(474) Tibor bá blogja – A japán katasztrófa

önarcképMindenek előtt, ismerkedjünk meg a híreket adó 6 darab BWR atomreaktorral. A három betű a „Boiling Water Reactor” azaz „Forróvizes reaktor” kifejezés rövidítése. Jegyezzük meg, hogy az atomenergia előállításához használ reaktoroknak több fajtája is van, például: nyomottvizes, nehézvizes, grafit (lásd: Csernobil). A BWR reaktor sematikus ábráját itt, alul megtalálod.

A Fukushimában található 6 darab reaktorban a forrásban lévő vízből nyerik azt a gőzt, ami meghajtja a turbinákat. A nukleáris fűtőelem melegíti fel a vizet, a víz elpárolog, gőz keletkezik, a gőz meghajtja a turbinákat, amihez csatlakoznak a generátorok. A generátorok pedig áramot termelnek. Ezt követve az elhasznált gőzt lehűtik, kondenzálják és visszatáplálják a fűtőelemekhez. A reaktor kb. 285 °C hőmérsékleten üzemel. A fűtőelem anyaga urániumoxid, ami tulajdonképpen egy magas olvadáspontú kerámia (2800 °C). A fűtőelem 1 cm átmérőjű pirula formát ölt. Ezeket a pirulákat cirkon ötvözetből készült, 1200 °C-ig hevíthető, hosszú csőbe helyezik el, és zárják le. Ezt a hosszú csövet fűtőrúdnak vagy fűtőelemnek nevezik, amiket százas nagyságrendben helyeznek el egy reaktorba. Az összeszerelt fűtőelemet behelyezik egy vastag falú acéltartályba, ahol 7 Mp nyomás van, de úgy van méretezve, hogy ennél nagyobb nyomásnak is ellenálljon. Az egész reaktor rendszer egy rendkívül erős, légmentesen zárható, nagyméretű vasbeton kamrában van elhelyezve. A kamra egyetlen funkciója, hogy egy leolvadt fűtőelemet az idők végtelenségéig elzárva tartson. Ennek érdekében a kamra egy másik, nagyobb kamrában foglal helyet, ami pedig egy épületben. Az épület feladata az időjárási események épületen kívül tartása, illetve annak megakadályozása, hogy bármi bejusson.

rrr

Hogyan működik a reaktor? Az uránium fűtőelem hőt termel a neutronokkal beindított nukleáris fizzió útján, amikor is az urán atom szétbomlik könnyebb elemekre. Atombomlás közben nem csak hő keletkezik, hanem szabad neutron is. Amikor egy neutron nekiütközik egy urán atomnak, az atom felbomlik és további neutronok szabadulnak fel. Ez a folyamat tovább folytatódik, amit láncreakciónak hívnak. Normál működés közben a neutronok száma állandó értékű. A reaktor pedig „kritikus” állapotban van. Hadd szúrjam közbe, hogy atom erőműben nukleáris robbanás nem következhet be, ami alatt atomrobbanást értünk. Ennek az elsőszámú oka, hogy a fűtőelemek urániuma 4-5 % tisztaságig van dúsítva, míg az atombombáknál a felhasznált uránium dúsítása 90 százalékig megy. Az eddig tapasztal robbanások vegyi robbanások voltak, pontosabban hidrogén robbant fel, a túlhevülés miatt keletkezett vízbontás útján.

A biztonságos üzemelés végett a rendszerhez tartoznak még szabályozó rudak. Ezek a rudak bórból készülnek, ami felfogja a neutronokat. Ezeket a szabályozó rudakat be lehet ereszteni a fűtőelemek közé, aminek következtében a reaktor maximális kapacitása lecsökkenthető 7 százalékra. Ilyen állapotban a reaktorban „mindössze” reziduális hő keletkezik, ami az idő múlásával egyre csökken, azonban amit a reaktorból el kell vezetni, hogy a fűtőelemek túlhevülését megakadályozzák. Ehhez azonban meglehetősen komoly hűtésre van szükség.

Mi történt Fukushimában 2011.03.12-én? Japánt egy szokatlanul erős földrengés sújtotta. Földrengés érzékelésére az atomerőművek automatikusan leállnak, vagyis a szabályzó rudak azonnal bemerülnek a fűtőelemek közé, a láncreakció leáll. Viszont a reziduális hőt el kell vezetni, ami a normál üzemelésnél keletkezett hőmennyiségnek mintegy 7 százaléka. A hőelvezetéshez nagykapacitású szivattyúk kellenek, amiket elektromos áram hajt. Csakhogy a földrengés következtében a távvezetékek is megsérültek, nem volt elektromos áram. Erre az esetre vannak beállítva a tartalék dízelgenerátorok, amik ilyen esetben azonnal bekapcsolnak és fenntartják a hűtéshez szükséges hűtővíz áramlatot. Csakhogy a földrengést követő cunami a dízelgenerátorok házát elsöpörte. Hirtelen kiderült, hogy nincs hűtés. Ekkor a felügyelő személyzet manuálisan bekapcsolta a tartalék akkumulátorokat a szivattyúk hajtására. Azonban ez a tárol energia 8 óra használat után lemerül. Nyolc órával a cunami után az akkumulátorok lemerültek és a hűtés leállt. Hűtés nélkül a fűtőelemek néhány nap után összeolvadnak és különböző vegyi reakciók állnak elő. Ez azonban még nem következett be, mert a személyzet mindent megtett, hogy víz jusson a fűtőelemekre.

Itt azonban valamit teljesen világosan kell látni. Egy összeszerelt fűtőelem minden körülmények között termel hőt, még akkor is, amikor már kimerültek és a reaktorból ki vannak szerelve. Az atomerőművek legnagyobb problémája éppen ez. Az elhasznált fűtőelemeket el kell valahová helyezni, figyelembe véve azt, hogy még évszázadokon keresztül sugározni fognak. Ezt a japánok úgy oldották meg, hogy az elhasznált fűtőelemeket a helyszínen tárolták, vízzel telt tartályokban. Természetesen ezeknek is megszűnt a hűtése. A felhevülés természetesen hidrogén fejlesztéssel és gőzzel jár. Ezek a gázok a vasbeton kamrában maradnak, ahol a nyomásuk egyre nő. A túlnyomás elkerülése végett a gázokat ki lehet ereszteni a kamrából, de ez azzal jár, hogy radioaktív anyag kerül ki a levegőbe. Ezt meg is kísérelték, aminek során a hidrogén berobbant és szétverte az épületet. Közben a japánok hordozható generátorokat vittek a helyszínre és azokkal próbálták fenntartani a hűtést. Mivel ez a kívánt mértékben nem sikerült, a túlhevülés bekövetkezett. Itt meg kell jegyezni, hogy egy reaktor túlhevülésének az „eloltása” egyáltalán nem hasonlít ahhoz, ami egy ház leégésénél történik. Egy ház ha ég, akkor két dolog történhet: 1) porig ég, és akkor a tűz magától kialszik, mert nem marad éghető anyag. 2) A tűzoltók a tűzet eloltják néhány óra alatt. Egy reaktor nem eloltható, hanem a hőt el kell róla vezetni éveken, évtizedeken keresztül. Tehát a japánok bármilyen hősiesen védekeznek, a szakértők véleménye szerint csupán idő kérdése és mind a hat reaktor le fog olvadni, ami iszonyatos mennyiségű radioaktív anyag atmoszférába jutását eredményezi. Meglátjuk, hogy a következő hetekben mi történik.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

151 gondolat erről: „(474) Tibor bá blogja – A japán katasztrófa

  1. Jó az összefoglaló Tibor bá! A nyomotvizes PWR reaktorok miben különböznek a gyakorlatban a BWR reaktoroktól?

  2. A japán yen árfolyama ész nélkül emelkedik a dollárhoz képest. „Dolgoznak” a hiénák.

  3. Kedves Tibor bá!

    Nem kötözködési céllal írom, csak észrevettem, hogy a „Hogyan működik a reaktor?” bekezdésben „nukleáris fúziót” írtál, pedig szerintem hasadásra gondoltál.

  4. Ezért nem kell atomreaktort építeni, csak gond van vele mert nem úgy van, hogy kikapcsolod és kész. Valószínűleg a turbinák is megsérülhettek mert annyi gőz csak termelődik, hogy némi áram keletkezzen a hűtésre… vagy butaság?

  5. S masik kerdes, hogy a -25 Celsius fokos hutovizet, mennyire kepes potolni a helikopterbol alzuditott 10 fokos tenger viz?

  6. 1: Nagyobb benne a nyomás, de minden azonos az ismertetettel. (Pakson ez van)

    3: Igazad van, máris javítom fizióra. Köszi az észrevétel.

    5: A minusz 25 fokot honnan vetted (véletlenül nem Farenheit?)

  7. Nagyon jó cikk, nagy szükség van ilyenekre, azt hiszem, a magyar netes portálokon nem volt hasonló (pl. Index, stb…)
    De ez pontatlan:

    „Hűtés nélkül a fűtőelemek néhány nap után összeolvadnak és különböző vegyi reakciók állnak elő. Ez azonban még nem következett be, mert a személyzet mindent megtett, hogy víz jusson a fűtőelemekre.”

    Tudjuk, elismerték, hogy ez már bekövetkezett három reaktorban és több használt fűtőelem-tározóban, hiszen ezek egy időre teljesen szárazra kerültek.

    Továbá én is csak most olvastam, hogy a „kiégett” fűtőelemeknek a reaktorból kiszedéskor még eredeti fűtőanyaguk 95%-a benne van, ezért próbálják is őket reprocesszálni, csak olcsóbb az új urán. Viszont ezért óriási sugárzó potenciáljuk van még, ezért ezek jelentik a fő veszélyforrást, mert az erőműben 40 évnyi működés ilyen (alig) „kiégett” fűtőelemét tárolták, amihez képest eltörpül a most aktívan bent levő elemek mennyisége.

  8. 7: Az ÖSSZEOLVADÉS még nem következett be. Részleges olvadás történt. A mondatom valóban félreérthető, mert már volt vegyi reakció, hiszen innen van a robbanásra hajalamos hidrogén, de totális leolvadás (meltdown) még várat magára. 😉

  9. 8: kevesen emelik fel ott a fazékon a fedőt, hogy benézzenek alá, mennyire haladt előre a leolvadás…

  10. Üdvözlöm Tibor Bá!

    Nem vagyok szakértő, én is csak böngészek. Viszont ezeket találtam:

    http://idokjelei.hu/2011/03/az-osszegyult-nuklearis-futoelemek-felrobbanhatnak/

    „Az erőműben hét medence van a kiégett fűtőelemek tárolására, melyek a hat reaktorépület tetején találhatók, azaz voltak találhatók, amíg az épületek sértetlenek voltak. A talajszinten vagy még egy, közös tárolómedence, egy különálló épületben, amiben komoly károk keletkeztek a szökőár következtében. Minden egyes reaktorblokk medencéjében 3450 fűtőelem egység található, a közös medencében pedig további 6291. Minden egyes egység 63 pálcát, azaz fűtőelemet tartalmaz. Ezeket összeadva kiderült, hogy az erőműben összesen 600.000 kiégett fűtőelem található, ami óriási kockázatot jelent, hiszen minden újabb robbanás további radioaktív szennyeződést juttathat a levegőbe.

    Az utolsó robbanás a hírek szerint ezen tárolók egyikében következett be. A robbanás oka nem ismert. Egy korábbi jelentésben pedig az áll, hogy a fűtőelemek 70%-a sérült meg, azaz sugároz.”

    Ráadásul ez nem egy sima atomerőmű, ez a világ legnagyobb atomlétesíménye (6 reaktor) + itt tárolják az elmúlt 40 év! kiégett fűtőelemeit is, vagyis gigantikus mennyiségű potenciális radióaktívszabadulhat ki.

    A másik pedig, hogy ebben az erőműben nem ill. nem csak sima uránnt használnak, hanem a kiégett fűtőelemekből visszanyert, sokkal veszélyesebb (atombokbákban is használt) plútóniumot, amit diplomatikusan „MOX Fuel”-nek hívnak. Állítólag 2 milliószor sugárzóbb az uránnál.

    http://www.earth-issues.com/2011/03/mox-fuel-is-2-million-times-more-dangerous-than-uranium/

  11. A görögök megmondták, az atom oszthatatlan. Most már tudjuk miért kár vele pepecselni.
    Apropó, ha már vannak atomerőművek akkor az 5%ban kiégett fűtőelemeket is beleszámoltuk a hátralevő uránmennyiségbe?
    Vagy ez már csak akadémikus kérdés, mert hamarabb kidöglünk mint hogy elfogy az urán? Hetesi mennyire teszi? 2050?

  12. 1: A PWR reaktoroknál két vízkört használnak.
    Az első hasonlóan a BWR-hez keresztülfolyik a reaktoron, de nem forr el, mivel akkora nyomás alatt tartják, hogy folyékony állapotba maradjon, viszont a hőmérséklete elég magas. Ennek a hőjét adják át egy hőcserélővel a szekunder körnek, ami már alacsonyabb nyomású, ezért itt történik meg a gőzzé válás. Mivel ez a szekunder köri víz nem járt a reaktorban, így nem radioaktív, mint a PWR-nél, ahol enyhén radioaktív gőz jut a turbinákba is.
    A paksi ennyivel biztonságosabb, persze végülis minden elromolhat…

  13. Fennáll a veszélye annak, hogy csütörtök este váratlanul következik be egy áramszünet Tokióban és környékén, s ez sokáig fog tartani, ha a fogyasztás akkor nagyobb lesz, mint reggel volt – jelentette ki a japán kereskedelmi miniszter.

    A TEPCO regionális áramszolgáltató korábban közölte, hogy területén szükség lesz viszonylag rövid ideig tartó ütemezett áramszünetekre. A csütörtök reggeli fogyasztás majdnem elérte a TEPCO maximális kapacitását, és általában az esti fogyasztás a legnagyobb mértékű – tette hozzá Kaieda Banri.

    A földrengés és a szökőár súlyosan károsította a TEPCO által üzemeltetett Fukusima-1 atomerőművet, emiatt nagyon visszaesett az áramtermelés. Az ország északi részén még mindig mintegy 850 ezer lakos otthonában nincs áramszolgáltatás. A hőmérséklet alig valamivel magasabb nulla foknál a térségben. Legalább másfél millió háztartásban nincs vízszolgáltatás.

    A kormány arra kérte a nyugat-japáni olajfinomítókat, hogy legalább kapacitásuk 95 százalékáig növeljék meg termelésüket, valamint hogy az igények kielégítésére, a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállítására kezdjenek eladni az ország olajtartalékából – közölte a miniszter.

  14. A híradásokból azt nem tudtam még kinyomozni, hogy a jelzett radioaktivitás növekedés származhat-e még a kiszabadult radioaktív vízből, vagy az már olyan magas, hogy egyértelműen a kiszabadult hasadóanyagból és termékeiből származnak.
    Mindenki össze-vissza nyilatkozik, nem lehet tudni, hogy mi a valós helyzet…

  15. Nem értem, hogy azt a TEPCO-t a kormány miért nem vonta még állami, katonai irányjtás alá a teljes energiaszektorral együtt. Miért nincs még szükségállapot elrendelve az egész országban? Ezek az átlagtól sokkal jobban szervező japánok???

  16. Az Index hírei a kásoz megálljthatatlan terjedését jelzik, a szervezés igen gyenge:

    „Fogytán az élelem Fukusimában
    márc. 16. 22:57 Japán

    A Fukusima régió kormányzója kritizálta az evakuálást az erőmű közelében. Juhei Szato szerint sikerült biztosítaniuk a legszükségesebb élelmet, de a napi adagok kifogyóban vannak. (BBC)”

    „26 menekült halt meg, rossz az ellátás
    márc. 17. 09:15 Japán

    Legalább 26 ember halt meg eddig a katasztrófa után létrehozott menekültszállásokon a hideg, a hiányzó orvosi ellátás és a rossz szállítási körülmények miatt, közölte a legnagyobb japán napilap, az Asahi a Facebook-oldalán. 18 áldozat a fukusimai erőmű környékéről származik. Két beteg szállítás közben halt meg, 12 másik pedig egy ideiglenes menhelyen, egy középiskolában. A túlélők olyan kórházakba kerülhetnek, ahol nincs villany, víz, továbbá hiány van gyógyszerekből, de még az időseknek való pelenkákból is.

    A Guardian a földrengésben súlyosan megsérült Minamisanriku polgármesterét idézi, aki azonnali segítséget vár a puszta túlélés érdekében. Minamasomában, húsz kilométerre a fukusimai erőműtől is válságos a helyzet. A készletek elfogyóban vannak és senkitől nem számíthatnak segítségre. A település polgármestere azt mondta: „Nekünk senki nem szólt, amikor fölrobbant a reaktor, mi ezt csak a tévében láttuk. A kormány nem mond nekünk semmit, el vagyunk vágva a külvilágtól, itt hagynak minket meghalni.”

    „Áramkimaradás várható Tokióban”

    „Nincs áram, nincs víz”

    „Egyre több a beteg a túlélők között
    márc. 17. 11:02 Japán

    Egyre rosszabb a földrengés és a cunami túlélőinek egészségi állapota. Ma hideg van, sok ember betegedett meg – mondta a Vöröskereszt egyik alkalmazottja az ország észak-keleti részén fekvő Otsuchi városában. (Reuters) ”

    és a két hab a tortán:

    ez cenzoriskolai tananyag lesz:

    „Stabil három reaktor állapota
    márc. 17. 10:26 Japán

    A fukusimai atomerőmű 1-es, 5-ös és 6-os reaktorának állapota jelenleg stabil, közölte a japán atomenergia hivatal. Az erőmű 3-as és 4-es reaktoránál a helyzet gyorsan változik. ”

    Ez meg az USA hadseregének harci értékét jelzi, ahol terhes katonanők vannak szolgálatban és ahol a katonák féltik az egészségüket, inkább hazamennének a szolgálati helyükről:

    „Aggódnak az amerikai katonák
    márc. 16. 23:35 Japán

    Nyugtalanok a katonák az esetleges sugárzás miatt a Japánban található amerikai bázisokon, jelentette a Reuters. Többen az amerikai haditengerészet Facebook-oldalán is hangot adtak aggodalmuknak, köztük egy terhes katonanő is a lehetséges evakuálásról kérdezett.”

  17. Javítás 11-hez:
    így nem radioaktív, mint a BWR-nél

  18. Ha jól vettem ki a cikkből, Japánnak és a környéknek annyi. Ez tuti. A kérdés már csak az, hogy mi lesz a föld többi részével, milyen kihatással van ez a többi területre.

    hmm.
    Megvalósulni látszik az Akira c. anime posztapokaliptikus kezdése?

  19. Ennyit a japán szervezésről:

    „Legalább 26 ember halt meg eddig a katasztrófa után létrehozott menekültszállásokon a hideg, a hiányzó orvosi ellátás és a rossz szállítási körülmények miatt, közölte a legnagyobb japán napilap, az Asahi a Facebook-oldalán. 18 áldozat a fukusimai erőmű környékéről származik. Két beteg szállítás közben halt meg, 12 másik pedig egy ideiglenes menhelyen, egy középiskolában. A túlélők olyan kórházakba kerülhetnek, ahol nincs villany, víz, továbbá hiány van gyógyszerekből, de még az időseknek való pelenkákból is.

    A Guardian a földrengésben súlyosan megsérült Minamisanriku polgármesterét idézi, aki azonnali segítséget vár a puszta túlélés érdekében. Minamasomában, húsz kilométerre a fukusimai erőműtől is válságos a helyzet. A készletek elfogyóban vannak és senkitől nem számíthatnak segítségre. A település polgármestere azt mondta: „Nekünk senki nem szólt, amikor fölrobbant a reaktor, mi ezt csak a tévében láttuk. A kormány nem mond nekünk semmit, el vagyunk vágva a külvilágtól, itt hagynak minket meghalni.”

  20. 23: Erős gyomor kell Aszódi szövegéhez:

    „Amikor ezeket a sorokat írom, már
    hivatalosan 4.000 fölötti halottja és 8.000 fölötti eltőntje van a földrengés-cunami kettısnek.
    Ez összesen vélhetıen 10.000 fölötti halálos áldozatot fog jelenteni. Nem kizárható, hogy az
    atomerımő mentesítési munkái halálos áldozatokkal is járnak majd a dolgozók körében, de
    ezen áldozatok száma 4 nagyságrenddel fog elmaradni a teljes természeti katasztrófa
    áldozatainak száma alatt. A japán lakosság széles köreiben a sugárzás nem fog áldozatokat
    szedni, mert megvannak a mérırendszerek, mőködnek a hatóságok, a kitelepítési tervek, stb.
    A lakosságot meg fogják óvni. Az atomerımő telephelyén, szők környezetében néhány évre
    sugárvédelmi korlátozások lesznek érvényben.
    A japán események ellenére az atomenergiának hosszú távon is szerepe marad a
    széndioxidkibocsátás-mentes villamosenergia-termelésben.”

    Ehhez képest eddig 26 menekült halt meg, abból 18 az erőmű környékéről…

  21. Ez azonban még durvább hiányossága Aszódi Atomzsoldos elemzésének:
    ——————————
    „7/a) Esetleges tervezési hibák
    Jogosan merül fel a kérdés, hogy hibáztak-e a Fukushima I üzemeltetıi vagy tervezıi.
    7
    A Fukushima tervezési cunami méretét nem sikerült kiderítenünk, de találtunk adatot
    az északabbra fekvı Higashidori telephelyre: ott a tervezık a jegyzett történelem legnagyobb
    cunamiját, az 1856-osat vették. Ennek elemzése azt mutatta, hogy ha ugyanaz a cunami
    megtörténne, az a Higashidori telephelyen +5,12 m maximális és -3,23 m minimális vízszintet
    okozna. Ebbıl kiindulva a Higashidori telephely úgy készült el, hogy -5 m vízszintváltozásnál
    még mőködjön a vízkivételi mő, és a kritikus berendezések +10 m magasan legyenek. Tehát
    nagy konzervatív ráhagyással vették fel a tervezési alapértékeket a történelmi cunami
    vízszintadataiból kiindulva. Ha így tervezték volna a Fukushima I telephelyet (errıl most
    még nincs adatunk), a víz valószínőleg akkor is elérte volna a kritikus komponenseket. Ha
    tudták volna, hogy ilyen magas szökıár jöhet, vélhetıen erre is fel tudtak volna készülni.”
    —————————

    Egy büdös szót nem szól ez az alak arról, amit a laikus is lát már, hogy további tervezési hiba volt négy reaktort közvetlenül egymás mellé építeni úgy, hogy lényegében közös épületben vannak és mindegyik (meg a két alig távolabb álló másik) reaktor tetejére felpakolták a használt fűtőelemek tározóját!

  22. Nos, vegyük a legrosszabb esetet, hogy leolvad mind a 6 reaktor. Ez milyen következményekkel járna? Minket érintene a sugárfertőzés?
    Sajnos ez a forgatókönyv is elképzelhető, Tibor bá írása volt eddig a legprofibb a témában. Mert nem csak hogy nem ködösít, hanem szokás szerint kristálytiszta logikájú.

  23. 27. Érint mert az emberiség összefüggő rendszer, minden tekintetben.
    26. A sugárzás miatti későbbi áldozatok is valahogy kimaradtak a számításból…

  24. 1. „Szerencsére” a sugárszennyezés eddig az óceán felé ment.
    2. Tengervízzel hűtik a reaktorokat. Hová vezetik a felforrósodott sugárszennyezett vizet? – Vissza az óceánba.

    A japánok finoman szólva eddig sem voltak a tenger barátai, de ezentúl szerintem nem tanácsos tengeri halat enni.

  25. A tenger csinálta, most igya meg a levét 🙂 Elnézést az akasztófahumorért

  26. Régebben csak megkorbácsolták a tengert, amiért rakoncátlankodott, most csúnyábbat csinált…

  27. Tibi bá! Nem fizió, hanem fisszió az, ami a reaktorban történik. Nem kéne azt hinned, hogy miután egy kicsit feltúrod a netet, rögtön érteni is fogsz a témához….

  28. Én nem találom olyan rossznak az Aszódi cikket, még eddig a legtöbb információt tartalmazta a helyzetről.
    Persze védi a mundér becsületét, beosztásánál fogva nem akarja leírni az atomenergiát.
    Tűnhet embertelennek az atomerőműbeli események áldozatainak elbagatelizálása, de jelenleg a földrengésben és a cunamiban meghalt emberek száma mellett ez valóban jelentéktelen, annak mintegy periférikus, másodlagos részvesztesége.
    Az látszik, hogy a későbbiekben ez a helyzet még durván romolhat, de a tényleges mérleget majd csak a végén lehet megvonni. Ha végül igen nagy mennyiségű hasadóanyag és termék kikerül, akkor akár Csernobillal összevethetővé is fejlődhet, habár itt legalább azzal a mechanizmussal nem kell talán számolni, ami ott volt, amikor az égő grafit a légkörbe pumpálta a radioaktív anyagok azon részét is, ami az égés nélkül a reaktorban maradt volna.
    Ha viszont a jobb technikai és emberi feltételek miatt a nagymértékű kibocsájtást meg tudják akadályozni, akkor Csernobilnél nagyságrendekkel kisebb hatású is maradhat a katasztrófa.
    Végülis azt próbálta hangsúlyozni, hogy ha megfelelő tervezési adatokból indultak volna ki, műszakilag meg tudták volna védeni az erőművet a cunamitól is, ahogy a földrengéstől meg is tudták védeni.
    Ez persze nem fogja meghatni a közvéleményt, hiszen minden feltételezett haváriaeseménynél létezhet egy nagyobb is.

  29. @26 Gondolom az átmeneti tároló ott is, ahogy Pakson is, a reaktor mellett van. Nyilván te sem úgy értetted, hogy fölötte.

  30. 35: Nyilván a saját módszered súgta ezt neked. Okosabb lett volna, ha hozzászólásod előtt elolvasod a 2003-ban, tehát 8 éve írt könyvem „Mi volt elöbb Isten vagy Ősrobbanás”, ami egyébként ingyen elolvasható, mert a honlapom kategóriái között szerepel. Máskülönben még logikád sincs, mert ha a Wikiből puskázom ki, akkor egészen biztos a magyar helyesírás szerint írtam volna.

  31. @37 Közben megtaláltam, valóban magasabban, mellette van.

  32. 35: Ne az elírásokon lovagolj már!
    Biztos vagyok benne, hogy Tibor bá érti annyira a fiszió és a fúzió lényegét mint Te, volt itt már elégszer szó ezekről, csak azt nem olvastad…

  33. @38 Ha valaki egy helyesírási hibára rámutatva felrója neked a feltételezett elméleti hiányosságaid, azt nem kell komolyan venni. Nyilván azért nem mutatott rá ténybeli tévedésre a cikkben, mert olyan nincs.

  34. ‘ Ha a hidrogén robbanása, amely levitte a reaktorépület tetejét, megrongálta az épület belsejében lévő teknőt is, a helyzet még súlyosabb, mintha reaktor olvadna le. A reaktor leolvadása esetén a megolvadt fűtőelemek zárt helyen maradnak. Viszont ha a teknőből elforrt a víz vagy még rosszabb, kilyukadt a teknő, akkor a hűtés, sőt vízborítás nélkül maradt fűtőelemek cirkónium tokja a levegővel érintkezve meggyullad és a fűtőelemek anyaga, akárcsak Csernobilban, a légkörbe kerül. Míg Csernobilban az égő reaktor fűtőelemei között lehettek újabbak is, – együtt cserélték-e őket, vagy fokozatosan, szakértő tudhatja -, itt kiégetett fűtőelemek anyaga került és kerül a légkörbe.’

    Végh László egy fizinfo levlistára küldött leveléből. A feltételes módokat ne hagyjátok figyelmen kívül, ezeket a dolgokat egyelőre nem lehet biztosan tudni.

  35. 30: nincs felforrósodott sugárszennyezett víz, kifelé gőz formájában jön, de az se tárolják/szűrik sehol és egyenesen a légkörbe megy

    meg talán annyit fűnék hozzá, hogy a tartalék rendszer amit eddig használtak valami olyami mint a turbó az autókban, a belső nyomást és a gőzt használja föl a hűtőfolyadék bejutattására. A tartalékakkumulátorok nem energiát szolgáltattak ehhez hanem csak a szelepek vezérlését végezték volna, és asszem e helyett nyitogatják most a csapokat kézzel a technikusok, de szerencsére már lefektettek egy új hálózati kábelt
    (
    ezt a linket igazan berakhatnad a cikk mege:
    http://www.antalffy-tibor.hu/2008/10/24/van-e-jovonk-ii-resz-foloytatas/
    )

  36. http://www.nytimes.com/2011/03/18/world/asia/18nuclear.html?pagewanted=1&_r=1&hp

    Elég sokmindent írnak itt, a japán bürokrácia titkolózik, bagatelizál.
    Ez a kívülről vízzel locsolás, helikopterről permetezés egy elkeseredett próbálkozás, a nagy sugárzás miatt nem tudnak lényegi munkát végezni.

    A 40 éve itt tárolt használt fűtőelemek a legveszélyesebbek, mert begyulladhatnak, akkor lehet nagyobb légköri szennyezés is. Az amerikaiak szerint előbb-utóbb ki kell telepíteni az 1 milliós Sendai-t is, mert túl közel van..

  37. 42: Ez a „teknő” lenne az átmeneti tároló?

  38. 36: Azért ott 60.000.000 Curie hasadóanyag van felhalmozva. Vagyis az egész cirkusz borotvaélen táncol. Végül is „balkáni” körülmények között, romhalmaz tetején kell(ene) biztosítani a hűtést. Ha Parkinson bejön (ami elromlik az el is romlik), akkor isten irgalmazzon a japánoknak (meg még sok másnak is).

    42: A két eset nem párhuzamos. Csernobilben a moderálást (ami elhagytam, hogy ne legyen túl sok a hozzá nem értőknek) grafit végezte, ami – lévén amorf szén – piszok jól ég. Japánban nincs égő anyag. persze a hidrogén ég (és robban), de az már az iszonyatos hőenergia által felbontott vízből származik. Nem kell mondanom, de a víz nem csk nem ég, hanem a hatalmas fajhője miatt kitűnő oltó (és hűtő) anyag is.

    Aszódi: „De óriási különbség TMI, Csernobil és a japán balesetek között, hogy az
    amerikai és szovjet balesetek alapvetı oka emberi hibák sorozata volt, míg a mostani japán
    esemény olyan óriási természeti csapások sorozatából indult ki, amire a tervezık nem
    számítottak, nem számíthattak” nincs természeti csapás SOROZAT. A tengerparti földrengés egyenes velejárója a cun ami. A japán tervező vagy hülye volt, vagy spórolt. Hogy az elmúlt 150 évben nem volt 10 méteres cunami, az egyáltalán nem megnyugtató. Ha a tároló teknő és a dizelgenerátorok 10 méter magasan lettek vola, már rég elfelejtette volna a világ a japán földrengést. Ez a rabló kapitalizmus! Egy ilyen gazdag ország ilyen piti dologban spórol.

  39. 46: Murphyra gondoltál, de nem nagy tévedés, mert parkinson is írt híres könyvében atomerőműberuházásról és most releváns, tekintettel arra, hogy Fukusima egy magáncégé, a TEPCO-é:

    azt a tanpéldát hozta fel, hogy amikor az Rt. igazgatótanácsában ülő tökfejek elé terjesztik az új atomerőmű beruházási tervét, az összes százmilliós tételt, raktorokat, stb. vita nélkül 5 perc alatt megszavazzák, mert azt se tudják, eszik azt, vagy isszák. Ekkor jön az utolsó napirendi pont, az új erőmű biciklitárolója a dolgozóknak, költsége mondjuk 500 font. A faszik ezen többórás ádáz vitába kezdenek, mert mind el tudják képzelni, hogy mi az a biciklitározó és mennyi 500 font, ellentétben az erőmű többi berendezésével és felfoghatatlanul nagy árával…

  40. 47: Ez csak szöveg. Ha Gaddafi nem ad olajat csak az oroszoknak, indiaiaknak és a kínaiaknak, akkor ezek máshonnan nem vesznek és ott némi kapacitás felesleg lesz, majd vásárol a Nyugat onnan. Az olajpiac egy platform, csak az érdekes, hogy a termelési kapacitás egy picivel több legyen, mint a kereslet. Ez Gaddafi nélkül se fog sokáig tartani.

    48: András! Légy szíves alakitsd rövidebbre az URL-t.

    49: Való igaz összekevertem őket, de nem csoda. (Cyril Northcote Parkinson): According to Parkinson’s Law „The demand upon a resource tends to expand to match the supply of the resource.”

  41. @45 Gondolom a teknő alatt átmeneti tárolót ért, igen.

    @46 Végh azt írja, hogy a cirkónium a levegővel érintkezve meggyulladhat, ami nekem legalábbis furcsa. Nem csak azért, mert majdnem 1900 celsius az olvadáspontja, hanem azért is, mert pont a korrózióállósága miatt használják pl reaktorokban. Gondolom Végh ért hozzá, majd kiderül, ha nem.

  42. @47 Obama bejelenti, hogy most a változatosság kedvéért nem rombolunk le semmit, csak bemegyünk és 50000 katonával meggyőzzük Kadafit, hogy ő dollárért akarja eladni az olaját.

    Obama helyében biztos kipróbálnám, milyen arcot vágnának az újságírók a sajtótájékoztatón 🙂

  43. 52: Valójában cirkonötvözetet haszálnak éppen azért, hogy ne oxidálódjon könnyen magas hőfokon se. A cirkon ötvözet nyugaton 99 % cirkon és 1 % nióbium, míg az oroszoknál 99 % cirkon és 1 % ón. Hogy könnyen nem gyullad meg (oxidál) az biztos.

  44. Lehetne ezt még cifrázni de minek? Elbaszták és nem kicsit. Ha igaz amit Tibor bá ír hogy 8 óra hosszáig elég volt a tartalék akkumulátor telep akkor harrakirit kell ott jónéhánynak csinálni, bár nem hiszem, hogy mindössze energiahiány okozta a bajt. Ha Japán 8 óra leforgása alatt nem tudott elegendő agregátort a helyszínre szállítani akkor hadd pusztuljanak, legalább nem vadásznak több bálnát, bár mondom, nem hiszem, hogy mindössze kilowattok hiánya okozta a mostani katasztrófát. Ha igen akkor fejeknek kell hullani.
    A másik dolog, hogy Japán mindent feláldozott a GDP érdekében, saját múltját is amely megvédte a hasonló eseményektől. Elvből kellett volna elutasítania az atomot Hiroshima és Nagasaki után, de az amerikai imperialista zsidók ott is bábkormányokat állítottak fel. Az autóiparnak hihetetlen energia éhsége van és a hétköznapi „megújuló” energiák ehhez kevesek, de a japán szorgalom és találékonyság a háttérbe lett szorítva egyéb érdekek által.

    Japán hosszú ideig a világ második legnagyobb gazdasága volt jelenleg a harmadik és mindez ékes bizonyítéka annak, hogy LÓFASZT sem ér ha a lavor megbillen és nyakonöntik egy „kis” vízzel.

    Bilderbergék, ha van ilyen jól kalkulálnak, meg kell hagyni.

  45. Basszus, olvasgatom a noemisszio blogot, és a „Népszavazást Paks bővítéséről” című posztra az alábbi kommentek érkeznek (egy kis „mazsolázgatás”):

    „A összes sötétzöld és illéfaszom zoltán meg szarjon sünt és kösse ki az áramot. Annyival kevesebb áram kell. ”

    „Mocskos sötétzöldek.
    Mindennek, ismétlem mindennek van kockázata!
    Akinek nem tetszik az atomáram, az nézze gyertyafénynél a valóvilágot, hülyék. ”

    „Csupán a szokásos zöld motívumok:
    -valótlan adatok, „információk” sora,
    -a számukra előnytelen információk elhallgatása,
    -csúsztatás,”

    „A sötétzöldek is mindenfélét összeirkálnak, pl. Paksot hasonlítják a japó erőművekhez, miközben teljesen más, korszerűbb technológia.”

    „A sötétzöldeknek semmi se jó:
    Az atomerőmű sugároz
    A hőerőmű füstöl
    A vízerőmű tönkreteszi a folyókat
    A szélerőmű zavarja a mmadarakat
    Még valami?”

    Nem tudom, ti hogyan vagytok ezzel, de nekem már zsibbadni kezd az agyam, ha meghallom azt a szót, hogy „sötétzöld”. Tudom, mondtam már ezt korábban, de ez megint tipikus példája az emberi gondolkodás dogmatikus, tehetetlen voltának. BASSZUS, MOST ROBBANT AZ ARCUNKBA A VILÁG LEGNAGYOBB NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYE, és a többség mást se tud, csak köpködni a zöldekre, amiért egy ideje hajtogatják, hogy bizony, nem lesz ez így jó. Mi kell még? Gombafelhő minden város mellé, hogy belássuk, az atomenergia veszélyes játék?

    És ami a legrosszabb, hogy az teljesen igaz, hogy az atomenergia a legutolsó reményünk. Csak ebben van elég potenciál (és ebben is csak akkor, ha a tenyészreaktorok valamennyi technikai problémáját megoldják 5 éven belül, amire nagyon kevés az esély – erről van itt egy kicsit primitív, de egészen jó írás: http://ffek.hu/cikk/gyors_tenyeszreaktorok_jovoje), hogy kiváltsa a fosszilis energiahordozókat. Márpedig az a világ, ahol mindent az atomenergia hajt, halálra ítéltetett. Egy plutóniumalapú gazdaságban egyszerűen kicsinálnánk magunkat pár évtized alatt. Megmondom őszintén, én az atomháború után ezt tartom a legvalószínűbb szkenáriónak.

  46. 57: Ezek, akik ilyen hűségesen kitartanak az atom mellett, menjenek Fukusimába önkéntesnek, már toborozzák őket. állítólag jelentkeztek is 20-an…

  47. Még valami. Lehet, hogy rossz az analógiám, de engem ez az egész helyzet, a „Pax Americana”, ahogy a volt történelemtanárom mondta mindig, leginkább a Szovjetunió összeomlása előtti utolsó 3-4 évre emlékeztet. A Szovjetunió gyakorlatilag 1953-ban, Sztálin halálával megbukott, mivel utoljára Sztálinék tudták a hülyére zsigerelt munkásrétegeket kellőképpen motiválni, hogy mégis hajtsák meg az orosz ipart (nyilván egyszerű módszerrel: vagy dolgozol, vagy meghalsz). A Sztálin utáni generáció már túl „puha” volt ahhoz, hogy ilyen dilemma elé állítsa a Szovjetunió népeit, ugyanakkor ahhoz szellemileg impotensek voltak, hogy kitaláljanak egy működő gazdasági modellt (egyébként ehhez annak idején Lenin állt a legközelebb a Novaja Ekonomiszkaja Polityikával). Így aztán a 80-as évekre „lehalt” a GULAG-okon szocializálódott munkásnemzedék, az utánuk következők meg nyilván magasról sz…tak a sztahanovista eszmékre. Mire Gorbacsov észbe kapott, hogy nagy baj van, mert a szovjet gazdaság maximum veszteséget termel, már késő volt. A sztori tanulsága az, hogy a „mester” halála és az összeomlás között még eltelt majdnem 40 év!! Ja, és persze érdemes azon is elgondolkodni, hogy természetesen a Szovjetunió összeomlásában is jókora szerepet játszott egy jelentős olajválság – kimerültek a könnyen kitermelhető orosz olajmezők, újakat pedig nem tudtak elkezdeni kitermelni (akkor még).
    Ha hasonló fordulópontot akarnék keresni Amerikában, akkor az 1970, illetve 1973. 70 ugye a peak oil éve az amerikai kőolaj-kitermelésben, 73 pedig az olajválság, amikorra bebizonyosodott, hogy az olajkitermelés csökkenése bizony NAGYON nagy baj. Amerikának ekkor még lett volna esélye változtatni – és ha megteszik, az egész világ számára jó példát mutathattak volna. Egy folyamatos energetikai expanzióra épülő gazdaság helyett valódi fejlődést, ugyanannyi, vagy egyre kevesebb energiából egyre jobb életminőséget garantáló gazdaságot kellett volna, hogy kiépítsenek – nem tették. A 40 év eltelt, a rendszer összeomlóban. C’est la vie.

  48. 59:”Novaja Ekonomicseszkaja Polityika” Jancsika, te már nem tanultál oroszt?

  49. Engedjetek meg néhány pontosítást: (elnézést kérek, de hosszú kell legyen a szöveg! A dolgokat kicsit belülről ismerem)
    1. BWR= „forralóvizes reaktor” és nem „forróvizes”. Ebben, mint ahogyan Tibor bá is írja, magában a reaktorban felforr a hűtővíz, tehát itt keletkezik a gőz és ezt a gőzt kivezetve közvetlenül hajtja az áramfejlesztő turbinákat, majd lekondenzálva visszavezetik vizét a reaktorba és így tovább.
    2. Pakson PWR= „nyomottvizes reaktorok” vannak (4 db), ezekben nagy nyomáson víz kering és ezt ezen a nagynyomáson felmelegítve (gőzképződés nélkül!) gőzfejlesztőkön átvezetik és így kerül vissza a reaktorba (primer kör), itt a reaktorban cirkuláló víz a turbinákhoz nem kerül, hanem a gőzfejlesztőkben (szekunder kör) keletkező gőz megy a turbinákhoz, ahol azokat hajtva kondenzálódik. Ezért a paksi blokkok biztonságosabbak, ennek ára, hogy rosszabb hatásfokúak is, mint a japánok. Ez most persze, egy ilyen helyzetben előny lenne!
    Alapvető különbség van ebben a tekintetben tehát a paksi és a most sérült japán reaktorok között! Most a passzív és aktiv baleseti hűtési rendszerekről nem is beszélve!
    Japánban, a 2011. március 11-én bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák, mint például a villamos hálózat, utak, gázvezetékek stb. lerombolása mellett négy telephelyen, (Onagawa, Tokai, Fukushima Daiichi és Fukushima Daini erőművek) 11
    üzemelő blokkot érintett. További három blokk karbantartáson leállított állapotban volt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kiadott jelentés szerint az atomerőművi telephelyeken a földfelszíni maximális vízszintes gyorsulás 0,3g (kb. 3 m/s2) értéket érhetett el, ami vélhetően kismértékben meghaladja az atomerőművek tervezése során figyelembe vett értéket. (A földrengés mértékére jellemző, hogy következtében Honshu, Japán legnagyobb szigete 2,5 m-rel elmozdult a helyéről és a Föld forgástengelye is 10cm-rel arrébb tolódott. A Richter skálán utólag pontosítva 9-es erősségűnek minősített rengést 200-nál több 5-ös erősségű utórengés követte, melyek közül 20 a 6-os erősséget is meghaladta.)
    A Fukushima-Daiichi atomerőműben összesen 6 reaktorblokk van, ezek közül a 4, 5 és 6-os blokkok karbantartáson álltak a földrengés idején. A három működő reaktor automatikusan
    leállt, és elindultak az üzemzavari rendszerek. A földrengés hatására a villamos hálózat összeomlott.
    Az üzemzavari dízelgenerátorok rendben elindultak, és a blokkok lehűtése az üzemzavar elhárítási utasításoknak megfelelően rendben megkezdődött. A földrengés kezdete után 55 perc elteltével elérte az atomerőművi telephelyet a cunami, aminek 7 métert meghaladó
    árhulláma felülmúlta az atomerőmű tervezési alapjában figyelembe vett értéket (6,5m). Ennek hatására a dízelgenerátorok üzemképtelenné váltak, és a szökőár a turbinagépház alsó szintjein lévő villamos elosztókat is elárasztotta lehetetlenné téve hosszú időre a villamos betáplálás helyreállítását.
    A telephely teljesen áramellátás nélkül maradt. Az üzemzavari hűtőrendszerek nem tudtak működni, így az 1., 2. és 3. reaktorban a vízszint csökkenni kezdett, hiszen a reaktor üzemanyagának remanens hőteljesítménye folyamatosan párologtatta a reaktortartályban lévő
    vizet. Idővel mindhárom reaktor aktív zónája részlegesen szárazra került.
    Ugyanakkor az üzemanyag szárazra kerülése a cirkónium burkolatának túlhevülését eredményezte. Az üzemanyag felületi hőmérséklete elérhette az 1300 °C értéket, ami a cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, melyben hidrogén keletkezik. A reaktorok kontenmentjében túl magas értékre nőtt a nyomás, így annak épsége megőrzése
    érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek.
    Március 12-én az 1. blokkon, március 14-én a 3. blokkon a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a hermetikus tér fölött a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobbant.
    Ezek a robbanások rombolták a reaktorokat magába foglaló épületeket, és gyakorlatilag az odatelepített vészhűtőrendszert is átmenetileg üzemképtelenné tették. Ezért próbálkoznak most helikopterekről ill. hajó vízágyúkkal tengervizet fecskendezni a hűtés érdekében.
    Egyébként Tibor bá leírásában hibásan szerepel, hogy „Az elhasznált fűtőelemeket el kell valahová helyezni, figyelembe véve azt, hogy még évszázadokon keresztül sugározni fognak. Ezt a japánok úgy oldották meg, hogy az elhasznált fűtőelemeket a helyszínen tárolták, vízzel telt artályokban.” Ezek ugyan használt fűtőelem, de ún. pihentetést végeznek a szóbanforgó tartályokban – közben hűtve azokat – mielőtt valahová tárolókba vinnék. Ezek teház átmenetileg vannak itt. Az persze most tragédia, hogy ezek is hűtés nélkül maradtak.
    Egyébként mély főhajtás azoknak, akik ott most dolgoznak, hogy ezt a természeti katasztrófának indult, de technológiai-technikai katasztrófába torkollt helyzetet megoldják és drukkoljunk nekik, hogy ez a legkisebb áldozatok árán sikerüljön is! És Árpádnak és a hasonlóan gondolkodóknak üzenem, hogy fogják vissza magukat, amikor cinikus és gusztustalan megjegyzéseiket teszik, mert még érheti őket természeti katasztrófa akkora, hogy összeszarják magukat! Szégyellem magam helyette és helyettük is! …és vagyunk így néhányan, akik tudják mit csinálnak ott most azok az emberek.

  50. Tibor bá!

    Én nem tudom pontosan mi történt ott,szerintem a gázokat nem lehet csak úgy kiengedni,hanem kiszívják onnan.Viszont akkor azt szűrőberendezéseken keresztül lehet..(faszén stb)
    Nem tudták volna ha kiengedik akkor az oxigénnel vegyülve berobban?
    Szerintem az már belül oxigénnel érintkezhetett és berobbant.

  51. Most olvastam olszát.És ő is hasonlóan írta hogy belöl robbant.Akkor jól gondoltam..

  52. 61: A magyar nyelvben (nem a szakzsargonban) mit jelent az, hogy „forralóvíz”? Mert szerintem értelmetlen. Viszont a laikus részére a „forró vizes”-nek van értelme, főleg ha közlöm, hogy 285 °C-ról van szó. —– Az elhasznlt fűtőelemek „pihentetése”, mellébeszélés. Ez a „pihentetés” már 20 éve tart. Ezek szerint az én értelmezésem az átlag embert jobban képbe edmeli. —– Szép ez a mondat: „Egyébként mély főhajtás azoknak, akik ott most dolgoznak, hogy ezt a természeti katasztrófának indult, de technológiai-technikai katasztrófába torkollt helyzetet megoldják és drukkoljunk nekik, hogy ez a legkisebb áldozatok árán sikerüljön is!” csak egy kicsit mellébeszélés. Ha valaki lelép a járdáról körültekintés nélkül, majd elüti egy gépkocsi, sajnálkozni lehet, de fejet hajtani indokolatlan. A japánok gondatlanok voltak. arra játszottak, hogy 5 méternél magasabb cunami nem lesz, mert 150 éve nem volt. Lett! Drukkolunk, de nem értük, hanem azért, hogy minket ne érintsen hátrányosan.

  53. 62: Tudták, hogy be fog robbanni (nem is halt meg senki), de olyan nagy volt anyomás, hogy kénytelenek voltak. Nagy baj nem történt, mert az épület nem fontos, amennyiben a kettős vasbeton kamra nem sérül meg, hiszen a radioaktív anyag azokon belül van. Most majd kiderül, hogy a „kamra” szó nem elfogadható. 😀

  54. 57:
    „És ami a legrosszabb, hogy az teljesen igaz, hogy az atomenergia a legutolsó reményünk. Csak ebben van elég potenciál”
    Ugy tudom, hogy ez is erosen fogy, tehat nem ez az utolso remenyunk.
    Mi lehet akkor?

  55. 61: á, egy szakértő.
    segítsél, segítsetek megválaszolni pár kérdést.
    ha jól értem, a reaktor maga egy masszív betonba ágyazott vastag vasbili, aminek a tetején van egy dögnehéz kupola. az egész rendszer zárt, nyomásálló, hiszen gőz áramlik benne.
    ha ez eddig stimmel, akkor:
    -most mit locsolnak vízzel? a kupolát? mert akkor az abból származó gőz nem lehet sugárfertőzött.
    -vagy már nincs kupola? akkor meg gondolom már víz sincs a reaktorban, így sajnos nincs miről beszélni.

    -a pihentetőmedencében keletkező hő is a bomlásból származik nem? annak pedig feltétele, hogy egy gyors neutron telibe verje az atommagot. ha nagyobb távolságban helyezkednek el a fűtőelemek egymástól, kisebb eséllyel fordulhat ez elő nem? ez az elmélete a kritikus tömegnek is ugye?

  56. 60: könnyű megjegyezni ezt az „ekonomicseszkaját”, azt jelenti szovjetül, hogy „elcseszett ekonomija” 🙂

  57. 64.-re:
    1. „forróvizes”/”forralóvizes”: azért mert a „köpd fel a pilácsot” a mindennapok pongyola nyelvében érthető, nem szoktuk szakmai kérdések leírásakor a „kapcsold fel a villanyt” helyett használni.
    2. Igen, pihentetnek. (amig a remanens hőtermelés a megfelelő értékre nem csökken le) De erről nem nyitok vitát, ezek technológiai tények, ott is és Pakson is.
    Ami pedig ezt a mondatodat illeti: „Drukkolunk, de nem értük, hanem azért, hogy minket ne érintsen hátrányosan.” Talán inkább nem kommentálom.

  58. 70: Hát igen, ott sem azok fognak beledögleni, nyomorodni, akik esetleg „gondatlanok” voltak vagy spóroltak.

  59. 70:
    a) Csakhogy ez nem egy szakmai fórum, ahol ilyen bénára fabrikált szót (tükőrfordítás) bárki is megértene, hogy tulajdonképpen mi történik.

    b) Hogyan is nyitnál vitát, hiszen a radioaktív hulladék elhelyezése egy 60 éve megoldhatatlan világprobléma.

    c) Persze, siratod a mundért viselők korai halálát. Miért nem akkor siratod, amikor zsebrevágják az átlagfizetés sokszorosát?

  60. 61. ez szép volt, olsza (és azt kell mondjam, szebb mint egyébként tisztelt Tibor báé). talán már neked is olvadt rá a bakancsod a nagynyomású házra :)?
    64,ja, igen: igenis maxi riszpekt az erőmű személyzetének; Tibor bá, neked is le kéne húznod pár évet egy ilyen helyen, utána lehet vékonyabban fogna a vitriol.

  61. Sziasztok!

    Szerintem már felesleges részleteken vitatkozni, hogy mi és miért következett be. A lényeg Tibor bá posztjának utolsó mondataiban keresendő. Sajnos nagy valószínűséggel kiolvad mind a 6 reaktor és a pihentető medence fűtőrúdjai is. Ez elvileg robbanássan nem jár, annál nagyobb sugárzással, ami kikerül a környezetbe. Csakorlatilag a Fukishimai atomerőmű egy szabadtéri fűtőelemtárolóvá vált, sőt ennél is rosszabb, mert a kazetták sérültek.

    A kérdés már sokkal inkább az, hogy mit fognak kezdeni az előállt helyzettel. Csernobilban ha jól tudom csak egy működő reaktor szállt el, a többi a mai napig üzemel.
    Itt 6 reaktorról van szó, és egy romokban heverő erőműről.

    Ki fogja azt felvállalni, amit anno az oroszok, hogy betonszarkofágot húznak a reaktorok fölé?
    Hogyan fogják megállítani a környezetet érő folyamatos sugárterhelést?

    Tényleg minden elismerésem az 50 japán emberé, akik a reaktoron dolgoznak, de értelmetlenül fognak meghalni, bár ne így legyen, de a helyzet most erre a következtetésre ad okot.

    Egyszerűen elképzelni sem tudom, hogy hosszú távon mit kezdenek ezzel a hatalmas, tönkrement erőművel, ami hosszú éveken át ontja majd magából a láthatatlan halált.

  62. A BBC beszámolt róla, hogy Japánból érkező utasokra besipolt a Chichagói O’Hara reptéren a sugárzásmérő.

    én itt olvastam:

    http://www.hubberts-arms.org/index.php/topic,5191.1935.html

    a BBC megadott linkjéről már leszedték, gondolom, a cenzúra. És bölcsen magasabbra állították a sugárzásmérőn az érzékelési küszöböt…

    Feltételezem, hogy az utasok nagy eséllyel nem Fukusimából érkeztek, csak Tokióból, azért ez jelez valamit!

  63. 73: Köszi! Én jó néhány évet húztam le meglehetősen szar helyeken. Különben az én felfogásom szerint nincs se hős, se bátor ember, csak hülye van, aki nincs tisztában a következményekkel. Máskülönben napi százezer ember hal éhen, a földrengés-cunaminak 10.000+ áldozata lett. Akkor most az 50 ember sajnálása egészen bitos valami pszichés bukfenc, amiből nem veszem ki a részem.

  64. 75 & 77: Sokka többre mennénk, ha kapnánk adatokat. Mennyi Ci ment ki a levegőbe. Mennyi mSv-t lehet összeszedni egy óra alatt a reaktorok közelében? Miyen sugárzási értéknél jelez a GM-cső? Ez így a buta tömegeknek szóló újsághír csupán, akik ragaszkodnak a forralóvízhez. 🙂

  65. 78: felháborító, én vért izzadok, hogy megrémítsem az olvasókat és te beleszarsz az egész horror közepébe a racionalista kétkedéseddel! 🙂

    (elnézést a humorért a durva helyzetben)

  66. 76. szívesen!
    Tibor bá, ha megérem a Te korodat, lehet nálam is lesz annyi élettapasztalat meg szarkazmus? cinizmus? hogy én is csak hülyének nevezzem őket. de most még talán elég „fiatal” vagyok hozzá, hogy tiszteletre méltónak tartsam az ottaniak önfeláldozását, még ha hiábavaló lesz is. oltottam egyenáramú tüzet, másztam négykézláb felrobbant megszakító mellett…

  67. 1,Az atom energia biztonságos.(Teller)Néha történnek problémák pl.nem vagyunk sugár állok!
    2,A fúziós erőmű soha nem lesz kész.Mert héliummal sem működünk.
    3,Az atom háborút túl lehet élni.Mondta a skorpió.
    X,Japán leírva.Innen csak a félkegyelmű gondolja lesz majd valami
    Y,Kína?
    Mi le vagyunk írva ,mondta Gyökér Ferencz testvér bár ekkor mondott életében először Igazat.I.Viktor King nem mond semmit,lehet rosszabb!(ha mond csak hülyeséget)
    kb.60 éve sugárzunk mert azóta is folyamatosan valahol robbantunk egy kis atomot.Vagy a döglött fűtőelemet az óceánba dobjuk.Plusz 1,2 atom meghajtású tengeralattjáró elsüllyed.Néha szivárognak az atomerőművek.Csernobillal egy időben pl.Németországban de erre nem igazán emlékeznek mert a az első miatt aggódtunk!Így azzal a étkezéssel nincs nagy baj.Amúgy is naponta szemetet veszünk a boltokban amitől vagy amire gyógyszereket kell szednünk!A levegőnk ha még van,elég retkes finoman kifejezve.Kimész az erdőbe és megöl a tiszta levegő meg,hogy nem fáj a fejed a szmogtól.Kényelmesek és lusták vagyunk minden egyesnap kiakarjuk nyírni saját magunkat,minden cselekedetünkkel.Nyugalom a hosszú élet ritka!

  68. 80: Oké, emelem a tétet. Kusztam hóban 4 kilométer, miközben lőttek a fejem felett. Három hónapon át szimuláltam idegosztályon, hogy nem vagyok beszámítható. Most te jössz! 😀

  69. 76. engedtessék meg ennyi idealizmus, meg szakmabeliként némi együttérzés velük.
    máskülönben.. sajnos én meg épp a napi 100 ezer éhenhalót tartom itt (érzelmi?) bukfencnek…

  70. 82. szimulálást olvastam. qrva jó volt.. 🙂

  71. 74:

    Csernobilban az egész erőművet 2000. december 15.-én végleg leállították.

    Addig még működött a másik két, fel nem robbant reaktor.

  72. 81: És még engen cinizmusozott le nrg testvér! Hozzá képest én miniatűr menő vagyok.

  73. Ja és ha tudná milyen szakokon végeztem akkor mit lépne zemberünk Tibor ba 😀

  74. 82. nem rulettezek, bocs 🙂
    mellékesen az manapság az egész világ szar hely, könnyű kifogni egy szaftos helyet…

  75. 78

    Tibor bá, egészen biztos lehetsz abban, hogy 1000, egymás utáni mellkas röntgennel kapott sugár wellness kényeztetés ahhoz képest, ami a reaktor közelébe van 🙂

    A 4-es blokk hűtésével le is álltak. Ellenben sikerült beröffenteniük az egyik üzemzavaros dízelgenerátort, amivel próbálják menteni az 5. 6. reaktort.

  76. 85

    Köszi a kiegészítést, csak annyit tudtam fejből, hogy az ép reaktorok még jó ideig üzemben voltak.

  77. 87. kiváncsivá tettél.. csak nem az „R” épületben 🙂

  78. Kedves szakik! Ez még a tietekénél is jobb magyarázat, és kurvára érthető. Biz isten, baromian nagy a szar és nem látszik a vége.

  79. Közben kongnak a harangok az olaj miatt. Líbia a kocka el van vetve

  80. 93: Így igaz. bejött a „No fly” + minden szükséges lépés a civil lakósság megmentése érdekében. Kurva érdekes időket élünk! 😉

  81. A csernobili katasztrófa első 7 hónapjában odarendelt félmillió(!) felszámoló (és különösen azok a „likvidátorok”, akik az erőmű TETEJÉN teljesítettek szolgálatot 7000 (hétezer) röntgenes sugárzás mellett: ők az un. „biorobotok”) és az 50 japán munkás között van egy „apró” különbség:

    Az az 50 japán valószínűleg TUDJA, hogy mennyire veszélyes dolgot művel.

    Ezért – szerintem – nem hülyék, hanem inkább bátrak, vagy nevezhetjük őket önfeláldozónak is.

    Egyébként a csernobili katasztrófáról is csak 15 évvel később derült ki, hogy nagy esélye volt egy második robbanásnak is, amely – ha bekövetkezett volna – eltörölte volna a Föld színéről a 320 km-rel odébb lévő Minszk városát, és szinte egész Európát lakhatatlanná tette volna.

    Az erről készült film címe: „A csernobili csata igaz története” – keress rá a neten, több helyen is fent van az egész film.

  82. 94:A légió megszállja a kutakat.Exportáljuk a demokráciát!

    95:Reaktor ha egy dózist már megkaptál akkor mindegy de van családod teszed a dolgod.A jodtabi meg kb.4 óráig felez utána a hajad kicsit hullani kezd,a műanyag ruha egy ideig szintén,de a vége u.a.Nézőpont kérdése természetesen mentik ami menthető Japán kb.Történelem sajna 🙁

  83. 95: Nem keresek rá a Neten, de a fele távolságban lévő KIEV városát sem törölte volna le a Föld felszínéről semmi. Ez egy hatalmas kacsa, mert a Net már csak ilyen. Az egész Európa pedig már nevetséges. —- „nem hülyék, ikább bátra.” Vitatkozzunk. Szerinteme nem bátrak, hanem hülyék. És én tudom, hogy miről beszélek, mert ismertem olyan „bátor” srácot, aki ott hagyta a fogát 56-ban semmiért, és én még mindig élek 56 évvel később is. Az önfeláldozás ebben a kibaszott önző világban pedig minden idők legnagyobb hülyesége. Tudod, én is voltam cserkész, és engem is megetettek ezekkel a maszlagokkal, de viszonylag gyorsan megszabadultam tőle, mert a szememnek jobban hittem, mint a fülemenek. Probáld ki!

    96: A káliumjódid tablettát felejtsd el, mert sugárzás ellen semmit se ér. Lásd a holnapi posztot.

  84. 95

    Talán Csernobil estén ez a „nagy esélye volt egy második robbanásnak” teszi mégis érthetővé, hogy miért nem adják fel a Fukushimai erőműnél sem.
    Ma már az internet korszakában felgyorsult az információáramlás, és nem kell 15 évet várnunk arra, hogy megtudjuk mi történt a reaktorral valójában (mert valjuk be, még a szakemberek is csak találgatnak)
    Lehet, hogy a katasztrófa méreteihez képest „viccesnek” tűnik egy dízel generátor újraindítása, de az is lehet, hogy ezzel sikerül egy még nagyobb bajt elhárítani.

    Nem vagyok szakember a témában, de úgy látom, hogy Csernobil és Fukushima között elég sok a különbség. Csernobil esetén nem esett ki az egész hűtőrendszer, ellenben a grafitos technológia jól éghetővé tette a felrobbant reaktort, aminek a rádioaktív füstje minket is beterített. Ergo lehet, hogy mi már több sugarat kaptunk életünk során, mint a japánok eddig. Ezenkívül egyértelmű volt az emberi mulasztás.

    A japán erőmű esetén úgy gondolom, hogy 1-2 hónap múlva már mondjuk úgy „korrekt” információkhoz lehet jutni.

    Kösz a tippet a filmmel, még nem láttam.

  85. 97

    Tibor bá, tudod mi a nevetséges? Az amit a németek csinálnak az atomerőműveikkel. Na az nevetséges.

    Ha az a sok „hülye” nem lett volna ott Csernobilban (is) akik megépülték a védőburkot, akkor a reaktor nem üzemelhetett volna tovább, és a mai napig a nyugati hajónkat, keleti, rádioaktív szél működtetné.
    Tudod az őrült és zseni embereket mindig csak egy hajszál választja el.
    Talán így van ez most is az erőműben dolgozokkal.

  86. 97: Tibor bá, örülök, hogy élsz, de megértem azt is, aki akkor otthagyta a fogát.

    Persze, nem mindegy, hogy valaki valódi bátorságból, vagy ostoba hősködésből kifolyólag hagyta/hagyja ott a fogát.

    Vannak pozitív tapasztalataim „ebben a kibaszott, önző világban”, de abban is biztos vagyok, megérné, ha önzőbb lennék.

    Bár lehet, akkor kevesebb pozitív tapasztalatom lenne…

  87. 80:
    76-ban Tibor Ba pontosan fogalmazott!
    95: Hetezr rontgen soknak tunik nekem. Pontos ez az adat?

  88. 102: A 7000 Röntgen nem pontatlan adat, hanem ROSSZ. Röntgennel RÉGEN a sugár dózist mérték, amit egy ember összeszedhet (kérdés mennyi idő alatt). Persze 7000 Röntgent össze lehet szedni, de az azonnali halált jelent. A LD50 kb. 400 Röntgen. Gépembernek ezt kellett volna írni: A likvidátorok némelyike 7000 Röntgen sugárdózist kapott xxx óra alatt.

  89. 97 „A káliumjódid tablettát felejtsd el, mert sugárzás ellen semmit se ér. Lásd a holnapi posztot.”
    Ez a poszt záró sora:

    „Különben a kedvenc kiszerelés 130 mg-os káliumjodid formát vesz fel. Ez egy felnőtt napi adagja. Gyermekeknek naponta fél pirulát adnak.”

    Tibor bá, bocsáss meg de nem értem. Mikor adják ezt az adagot, mennyi ideig, és miért nem ér akkor végülis semmit, ha mondjuk 8 napig (sugárzás esetén) 4 óránként szedi az ember?

  90. 103: Ezeket az adatokat ismerem, finoman kozmetizáltak. csernobilben 60.000.000 Curie radioaktív anyag került a levegőbe, és a francia szakemberek becslése szerint kábé ennyi FOG MAJD most is bekerülni a levegőbe. Vagyis a két baleset kábé azonosan káros az emberiségre, de ezt finoman elmismásolják. Ilyen bűvészkedés a földrengés erejének a 9-re emelése, amit állanbdóan kihangsúlyoznak. „Csak” 8,9 volt, de a 9 jobban hangzik és persze állandóan bernyomják, holott a sugárzáshoz semmi köze. De így működik a szakma. Itt is van két szakmabeli hozzászóló, akik kurvára védik a mundért. Védik a technikusokat, védik a tervezést, stb. Majd mindjárt beírom a „japán (felelőtlen) gyakorlatot”.

    105: A jódtablettával csak azt éred el, hogy az élelmiszerrel beléd jutott radioaktív jódot „felhígítod” tehát csak tört része jut el a pajzsmirigyhez. De az élelmiszerbe csak hetek-hónapok molva jut be, az elszennyezett termőföldből, és ezt, az ott termelt növényt vagy származékát meg kell enned. A pillanatnyi sugárzást, sugár fertőzést nem semlegesíti.

  91. „Tény, hogy földrengés és szökőár gerjeszthető nukleáris robbantással
    és egyéb speciális fegyverekkel, lásd: Természeti hadviselés. Még (viszonylag) kis teljesítményű impulzusok is elmozdíthatják a tektonikus lemezeket, ami földrengést és szökőárt okozhat. A fukushimai atomerőműben krízishelyzet van”

    „A Fukushima-I atomerőműben gyorsan történnek az események, és sajnos egyelőre csak egyre rosszabbra fordul a helyzet. A hűtés teljes helyreállításért folyó erőfeszítések eredménytelennek bizonyultak, újabb robbanások és tűzesetek történtek, a probléma pedig immár a földrengés idején nem üzemelő 4-5-6-os reaktorokat is érinti. Igen nagy a valószínűsége, hogy legalább egy reaktor (a 4-es) esetében érintkezhet nukleáris anyag a környezettel. A híradások továbbra is zavarosak, ellentmondásosak, hiányosak, egyre nehezebb pontos képet kapni az egyes reaktorok állapotáról. ” Perger András 2011. 03. 16.

    „..és egy nukleáris robbanás örökre elfedhet egy esetleg szándékos műveletre utaló minden bizonyítékot…”

    http://surl.hu/3ih2A1

  92. A Discovery-s filmben azt nyilatkozta egy szakértő ill. Gorbacsov, hogy volt esély egy második robbanásra, ami 3-5 megatonnás atombomba erejével lett volna egyenlő, az összes cuccot szétterítette volna óriási területen, ami egész Európában armageddont okozott volna.

    Japánban sokkal több cucc van a helyszínen..

    Az atomenergia pártiak egyrészt elbagatelizálják Csernobilt (hivatalosan párszáz halottat ismernek el a mai napig – pedig valójában több százezren is meghalhattak rákban egész európában a mai napig)
    Másrészt dogma, hogy Csernobilnál nagyobb baleset nem következhet be. Pedig dehogyisnem..

  93. Az 50 hős japán technikussal kapcsolatban belinkelem a 2004-ben írt posztomat az utolsó japán balesettel kapcsolatban. Íme – ne feledd, 2004 – TOKAIMURA (JAPÁN) – 1999 szeptember 30. Reggel, közvetlenül a munka felvétele után, három munkás 2,4 kg uránium helyett körülbelül 16 kg-ot helyez egy keverőkádba fűtőanyag előkészítés során. Pillanatok alatt létrejön a kritikus tömeg, vagyis az a mennyiség, ami fenntart egy -esetünkben nem kívánatos- nukleáris reakciót. Két munkás 8 Sievert besugárzást kap, akik később meghaltak, egy pedig 3 Sievert. A reakció megállíthatatlan. Összességében 57 személy kap jelentős mennyiségű radioaktív sugarat. 300.000 ember napokig nem hagyhatja el otthonát. 160.000 embert evakuálnak. Japán a területén állomásozó amerikai parancsnoksághoz fordul segítségért, majd néhány európai kormányhoz. A válasz minden esetben az, hogy ilyen balesetre nincsenek felkészülve. Egyedül az oroszok hajlandók szakértők küldésére. A kritikus állapot három napon keresztül bizonyul megállíthatatlannak, ami alatt az üzemen kívül 4,5 mS/h neutronsugárzást mérnek (ami a folyamatos dezintegráció következménye). Ez az érték 20.000-szerese a normálisnak. A mentés folyamáén megismétlődik a csernobili gyakorlat, háromfős munkáscsoportok egymás után rohannak be a helyszínre és iparkodnak 3 perc alatt annyi hasznosat tevékenykedni, amennyit lehet. Végül sietve a helyszínre juttatott 400 kg bórral sikerül a folyamatot megfékezni. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy az ember feltegyen néhány kérdést: -Dúsított urániumot miért manuálisan „öntenek” egy tartályba egy olyan országban, ahol a gyártásfolyamatok nagy része robotizálva van?-Miért nincs lehetetlenné téve a túladagolás? -Miért nincs felszerelve automatikus riasztó berendezés egy uránfeldolgozó üzemben?
    AMIRE CSAK KEVESEN GONDOLNAK A reaktorpártiak (nyugodtan mondhatnánk azt is, hogy reaktormegszállottak) vagy nem tisztességesek, vagy a reaktorokkal kapcsolatban egyszerűen csak tudatlanok. A tényleges problémát ugyanis az adja, amit a kollektív emberi bölcsesség egyetlen közmondás jellemezhetné: „Addig jár a korsó a kútra, amíg össze nem törik”. Az ugyanis normális, ha egy ember bizonyos cél érdekében felvállal egy adott rizikót. Erre az életben számtalan példa van. El lehetne fogadni egy atomreaktor felépítését, és üzemeltetését mondjuk 10 éves időtartamra, mint kényszer¬megoldást, mert tegyük fel, nagy az energia igény, és egy hatalmas vízi erőmű befejezéséhez kell még tíz év. Ebben az esetben ezt a kockázatot fel lehetne vállalni. Csakhogy itt nem erről van szó. Az emberiség vélhetően egyre több atomerőművet fog építeni, és folyamatosan át fog állni erre az energiaforrásra. Meddig? Ki tudja, talán sok ezer évre. Egyszerűen nem akarjuk megúszni a dolgot, addig játszunk a tűzzel, amíg meg nem égeti a kezünket. Előbb vagy utóbb óriási katasztrófa fog bekövetkezni. Az emberiség addig akar járni a kútra, amíg el nem törik a reaktor korsónk. A kétkedők pedig azt a választ kapják, hogy előbb vagy utóbb ki fogunk találni egy sokkal biztonságosabb technológiát. Ez természetesen mindenre mondható, de mi a biztosíték? Különben is a „sokkal biztonságosabb” technológia is csak „sokkal”, de nem „végtelenül” biztonságosabb, azaz a korsónak egy kicsit tovább kell járnia a kútra. Természetesen olyan tényezők is vannak, amelyek nem technológiafüggők. Például földrengés. Természetesen senki nem tudja garantálni, hogy egy adott atomreaktor alatt soha az életben nem fog fellépni egy olyan földrengés, ami reaktor katasztrófához vezet. Azt se garantálhatja senki, hogy egy adott atomreaktorra nem zuhanhat rá egy repülőgép. Ezekre az esetekre használják a jogászok a „vis maior” kifejezést. Ugyanis a romai időktől kezdve a kollektív emberi tapasztalat azt mondja, hogy „létezik előre nem látott elháríthatatlan akadály, amely meggátolhatja valamilyen felvállalt kötelezettség tejesítését.” Vis maiorok pedig vannak. Az emberiség korsója egyre járja a kúthoz vezető utat.

  94. 108: Az utca emberének oly csekély az ismerete a nukleáris témával kapcsolatban, mit csekély, egyenesen nulla. Pedig több mint 60 éve éljük az „atom korszakot”, hogy bármilyen zöldséget lehet felrakni a Netre minden rizikó nélkül. Én magam is már megírtam és mások is újra és újra megírták, TEHÁT KÉRETIK ILYEN HÜLYESÉGET NEM BELINKELNI, VAGY BEÍRNI! Atomerőműben nukleáris robbanás semmi körülmények között nem következhet be! Még akkor se ha maga Gorbacsov állítja. A 4 Megatonnás robbanás 200 darab hirosimai atombombának felelene meg.

  95. Én olszával értek egyet! Nem kell persze szuperhősöknek tartani az erőmű dolgozóit, de simán lehet, hogy a saját életüket fogják áldozni azért, hogy minél kevesebb sugárzó cucc kerüljön a levegőbe, és ezáltal például hozzánk! Ugyanis megtehetnék, hogy a saját életüket féltve elmennek és hagyják pusztulni az erőművet!
    Az atomerőműből az egész japán profitált(olcsó energia), főleg az építők (kormány és a gazdasági társaság), ennek ellenére a balhét(sugárzás) a most ott dolgozók viszik el!
    „A japánok gondatlanok voltak. arra játszottak, hogy 5 méternél magasabb cunami nem lesz, mert 150 éve nem volt. Lett!”
    A különleges természeti katasztrófákra nemigazán lehet készülni! Mint ahogy mi sem építünk földrengésálló házakat, főleg nem nagy 7-8-9 földrengés ellen! Mint ahogy nem tudok készülni az ellen, sem hogy fejemre pottyanjon egy meteorit!!! -pedig elvileg lehetséges!!! Most akkor gondatlan vagyok? vagyunk?
    Az viszont igaz, hogy egy földrengéses helyen, ahol még cunami is lehet, nagy körültekintéssel kell építkezni. De hányszorosan kell túlbiztosítani? hányszorosan biztosítsam túl az életem, hogy ne érjen baj?

  96. Mondjuk törésvonalra nem teszek egy bazi nagy atomreaktort, semmilyet se!Ekkor jó közelítéssel megoldottam a biztonsági kérdések egy részét, de nyugi a reaktorokkal kapcsolatban van még bőven.

  97. 111: van egy kis probléma a gondolatmeneteddel és főleg a japán kormányéval.

    Hangsúlyozzák, hogy az erőmű a földrengést kibírta, a cunami vitte el a hűtéshez szükséges áramellátást.

    Azonban amikor a földrengés megtörtént, itt és világszerte is hallottuk a hírekben, hogy az előrejelzés szerint néhány órán belül max 10 méteres hullámmal éri el a szökőár a japán partokat.
    Az érdekes az, hogy mit tett ekkor a japán kormány, katasztrófavédelem és bárki illetékes a biztosan tudott , max. 10 méteres szökőár következményeinek kivédésére. Mit tett a tengerparti atomerőművet üzemeltető cég abban a néhány órában. Hogyan készült fel a várható károk kivédésére, amikor már tudta, hogy 10 méteres hullám jön, nem 5 méteres, amire az erőművet tervezték. Gondolom, ennyi idő alatt lehetett volna elég üzemanyagot juttatni az erőműve a dízelgenerátorokhoz, hiszen a hírek szerint ennek ifogyásával kezdődött a baj. Sőt, az akkumlátorok is vagy 8 óra hosszatt működtették a generátorokat, ez se volt elég egy kis dízelutánpótlás megszervezéséhez, ha az utak járhatatlanok, akkor helikopterrel???

    És miért van talán több tízezer halott, a katasztrófavédelemnek nincs térképe és szimulációs programja, ami bejelöli a térképen, hogy a tíz méteres hullámok mekkkora területet öntenek el? Nem próbálták evakuálni a lakosságot erről a területről???

  98. Nem atomrobbanásról volt szó Tibor bá, legalább nézzd meg az adott videót…

    A tűzoltók kezdetben vízzel locsolták az égő erőmőművet. Ez a víz leszivárgott, később az égő magma elkezdte kiolvasztani a betont, fennált a veszély, hogy ha átégeti, és érintkezik a vízzel, akkor felrobban az egész. Nem atomrobbanás, de szétszórta volna a 150 tonna cuccot. Az abból kiáramló anyag lett volna egyenártékű egy atombomba szennyezésével.

  99. A cunami 20 perc alatt ért oda..

    Más kérdés, hogy nevetséges, hogy a 8 óra alatt lemerült akkumulátorokat nem tudták időben pótolni..

    Mintahogy az is, hogy jelenleg Észak-Japánban éhenhalnak, ill. megfagynak az öregek, idősek. Napi 2 gombóc rízs a fejadag, míg Tokióban tele vannak a boltik.

  100. 113: Nem nézetem pontosan utánna az időpontoknak, de a földrengés gyakorlatilag a japán partoknál volt. Szerintem semmire nem volt idejük.
    http://bit.ly/f3q2Cm

  101. 115: A cunami 55 perccel később érkezett. Az utak megrongálódtak, nem tudnak szállítani.

    114: Nem tudok minden v ideót végígnézni, amiket belinkeltek. De 3-5 Megatonnás robbanás kizárólag termonukleáris lehet. Ez 3-5.000.000.000 kg TNT.

    111: Nem fogadom el. Én olyan házat építettem, ami kibirja a 10-es földrengést is. Persze több beton, több betonvas, sokkal több pénz. És az érdekes, hogy mindenki hülyének tartott. Na ez a baj!!!

  102. 115: ennek most néztem utána, valóban, nem órák teltek el a földrengés és a cunami között.

    De a szervezetlenség a mentésben megdöbbentő, itt egy magyarázat:

    http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/703325

    „Politikai helyzetével és szokásaival is küzd Japán”

    http://vilagnaplo.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=157331&bejcim=Japan_sebezhetosege&todo=/

    „Japán sebezhetősége
    Sem a kormány, sem a bürokrácia nem ura a helyzetnek. „

  103. Ma délutám visszaáll az áramellátás az egyik reaktornál. Gondolom a többi rövidesen követi, ezzel a „meltdown” veszélye jelentősen csökken.

    http://www.bloomberg.com/news/2011-03-18/workers-to-resume-water-dousing-as-meltdown-risk-eases-at-fukushima-plant.html

    Röviden mindem respect Tibor bá-é a honlapért meg a kitartó ismereterjesztésért, de azért Ne mindig a legrosszabb esett cenárió bekövetkezésétől tartsunk.

    Ez nagyon jó megfigyelhető volt az Mexikói olajkatasztrófa kitárgyalásánál is.
    Ott se a legrosszabb jött be ( metán robbanás stb.)

    OK, hogy sok negatív tény van, de ne pánikoljunk már be annyira és ne MINDIG a legrosszabb bekövetkeztét várjuk.

    Persze ezzel a felfogással nehéz lesz csalódni, de eléggé komor lehet tőle ez ember közérzete és a túlélésre kevesebb energia jut.

  104. 119: Többször kijelentettem, hogy mi nem leszünk semmilyen veszélyben, mert a rendelkezésemre álló adatokból ez számomra világos volt. Viszont az áramellátától nem lehet csodát várni, mert a védő burkolatok (épület) felrepedtek. Az elhasznált fűtőelemek „pihentető” tárolását ellátó 40 x 40 láb méretű „úszómedencék” nyitottak, tehát a radioaktív anyag szabadon áramlik a levegőbe. És ugye ezek ember által nem megközelíthetőek. Az áram nem fog azon változtatni, hogy a víz utánpótlás egy fusi eljárás, mert helikopetrekről célozzák meg a tároló medencéket (4 közül 1 találat) vagy nagy távolságból vízágyukkal célozgatnak.

  105. 120. Azt egy szóval se mondtam, hogy mi veszélyben lennénk. Még az USA keleti part (Kalifornia környéke) se kap sokat belőle, mert felhígul odáig.

    Fusi eljárás a jelenlegi hütési eljárás, de ha a hütőrendszer csak az áramhiány akdályozza, akkor az áram sokat segíthet. És akkor a találati arány felkúszik 100 %-ra. Az esetleges medence sérüléseket meg meg lehet javítani.

    121. Biztos vagy benne, hogy midegyik reaktor leolvadt?

  106. 121: Gedeon, Te látom szereted az összeesküvés elméleteket (én is hihetőnek tartok sokat, de nem mind), akkor csak neked :-):

    Most pénteken a tőzsdéken „triple witching” van, azaz sok határidő és opciós ügylet most fut ki. Vagy átkötik őket (rolling) vagy relizálják a pozin a nyereséget/veszteséget.
    Saját megfigyelésem, hogy általában egy nagy egyirányú mozgást a kifutás előtt vagy annak napján egy ellenirányú követ.

    Na most ez a korrekció már két nappal ezelőtt is megkezdődőtt, de az EU-s enegia biztos hülye, utólag kiderült alaptalan kijeltése bepánikoltatt a piacot.

    Aztán ma „véletlenül” a kovetkező hírek jöttek ki pl. a Bloombergen:
    1.) Japán, áramellátás helyreállítása
    2.) G7 jen gyengítő intervenció bejelentése. Tudni kell, mivel Japán nagy exportőr orzág nem minegy nekik a jen árfolyama, különösen az USDJPY. A japán bíztosítók repatriálásról beszéltek, ami majd a felmerülő kártérítésekre kell. A japánok persze cáfolták elvileg elég hihető indokkal. Persze a spekuláció si rájátszott a hírre. Az USDJPY ugrott is 3 %-ot, ami szép mozgás az USDJPY-nél.
    3.) Líbiai repülési tilalom bejelentsée. Nehéz szülés volt, remélhetőleg nem későn.

    No mi ebből a lényeg:
    A média manipilációjár figyelembe kell venni, mert sokszor el vannak túlozva a dolgok, pl. üzleti érdekek által.

    http://www.bloomberg.com/news/2011-03-18/g-7-intervenes-to-weaken-yen-as-surging-currency-threathens-quake-recovery.html

    http://www.bloomberg.com/news/2011-03-18/un-security-council-approves-military-action-against-qaddafi-no-fly-zone.html

  107. 122: A medence fő sérülése, hogy nincs felette tető. 🙂 Ha túlhevűl a félig megolvadt fütőelem, vagy felforr a víz akkor egyből megy a radioaktív gőz ki a szabadba.

  108. 123: én is érzékelem, hogy világszerte működik már a cenzúra, illetve a pozitív kép festése.
    A líbiai repülési tilalom nem hiányzott, mert Kadhafi ezzel automatikusan a Nyugat ellenségévé vált és azzal üthet a nyugaton, ha elzárja, lerombolja az olajexportot.
    Viktorra kellett volna hallgatni, aki óvatosságra intett.

  109. 122: OK, akkor mi van akkor , ha a hűtőszivattyúk beindulnak és a víz hűtése folyamatos.
    Akkor gondolom a víz párolgása és ezáltal a radioaktív szennyeződés légtérbe jutása drasztikusan lecsökken.

  110. 123: No ez nem egészen így van. A Líbiai olajexport gyakorlatilag leállt több okból:
    1.) nyugati bankok nem hitelezik a szállítókat, nem lehet ki- és beutalni líbiai számlákra.
    2.) Az líbiai olajkitermelés főleg külföldi cégek végezték, akik gyakorlatilag leállították a termelés. A személyzetet vagy evakuálták vagy elmenekült.
    3.) infrastruktúra akadozik, mert nem tudom milyen megfontolásból, főleg külföldi munkaerő müködtette azokat, azok meg elmenekültek.

    Líbia a világ export (kitermelés?) kb. 3%-át adja, ezt elvileg a szaudiak pótólják, náluk még van tartalék kapacitás.

    A keleti országrészre koncentrálódik az olajkitermelés nagy része (ami még felkelőké), ha a légtér lezárás gyors lesz, akkor az olajinfrastruktúra negy része sértetlen lehet.

  111. 128:
    nézzük a nyugat (EU, tehát sajnos mi is) szempontjából: a CÉL az olajellátás fenntartása. A világexport kb. 3%-a ma nem pótolható, főleg a bahreini harcok eszkalálódását is figyelembe véve, tehát minden cseppje kincs.

    Az EU akcióinak arra kell irányulni, hogy semelyik fél ne legyen érdekelt az olajlétesjtmények támadásával büntetni a „Nyugatot”.
    A felkelők ebben nem érdekeltek, mert ők a „demokrata”, „Nyugatbarát” jófiúk.
    Kadhafi, amjg a nyugat nem avatkozott be, nem volt érdekelt az olajcuccot támadni, mert hatalma teljes helyreállítása után számjthatott volna az olajjövedelemre és hogy az olajért cserébe a Nyugat mégis megtűri őt.
    így, hogy ellenséget csináltunk belőle, már indokolt lehet az olajszerkók támadásával nyomást gyakorolnia a Nyugatra, vagy ha látja, hogy bukik, magával viszi a sírba az olajkitermelést is…
    Bravó, NATO-stratégák!

  112. 129.Nem nagyon hiszek én ebben. Kadhafi a légierő nélkül fogatlan oroszlán. A hírek szerint megindult Egyiptomból a fegyvetszállítás a felkelőknek, a felkelők erőre kaphatnak.

    Kadhafi a légtérzár megszavazása után azonnali tűzszünetet hirdetet.

    ” A líbiai kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Az indoklás szerint mindent megtesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának betartásáért és a civilek védelméért. (BBC)”

    http://index.hu/kulfold/2011/02/18/lazongas_az_arab_vilagban/?p=0

    ” A líbiai hatóságok váratlanul megtalálták a New York Times kedden eltűnt négy újságíróját. Mint kiderült, csak a börtönökben kellett volna szétnézniük, mert ők vették őrizetbe az újságírókat. Most azt ígérték, hogy még pénteken szabadon bocsátják őket.”

    Hogy egyszerre milyen készségesek lettek…

  113. 126: Ha van víz akkor hurrá! Folytatni kell a hütést néhány ezer évig. 😀

    130: Az ilyen állatok, mind gaddafi kizárólag az ERŐT ismeri. A szép, kedves beszéden röhög. És milyen érdekes. Ha olajról van szó, a Nyugat se lacapacázik. Bezzteg Iránt márf 5 éve fenyegetik.

  114. 131: A jelenlegi helyzetben inkább ezt, mind a radioaktív párolgást.

  115. 131: Líbia könnyű eset. mert légierővel elintézhető. Nyugat villámháborúban és légierőben jó.
    A felkelők majd megoldják szárazföldön.

    Ha Iránban hasonló lenne a helyzet ( a szárazföldi tartós piszkos munkáz elvégzik helyettük), akkor ott is megcsinálnák ezt.
    Mondjuk a megszülető atombomba bekavarhat ebben a stratégiába.

  116. Tibor bá, ez egy gyönyörű mondatod:
    „c) Persze, siratod a mundért viselők korai halálát. Miért nem akkor siratod, amikor zsebrevágják az átlagfizetés sokszorosát?”
    – milyen érdekes, ha ellentmondok neked, akkor azonnal valamilyen mundért viselek, most éppen az atomerőműben dolgozókét, ha politikai véleményem különbözik, akkor az ellentáborét és így tovább. Módfelett érdekes ez. Az meg, hogy „zsebrevágják az átlagfizetés sokszorosát” -ami persze nem igaz, – a magyar irigység tipikus példája. Igaz, hogy ezek az emberek különlegesen nehéz munkakörülmények között állítják elő az általad felhasznált villamos energia 41%-át, harmadannyi áron a többihez képest, de ez mit sem számít. Ami számít: többet kapnak mint mások, szolidárisak japán bajban lévő munkatársaikkal és nem állítanak fel „katedrákat az abszolút igazság kimondására”, nem szítják a nukleáris elriasztás tűzét, mert lehet itt fanyalogni, meg hőzöngeni, azért a villany hiánya máris meglátszik Japánon és még mennyire meglátszana Európán, a most „hősiesen Líbia ellen hadbaszálló” Franciaországon és Nagy Britannián! Akkor ne félj, kussolna mindenki, persze legföljebb némi „zöld energiával” langyosíthatná a mosdóvizét. Szumma szummarum: kiábrándító magyar szokás, azonnal okosabbnak mutatkozni a partvonalról és bekiabálni a pályára a játékosnak meg a bírónak, meg kioktatni a világot … innen! Ez az ország tele van ilyen nagyokosokkal, mégis, érdekes, lassan a béka segge alá két méterrel navigálja magát ez a sok ész! Nem kellene talán egymást meghallgatni? Érvekkel meggyőzni, de azét is értékelni? Nem. Ez már látható, nem változik semmi, marad a nihil, az irigység és a gyűlölet és hangulatkeltés. Megérdemeljük a sorsunkat.

  117. 134. Olsza: Kurt Vonnegut írt több könyvet korunk technokrata világnézetének kifigurázásáról, amikor a mérnököket nemcsak dícsérni volt illendő, hogy megteremtették „csodálatos” felfedezéseikkel a pórnép kényelmét, hanem lényegében mérnök-vallás lett a kultúra.
    Nagyon szimpatikusak voltak írásaid, de most nem értek veled egyet. Hallottam már olyan érvelést, amikor az atomhulladék végleges elraktározásáért a zöldeket szidták, mert miattuk kell „fű alatt” szállítani a végső helyre, mert folyton a vonatok elé fekszenek. Most olyan magyarázatot olvashattam tőled, ahol azért érdemeljük meg a sorsunkat, mert olyan katasztrófa történt, amibe nem volt beleszólásunk. Hiszen csak a mi energiaéhségünket elégítik ki az „olcsó” atomenergiával a „hős” mérnökök. Még mindig az az érv, hogy nincs más megoldás. A jelenlegi rendszerre ez igaz is.
    A mérnököknek – hagyományosan – azt tanítják, hogy az igények kielégítésére kell méretezni egy energiatermelő rendszert. Ez az elv, nap és szél energia esetén természetesen nem tartható. Azért mert a forrásoldal nem tervezhető és nem vezérelhető. Tehát az ilyen energiaforrások nem alkalmasak a fogyasztói igények kielégítésére. A megújuló energiaforrások használatakor meg kell elégednünk azzal, amit épp a természet nyújt. Hol van, hol nincs. Az igények kielégítéséről itt szó sincs. Az atomenergia fő veszélye pedig éppen az, hogy kiválóan alkalmas egy hatalmas, pazarló gazdaság energiával való ellátására. Sőt, egyik alapelve a jelenlegi gazdasági működés fő hajtóereje: a növekedés. Egy nukleáris energia rendszer elképesztő mennyiségű energiát képes előállítani, ha elérheti kifejlett formáját. Mostani alakja csak embrionális szintnek tekinthető ahhoz viszonyítva, amire elméletileg képes lehet.
    Ezért alapból összehasonlítani a megújuló erőforrásokat az atomenergiával hiba, de nem is célszerű. A Paksi Atomerőműre fordított összegből van alternatíva sok helyi energiaforrás kiépítésére, munkahelyteremtésre… Komoly programok vannak megírva erre, de ezeket rendre félresöpri, elutasítja a kormányzat. (Ráadásul a geotermikus energiáról még nem is szóltunk.)

  118. Kedves IQ-bajnokok, mSv-tudorok!
    Tényleg lenyűgöz, amit az atomfizikáról, atomtechnológiáról Tibor bá honlapján, posztról-posztra bemutattok. Sokat tanultam Tőletek, amit igaz szívből köszönök. Ma temetésen voltam, egy elhunyt kolléganőmet temettük – verset írtam tiszteletére, amit felolvastam – most jó érzés tölt el, mert méltó módon (hozzá és hozzám) búcsúztam Tőle. Felettünk a légtérben vadászgépek zúgtak – bizonyára a kecskeméti pilóták gyakoroltak, hiszen nem kizárt, hogy magyar pilóták is bevetésen vesznek részt Líbiában. Vagyis amikor én azt olvastam a versemből: „Miféle tavasz ez – vészjelekkel terhes: Isten előbb végez, minthogy Ember tervez!”, alig lehetett hallani a hangom, mert a román határ miatt itt vettek éles kanyart Békéscsaba felett a gyakorlatozó Gripenek. Nos: nem kizárt, hogy rövid időn belül a feje tetejére áll itt is minden, és ez a kis beszélgető csapat is szétszéled. Engem nem kifejezetten kedveltetek, hamar rájöttem, de bele is nyugodtam. Időnként úgy is gondoltam, hogy többé nem írok egy sort sem. Biztosan ismeritek az „Úton” c. filmet, vagy magát a könyvet. Valaki remélhetőleg megmarad közülünk és bandukol azon az úton. Szeretném, ha egyszer-egyszer eszébe jutnék. Miért is? Aki látta a Majmok bolygója c. filmet, annak világos, mire gondolok: beszélhettek itt akadémiai szinten földrengésről, cunamiról, atomreaktor leolvadásáról – de nem mindegy, hogy mindez mitől következett be (a Majmok bolygójában is a film vége felé jött rá a főszereplő, hogy mi történt a Földdel). Engedjétek meg, hogy még egyszer, talán most tényleg utoljára felhívjam a figyelmeteket: a Japánt ért földrengés mesterséges eredetének valószínűsége jelentős. Jó szívvel ajánlom az alábbi linket – ma kaptam, és állítom, hogy az egyik leghitelesebb hazai hozzáértő küldte meg nekem személyesen:
    http://www.bariumblues.com/telegeodynamics.htm
    Persze nem kizárt, hogy az elhúzódó béke során időnként még jelentkezem, és ha a soraim tejjel íródnának, mint Lenin börtönből írt levelein (vagyis számotokra láthatatlan marad), azért engedjétek meg, hogy saját lelki egészségem érdekében kitegyem a véleményem a Tieitek közé.
    Mély tisztelettel, bízva valami isteni irgalomban: Csorba Tibor – Statikus

  119. 135.-re. Kedves Gloucester! Amit írsz, amit gondolsz, lényegében egyet lehet érteni vele. Igen, tudom. A „jelenlegi rendszerre” nincs is megoldás. A baj az, hogy az ember képtelen (ma már) a jelenlegi rendszeren változtatni! És ebben talán a legnagyobb szerepe van a széthúzásnak, az irigységnek. Akkor pedig nem tehetünk mást, „kezeljük a helyzetet”, amíg lehet.
    „A Paksi Atomerőműre fordított összegből van alternatíva sok helyi energiaforrás kiépítésére, munkahelyteremtésre… Komoly programok vannak megírva erre, de ezeket rendre félresöpri, elutasítja a kormányzat.”- ez igaz lehet(ne), de nem „ebben a rendszerben”! Az ember ma nem hajlandó önszántából lemondani szinte semmiről, ami a kényelmét szolgálja. (lásd irigység, növekedni vágyás, de a ma működő gazdaság/társadalom nem is képes növekedés nélkül élni)

  120. 136.-ra: 🙂 🙂 🙂 Fel a fejjel, társak lesznek az utadon!

    Tibor bá: Hogy a fenében lehet az, hogy képtelenek vagytok megtanulni az emitikonok bevésését? 😀 😀 😀 . valamint a kurva hosszú URL-ek lerövidítését.

  121. 135:Energia rendszerben a fő szabály a csúcsok és a pangó időszakok összeegyeztetése ezt kielégíteni igen csak bonyi lásd:váltakozó teljesítmény képletét(az a fránya cos fi).Alap és időszakos erőművek esete.
    133:A légierő szerepét a legjobban a 3 napos háború bizonyította.Iránon pedig csak a fogást keresik,most a marha meg is fogja adni,mert amilyen lüke neki megy Szaúdnak.Pedig neki az igen érdekes megoldást add földrajzilag.Addig jó míg csak szöveggel hősködik.
    Japán meg nyersanyag nélkül,energia nélkül,csak a felhalmozott valutáiban bízhat.Ami természetesen a valutatőzsdéken egész egyszerűen beomlást fog idézni.Az energia hordozók ára meg avval a lendülettel „kicsit” megugrik.
    128:Szaúd nem tudja pótolni a líbiai kiesést mert nincs miből.Max. a belső fogyasztásának csökkentésével amit elad.De a folyamatos zavargások miatt ez nem biztos,hogy jó döntés egy 25 millás országban.

  122. 134: Nézd, én az ördög ügyvédje vagyok, mert ez a feladatom és így leszek a leghasznosabb a honlap látogatóknak. Eközben nem tehetek mást, miknt megírom azt amit gondolok, amit tudok, amire rájövök. Te viszont indulatból írsz. Az atom mukásokkal vállalsz szolidarítást (mundér becsülete) és ennek érdekében (tudva, vagy tudat alatt) csúsztatsz, ferdítesz, túlzásokba bocsátkozol. Azt sejteted, hogy az irigység beszél belőlem, meg hasonlók. Ez a vádaskodás egy kolosszális tévedés. Csak arra az egyszerű tényre mutattam rá, hogy az a munkahely, ahol bizonyos rizikót fel kell vállalni, többet fizet. Ha valaki felmarja a nagyobb fizetést, akkor nem fogom sajnálni a szar helyzetéért, mert ezt vállalta. Az 50-es években a magyar bányászok háromszor-négyszer kerestek többet, mint a nehézipari munkások, és ötször többet, mint a könnyűipari munkások. Ezt tudomásul vettük, de amikor a bányában ragadt 12 bányász (és az özvegy háromszoros átlagfizetést kapott élete végéig) nem hullattunk krokodil könnyeket, mert ez benne volt a pakliban, és nagyon nem tetszett a párzsargon „a hős bányászok”. Én tehát nem téged támadlak, és nem a japán bányászokat, hanem egy bizonyos „morált” hirdetek. Szerintem egy nagyon egészséges morált. De öntsünk tiszta vizet a pohárba. Az engem nem zavar, ha valaki ellentmond nekem. Az viszont nagyon zavar, ha nincs igaza, vagy szándékos propagandát folytat, vagy térit saját hitére.

  123. 140: szerintem az atomipari nagykutyák voltak felelőtlenek, ők markolnak fel óriási pénzeket japánban is és a beosztott dógozók áldozzák most életüket a társadalomért.
    Populistaként csak azt mondhatom, hogy a nagy hasznok leakasztóit, akik mulasztottak, kellemetlen tényeket tusoltak el, most megláncolva kéne a reaktorba vinni, hogy törlesszenek a társadalomnak. Aki meg egyszerű dolgozóként vállalja a halált, az valóban hős.

  124. 141:A,Választott munkahely :ha zsoldos vagy,golyó sérülés veszélye.Pék megsütőd magad.A reaktorokban dolgozók meg szentül hiszik a biztonsági osztály magas.Következmény elhiszed nem lesz baj.Ha meg bekapod a bajt, nincs értelme tovább csinálni.De teszed a dolgod,mert mented a családod.Magadat már nincs értelme!Lehet nézni hősnek ezt vállalta és kész.Lehet előtte elolvasta mit ír a szamuráj kódex,de szerintem mire tudatosult velük mit is csináltak már mindegy volt.A kávé lefőtt.

  125. No, eddig nem akartam írni ez ügyben, de NOD felemlegette.
    Konkrétan a szamurájtörvényeket.
    Nem mondom azt, hogy japánkutató vagyok. Nem tudok szinte semmit japánról. Viszont rengeteg japán dolgot, filmet, dokut, és irgalmatlan sok anime-t láttam.
    Tudom, ezek mind irgalmatlan csúsztatásokat tartalmaznak. Viszont egyvalamiben tutira biztos vagyok. Mégpedig az, hogy igen, ott léteznek még ki nem mondott törvények. Léteznek olyan szabályok, melyeket nem mondanak ki, mégis mindenki tud.
    Nem áltatomm magam, ott is van bűnözés, ott is vannak politikusok, és minden olyan, ami nálunk is megvan az élet területén, de tényként kezelem, hogy a japánok agyilag kicsit másképp vannak berendezkedve, mint mi.
    A hierarchia, a népért való halálba menet náluk elfogadott dolog. A munkások tudják, mi a dolguk, miért vették fel eddig a fizujukat, és azt is tudják, hogy ha lement a nagy finálé, nevük örökre fenn fog maradni, és a családjuk elismert lesz, tisztelet fogja övezni még az unokájuk unokáját is.

    Ezt le akartam írni.
    Amúgy meg tényleg lököttek, hogy nem húztak gyorsan ki egy „hosszabbítót” és táplálták meg az erőmű hiányos áramellátását. Ezen már én is morfondíroztam, csak nem akartam hülyeséget írni. Ezek szerint nem voltam annyira lökött.

  126. 73.-ra. nrg-nek: a nagynyomású házra ugyan nem, de a hermetikus térben párszor bevertem a fejem a zsilipajtó keretbe! Ezért aztán én – Tibor bá szerint, indulatból írok, tudatlan vagyok, félremagyarázok, (szándékosan) és térítek (a saját hitemre!). Hmmm.

  127. 144: Ha visszamész 100 évet, akkor mindenkiről összegyűjthetsz egy rakás jelzőt, amiket itt-ott ráaggattak. Ez rám is vonatkozik. De nem mindíg írsz idulatból, nem mindig vagy tudatlan 🙂 nem mindig magyarázol dolgokat félre, és nem mindig térítesz. De hébe-hóba ezek mind igazak, és nem csak rád. Vagyis senki se tökéletes (minden ellenkező hireszteléssel szemeben én sem) csak van aki ezt elfogadja, van aki nem. Ebben az érzékenységi vesenyben te és Statikus fej fej mellett álltok. 😀

  128. 145.”senki se tökéletes (minden ellenkező hireszteléssel szemeben én sem)” Mindannyiunkra ráfér időnként egy kis önkritika. Még ha növeli is népszerűséged. (Amit leszarsz.) Pedig amikor 117-ben válaszoltál 114-re, már gondolkodtam, tapintatlanság-e megkérdezni: néha direkt nem akarsz valamit megérteni vagy ez már szenilitás. Válassz! De bízok benne csak az előbbi, mert szükségünk van a fejedre.

  129. 60: Nem, de mindenképpen meg akarok tanulni egyszer oroszul. Persze lehet, hogy a következő 20-30 évben nem ez lesz a legfontosabb.

  130. 136. Függetlenül attól, hogy linkjeidre a szemöldökünket húzzuk össze vagy a szánk szélét széjjel, kérlek maradj „érzékeny” seggeden, hogy ne kelljen nélkülöznünk „érzékeny” verseid, „érzékeny” egyéniséged. Gyászos godolataidtól — dolguk végeztével — végy „érzékeny” búcsút.

  131. 146: Csont! ti megtehetitek azt, hogy hébe-hoba bekukkantotok, mi újság van? de nekem minden egyes hozzászólást el kell olasvnom és minden videót meg kell(ene) néznem. Némelyik több mint egy óra hosszú. Termézetesen sietek és a felesleges dolgokat nem olvasom el. Most te finoman lehülyéztél, kénytelen voltam utánanézni a dolognak (ez is egy negyed óra). Párfogoltad ezt írta:

    „A Discovery-s filmben azt nyilatkozta egy szakértő ill. Gorbacsov, hogy volt esély egy második robbanásra, ami 3-5 megatonnás atombomba erejével lett volna egyenlő…..”

    és itt abba hagytam az olvasást, mert ez egy nyilvánvaló marhaság és reagáltam rá. Most, hogy megjegyezted, tovább olvastam és valóban nem 3-5 megatonnás robbanásról van szó, hanem egy ilyen hidrogénbomba szennyezéséről. Nem szenilis vagyok vagy szándékosan félreértő, hanem nincs időm a rossz fogalmazásból adódó félreértésekkel szarakodnom. Tessék pontosabban fogalmazni.

    Neked pedig köszönöm, hogy egy félreértést sikerült tisztáznom. Nem szoktam piszkos eszözökkel jétszani, most meg már túl késő megtanulni. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük