Tibor bá blogja (365) Fenntartható kontra nem tartható fenn

Elnézést a reggeli és délelőtti kimaradásért.

A honlapot hacker támadás érte. Angol nyelvű üzenetet hagytak hátra. Erről a szerver tulajdonos engem nem tájékoztatott. Úgy látszik, valakiknek bassza a csőrét, hogy megírom az igazságot. Ha hirtelen megszünnék, nem én dobtam be a törülközőt, hanem erőszakkal elhallgattattak.

önA napokban olvastam Paul Craig Roberts amerikai szabadúszó újságíró…. akinek írásai megjelennek a Wall Street Journal, Business Week, and Scripps Howard News Service folyóiratokban, aki a Reagan adminisztráció alatt helyettes pénzügyminiszter volt, és aki ma már mind a két párt politikájának éles kritikusa….legújabb cikkét: The Collapse of Western Morality, amit én A keresztény moralitás összeomlásának magyarítanék. Roberts jól tudja, hogy a „keresztény moralitás” többé kevésbé egy mítosz, és még mielőtt erre kommentjében bárki rámutatna, maga sorol fel néhány eklatáns példát: A II. világháború végén feleslegesen ledobott két atombombát. A drezdai civil lakosság agyonbombázását. Az amerikai polgárháború bűntetteit (amiről mi magyarok keveset tudunk). Sherman tábornok indiánirtását. Izrael állam jelenlegi népirtását. Irak és Afganisztán indokolatlan megtámadását, és a civil lakósság kegyetlen gyilkolását. (az angol gyarmati kegyetlenkedéseit érdekes módon kihagyta) Ezek mind olyan tettek, amelyek a nürnbergi kritériumok szerint, kifejezett háborús bűnök.

Rendben van, de akkor mi az ami összeomlott? Roberts szerint az általános mortalitás újabb rekordokat döntöget az alsó regiszterekben. Felhívja a figyelmünket arra, hogy ma a sportban a mottó „nyerni minden áron”, ahol a „minden” veszedelmes méreteket ölt. Hogy az ellenfél csapatának legkiválóbb játékosát a játék folytatására alkalmatlanná rúgják, az ma már a tévé előtt ülő szurkolók számára minden, csak nem újság. De, amikor a forma egy futamai alatt az egyik versenyző a másikat bevezeti a biztos halálba, már egy kicsit sok még a legjobb idegzetűeknek is. — Kétségtelen, az elmúlt 60 év alatt, amikor volt szerencsém sporteseményeket nézni, a „sportszerűségből” könyörtelen „gyilkolás” lett. A keresztény társadalmak általános moralitása folyamatosan csökken, ráadásul exponenciálisan, mondhatjuk gyorsuló sebességgel.

Ma már olyan társadalmi „jelenségeknek” lehetünk a tanúi, amit 20 évvel ezelőtt el se tudtunk volna képzelni. Igaz, 20 éve pedig olyanoknak, amit 40 éve nem tudtunk volna elképzelni. Csak nem az emberi képzeleterővel van baj? Szó sincs róla. Az Ember újra és újra bizonyítja, hogy mi sem könnyebb számára, mint folyamatosan felülmúlni önmagát. Nagy kérdés, hogy ez a folyamat fenntartható-e? Nyilvánvalóan nem. Ez sem? Ezt a kérdést azoknak teszem fel, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy ha kicsit visszafogottabban élnénk, fogyasztanánk, termelnénk, és amit lehet visszaadnánk Föld anyánknak, akkor az emberi lét fenntartható lenne – gondolom – örökre. Igen, fenntartható lenne, amennyiben a történelem kerekét visszaforgatnánk 10-12 ezer évvel. Vagyis úgy élnénk mint az állatok. Halásznánk, vadásznánk és gyűjtögetnénk, és nem  vennénk észre, hogy a tűz köré rakott kövek egyikéből-másikából valami csillogó folyadék szivárog ki, ami a tűz kialvása után megszilárdul. Így eléldegélhetnénk még 4 milliárd évig.  

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük