt részleteiről”, s csak a megegyezés után indulhatott tovább a hajó Európa partjai felé.
Ennyit a „komcsi forradalomról”, aminek még egy csomó részlete, mellékszála, szereplője van, de a kérdésed lényegét talán megválaszoltam. És elhiheted, hogy ha újra elővennénk itt most pl. a Nagy Francia Forradalmat – arról is már írtam valahol itt a blogon, emlékszek! – , akkor szintén nagyon hasonló képlet rajzolódna ki a fenti kérdések feltevése után! Persze, az nem egy komcsi forradalom volt, hanem mások voltak a jelszavai – aha, nagyon magasztosak, de mik voltak e forradalom konkrét mozgatórúgói egyáltalán? Aki akarja, rákeres, valahol már itt vannak az infók a blogon.
A színek így nagyon is helyére kerülnek!
Ennyit off-topic a forradalom témájában.
Amit meg a számodra privátban írtam, az maradjon is privát, kérlek! Mindenről nem lehet teljesen nyíltan beszélni, vannak rendkívüli módon érzékeny témák, amik jobb, ha még a felszínre sem kerülnek, akár több okból kifolyólag is. Köszi a megértésed!
12 – Ne haragudj, Zsolt, de ezt nem tudom kibogozni.
Most akkor Jacob Schiff, Lenin és a bolsevikok a vörös frakcióval ugyanúgy az Alsó-Egyiptom táborába tartoznak, mint a Vatikán?
Lvov herceg meg a szabadkőművesek pedig az angolszászok által képviselt Felső-Egyiptom?
Amit privátban írtál, azt nem akarom kitenni, a kérdésem két szempontja irányul főleg:
1. Amikor próbálom hova tenni, amit írsz, és tisztázó kérdéseket teszek fel, akkor mi az, amit leírhatok, és mi az, amit semmi esetre se?
2. Ha egyszer az a cél, hogy a nagyközönség tisztába kerüljön a dolgokkal, és ezzel akadályozza a gonosz tervek megvalósulását, akkor mért nem publikálod Te, vagy akár más?
A kilencvenes években olvasgattam édesapáméknál Drábik könyveit. Elég sok mindent leírtak bennük, de ezt az ősi összefüggésrendszert, amit Te kifejtettél, még csak nem is érintették.
Köszi a komoly elemzést, a jelen nem érthető az átlátható múlt nélkül…
Igen, a bármilyen szépen is szabott és arannyal-selyemmel szőtt, de félregombolt mellényt is csak úgy lehet helyrehozni, ha visszamegyünk sorban a „legelső gombig”…
Ehhez sok köztes gombot is meg kell lazítani. A Krisztus sztori csak a hab az egészen.
Ami alapvetően idáig még működésben tartotta a Nyugati világot és benne az oligarchák hatalmát, az a római jog! Ami alapvetően a tulajdonról szól, semmiféle emberi jog – de jure, de facto – nincs benne. Az ENSZ is csak ajánlást fogalmazott meg róla. A római jog tehát egy bukott birodalom öröksége, ami (önként vagy kényszerrel) a gazdasági hatalom mentén terjedt. Persze ehhez eszközként felhasználták a cézárok másik nagy találmányát, a judeo-keresztény (hibrid) vallást is. (Később erre válaszul, ennek ellentmondásaira reagálva született meg a muszlim vallás, ami csak ebből a hozott anyagból szabott egy másik zakót az araboknak – de ez már egy külön történet.) Így működik majd kétezer éve az „oszd meg és uralkodj!” a fizikai és a szellemi világban. Ez azonban a harmadik évezredben már végzetes folyamatokhoz vezethet, hiszen több más kultúra is van, és olyan technológiák, amivel az egész bolygót el tudjuk pusztítani. Főleg ha továbbra is ugyanazok az oligarchák vezetik a népeket az orruknál fogva akik egy kisebbség önző érdekeit nézik, és nem adnak teret az egész emberiség érdekeit látó tehetségeknek…
Új jogrendszer kell! Ami az egész bolygó együttműködésére épül.
Ez a XXI. szd. feladata!
Nagyon sok „gomb” (és gond!) van odáig, de anélkül, hogy megbróbálnánk a múltat rendbe tenni, nem lehet értelmes jövő.
Én is próbáltam már ebben a témában „gombolkozni”…
https://metaxy.hu/perujrafelvetel/
13 – Ábel
Egyiptomot és a papságát egy kiindulópontnak kell venni (lehet akár még messzebb menni az időben és térben, csak ott, kedves Ábel, már olyan dolgok kerülnek a felszínre, amelyek tényleg igazán durvák; nem érdemes ezt tenni sok szempontból!). Ott kitalálták az egész rendszert, letették az ideológiai alapokat, amelynek a lényege a világuralom és a pontos, részletes módszertan, azt ahogy el lehet érni. Sok jel mutat arra, hogy a kádesi csata és annak a következményei – legalábbis – egy katalizációs pont volt az elkövetkező eseménysorozatokban. Egyiptom legfelsőbb papsága leginkább a saját maga küldetését árulta el és – hogy úgy mondjam – a „sötétségbe degradálódott”. De ezt nem azt jelenti, hogy intellektuális értelemben ne lett volna tudatában annak, hogy mit tesz és hogy milyen kifinomult módszerek álltak a rendelkezésére (a sokkal durvább mellett, természetesen) a céljaik elérésére. Részben ezt le is írtam neked, mármint azt, hogy hogyan oldották meg azt a kérdést, mivel önmaguk rettentően kevesen voltak – egy hatékony eszköz kellett a kezükbe, ez elkerülhetetlen volt az egész „gólem” működtetéséhez. Megoldották.
Alsó- és Felső-Egyiptom papsága maga is migrált, birodalmak emelkedtek és tűntek el tevékenységül folytán – egyébként az útjuk meglepően jól követhető, pontosan tudni, hogy melyek voltak az adott időben azok a hatalmi központok, amelyek mögött megbújtak. Így, ahogy te tetted a fentiekben, hogy direkt módon kötötted össze mondjuk pl. a felső-egyiptomi szálakat a NYLON-tengely bankáraival és az ő általuk irányított trockistákkal (és nem bolsevikekkel, ez nagy tévedés!), akkor ez nagyon hülyén hangzik, ez nem vitás. Sok-sok áttételen keresztül, sok más nép, birodalmak, hatalmi központok voltak még közöttük az idők folyamán – ez a folytonosság nem egyenes, ellenkezőleg, nagyon kacskaringós, sok mellékággal, de lényegében valós. Ugyanez igaz Alsó-Egyiptom tényleges uralkodói és a „vatikáni mélyállam” (és mások!) kapcsolatában is – ehhez is kacskaringós út vezetett el, egyáltalán nem egyenes.
Vannak dolgok, amelyeket csak privátban vagyok hajlandó leírni és azt is jól megnézem, hogy kinek. Bizonyára majd eljön az idő, amikor ezek az információk is elérhetők lesznek mindenki számára, akit kicsit jobban foglalkoztatnak a világ dolgai, hogy mik voltak az előzmények stb.
Drábikot valamennyit én is olvastam. Sok mindenben igaza van. De az a véleményem, hogy sokszor túlságosan a szabadkőművességet és tevékenységét helyezi előtérbe és ezzel egyébként sokak gondolkodását is alakította, pl. Magyarországon. Ezen vakolók létéhez, történelmi tevékenységéhez, a dolgok alakításához nem férhet kétség, ebben igaza van, de igazából mindennel együtt csak másodlagos fontosságú. A kulcsszereplők ugyanis a lényegét tekintve mindenféle szabadkőműves mozgalmak felett álltak mindig is, még ha adott esetben egy-egy tagjuk valamelyik nagyon magas beavatottsági poszton ott volt közöttük, hogy felügyelje a „hálózati hatékonyságot”. A szabadkőművesek, ilyen-olyan szinteken akár az államigazgatósági rendszerekben, alrendszerekben stb. sokkal inkább voltak a mindennapi végrehajtók, mint az ideológiai alapforrás és a hatalmi hierarchia csúcsa. Ilyen szempontból van túlbecsülve a tevékenységük, én ezt így értem. S talán Drábik meg nem így érti, csak gondolom abból, amit írni szokott illetve amiről beszélni szokott.
Egyébként én magam még két témát mindenképpen szóba szeretnék hozni a poszt témájával kapcsolatban!
Az első igencsak triviálisnak tűnik, de mégis érdemes utána nézni, mert amennyire triviális, annyira nem jut az emberek eszébe: honnan ez a név, hogy „Vatikán”? Persze, nem vagyok hülye, tudom, hogy mindennek az alapja egy földrajzi elnevezés, a Mons Vaticanus, na de miért hívják ezt a dombot, hegyecskét éppen így? Mi a szó etimológiája? Mert mindenki használja, hivatkozik rá, de igencsak kevesen tudják, hogy mi az alapja. Te tudod?
15 – Nem tudtam, de most utánanéztem. Volt ott egy helyi istenségnek szentélye, akit Deus Vaticanus-nak hívtak, aki a pogány római hit szerint a gyerekeknek a beszéd képességét adományozta. Ezzel kapcsolatban van az első hang, amit a babák megszületésük után kiadnak: OÁ! Ami közelebb állhatott az istenség korai nevének kiejtéséhez, mert feltételezés szerint eleinte a mai angol w-vel jelölt hanghoz hasolóan ejthették a nevét. A vátesz szó is innen ered, ami lényegében egyfajta prófétát jelent.
Nem ejtettél szót arról viszont, hogy amikor kérdezősködök, mennyire lehetek konkrét? Nem léptem át a határt azzal, hogy Egyiptomot emlegettem? A papok számainak emlegetése tabu?
16 – Ábel
Kétféle vonal van az elnevezéssel kapcsolatban: az egyik azt állítja, hogy a szó latin eredetű: jós, jóslat, próféta, prófécia esetleg új vágy a jelentése.
A másik vonal az, amelyet a jelenlegi fősodrású nézetek elvetnek, de ugyanakkor elismerik, hogy ezt is figyelembe kell venni, mert a szavak itt is rendkívül hasonlítanak a „Vatikán” szóra: ez az etruszk eredet felvetése a szó kapcsán. Ebben az esetben a „Vatica” szó szent helyet esetleg védett helyet jelöl. Érdekes módon sok esetben heves tagadás a reakció arra, ha meg valaki azzal jön, hogy létezett egy Vatica nevű istennő az etruszk vallásban – ez náluk (állítólag) az alvilág és a nekropolisz istennője volt.
Mindenesetre arra lehet következtetni a fentiekből, bármely verzió is igaz, hogy e hely még jóval a keresztények, sőt, a rómaiak megjelenése előtt szakrális jelleggel bírt a „pogány bennszülöttek” szemében. Erre épült rá a mai keresztény (római katolikus) központ, bár tudom, hogy az Egyház itt összefüggésekre hivatkozik a korai keresztények életével és halálával és e hely kapcsolatával. Ami egyébként ténylegesen így is lehetett, ugyanis a kettő nem zárja ki egymást.
Nem baj, hogy emlegetted Egyiptomot, de ebből sokan itt nem értik, hogy miért volt rá szükség. Szerintem kár a témát a továbbiakban visszamenőleg felfejteni, itt e poszt a Vatikánról szól. A papok számát is már egyébként korábban szóba hoztad, nem zavar, de inkább már ne Egyiptomról beszéljünk, ha lehet!
17 Miután a Vatikán Szent Péter sírja körül épült, nem nagyon furcsa, ha Pétert egy temetőbe temették. Ami akár lehetett egész régi is. Az se kivételes, hogy a keresztény egyház egy ősi pogány szakrális helyet szentel meg és épít rá templomot. Ez nemcsak abból a szempontból volt praktikus, hogy a népet nem kellett új helyre átszoktatni, és hogy megszűnt a konkurencia, hanem ez egyúttal a helyhez kötődő démonok és a békét nem talált lelkek semlegesítésének biztos módja is.
Még egy dologról szólnék.
A konteósok gyakran emlegetnek néha a Vatikánnal összefüggésben fehér, fekete, sőt, szürke pápát is. Nos, szerintem ilyenek nem léteznek, de igazából könnyen lehet őket társítani hús-vér emberekkel, akik képviselik a hivatalos illetve nem hivatalos vatikáni hierarchiában, hogy kiket nevezhetnénk akár így, ha nagyon akarnánk.
Fehér pápa – a mindenkori hivatalosan megválasztott pápa. Azt képviseli, amit az egyszerű ember a Vatikán kapcsán lát és amit a fősodrású infók alapján tud: magát a pápai hivatalt, a bíborosokat, a szentmiséket, a gyönyörű Vatikánvárosi épületeket stb.
Fekete pápa – a „vatikáni mélyállam” (lásd a fenti írást!) legfelsőbb képviselőjét takarhatja egy adott időben. Ez lehet akár az Orsini- vagy Colonna-házak feje, de akár más házakhoz is tartozó, karizmatikus férfi. Igazából, könnyen lehet, hogy nincs is ilyen, hogy fekete pápa vagy nem is így nevezik – de ha van, akkor nyilván valaki ebből a körből való lesz.
Szürke pápa – ha rá lehet akasztani egy ilyen megnevezést valakire, aki ki lehetne az? Félig hivatalos, félig meg nem – ilyen nagyon nincs is.
Igazából, ha nagyon rá szeretnénk tűzni valakire e jelzőt, én a magam részemről a Pápai Államtitkárság (Secretaria Status) mindenkori vezetőjét, az Államtitkárt nevezném meg, aki lényegét tekintve a „a Vatikán miniszterelnöke” és nagy hatalommal rendelkezik, miközben a közvélemény alig ismeri. Vezeti a vatikáni államapparátust, a Római Kúriát, ami egy szerteágazó szervezetet takar, úgy mint bíróságokat, dikasztériumokat, mindenféle gazdasági és más hivatalt (kollégiumokat, bizottságokat, kamarákat), továbbá a nem az említett hivatalok alá tartozó pápai bizottságokat, pápai akadémiákat, tanácsokat stb. Lényegében intézi, irányítja az Egyház napi ügyes-bajos dolgait és képviseli azt a külvilág felé. Az Államtitkár feladata – sok egyéb mellett – például tárgyalásokat folytatni más ország legfelsőbb képviselőivel különböző ügyekben, akár szerződéseket előkészíteni és megköttetni, amelyek mondjuk lehetővé teszik iskolák létesítését az adott országban, tulajdonjogot biztosít egy-egy ingatlan vagy földterület felett stb. De például az Államtitkár felel a Pápai Állam titkosszolgálatának a működéséért is.
Általában a hivatalos hierarchiában az Államtitkárt a második helyre helyezik a hatalom tekintetében, rögtön a pápa után. Miközben lényegében „láthatatlan”.
Egyébként a jelenlegi Államtitkárnak Pietro Parolin a neve. A Vatikánon belüli karriere II. János Pál kezdett emelkedni.
1955-ben született Olaszországban, de szülei Magyarországon ismerkedtek meg. Édesapja, Parolin Ferenc, egy olasz származású magyar műfordító volt. Pietro tíz éves volt, amikor édesapja balesetben meghalt. Még egy fiú és egy lánytestvére van. Édesanyja, Ada Miotti (1913-as házasságuk után Ada Miotti Parolin) Magyarországra vándorolt olasz családból származott és csak valamikor az 1940-es évek végén vagy az 1950-es évek elején tértek vissza Olaszországba. 96 éves korában hunyt el.
Pietro Parolinnak, akit esélyesnek tartanak, mint következő pápa, vannak kötődései Magyarország felé. Egyébként a Magyar Érdemrend nagykeresztjét is megkapta 2022-ben.
A címere is érdekes: a hagyományosan keresztény szimbólum, a nyolcágú csillagok mellett egy nagy „M” betű is díszeleg rajta. Ez Máriát jelenti, gondolom…
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Shield_of_Pietro_Parolin.svg
Egy másik esélyes a következő pápára Erdő Péter bíboros. Minden formális kritériumot ő is maradéktalanul teljesít.
Ha kettőjük közül valamelyikük pápa lesz, az sem lesz rossz Magyarországnak.
19 – Zsolt
Javítás: a házasság éve, az említett 1913 nem pontos adat. Egy más témában olvasgattam egy írást és ez tévesztett meg. Akkor még a hölgy nem is élt. Ezért elnézést kérek!
Az, hogy valaki nem isten hívő, rendben van. Az hogy mi is az isten, nem egyszerű meghatározni. Ugye itt felmerült több kultúra. Többek közt Egyiptom, illetve ókori Róma. Hát…. Leginkább a több isten hit volt jellemző. Aztán jött egy zsidó, mely egy isten hitet hirdetett, persze segitőkkel: apostolok. Ezek szent életű, elvileg földi halandók voltak… Noss nézzük a budhizmust. A dolog igen valószínüleg ősibb, mint a kereszténység illetve a katolicizmus…. Gondolom ott is egy isteni személy van. Aki Buddha. Noss akkor tegyünk rendbe bizonyos dolgokat, ha nehéz is, ha már itt ennyi vallástudós írogat minden féle marhaságot. És elnézést, kérek.
21 – Dan
Nem igazán Isten mibenléte a fenti poszt témája és eddig a hozzászólások során sem is került szóba. A vallás is csak történelmi összefüggésekben volt érintve. Nem igazán értem, hogy ezeket most miért hoztad fel, de lehet, hogy elmagyarázod. Én Isten lényegéről mindenesetre nem fogok vitatkozni, ha mások majd reagálnak, ám legyen!
„Noss nézzük a budhizmust. A dolog igen valószínüleg ősibb, mint a kereszténység illetve a katolicizmus…. Gondolom ott is egy isteni személy van. Aki Buddha.”
A buddhizmus nem egy monoteista vallás. Tehát rosszul gondolod.
Valóban nem az isten lényege volt az alapvető szándék.
Nézzük mikor alapították vatikánt. És mennyivel korábban volt nagy konstantin….. Nagy Sándor nélkül nem lenne igazából kereszténység. Illetve a római birodalom nélkül sem. Egyiptom nem volt mérvadó. Csak egy gyarmat volt, mint mondjuk akkortájt szinte egész Európa britanniával együtt.
„Nagy Sándor nélkül nem lenne igazából kereszténység.”
Én azt gondoltam, hogy Jézus Krisztus nélkül nem lenne igazából kereszténység, dehát nem vagyunk egyformák…
„Egyiptom nem volt mérvadó. Csak egy gyarmat volt, mint mondjuk akkortájt szinte egész Európa britanniával együtt.”
Egyiptom már jóval a Római Birodalom előtt létezett és jóval tovább volt fent a történelem színpadán, mint a Római Köztársaság és a Római Birodalom együttvéve. Egyiptom nem, mint római gyarmat került szóba a köztem és Ábel fórumtárs közötti párbeszédben.
„akkor tegyünk rendbe bizonyos dolgokat” – Dan, ezzel teljesen egyetértek! Javaslom, kezdd azzal, hogy olvasol valamit arról, amiről írsz, lehetőleg hiteles forrásból.
Zsolt, hogy tudnám felvenni veled a kapcsolatot?
Gergely Jenő: A Pápaság története. érdemes elolvasni.
és egy másik brigád, sajnos közelről ismerjük –
Walter Pohl · Karl Vocelka – A Habsburgok c. könyvet keressétek. fillérekért hozzá lehet jutni. Ha hordott a hátán a föld, minden újítást, fejlődést, reformot gátló. 1273-óta Európa népeinek egy irányítás alá gyúrását minden eszközzel elérni akaró társaságot. A benne élő emberek érdekeinek teljes zárójelbe tételével. – hát akkor ők az első 3-ban benne voltak/vannak. (a mai napig, különböző királyságokban, hercegségekben, uniós szervezetekben lopják a napot)
Oldalról oldalra jönnek a párhuzamok a mai disznóságokkal, Semmi sem változott.
26 – PL
Írhatsz ide: zsoltaforumrol@proton.me
Egyiptom a római birodalom idején nem volt független állam. Úgy ahogyan Izrael sem létezett. Ha az általam említett két birodalom nem veszi fel a kereszténységet az ma nem létezne.
Dan, csak azt áruld el, hogy a kr. e. 323-ban elhuny Nagy Sándornak pontosan mi is a köze a kereszténységhez? Én tudom, hogy minden, ami előbb volt, oka mindennek, ami később, csak azt nem értem, hogy miért pont Nagy Sándort emelted ki a kereszténységet megelőző 13 milliárd évből.
27 – Feri
A Habsburgok illetve az elődeik csak a Karolingok felemelkedésével válhattak jelentőssé és komoly kapcsolataik Rómában ez utóbbiaknak voltak, mármint a az ottani hatalom tényleges képviselőivel. Legalábbis sokáig ez volt a helyzet, később ez persze némileg módosulhatott. A Habsburgok elődei tehát igazából a Karolingok „oldalvizén” evezhettek be a középkori történelembe úgy, hogy „lettek valakik”.
A Habsburg-ház alapító őseként (maga a Habsburg megnevezés ekkor még sehol sem volt; azt jóval később egy, a mai Svájc területén található vár nevéről vették fel, amely a mai AArgau-kantonban található) Adalrikot (másik ismertebb neve Eticho) lehet megnevezni, akinek a hivatalos rangja Elzász-hercege volt és egy igazi hataloméhes vadbarom volt, aki még a saját családját sem kímélte. A Frank Birodalom több kisebb királyságra volt osztva – ezek egyikében „politizált” Adalrik. Ezt a királyságot hívták Ausztráziának, amit annyit tesz lefordítva, hogy „Keleti Királyság”. És a Karoling-dinasztiának is pontosan itt voltak a gyökerei.
A hivatalos források a Habsburg-ház alapítójaként a jóval később élt Radbotot, Klettgau grófját jelölik meg. Ez egyébként rendben van, mert Radbot vérvonala visszavezethető Adalrikig és a kulcsesemények a később Habsburg-házként ismert dinasztia szempontjából már jóval Radbot előtt megtörténtek, ezért mentem én is vissza az eseményekben egészen Ausztráziáig.
Sokkal később – mily érdekes ez! – az említett földrajzi név újra felbukkan a Habsburgokkal (persze a Babenbergekkel is) kapcsolatban: Ausztria (Österreich), azaz Keleti Birodalom. Ily formán tehát hazatértek; ha földrajzilag nem is oda, ahonnan genetikailag származtak, de az eredeti szülőföldjük neve viszont visszaköszön az új uradalmuk nevében is.
Én hajlok arra az összeesküvéselméletre, hogy a Habsburgok messze nem voltak olyan szörnyű rosszak, mint ahogy mi azt a magyar közoktatásban tanultuk.
Nem azt mondom, hogy foltnélküli szentek voltak, hanem csak hogy aránylag sikeres uralkodói voltak a birodalomnak, és nem a gonoszság vagy a nép elnyomása volt a mozgatóelvük, hanem hogy stabil legyen a birodalom élete. Benne nyilván az ő hatalmuk is.
Az ellenük való ellenérzést részben az indokolja, hogy ők a birodalom javára optimalizáltak, nem Magyarországéra, és ezt a magyar nemesek sokszor rosszul élték meg, mert ők meg csak a saját érdekeikre koncentráltak. Részben pedig az, hogy bizonyos erőknek nem tetszett a stabil virágzás, amit a Habsburg uralom biztosított, és ezért minden eszközzel aláásták azt, már évszázadok óta, ennek eredménye a Habsburg-ellenes propaganda.
Érdekes hogy évszázadokon át fenn tudták tartani a hatalmukat.Például ha maffiatevékenységgel is foglalkoztak akkor lehet benne voltak drog és prostitúcióban (?).Számomra érdekes hogy évszázadokon át meg tudták tartani a hatalmukat és más maffia klán nem tett alájuk.
Néha csodálom hogy pl. magyar viszonylatban kisebségi haverjaink nagy vagyonokat csinálnak úgy hogy írni olvasni nem tudnak mégis övéké a 20 milliós bmw,
de a nagyobbak már 60-70 milliós autóval feszítenek ingatlanokat építenek, 10 milliós autókkal kereskednek csak keftelésből (facebokon látom)
Talán ezek a családok is hasonlóak csak kicsit mások mert van mögöttük állami segédlet is. Gondoljunk bele hogy ha kisebbségi haverjainknál látni hogy a Tekesek
olykor olykor találnak többszáz millió forintot készpénzben, luxusautókat stb…akkor ezek a családok állami segédlettel milyen vagyont halmozhattak fel évtizedek alatt.
Én azon gondolkoztam el hogy ezek a családok vajon zsenik hogy így tudnak gyarapodni évszázadokon át vagy épp ugyanolyan hülyék mint kisebbségi testvéreink
akik luxusautókkal járnak csak éppen az a különbség hogy csinálják, bele mernek fogni és ugye büdös nekik a munka.
Mindenesetre egyben csodálni is lehet az ilyen klánokat, mert van benne valami misztikum hogy vajon ennyire profik, de egyben elítélendők a tetteik miatt mert a
mások kárára gazdagodnak munka nélkül.Értem ezalatt a vatikáni klánokat de éppen a magyar kisebbségi maffiát is.
Zsolt.
Amikor Orbánfőni Donald Trump következő elnök úrnak telefonál és találkozik személyesen a Vatikánban Ferenc pápával, akkor vajon beleszövi a mondandójába a Foksányi-kapu, – mennyibe fog kerülni nekünk – témát?
34 János, a rejtélyességed megint olyan csúcsot ért el, amit nem tudok értelmezni. Mégis mért kéne nekünk fizetni a Foksányi-kapuért, és mi köze ehhez Trumpnak meg a pápának?
35. Ábel
A Foksányi-kapu kapcsán arra célozhat János, hogy egy esetleges román átállás esetén mit kell tennünk. Ahogy a II. Vh. idején is ez volt a román átállás kulcsa, most is ez lesz valószínűleg.
Leírása:
„Mivel ezen területnek a Milcov és a Putna folyók között lévő Foksány a legnagyobb városa, Foksányi-kapunak (Poarta Focşanilor) is nevezik.”
34. János.
Szerintem a Főninek a Párciumot (Szatmár-Nagyvárad-Arad vonalat) kell kérni a kitartásunkért cserébe, na meg, hogy Erdély, mint ország, önálló entitás legye, minden nemzetnek hasonló jogokkal. Magyar, román, német, cigány, örmény, zsidó meg a szláv aprók, mind egyenlő és elvitathatatlan joggal. Ennyit, semmit többet.
Egyébként a Huntington vonal menti kelet-nyugat határ kialakítása éppen most indul el, az új nacionalista román elnök Calin Georgescu megválasztásával. Senkinek nem tűnt fel, hogy nagyon magas rangú tisztviselője volt a Római Klubnak?
Nemrég jött a hír hogy az elnökválasztás első fordulóját érvénytelennek nyilvánította az alkotmánybiróságuk. Nagyon megijedtek Calin Georgescutól.
Egyébként ennyit a nagy nyugati demokráciáról. Ha Nekik tetsző eredmény születik akkor minden rendben különben addig szavazhatjaák az embereket ameddig az nem lesz amit ők akarnak. Lásd a mostani román helyzetet És Grúziát.
Jelenleg Romániában olyan helyzet állt elő hogy bármi történik nekünk jó. Ha nyer Georgescu akkor kifalrólnak a nyugati szövetségi rendszerből, ha a hivatalos kurzus valamelyik jelöltje nyer akkor pedig be lesznek hajtva az ukrán frontra, Akkor pedig a népfog fellázadni a fősodort képviselő politikai elit ellen.
36, Bendegúz
Nem az oroszok bevonulására gondolok, hanem a Szövetség odacsoportosítására…
37. János
Védekezésre, vagy támadásra???
János
Ha már nem válaszoltál, akkor megírom én a feltevésemet.
Először támadásra, aztán a végromlásban, védekezésre kell Foksányi kapu.
A NATO csapatok, ahogy annak idején a németek, ott akarnak felvonulni, az lesz a déli szárnya az átkaroló támadásnak. Északon a lengyel síkság tölti be ezt a szerepet.
A baj továbbra is az, hogy egyelőre nincs akivel harcoljanak. Számításaink szerint az ukránok, ha sokáig kitartanak fel tudják építeni azt a nyugati hadsereget melyet Már lelkileg és fizikailag jól kondicionált katonák milliói fognak alkotni. Ha azonban az ukránok nem tartanak ki addig akkor a Nyugat kényszerpályán lesz mert olyan sereggel kell bevonuljon békefentartani, amelyik sem személyzetiben sem technikájában nincs felkészülve az orosz Pusztán történő harcra. Segített volna az idő húzásával a nagy hatósugarú cirkáló rakéták tartós alkalmazása, ezzel gyengítve az orosz hátországot és erősítve az ukránok morálját. Azonban az orosz„ a mogyoróbokor plazmafegyver alkalmazásával olyan erőt (ellenerőt) Mutatott Melyre a Nyugat csak atommal válaszolhatna. Minden vezetési, Minden repülőtér mostantól nincs biztonságban. És mindezt, atom nélkül érhetik el! Ilyen körülmények mellett már nem merik nagyban provokálni a medvét. Ezt bizonyítja hogy amióta bevetették az oroszok a plazma fegyvert több cirkáló rakéta nem indult az orosz hátországra. Sakk matt. Egyelőre Nyugatnak ilyen fegyvere még nincs. Amennyiben elő is állítja az még mindig csak azt jelenti hogy utolérték az oroszokat és nem azt hogy elkerülték. Vagyis képesek ők is csapást mérni atom nélkül civileket kímélve különböző létfontosságú orosz létesítményekre anélkül hogy atomháborút indítanálnk. Ezek tükrében egyelőre a nagy Oroszellenes háború el lett napolva. Ami nem jelenti azt hogy az időhúzás érdekében a románokat is a lengyeleket meg az egyéb hajlandókaat ne kergetnék be Ukrajnába békefennartani – érdekes lesz mindenesetre.
Bendegúz
Ugyan, mit mondhatnék?
Franciáknak, németeknek nincs hivatalos kormányuk. Majd Brüsszel megoldja ezt is.
Szíriát hátulról elintézte az Al-Nuszra és azok támogatói. Vajon a saria-t mikor vezetik ott be? A migráció erősödik?
A nemzetközi hitelminősítőket nem lehet megkerülni, ezért most a gazdasági több lábon állás politikája zajlik, mert nyilván ki akarjuk védeni a brüsszeli önsorsrontásti. Hamar kigondolták ezt odafennt, amit – a korán elkezdett -békemissziónak hívnak. Ez a része remdben is van.
De mi a Észak Atlanti Szövetség elismert tagjai vagyunk, felafatokat végzünk.
Ezért mondom, hogy a békemiissziós kitekintések miatt, milyen kiemelt meglepetésekket fog majd Washington kieszközölni, ha épp nem zsarolni…az ukrán – orosz komfliktusnak még évek múlva se lesz vége, mivel Oroszország nem győzhet .
Mibe fog ez a magyar lakosságnak , honvédeknek , rendőröknek kerüln.?
41 Gondolod, hogy NATO békemisszió megy Ukrajnába? Amiből nem tudunk kimaradni?
41. János
Nem vitás, a Medve legyőzése a cél.
Kérdés, hogy miként.
Mert amit eddig elterveztek, azaz, hogy 2-3 év és vége a háborúnak, mert vagy az ukránok nyomulnak annyira előre, hogy orosz területekből is nagyot harapnak, vagy az orosz hátország lázad fel (mindkét esetben bukik Putyin), az jött be. A valóság az, hogy az ukránok hátrálnak a fronton, az orosz gazdaság pedig köszöni még el van egy darabig. Vagyis a nagy terv visszaütött.
Pillanatnyilag az EU van rettentő szar helyzetben (amit a nagy tagországok kormányainak bukása is mutat). A gazdaság már nem sokáig bírja az olcsó energia és nyersanyag nélkül, össze fog omlani. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor oda a jólét és jön a népharag. Ezt tudják Leyen asszonyságék is, nem véletlen, hogy be vannak rezelve, és a baj elkerülése érdekében, éppen most készítik fel a románokat, lengyeleket meg a többi hajlandó keleteurópai idióta államot az ukrán „békefenntartásra”.
Persze a nagy keletiek közül sem akar mindenki menni. Ezt megérezve a románok – lévén, hogy kutyaszorítóba kerültek a hintapolitikájuk ellehetetlenülése miatt – még bepróbálkoztak egy kis politikai felfordulással – azaz elővették a jó régi receptet, hogy van NATO oldali politikus réteg és van a szuveranista, értsd oroszpárti réteg, akiket a helyzetnek megfelelően vesznek elő – hátha ezzel kimaradhatnak a békemissziós bevonulásból, illetve az orosz felé is szerezhetnek pár jó pontot, láttatván azok, hogy ők szegények nem is annyira NATO barátok, csak hát kényszerítve vannak jelen helyükre. De nem jártak sem sikerrel. Hamar rájöttek az atlantista hárombetűs szolgálatok a román mesterkedésre és rövid úton leszóltak nekik a Potomák folyó partjáról, hogy na na, ne csintalankodjunk, mert mindent látunk. Most éppen ennek eredményét látjuk a román elnökválasztás teljesen törvény és alkotmány ellenes leállításában és a választások nyugati elvárásoknak megfelelő újjraszervezésében. Igaz, nem veszett minden, mert minden eshetőségre felkészülve, sikerült kreálniuk egy oroszbarát politikai csoportot, olyan alapon, hogy soha nem lehet tudni, hogy mikor kell átállni az orosz oldalra és akkor ezek jól jönnek, mint „üldözöttek”.
Szóval, igen megy az élet halál játék a nyugat és kelet között.
Amelyik oldal most veszít, annak szó szerint vége, neki már nem fognak az elkövetkező 100 évben lapot osztani.
Mivel sem Oroszország&Co., sem az USA&Co. nem akar erre a sorsra jutni, ezt a háborút végig fogják vinni, abban a reményben, hogy csakis ők győzhetnek. Mivel azonban az a fél aki vesztésre fog állni, tisztában lesz eljövendő sorsával, nem fog habozni bevetni a legdurvább fegyvereit sem.
Ezt a forgatókönyvet csak úgy lehet megelőzni elfogadható módon, ha Putyin kiegyezik az amerikai befektetőkkel, olyan formán, hogy megkapják Ukrajna feletti korlátlan gazdasági hatalmat, cserében az oroszok fogják gyakorolni a katonai és politikai hatalmat.
Véleményem szerint Trump és a mögötte állok, ebbe bele fognak menni. Ezt készítik most elő. Nem lesz Ukrajna NATO tag soha (egyébként a NATO sem húzza már sokáig! – lesz helyette új támadó-védő szervezet). A nagy baj, hogy ezzel az EU két vállra lesz fektetve, sőt szét fog esni. Lehet, hogy OV., Trump és a Pápa az ezt követő időkre készül? Mostanában nagyon gyakran találkoznak, illetve OV.-n keresztül cserélnek üzenetet. Nagy idők nagy kérdéseit kell megoldani. És hogy mi lesz az EU magállamaival? Jó kérdés. Amit most látunk francia német vonalon, semmi jót nem ígér nekik.
42. Ábel
A NATO nem megy sehová kollektíve, mert ahhoz valamennyi ország egységes beleegyezése kell. Márpedig nem csak mi, hanem még a Törökök is elleneznének egy ilyen lépést. Innentől kezdve marad az önkéntesség, hogy az a NATO tag megy, amelyik akar (nem sokan fognak tolongani). Egyébként is a Békemisszióhoz mindkét harcoló fél hozzájárulása kell. Itt pedig az orosz megmondta kategorikusan, hogy ellenségnek tekinti azt az országot aki belép Ukrajna területére. És azt is jó ha tudják a „hajlandók” csoportja hogy ha esetleg megcsapkodja őket az orosz ukrán földön, nem lép életbe az 5. cikkely. csakis saját szakálára mennek be. Minket pedig nem tudnak kényszeríteni, mert nincs ahogyan. Ha csak meg nem szállnak. Mondjuk Trump ráripakodhat OV-ra, hogy na most akkor szeded magad és indulsz be Ukrajnába békéttartani. Érdekes helyzet lenne, nem mondanám. Elvégre egy barátnak nem mondhat nemet. Kérdés, hogy ehhez mit szólna az Istenadta nép.
Vajon válhat-e az egészségbiztosító CEO elleni merénylet a gonosz globális elitek elleni lázadás kiindulópontjává? Mit gondoltok?
44. Ábel
Szerintem nem. Egy magányos sértett ember akciójáról van szó. Rengeteg van ilyen a biztosító által kikosarazott biztosított, azonban egyik sem akar ilyen módon elégtételt venni. Valószínű, hogy nagyon elgurult a fickó pirulája, hogy ilyent lépett.
Egyébként ennél nagyobb igazságtalanságok sem hoznak rendszerek ellni lázadásokat. A történelem során egy forradalom sem lett magától, mindig valaki králta azokat, valami célból. Úgy, hogy az biztosítási rendszer túlkapásaiból sem lesz néplázadás. Nem véletlen, hogy ilyen bátrak a kriminokraták, azaz a romlott elitek.
45 Pedig igény az volna rá! Ha csak minden ezredik ember, akivel durván kiszúrt a rendszer, elégtételt venne a legaljasabb patkányon, akivel összeakadt, jobb volna a rendszer.
Bendegúz.
EL sem tudom – lailusként – képzelni milyen gyorsan eljön
a sparhelt, kézikocsi szinvonal
az EU – ba, ha a vállalati fenntarthartósági jogszabályt bevezetik Brüsszelben és a Katarhoz (LNG!) köthető befektetői alapok a több ezer milliárdnyi euró/dollár eszlözökkel egyszerűen lelépnek Európából…
Nem elég, hogy talán a lemgyelek kapnak Amerikától korszerűsített ( trícium mennyiség szabályozható) bombát, jön a rengeteg büntető migráns a Közel-Keletről és a lezárhatatlan ukrán- orosz háború.
Ezt is csak meg kellene beszélni Elon Musk-kal, hogy mi az ára ennek, hogy itthon ne ez legyen…
47.János
Mostanában kicsit el vagyok a munkával havazva és kevés időm van olvasni. Szeretem mikor felhozod az állítást a sparhelt lovaskocsiról és időnként melléteszed az aktuális eseményeket alátámasztva annak az előrehaladását. Én nem mondom hogy nem ez lesz EU-ban vagy akár nálunk is. Persze csak zárójelben jegyzem meg személyes véleményként hogy ennek a rendszernek buknia is kell mert „túl kapitalista „lett főleg az elmúlt 5-10 évben. ltt nem a szupergazdagokról van szó csak hanem a főnök beosztott viszonyokról na nem az én esetemben hanem általánosságban mondva megy egymás kizsákmányolása . De mondhatnánk a tévésztárokat is akik milliókért bohóckodnak stb ez is kizsákmányolja az embert aki ellenben tanult mint te vagy én…Bocs a kitérőért.A lényeg hogy ennek a rendszernek mennie kell. Épp egyik cégvezető mondta nekem hogy az utóbbi 10 évben nagyon eldurvult a kapitalizmus/fogyasztás szerinte is…
Nyilván nem vágyunk a sparhelt lovaskocsi színvonalra ami elviheti ezt a jelenlegi foskupacot de sok ráhatásunk nem lesz a dologra ha eljön hát eljön. Persze nekünk jobb lehet akik ezt előre tudjuk mert még most sem sokan fogják fel hogy baj lehet ,legalábbis akiket ismerek egyik sem tudja, mindenki optimista és azt
hiszi hogy 10-20 év múlva is ugyanúgy lesz munkahelye meg ugyanolyan élete mint most.
Alapvetően még a felszínen azt látni hogy van munka és például 1 termék sem hiányzik a boltok polcairól, tulajdonképpen azért is nehéz elhinni hogy mi jön.
Egy másik fórumon például szó volt az eljövendő globális alapanyaghiányról (olaj, réz, ritkaföldfémek,stb..) és például megemlítették hogy 7 év múlva
hiány lesz olyan ritkaföldfémből ami az elektromos okos kütyükbe kell. Namost ebben az esetben is van egy párhuzam(nyersanyagfogyás –sparhelt életszínvonal) és az az érdekes hogy ha 7 év múlva ez igaz lesz akkor miét olcsó viszonylag még most pl. egy led Tv vagy a rézvezeték? Miért nincs nagyobb áruhiány vagy extrém magas ár?
A sparhelt lovaskocsinál is azért nehéz vizualizálni mert még egy „jó” részben vagyunk van munka bár csökkennek az állások, van élelem és nincs áruhiány vagy akármilyen korlátozás mint áram vagy jegyrendszer. Kíváncsi leszek hogy az első nagyobb látható törést mi hozza majd el és mikor.