(46) Elmélkedés az egészséges ételekről

Tibor bá’ online

~p001Az Interneten olyan lánclevelek kerengenek, amelyek figyelmeztetik az olvasókat, hogy milyen veszélyek leselkednek ránk a különböző ételféleségtől. Gondoltam a szokásos alapossággal utánanézek a dolognak. Kezdtem mindjárt az amerikai piaccal. Tudjátok, ha Amerika tüsszent, Európa náthát kap. Különben is onnan jön minden jó, meg az összes rossz. Az már csak korunk jellege, hogy főleg ez utóbbi dominál.

Az Egyesült Államokban pillanatnyilag szalmonella van a mogyorókrémben, antibiotikumokat találnak a zöldségekben, melamint a tejtermékekben, higanyt a műmézben. Az alapanyagok klónozása pedig ott lebeg az amerikai fogyasztó feje felett. Gondolom ott is mennek a levél-láncok rendesen. 

A baj főleg abból származik, hogy a legnagyobb jóakarat mellett se lehet mindent elkerülni. Legyél te vegetáriánus, vagy vásárolj csupán bió élelmiszert (háromszoros áron), és tartsd magad távol a „kezelt” ételektől (pl. felvágottak, sajt preparátumok stb.), minden veszélyt elkerülni akkor se tudsz.

Némi nosztalgiával gondolok gyermekkoromra, amikor két házzal arrébb, a mezőről este hazaballagott tehén frissen fejt tejéért átmentem, és elhoztam az előre kialkudott két litert. Igaz nem volt ráírva, hogy homogenizált, se az, hogy zsírtartalma 2,8 %, de egészen biztos nem volt benne melamin. A hideg vacsora nem felvágottból állt, talán nem is volt a hentesnél. Anyám lesütött egy darab sertéscombot vagy oldalast, és abból falatoztunk hidegen.

Ez az amcsiknak se lehetett idegen, mert most arról panaszkodnak, hogy 1935-ben, fele ekkora népesség mellett 6,8 millió farmer gazdálkodott, de már 1964-re számuk 3,2 millióra csökkent, viszont új technológiák érkeztek és természetesen helyet kapott a műtrágya is. Növekedett tehát a szent hatékonyság, de nem adták ingyen. A HortScience Review (legyen a fordítás: Mezőgazdasági Tudomány Áttekintése) februári számában kitérnek arra, hogy három tanulmány eredményei is bizonyítják, a gyümölcsök és zöldségfélék tápértéke jócskán elmarad a néhány évtizeddel korábban termeltektől. Az ok egyszerű és világos. A Világháború előtt természetes trágyát használtak, amit felváltott a műtrágya, de ez utóbbiban csak nitrogénvegyület van (ammónia), ami segíti a növényt a gyors növekedésben, de nem teszi lehetővé a nyomelemek felszívódását, amire a terményt fogyasztó embernek szüksége van. A nagyüzemi termelés valóban hatékony és hatalmas profitot biztosít, de ez nem csak a kisebb gazdálkodások rovására megy, de a fogyasztókéra is.

A trendet jól mutatja, hogy Amerikában csak a százezer hektáros nagyüzemek és az egyéni kisgazdák életképesek. Az előbbiekben termelik az emberi táplálkozás négy főtámaszát: kukoricát, szójababot, gabonát és szénát. Az utóbbiból lesz a hús, az első háromból a tömegtáplálék. Az egyéni kisgazdáktól származnak a bió ételek, amiknek kereslete óriásira nőtt.

Azt talán mondani se kell, hogy legelészés helyett istállóba zárva, szénával etetett marhák gyorsabban fejlődnek, mint a legelőn, de húsok kevésbé ízletes és persze nem mentes az olyan adalékoktól, mint antibiotikum és növekedést fokozó hormon.

Az jól ismert tény, hogy idős korban az ember látása, hallása romlik és az orra se olyan érzékeny, mint rég. Ugyanez vonatkozik az ízlelésre is. Ennek ellenére idősebb emberek esküsznek rá, hogy a hipermarketekben kapható gyönyörű gyümölcsök íze meg se közelíti a gyermekkori emlékek ízét. – Na persze nosztalgia – kapják meg a választ, pedig – mint láttuk – sokkal inkább valóság.

A helyzet nem nevezhető jobbnak a főtt ételek terén se. Furcsa egybeesés, de Magyarországon a „készételek” és a mirelit fagyasztott ételek körülbelül akkor jelentek meg a boltokban (1953), mint Amerikában, ahol „TV vacsorának” nevezték el. A televízió széleskörű elterjedése adta a lehetőséget, hogy a minőség, vagyis az étel íze kevésbé vált fontossá, mint a könnyen elkészíthetőség. (Nálunk az ok a nők munkába állítása volt). Nem kellet „bajlódni” vacsora elkészítésével, csak ki kellett olvasztani a fagyasztott készételt és már lehetett is enni a TV készülék előtt.

Amerikában viszont az a helyzet, hogy ha a teljes társadalom átállna az egészségesebb étkezésre és kellő mennyiségű gyümölcsöt valamint főzelékféléket fogyasztana, egy csapásra kiderülne, hogy nem terem elég. Végeredményben a helyzet az egész nyugati világban az (és persze ebben mi is odatartozunk), hogy a kényelem felváltotta az egészséget és a minőséget.

2016 és 1953 között van azonban egy égbekiáltó különbség. Napjainkban az ételek főleg kukorica és szójabab származékból készülnek, amit mesterséges íz anyaggal és sóval fednek el. Ráadásul a tőkehús, tojás és tejtermékek minősége visszavezethetők a kukoricával és szójababbal etetett állatokhoz. Ez az állítás azt jelenti, hogy a hipermarket polcain található ételféleségek többnyire a kukorica és a szójabab melléktermékei, plusz egy kevéske adalék, valamint jó adag só, és „természetes ízesítés”. Nem kellene elfelejtenünk, hogy az élelmiszeripar csodákra képes. A felismerhetetlenségig pépesített és habosított „sima és lágy” megjelenési formák, meg jó adag hirdetés, és máris fennakadtunk a horgon. De nem kell kiakadni, szennyezett levegőhöz, szennyezett vízhez, „szennyezett” étel dukál. D:

______________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________
 

Éljetek a lehetőségekkel!

31 gondolat erről: „(46) Elmélkedés az egészséges ételekről

  1. Szomorú de sajnos igaz. Habár csak 31 vagyok de én is érzem, hogy a gyümölcsök íze meg sem közelítibazt, amit kisebb koromban nagypapám kertjében ettem.

    Erről a Dredd Bíró című film jut eszembe: ” Egyen újrafeldolgozott ételt! Gyors, olcsó, környezetkímélő!”

  2. A gyümölcsök ízének változása nem csak a termesztési technológia változásának tudható be, hanem a fajtaváltásnak is. Ma a szép, sokáig elálló, szállítást jól viselő fajtákat termesztik, mert azt lehet jól eladni.

  3. “legyen a fordítás”
    A ‘HortScience’ inkább kertészeti tudományt jelent.
    A Review-ra meg szerintem a ‘szemelvény’ (különböző lapok cikkeiből szemezgetünk) a jó szó. – Persze ez a lényeget nem befolyásolja, a feldolgozott “élelmiszerek” GMO-s szójaliszten és kukoricakeményítőn alapulnak és megágyaznak a modernkori betegségeknek.

  4. 3:
    Maradjunk annyiban, hogy a HortScience semmit se jelent, mert egy kitalált szókombináció. És mivel a folyóirat nem csak kertészkedéssel foglalkozik, jobb az általánosabb “mezőgazdasági” kifejezés alkalmazása. A “Review” szónak van egy tucat magyar megfelelője, amiből lehet válogatni. Az stílus kérdése, hogy “szemezgetsz” vagy “áttekintesz”. Minden esetre az áttekintés inkább tudományos, a szemezgetés konyhanyelv, a szemelvény nem ígér teljességet, hanem bevallottan csak mintavétel. — Ha pedig a lényeget nem befolyásolja, akkor talán nem is kellett volna foglalkozni vele.

  5. 4: “talán nem is kellett volna foglalkozni vele”
    Talán valóban nem. Hacsak nem cél az objektív tájékoztatás. 😀

    Különben bocs, tudom, hogy utálod, ha a cikk lényegét nem érintő dologba ‘kötünk bele’.

  6. Az a döbbenet, hogy miközben 20 Ft-ért sem veszik át az almát a termelőtől (ami azért nem agyonműtrágyázott), közben a multinál 200 Ft alatt már jó vétel meg akciós.

    Falun is a fán rohad a gyümölcs ami szintén nem látott műtrágyát.
    Egész nyáron folyamatos kiegészítő az állatoknak a hullott alma.

    Falusi emberek zöme gyárban dolgozik és hiába van kertje energiája, kedve, ideje nem jut művelni.
    Tehát ugyanazt a szemetet eszi mint a városi.

    Az viszont érdekelne, hogy mitől romlik a hús állaga, mert ugyan igaz, hogy kukorica, szója a fő eleség, de alapvetően a hús építőelemeit az adott állat állítja elő és az elvileg mindegy honnan veszi az alapanyagot csak legyen meg minden ami kell.
    Ugyanez igaz a tojásra.

    A növényevőknél, meg a széna az tuti nincs kezelve semmivel, meg műtrágyázva sem.

    Tejelő marháknál annyira ki van lúgozva a marha szervezete, hogyha nem abrakoltatják, akkor nem tud annyi szénát enni, hogy életben maradjon, legelőn meg még annyit se tud enni.
    Fizikailag nem tud annyit lenyelni hogy elég legyen 🙁

    Másik dolog ami nagyon kemény, hogy a különböző hal, csont, és egyéb lisztek kőkeményen az élelmiszer ipari melléktermékekből vannak. Ledarálják a csontot, haltetemeket, stb és megy csontképzőnek, vagy fehérjepótlásnak.

    Szóval hatékonyság mindenek felett.

  7. Ma már minden sarkon van egy biobolt, aki félti az egészségét, egyen természetes élelmiszert, húst, tojást, zöldséget stb. Ilyen egyszerű.

    Európában, az állati hús, tejtermék nem tartalmaz növekedési hormont. (Antibiotikumot igen.)

  8. 1:

    Nekem azért nem sok ilyen van (igaz vidéken élek), de ma egyáltalán nem tudok olyan ízű delicsesz (bár gyerekkoromban starkingnak hívtuk) almához jutni, mint gyerekkoromban, pedig van is a családban fa.

    6:

    Azért a léalma felvásárlási árát ne hasonlítsd a csemege alma fogyasztói árához, és szerintem a léalma felvásárlási ára is több, mint 20 Ft, bár az “okos” orosz embargó azért lehúzta.
    Ugyanakkor a mondandót egyértelmű, és érthető. Illetve nem az, mert nem értem, hogy miért a kereskedők fölözik le mindig a hasznot. Persze csak a nagytermelők járnak így, mert ők ebből élnek, lehet kényszeríteni őket, de bizony háztól sem lehet sokkal olcsóbban gyümölcsöt venni, mint a boltokban…

  9. Béres doktor már a 70-es években is tudta a cikkbeli problémákat.

    1972. Megalkotja a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, a későbbi Béres Cseppet.

    1975.Kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene.

    A gyógyszerlobbi résen volt.
    Vajon mit árusít nekünk a fia, manapság?

  10. Én nem hiszek abban, hogy a zöldség-gyümölcs kereskedők fölözik le a hasznot. Mendemonda. Nálunk a piacon semmivel nem tudod közvetlenül a termelőtől olcsóbban megvenni a terményét, mint a zöldségesnél, vagy a multinál. Jó persze egy hagyományosan termelt “bio” zöldség, gyümölcs vagy hús még így is megéri, de ezt soha nem tudni. Út menti árusok, akik szintén a saját portékát árulják a legtöbbször drágábbak, mint a zöldséges, az árakat ki se írják.

  11. 6: hidd el vannak helyek ahol a kaszalot mutragyazzak es a szena nemcsak egyszeru fubol allhat hanem pl Foragemax Versamax Intense cimu fukeverekbol ami szinten jobban no ha mutragyazzak.

  12. 7 mvm9

    csak ma a bioboltok nagy része szintén átbaszás.
    Emellett nem lehet bioboltban friss biozöldséget kapni, ami lényeges lenne.

  13. Ha nyereségre termelnek pl:csemege kukoricát nem csak nitrogént kap a növény hanem az előre számolt termésátlagnak megfelelően(18-25t) a fajlagos tápanyag igénynek megfelelő pl:3:1:2 arányú NPK(Nitrogén,Foszfor,Kálium) műtrágyát+lombtrágyát ami npk alapú és a növénynek szükséges microelemmel dúsított.
    A 20 tonnára számolva kiadják a 180kg nitrogén hatóanyagot ami durván 500kg pétisó ami egy gyorsabb és lassabb felszívódású nitrogént is tartalmaz és mellette még 5%magnézium 7%mész,ez csak a nitrogén része van még a foszfor és a kálium is.
    De hol van még a talajfertőtlenítő,a baktérium trágyázás,a gombaölők,rovarölők.
    Lehet nézegetni milyen sokféle műtrágya van,ott a gazdabolt webáruháza,manapság édes kevés a nitrogén.
    Külön kis könyvek vannak már a kukorica,búza,burgonya,dinnye,stb termesztéstechnológiában.Hogy ez jó-e?
    Lassan eljutnak újra a szerves trágyához de már az se a régi:)

  14. 13. ejha, nem csak ez volt a hibája a posztnak.
    ugyanakkor ha leírod a növénytermesztés inputját, szembetűnő annak a fosszilis eredete, és energiaigénye, amihez jön még a talajművelés szállítás etc energiaigényes volta. Aminek az eredője, hogy a nagyüzemi élelmiszer termelés gyakorlatilag kőolaj alapú energiakonverzió.

    Azt a poszt meg sem említi, hogy a egészséges étkezés mennyire múlik a makrotápanyagok helyes arányán, etc.

  15. 10 nippur
    Nem kell hinni abban, hogy a zöldségkereskedők fölözik le a hasznot. Sajnos ez a szomorú valóság.
    Gondolj bele, ha a kistermelő piacra viszi az öt mázsa gyümölcsöt, és üldögél mellette két napig, mekkora rezsiköltség?

  16. 13. Ejha.
    A probléma ott van, keverhetsz te akármilyen műtrágyát, meg sem fogja közelíteni a természetes trágya, a TERMÉSZETESEN ÉRLELT trágya minőségét, összetételét.
    A tudomány még fényévekre van mindig ezek biológiai, kémiai folyamatainak ismeretétől!

  17. 16Ciki

    “A probléma ott van, keverhetsz te akármilyen műtrágyát, meg sem fogja közelíteni a természetes trágya, a TERMÉSZETESEN ÉRLELT trágya minőségét, összetételét.”

    Azt mondod ezzel, hogy főzhetek én akármilyen jó KV-t az közelébe sem kerülni a te halászlevednek?

  18. 17. Arany Sakál.
    Csak hát ebben az esetben még azt sem tudod mit “főzöl”, főleg, mi lesz belőle! 🙂
    (13) “De hol van még a talajfertőtlenítő,a baktérium trágyázás,a gombaölők,rovarölők.”
    Ez az a terület, ahol az ember úgy mozog mint elefánt a porcelánboltban!

    Egyenlőre még mindig ott tartunk, mint száz, vagy több száz évvel ezelőtt.
    Az egyedüli fenntartható egészséges élelmiszertermelés, szervestrágyázás vetésforgóval, parlagontartással.
    Sajnos a légköri szennyezés már így sem védhető ki.

  19. 18. erről is más a véleményem.
    Ugyanis a jelenlegi táplálkozási modell (nyugatias étrend) az elért terméshozamok és hatékonyság nélkül nem fenntartható. Vagy vissza kell vágni a globális népességet.

    Egy szükségleti táplálkozással, tisztán legeltető extenzív állattartással, két legyet lehetne (minimum) ütni egy csapással.
    A termőtalaj-védelem, a tápanyag visszapótlás,együtt járna a krónikus betegségek visszaszorulásával, ami az egészséges élethossz növekedését hozná, és kisebb társadalmi költsége volna a egészségügynek.
    Arról nem beszélve hogy a fosszilis input radikálisan visszaszorulna a mezőgazdaságban.

    de ehhez egyidejűleg több dogmának kellene eltűnnie.

  20. 19. Ebben maximálisan egyetértünk.
    De hát a természetes népességfogyás meg is indult, legalábbis Európában.
    Mint tudvalevő, a népesség szintentartásához 2,2 gyermek kell páronként, ami jelenleg 1,6 körül van Európában a fehér populációt nézve.
    Csak nem kellene beengedni több éhes szájat!

  21. Érdekes, 50 évvel ezelőtt kevesebb állati terméket ettünk. A hús sok családnál ünnepi fogás volt. A földeket természetes, állati eredetű trágyával táplálták.
    Manapság rengeteg állati eredetű terméket eszünk. Az állattenyésztés sokkal nagyobb mint korábban, mégis műtrágyával táplálják a földeket, nagyobbrészt!
    Valaki okos ember tudna magyarázatot adni erre az ellentmondásra.
    Vagy nyugodjak bele, hogy a mindenhez értő politikusok veszélyes hulladéknak nyilvánították az állati trágyát, gondolom a vegyipar javára?

  22. 21.
    Ez egy érdekes kérdés. Logikus, hogy elvileg ma több szerves trágya kell hogy képződjön, mint e régebbi időkben.
    Nem tudom mi a sorsa ezeknek, de lehet, hogy ez is áldozatul esett a minél kevesebb macerával járó folyamatokra törekvéssel, hasonlóan az emberi fekália kezeléséhez.
    Hiszen az is nagyon értékes anyag lehetne, ehelyett olyan rendszerek épültek ki a kommunális szennyvizeknek, amelyekben ezek megmérgeződnek mindenféle vegyszerekkel, mosószerekkel, majd a végső maradványokat már csak lerakótelepekre lehet vinni, mert olyan környezetszennyezőek, arról szó sem lehet, hogy a földekre kerüljenek. Ma már a világban gigantikus területeket foglalnak el ezek a szennyvíziszap depóniák, ahol szinte a fű sem nő. Mostanában már kezdik ezek energetikai felhasználását, speciális erőművekben égetve, hogy megszabaduljanak tőle valahogy.
    Gyanús, hogy az állati trágyákkal is valami hasonló történik, hiszen ma már egy modern sertéstenyésztő telep is olyan előírások szerint létesülhet, hogy még a szag se zavarja a környezetet. Na, ilyen célú vegyi kezelések után már lehet, hogy tényleg veszélyes hulladékká válik a trágya.
    Szerencsére nem mindenhol van ez így, a közelünkben van egy marha tenyésztő vállalkozó, az pl. jól ellátja a környező kiskerteket, én is onnan szerzem be a szerves trágyát.
    A szerves trágya visszajuttatása a földekre valószínűleg sokkal költségesebb, több munkát igényel, mint a tömény műtrágyák kijuttatása, és sajnos, ma ez a döntő…

  23. 21. Tévedés. A hazai állatlétszám történelmi mélypontokat feszeget, évről évre. Igaz a koncentrációja látványos.

  24. 23:
    Mert a húsfogyasztás nagyrészt importból van fedezve. Az anyag nem vész el csak átalakul. Valahol tehát létezik a trágya, csak nem nálunk.

  25. A danok nemes egyszerűséggel a tengerbe súvasztják a hígtrágyát. Nálunk a földekre kerül, de hosszas engedélyezés kell hozzá (mármint a hígtrágyához) Sok helyen az a baj, hogy nincs állattartó telep a közelben. Egyszer hozattam a szomszéddal trágyát a földemre onnan, ahonnan maguknak is hozzák, 50 km-ről sikerült szerezniük.

  26. 24. Tiborbá

    Gondolom olvastad, hogy sikerrel készítenek humán étkezési célú húskészítményeket Japánban a szennyvízcsatornákból visszanyert anyagokból…

    Aki megáll egy szép júniusi napon Svájc varázslatos vidéki mellékútjain, ami mellbe fogja vágni, az a trágyaszag és a támadó böglyök, bagócsok hada..
    Valóban nem vész el az “anyag”.
    De itthon az állatállomány hihetetlen mértékben esett vissza az elmúlt 40-50 évben…

  27. 26:
    Sőt, korábban volt erről poszt is.

    25:
    Nekem a konyhakertet 30 tyúk trágyáz. Plusz az őszi kerti hulladék komposztolása.

  28. 27.

    Az otthoni kertet én is megoldom komposzttal, meg a közeli lovardából is hoztam már trágyát, de a földemen egy holdat kellett megtrágyázni, arra 50 q-t hozattam

  29. 28. Hargi
    Sóherul bánsz azzal a földdel, én a kis 100 négyszögöles kertemben tettem 30 mázsát, és még nem is jutott minden sarkába. 🙂

  30. 29
    Ez szántó, nem intenzív zöldségtermesztést folytatok rajta. Amúgy szívem szerint sokkal többet tennék rá, csak a körülmények miatt nem nagyon tehetem 🙁

  31. Nem írta senki, pedig nagyon fontos! A sok permetezéssel kijuttatott vegyszerek elpusztítják a talaj baktériumokat és a fonálgombákat. Ezek nélkül nincs termőföld. A föld élővilágának legnagyobb része a talajban él.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük