Tibor bá blogja (227) Egyes hozzászólások értékelése

önarcképEzen a honlapon több mint 600 cikk van, és van olyan cikk, amihez jóval több, mint 100 hozzászólás tartozik. Komoly mennyiségű olvasnivaló! Napjainkban átlagosan 400 különböző látogató van, átlagosan 1200 találattal. A 400 látogató közül 100 úgy téved ide, 50 ténylegesen engem keres, 250 pedig vissza-visszatérő. Ez utóbbiakból el-elkopik néhány, de az előző 150-ből állandó látogató lesz kb. ugyanannyi. A hétvégeken ez a szám a kétharmadára csökken, ami azt jelenti, hogy a munkahelyi szigor még 20 év kapitalizmus után se túl szoros. Érdekes módon a hozzászólók aránya igen alacsony. Nagyon sok a passzív olvasó, akiknek egy része simán nem mer fejest ugrani a jelentkezésbe, mert a pörgés nem mindennapi és a színvonal, azaz a hozzászólók ismeretanyaga viszonylag magas. Mivel én vagyok a legkitartóbb hozzászóló, többnyire a válaszaimmal, természetszerűen kialakult egy bizonyos életszemlélet, racionalitás, tényszerűség, aki ebből ki akar lógni, arra odakoppintok, de nem csak én, mások is. Néha ez nem intézhető el két-három mondattal, ezért egy-egy  válaszom – amit szeretek megfűszerezni analógiákkal – hosszúra sikerül, és teli lesz elütéssel 😀 . Ezért úgy gondoltam, hogy itt az ideje néhány irányzatot a helyére rakni egy különálló cikkben. Erre kerül most sor úgy, hogy idézetekkel kezdek.

16: „Létezett egy rendszer, ami hosszú távon fenntartható volt, a növekedésére senki nem mondta, hogy káros.” Ezt a kifakadást Hetesi Zsolt vágta a fejemhez. Csak nem tudom, hogy miért? És főleg, mit akart vele bizonyítani? Van az udvaron egy klozet, oda járunk szarni. Az évek folyamán születnek a gyerekek és egyre többen járunk ki a klozetre. A gödör hosszú távon nyeli a szart és senki nem mondta, hogy a család szaporulata káros. Valóban nem gondoltunk rá, de ha  valaki felvetette volna a témát, beláttuk volna, hogy a gödör egyszer megtelik. Különben 1970-ben a Romai Klub közzé tette, hogy a „gödör hamarosan megtelik”. Nem igaz tehát, hogy „a növekedésre senki nem mondta, hogy káros” – mert mondták. Az egy másik dolog, hogy a kutya se figyelt rá, sőt – jó emberi tulajdonság szerint – voltak akik kiröhögték.

26. „Ha olvastátok, láttátok “Az út” című filmet,akkor azt is lehet tudni, hogy egy katasztrofálisnak ítélt világban sokan önként vállalnák a halált, sőt ahogy a filmben az életben maradottak mondják a halál egy luxus lenne.” – Gyakori eset, hogy egy valahol látott film, vagy olvasott könyv meséjét elfogadtok valóságnak. Ez lenne a kisebbik baj, ennél nagyobb, elvárjátok, hogy elfogadjuk bizonyítéknak. Ez nyilvánvalóan abszurd. Egy kellő fantáziával megáldott író miért írná le a valóságot?

30. „Az univerzum végtelen, vagyis végtelen lehetőség van előttünk. Ha ezt felismerjük, akkor ez az út lehet a megoldás.” Hol itt a logikai kapcsolat? „Az univerzum végtelen.” Ez az állítás valószínűleg megállja a helyét. Nincs bizonyítva, nem is lehet bizonyítani, de ez a legelfogadhatóbb , mert ha nem végtelen (időben és térben) akkor meg kell indokolni a kezdetet, ami nyilván semmiből keletkezhetett és ez abszurd. De miért következik ebből, hogy végtelen lehetőségünk lenne? Vagy bármi más végtelen lenne? A kettőnek semmi köze egymáshoz.

