(1945) Mit bizonyítanak a halál közeli állapottal kapcsolatos tapasztalatok?

Tibor bá’ online

~k001

Hogy Mit bizonyítanak a halál közeli állapottal kapcsolatos tapasztalatok? Egy dolgot biztos nem, hogy az embernek van lelke.

Isten létezése mellett szóló argumentumok nagy része olyan gyenge, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Van azonban egy terület, amit nem lehet lesöpörni az asztalról, mert sok ember őszintén úgy érzi, hogy személyes tapasztalata bizonyítékul szolgára arra, hogy az embernek van lelke. Persze ilyenkor az első dolog az, hogy meghatározzuk, mit is nevezünk lélek alatt? Egy olyan  valamit, ami elkülönül a testtől és az agytól, vagyis az öntudattól, amelynek létezése az életben levés feltétele, és ami túléli a test halálát. Az csak természetes, hogy a „lélekpártiak” iparkodtak bizonyítékot találni arra, hogy igenis van lélek. Erre eddig minden kísérlet kudarcot vallott. Van azonban egy érdekes tapasztalat, amin azoknak az embereknek egy része megy át, akik közel kerülnek a meghaláshoz, de aztán a végén mégis élve maradnak. Ezek arról számolnak be, hogy tudatuk érezhetően elhagyja a testüket (majd visszatér abba). Szerintük – és ez logikusnak tűnik – ez nem lehet más, mint a lelkük, ami nem azonos az agyukkal, hiszen az agy ottmaradt a testben, míg a tudatuk a testüktől függetlenül létezett.

Ezzel a függetlenül létező tudattal (azaz lélekkel) az a probléma, hogy elég sok ember megtapasztalta és őszintén hisz abban, hogy amit megtapasztalt az valós. Már pedig mindenki elsősorban abban hisz, amit személyesen megtapasztal. Ezeknek az embereknek hiába mondják, hogy nincs lélek, az istennek se fogadják el. Nekik igenis van lelkük. Ráadásul egyesek ebben a lelki állapotban olyan dolgokat látnak meg, majd feléledve emlékeznek rá, amit normál körülmények között nem láthattak volna meg. Jó, ez nem bizonyított, csak mende-monda, de ott van még az öntudat. Ez tényleg kemény dió!

Végeredményben alapvetően két eset áll fenn: Az öntudat vagy az agy biológiai terméke, vagy pedig, az agynak egy része, ami elválik a normál agyi funkciótól.  Tehát, a lélek el van különülve az agytól és az agy halálát túléli.

Az elv, hogy az öntudat az agy „biológiai terméke” a lelkiismeretesen összegyűjtött, körültekintően ellenőrzött, alaposan  oda-vissza letesztelt, duplán rejtett, placebóval párhuzamos, többszörösen megismételt, a szakmai elit által ellenőrzött, hallatlan nagy mennyiségű kutatási eredményen nyugszik, amelyek napról-napra gyarapodnak. Ha elolvasol egy, az utóbbi időben kiadott neurológiai könyvet, akkor világossá válik, hogy napról-napra közelebb kerülünk az öntudat megértéséhez. Igaz, ez a tudományág még csak gyermekcipőjében jár, de óriási ütemben tör előre. Ami egyre világosabban látszik, hogy bármi is legyen az öntudat, egyértelmű, hogy elválaszthatatlanul kapcsolódik az agyhoz. Az agyban bekövetkező változások hatására megváltozik az öntudat is. Néha ez a változás olyan nagymértékű, hogy az adott személyiség felismerhetetlenné válik. Az öntudatban végbemenő változások MRI segítségével láthatóvá válnak, csakúgy mint az agyi változások. Az egyértelmű és világos tudományos következtetés az, hogy az öntudatot az agy hozza létre.

Akkor most nézzük a „független lélek” elvet alátámasztó bizonyítékot, vagyis a halál közeli állapot élményét, amelyen az átélők bizonyos közös élményekről számolnak be: testüket és annak környezetét, ami a legtöbb esetben egy műtő, ahol operációt végeznek, kívülről látják. A másik gyakran jelzett esemény egy alagútszerű építmény megjelenése, ami ki van világítva, és a másik végéből vonzást éreznek, ahol különben “valaki” vár rájuk. Ez így elég misztikus, de van egy kijózanító körülmény. A vonzó lényt mindenki saját vallásának megfelelően ismeri fel. A keresztények természetesen Jézust vélik látni, a muszlimok Allahot, míg a hinduk mondjuk Sívát. Ez eléggé nyilvánvalóvá teszi, hogy itt agyi fantáziával állunk szemben. Nyilvánvalóan a fantáziának kapcsolódni kell az adott személy vallásos hitéhez. Egy muzulmánt nem várhat Jézus, és fordítva.

Rendben van, de miért látják magukat kívülről, és egyáltalában miért látnak lecsukott szemhéjjal? A helyzet az, hogy az agy és az érzékszervek vérellátása akadozik, tehát hibásan működnek, illetve az agyhoz nem jut el információ a külvilágtól. Ekkor az történik, mint amikor a számítógépen dolgozva megszűnik a csatlakozás a külső szerverhez. Rákattintunk egy kedvenc honlapra, de mivel nincs kapcsolat a gép nem tud rácsatlakozni, hanem a memóriájából előveszi a legutolsó képet. Mi a kezelők (ha nem vesszük észre) megpillantjuk a kért honlapot, de nem real time-ban, hanem ami utoljára volt. Ugyanezt teszi az agy is. A szemtől, fültől nem érkezik értékelhető információ, a  valós világgal megszakadt a kapcsolata, leálló félben lévő maradék kapacitásával előveszi az utolsó információt a memóriájából, ami nem más, mint a műtő, ahová bevitték. Azonban az agy már alig funkcionál, a  hiányzó biteket kitölti azzal, amivel tudja. Így jelenik meg egy kép, amit aztán tárol és az „életbe  visszatérés” után elővesz, mint emlékképet a tetszőlegesen beépített bitekkel együtt. Természetesen ez teljesen megegyezik azokkal a visszaemlékezésekkel, amik valós történetektől származnak. Az egyén nem tud különbséget tenni, neki az emlékkép olyan valódi, mintha tényleg megtörtént volna. Ezt a jelenséget a neuróbiológus így írja le:

Az agykérgen elhelyezkedő látásközpont, mely egyaránt feldolgozza a látott és az elképzelt képet, normál körülmények között stabil állapotban van, mert néhány, ezt a funkciót ellátó neuron a máshonnan érkező ingereket elfojtja. Hallucinálások akkor jönnek létre, amikor ez az elfojtó mechanizmus megszűnik, vagy erősen csökken, mondjuk hallucinogén anyag hatására, vagy azért, mert az agy közvetlenül az elhalás küszöbén áll.

A szemlencse egy tárgy képét először a retinára vetíti ki. Innen az idegsejtek a kiváltott impulzusokat az agykéreg látásközpontjának különböző helyeire továbbítják.

Na jó, de mi van az alagút végén látható fénnyel? Tekintettel arra, hogy az egységnyi területen található neuronok száma sokkal több a látószög közepén, mint a szélén, jóval erősebb hatás várható középen, amennyiben az összes neuron azonos mértékben szenved a szabályozó kioltás megszűnésétől. Feltételezhető tehát hogy minél jobban meg van zavarva a rendszer (vagyis a komplex agyvelő), annál erősebb a fényár.

A legizgalmasabb kérdés mégis az, hogy ha ez mindössze hallucináció, miért tűnik oly hihetetlenül valódinak? Ez utóbbi felvetésre válaszolva kezdjük annak vizsgálatával, miért tűnik valami valódinak. Ami a központi idegrendszert illeti, nem is olyan könnyű különbséget tenni két kategória között: „mi jön a külvilágból?” és „mi van az agyban tárolva?” Amint a látás, illetve a hallás impulzusai és a memóriából érkező információk feldolgozásra kerülnek, azonnal összekeverednek. Miközben az információk különböző feldolgozási fokokon mennek át, a kép összetevői: vonalak, élek, tér és a különböző tárgyak mind-mind más módon jelennek meg. Nem valószínű, hogy ezek meg lennének jelölve: „na, ez ­kintről jött”, vagy „ez hallucináció”. Az eldöntés, mi micsoda, valószínűleg jóval ­fentebb történik az agyban. A rendszer (vagyis az emberi agyvelő) egészen egyszerűen azt tartja „valódinak”, ami a legstabilabbnak bizonyul. Mi mást tehetne?

A normál életben mindössze egy „valós modell” van, mégpedig az, amit az érzékszerveink hoznak létre, és ez rendkívül stabil, koherens és egyben komplex. Ez a modell, az „én, itt és most” fogalmakból áll. Azért érezzük valósnak, mert abban az adott pillanatban a jeleket feldolgozó agyban ez a legstabilabb modell.

De mi a helyzet a haldokló aggyal? Mi van azzal az agyvelővel, amiben már nincs semmi szabályozás? Ez esetben fennáll a veszélye annak, hogy a valóságról képtelen lesz elfogadható modellt kialakítani. Előfordulhat, hogy az agykéreg látásközpontjában az ott találhatók közül a leképezési sorok által nyújtott modell lesz a legstabilabb. Ha ez a legstabilabb, akkor az agy szerint ez a valóság. Elvégre pontosan olyan értelemben valós, amilyen értelemben bármi, bármikor valósnak tűnhet, mert a rendszerben található modellek közül ez a legjobb. Mivel a képek feldolgozása is a látásközpontban történik, más képek is bekerülhetnek az agyba.

Nincs olyan agyvelő, amely ennél a pontnál bedobná a törülközőt. Jó, de mit tud tenni? A leglogikusabb cél az lehet, hogy a lehető leggyorsabban visszaforduljon az érzékszervek által betáplált impulzusokból összeállt modellhez, hiszen ez lehet a külvilág egyetlen stabil megtestesítője. Ennek egyik módja – mint fentebb már írtam – a memóriára való támaszkodás: Ki vagyok én? Hol vagyok? Mit csinálnak velem? Ezekre a kérdésekre a válasz ott szunnyad a memóriában, ha a haldokló agyvelőnek van még elég kapacitása ahhoz, hogy feldolgozza a válaszokat. Mint írtam, pontosan ezt teszi számítógépünk is: ha nincs kapcsolatban az Internet-szolgáltatóval, a memóriában tárolt Internet képeket küldi a monitorra. Tételezzük tehát fel, hogy egy haldokló személy agyi rendszere létrehoz egy modellt abból, amire emlékszik: teste a műtőasztalon van, a sebészek körülötte forgolódnak, felette erős fényforrás, háta mögött különböző műszerek. Ez egy egészen jó minőségű modell is lehet, mivel az agy beépíthet a valós világból érkező impulzusokat is, például a sebészek beszélgetését, műszerek csörömpölését, az újraélesztési kísérlet lökéseit, stb., ezek mind-mind a hallásközpontból származó inputok. Ily módon az agyi modell nemcsak igen hihető, de ténylegesen tartalmazza a valós események egy-két részletét is. Ez az, ami a visszaemlékezőt becsapja, méghozzá olyan alaposan, hogy a végsőkig hisz ­benne.

Ha abban a pillanatban az a legjobb modell, ami az agy rendelkezésére áll, akkor az tökéletesen valódinak fog hatni. Megismétlem, valódi olyan értelemben, amilyen értelemben bármi, bármikor valódi lehet. De lépjünk tovább. Amikor az egyén „érzékeli” a másvilágot, akkor az a másvilág valósnak és feledhetetlennek tűnik. Ha azt állítjuk, hogy a tudat (eszmélés) mindig az adott időben kialakított agyi modelltől függ, úgy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ezeknek az embereknek a tudata átalakult. Ha normálissá is válnak, és ha a valós világ vissza is tér számukra, sose fogják elfelejteni, hogy „megtapasztaltak” egy „valós” másvilágot, hogy testük jelentéktelenné törpült, hogy megszűntek önmaguk lenni.

