Az utóbbi napokban azt vettem észre, hogy szerte a világon az esti hírekbe bele-belecsúszik némi optimizmus, azt sejtetik, hogy leértünk a visszaesés aljára, és innen már csak az óvatos visszakúszás lehetséges.

Egészen más következtetésre lehet azonban jutni, ha sorba vesszük az elmúlt napok konkrét bejelentéseit.

Szerdán Mexikóból jelentették, hogy 2009 első negyedévében a gazdaság 8,2 %-ot esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Csütörtökön azt tudhattuk meg, hogy a Japán gazdaság a 2008 utolsó negyedében 4 %-ot esett, amire nem volt példa 1955-óta. Az egész évi GDP csökkenésük egy elképesztő 15,2 % volt, az export visszaesésük pedig 26 %.

A múlt héten a németek bejelentették, hogy gazdaságuk az első negyed évben 4 %-ot esett vissza, amire nem volt példa 1970-óta, amióta ezt az adatot feljegyzik. Ez azért riasztó, mert a német gazdaság hajtómotorja az export, vagyis a külföldi kereslettől nagymértekben függnek.

Hétfőn Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke biztatóan közölte, hogy túljutottunk a mélyponton, de ezt a megállapítását a tőzsde indexek emelkedésére építette. Nehezen tudom elképzelni róla, hogy ne tudná, a tőzsdeindexek szerte a világban azért emelkednek, mert a különböző kormányok, Amerika vezetésével hatalmas összegeket pumpáltak a gazdaságba és ez a rengeteg pénz befektetést keres. De a végén némileg ellentmondva önmagának még hozzátette „a legfrissebb GDP adatok ezt a prognózist természetesen nem támasztják alá.”

A hivatalos európai statisztika szerint az euro-zóna országainak a GDP-je 2,5 százalékot eset 2009 első negyedében, míg a múlt év utolsó negyedében „csak” 1,5 %.

A kárörvendő magyaroknak van viszont egy csemege. A szlovák gazdaság az év első három hónapjában egy elképesztő 11,2 százalékot esett vissza. Ha nem vigyáznak, még eléjük kerülünk J.

Az amerikai fogyasztó olyan mértékben nem fogyasztanak, hogy a főleg Amerikába exportáló mexikói autóexport 41 százalékkal esett vissza. A Sony céghez beérkező adatok szerint a termékeik iránt mutatkozó kereslet világviszonylatban a felére esett vissza.

Ahogy ezt fentebb már írtam, a Financial Times csütörtöki publicisztikájában jelezte, hogy a részvények ára a sok ezermilliárd extra dollárnak köszönhető (Amerika maga 15.000 milliárd $-t dobott be, állítja a Deutsche Bank). Könnyen lehet, hogy újra játszódik a spekulációra épülő financiális lufi, ami valahol ki fog lyukadni. És még egy adat. Az elmúlt napokban az arany ára szinte észrevétlenül átlépve a 900 $-os határt már a 960 dollárt ostromolja.