33. „a teremtő erőre gondolok, amikor mi magunk teremtjük a világunkat. Most az anyaghoz vagyunk ragadva és az ego rabságában vergődünk, de amint felismerjük ezt a tényt, máris megnyílhat a lehetőség kilépni e mókuskerékből, ezáltal leomlanak a korlátok és a lehetőségek végtelen tengerében eszmélünk fel.”  Ilyen értelmetlen szóözönt az ember Németh Sándortól, a Hit Gyülekezetében hallhat. Mi nem teremtünk semmit, mert teremteni azt jelenti, hogy semmiből létrehozni valamit. Mi gyártunk termékeket, elméleteket,  vallásokat, vagy amit akarsz, de nem teremtünk. Az anyaghoz lennénk ragadva? Való igaz, de van alternatíva? Van más is mint anyag? Nincs! Ami van, az anyag, ami nem anyag, az nincs, csak egyesek fantáziájában. Az ego rabságában vergődnénk? Mi magunk vagyunk az ego! Nem lehetek önmagam rabja, én vagyok önmagam. Milyen korlát omlik le? És hol? És ez a költői mondat „a lehetőségek végtelen tengerében eszmélünk fel.” Mi a fenét jelent. Én állandóan eszméletnél vagyok (kivéve, amikor alszom), nincs szükségem feleszmélésre. Végtelen lehetőség pedig nincs, sőt, sokszor nagyon kevés lehetőségünk van.

34. „Ha az ember eltűnése biztos, akkor biztos az egysejtűeké is. Ugyanis az ember is egysejtűekből stb. fejlődött ki,” Ez egy logikai bukfenc. Ha az ember eltűnik, miért kell eltűnni az egysejtűeknek is? Mert abból fejlődtünk ki? Ez igaz, de egy fejlemény halálából nem következik, hogy el kell pusztulnia annak is, amiből kifejlődött. Esetünkben az evolúcióról van szó. Eltűnt a fejlemény, kezdődhet a játék elölről, lehet, hogy legközelebb jobban sikerül. A vérbajt gyógyító Salvarsant 605 sikertelen kísérlet előzte meg. Ehrlich és Hata mind a 606-szor ugyanabból (atoxyl)indultak ki.

„De minek produkál az evolúció ilyen reménytelen dolgot?” Az evolúció nem valami vagy valaki, ami-aki produkál valamit. Az evolúció egy folyamat, tulajdonképpen „próbálkozások” sorozata. Ami életképtelen, az eltűnik, ami életképes az (egyenlőre) életben marad.

38. „Hatvan éven belül talán már termelni fogjuk a holdi nyersanyagot vagy a marsit a különböző bolygok adott körülményeihez kifejlesztett emberi klónokkal és gépekkel.” Így jár, aki megnézi az Avatart. Miért pont hatvan év? Mekkorát kell klónozni ahhoz, hogy a lény kibírja oxigén nélkül a -270 °C hőmérsékletet? És mi az a nyersanyag, ami mindezt megéri? Maradjunk abban, hogy a honlapom nem sci-fi magazin.

55: „Ha Te vagy Euler, akkor be tudod bizonyítani, hogy a hidakon nem lehet átmenni. Erre jön egy vicces kedvű gyerkőc, aki egy helyen átúszik a folyón, ezzel a rendszeren kívüli lépésével megoldja a feladatot.” A helyzet az, hogy nem a folyón való átkelést kellett megoldani, hanem  valamennyi hídon történő végigsétálást. „A rendszeren kívül” a „vicces kedvű gyerkőc” mindössze vizes lett, de a feladatot nem oldotta meg, meg se kísérelte. Egészen mást csinált. Tudomásul kellene venni, hogy „ez meg ez van.” De ez ütközik az emberi természettel. Ha valami kellemetlen, akkor nem fogadja el. Erre számtalan példa van. Valakivel közlik, hogy gyógyíthatatlan rákja van és még számíthat 6 hónapra. Először nem hiszi el. Aztán pedig keres a „rendszeren kívüli” megoldásokat (amiből sokan hatalmasat kaszálnak). Csodagyógyszer, csodadoktor, csodakórház, a pénz nem számít. Jó példa erre a különben igen felkészült, intelligens és széles látószögű Déri János, aki a rákjával kiutazott Mexikóba, egy csodakórház csodaterápiájára és természetesen hamarosan meghalt. Minden épeszű ember felfogja, hogy az egész emberiség hatalmas szarban van, de nem fogadja el. Ebben az esetben a rendszer az, amiben élünk plusz mi magunk. Hetesi Zsolt és csapatának a tevékenysége („Maximum Power Principle”, ami nem más mint „csiribi-csiribú-csiribá”) „rendszeren kívüli”. Aztán Horváth Csongor visszarángatja őket a rendszerbe az idézett mondatával, mert csak ez van: „Azonban biztos vagyok benne, ha akár csak néhány honfitársunkat felkérnénk, hagyjon fel a jövőbeli katasztrófák elkerülése érdekében 1 hétig az autózással vagy mondjon le a TV-ről, számítógépről, nyaralásról vagy mit tudom én, már a holnapi meccs idején azt mondaná: hagyjatok a picsába ezzel a hülyeséggel.” Ugyanis a rendszer szerves része maga az ember és viselkedése. És ha mégis lenne egy „rendszeren kívüli megoldás” az embert oda is be kellene helyezni és ezzel a „rendszeren kívüliség” megszűnne. Az ember (ahogy Csongor rámutatott) elméletileg mindenre hajlandó, csak hagyják őt úgy élni, ahogy eddig tette. Az ezoterika pótcselekvés! Az ezoterika papjai csalók, akik kihasználják az emberi természetet. Aki hisz benne, az nem meri, nem akarja elfogadni a valóságot. Mivel a valóság szörnyű, az ember fűhöz-fához kapkod, amiben valami reménysugarat vél felfedezni. Ez a rendszeren kívüliség. Jó példa erre a válasz a 80. emeleten kiütött tűzre. Szerintem a pontosan körülírt helyzetben 3 lehetőség között lehet választani. 1) öngyilkosság, 2) bevárni a véget, 3) próbálkozni a lehetetlennel. Mi erre a válasz? Mi van ha van egy negyedik lehetőség? Hülye kérdés. Ne kérdezz, állj elő a negyedik lehetőséggel, ami természetesen a megmenekülést jelentené. De ilyen nincs! Hinni persze lehet benne. Az emberek olyan sok mindenben hisznek, ami nincs: isten, lélek, sőt – lélekvándorlás, túlvilág, telepátia, jövőbelátás, az ESP millió változata. Van, aki leírta, hogy túl sok véletlen egybeesése (nem lehet véletlen. – csak nem fejezte be). Mi az a túl sok  véletlen? Ki ne ismerné? Amikor kihúzták a 2.160.000.000 forintot, az országban majdnem mindenki vett előtte lottó szelvényt és sokan álmodtak a több, mint két milliárdról. Az is álmodott, aki ténylegesen megnyerte. Ez a telepátia! És az a százezer ember, aki csak álmodta, de másnap nem nyert? Az mi? Ez az igazi „túl sok véletlen” pont annak van telepatikus készsége, aki aztán megnyeri a két milliárdot. 😀

„Te olyan kemény fejű tudós vagy, hogy nem vagy hajlandó elfogadni egyetlen ilyen rendszeren kívüli megoldást sem.” Nem tudom mennyire kemény a fejem, de mindent elfogadok, ami bizonyított, és semmi olyat nem fogadok el, ami nincs bizonyítva. Itt vannak például a Lourdes-szel kapcsolatos csodák. Körülbelül 12 millió beteg ember látogatta meg Szűz Máriát meggyógyítás végett. Másfélszáz év alatt 68 ember gyógyult meg orvosilag nem megmagyarázható módon. Tehát kábé két évente egy. Ugyanakkor a gyógyászat ennél sokkal több esetről tud, amikor például egy előrehaladott rákos állapotból a beteg egyszerűen kigyógyult mindenfajta kezelés nélkül. Magam részéről elfogadnám Lourdes csodatételét, ha valakinek kinőtt volna a levágott lába, vagy valami hasonló.

„Több ismerősöm is beszámol róla, hogy érzi ennek a minket körülvevő erőtérnek a gyorsuló rezgését.” Remek. Én akkor most  beszámolok arról, hogy ennek a minket körülvevő erőtérnek (különben elektromágneses erőterek valóban léteznek) én is érzem a rezgését, de én úgy érzem, hogy lassul. Akkor most melyikünk érzi jól? Nemzetközi felmérések szerint az emberek állításainak 30 százaléka sima hazugság, illetve nem felel meg a valóságnak. Néhány labilis lelkiállapotú ember beszámolójának az értéke nulla. Az emberi hallucináció nagyon gyakori jelenség. – Az anyósom él-hal egy természetgyógyászért. Elvitte hozzá a sógornőmet is. A sógornőm, alig lépett be az ajtón, a természetgyógyász transzba esett és rákiáltott: „ne jöjjön közelebb, magának volt egy méhen kívüli terhessége és hónapok óta fejgörcsei vannak.” – Ez után az anyósom diadalmasan rám néz, „mond meg, honnan tudhatta, ha nincs neki hatodik érzékszerve?” – Mondjuk onnan, hogy mondta neki: „jövő héten elhozom a menyemet, a méhen kívüli terhessége óta állandóan fáj a feje.”   