A hiányzó bitekkel kapcsolatban megemlítek egy személyes tapasztalatot. Írásaim lektorálását nem végezhetem magam. Egyszerűen azért, mert amikor a megírt szöveget olvasom, soha se azt látom, ami ott van, hanem azt, aminek ott kellene lenni. Ha tehát egy betűt kihagyok, vagy félreütök, az úgy is marad. Agyam a „hiányzó bitet” beteszi. Még akkor is, ha én tudatosan ezt el akarom kerülni. Ugyanígy jár el a haldokló agy is, a már alig funkcionáló érzékszervektől érkező hiányos jeleket kiegészíti, és elraktározza. Felépült állapotban a kiegészített  képet veszi elő a memóriából és úgy érzékeli, mintha az teljesen ép érzékszervekkel, teljesen normális állapotban lettek volna elraktározva. Ráadásul a tudatos agy még súg is.

Az öntudatra ébredt ember legnagyobb ellensége a halandóság, mert a halandóságot kizárólag az ember képes felfogni. Meghalni senki se szeret, mindenki örökké szeretne élni. Csakhogy a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fizikai világban minden elhal egyszer, így az ember is. Ebből egyetlen kiutat a lélek jelentene. Az élethez való ragaszkodás olyan erős, hogy az agy mindent megtesz, még önmaga becsapását is. Az csak természetes, hogy a „hiányzó biteket” úgy egészíti ki, hogy a lélek létezése plauzibilissé váljon. A halál közeli állapotban megtapasztaltak kizárólag azt bizonyítják, hogy utálunk meghalni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

136 gondolat erről: „(1945) Mit bizonyítanak a halál közeli állapottal kapcsolatos tapasztalatok?

  1. “Halál közeli élmények”, úgymint testelhagyás, kívülről önmagunkra(testünkre)nézés és a tudat mintegy különállása a testtől nemcsak a fizikai test halálának közeli időpontjában következhet-, következik be. Tehát úgy néz ki, hogy agyunk abszolút teljes oxigén ellátottsága esetén is megtapasztalható jelenségekről beszélhetünk.
    Én többször is tapasztaltam és így érdekelt, így az irodalmára is ráakadtam. Pl. elalvás után is felléphet un. tudatfolytonosság. Nagyon érdekes, mivel minden addigi álomtól jelentősen különbözött, akár az ébrenlét az álomtól. Főleg mivel valóságos. Ha a valóság illúzióját az agyvelőm “tévedése” szolgáltatja, akkor ez éppen most reggel 6.12-kor is megtörténhet, miközben gépelek. Ezt is valóságosnak érzem.
    Halál közelében nyilván tovább lehet menni ezen az úton, de legfőképp a halál beállta után.
    Majd kiderül ha bederül.

  2. Jellemző hogy a legtobbunk nem annyira igazság keresést művel, hanem a meglévő hitrendszerének a megerősítését, önmagunknak történő igazolását. Sokszor úgy tűnik, ez a hitrendszerben eltöltött idő, pontosabban az abba történő “befektetésekkel” egyenes arányban nő.

    A konkrét téma kapcsán, azért nagyon sok eset van amire a fenti teória sem ad semmiféle magyarázatot.

  3. 1 & 2:
    Arra nektek kellene magyarázattal szolgálni, hogy az európai embert miért Jézus várja az alagút végé, a muszlimot miért Allah?

  4. Nem egészen témaazonos, de azért valamennyire kapcsolódó információ. Az agy, amikor végveszélyt kódol, akkor történhet benne egy különlegesség.
    Évekkel ezelőtt történt, hogy az autómmal szerencsétlenségemre egy vasúti átjáróban rekedtem. És jött a fény, csak nem az alagútból és három is volt belőle, s hidegrázóan közel járt. Ebben az ijedt pillanatban történt valami. Hirtelen minden lelassult. Mintha egy lassított felvételt néznék, úgy közeledett a mozdony. S valami megmagyarázhatatlan nyugalommal volt időm végiggondolni, hogy mi is az optimális teendő.
    Öv nincs bekapcsolva, ez tehát rendben. Bal kézzel a nyitókar, bal térddel az ajtót kilökni, jobb lábat a küszöb ívébe illesztve elrugaszkodni. Egy pillanat alatt játszódott le az egész, de (higgyék el, nem túlzás) az ütközés előtti utolsó tizedmásodpercekben sikerült végrehajtani. Majd a csattanás már normál sebességben volt érzékelhető.
    Nem tudtam, mi volt ez az egész. Persze születtek magyarázatok. Misztikus vetületűek, természetesen.
    Majd később olvastam erről egy anyagot, mely egy kísérlettel igazolja, hogy veszélyhelyzetben az agy “szupersebességre” kapcsol.
    Az alanyok szeme előtt egy kijelzőn számok pörögtek, melyeket vissza kellett mondaniuk. De az olyan sebesen változott, hogy nem voltak képesek rá. Majd egy stresszhelyzetnek tették ki őket (azt hiszem, a lábukra erősített gumikötélen kellett leugraniuk egy magas helyről, s közben viselték azt a sisakot, melyre ugyanaz a számkijelző volt rögzítve) A többség pontosan vissza tudta mondani az ugyanolyan sebességgel pörgő számokat.
    Bár úgy szocializálódtam, hogy többet feltételezek annál, mint amit Tibor bá’ képvisel a fizikai valóságon túli lehetséges világ(ok)ról, de ez az élmény, s a később kapott magyarázat azért számomra is bizonyítja, hogy nem kell minden tapasztalatot misztifikálni.

  5. Amíg az ember él, a lélek az agyban lakik, nem vitás. Az agy működése és állapota szorosan összefonódik a lélekkel, az agy lehetőségei meghatározzák a lélek működését is. Ennek tudható be az agysérülés utáni személyiségváltozás. Hogy a lelket az agy működése hozza létre, az egy logikus, de nem bizonyítható feltételezés.

    A neurológusok a nyakukat törik, hogy megmagyarázzák a halálközeli (halálközbeni?) élményeket. Természetesen magyarázatot mindenre lehet találni, csak kérdés, igaz-e? Arra viszont még nem láttam magyarázatot, amikor a halál”közeli” élmény során a delikvens olyan információk birtokába jutott, amikről korábban nem tudhatott, és amik utólag ellenőrizhetően igazak. Pl. cipő a kórház egy másik szárnyában, ismeretlen testvér stb.
    Illetve mi a helyzet azokkal az élményekkel, amiket a páciens akkor élt át, amikor az agya már egyáltalán nem működött?

    És miért is le lehetne igaz, hogy minden hívő a maga vallása szerint ismeri az Istent, és aszerint ismer rá? Olyan ember tanúságtételét is hallottam már, aki a pokolból jött vissza. Teljesen hiteles volt.

  6. 6: “Olyan ember tanúságtételét is hallottam már, aki a pokolból jött vissza. Teljesen hiteles volt.”

    Na mesélj, hátha van még időm megjavulni. 😀

    “Illetve mi a helyzet azokkal az élményekkel, amiket a páciens akkor élt át, amikor az agya már egyáltalán nem működött?”

    Tényleg, mi a helyzet? Nem mondod, hogy volt olyan eset, hogy beállt a teljes agyhalál /és nem Elefántcsontpart alsón diagnosztizálták/, utána a delikvens ‘feltámadt’ és elmondta az élményeit?

    “magyarázatot mindenre lehet találni, csak kérdés, igaz-e?” Ezzel egyetértek. Pro és kontra.

    5: Az idő “lelassulása” ‘vészhelyzetben’ nem annyira ritka dolog. Szakaszos működésre állított ablaktörlőnél mindig úgy érzékelem, hogy a következő törlés ‘lassabban jön’ a szokásosnál, ha előtte a szembejövő beteríti a szélvédőt és nem látok szinte semmit.

  7. 7: Fenn van a youtube-on, egy srác mesél arról, amikor egy futóversenyen cukorkómába esett. Nem tudom most megkeresni, mert itt nem lehet videókat nézni.

  8. 3. Tibor bá’

    Csupán annyit szeretnék ezzel kapcsolatban az elmondottakhoz fűzni, hogy a halálközeli élmények átélői soha nem mondták (legalábbis én még senkitől sem hallottam ill. nem olvastam) hogy a Jézusnak, vagy Allahnak hitt alak bemutatkozott volna: “Jézus vagyok”, ” Allah vagyok”. Rá sem volt írva.

    Szerinte Jézus volt, vagy Allah volt, mert hitrendszere szerint csak ő lehetett.

    Ahogy a bennszülöttek azt hitték egy kis szigeten a kényszerleszálláskor az amerikai pilótáról, hogy ő Isten, mert az égből jött. Szerintük csak egy istenség tud az égből jönni.

    Az aztékok is isteneknek hitték a spanyol gyilkosaikat, mert nem tudtak arról, hogy az óceán másik felén a fehér, szakállas emberek nem istenek.

    Azaz, azzal semmit nem lehet bizonyítani, hogy különböző vallásúak különböző néven nevezik meg azt az alakot, akit látnak. Miért hívná Jézusnak egy buddhista, ha még soha nem is hallott Jézusról?

  9. 8: “cukorkómába esett”

    Ez most melyikre lenne példa? Az agyhalottra, vagy a ‘poklotjártra’?

    Olyannal még nem találkoztam, aki a pokolból jött vissza /olyannal sokkal, aki odavaló lenne 🙂 /, de cukorkómást magam is ápoltam – az nem volt agyhalott, csak elájult /és semmire sem emlékezett, Jézus se jött, meg erős fény se, csak hirtelen a sötétség/.

    ____

    9: “Miért hívná Jézusnak egy buddhista, ha még soha nem is hallott Jézusról?”

    Te ilyen “fajsúlyos” dologban hiszel egy olyan primitív, iskolázatlan embernek, aki soha nem hallott Jézusról? 😀

  10. 10: A poklotjárt volt a cukorkómás. Bár lehet, hogy az még csak a tiszítótűz volt. Nem mondom, hogy mindenki halálközeli élményt él át, aki cukorkómába esik, de vele ez történt.

  11. 5 – Hedia:
    Vasúti átjárókban a lámpa 30 másodperccel előbb vált pirosra, mint a szerelvény érkezése. Elmondanád nekünk, hogy a történetet megelőző 29 másodpercben mi történt?

    6:
    Ezt te olyan fesztelenséggel meséled itt el nekünk, mintha ez bizonyított lenne: “Amíg az ember él, a lélek az agyban lakik, nem vitás. Az agy működése és állapota szorosan összefonódik a lélekkel, az agy lehetőségei meghatározzák a lélek működését is.” Miközben ez egy hatalmas nagy süket duma. Keres nekem egy neurológust, aki szerint a lélek az agyban van.

    9:
    A leírásból, a lerajzolásból az ábrázolt személy egyértelmű. Igen, mindenki saját hite szerinti személyt lát. Illetve a látott személyt ennek megfelelően azonosít. Eddig rendben lenne, de Jézus nyakába akasztott kereszt egészen biztos a látomásról beszámoló fantáziája. Mert egy valódi Jézus miért viselne keresztet a nyakában és miért lenne úgy felöltözve, ahogy azt a középkori festményeken lehet látni? Azért, mert az agy képzelődése.

  12. 12:
    Udvarlásból hazatartva a barátnőmmel (a jelenlegi feleségemmel) telefonáltam. Valami baromságon, az előző kapcsolatomról vitatkoztunk. Az átkelőt 300 méter egyenes rávezetővel kell elképzelni. Látnom kellett volna a piros fényt, de ilyenre nem emlékszem. A vasúti vizsgálat szerint rendben működött. Talán a felzaklatott állapot miatt nem figyeltem eléggé, bár éjszaka lévén ezt látnom kellett, úgyhogy ezt azóta se értem.

    A település vezetőjeként közben arra is figyeltem, hogy miért nincs még a parkban felállított fenyőfa (szenteste előtt) kivilágítva. A felelősön járt az eszem. Azaz várjunk, csak, 3 fény mégis világít… morbid, de ez volt a mozdony, a park mellett futó vágányon, a fenyőfa látószögéből érkezett.

    Minusz 16 fok volt aznap éjszaka. Ahogy tudatosult bennem, hogy a vonat érkezik, azonnal fékeztem. Csúsztam kb. 16 métert a tükör felületen, és mérnöki pontossággal pont az átkelőn álltam meg. Simán át kellett volna menni, de talán az agyam úgy számított, hogy könnyedén meg tudok állni. Nem mentem gyorsan.

    Belátom persze azt is, hogy az út síkmentesítése részben saját felelősségű hatáskör volt. Hát, ezzel is együtt kell élni.

    Az agy nagyobb sebességre kapcsolt állapota megmentette az életemet. Már nem volt idő újra indítani és lehajtani. Egyébként a mozdony ütközője eltüntette a műszerfalat és a vezetőülést. Csúnya vége lett volna, ha nincs ez a plusz funkció az agyban.

    Tibor bá’, ez a sztori.

    7: Jó példa. Köszönöm, hogy megosztotta! Igazolódni látszik, hogy az agy funkciója közé tartozik, hogy azt is meghatározza, mekkora sebességgel működjön. Az erős koncentráció hatékonyabb működésre sarkallja. A figyelt fazék se akar az istennek se felforrni!

  13. Nemcsak az érzetek lehetnek falsok, hanem a visszacsatolás is: valamit szeretnél, hogy megtegye a tested (pl. egyet lépj előre), csakhogy az izmok mozgatása vagy az erről szóló visszajelzés is könnyen elveszhet a semmibe.
    Fura egy dolog az öntudat és a valóság, amit vélt vagy valós tények alapján állít össze az agy.

  14. Tudományos módszerekkel vizsgálni a lelket olyan, mint sztetoszkóppal hallgatni egy fényképet…

    Pont a lényeg nem jön át.

  15. 16: “Tudományos módszerekkel vizsgálni a lelket” 😀

    Mert a hit oldaláról vizsgálni az a kóser…

    “Tudományos” módszerrel nem vizsgálnak lelket. Ha vizsgálnának, az nem lenne tudományos… 🙂

  16. 18: Ezek szerint a tudomány vak a lélekre, nem képes vizsgálni, hogy létezik-e.

  17. 5. Hedia
    Szerintem az adrenalin hatását érezted. Extrém sportok űzői gyakran adrenalinfüggők.

    18. Ábel
    Én inkább úgy fogalmaznék, hogy tudományosan értékelhető bizonyítékról nem tudok, hogy létezne a lélekről. Istenhez hasonlóan hitbéli kérdés. Van, aki az érzelmei, elvárásai, személyes tapasztalatai alapján meggyőződött a létezéséről, de másoknak bizonyítani nehezebb. Ez a poszt sem arról szólt szerintem, hogy bebizonyosodott, hogy lélek nem létezik, hanem arról, hogy a halálközeli élmények nem meggyőző bizonyítékok a lélek létezésére, mert más módon is megmagyarázhatók, vagy nem meggyőzően dokumentáltak.

  18. 18: “Ezek szerint a tudomány vak a lélekre, nem képes vizsgálni, hogy létezik-e.”

    Necces lenne, ha tudná. A vallás(ok) szerint a lélek nem anyagi természetű, mégis mivel és hogyan lehetne vizsgálni?
    Vagy elhiszed, hogy van, vagy nem hiszed.
    Te nem tudod azt bizonyítani, hogy van, a tudomány nem tudja bizonyítani sem azt, hogy van, sem azt, hogy nincs.

  19. Azért engem érdekelne, hogy a tudomány milyen megfontolásból az agyban keresi a lelket ? Mert vannak, akik a szívben gondolják felfedezni, aztán vannak bizonyos szakértő bennszülöttek, akik a májban, gyomorban vagy ki tudja hol vélik felfedezni, meg vannak akik a farkuk tájékán 🙂

  20. 21: “a farkuk tájékán”

    Ott nem az eszüket kell keresni? 😀

  21. 31: Szerintem ami tapasztalható, az vizsgálható. Vizsgálható tudományos igénnyel is.

    A pszichológia a lélek vizsgálatának tudománya. Minden tapasztalatot valósnak tekint, nem abban az értelemben, hogy fizikailag valóság, amit valaki átél, hanem lelki, érzelmi, tudati valóságként.

    Vannak a lélek működésének is törvényei, ha nem is olyanok, mint a fizikai törvények. Nem is a lélek létezése a kérdés, hiszen a lélek megnyilvánul mindannyiunkban, hanem a lélek halhatatlansága.

    Én nem vagyok olyan fafejű, hogy emberek tömegeinek tapasztalatainak valóságosságát letagadjam, csak azért, mert nem vágnak egybe a prekoncepcióimmal.

  22. Van-e az állatoknak lelke? Vitatott kérdés.
    Sokak szerint még öntudatuk sincs, miközben a kutatók szerint a delfinek nevekkel (egyedi füttyjelekkel) azonosítják egymást a csimpánzokról nem is szólva.
    Lehet, hogy a halhatatlan lélek csak az ember sajátja? (volt-e a Neander-völgyinek?) Nem tudom, de elpusztult társaikat bizonnyal képesek gyászolni egyes állatok is.

  23. 12: Dr. Alexander Eben

    Mért ne lehetne Isten olyan előzékeny, hogy mindenki számára úgy öltözik fel, hogy ráismerjen?

  24. 12.
    Mióta vagy ilyen hihetetlen módon bemajrézva a haláltól?
    Ha végigfutja az ember az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos témáidat, és kommentjeidet, egyszerűen az jön le, hogy elképesztő módon félsz az elmúlástól! Le sem tagadhatod! Még az arcodra is rá van írva!
    Bár érthető! Egy változatos életút, tele életszeretettel, élményekkel, és kudarcokkal félelmekkel(!),egy már nem igen engedelmeskedő izület, és test, ezzel szemben egy élniakaró viszonylag éles tudat, amely nem “akarja tudomásul venni” a megváltoztathatatlant.
    Dr Eben Alexander egyike a szakterületén belüli legnagyobb koponyáknak nemzetközi szinten is. Neurológus, idegsebész. De az apja is az volt. Híres volt arról, ha valaki ki merte a száján ejteni Isten nevét, páros lábbal rúgta ki az egyetemről! Egészen addig, míg nem történt vele valami érdekes..
    Ma ez a “fickó”, ha interjút ad elég nagy “változásokon” megy keresztül. Mint ahogyan ezen a linken is látható, ha csak a kurzort 5 perc 50 hez húzod. Végig ne nézd, mert úgy sem fogsz már megváltozni, főleg e témával kapcsolatban. Inkább olvasd el a könyvét , ha belefér még a szürke hétköznapokba. Mi történt vele? Csak nem hogy kevés volt a fizu az egyetemen? Vagy nem volt elég sikeres,és kellett a még nagyobb hírnév? De én inkább neki “hiszek”,mint neked de ez már nem is hit kérdés sokaknál!..
    https://www.youtube.com/watch?v=3AGNnOk6dhA
    Mint ahogyan Dr George Ritchie is színt kellett hogy valljon a professzorai előtt egy “ilyen” után,kitéve magát annak, hogy híres pszihiáter orvos lesz belőle, vagy netán egy hétköznapi New- Yorki toronyházépítő, s aki szintén megírta “élményeit” döbbenetes könyvében magyar nyelvre lefordítva..
    De hát ezek az emberek mind tudatlanok természetesen hozzád képest.
    Dr. Raymond Moody világhírű orvos neve már említésre sem méltó ezek után,mint ahogyan Dobronay László rendező is lerágná a körmeit, mire végig érne a hasonló írásaidon..
    Vagy elképzelhető, hogy Dobronay is olvasta Rithie könyvét?
    Ez is csak egy mese lehet természetesen, mert nem egy híres rendező…
    https://www.youtube.com/watch?v=UOoRuAL_v7c
    Viszont mindenki megtapasztalja ezt egyszer, ha pedig nekem lenne igazam, tedd már meg akkor – remélhetőleg csak a nagyon távoli jövőben,- hogy megmozgatod egyszer-kétszer a falaimon lógó festmények egyikét..

  25. Én ezeken a kérdéseken már ott elakadok, hogy mi a frászért kellene bármelyikünknek is tovább élni a testünknél. Az én életem, az én lelkem pl. szerintem nem ér annyit, hogy örökké kelljen élnie. Tizenkettő egy tucat. De ha ránézek a sík hülye alkeszra a harmadikról, annál még egyértelműbben látom, hogy teljesen értelmetlen a lelkét még kimenteni valahová. A halál utáni élet egyszerűen értelmetlen és felesleges, lélek meg egyszerűen nem létezik, szerves gépek vagyunk.

  26. 14:
    Egy olyan agy, amely vezetés közben mobilon veszekszik a feleségével, amely sötétben nem vesz tudomást a villogó piros fényről, amely fékezés közben nem nyomja ki a kuplungot, amely csúszás közben nem tudja felmérni kb. hol fog megállni a kocsi, nem engedi fel a féket és nem kormányoz jobbra vagy balra,… az nem nevezhető tipikusnak, ezért következtetésre nem alkalmas más agyak viselkedésére.

    16:
    Szerinted a te zseniális megállapításaid mennyit érnek?

    20:
    A nincs bizonyítása nem tudományos. 😀

    21:
    Nem fogod elhinni, a tudomány nem keresi a lelket. — Szakértő benszülöttek? Ez vicces. És mihez értenek? Csak nem az emberi máj fűszeres elkészítéséhez? Figyelj! Szerinted jó helyen jársz?

    23:
    Ezt a baromságot hol hallottad?:”A pszichológia a lélek vizsgálatának tudománya” 31. alatt biztos nem, mert ott még nem tartunk. 😀

    24:
    Jó a nicked. Ez tényleg egy alapos mix.

    26:
    Eszedbe ne jusson meghalni, mert kurva nagy csalódásban lesz részed. 😀 😀 😀

    27:
    Mióta? Szerintem kamaszkorom óta. Előtte még jobban, mert gyóntam-áldoztam nehogy a pokolra jussak. Amióta nincs pokol, magyarul felnőttem, azóta nagy vonalakban hidegen hagy. Megszűnni persze senki se szeret, mert tudnék mit tenni-venni holnap is, de ha már így alakult, jöjjön a halál, elvégre nem kell belehalni. 😀

  27. 29/14: vagy ez egy átlagos eset, vagy egyformán nem átlagos agyunk van Hediával:
    a volt második feleségemmel veszekedtünk mobilon úgy hogy közben vezettem. Én szerencsére nem vonatba, csak egy trafipaxba szaladtam bele. Hosszú egyenes út, kilométerről látszott a rendőrautó, mégse láttam.

  28. “az embernek van lelke”
    Ki az az “ember” akinek a lelke van? Most melyik vagyok akkor én? Vagy többen vagyok?
    “Egy olyan valamit, ami elkülönül a testtől és az agytól, vagyis az öntudattól, amelynek létezése az életben levés feltétele, és ami túléli a test halálát.”
    Ha elkülönül az agytól és a testtől, és túléli a test halálát, akkor miért feltétele az életben levés?
    “Néha ez a változás olyan nagymértékű, hogy az adott személyiség felismerhetetlenné válik. Az öntudatban végbemenő változások MRI segítségével láthatóvá válnak, csakúgy mint az agyi változások. Az egyértelmű és világos tudományos következtetés az, hogy az öntudatot az agy hozza létre.”
    Ha jól értem, annak a bionyítéka, hogy az öntudatot az agy hozza létre az, hogy ha az agy változik vagy sérül, vele sérül az öntudat illetve a személyiség is.
    Ez a bizonyítás egy kissé nyakatekert, például, ha azt mondom, hogy a test egy bicikli, az agy a kerék, a tudat pedig az ember aki hajtja a biciklit, akkor ha figyeljük a haladást, megállapíthatjuk, hogy fékezés finomságai, a gyorsítás üteme, és egyáltalán a közlekedés milyensége egy bizonyos személyiségre engednek következtetni. Mi van, ha kidurrantom a kereket? (sérül az agyam) Következményként változni fog a haladás mikéntje, de a személyiség (a bicikliző ember) ettől még nem változott meg. Tekinthetnénk a testünkre úgy is mint egy hangszerre, amelynek ha egyik eleme sérül, a tudat más formában tud már csak megnyilvánulni. Nem mondom, hogy ez a valóság, de nézhetjük innen is.
    Hallottam olyan kísérletről is, amikor egy a meditációt magas szinten művelő embert vizsgáltak. A vizsgálat alapján arra lehetett következtetni, hogy az illető alszik, a valóságban meg értelmesen válaszolt a neki feltett kérdésekre.
    A legtöbb “halálból” visszatért ember nem lát az égvilágon semmit. Van, aki lát esetleg valami fényt, és utána újságolja, hogy Krisztussal teáztak. Belemagyarázás, nem is biztos, hogy tudatos. Van, akinek rossz élmény, van akinek jó. A magyarázat az, ami hazugság. Vannak olyan részletek, ami alapján lehet tudni, hogy az illető valóban járt odaát, csak ezek a részletek annak nem fognak feltűnni, aki nem tudja, hogy mi van odaát.

    “Az öntudatra ébredt ember legnagyobb ellensége a halandóság, mert a halandóságot kizárólag az ember képes felfogni.”
    Ez egy rettentő fontos mondat. Ha a halált fel tudom fogni, akkor ki hal meg, és ki az aki felfogja a folyamatot?
    “a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fizikai világban minden elhal egyszer, így az ember is.”
    Tapasztalat nemnagyon bizonyítja, mivel egyrészt mi, akik itt beszélgetünk, még élünk, így a halált nem tapasztaltuk. Ha megtapasztaljuk, az annak lesz a bizonyítéka, hogy a halál után is van élet :D. A fizika világ dolgainak elmúlását, más emberek halálát azonban megtapasztalhatjuk. Kérdés, hogy valóban megtapasztaljuk-e? Úgy, ahogy a keresztény ember Jézust véli látni a túloldalt lévő fényességben, úgy mi a halált véjük látni a változásban. Lerombolnak egy házat, meghalt a ház? Hiszen minden anyag ottmaradt, csak átrendezték egy kicsit. Embernél ugyanez a helyzet. Mi az ami eltűnt? A szívverés volna az ember? Hogy napi egyszer elmegy szarni? Ezek nélkül is lehet élni. Az agy volna az ember? Olyat is hallottunk már, hogy valaki kómában volt, aztán mikor felkelt, elmesélte, hogy milyen jól esett neki, mikor beszéltek hozzá, vagy mikor a szomszéd szobában gitároztak. Mindenki volt már úgy, hogy úgy érezte figyelik, hátrafordult, és valóban. Vagy valakire gondolt, és megcsörrent a telefon. Ha a tudat a testem határáig tart, hogy lehet? Ha már számítógépes hasonlat, a PC hardver (test) sem használható túl sok mindenre a személyiség keretrendszere nélkül (pl windows), illetve a tudat (a felhasználó) nékül. Mindentől függetlenül lehetséges tudatosan megélni azt, hogy az ember nem a teste, illetve félig meddig a testén kívül található, és a test megszűnésének gondolata túl nagy dolgot nem jelent. Ha az ember úgy gondolja, hiszi, tudni véli, hogy egyenlő a testével, akkor a halál már inkább tűnik zavarónak. Persze aki azt gondolja, hiszi, tudni véli, hogy van lelke, ami majd tovább éle a halál után, annak is ugyanolyan zavaró. Ez nem olyan dolog, aminél elég a puszta vélemény.

  29. 31:
    Összehordtál hetet-havat. Kín volt végigolvasni. 🙁

  30. 29:
    Kár volt a hat sorért, értem én a lehülyézést rövidebben is. Amúgy már a második hasonló provokatív választ kapom itt, de nem veszem fel a kesztyűt. Remélem az adományozásnak ehhez nincs semmi köze. Ha igen, az szörnyű csalódás lenne.

    De nincs harag. Amúgy is él bennem egy belső késztetés, hogy ezt ne műveljem. Ennek az Istenhit az oka, és ez nagyon jó érzéssel tölt el.

    Teljesen kiengesztelve persze akkor leszek, ha kapunk egy tanulmányt az agy vészhelyzetekben tanusított működésének eddigi kutatási eredményeiről! (szmájli)

  31. 29:
    Picit meg kell védenem a védhetetlent. Ez az “agy” úgy tanulta, hogy vészfékezéskor csak a féket nyomjuk, mert akkor gyorsabban áll meg az autó. Motorfék plusz hatása, ugye. Egy tükörsima jeges úton, amikor már csúszik az autó, szerintem nem lehet jobbra vagy balra kormányozni.

  32. 33:
    Kedves Hedia!
    Nekem nem az a dolgom, hogy fényesre nyaljam a hozzászólók fenekét. Nekem az a magam által felállított kötelességem, hogy őszintén megmondjam mindenről a véleményemet, ami persze csak egy vélemény. Mindenki azt tesz vele, amit akar. A te történeted egy nem tipikus agy működését tárja fel. Nem tipikus, mert ha az lenne, akkor naponta gázolna el valakit Magyarországon a vonat. Te pedig azt tetted, hogy egy nem tipikus agy működésével akartad megvédeni az istenhitet. Ez nem megy.

    Ha a gázról leveszed a lábad a motor még mindig kap az alapjáratnak megfelelő mennyiségű benzint. Tehát nem növeli a fékhatást, hanem csökkenti azt, amennyiben nem blokkolnak le a kerekek. Tükörsima jeges úton eleve nagyon lassan és óvatosan kell vezetni, de ha csúszol is, ha felengeded a féket a kerekek gurulni kezdenek és lehet kormányozni.

  33. Ezzel a témával kapcsolatban teljesen felesleges Tiborbával vitába szállni, ő így tudja, érzi, hiszi, aki másképpen … az menjen máshová.
    Ezért ált. az ilyen jellegű témákhoz nem szólok hozzá. Én másképpen hiszem, érzem, tudom.
    /Erre fogja Tiborbá írni, hogy akkor mi a f-ért nem kussolok most is/
    De mivel ciklikusan előkerül a téma, feldobok valami mást:

    -Mi a helyzet azokkal az álmokkal, amelyek megmutatnak valamit, ami később megvalósul. Úgymond megálmodunk valamit.
    -Egyáltalán mi az álom?
    /itt mindjárt jön valami biokémiai lufihámozás/
    -Konkrétumok, álmodok valamit, majd elfelejtem, majd napok/ hónapok/ évek telnek el, és egyszer csak valamit átélek, és bevillan, hogy ezt már egyszer megálmodtam.
    /persze megint valami, hülye drogos/
    Aki még mindig olvassa amit írtam annak egy újabb észrevétel:
    Az nagyon érdekes, hogy egy rémálomban, amikor valaki menekül, harcol, stb. eljut az elviselhetetlen félelemig, fájdalomig, akkor mi történik – felébred / vagyis valahonnan máshonnan, egy másik síkról visszatér ide, pl.
    És fordítva: amikor valakit itt ebben a síkban/ életben valami rettenetes trauma ér, baleset, testi – lelki elviselhetetlen kín, akkor pedig elájul, vagyis egy …/olyan álomszerű állapotba kerül.
    vagyis a két sík között ugrálunk ide – oda,
    emésszétek…

    Tiborbának, hogy ne kelljen sokat gépelni:
    a/ barom,
    b/ ülj le fiam egyes,
    c/ nagyon elfáradtál feküdj le,

  34. 36:
    Ha valaki a nővéréről álmodik, aki szomorú arccal néz rá és közben hátrafelé távolodva egyre kisebb lesz, nem fog az égvilágon semmire se gondolni. De ha délelőtt sürgönyt hoz a posta, vagy kap egy E-mailt, hogy a Kanadában élő nővére múlt éjjel meghalt, akkor élete végéig hinni fog az álomban, a megérzésben, a szellemekben, meg a fene tudja miben nem. Ez mellett ezre meg ezer ember fog álmodni a nővéréről, pont úgy mint fent, de a nővér nem hal meg. Ezer meg ezer ember el fogja felejteni az álmot. Vannak véletlen egybeesések, amit senki se felejt el, és mindenki emlegeti élete végéig. Mások pedig ezt emlegetik “volt nekem egy munkatársam, barátom stb. az megálmodta a nővére halálát.” Vagyis egy-egy véletlen egybeesés az égvilágon semmit se bizonyít. Hidd el nekem, a szkeptikusok is boldogan fogadnák el a lelket és a másvilágot. Nem sokkal jobb ülni az Isten jobbján az idők végtelenségéig. A muszlimoknak meg belevetni magát 64 szűz ágyékába? Mintsem nyomtalanul elrohadni a másfél méterrel a föld alatt? Bizony boldogan dörzsölném a markomat, és nyál csurgatva várnám már mikor találkozhatok a 64 szűzzel. Nem vagyunk mi szkeptikusok semmi jónak az elrontója, de sajnos se lélek, se túlvilág, pedig olyan kurva jó lenne.

  35. Szerintem ez a téma nem a lélek vagy nem lélek témakörről szól, hanem az emberek gondolkodásmódjáról. A vita nem visz közelebb a bizonyitáshoz, csak megmutatja azt a távolságot, ami egyes vélemények között húzódik! Mindenkinek joga van a véleményéhez, a valóságtól függetlenül… Akkor mi a valóság? Nem bizták ránk, mint ahogy az életünk indulását sem. Itt vagyunk, s azt teszünk vele amit csak akarunk! Az bizonyitott hogy itt vagyunk, de hogy ez az egész hogyan jött létre, az nem. Az sem, hogy mi vár odaát!
    Kell ezen aggódni? Miért is kellene? Ha létrejött “magától”, s itt van és szép, akkor miért ne lehetne szép a folytatás is? Kell ezen aggódni? Ha én hiszem hogy emögött Isten van, az zavaró? Jézus kontra Allah vitához több ismeret szükségeltetik a megértéshez, mint amivel egy átlag ember rendelkezik! Minimum mind a két rendszer ismerete!

  36. Amit szemünkkel, fülünkkel, tapintásunkkal és agyunk integrációs képességeivel ebből össze tudunk rakni, az a “valóságnak” csak egy igen sovány vetülete.

    Isten, a lélek, a hit koncepciója annak a jele hogy van tudomásunk ezekkel az érzékekkel nem fogható létről is.
    Ezt a tudomást egyesek tagadják, mások mitológiákat építenek köré, de az ember alapvető természetét mindig is meghatározták.

  37. Nem tudom honnan veszi a bátorságot kijeleneteni h se lélek se túlvilág. Persze ettől még maradok tisztelettel blogolvasó.
    36:jó úton jársz
    Csak röviden: meditáció, transzlégzés évekig gyakorolva. Persze már az első alkalmakkor is vannak élmények.

  38. 40:
    Honnan veszed a jóval nagyobb bátorságot kijelenteni, hogy van túlvilág? Elvégre az égvilágon semmi bizonyítékod nincs, csak az ÉRZÉSED, ami nem sokat ér.

  39. Megpróbálok tömörebben fogalmazni, hogy ne legyen kín végigolvasni.
    Tibor bá azt mondod, hogy a halált, és az elmúlást szüntelenül tapasztaljuk. Az emberi agy mindig kettősségekben gondolkodik. Gazdagság-szegénység, nappal-éjszaka, fekete-fehér. Az egyik nincs a másik nélkül. Az egyikről csak akkor lehet tudomásom, ha létezik a másik is. A különbség az, ami alapján megkülönböztethetőek. Kérlek, cáfold ezt meg, ha úgy látod, hogy nem igaz: Tegyük fel, hogy az egész világon csak egy színt lehet tapasztalni, mondjuk a kéket. Minden kék. Lenne-e akkor tudomásunk a kék színről? (nem lenne)
    Ugyanezen logika mentén, látjuk kint, hogy minden folyamatosan pusztul, múlik el, emberek halnak meg, a testünk sorvad, az agyunk sorvad, a személyiségünk változik, tehát úgymond a szakadatlan halált látjuk/tapasztaljuk. Hogyan lehet erről tudomásunk?
    Úgy, hogy van bennünk valami, ami halhatatlan, amit nem érint a változás. Nem köthető semmilyen formához, se személyiséghez. Nevezhetjük Istennek, Tudatnak, Én-nek, aki ahogy akarja.

  40. KékÉgbolt
    Nem lehet, hogy a születés a halál kontrasztja?

  41. De, az. Kérdés akkor, hogy mi az élet, a létezés kontrasztja?

  42. 25: Számos olyan könyv kapható, amelyik reinkarnációs hipnózisban elmondottak jegyzőkönyveit tartalmazza. Rendkívül érdekesek, a hipnotizált emberek sok olyan dolgot mondtak el előző életeikből, amit csak átélve tapasztalhattak meg. Sok ilyen elmondott dolognak utána is jártak nem egyszer, és valós információknak bizonyultak. 🙂 Tibor bával (erről is) felesleges vitatkozni. 🙂

  43. 41: A történelem kezdete óta vannak embereknek tapasztalatai a túlvilágról, ennek egy része dokumentált. Lehet azt mondani, hogy mind képzelődnek, de ez semmivel sem reálisabb, mint komolyan venni őket.

  44. 46: “Lehet azt mondani, hogy mind képzelődnek, de ez semmivel sem reálisabb, mint komolyan venni őket.”

    Az emberi elme messze nem tökéletes. Komoly problémát okoz pl. balesetek, bűnesetek szemtanúi kapcsán, hogy az idő múlásával az eseményekre már ‘máshogy’, vagy sehogy nem emlékeznek. Ugyan azt az eseményt a szemtanúk nem ugyan úgy mondják el stb.
    Magamról tudom, hogy bizonyos eseményeket az idő múlásával egyre jobban ‘kiszínezve’ adom elő, növelve annak “sztori-értékét”.

    Ezt nem lehet szembeállítani azzal, ha valamit objektíven, műszerekkel, bárhol és bármikor megismételhetően tudsz “mérni”. Pl. a Föld Hold távolságot mindegy hogy kik mérik, több mérési mód is lehet, a kapott eredmények elég közel lesznek egymáshoz, és így ahhoz, hogy elfogadhassuk azokat valósnak.

    Lélekkel, Istennel stb. “átélt” tapasztalatok nem megismételhetők, nem ellenőrizhetők stb. Ezért ezeket a “tudomány” nem is fogadhatja el valósnak. Ennyi.

  45. 45:
    Ha azt mondom, hogy menj be egy étterembe és robbants fel 3 embert (magaddal együtt). Ezért a paradicsomban 64 szűzlány lesz a jutalmad, vagy nagy dákójú kigyúrt legények. Ezt elhiszed? Gondolom nem. Akkor miért hiszed el, hogy ha egy papnak meggyónód a bűneidet (mondjuk, hogy megöltél 3 embert) akkor a mennyországba kerülsz és isten jobbján fogsz ülni az idők végezetéig?

  46. 42:
    “Tibor bá azt mondod, hogy a halált, és az elmúlást szüntelenül tapasztaljuk.” Ilyet én nem mondtam. De a fejtegetésed sántít. Először is teli vagy kijelentésekkel: Az emberi agy kettősségekben gondolkodik. Frász karikát. A többi okfejtésed is hibás, teljesen egyéni, semmi köze a valósághoz. Aztán meg, fogalmad sincs a színekről. Se a fehér, se a fekete nem szín.

  47. 47: Igen, ez az oka a beszámolók közti különbségeknek. És az, hogy az emberek mást látnak. De azért, ha az a 10 ember beszámol arról, hogy x helyen t időben baleset történt, aki ott volt akkor, ebben az esetben a baleset ténye valószínűsíthető akkor is, ha sok részletben ellentmondás van.

    Az Istennel átélt tapasztalatok nem kiszámíthatók, mint egy feldobott kő pályája, de egységes, következetes rendszert alkotnak. Erről, ennek tudományos igényű vizsgálatáról szól a teológia.

  48. 48: Az iszlámba csábító betérni, mert hízeleg az “igazhitűnek”, és senki se mer kilépni belőle, mert az halállal jár. Ez az erőssége.

    A kereszténység ezzel szemben tapasztalatok sokaságával alátámasztott koherens rendszert alkot, ami erős jel arra, hogy igaz a tanítása.

  49. 51: “igaz a tanítása”

    Amit aztán inkvizítorok, pedofil papok stb. adnak át a híveknek… a korszellemnek megfelelően.

  50. 52: Ha mutatok neked egy pedofil fizikatanárt, akkor a fizika téves?

  51. 53: “egy pedofil fizikatanárt”

    Szerintem az inkvizíció és általában a katolikus egyház nevében elkövetett bűnöket ennyivel nem lehet lesöpörni, de hát te tudod.

  52. 48: “Akkor miért hiszed el, hogy ha egy papnak meggyónód a bűneidet (mondjuk, hogy megöltél 3 embert) akkor a mennyországba kerülsz és isten jobbján fogsz ülni az idők végezetéig?” – Ebben hinni épp annyira logikus, mint abban, hogy ha a feleségeddel naponta beszélgetsz, jobb lesz a házasságod, mint ha helyette tévéznél.

    54: Beszélhetünk bárkinek a bűnéről, de hogy jutunk ezzel közelebb ahhoz, hogy mi az igazság? Minden ember bűnös, az egyház tagjai is, a papok is. Persze különböző mértékben és módon. Mi köze ennek ahhoz, hogy a tan igaz-e vagy nem?

    Ha a kereszténység azt tartaná, hogy aki egyszer megtért, az onnantól bűntelen marad, akkor ezt persze cáfolná. De ilyen tan nincs.

  53. 49:

    “Csakhogy a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fizikai világban minden elhal egyszer, így az ember is.”
    Ebből következtettem arra, hogy úgy véled, az elmúlást szüntelenül tapasztaljuk.

    Az emberi agy, hogy fogalmat tudjon valamiről alkotni, meg kell, hogy különböztesse a fogalmat valami mástól. Ez a kettősség. Persze a frász karikát nyomós érv, amivel nem tudok vitatkozni. A következő érved az lesz, hogy én hülye vagyok, így nem érdemes rám vesztegetni még a szót sem? 😀

    Végül pedig nem emlékszem, hogy írtam volna valahol is, hogy a fekete meg a fehér szín. Színként egyedül a kékre hivatkoztam.


  54. 53:
    Ez “Ha mutatok neked egy pedofil fizikatanárt, akkor a fizika téves?” tökéletesen bemutatja a te ferde logikádat. Ugyanis a fizika nem foglalkozik erkölccsel. A vallás viszont igen. Egy fizika tanár tanításával pedofil mivolta nem keresztezi egymást. Ez egy papról nem mondható el. Elsősorban erkölcsöt tanít (egészen pontosan “hit és erkölcstant”) miközben seggbe kúrja a tanítványait, és azt állítja, hogy isten akaratát teljesíti, vagy valami hasonló süket dumát nyom.

    57:
    Ha a feket és a fehér nem szín, akkor miért ellentétei egymásnak?

  55. 58: A múltkor, mikor ez volt a téma, linkelt valaki egy tanulmányt, ami a papi pedofíliáról szólt. Ami természetesen elfogadhatatlan. Az derült ki, hogy a papi pedofília a 70-es években ugrott meg, amikor a szexuális forradalom beköszöntött, és a szabad szex ideológiáját sok pap is magáévá tette a katolikus tanítás helyett. Ezek a papok voltak azok, akik tömegesen kezdeményeztek szexuális kapcsolatot kamaszgyerekekkel. Elítélem őket, de tulajdonképpen álszentséggel őket sem lehet vádolni, hiszen elméletileg is hirdették az erkölcstelenséget, amit éltek.

    A 90-es évek óta, amikor elkezdték ezt komolyan venni az egyházon belül, a szexuális visszaélések száma visszacsökkent a korábbi szintre, ami alacsonyabb, mint bármilyen más, gyerekekkel foglalkozó szakemberek körében. Egy eset is sok, de hamis beállítás az egyházra fogni egy olyan bűnt, amiben az egész társadalom fetreng.

    Minden pedofil papra jut 100 hiteles, aki azt éli, amiről beszél.

  56. Amúgy pedig szín az a benyomás, amit az agyunk alkot az alapján, hogy egy felületről visszaverődő különböző hullámhosszú fotonok milyen arányban ingerlik a retinán lévő háromféle csapokat. És de, szín a fehér, ami a három alapszín egyenlő arányú keveréke, és szín a fekete, ami a fény hiánya.

  57. 42. KékÉgbolt
    A fehérnek nem ellentéte a fekete. A fehérben benne van minden szín, a feketében egyik sincs, ha fényként értelmezzük. Így én nem ellentétének nevezném, hanem inkább hiánynak. Ha a fehér=1, akkor a fekete=0, ha ellentét lenne, akkor -1 értéknek lehetne megfeleltetni. Hasonlóan a sötétség a fény hiánya, nem az ellentettje. A fénynek van forrása, a sötétségnek nincs, legfeljebb, ha átvitt értelemben használjuk.

  58. Ahogy a van-nak ellentéte a nincs, a mindennek a semmi, úgy ellentéte a fénynek a sötét és a fehérnek a fekete. Minden hullámhossz = fehér, semelyik se = fekete. Ennyire egyszerű.

    De persze ebből nem következik a halál utáni élet.

  59. 59:
    Jó, de ez miért válsz arra, amit felvetettem az általad felhozott fizika tanárra? Ugyanis ezt kértem számon, nem a pedofil papokat. Miért hiteltelen egy fizika tanár fizika tanítása, ha történetesen pedofil? Mi köze a pedofíliának a fizikához. Mert az erkölcstanhoz (amit a pap tanít) natgyon is van köze a pedofíliához.

  60. Egyszerűen:
    Az “egy almám van”-nak nem ellentéte az, hogy “egy almám sincs”. Az “egy almám van”-nak az “egy alma tartozásom van” az ellentéte.

  61. 63. Tibor bá’

    Szerintem az erkölcsi törvények ugyanúgy mint a fizika törvényei teljesen függetlenek attól, hogy ki tanítja.

    Az hogy ne lopj, ugyanúgy érvényes egy pedofil paptól, mint a kölcsönhatás törvénye egy pedofil fizikatanártól.

  62. 63: A tan igazságához nincs köze annak, hogy aki tanítja, az egy görény vagy egy szent. Mindössze erre próbáltam rámutatni.

  63. 65 & 66:
    Attila üdvözöllek a ferde logikát hirdetők klubjába. —-
    A törvény természetesen törvény függetlenül mindentől. De a fizikatanár pedofil mivolta nem teszi őt hiteltelenné a fizika tanításában. Azonban egy hit és erkölcstant tanító pap erkölcstelensége hiteltelenné teszi a papot. – Ha ezt nem látjátok be, a téma nem érdekel tovább, mert erőlködéseteket nevetségesnek tartom.

  64. Hallotam olyanról hogy a kutya megérezte a gazdája halálát több 100km távolságról.Ebben szerintem van valami.Ha jól tudom erről több beszámoló van.

    Viszont Istennel kapcsolatban az is érdekes hogy a földön miért van mind a 7 mrd embernek más arca.Hogy van ez? A testi funkciók mindenkinél szinte ugyanúgy működnek a vesétől a szívig, a 7 mrd ember között pedig nem találsz 2 egyforma arcot szinte, mindenkié egyedi.Hogyan alakul ez ki?Egy arc kialakításához millió egy sejtnek kell kialakulnia.És 7mrd embernél ez a milliós sejtláncolat más és más..

  65. mmm…. ha vége mindennek, akkor tényleg vége mindennek? Akkor fel lehet adni, bármikor? Minden következmény nélkül? Alig hiszem.

  66. 68:
    Biztos vagy benne, hogy jó helyen közlöd olvasóiddal, hogy szerinted hány kilométer hatótávolságú a kutya telepátiája?

  67. 68.
    Nincs két egyforma hópehely. Abból pedig nagyságrendekkel van több, mint emberi arcból és jóval egyszerűbb is a hópihe.

  68. Valóban, ezt szerettem volna elérni a hozzászólásaimmal, hogy fennakadjatok azon, hogy akkor most a fehér meg a fekete szín-e. Mint az általános iskolai rajztanárnőm, aki szinte már leste, hogy ki mondja valamelyikre, hogy szín, hogy aztán előadhassa a monológját. Miközben se tökéletes feketét, se tökéletes fehéret még soha senki nem látott, úgyhogy amit láttunk nyugodtan rá lehet mondani, hogy színek. De vegyük úgy, hogy azt mondtam, világosság-sötétség. A mondandóm lényege az, hogy ha mindig csak világosságot látnánk, akkor nem tudnánk, mi az a világosság, mivel nem volna kontraszt. Ugyanezen logika mentén, lát valaki a világban valamit, ami nem változik? Nincs olyan ami ne változna, maximum olyan ami csak nagyon lassan változik. De változatlanságot nem tapasztalunk. Akkor hogyhogy mégis tudunk a változásról? Úgy, hogy van bennünk valami, ami nem változik.
    Nem filozófiai értelemben beszélek, inkább csak gondoljatok vissza, 5 éves vagy, mi mindent gondoltál akkor, kinek gondoltad magad, milyen volt a tested. 20 éves korodra, tök mást gondoltál már magadról és a világról, a tested is teljesen lecserélődött, téged viszont akármelyik mostban megkérdeztek volna, hogy akkor te most önmagadnak érzed magad, a válasz igen lett volna. Minden lecserélődött, te mégis ott maradtál.

  69. 72. “önmagadnak érzed magad” – tehát vannak vélt vagy valós emlékeid magadról. Vajon amikor lesz majd teleportálás, kettőzött öntudattal élnek tovább a teleportált lények? Amikor áttölthetővé válnak tudatok és emlékek számítógépekbe elhiszik-e magukról, hogy halhatatlanok?

  70. 73:
    Nem fogalmaztam megfelelően, de pont itt van a kutya elásva. Arra az elevenségre gondolok, amit átélsz, ha leülsz egy pillanatra, veszel egy mély levegőt, és körülnézel. Hogy élsz.
    Ahhoz pl, hogy valami új dolgot megérts, elsajátíts, vagy megismerj, figyelned kell. Ha elkezdesz véleményezni, akkor befejezted a figyelést. Ha ránézel egy fára, mielőtt az agyad megállapítaná, hogy az egy fa, kell legalább egy fél másodperc figyelem. Gyakorlással ezek a figyelemben töltött időszakok hosszabbra nyújthatók, így az ember felfogása kiszélesedik, az életet mélyebben, tartalmasabban, és szabadabban éli meg. Mint egy gyermek, csak tudatos felnőttként. Ez a magyarázat arra, hogy Tibor bának miért volt akkora élmény egy mai szemmel használhatatlannak tűnő biciklivel túrára indulni, a mostani biciklistákhoz képest. Mert az emberek többsége nincs jelen az életében. Mikor eszik akkor azon gondolkozik, hogy mit fog öt perc múlva csinálni. A jövőbe igyekszik mindenki, ami azonban fogalmi dolog, az élet viszont aktuális, soha semmi nem történhet velem máskor, mint most.

  71. 74:
    Érdekes megállapításaid vannak, de ezek meglehetősen egyéniek. – magyarul: marhaság. 😀

  72. A teremtmény nem hisz a teremtőben 🙂 Nincs szobor szobrász nélkül.Nincs gondolat gondoló nélkül.Nincs okozat ok nélkül. Nincs akarat akaró nélkül. Nincs terv tervező nélkül. Nincs ház építő nélkül. Nincs Élet Élet nélkül.

  73. 76:
    Egyes teremtmények nem hinni akarnak, hanem bizonyosságot szerezni arról, hogy ki/mi a teremtő. Ezért más teremtmények által kitalált mesét nem fogadják el. – A kérdésem az, hogy ezt érted-e?

  74. A hit vezet el a tapasztaláshoz és a bizonyossághoz. Csak az talál ki meséket, aki elutasítja az igazságot. Igazság 1 van, feltételezés, álomvilág, hazugságok számtalan lehet. Ne fogadj el meséket, csak az egy igazságot. Ami van nem kell bizonyítani, ami nincs azt nem lehet. Az embert csak Isten képes kielégíteni, mert csak a tökéletes elég jó. Egy kérdésem azért van…Miért azt kéne bizonyítani ami van? Bizonyítsa be valaki, hogy nincs teremtő. (kb. annyira nevetséges, mint amikor egy szobor tagadja a szobrász létezését, vagy az óra az órásmestert)

  75. 79:
    Vagyis nem értetted meg. Nem tesz semmit, nem te vagy az egyetlen. – Ennek ellenére a tanácsodat már rég megfogadtam. Nem fogadok el meséket! Ami a kielégítést illeti, elég jól megy ez nekem isten nélkül. 😀

  76. 78:
    Nem olvastam végig, mert egy halom felesleges fecsegés.
    1) A halál: Nincs ebben semmi misztikus és érthetetlen. Végérvényesen megszűnünk. Ennyi.
    2) Beszámolók: A poszt ad rá magyarázatot. Ezek az emberek valóban arra emlékeznek, amit elmondanak, de nem azt mondják el, ami történt, hanem amit átéltek. A poszt külön kihangsúlyozza, hogy az élményeik rendkívül erősek, de csak illúziók. Olvasd el a posztot figyelmesen.

  77. Tibor bá’ ez a posztod nagyon meggyőző azzal kapcsolatosan, ahogy leírod miként működik az agy és veszélyes helyzetekben, vagy klinikai halál beálltánál létrehoz az utolsó képekből egy szituációs pillanatképet, majd miután ismét működésbe lépnek az agyi funkciók, akkor az egyén ennek a felhasználásával valóságos történetet játszik el.

    Mivel téged ezek a témák sosem ragadtak meg, ezért nem is ismerheted azokat az eseteket, amelyek bejárták a világsajtót és orvosi teamek bizonyítják, azt, hogy valóságosan megtörténtek.

    Csak röviden írok egy-két ilyen esetet, hogy ne tegyem próbára a türelmedet és csupán azért teszem, mert végigolvasva a hozzászólásokat, erre senki sem tett utalást.

    Agyműtétre került sor, mert a páciensnek életveszélyes agyi aneurysmája volt. A páciens operációja hibernált állapotban történt, folyamatosan hűtötték 26 fokig, vérét elvezették a szervezetéből, az összes életfunkcióját műszerekkel ellenőrizték azt is, hogy az agyműködése leállt. Ekkor kezdtek az operációba. Túl sok esélye nem volt a túlélésre, de mégis megtörtént, hogy felébredt, majd elmondta, hogy mit beszéltek egymás közt és mi minden történt műtét közben.

    A legfeltűnőbb ismétlődése a halálközeli élményeknek az, hogy az a valami, amit itt ti “lélekként” aposztrofáltok, olyan perspektívából látja az eseményeket, ahol nem lehetne, mert mondjuk az operált személy szeme és az agya a műtőasztalon van és nem egy lámpa izzószálán – ahogy azt az egyik operált személy elmondta az orvosának.

    Tehát: bármennyire is meggyőző, amit a posztban írtál, ezeket nem lehet megmagyarázni vele. Valóban jó volna, ha valaha lehetne ezt a jelenséget tudományos eszközökkel vizsgálni, de az nem egyhamar lesz. Melyik kutatócsoport lenne hajlandó egészséges embereket az agyhalál állapotába juttatni és melyik egészséges ember vállalná? Ráadásul többször is meg kellene ismételni…

    Nekem először az keltette fel az érdeklődésemet, amikor egy mérnökember – mérnököknél nehezen találhatnánk racionálisabb foglalkozást – Jankovich István esetét hallottam egy Déry János riportban a halálközeli élményéről. Még megvan a neten, már Déry János személyisége miatt megéri megnézni:

    A következő hozzászólásban belinkelem azt a tanulmányt, pár oldal, amit Pilling János, pszichiáter szakorvos (Semmelweis egyetemen tanít) tett közzé és amiben Jankovich esetét is megemlítette.

  78. 82:
    Ezek engem csak egyetlen egy dologról győznek meg. Az Ember mindent megtesz, bármit elhisz, csak ne kelljen örökre megszűnni (halál).

  79. Tökmindegy, hogy ki mit gondol, nem hogy a halál után mi lesz, azt sem tudjuk megmondani hogy 5 perc múlva mi lesz. Nem hiszek sem Istenben, sem Jézusban, Buddhában, vagy akárkiben, a hitet alapvetően hülyeségnek tartom. Abban sem hiszek, hogy szék van a seggem alatt, mert tudom hogy ott van. Abban kell hinni, amiről nincs tudásom. Csakhogy ha elképzelem, hogy isten így néz ki, meg ezt és ezt tudja, vagy azt mondom, hogy a halál után nincs semmi, akkor a megismerést lezártam. Aki meg akarja ismerni a teremtőt (de nem csak a teremtőt, hanem akármi mást is), annak el kell dobni mindent, amit eddig gondolt. Teljesen átlagos ember vagyok, ha nekem sikerült, másnak is fog. Az étteremben sem a fotót nézegetem a grillcsirkéről, meg tanulmányokat olvasok az ízéről, hanem nekiesek és megeszem. 🙂

    Aki ezek után arra gondol, hogy mekkora barom vagyok, és hogy merem a jóisten megismerését egy grillcsirke elfogyasztásához hasonlítani, mert Isten bla-bla-bla-bla-bla, az vegye észre, hogy a saját prekoncepcióit akarja ráerőltetni egy a saját elképzelései szerint is végtelen, és általa nem ismert lényre.

  80. Az álmok,a hallucinációra emlékeztető erős érzelmi töltésű belső képek és hangok,maguk a vizuális vagy akusztikus hallucinációk,bármilyen okokból álltak is elő, kizárólag arra a személyre vonatkoztathatóak, aki megéli ezeket, az ő lelkiállapotáról, beállítódásairól adnak hírt.
    Az objektív világgal semmilyen más összefüggésben nincsenek.
    Aki mást állít (?) annak kell azt bizonyítania, ha történt volna ilyen bizonyítás arról tudnánk.

  81. Halál utáni élményeket megtapasztalt embereknek a többség nem hisz. Hiába az egyöntetűség, hiába a testen kívüli nézőpontból látott események elmondása, és azok egyezése a valósággal.
    Ez nem lehet igaz, ezt csak kitalálták, ezt csak hallucinálták, az agy így akar menekülni a megsemmisüléstől stb.
    Rendkívüli mértékben függ a tudatunk a saját érzékeink által megtapasztaltaktól. Amit csak mondanak, hát, fene tudja igaz -e?
    Gyermekemet megcsapattam az autó gyújtó áramával, hogy igazából megtudja, megtapasztalja, a konnektorban ki lakik. Utána nem volt matatás.
    Szóval aki valamit teljesen elutasít, az sosem fogja elhinni más ember megtapasztalását.
    Patkányok okosabbak, ha egyikük mérgezett ételt eszik és túléli, akkor elmondja a többi patkánynak. Azok inkább éhen pusztulnak de nem eszik meg a mérgezett eleséget.
    Ember biztosan belekóstól.
    Így vagyunk a túlzásba vitt alkohol és dohány fogyasztással is. Amíg meg nem rokkan az egészség, addig biztos, hogy nekünk nem fog megártani.

    Van valami intelligencia határ, ami ahhoz szükséges, hogy tovább tudjunk lépni, olyan tapasztalatok is hasznosuljanak az életünkben, amelyeket mi nem éltünk át személyesen, de tudomást szereztünk róla.

  82. 87:
    Az evolúciót tagadok állandóan a véletlenszerű lét lehetetlenségével jönnek elő. Tessék már megérteni. Darwin nem foglalkozott az élet eredetével. Darwin a már létező élet folyamatos változásával, evolválódásával foglalkozott. A Darwinizmus már régen nem elmélet, hanem TÉNY.

  83. Csak az akarat képes mozgatni, építeni, összetett dolgokat létrehozni. Akarat nélkül nincs energia és mozgás. Nem létezik anyag csak energia. Az entrópia törvénye a leépülés a zéró állapot felé. Ha megszűnik az akarat, az élet is megszűnik. Akarat viszont nem léteik akaró nélkül.

  84. A Darwinizmust a jelenkori tudomány már megcáfolta. Tessék tájékozódni.

  85. Mivel az anyagnak nincs önálló akarata, ezért célja sincs. Nincs oka, hogy bármin is változtasson. Jól elvan mint a vasgolyó az űrben, ami egy örökkévalóságig ott lebegne elégedetten, amíg valaki úgy nem dönt, hogy meglöki. Akarat nélkül nem jön létre semmi. Ezt nehéz felfogni?? Akarat pedig nem létezhet egy akaró nélkül.

  86. “Egy átlagos méretű fehérje véletlen létrejötte és megmaradása gyakorlatilag lehetetlen. A matematikai és biomatematikai valószínűség számítások vetettek végett a neodarwinizmus nevű képtelenség tudományos pályafutásának, és most ez vet véget minden más véletlenen alapuló spekulációnak.”
    Az élet véletlen keletkezésének és a Darwini evolúciós elmélet bukásának nyilvános elismerését, csak a szégyen akadályozza meg. A modern tudományos világ számtalan bizonyítékát találta a világ és az élet keletkezésének zseniális tervezettségére, amely tudományos eredményeket ( az Isten létezésének a gondolatától is idegrángást kapó) materialista ellentábor mindenáron igyekszik elhallgatni. Érthető okokból, hiszen évtizedekig tanították a világon a hiányos információkra és feltételezésekre épülő “ősleves” és evolúciós tévtanokat. A tudomány taszította az emberiséget a materializmusba, ateizmusba, és most tudomány által kell vissza állítani, a bizonyított Isteni teremtés igazságát.

  87. Thorp William, zoológus, Cambridge Egyetem professzora:
    „A legegyszerűbb élő sejt mechanizmusa lényegesen bonyolultabb, mint bármilyen szerkezet, amelyet az ember eddig létrehozott”
    [W. R. Bird, The Origin of Species Revisited., Nashville: Thomas Nelson Co., 1991]

  88. Shapiro Robert kémikus, DNS-kutató, New York-i Egyetem. Kiszámította annak a valószínűségét, hogy egy egyszerű baktériumnak 2000 fajtájú fehérje spontán keletkezzen. Kiderült, hogy annak a valószínűsége: 1 a 10/40000 -hez.

  89. Schutzenberger Marcel P., a Párizsi Egyetem professzora az Algoritmusok és az evolúció neodarwinizmusi elmélete című előadásában közölte azokat a számításokat, melyek által megállapítható a mutációk és természetes kiválasztódás alapján történő evolúció valószínűsége. Schutzenberger más ismert tudósokkal közösen arra a következtetésre jutott, hogy az evolúció lehetetlen, mivel annak a valószínűsége nullával egyenlő. Azt írja:
    „Legkisebb esélye sincs annak (< 10-1000), hogy az evolúciós mechanizmusok spontán keletkezhettek, de ha keletkeztek is volna, akkor még kevesebb esélyük lett volna, hogy működjenek…Tehát a neodarwinizmusi elméletben olyan hatalmas a szakadék, hogy azt a modern biológia nem képes leküzdeni.”
    [Marcel P. Schutzenberger, "Algorithms and the Neo-Darwinian Theory of Evolution", in Mathematical Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation, p. 75]

  90. 94:
    Te vagy olvasni nem tudsz, vagy nem érted, amit 88. alatt írtam.

  91. 95

    A kreacioniosta elmélet épületét a hit tartja össze.

    Az evolúció tudományát Darwin alapozta meg.

  92. Isten szerelmére, az agykutatók sem ismerik az emberi agy működését vészhelyzetben. Vannak tények, például látszólag lelassítja a történést, hogy a legjobb menekülést választhassa. Agyunk csak az érzékszerveink által tudja felfogni a körülöttünk történő eseményeket, és a halál közeli állapot egy kiélezett helyzet, ami agyunkat arra készteti, hogy az éppen maradt érzékszerveinket a csúcsra járassa, amelyhez hozzáad egy rakás olyan információt, ami reálisnak tűnik. Ilyen például a testen kívüli élmény. Az agy egy komoly számítógép, képes pontos számításokra akkor is, amikor a test egy része már halott, és az adott környezetben az adott szituáció alapján képes valóságnak megfelelő következtetést levonni.

  93. 87. Oferi.
    Az általad belinkelt video tipikus példája annak, mikor magukat tudósoknak nevezők lusták gondolkodni, vagy, ami még rosszabb, meg akarják vezetni a kevésbé okosakat.
    Mikor először láttam, halottam, az ostoros egysejtűekről való okoskodásukat, már akkor is felbosszantott. Elindulnak egy rossz irányba, majd bizonyítva látják, ez így nem jöhetett létre. Így persze hogy nem.
    Egy házat lehet úgy is építeni, hogy téglánként, elemenként összerakunk. de úgy is, hogy egy hatalmas faragható kőből kialakítjuk a helységeket.
    Az evolúció nem “téglánként rakja össze az “alkatrészeket”!
    Jelen esetben, a farkinca motor úgy is kialakulhatott, hogy egy “izomkötegből” kinyúló nyúlványt elkezdett mozgatni. (Mint kunya, macska a farkát. 🙂 )
    Eleinte csak össze-vissza, majd rájön, a körkörös mozdulatokkal hatékonyabb a mozgása. (Mint egy úszni tanuló. Eleinte csapdos össze-vissza, nem halad, majd mikor ráérez a mozdulatokra, elkezd úszni.)
    Később, ez az “izomköteg” célirányosan hozzáidomul a mozgásstílushoz. A igénybevett részek megerősödnek, a használaton kívüliek elsorvadnak, majd létrejön a körkörös mozgás.
    Még hozzátartozik a dologhoz, hogy ezek az egysejtűel életciklus kevesebb mint fél óra, a teljes kialakuláshoz meg kellett kb. kétmillió év!!!
    Így már tökéletesen magyarázható az evolúcióval.

  94. 100. Dan: Vitatkoznék a végkövetkeztetéssel. Az agy éppen, hogy nem számítógép (vagy nem értem a hasonlatot, hiszen ha a számítógép egy alkatrésze félig üzemképes, akkor a számítógép nem működik). Az agy halál előtt oxigénhiányos állapotba kerül és olyan eseményeket fogad el valósnak, ami nincs ott, azaz nem valós. Sok esetben az emlékekből pótol. Tipikus példa az alagútélmény. Sok filmben látott jelenet, mindenki ismeri. Olyan ez, mint amikor becsukod a szemed, majd erősen megnyomod a szemgolyód több másodpercig, majd hirtelen kinyitod. Garantáltan villódzásokat fogsz látni. Mondhatni “csillagokat”. Valóban villódzik a világ, vagy csak érzéki csalódásban van részed?

  95. 103:
    A test nem része az agynak.

    A számítógép akkor is működik valahogy, amikor egy vírus megszállja.

  96. 104. Agytumorral is lehet élni. Ha nem működik a monitorom, akkor mit érek a számítógéppel?

  97. 101 ciki

    A farkinca motor elképzelésed köszönő viszonyban sincs az ostoros férgek “farkincájával” Sokat csapdosol a kezeiddel, utánzod a madarakat, generációról, generációra, ük unokádnak már egy szuper evezőtollas szárnya fog evolválódni. 🙂

  98. 106. bogozi.
    “ük unokádnak” Ez csak mindegy 100 éves ciklus!
    Szorozd meg a kétmillió évet is anyiszorosára, amennyi a félórás életciklus aránylik az ember, mintegy 30 éves életciklusára.

  99. 106:
    Az evolúció cáfolása komolytalan dolog. Legfeljebb két mise között, áldozás után fogadható el, ha be akarsz vágódni a papnál. 😀

  100. Az evolúciót többek között a következők bizonyítják :

    – a háziállatok és kultúrnövények kiválogatással, szelekcióval való kitenyésztésének gyors és jelentős eredményei
    – a különböző szervek, “technikai megoldások” több rokon fajnál sőt még szélesebb körben való azonosságai
    – az öröklést megvalósító molekuláris struktúra azonossága
    – atavizmus
    – visszafejlődőtt, elkorcsosult szervek
    – hybridek
    – a szelekciós nyomás különböző fajoknál azonos irányú anatomiai változáshoz vezet
    – a főemlősök és az ember megdöbbentő hasonlósága
    – ujjak a homo sapiens lábain
    – fossiliák, amik a fajok fokozatos átalakulását bizonyítják például ősló —-> ló

  101. Mit állít az evolúciós elmélet?
    A fajok folyamatos változásban vannak, időben haladva mindig másféle élőlények léteznek. És nincs ismétlődés, ciklikusság, azaz nem úgy műxik, hogy pl. 500.000 évente ugyanazok jönnek ismét.
    Aki ezt cáfolja, az vajon mit állíthat?
    Minden faj egyszerre jött létre, teremtődött és esetleg egyesek kihalnak. ennek azért sok minden ellentmond.
    Esetleg állíthatja, hogy létezik ciklus csak nem ért véget még az első sem. Ezt viszont nemigen lehet bizonyítani és semmi sem utal rá.
    Több lehetőség nem jut eszembe hirtelen.

  102. A biogenetikai alaptörvény kifelejtettemn.

    Az embrionális fejlődés különböző távoli fajoknál is meglepő azonosságokat mutat, utalva a közös ősre.

  103. 112. Yalom
    És még az a tény, hogy a magasabbrendű, bonyolultabb, újszerű életformák időben mindig csak a megelőző alacsonyabb szervezettségűek után jelentek meg, megőrizve azok tulajdonságainak jó részét, kiegészítve újakkal.
    Ez utal a fokozatos leszármazási fejlődésmenetre.

  104. Bocsánat, hogy ezt mondom, de jókat mulattam miközben olvastam a cikket. Tudományos alapossággal megírt remek cikk. De tudományos megközelítéssel vizsgálni a halál utáni állapotot olyan, mintha egy szakácskönyvben lévő receptet elolvasva próbálnád elmondani, hogy annak az ételnek milyen íze van:)
    Nehéz szavakba önteni, hogy milyen odaát, ezért nehéz visszaadni. Azt a fényt, ami olyan fehér, mint amit soha azelőtt nem látott még az ember és aminek inkább olyan, mintha része lennél, körülölelne és nem pedig látod.
    Vagy amikor látod magad felülről, pedig, hát nehéz olyan emléket összerakni, amiben felülről szerepelsz:)
    Vagy amikor érzed, ahogy visszatérsz a testedbe és feltöltöd a tested jól érezhetően a mellkastól indulva a végtagok felé. Érzésre kicsit olyan, mint amikor egy elzsibbadt végtagba visszatér a keringésed. Nem pontos, de nehéz ennél jobban leírni.
    Szóval talán mindezek miatt, aki ezeket átélte, azt nehezen lehet meggyőzni arról, hogy a tudomány által mókásan leírt hatások a fizikai valóság részei és sejtekhez, neuronokhoz kapcsolhatók.

  105. 114 Kamionos

    Minden hiába, aki nem akarja elhinni, amit ezernyi, szavahihető ember személyesen megtapasztalt, annak az Isten személyesen is megjelenhet, csodákat téve, minden hiába. A saját ideológiájához ragaszkodó fanatikust nem lehet semmiképpen meggyőzni.

  106. 114 & 115:
    Tökéletesen átugortok azon a megállapításon, hogy a hallucináció legtöbbször olyan tökéletes, hogy az illető valósnak fogja fel, és esküszik rá, hogy valóságosan élte át azt amiről beszámol. és ez természetesen igaz sok ezer emberre is.

  107. Ha nagyon szkeptikus akarok lenni a megélt történetemmel szemben és megérteni a tudományos álláspontod, akkor azt mondhatnám, hogy belefér a hallucinációba szinte az egész sztori. De az a fehér fény az egészen biztos, hogy nem e világi és olyat nem lehet hallucinálni, ugyanis semmihez sem hasonlít, amit előtte megtapasztaltam, láttam. És az érzés sem, amit közben átéltem. Olyan volt, mintha a világ összes jó dolgát, szeretetét, nyugalmát egy fény eszenciába sűrítették volna. Hónapokig vágytam rá, hogy újra ott lehessek. Teljes ateista és materialista voltam előtte. De valami van odaát. Tök mindegy kinek, minek nevezzük.
    Sajnos ennél jobban lehetetlen visszaadni.:(

  108. 115. Nem is a szavahihetőségen van a hangsúly. Mert lehet hihető és eskü alatt vallhatja valaki, hogy amit hallucinált, álmodott az maga volt a valóság. Szóval az elménk megviccelhet.
    Sokszor van, hogy egy álom teljesen valóságos. De ez teljesen más történet. Ráadásul mekkora az esélye, hogy mindenki nagyjából ugyanazt álmodja. Hogy nem tömegpszichózis azt az is bizonyítja, hogy én például vártam, hogy vár ott valaki, akit ismerek, ahogy “ígérték” többen, de nem volt. Bele kellett volna hallucinálnom a sztoriba ezt, ha csak puszta agyműködés lett volna.

  109. 118:
    A poszt minden kérdésre válaszol, beleértve a “fényességet” is. Tessék figyelmesen végigolvasni.

  110. 118. Kamionos

    A hallucinációnak megvannak a pontos ismérvei, ezek nem azonosak a klinikai halálban átéltekkel. Az égvilágon semmi köze nincs egymáshoz ennek a két élménynek és egy pszichiáter pontosan meg tudja különböztetni egymástól.

    Például: a pszichiátriai betegek hallucinációi utólag nem igazolhatóak, viszont a halálközeli élmények igen. Olyan dolgokat látnak és tapasztalnak meg, amelyekről az állapotuk miatt nem lehetne tudomásuk.
    A másik különbség a hallucináció és a halálközeli élmény között az, hogy a hallucinációk nagyon kuszák. Különböző embereknél nagyon sokféle hallucináció van. A halálközeli élményeknél rend van. Ugyanazok a halálközeli élmény elemek, ugyanabban a sorrendben fordulnak elő.

    Még sok más eltérés is van a két lelki esemény közt és egy pszichiáternek nem is okoz gondot a hallucináció és a halálközeli élmény elkülönítése egymástól.

    Érdemes meghallgatni erről Nádas Pétert a “Fliegauf Benedek – Csillogás … a fátyolon is túl” című filmben.

  111. 119.

    Olvastam és azon a ponton éreztem végképp azt, hogy a tudósoknak mindenképpen választ kell adniuk valamire, amiről fogalmuk sincs, de azért egy erőltetett elméletet összehoztak valahogy.
    Sajnos mindez azután történik miután az ember elhagyta a testét, így a neuronoknak nincs túl sok szerepe. Ez olyan lenne, mintha arról beszélnénk, hogy más szemével láttam. Szerintem az lehetetlen.
    Ahhoz, hogy a testelhagyás hallucináció legyen kicsit erőteljes és fizikailag is érezhető a dolog. Nem tudom, hogy másnál ez hogy volt, de nekem szabályosan felrobbant a mellkasom és éreztem, ahogy a testem hátrahajlik fájdalmasan, majd láttam ezt a visszahajlott testemet egy kis ideig felülről és akkor már nem éreztem semmilyen fájdalmat, még a megszokott és soha nem szűnő hátfájásomat sem. Csak én voltam ott és minden gondolatom, emlékem.

  112. 120 & 120:
    Valóban a klasszikus hallucináció nem azonos a halálközeli hamis érzettel. A hallucináló agy él. A halálközeli agy már alig funkcionál mert az érzékszervi becsatlakozások hiányosak, akadoznak. Ezek pótlására kutat a memóriában, hogy dönteni tudjon, mi történik vele. Dönt is, ami okozza a 100 százalékos bizonyosságot, hogy döntése a valóságot takarja. Erre emlékeznek az átélők.
    Hogy világosabb legyen. Az életben mindenki hisz a saját szemében. Mert amit lát (és feldolgozza az agy) arról folyamatosan kiderül, hogy a valóság. A tudatodba az kerül, amit az agy feldolgoz, amit abszolút biztosra veszel. Soha nem kételkedsz abban, amit látsz. De ha különleges körülmények között az agyad nem azt dolgozza fel, amit a szem odaküld, mert a szem már nem működik, akkor az agy kétségbeesett helyzetében memória adatokat dolgozz fel, amit te pont olyan valódinak tudsz be, mint a szem által küldött jelek feldolgozását. Ez nem hallucináció, ez valóságnak tűnő, mintha tényleg látnád. Tejhát én a tudományos magyarázat hatására nem azt állítom, hogy amiket tapasztaltál az nem valós. Az neked pont olyan valós, mint amikor egy foci meccset látsz. Ez a megtévesztő, mert az agyad “becsap” téged. Nem tehet róla, neki a munkáját mindenképpen el kell látni. Ez esetben csak ennyire képes.
    Az, aki átesett a jelenségen körme szakadtáig ragaszkodik az élmény valódiságához. Hát persze, az agyának mindenki hisz, de nagy ritkán előfordul, hogy az agy rosszul működik, amiről később mit sem tudsz.

    Ha ezt nem értitek meg, tovább nem erőlködöm.

  113. Tibor bá’

    Hogyne ragaszkodna körömszakadtáig az élmény valódiságához, amikor látott egy pár tornacipőt kitéve az egyik kórterem ablaka alatt a peremen? Kívülről!

    Vagy… a hullaházban tér magához és nem találja melyik az ő teste, mert minden letakart halott fiatal katona, mint ő. Aztán felismeri a sajátját a kilógó ujjakon a gyűrűjével…

    Persze, erre az lesz a válasz, hogy ez nem igaz. Hazugság, képzelődés, stb, ezért nem is írom le, hogy miért nem képzelődés és milyen körülmények és tanuk bizonyítják, hogy nem az.

    Ilyen esetből ezernyi van és az amerikai jónevű idegsebész esete csak egy a sok közül.

    Mellékesen más furcsa esetek is megtörténnek. Talán te is olvastál a 17 éves cseh motorosról, aki balesetet szenvedett és amikor kijöttek a mentők érte, akkor tökéletes angolsággal és orvosi szakkifejezéseket használva elmondta, hogy mik a sérülései.

    Közben a valóságban egyetlen kukkot sem tudott angolul, pedig már egy éve rágta a fülét az edzője, hogy tanuljon.

    Ez az állapot 2 órán keresztül tartott, beszállították a kórházba és amikor elmondta neki az edző, hogy mi történt vele, nem hitte el. Semmire sem emlékezett – és sajnos angolul sem tudott továbbra sem. A mentősökön és az edzőjén kívül még több tanú is volt minderre, egy fotóriporter is. Ő írta meg az esetet a fotóival illusztrálta.

    Én megértem, hogy te mit magyarázol, csak azzal nem lehet megmagyarázni azt, ami történik. Például azt sem, hogy miért változnak meg ennyire azok az emberek, akik átestek halálközeli élményen. Nem hogy a családjuk nem ismer rájuk, de még ők saját maguk sem.

  114. 123:
    Képzeld el Teréz anyát szentté avatták. A szentté avatás feltétele egy igazi csoda, ami köthető a leendő szenthez. 7 év keresés után találtak ilyet, ami sok tanúval, hitelesen lett dokumentálva. De izgalmas! Tudok olyanról, aki állítja, hogy előző éledtében látta Jézust vízen járni. Jut eszembe, olvastad Erich von Däniken könyveit? Ott vannak csuda érdekes bizonyított dolgok. És milyen hihetőek. Különben jó pénzért én is tanúsítok bármit, meg az ellenkezőjét is, és adok hozzá fényképeket is, bizony!

  115. 124: Érdekes egyébként, hogy Teréz anya magánlevelezéséből kiderült, hogy egy időben megrendült a hite abban, hogy isten egyáltalán létezik-e. Amin egyáltalán nem csodálkozom, amennyi szenvedést láthatott élete során.

  116. 124: Nem reméltem, hogy elismered, hogy Teréz igazi csodát művelt, ami hitelesen lett dokumentálva. 🙂

    125: Igen, ennek ellenére mindennap látta Jézust a szenvedőkben, és mindennap órákat imádkozott.

  117. 125:
    Observer! Korábban az egyik hozzászólásból értesülhettünk egy könyvről, amiben megmagyarázzák, hogy a szenvedések ellenére isten vigyáz ránk. Pl. Ha engem elüt egy kamion, akkor isten vigyázott rám, mert ha nem üt el, akkor a pokolba jutottam volna, így be van biztosítva a mennyország.

  118. 126: “Teréz igazi csodát művelt” Igen, azzal amit Kalkutta utcáin csinált.

    Nem kell ‘saját kezűleg’ csodát tenni, elég, ha xy leendő szenthez imádkozik valaki, és úgy történik csoda (leggyakrabban csodás gyógyulás – valahogy az egyháznak nem smakkol, ha valaki lottó ötösért imádkozik és bejön neki… 🙂 ).

    Ami egyébként érdekes, mert ha nem ‘beiktatott’ szenthez imádkozom, az érzésem szerint bálványimádás kategória kellene hogy legyen.

    127: “be van biztosítva a mennyország” A te helyed az ellenpóluson van bebiztosítva… 😀

    129: A boldoggá avatás feltétele is a csodatétel, hasonlóan az előzőhöz, nem kötelező sk. csinálni. Erre mit lépsz? 🙂

  119. 128: A lottóötös legfeljebb akkor csoda, ha valaki nem vesz szelvényt, mégis nyer.

    De hogy nézne már ki, hogy Teréz nyertes lottószelvényeket küldözget az égből? 🙂

    A boldoggá avatottakhoz imádkozni biztos, hogy engedélyezett a katolikus egyház szerint.

  120. 129: “A lottóötös legfeljebb akkor csoda”

    Megélhetem csodaként – ha most imádkozom a Szűzanyához a lottóötösért, és vasárnap kihúzzák a számaimat, még magam is elhiszem, hogy csoda történt a Szűzanya közbenjárására. 😉

  121. Kedves Kyra

    ” Mellékesen más furcsa esetek is megtörténnek. Talán te is olvastál a 17 éves cseh motorosról, aki balesetet szenvedett és amikor kijöttek a mentők érte, akkor tökéletes angolsággal és orvosi szakkifejezéseket használva elmondta, hogy mik a sérülései

    Közben a valóságban egyetlen kukkot sem tudott angolul, pedig már egy éve rágta a fülét az edzője, hogy tanuljon.

    Ez az állapot 2 órán keresztül tartott, beszállították a kórházba és amikor elmondta neki az edző, hogy mi történt vele, nem hitte el. Semmire sem emlékezett – és sajnos angolul sem tudott továbbra sem. A mentősökön és az edzőjén kívül még több tanú is volt minderre, egy fotóriporter is. Ő írta meg az esetet a fotóival illusztrálta ”

    ****************************************************************

    Ez a história, ellenkezik a természettudományos materialista világképpel és ezért azok akik ebben “hisznek” – mint ahogyan én is – egyszerűen nem hiszik el.
    A legeslegnagyobb mértékben meg vagyok győződve róla, hogy az ilyen típusú esetek a véges földi létbe belenyugodni képtelen személyek kollektív együttműködéssel kialakított legendái, pontosan olyan lelki és gyakorlati mechanizmus hívta őket életre, mint az Újszövetség összes csodáját és a paranormális jelenségek “rejtélyek” egész arzrenálját. Az emberiségnek csak egy kissebbik része képes lemondani a csodákról.
    Azok a reménységüket táplálják abban, hogy bármilyen nagyszerű dolog megtörténhet velük, akár olyasmi is ami “természetfölötti”

    A nagyszerű és a csodálatos szegről végről szinonímák.

    Ufók , poltergeist, látnokok , spiritiszták,
    pszi sebészet,reinkarnáció , yeti , boszorkányság rontástáslevétel ,lélekvándorlás ,telepátia , teleportáció,stigmák , torinói lepel , vérkönnyező madonna ….stb

  122. Én tudom, hogy ellenkezik a tudomány jelenlegi állása szerint a természeti törvényekkel, de gondold csak el, hogy még 150 éve is lehülyéztek volna, ha azt állítod, hogy az anyagnak hullámtermészete van.

    Ezek a tapasztalatok, amiről te is írtál összecsengenek, utólag bizonyíthatóak és a történéseket és a saját testüket (amivel szemben teljesen közömbösek) egy külső pontból látják olyan időszakban, amikor az EEG szerint az agyhullámaik teljesen simák. Még alvás vagy eszméletvesztés esetén is agyhullámokat lehet mérni, viszont ébredéskor nem emlékszünk arra, ami történt és arra sem amit körülöttünk a mentősök, vagy a műtő személyzete beszélt. Mutassanak nekem egy olyan agysebészt, aki állítani meri, hogy a hibernált állapotban levő, vér nélküli és 26 fokra lehűtött agy működött, miközben operálták. Na, ez a vicces, de én nem szándékozom szkeptikusokat győzködni.

    Az, hogy ők erről mit gondolnak és milyen élvezettel gúnyolódnak rajt, az engem nem érdekel. Az az ő magánügyük. 😀

  123. Mindig is óriási igény volt a csodákra.
    Vannak, voltak, lesznek egyének, akik vagy kritikátlan képzelődők vagy szélhámosok, akik ezeket az igényeket sikeresen kielégítik.
    De vigasztalásul elmondom, hogy a hívők mégis jobban járnak ebben biztos vagyok.
    Mert valami szépre jóra várni, az kellemes örömteli dolog.
    Erről pedig lemaradnak az ateisták, én is lemaradtam.

  124. 132

    Kedves Kyra

    Van még egy “ütős” érvem a számodra.

    A Pitagorasz tétel már akkor is igaz volt, amikor még nem bizonyították be.

    🙂 🙂 🙂 🙂 🙂

  125. 132: Nem ellenkezik a tudomány jelenlegi állása szerint a természeti törvényekkel. A természettudomány nem foglalkozik a csodákkal és a transzcendenssel. Egyszerűen kívül esik a vizsgálódási körén.

    134: Ez vajon mire érv? Hogy igaz a túlvilág, ha nem is bizonyított?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük