Tibor bá’ online
Jó 10 évvel ezelőtt már volt egy koronavírus támadás, amivel kapcsolatban írtam egy paródiát és egy komolyabb nekifutást. Elől a paródia, amit a komoly követ. Jó szórakozást!
Végre történik valami! Bolíviát már egy hete rágjuk, kezd unalmas lenni. Azt hittem, hogy a hét hátralévő részén be kell érnünk egy ballagással összekötött vasutassztrájkkal. Most legalább tudom, hogy van más is. Mexikóban ugyebár meghalt kb. 200 ember (a szám állandóan változik) mert túl közel ment néhány disznóhoz. Különben Mexikó fővárosa Mexikó City, ahol kb. 20 millió ember él, akik közül 5 nap alatt megközelítőleg 5000 ember hal meg tökéletesen természetes úton. Ehhez képest a 200 nem tűnik túl soknak. Egyszeriben viszont néhány ember (WHO, ANTSZ) elképesztően fontosnak találja magát, tehát elkezd nagyokat fontoskodni. A TV képernyő előtt pedig száz és száz milliónak végre van miért rágni a körmét. Miközben a TAMIFLU-t gyártó Roche igazható tanácsa dörzsöli a tenyerét. „Fiúk, ez a sertésinfluenza kihúz minket a szarból, mi leszünk az ország egyetlen nyereséget elkönyvelő vállalkozása 2009-ben.” Mert aki nem tudná, a legújabb H1N1 változatra nincs vakcina, csak a vírus szaporodását megakadályozó gyógyszer (amit élesben még nem próbáltak ki), és ebből a bogyóból Magyarországon 10 db 5340 forintba kerül. Még jó, hogy lehet kapni. Tényleg jó, mert az országban csak 100.000 dobozzal van, ami ugye a lakosság 1 %-as. Ez viszont fantasztikus tragédia árnyékát vetíti előre. Ha 100 magyarból 99 átköltözik a Csodaszarvast hajkurászó boldogabb vadászmezőre, akkor ezt az irgalmatlan mennyiségű adósságot a maradék százezernek kell kinyögni. Én népszavazás kiírását fogom kezdeményezni, hogy hozzanak törvényt azok kirekesztésére, akik maguk mögött hagyják az adósságaikat. A kérdést valahogy így fogalmaznám meg: „Ön lát-e összefüggést a miniszterelnök váltás és a sertésinfluenza között?” Ha igen akkor: „Helyesnek tartja-e, hogy egyesek elszámolás nélkül átmenjenek a másvilágra, miközben a rájuk eső adósságterheket itt hagyják nekünk?” Végül pedig: „Jó ötletnek tartja-e, hogy a népszavazás költségén, mintegy 4 milliárd forinton TAMIFLU-t vegyen az ország?” Ezt az ötletemet én abszolút kitűnőnek tartom, csak van egy bökkenő. Mire kiírják a népszavazást, már levonul a járvány és a téma aktualitását veszti. Tehát hagyjuk az egészet a fenébe, különösen azért, mert valami nekem itt nem tetszik. Húsz év alatt és hatvan felett senki nem hal meg. Hát kérem, ez nem lehet véletlen. Ebben valakinek benne van a keze, csak még azt nem tudom melyik terrorista hálózaté. Még az is lehet, hogy az új vírust Pakisztánban bütykölték össze, esetleg Iránban, mert ez az urán dúsítás valahogy nem akar nekik összejönni. Persze az se kizárt, hogy az egész mögött Putyin van, hogy elterelje a MOL részvények felvásárlásáról a figyelmet. Esetleg Obama, mert megunta, hogy mindenki a gazdasági válságról fecseg, amit különben nem tud megoldani és Amerika nimbusza egy kicsit bajbajutott. Csak az nem megy ki a fejemből, hogy miért pont sertés. Annyi más háziállat is van. Például Overdose….ja ez egy másik téma.
És a másik:
Egyre több tudós gondolja úgy, hogy a sertésinfluenza felbukkanása nem a véletlen műve (ahogy a madárinfluenzáé se). Álláspontjuk szerint a kialakulóban lévő világjárvány és a velejáró halálos esetek közvetlen következményei a kapitalista profithajhászásnak. Első olvasásra ez nem tűnik hihetőnek, mert tapasztalataink szerint a történelem folyamán időnként hatalmas, mutáción áteső vírus okozta járványok tizedelték az emberiséget. Tehát ez a valós világ egy elkerülhetetlen kellemetlensége, amivel együtt kell élnünk, ugyanúgy, mint például a földrengésekkel, cunamikkal, vagy árvizekkel. Azonban a tudományos bizonyítékok egyre inkább arra mutatnak rá, hogy az emberiség nem kifejezett szándékkal, de létrehozta a halálos vírusok létrejöttének egy mesterségesen felgyorsító eszközét, amit nagyüzemi gazdálkodásnak neveznek. Ezekben a „húsgyárakban” az olcsó sertés (csirke, marha, stb.) húsok mellett melléktermékként megjelennek a nemkívánatos vírusok is.
Annak érdekében, hogy megértsük, mi történik, össze kell hasonlítanunk a hagyományos sertéstartást és a nagyüzemi gazdálkodást. Régebben (és nálunk mind a mai napig) egy-egy paraszt gazdaságában két, de maximum húsz sertés nevelkedett. Nézzük mi történt, ha ezek egyikének a beleiben egy vírus mutáción esett át és ebből kifolyólag halálossá változott! Először is a vírusnak szembe kellett nézni a sertés immunrendszerével. Ezek a disznók szellős sertésólakban laktak, azt kaptak enni, amihez évszázadokon át hozzászoktak, és nem voltak kitéve stressz hatásnak. Következésképpen az immunrendszerük sikeresen szállt szembe a vírussal. Ha a vírus mégis túlélte az ellentámadást, akkor legrosszabb esetben a gazda állománya kipusztult és vele együtt a vírus is. Ha a sertés túlélte a támadást és vírushordozóvá vált, a fertőzés akkor se tudott messzire jutni, mert az felgyógyult sertés a böllér kése alatt végezte, és a vírusnak nem volt esélye olyan változásra, ami lehetővé tette volna az emberre való átugrását.
Most vizsgáljuk meg, mi történik, amikor egy vírus a megfelelő mutáción átesik egy nagyüzemi gazdálkodásban! Egy ilyen helyen tipikusan 6000 sertést tartanak összezsúfolva apró kalitkákban, ahol alig tudnak mozogni, egész életük alatt mesterséges tápkeveréket kapnak, és saját trágyájukat tapossák levágásukig. Néhány sertés helyett a vírusoknak sok ezer olyan sertés ad lehetőséget a mutációra, melyek folyamatosan fertőzik és újrafertőzik egymást. A saját, agyontaposott trágyájukból származó ammónia felmarja a disznók légútjait, ami a vírusok bejutását a szervezetbe megkönnyíti. Ráadásul a sertések immunrendszere csapnivaló, mert az állatok állandó stressz alatt állnak és örökös pánikban élnek, ami csak elősegíti a fertőzhetőségüket. Számukra nincs biztosítva se a friss levegő, se a napfény, amik természetes ellenálló képességüket növelné. Olyan levegőt szívnak be, ami teli van vírusokkal, tehát minden egyes levegővételnél fertőzést kaphatnak. Ha ezeket a tényeket összeadjuk, akkor kapunk egy igen kedvező helyzetet a vírus törzsek részére. Ez az oka annak, hogy a szakemberek nincsenek meglepve és azt állítják, hogy csak idő kérdése és egy szörnyű világjárvány fog végigsöpörni a Földön.
2003-ban az Amerikai Népegészségügyi Szervezet (a maga nemében a világon a legrégebbi és legnagyobb) javasolta a leírt nagyüzemi állattartás beszüntetését, mert biztosak voltak abban, hogy a mai helyzethez hasonló dolog fog történni. Az elmúlt néhány évben végeztek felméréseket ilyen nagyüzemi állattartó helyeken, és az eredmények alátámasztották a feltételezéseket. Konkrétabban megfogalmazva. Egészen biztos, hogy az agresszív influenza vírusok megjelenése és a leírt nagyüzemi állattartás között szoros összefüggés van.
Egészen mostanáig csak spekulációk léteztek, de tegnaptól kezdve (május 1.) biztosan tudjuk, honnan származik a most megjelent H1N1 vírus, amely emberek képes megölni. A Columbiai Egyetem Biológiai Központja tanulmányozta az új vírust, és azt állítják, hogy ez nem egy új humán-sertés-madár hármas influenza vírus, hanem egy korábban már ismert vírus egyszerű változata, ami a „családfa”szerint egy North Carolina-i „sertésgyár” akaratlan tenyészetéből származik.
A „sertésgyárak” profit maximalizáló körülményeit a tápokba kevert antibiotikumokkal kompenzálják. Ez a gyakorlat azonban egy fegyverkezési versenyt jelent a kórokozókkal, amelyek immunissá válnak az antibiotikumokkal szemben, aminek a vége egy szuper erős vírus, amivel szemben alig tudunk védekezni. A sertésinfluenza 1918-óta stabil volt, most pedig nagy hirtelen szupervírussá változott.
Ha ezen az állattartási gyakorlaton nem változtat az Emberiség, akkor ez a mostani sertésinfluenza járvány csak a kezdet lesz, amit további vírus inváziók hullámai fognak követni. Forrás: The Independent.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra így a vírusok nem válhatnak szuperrezisztensekké az antibiotikumokra.
1:
Így igaz.
„A „sertésgyárak” profit maximalizáló körülményeit a tápokba kevert antibiotikumokkal kompenzálják. Ez a gyakorlat azonban egy fegyverkezési versenyt jelent a kórokozókkal, amelyek immunissá válnak az antibiotikumokkal szemben, aminek a vége egy szuper erős vírus, amivel szemben alig tudunk védekezni.”
Mégis erre fut ki a szösszenet.
A mai sertés,baromfitelepek tényleg siralmasak.Én azon gondolkodtam hogy miért nem csinálnak legalább olyan farmkat ahol egy vasépület alatt mondjuk csak 500 sertés van.Mindezt egy mezőn , és amikor teleszerják a területet akkor traktorral arrébbhúznák az épületet így takarítani sem kellen:Dcsak a földre raknának szalmát. Amikor arébbhúzzák az épületet akkor trágyázóódna a föld. Ilyen a világtörténelemben nem volt hogy 10 millióan élnek egy nagyvárosban.Nyilván a vírusoknak ez kedvez.
3.
Hogy mennyire így van,új év elején leadott a Digi valamelyik csatornája egy filmet a francia állattartásról,a mérgezett folyószakasz torkolatánál működő lazac tenyésztésről,a tiltott időszakban símán megszerezhető növekedés serkentő antibiotikumokról.
Kaptak az állatorvosok rendesen,a minisztérium besöpörte az egészet a szőnyeg alá oly módon,hogy az állattartók nem mertek szinte kamera elé állni.
Féltek a retorziótól,de kénytelenek cinkossá válni hogy ne dögöljenek éhen.
Nyilván nem ottani sajátosság,mi pedig megesszük.
Egy itthoni cikk korábbról
https://www.magro.hu/agrarhirek/tul-sok-antibiotikum-van-husokban/