„Én magam nem érzem, de igyekszem.” Ez egy kedves kis árulkodó mondat. Szóval nem érzed az erőtér rezgésének a gyorsulását, de igyekszel? Ez így szokott lenni. Addig-addig igyekszik valaki, amíg sikerül bebeszélni magának, hogy már érzi, és ettől kezdve fűnek fának ő lesz az az ismerőse, aki beszámol róla. Aminek hatására egyre többen fognak igyekezni, hogy érezzék az erőteret, aurát, erővonalakat,  meg az istennyilát. Nekem meg kemény a fejem!  

57: „A rezgésszám növekedést én is érzékelem, (pólusváltás?, dimenzióváltás? világvége?)” Itt van ni! Máris akad valaki, aki szintén érzi a rezgésszám növekedést, és mindjárt fel is sorol három lehetséges okot. OKÉ, „lehetséges” bár nem túl valószínű. De mi az a dimenzióváltás? Gondolom ez egy sci-fi kifejezés. Sok mindent le lehet váltani: barátnőt, főkapitányt, őrségben álló katonát, stb. De dimenziót? Hosszúságból magasság lesz? Szélességből hosszúság? Hogyan? Kutyából lesz szalonna, vagy szalonnából kutya? Egyen meg a fene, ha értem. – A legszebbet utoljára hagytam!

„A dohányzás nincs egyenes arányban a rövidebb élettel. Ez a szenvedély nem feltétlen vált ki érszűkületet, rákos megbetegedést. Nagyjából annyira káros mint a gépkocsivezetői engedély megszerzése. Szerintem az utakon többen halnak meg évente, mint dohányosként rákba.” Ez az önámítás teteje, csúcsteljesítménye. A mondat szerzője mindent tud, amit a dohányzásról tudni lehet. Pontosan tájékozott, de egyetlen betűt se hisz el belőle, legalább is nem tudatában. De azzal nem elégszik meg, hogy becsapja önmagát, ami végül is lehetne magánügy. Nem, ő kiáll a placcra és kihív mindenkit maga ellen. Nyilvánvaló hülyeségeket állít, amivel természetesen elsősorban önmagát nyugtatja. Főleg azért, mert senki nem veszi a fáradtságot, hogy figyelmeztesse gigantikus „tévedésére”. És a módszer nem is olyan elvetendő. Nézzük hogyan szól az egyetlen egy válasz: „szerintem is lehetsz te még 100 éves, még akkor is ha napi 100 cigit szívsz el.” Valóban nem lehetetlen. Nekem is van rá egy aprócska esélyem, hogy köztársasági elnök legyek, de ha megemlíteném, egészen biztos harsány röhögés lenne rá a válasz.     

Éljetek a lehetőségekkel!

11 gondolat erről: „Tibor bá blogja (227) Egyes hozzászólások értékelése

  1. Most a “(873) Mi jön a Homo sapiens után?” blogposzt egyik hozzászólása alapján jutottam ide. Csodálom, hogy nem reagált senki, pedig jó kis írás, provokatív is.

    Tibor bá’ for president!

    Én is lépten-nyomon újkori hippikkel találkozom, akik új korszakról, harmóniáról, rezgésekről, rendszeren kívüliségről, vagy űrbányászatról beszélnek komolyabb ismeretek nélkül. Ha kétségeimnek adok hangot, akkor szűk-látókörű vagyok, és mostanra Párizst is a lószarnak kéne beborítania, vagy a levegőnél nehezebb testek nem tudnának repülni.

  2. Bár kéne látni a szövegkörnyezetet is, ahonnan az idézet mondatok ki lettek emelve, azért lenne egy megjegyzésem.

    A hétköznapi nyelvebe, a hétköznapi emberek pongyolán fogalmaznak.
    Nem biztos, hogy mindent szó szerint kéne venni, lehetnek másodlagos jelentések is. Meg kell próbálni a lényeget kiemelni, a közölt információból.

    Persze fogalmazhatna precízebben is az illető, de ha nem, az emberre vár a feladat, hogy megpróbálja értelmezni azt.
    Az információ mivel nem precízen lett fogalmazva, több értelmű is lehet.

    “30. „Az univerzum végtelen, vagyis végtelen lehetőség van előttünk. Ha ezt felismerjük, akkor ez az út lehet a megoldás.””

    Nos ez az én interpretációmban:
    1.) Az univerzum végtelen ( ez ugye nem vita tárgya)
    2.) Ebből következőleg végtelen dolog megismerésére nyílik lehetőség.
    3.) Ezen megismerhető lehetőségek közül, lehet hogy lesz olyan, ami az adott problémánkra megoldást nyújt.

    “38. „Hatvan éven belül talán már termelni fogjuk a holdi nyersanyagot vagy a marsit a különböző bolygok adott körülményeihez kifejlesztett emberi klónokkal és gépekkel.””

    ” Miért pont hatvan év? ”
    Jogos a két pont, fordításom, a nem túl távoli jövőben.
    (Star Wars 🙂 )

    “Mekkorát kell klónozni ahhoz, hogy a lény kibírja oxigén nélkül a -270 °C hőmérsékletet? ”

    Volt valahol szó az állításban, hogy az emberi klónok szkafander nélkül kell kimennie az űrbe? Lehet, hogy az alacsony gravitációnak jobban ellenálló klónról van szó.

    “És mi az a nyersanyag, ami mindezt megéri?”

    Ehhez három dolgot kéne tudni:
    1.) Az akkori árát a nyersanyagoknak
    2.) Az akkori költségét a a bányászatnak.
    3.) A nyersanyag felhasználásnak a helyét, azaz a szállítási költséget.

    Azért ez a kettő lett kiemelve, mert változatlanul azt mondom, hogy alul van becsülve a technikai fejlődés, és a jelenlegi felhalmozott tudásunk szerepe a geddon bekövetkeztében, és az arra adott lehetséges válaszokban.

    Mondjuk van jó pár idézet, ami számomra is védhetetlen és egyetértek az értelmezésével.

  3. 1 & 2:

    Kurvára sajnálom, hogy abban az időben nem voltatok itt, de én nem szívesen foglalkozom a múlttal. Majd egyszer előveszem (na jó, a közel jövőben)

  4. Amíg van rendszer, lesz rendszeren kívüli megoldási is. A Königsbergi hidak példáját vagy nem érted, vagy nem akarod érteni. A megoldás lényege ugyanis nem a folyó átúszása. A tétel: át kell menni valamennyi hídon úgy, hogy minden hídon csak egyszer megyünk át, de minden hídon átmegyünk egyszer. Hét híd esetében ez megoldhatatlan. A rendszer szerkezete zárja ki. Azaz nincs olyan útvonal a rendszeren belül, amely mellett teljesíthető lenne e feltétel. De ha átmegyünk hat hídon, majd a folyó egy meghatározott pontján átúszunk vagy átevezünk a túlsópartra, akkor visszatérhetünk a hetedik hídon, és így átmentünk valamennyin úgy, hogy mindet csak egyszer érintettük, de egyszer mindet érintettük.

    Egyébként, amennyiben a táplálékláncokat önszabályzó és önvezérlő rendszernek tekintjük a neolitikus forradalom óta az emberiség szinte valamennyi vívmánya rendszeren kívüli megoldást jelentett, és mostanra úgy tűnik e logika az egész rendszer (értve ez alatt a bioszférát, vagy Gaiát) létét sodorja veszélybe. A következő rendszeren kívüli megoldás a föld elhagyása lenne, a civilizáció készül is rá keményen, kérdés, hogy összejön-e neki.

  5. 4. Molnár Géza
    A königsbergi hidak kérdése egy gráfelméleti kérdés képekben való megfogalmazása. A „rendszeren kívüli” megoldás szerint két pontot összekötsz ráadásként. Az átúszás, vagy átevezés ugyanaz, mintha építenél még egy hidat. Nem rendszeren kívüli megoldás, hanem megváltoztatjuk a kiindulási feltételeket. Tehát nem az eredeti kérdésre válaszolsz vele. Felállíthatsz új axiómarendszert, megfogalmazhatsz új kérdéseket, de a königsbergi hidak gráfelméleti kérdését nem befolyásolod. Mutass már nekem akár egy olyan matematikai tételt, amit korábban (akár az ókorban) bebizonyítottak, de később megdőlt, mert valaki „rendszeren kívülről” belenyúlt! Ha az axiómarendszert megváltoztatod, akkor egyszerűen másról beszélsz, nem ugyanarról a kérdésről.

    Egyébként egyetértek a rendszeren kívüli megoldás lehetőségével, de pont a matematikából hozni egy látványos, sántító példát hiteltelen.

    A Föld elhagyása lehetőség. Kialakítani egy élhető környezetet egy másik bolygón sokkal nehezebb, mint ezt a meglévőt kicsit rendbehozni. Ezt is csak tönkretenni tudtuk eddig, kissé esélytelen máshol próbálkozni egyelőre.

  6. Mindannyian megoldásokat keresünk az életre. Pedig “Az élet problémái nem megoldhatók, csak elviselhetők.” (Nem mondom meg, hogy kinek az idézete, hogy ne befolyásoljon senkit.)
    Én inkább úgy teszem fel a kérdést, hogy: Hogyan élhetnék úgy, hogy ne legyen ilyen sok problémám? Mert a problémák az élet velejárói, azonban nem mindegy, hogy mennyi nyomja belőle a vállunkat. “A világ tele van ellentétekkel. Föld, ég,
    Nap, éj, Csend és szavak, Fény, sötét. Mind a kettő együtt jár!
    Együtt ők az élet… Lassan járj, hiszen úgyis célbaérsz.
    Semmi gond hogy néha félsz.”
    Ahogy a dohányos védi a saját viselkedését, sajnos mindannyiunknak van valami káros “dolga”, amit körmeszakadtáig véd. A környezetvédelmi szakemberek valójában szemételtűntető munkások. Szerintem a környezetvédelem ott kezdődik, hogy nem termelünk szemetet. Azonban minden ember “gazdag” akar lenni, és sok-sok szemetet szeretne venni, hogy pótolja vele az emberi kapcsolatok hiányát. Az emberi törekvés a jólétre egy annyira berögzült önámítás, mint a dohányzásról írt bekezdés. Csak a nagy probléma, hogy ennek az önámításnak mindannyian részesei vagyunk.

  7. 4-6:
    A fenti két hozzászólás Géza és Miértke részéről tipikus példája annak, hogyan gondolkodkik egy nem matematikai elme. Természetesen Janinak van igaza, ez nem is késéges. A feltételek megváltoztatása nem rendszeren kivűli megoldás, hiszen úszással megszeged a feltételt. Rendszeren kívüli megoldás lenne a negyedik térdimenzió bevezetése, mert a feltételek között nem szerepel, hogy nem léphetsz túl a 3 térdimenzión.
    Miértke: Az életben a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket. Ez természetesen FÉRFI feladat. Mi azért vagyunk, hogy megoldjuk a család részére. Ti (férfi nélkül) csak az elviselése mellett dönthettek. Ezért van nagyrészünknek matematikai agya.

  8. Milyen FÉRFI az, aki a problémák megoldása végett, újabb problémákat hoz létre, amelyeket nekem ismét csak el kell viselnem? 🙁

  9. 8:
    Az, kérlek alásan, balfasz férfi. 😛 de te választottad 🙁

  10. 7:
    “A feltételek megváltoztatása nem rendszeren kivűli megoldás, hiszen úszással megszeged a feltételt. Rendszeren kívüli megoldás lenne a negyedik térdimenzió bevezetése, mert a feltételek között nem szerepel, hogy nem léphetsz túl a 3 térdimenzión.”

    No most, lehet, hogy nem hihető, de ez amikor elolvastam a cikket, ez a megoldás belém villant, de nem akartam kifejteni, mert mint írtam bizonyos cikkekre koncentráltam, okkal.

    A lényeg azonban azon van szerintem a fenti idézet példában, hogy egy probléma megoldáshoz nem biztos, hogy a hagyományos, megszokott gondolkodás vezet.
    Ezt is kalkulálni kéne a jövő jóslásánál.

  11. Amíg tudtál kefélni, téged sem érdekelt ekkora szenvedélyes hevülettel
    – passion – a félelmetes szomorú és vészjósló igazság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük