(348) Sok millió amerikai első találkozása a poloskával

Tibor bá’ online

~q191Jól olvastad, a poloskával. Na várj egy kicsit, hány éves vagy? Láttál már poloskát? Csípett már meg? Hallottál már róla? Ha annyi idős vagy mint én, vagy egy kicsit fiatalabb, akkor egészen biztos, de ha nem….

Néhány éve az Amerikai Egyesült Államokban megjelent a poloska. Hogy ki hozta be és mikor, hogyan, azt nem tudni, de az amerikaiaknak van már saját poloskájuk, nem is kevés, amiktől nem tudnak megszabadulni. Hatalmas a siránkozás. Ha tanácsot akarnának kérni azoktól, akik még tudták, hogyan kell elbánni velük, akkor szeánszot kellene összehozni, mert azok már rég alulról szagolják az ibolyát.

Én még emlékszem, amikor apám és anyám éjszaka szétszedték az ágyat, és sűrű káromkodás közepette öldösték a poloskákat, mert képtelenek voltak aludni. Kérdeztem, hogy mit csinálnak, azt mondták, ha nem hallgatok el engem is agyonnyomnak, mint egy poloskát. Gyertyát gyújtottak, és azzal keresték az ágy repedéseiben, de nem zseblámpa helyett, hanem mert a poloskát nem elég megölni (elmondom szeánsz nélkül is 😀 ) ott vannak az apró peték. Ezekre rácsöpögtették a megolvadt gyertyát (sztearint), hogy ne keljenek ki. Aztán amikor már nem bírták tovább, akkor kiciánoztatták az egész lakást lásd:  http://www.antalffy-tibor.hu/2010/05/18/vissza-a-multba-9/ .

Újsághír szerint, egy amerikai pasin reggelre apró piros pöttyök jelentek meg nap mint nap. Elment az orvoshoz, hetekig kezelték, de a pasi nem gyógyult meg. A végén rájöttek, hogy éjszaka előjönnek a poloskái és azok szívják ki a vérét. A poloska már csak ilyen, kizárólag az ember vérét szereti és úgy teli zabálja magát, hogy duplájára nő. Még szerencse, hogy semmilyen fertőzést nem közvetít, csak élősködik, és persze szaporodik. De nehogy azt hidd, hogy a lerobbant külvárosokban rajzanak csak. Nem, augusztus második hetében a manhattani Time Warner Centerben (itt székel a CNN is) a poloskáktól való megszabadulás sok ezer dollárjában került a gondnokságnak. Az épület teli volt poloskákkal, amiket az ott dolgozok szépen hazacipeltek. Az irtás részben a meglévő bútorok elszállításával, részben kifüstöléssel történt.

Vannak, akik a legegyszerűbb megoldást választják, otthagyják a bérlakásukat bútorokkal együtt és soha nem térnek vissza. Aztán imádkoznak, hogy az új helyen ne legyen poloska.

A Nemzeti Élősködőirtó Szövetség – mert már ilyen is van – tanulmánya szerint 2000 óta a poloska invázió 81 százalékkal nőtt az egész USA-ra kivetítve. A poloskák hirtelen feltámadása meglepte nem csak az élősködőirtókat, de sok millió egyszerű amerikait is. Nem csoda, a poloska veszedelmes ellenség. Megbújik  bármilyen repedésbe és egy évig is kibírja vérszívás nélkül.

Philip Koehler parazitológus, a Floridai Egyetem professzora szerint „Amerika poloskaproblémája járványszintre lépett. Egyre rosszabb lesz, és  nem látni az alagút végét.” A leginkább fertőzött terület északnyugaton van, ahol a poloska uralja a lakosság mindennapjait, lakásokban, üzletekben, hivatalokban, szállodásban, iskolákban, színházakban, éttermekben, de még a gépkocsikban is. „Mivel mentél haza, kocsival, busszal vagy metrón? Lehet, hogy útközben akaratodon kívül néhány poloskát etettél.” A poloska mindenhol életben marad, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 49 °C fölé. Elég hazavinni egyetlen darabot, ami hamarosan lerakja petéit, és neked annyi. Ruhákból viszonylag könnyű kiirtani, csak alaposan át kell őket  vasalni. Drágább, ámde fertőzött berendezéseket, mint például egy számítógép, gázkamrákban lehet fertőtleníteni. Többen ráálltak a poloskairtásra. Egyik módszer a bútorok és minden más tárgy lehordása egy hermetikusan zárható kamionba, majd mérges gáz kieresztésével a kamionban lévő tárgyból kiirtják a bennük lapuló poloskákat. Egyetlen szépséghibája az eljárásnak, hogy a lakásban millió repedés marad, ahol egy-egy példány megbújhat. Ezeknek a megtalálása az igazi művészet.

Természetesen volt már poloska Amerikában, de 60 éve gyakorlatilag a kihalásig irtották őket a DDT-nek köszönhetően. De aztán a DDT-t betiltották az interkontinentális utazgatások pedig mindennapossá váltak. Már pedig olyan országokban, mint India és Pakisztán, poloska mindig is volt. Az Amerikába való áttelepülése nem számít csodának, sőt az lenne csoda, ha nem mentek volna át. De valahogy ez a megújuló poloskajárvány mintha szívósabb és agresszívebb lenne, mint a régi. Úgy tűnik a nyugati civilizáció a XX. században csak ideiglenesen tudott megszabadulni az emberiséget évezredek óta üldöző bajoktól. Most egyik a másik után visszajön és rosszabbak, mint valaha.

OK Amerika! Az ő csípésük nekem nem fáj! Szívják csak a vérüket, úgyis alaposan el vannak hízva, de mi lesz, ha itt is megjelennek, Magyarországon, mert meg fognak jelenni, az tuti. Sebaj! Amikor betiltották, anyám egy üvegdugós, literes üvegben elrakott egy kiló DDT-t, aztán megörököltem. Már van vagy 40 éves, de a DDT nem bomlik le, pont ezért tiltották be. Lehet, hogy neked lesz poloskád, lehet, hogy neki lesz poloskája, de nekem nem. 😀

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(348) Sok millió amerikai első találkozása a poloskával

  1. A címről először a lehallgató poloskára asszociáltam és megörültem, hogy nem az a téma.

    Honnan tudatosul egy emberben, hogy poloskák is vannak a lakásában?
    Nekem eszembe se jutna, ha viszket valamim vagy mindenem.
    Legfeljebb szúnyogokra lennék mérges de hogy poloskaaaa… ez eszembe se jut.
    (DDT-t kitiltották-e már a boltokból?)

  2. “..de mi lesz, ha itt is megjelennek, Magyarországon, mert meg fognak jelenni, az tuti. ”

    Nem tudom, hogy a ‘Kiskegyed’ mennyire megbízható forrás, de egy 2013.01.09.-i cikk szerint:
    Vigyázat! Újra elszaporodott Magyarországon a gusztustalan ágyi poloska
    Egyesek szerint a turistaforgalom, mások szerint inkább az elszegényedés lehet az oka annak, hogy az utóbbi évtizedben újra egyre több helyen lehet találkozni a 60-as években egyszer már felszámoltnak vélt ágyi poloskával. ”
    http://www.kiskegyed.hu/aktualis/kozugy/agyi-poloska-magyarorszag-szaporodik-119516

  3. Egy másik (nem tudom, hogy mennyire hiteles) Blikk 2014-11-14-i cikk szerint:
    Invázió! Nálad is lehet ágyi poloska
    […..]Ez nem csak hazánkra jellemző, ez egész Európát érintő probléma. A CEPA (az Európai Kártevőmentesítő Ipar Szövetsége) már egy külön programot is indított az ágyi poloskák megállítására. Magyarországon elsősorban a nagyvárosok a legveszélyeztetettebbek. Nemcsak Debrecenben vagy Kecskeméten találkozni ilyen esetekkel Budapesten is rossz a helyzet – magyarázza az állapotokat Reisinger. ”
    http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/invazio-nalad-is-lehet-agyi-poloska-rovarirtas-2304151

  4. Gondolom ezek is a nyirkos sötét helyeket szeretik és ahol van bőven szellőzés, napsütés, portalanítás, rendszeres takarítás, télen fűtés, ott csak nem szaporodnak el?

  5. Cash!
    Kezdem unni, hogy bármi legyen a poszt témája, te rohansz a googlihoz és beírod, amit találtál. U.i. Ezt bárki meg tudja tenni, ha akarja.

    5:
    Sajnos, pont fordítva van. A száraz lakásokat szereti. Ha megkapod semmi se segít.

  6. Azsiaban volt szerencsem ilyen ‘bedbug’-okhoz. Baromi kellemetlen, reggelre tele voltam csipesekkel. Az agymatrac csereje se oldotta meg a dolgot, ugyhogy atkoltoztem egy masik hotelbe. A kovetkezo varosban ugyanez volt a helyzet, par nap hotelcsere mire megtalalja az ember a poloskamenteset.

  7. Bazs:
    a viszketés egy dolog, de a csípés nyoma elég jellegzetes.. 2-3 piros egymás mellett.. nem linkelek be fotókat, de van elég a neten

    Könnyen felszedhető a tömegközlekedési eszközökön, de aki használt bútort vesz, az is kaphat efféle “bónuszt” Ezért célszerű efféle beszerzést télire ütemezni és egy napig kint hagyni a bútort.. a fagytól elpusztulnak még a peték is – legalábbis így hallottam..

  8. 8. Mix! Akkor ez valami olyan rovar lehet, mint a babban a zsizsik, mert arra is a fagyasztás az egyetlen vegyszermentes megoldás. Jó ezt tudni, mert ijesztő volt olvasni a posztot, félelmetes. Ennél undorítóbb már csak a hernyó, meg a giliszta tud lenni számomra…. 😀

  9. Valószínüleg igazán hatásos megoldást egy lakás fertőzése esetén ma is a gázosítás adna, nem föltétlen ciánnal, mezőgazdaságban használják a foszforhidrogént (foszfin), de az is nagyon veszélyes, mindent megöl. (De legalább nem környezetromboló, gyorsan lebomlik.) Csak egészségügyi gázmesterek használhatják, de pl. bútorok gázozítására nincsenek felkészülve. Valaha köztisztasági vállalatnak városunkban volt ilyen célra gázosító kamrája, ma ilyen nincs. Nem is föltétlen kellene, elég lenne a bútorokat a szabadban fóliába csomagolni és beletenni a gázosodó tablettákat. Egy komplett házat is lehet, nyílászárókat lefóliázva, de egy lakást a házon belül nem, úgy, hogy a szomszéd lakásban laknak, mert a falrepedéseken áthatolva is öl! Családi háznál megoldható. Épeszű ember akár házilag is tudná használni, de a biztonságra hivatkozásra ez tiltott. Mint a fegyverek.
    Én fakárosítók ellen használtam, gázmesterrel. Több köbméter faanyagnál fizetődik csak ki, hiszen kis mennyiség esetén is elkér a gázmester legalább 15-20ezer Ft-ot. Egy öreg fotelt egyszerűbb elégetni, de az egész ház mentesítése megérheti biztos, főként ha nincs más hatásos módszer.
    http://www.arysta-agro.hu/quickphos-pellet-es-tabletta

  10. Rovarirtó sprék: nem javallott használni. Nagyon erős kontakt idegmérgek. Ha a lakásban lefújsz fele egy darazsat, akkor a cucc – mondjuk a parkettán a szoba sarkában – akár fél évig is aktív lesz és gyerekek esetében komoly idegrendszeri károsodást okozhat! (Nem is értem és sok szakember sem, hogyan lehetnek egyáltalán forgalomban.)

    Mivel szezon lesz darazsak szempontjából: kizárólag két darázsfaj szokot “szemtelenkedni” a kerti asztal körül: a kecskedarázs (vespula vulgaris) és a német darázs (vespula germanica), a többi nem. Ezek ellen hatásos az asztalra rakni egy tányéron citrom karikákat és szegfűszeget.

    Elnézést, ha valaki off topicnak tartja. De szerintem hasznos infó így nyár előtt.

  11. Szerencsére személyes tapasztalatom még nem volt ágyi poloskával, de egyszer bepánikoltam, mikor látszólag megjelent a lakásban. Fotókon, biológia könyvekben már láttam, hogy néz ki, és egyszer egy pár ilyen szerzetet pillantottam meg a lakásunk ablakpárkányán. Én is szinte bepánikoltam a gondolattól, hogy ilyen lakótársra tettünk szert, habár csípést nem észleltünk. Aztán kiderült, hogy miről van szó, a poloskafélék igen népes rokonság, szinte minden állatfajra kialakult a saját speciális változata, de külalakra félelmetesen hasonlóak. A miénkről kiderült, hogy fecskepoloska, ami a fecskék őszi elvándorlásakor éhségében otthagyja a fecskefészket, és vándorútra kel, bizony a lakásokba is bejut a nyitott ablakon át. Szerencsére az embervér nem ízlik neki, állítólag azért megkóstolja, de aztán lelép. 🙂
    Azóta valahogy a fecskefészkeket sem tűröm, ha meglátom, hogy nálam akar a felső párkányon építkezni, csírájában leállítom, kiragasztok oda egy alufóliát. Rakjon fészket valahol máshol…
    Hasonló a szerzet, mint a tyúktetű, amit vidéki gyerekek ismernek, a tyúkól meglátogatása után szokott lenni nagy vakarózás, de aztán az is eltűnik az emberről…

  12. Egy rokongyereket az elmúlt hónapokban kétszer is megcsípte az ágyi poloska.
    Nem tudják, hogy otthon vagy az iskolában történt.
    Rettenetes fekélyes sebbé alakult mindkét csípés. Mostanra már begyógyult, de úgy képzeld el, hogy lábán maradt két 1cm átmérőjű kráter, mintha belenyomtak volna egy forró vasat.
    És ami még durva, hogy 2 bőrgyógyász is benézte, mire egy harmadiknál kötöttek ki , aki idősebb volt és valószínűleg látott már ilyet, mert azonnal rávágta, hogy ágyi poloska csípés.
    Azt nem tudom, hogy a kissrác allergiás-e rá, vagy miért gennyesedett el, pedig azonnal kezelni kezdték.
    Tibor Bá, emlékszel még milyen volt a csípés és elfertőződött-e ?

  13. Sokféle poloska van; ezzel semmi újat nem mondok. Tibor bá’ posztja ismét gyöngyszem. Köszönöm! Apró kiegészítés: sokan ismerik a nagyobb méretű poloskát, amely ha piszkálod büdösít 🙂 nem róla van szó, azokat érdemes egy pohárral letakarni, papírlapot alá és kivinni. Nem lesz büdi a pohár.
    Faházakban, különösen, ahol a mennyezet fával van borítva, eleve gyakori poloska faj az, amely szintén vért szív, nagyobb az ágypoloskánál. Ezek éjszaka előjönnek, infravörös látással az ember fölött a megfelelő pozícióba helyezkednek, majd pottyannak és indul a vérszívás. Ezzel ritkábban találkozni, a “büdivel” gyakran.

    Fagy: sokan azt hiszik, hogy telente a téliálomra szenderülő darázs királynők pusztulását a fagy okozza. (Egyébként irdatlan részük pusztul el télen, ha jól emlékszem 100.000-ből 8 marad meg, talán egy nullával kevesebb; most nem néznék utána engedelmetekkel.) De nem. Nem a fagy miatt pusztulnak el (kvázi fagyállóval alszanak), hanem gombás és egyéb fertőzések miatt. Ezt csak úgy.

    Viszont – bár off topicnak tűnhet, de ide kívánkozik – egy új lódarázs faj hamarosan érkezik: a vespa velutina (A hazai lódarázs a vespa crabro). Ezt 2004-ben hurcolták be Franciaországba, s mára már teljesen elterjedt ott, megjelent Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, azaz hamarosan ide is megérkezik. Kb. 100-200km/évvel terjeszkedik.

    Miért lesz fontos figyelni:
    – méhészet: esélyük sincs a méheinknek. Ezek nem letámadják a méhkast, mint a crabro, hanem “helikopterként” lebegve a méhkas előtt egyesével szedik le a méheket. Baj lesz belőle.
    – egyéni szempont: bár a szakértők nyomják a dumát, hogy nem veszélyesek, ez nem igaz. Ázsiában ez az egyik “legagresszívabb” faj fészekközelben (!), ráadásul a fészek mérete, illetve egyedszáma nem pár száz, hanem 1500-2000, és sokkal nagyobb távolságra és kitartóan üldözik az embert. (DE nem ez okozza a legtöbb halálos áldozatot Ázsiában, s nem is a japán óriás lódarázs (vespa mandarina), hanem a vespa basalis, az is csak azért, mert az egyedszám fészkenként 5.000 körüli. A legmérgezőbb (LD50-es érték) faj pedig a Fülöp-szigeten élő vespa luctuosa.

    Miről lehet felismerni, illetve megkülönböztetni a velutinát a hazai crabrótól?
    CRABRO: barna lábak
    VELUTINA: sárga lábak

    (Remélem hasznos kiegészítésnek veszitek, s nem off topicnak, vagy 😀 okoskodáásnak vas gyuszi, vagy hogy is hívnak, ehhez értek, gondolom, ha rovarszakértőkkel szakmázok a témáról.)

  14. 13:
    Reggelre piros pontok a csípés helyén, de semmi gennyesedés. A srác allergiás lehetett rá.

  15. 13 Esetleg nem volt az bögöly okozta seb? Személyesen ismerek valakit, akit megcsípett egy és még évekkel később sem gyógyult be a seb, méretre kb. ugyanakkora volt, mint amit írtál. (A bögöly véralvadásgátlót és – a fájdalom ellenére – fájdalomcsillapítót injektál be, mielőtt szívni kezd, így a seb nyitott marad egy darabig.)

  16. 14: Ami büdös, az a mezei poloska, ez a számtalan, növények nedveit szívogató poloskák közé tartozik, amiktől nincs félnivalónk. Ez is népes család, ide tartozik az a barna színű poloska, amelyik pl. a málna gyümölcsén lehet látni csemegézni, mikor érik, egyik fajuk a sóskát szokta úgy elintézni, hogy az ágyás csupa perforált levélből áll, vagy a közismert bodobács, amit tömegesen lehet látni tavasszal, jellegzetes piros színű fekete pöttyös bogár.
    A vérszívásra szakosodott poloskák anatómiailag is igen különböznek a növényiektől, egymáshoz viszont nagyon hasonlítanak, nyilván közös ősből evolválódtak, és ezekből is rengeteg faj van, szakosodva a különböző emlős és madárfajokhoz.

  17. Az ágyi poloska ellen is lehetne találni egy “poloskaellenes gombafajt”, ha a kullancs ellen tudtak tudósaink. Sót, a jövevény agressziv lódarazsak ellen is.
    http://www.negyedik-dimenzio.eoldal.hu/cikkek/tudomany/kullancs-elleni–magyar–talalmany.html
    “Két magyar biológus talált egy olyan rovarpatogén gombafajt, amelyet vizes oldatban kifecskendezve kizárólag a kullancsokat hatástalanítják

    Legalább 10 éve kísérletezték ki, hatásos, de mégsem gyártjuk, nem támogatott -nyilván a gyógyszergyáraknak nem érdekük!
    Semmiféle vegyszert nem tartalmazó és így környezeti kárt sem okozó kullancsirtó szert hozott létre két magyar kutató: Dr. Bratek Zoltán és Dr. Bózsik Béla Pál már csak gyártóra vár, hogy minél előbb forgalomba kerüljön a kullancs elleni szer, amellyel egész erdőket, üdülőhelyeket lehet majd mentesíteni a veszélyes parazitáktól”
    Persze, a kullancsellenes oltások gyártóinak a profitját súlyosan veszélyezteti a fenti találmány, ezért a nagy csönd.

  18. Ne reménykedj Tibi Bácsi
    Édesanyám kb. 16 évig tartó sűrű ostroma a Tanács lakásosztályánál végre megtette hatását. Kiutaltak egy lakást a 3 gyerekes családunknak. Közben egy tucat új
    ügyintézővel kellett veszekednie, félévente változtak. Az egyik megunta, hogy hetente a nyakára jár. Addig nagyanyám szoba-konyhájában éltünk.
    A lakás az akkor divatos József Attila lakótelepen egy panelházban volt, 2 szoba összkomfortos. A 3 szobásat a szomszéd 1 gyerekes család kapta.
    A lakással együtt jártak más lakók is. A költözés nagy izgalma után észrevettük, hogy reggelente csípések vannak rajtunk. Elég gyorsan rájöttünk, hogy éjjelente kis
    vörös bogarak szaladgálnak a lakásban. Addig ilyenről nem is hallottunk.
    A kis vörös bogarak éjjelente felmásztak a mennyezetre, és fölénk érve ránk potyogtak. Nappal eltűntek. Elég kellemetlen volt a csípések mellett, hogy gimnáziumba menet a buszon a nyakamon mászott valami. Meg se néztem, elpirultam, odanyúltam és ledobtam, nehogy más is észrevegye.
    Akkoriban nem lehetett kapni sokféle rovarirtót. Volt valami Matador, ha jól emlékszem. Éjjel szétszedtük az ágyakat, és fogdostuk a bogarakat. A nagyobbak 5-6
    mm-esek voltak, a piciket alig lehetett látni, 1-2 mm. Amit lehetett, megfogtuk. Aztán beszórtuk a porral. a hajlatokat, réseket. Sokáig hadakoztunk velük,
    szaporábbak voltak, mint ahogy irtottuk. Amerikai rokonok küldtek nekünk másféle DDT port, Gesarolt. Nem volt sok sikere. Betettem néhány poloskát befőttes
    üvegbe a DDT-vel. 2 hét múlva még vígan szaladgáltak.
    Aztán lehetett kapni egy olyan spriccelőt, mint a biciklipumpa. Én Flitox névre emlékszem, nem tudom, azonos e a mai Fly-tox-al. Ettől elég gyorsan kipusztultak az

    éjjeli bogarászás-spriccelés hatására. Meg gondolom a ház többi lakója is szorgalmasan irtotta a sajátjait, mert a fűtéscsöveknél nagy rések voltak a szomszédokhoz.
    Kiderült, hogy a ház építésekor használt állványzattal hurcolták minden épülő lakásba. Nagy élet lehetett éjjelente az új lakótelepen.
    Azóta nem láttam poloskát.

  19. öcsi!
    Köszönjük az érdekes visszaemlékezést, de azért azt észrevehetted volna, hogy nem “Tibi Bácsi” a megszólításom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük