Tibor bá’ online
Azt szokás mondani, hogy a prostitúció olyan régi, mint maga az emberiség. Ez a megállapítás azonban nem a prostitúció kiváltsága, többek között érvényes még a kamatra is, aminek egyik bizonyítéka, hogy már a Biblia is foglakozik vele. A társadalmakban élő emberiségben mindig voltak olyan egyedek, akik ilyen vagy olyan okból kifolyólag, „pillanatnyi” pénzzavarban, megélhetési problémába estek, amin a társaitól való kölcsönkérés segíthetett. A dolog érthető addig a pontig, hogy ha valaki hiányt szenved, akkor kölcsönkér. De mi motiválja a kölcsönadót a javak ideiglenes átengedésére? Természetesen a kamat. Vagyis a kölcsönadó valamivel többet kap vissza, mint amennyit kölcsönbe adott. Mi van akkor, ha a kölcsönadó nem kér kamatot? Elvégre a közvetlen megélhetéséhez nem szükséges pénzét, ha kölcsönadja, majd visszakapja, semmi vesztesség nem éri. Nem, kivéve azt az esetet, ha a pénzének bottal ütheti a nyomát. Vagyis, a kölcsönadó legjobb esetben is „pénzénél” marad, de mindenféle ellenszolgáltatás nélkül felvállal egy felesleges rizikót. Ezt a rizikót kompenzálja a kamat. Leszögezhetjük, ha nincs kamat, akkor nincs kölcsön se, mert a potenciális kölcsönzőt semmi se motiválja a rizikó felvállalására. Az viszont belátható, hogy többet visszafizetni, mint amennyit az ember kap, egyáltalán nem kellemes. Ebből következik, hogy a pénzkölcsönzés, mindenképpen egy potenciális konfliktus forrása.
Ehhez hasonló a főbérlő-albérlő kapcsolat. A főbérlő bérleti díjat kér az albérlőtől, aki, amennyiben lakni akar valahol, kénytelen megfizetni a bérleti díjat. (Zárójelben megjegyzem, hogy ezt is fel lehet fogni kamatnak. A főbérlő, tőkéjéből vesz egy házat, aminek egy részét kiadja bérbe.) A bérlemény mögött „holt tőke” lapul, ami különben a tulajdonosának nem hozna semmi hasznot. Viszont a gyakorlatban az tapasztalható, hogy a bérleti viszony létrejöttével egy különleges pszichés helyzet áll elő. Az albérlő megfeledkezik arról, hogy a tulajdonos a bérleményhez nem ingyen jutott. Az ősi vadászó-gyűjtögető szellem felülkerekedik, és azt az érzést erősíti, hogy itt van „valami”, amire láthatóan nincs senkinek szüksége, tehát „találtam”, kvázi az enyém lett, szabadon felhasználhatom. Természetesen a társadalomban kialakult szabályok ez ellen szólnak, de az albérlő mégis úgy érzi, hogy ki van használva. Ezzel szemben, a főbérlő a tőkéje után járó kamat (lakbér) mellett, azt is elvárná, hogy az albérlő a bérleménnyel úgy bánjon, mintha a sajátja lenne. Nem akarja tudomásul venni, hogy a bérleti díj azért magasabb, mint a bérlemény értéke után járó elérhető, kereskedelmi kamat, mert a bérlemény – ellentétben a nyers tőkével – állaga használat közben romlik. Mivel ez megfogalmazhatatlan, ezért az állagromlás mértékével a tulajdonos sosincs megelégedve, azt mindig többnek találja, mint az optimum (ami természetesen nulla lenne), az albérlő pedig frusztráltságából adódóan, mindig többet ront az állagon, mint amennyi indokolt lenne.
Hasonló pszichés ellenérzés alakul ki egyszerű, kamatmentes, baráti pénzkölcsönzés esetén is. Az adós a kölcsönnek hamar a seggére ver, mintha a sajátja lenne, és a visszafizetéshez nemigen fűlik a foga. Tendál afelé, hogy elfelejtkezzen róla, annál is inkább, mert a kölcsönnek semmi kézenfekvő nyoma nincs, „felélte”. Ez rendszerint a barátság rovására megy, mert az adós kerülni kezdi a hitelezőt, bízva az „elévülésben” azaz a szép csendes elfelejtésben. Aki már néhány évtizede kint van az Életben, az egészen biztos találkozott már a jelenséggel. A kölcsönt folyósító még akkor sincs biztonságban, ha a kölcsönügyletről írásos szerződést kötnek, mert nem fizetés esetén nincs más mód, mint a polgári peres eljárás, aminek a beindítása eleve újabb költség felvállalását jelenti. A tartozás megítélése pedig semmiképpen nem jelenti a kölcsön visszaszerzését, mert maga a behajtás intézménye se tökéletes. A hitelt folyósító kockázata tehát tetemes, nem csoda, ha a kölcsön után kamatot kér.
A hitel tehát egy szükséges rossz, mert egyik oldal sincs megelégedve a lehetőségekkel. Az adósnak nem tetszik, hogy többet kell visszafizetni, mint amennyit kapott. A hitelezőnek pedig az a baja, hogy néhány százalék nyereségért túl nagy kockázatot vállal. A dilemma feloldására találták ki a jelzáloghitelt, amikor is a kölcsön visszafizetésének biztosítására, az adós a hitel összegénél nagyobb értéket ajánl fel fedezetként nemfizetés esetére. Ebben az esetben a hitelezőnek nem kell idegeskedni, az adósnak viszont igen, mert fizetésképtelenné válás esetén jelentős veszteség éri. Legokosabb lenne tehát, ha hitelügyletre sose kerülne sor. De bizony kerül.
A kölcsön felvételének célja három csoportba sorolható: 1) spekulációs célra. 2) beruházásra. 3) személyes felhasználásra. A spekulációval ne foglalkozzunk, mert annak erkölcstelenségéhez nem fér kétség. A beruházásnál azt kell megvizsgálni, hogy a beruházás által lehetővé tett termelésből kigazdálkodható-e a kamatteher és a tőke folyamatos visszafizetése. Ha ez a gazdaságossági számítás alapos, és mindenre kiterjedő, akkor ésszerű élni vele. A személyes felhasználású hitelfelvétel célja minden esetben az a törekvés, hogy az adós előbb jusson javakhoz, mint ahogy annak ellenértékét megkereste. Tulajdonképpen ez nem más, mint a „jövő előzetes felélése”. Erre a legtipikusabb példa a gépkocsi és a lakás (de természetesen sok más dolog is van külföldi utazástól kezdve a plazma TV-ig bármi). Arról van szó, hogy egy állampolgár nem hajlandó várni 5 évet, hogy összejöjjön neki 3 millió forint, amin megveheti azt a gépkocsit, amire vágyik. Felvesz tehát 3 millió forint hitelt, azonnal megkapja a gépkocsit, amire 5 év alatt havi részletekben kifizet 4 millió forintot. Neki tehát, 1 millió forintjába került az, hogy nem várt néhány évet. A másik – emberileg nagyon is érthető – eset a lakásvásárlásra felvett hitel. Tekintve, hogy senkit se szülnek meg az utcán, minden gyerek egy lakásban nő fel, a helyzet rendszerint az, hogy a fiatal felnőtt egy idő után nem hajlandó se a szüleinek, se az anyósának a lakásában lakni, hanem önálló lakást akar önmagának és családjának. Egy önálló lakás megvásárlása azonban súlyos milliókat jelent, amivel természetesen nem mindenki rendelkezik. Milliók összespórolása viszont hosszú évekig tart, marad tehát a kölcsön felvétele 15-20-25 évre. Az csak természetes, hogy ilyen módon a lakás árát a vevő kétszer-háromszor fizeti ki. Ennyibe kerül a várakozás, a kényelmetlenség elkerülése. Hogy megéri-e, azt mindenkinek magának kell eldönteni, és itt kezdődik a baj.
Az Emberiségnek van néhány kollektív „gyengesége” (tisztelet a kivételnek). Ezek közül kettőre szeretném hívni a figyelmet: nincs önmagával tisztában, hibás az időérzéke. Bizonyos körülmények között, az előző generációval egy fedél alatt élni, kifejezetten kellemetlen. Érthető, ha ennek elkerülése végett valaki hajlandó felvállalni extra költséget. Vagyis, bár a lakásvásárlásra felvett hitel kamatai sose térülnek meg – ellentétben a beruházásokra – emberi szempontokból ítélve indokolt. Azonban el kellene kerülni az átesést a ló másik oldalára. A szülői ház 3*4 méteres kisszobájából nem feltétlenül kell beleugrani egy 84 nm-es lakóparki luxuslakásba, hanem a lehető legolcsóbban kellene megúszni a kényszerügyletet. És most jön a svédcsavar. Tőkével rendelkező emberek a tőkéjük hozadékából akarnak megélni, ami teljesen természetes. Csakhogy egyesek nem akarnak bajlódni a beruházással és a vállalkozással, sokkal egyszerűbbnek vélik tőkéjük kamatra történő kikölcsönzését, amiből ragyogóan meg lehet élni. Ezeknek az embereknek közvetlen érdeke, hogy mások, minél többen, kölcsönt akarjanak felvenni. Következésképpen, „megkörnyékezik” a potenciális adósokat, és minden lehetséges trükköt bedobnak, hogy tőkéjüket kölcsön adhassák. Így válik a társadalom hatalmas hányada adóssá. Ez azonban szigorúan magánügy, végül is mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Azt viszont nem tartom etikusnak, hogy amikor egy-egy ilyen eladósodott polgártárs rossz döntése miatt bajba kerül, akkor a hátrányos anyagi következményeket a társadalom nyakába akarja sózni. Döntéséhez nem kért tanácsot, amit főzött egye meg.
Van viszont olyan helyzet, amikor az állampolgár nem vesz fel kölcsönt, nem tartozik senkinek és okos beosztással él, ellenben, felveszi helyette és nevében az állam. Ez az a helyzet, aminek kitárgyalására az egész posztot felépítettem.
Sokat volt szó róla, és sokszorosan bebizonyosodott, hogy az állam rossz gazda. Rosszul bánik a vagyonnal, ráfizetéses ott, ahol könnyen lehetne nyereséges. Ennek oka az, hogy az állam egy elvont fogalom, ami fizikai megjelenés hiányában nem tud vezetni. Az államot tehát egy élő személy helyettesíti, aki mint igazgató igazgatja az állami tulajdonban lévő gyárat, de szem előtt nem a tulajdonos – vagyis az állam – hanem saját érdekeit tartja. Már pedig a kettő nem ugyanaz. Ezért történtek és történnek a magánosítások. Van azonban egy terület, amit nem lehet magánosítani, ez pedig az államháztartás. Az állam működése, és kötelezettségeinek az ellátása ugyanis pénzbe kerül, és ezt a pénzt kizárólag adókból, illetékekből, jövedékekből, megvámolásból, pénzbüntetésből tudja beszerezni. Ezek közül természetesen főtétel az adó. Ez eddig rendben is lenne, de gyakran előfordul, hogy maga az állam szorul kölcsön felvételére, mert a rendelkezésére álló bevételből nem tudja fedezni a kiadásait. Az állam tehát kölcsönt vesz fel, amit kamatokkal növelve az állampolgároknak kell visszafizetni, természetesen adók formájában. A korábbiakban a személyi kölcsönök felvételénél finoman bár, de éreztettem, hogy a kölcsön felvétele gazdaságilag nem indokolt, kizárólag az egyén pillanatnyi kellemét fokozza a jövője rovására. Kevésbé finoman emlékeztetnék Simicska Lajos híressé vált mondására. „Hülyének lenni mindenkinek állampolgári joga”. A kérdés az, hogy van-e az államnak joga hülyének lenne helyettem a nevemben? Természetesen nincs. Álláspontom szerint, az államkölcsön felvétele csak kifejezett vészhelyzetben, például háború, lehet indokolt, amikor egzisztenciális veszély fenyegeti az országot. Az semmi esetre se ok a költségvetési hiányra, hogy egy adott párt meg akarja nyerni a választásokat és ennek érdekében olyan pénzeket osztogat, amivel nem rendelkezik. Illetve az államkasszából egyszerűen kilop pénzt a kampányköltségek fedezésére.
Az állam háztartási hiány (amit kizárólag kölcsönből lehet fedezni) mindenáron való elkerülésének oka roppant egyszerű. Ha bárki vagy bármi a folyamatos bevételéből (nyugdíj, fizetés, adó, stb.) nem képes kijönni, akkor semmi említésre méltó okot nem látok arra, hogy a következő évben ez megváltozna. Vagyis megint több lesz a kiadása, mint a bevétele azzal a különbséggel, hogy az előző évben felvett kölcsönnel tartozik, plusz annak kamatait is meg kell fizetnie. Szinte törvényszerű, hogy a következő évben a hiányt megint kölcsönből kell fedeznie, ami így egy úgynevezett adósságspirált hoz létre. A folyamatot nem csak erősíti, hanem fokozza is az a tény, hogy minél jobban el van valaki, vagy valami adósodva annál magasabb kamatra kap csak újabb kölcsönöket, aminek következtében egy idő után a hullámok átcsapnak a feje felett. A krónikus állam háztartási hiányt produkáló országok először elveszítik az állami vagyont, majd az állampolgárok vagyonára és jövedelmük egyre nagyobb hányadára kerül sor. Egy ilyen nyomorúságos helyzetben a lakosság körében nő az elégedetlenség, és érzelmileg a financiális rendszer ellen hangolódnak. Így születik meg a predator-capitalism, aminek fordítása a „ragadozó-kapitalizmus”. Távol álljon tőlem, hogy a kapitalizmust megvédjem, de rá kell mutatnom, hogy az első számú „bűnös” nem a hitelt kínáló, hanem a hitelt felvevő. Soha, senkit nem köteleztek arra, hogy ne várjon 3 évet, amíg egy gépkocsi árát össze tudja gyűjteni. Ne keressünk kibúvót. Az emberi viselkedéshez szervesen hozzátartozik a másik embertárs rábeszélése valamire. Ha azt nem fogadjuk el, hogy a szüzességét elvesztett és teherbe esett lány azzal védekezik, hogy „de hát olyan szépeket mondott” akkor azt se fogadhatjuk el, hogy előleg lefizetése nélkül elvihettem az autót és még a Casco-t is átvállalta 6 hónapig. De mi a helyzet állami szinten?
Egy ország miniszterelnöke, pénzügy minisztere nem 16 éves szűzlány, és nem is 23 éves, száguldásra vágyó fiatalember. Hanem egy ország sorsáért felelős, a közgazdasággal tökéletesen tisztában lévő, az átlagnál jóval tehetségesebb érett férfi (nagy ritkán nő), aki tettének súlyával tökéletese tisztában van. Hogyan lehetséges akkor, hogy a világ országainak tucatjai vannak eladósodva nyakig, néha még azon is túl? Úgy, hogy a karvaly tőke megvásárolja a politikusokat és ráveszi őket arra, hogy az ország érdekének ellenében kölcsönt vegyenek fel. Ha ez egyszer megtörténik, az ország soha a büdös életben nem tud kikeveredni az adósságból, és a véres verejtékkel megkeresett javak hatalmas hányadát elviszi a kamat.
Ok-e ez arra, hogy minden dühünkkel a karvalytőke ellen forduljunk? Álláspontom szerint nem. Ha egy keskeny folyóban egy krokodil garázdálkodik, és te ennek ellenére úgy döntesz, hogy átúszol a folyón, aminek következtében a krokodil kettéharap, nem a krokodilt kell hibáztatni a halálodért, hanem téged, mert senki nem kötelezett ara, hogy átúszd a folyót.
A magyar állam súlyosan el van adósodva (és a magyar háztartások hatalmas hányada is). Azonban ezeket a kölcsönöket mind a különböző kormányok, mind pedig a magánemberek saját elhatározásukból, önálló döntésük után vették fel. A játékszabályok előre ismertek voltak. A karvalytőkét lehet utálni, de a magánemberek esetében semmit nem lehet felróni nekik. Egészen más a helyzet állami szinten. A korrupció, a megvesztegetés büntető kategória. Az igazi bűnösök a politikusok. De őket a nép, a buta tömegek választják a hatalomba. És bármennyire is sajnálatos, ez nem fog megváltozni. Jó szándékú, zseniális közgazdászok ragyogó sémákat dolgozhatnak ki, még a megvalósításuk se lehetetlen, de hogy működni nem fog, arra mérget veszek. Minden megváltoztatható, minden lecserélhető, de a nép az marad, olyan, amilyen.
P.S. Sokfelől hallottam, hogy Magyarországon néhány évvel ezelőtt előfordult, hogy egy bank kizárólag svájci frankban volt hajlandó kölcsönt adni. Kvázi, nem ő tehet az eladósodásról, hanem a bank. Nos, bemegyek egy fagylaltozóba és vaníliát kérek. Azt mondják, nincs vanília csak eper. Köszönöm, azt nem kérek, és kimegyek az üzletből. Állítólag az embernek szabad akarata van!
________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________
Ha jól tudom az államadósságunk most csökkent.
A háttérhatalom érdeke az hogy nyírja a birkát de ne ölje meg, más fejlett országok is el vannak adósodva.
A hitelállomány tényleg nagy az magánemberek körében, talán minden tizedik ember kap szülői segítséget.
Mi a helyzet az olasz/spanyol bankokkal állítólag nagy baj lesz, mert készülnek csődbe menni.
Ha valaki 2x,3x-osát fizeti vissza 20 év alatt az rosszul hangzik ugyan, de 20 év alatt az átlagfizetés felugorhat több 100%-ot is , így már érthető hogy a bank is védekezik.
Ha a kezdő törlesztőm az első évben 50eFt és 100eFt-ot keresek . Mondjuk 20 év múlva már az infláció miatt majd 500eFt-ot keresek akkor nem fizethetek 50Eft-ot még mindig. Így érthető hogy a bank védekezik ezellen.
1 oszlop év
2 oszlop nettó átlagkereset
1989-ben 8161 Ft
1998-ban 45675 Ft
1989 8 165
1990 10 108
1991 12 948
1992 15 628
1993 18 397
1994 23 424
1995 26 637
1996 31 086
1997 38 690
1998 45 675
Így már ha valaki 20 év alatt a 3x-osát fizeti vissza nem is olyan durva, mert a fizetések elcsúsznak az ével alatt több 100%-ot.
Ez még igaz is lenne (mármint az ingatlanhiteleknél), de már kb. egy éve az albérletek ára, jóval magasabb, mint egy lakás árának a törlesztője, amit 10 évre vesz fel az ember. Persze ez nem biztos, hogy így marad örökre, de azért elgondolkoztató.
A bankár egy olyan ember, aki kölcsönadja neked az esernyőt, amikor süt a nap, de visszakéri egy perccel azelőtt, hogy eleredne az eső.
Mark Twain
A témában egynek jó lehet. A következtetéseivel én magam nem értek egyet, de gondolatébresztőnek szerintem elég jó (ezért is fordítottam le, a magyar feliratozás hibáiért elnézést kérek).
The Money Fix https://www.youtube.com/watch?v=TwmM5Nb6hiE
Állítólag Hitler csinált egy jól működő klíringrendszert, ami lehetővé tette, hogy jusson pénz arra, amire kell, anélkül, hogy adósságspirálba vagy hiperinflációba hajszolta volna a gazdaságot. Tud valaki erről valami jó, elég részletes és érthető leírást linkelni?
Mit tapasztalunk? Lehet ötször akkora egy állam bevétele más államokhoz képest egy főre vetítve, mégis hiányuk van és kölcsönt vesznek fel. Nekem úgy tűnik, mindegy milyen az adófizetési morál, mindegy mennyire alacsony vagy magas az állam bevétele, azt a 3% körüli hiányt, ha törik, ha szakad , létrehozzák.
Lehet e kamat nélkül kölcsönözni és, ha igen, akkor abból mi haszna származhat a kölcsönadónak?
Ha kamatra történik a kölcsönadás a bank közvetítésével, akkor a kölcsönvevők kamatfizetési kényszerének ára beépül a hitelből finanszírozott produktumba. A kamat beépül a termék árába.
Ha kamat nélküli hitelezés lenne, akkor nincs kamat, ami az árba beépülne.
Aki kamatra ad kölcsönt az magával is kiszúr, hiszen a neki kifezetett kamat mértékénél annyival drágábban veheti meg a termékeket, szolgáltatásokat, mint amit a kölcsönadónak kifizetett és a hitelfelvevőtől beszedett kamatok különbözete. És ez mindig negatív.
Aki kamat nélkül hitelez, az összességében saját magának is jót tesz. A termékek a kamatterhektől megtisztítva egy áfányival is olcsóbbak lehetnének. De ez is csak utópia, hisz százmilliók remegve várják azt a néhány százalék kamatot, amit az árúk emiatt megnövelt ára úgyis felemészt.
Röviden. Aki kamatot kér, az emiatt jóval drágábban fog vásárolni.
1, Rosszul hiszed. Az államadósság nominális értéke most is folyamatosan nő. Itt egy 5 évre visszamenő grafikon trendvonallal:
http://cdn.tradingeconomics.com/charts/hungary-government-debt.png?s=hungarygovdeb&v=201607281813n&lang=all&d1=20110101&d2=20161231&trend=2
6:
Ez azért elég homályos. 😀
https://bitcoin.hu/a-worgli-csoda/
Jelenleg négy ország van, aki nem tartozik az IMF-nek, ezek: Észak-Korea, Szíria, Irán és Magyarország. Mi is következik ebből ránk nézve? Szerintem semmi jó. Sürgősen hitelt kellene felvennünk az IMF-től.
http://www.anonews.co/rothschild-banks/
http://hu.theislamicbanker.com/
Adva egy faluban a tehetős ember.
Jó lenne, ha a főút végre le lenne aszfaltozva,- gondolja.
Az út hossza 1km. Talál rá embereket, akik megcsinálnák 1 millióból. Ha közvetlen, kamat nélkül hitelez a cégnek, akkor az 1 km út, 1 millióba fog kerülni. Amennyiben bankba teszi be a pénzt a tehetős és a bank kamatra kölcsönöz a vállalkozónak teszem azt 800 ezret és 200 a kamat, akkor 800 métert fog a vállalkozó 1 millióból megcsinálni a visszafizetett tőke és kamatjai miatt.
Lehet, hogy a tehetős kap a banktól 5% kamatot a pénzére, de így is a kamatmentesen épített 1 km út helyett 850 méter készül el.
Elég szűk látókörű ez az írás.
Pénz jobbára csak akkor kerülhet a gazdaságba, ha valaki kölcsönt vesz fel és elkölti. Ha az emberek elkezdik a kölcsönöket visszafizetni, de kölcsönt senki sem vesz fel, mert az a cél, hogy eltűnjön az eladósodás, akkor előbb utóbb a pénzkészlet jelentősen lecsökken. Miért, mert amikor valaki visszatörleszt, a törlesztőrészletből a tőke megsemmisül (a pénzteremtésből szükségszerűen), a kamat azaz a haszon pedig nem igazán fogyasztásra költődik, azaz tőkévé válik ami keresi megint a hozamot, esetleg el is húz az országból…
Továbbá a bankok a pénzteremtéssel csak a tőkét teremtik meg a kamatot nem… Akkor miből is lehetne a kölcsönt kamatostul visszafizetni, ha a pénzkészlet kevesebb mint a kihelyezett kölcsöntőke és a rá fizetendő kamatok összege?
Meg kéne már érteni a mai monetáris rendszert…
Főleg azok után, hogy Mo-on meg tapasztalhattuk milyen az amikor mindenki kölcsönt vesz fel és ennek hatására van fogyasztás és működik a gazdaság, és milyen az amikor a bankok megtagadják a kölcsön nyújtását és szépen bedöntik ezzel a fogyasztást és a gazdaságot.
És pár apróság:
Lakást azért vesznek a fiatalok kölcsönre, mert az albérletnél nem sokkal kerül többe, viszont egyszer majd az övéké lesz, ellentétben az albérlettel.
Saját lakás Mo-on kötelező, mert senki sem fogja tudni fizetni a kevéske nyugdíjából az albérletet, őrül ha majd nem hal éhen.
A banki átbaszásokról direkt nem írok, aki nem élte meg és nem érintett, az legtöbbször érzéketlen, cinikus bunkóként közelíti meg a problémát.
Csak hogy tudják: Kocsit azért vettem kölcsönre (devizásra), mert elegem volt abból, hogy a derék honfitársaim a használt kocsikkal folyton átbasztak, és a kevéske pénzt amit kerestem, folyton a kocsira kellett költenem, hogy dolgozni tudjak vele. (Tudom, tudom akinek a kocsi a munkaeszköze az mért szar kocsit vesz? Azért mert jobbra nem futotta…)
Nekem 2012 -ig nőtt a megtakarításom amellett, hogy lakás és kocsi kölcsönöm is volt, és becsülettel fizettem, és még jól is éltünk. Aztán eddigre végképpen kinyírták körülöttem a gazdasági környezetet, még vártam pár évet, hogy esetleg megjavul, aztán be kellett látnom, hogy a putrivá tett Mo. sajnos menthetetlen, esélye sincsen a jobb sorsra. Mindig 300 eurót fognak az emberek keresni, mert nem cél, hogy többet keressenek, az a + 200 ezer forint a melósok fizetéséből rettenetesen hiányzik a gazdaságból. Így otthagytam mindent és új életet kezdtem egy nyugat európai országban.
Ja és nehogy bedőljetek. Nem azért keresnek a Mo-n az emberek 300 eurót, mert kicsi a hatékonyság, meg kicsi a hozzáadott érték. Sokkal jobban és többet dolgoznak a Magyarok mint a nyugat-európai kollégáik… Ez csak propaganda, hogy kussoljanak. Tudnék ám mesélni!
De ha Mo-n is 1000 eurót keresnének az emberek akkor a kamatos pénzes élősködők kinek is adnának kölcsönt?
Itt lenne az ideje Tibibá, hogy erőt vegyen magán, és kutakodjon, hogy megértse, hogy mi is valójában ez a bizonyos hitelpénz rendszer, amiben valójában élünk. Kezdje azzal, hogy ír egy levelet az MNB-nek, hogy mondja már meg, hogy tényleg Mo-on hitelpénz rendszer van?
És még valami. Tibibá deviza alapú 0%-os kamatú kölcsöne, amit egy barátjának nyújtott (ahol nem volt hajlandó bevállalni a forint euróhoz viszonyított gyengülését), az valójában nem kölcsön volt, hanem derivatív határidős ügylet, azaz egy fogadás. Csak nem értettek hozzá és kölcsönnek nevezték, ezért is fizette vissza a barátja egy az egyben a kölcsönt, és hagyta figyelmen kívül azt, hogy Tibibá a forint gyengülésére „spekulált”, de „nem jött be neki”. Mert ha tudta volna a barátja, hogy milyen ügyletben vett részt, akkor ragaszkodott volna a szerződés betű szerinti betartásához…
Az államadósság összegszerűen pedig folyamatosan nő. Persze a GDP-hez viszonyítva lehet, hogy csökken… De nem gyanús senkinek, hogy sohasem összegszerűen mutatják be az államadósságot hanem mindig a GDP-hez viszonyítva?
A hitelpénzrendszerben minél nagyobb az eladósodottság, az emberek annál jobban élnek, egészen addig míg be nem nyújtják a számlát, és el nem visznek mindent (azaz mikor a követeléseket mindenkin be akarják hajtani, és nincs kedvük újabb hiteleket kihelyezni)… És még valami. Ha hitelpénz a rendszer ami mindent működtet, akkor a hitel ki lesz helyezve… Ha tartanak fegyvert az ember fejéhez, hanem… Mert ilyen az érdekeltség. Sokat köszönhet mindenki azoknak, akik MO-on hiteleket vettek fel… Csak persze ennek megértéséhez meg kéne érteni a hitelpénz rendszert.
Tapasztalatból tudom, van olyan ország ahol erőteljesen korlátozzák a lakosság eladósítását. Komoly jelzálog biztosíték, vagy bejelentett munkahely és jövedelem, vagy megfelelő anyagi hátterű készfizető kezesek nélkül, nincs bank kölcsön. Van viszont egy pontosan vezetett adós nyilvántartás. Aki elmarad a törlesztéssel nem vehet fel új hitelt, aki beszünteti az adósságának fizetését, egy életre elvágta magát bármiféle hitelfelvételtől, amely normál kamatozású. Csak uzsorástól kérhet, de ott iszonyatosak a kamatok, és a behajtás kegyetlen.
Engem is érdekelne a Német Nemzetiszocialista Párt pénzügyi politikája 1933-1940 között. Azt hiszem, ezt nem szívesen reklámozzák, mert erősen ellene mentek (sikeresen) a nemzetközi finánctőke rendszernek. Már ezzel is kiharcolták a döntéshozók legnagyobb rosszallását… 🙂
Egy ország (város)állami vezetőinek csak, és csakis működőtőke kölcsönfelvételt szabadna engedélyezni, ahol a beruházás jövedelmezősége garancia a törlesztés fedezetére.
Olvasom, díszkövezték az utcát, promenádot alakítottak ki, stb. Hitelből. Nyílt ellopása a közvagyonnak.
13:
Aki nem képes tisztességesen leírni a nevem, annak én nem válaszolok. 🙁
Elnézést kérek Tibor bá! Hogyan javíthatnám ki a hibát?
„Az csak természetes, hogy ilyen módon a lakás árát a vevő kétszer-háromszor fizeti ki.”
Ezt olvastam felül a posztban, amin megakadt a szemem. Ez sajnos csak Magyarországon természetes…
Amig nincs tisztázva hogy hol fejezödik be a tisztességes kamat fogalma, és hol kezdödik a tisztességtelen nyerészkedés, addig erröl a témárol nem lehet érdemben beszélni.
Miért van az, hogy itt Németországban a hitelek valoban hitelek és nem arra találták ki öket, hogy megfejjék az állampolgárokat?
Itt nem kell egy házat 3-szor kifizetni, de még kétszer sem. Az autokat sem.
Akkor mi történt/történik Magyarországon???
13.
Pénzt teremteni kell, mert nő a pénzkészletre az igény általában, mivel van némi infláció, így évről évre több pénz kell, másrészt nő a vagyon, a megtakarítások, a gazdaság(legalábbis egy normális országban).
Nem a pénz teremtésével van a baj, hanem a kapzsisággal és a szabályozatlansággal meg a nemzeti bank működésével.
Mert hogy ez utóbbinak pont az lenne az egyik legfontosabb feladata, hogy figyelje a pénzkészlet alakulását, a társadalom és gazdaság pénz igényét és pénzt bocsásson ki, azaz növelje a forgalomban lévő pénzkészletet, ha szükség van rá.
Normális esetben a pénzkészletet lehet növelni a nemzet bankja által úgy, hogy pénzt hoz létre és odaadja a lakosságnak(a kormányzaton keresztül) szociális juttatások formájában, továbbá olcsó vagy kamatmentes hitelek formájában élénkíti vele a gazdaságot, feltételekhez kötött vissza nem térítendő támogatások formájában,(pl.lehet pályázni napelemre, hőszigetelésre, korszerűsítésre stb..) amivel szintén a gazdaságot élénkíti és így tovább.
A lényeg, hogy nem a pénzrendszerrel és a hitelpénzzel van a baj, hanem a kapzsisággal, az erkölcstelenséggel, ezek rohasztották meg a pénz rendszerét. A magyarországi rendszer erre egy jól látható, követhető példa, ahol az MNB matolcsyféle bandája összejátszik a kormányzattal és poltpeti féle főügyészséggel és a bankszövetséggel, visszaélnek a kezükbe helyezett hatalommal és tudásukkal. Velejükig romlott végtelenül kapzsi gazemberek, egy bűnszervezet, amely a közvetlen lopástól kezdve a bankrendszeren keresztül mindenféle trükkökkel a lakosság kifosztásán munkálkodik ahelyett, hogy szabályozná és működtetné az ország gazdaságát és pénzrendszerét.
18 Curix
Hogy az eredeti kölcsön hányszorosát fizeted vissza, erősen függ a futamidőtől, az meg attól, hogy mekkora törlesztőrészletet tudsz bevállalni.
Azt elhiszem, hogy Németországban egy jobban fizetett munkakörben kereshetsz annyit, hogy igen gyorsan visszatörlesztheted a kölcsönödet, és akkor nem sok a kamat összege.
Nálunk jellemző az életre való eladósodás, és így tényleg többszörösen visszafizetheted a kölcsönt.
11 malleusorbis
Na, ebből az iszlám bankrendszerből nem nagyon vennél fel fogyasztási kölcsönt, hiszen abból nincs haszon, amin osztozni lehetne.
Magyarul, ha kocsit, vagy lakást akarsz venni hitelre, akkor csak csúnya kamatra kapsz kölcsönt, amit akkor is fizetni kell, ha nincs belőle anyagi nyereséged.
Márpedig ilyen hitelekre is van vastagon igény, és sokan derekasan ki is fizetik kamatostól, tudomásul véve, hogy ez az ára, hogy elérjék amit akarnak.
Viszont aki ilyen célra ad kölcsönt, az jogosan kéri meg a kockázatának árát, hogy nem jut minden adóstól a pénzéhez.
De ennek mértéke már nem mindegy, hiszen függ a hitelesek fizetési fegyelmétől, a gazdaság stabilitásától, hogy mekkora a hitelezési kockázat. A bankár meg sajnos mindig érdekelt lesz abban, hogy a hasznát minél feljebb srófolja, legfeljebb egymást korlátozhatják egy piaci versenyben.
17:
Már kijavítottad. 😀
–
18:
A magyar törvények szerint az MNB alapkamat + 40 % = a törvényes maximum. De a magyar tömegek e tekintetben abszolút bunkók. Három dologhoz „értenek”: foci, sör, snapszli.
18. 20.
Nem is a hosszú lejátú hitelekkel van a gond elsősorban, mivel ebben az esetben – ahogy Andrew jól bemutatta az 1-2-ben – reál értéken nem fizeted vissza a többszörösét a felvett összegnek. Szám szerint igen, de mivel 20 év mulva már 100 forint nem annyit ér és nem is annyit keresel, mint 20 éve. Persze itt is rendkívűl körültekintően kell eljárni (lásd magyarországi devizának hazudott hitelezésnek álcázott fosztogatást).
A baj a rövid lejáratú 1-2 éves fogyasztási hitelekkel van meg a hitelkártyákkal, személyi kölcsönökkel, (folyószámlahitelek is ide sorolhatók általában) amikre pofátlanul magas kamatot, meg mindenféle jogcímeken költségeket számítanak fel. Na ott a sok idióta ember -aki ilyesmibe belemegy – reál értéken is visszafizeti a felvett összeg többszörösét rövid idő alatt, ráadásul a legtöbb esetben teljesen felesleges dolgokra veszik fel az ilyen pénzeket.
Ilyen hitelt soha de soha ne vegyél fel akármilyen jól hangzik is. Hitelkártyára egy normális embernek nincs szüksége. Aki a tipikus hitelkártyával rendelkezik, aminek lényege, hogy mindig előre költ, hitelre vásárol, az egy komplett idióta.
Ha ilyennel megy be valaki a boltba, akkor a kitett áru árát alapból kettővel szorozza meg, annyiba fog kerülni a hitelkártyára megvásárolt termék vagy szolgáltatás.
13: Úgy látom, Te kened-vágod ezt a hitelpénzrendszert. Vannak kérdéseim.
Ha a bank által hitelbe adott pénzt a bank a hitelezéssel teremti a semmiből, akkor milyen alapon kéri vissza? Ezzel az erővel ott is hagyhatá az ügyfélnél, nem lenne vesztesége akkor sem, hiszen olyan pénzt adott kölcsön, ami addig nem is volt.
Ha a bankok teremtik a pénzt a hitelezéssel, mért nem teszi ezt a Nemzeti Bank, amikor pénzre van szüksége? Mért szolgáltatja ki magát más bankoknak azzal, hogy tőlük vesz fel hitelt, és engedi meg, hogy a szükséges pénzt ők teremtsék meg, ahelyett, hogy saját maga teremtené meg a pénzt magának, és hitelezne saját magának. Ebben az esetben az állam nem is adósodna el.
Illetve, ha a bankok a hitelpénzt a semmiből teremtik, akkor mit csinálnak a megtakarításainkkal, betéteinkkel? Simán lenyelik?
24: „Ha a bank által hitelbe adott pénzt a bank a hitelezéssel teremti a semmiből, akkor milyen alapon kéri vissza? Ezzel az erővel ott is hagyhatná az ügyfélnél, nem lenne vesztesége akkor sem, hiszen olyan pénzt adott kölcsön, ami addig nem is volt.”
A szabály az, hogy ha az adós nem fizeti vissza a kölcsön tőkét, akkor a bank a saját pénzéből (eddig összeharácsolt kamatából, tőkéjéből, betétesek pénzéből, a jelzálog értékesítéséből, bármiből) kell az adós helyett a betolnia és megsemmisítenie. Ennek a bank nem örül. Törlesztésnél a törlesztőrészletnek a tőke részét megsemmisítik.
„Ha a bankok teremtik a pénzt a hitelezéssel, mért nem teszi ezt a Nemzeti Bank, amikor pénzre van szüksége? Mért szolgáltatja ki magát más bankoknak azzal, hogy tőlük vesz fel hitelt, és engedi meg, hogy a szükséges pénzt ők teremtsék meg, ahelyett, hogy saját maga teremtené meg a pénzt magának, és hitelezne saját magának. Ebben az esetben az állam nem is adósodna el.”
Erre nagyon egyszerű a válasz. Van sok pszichopata aki szeret jó kocsival járni. Ennyi az egész. A társadalom pedig ostobán pislog, és nem veszi a fáradságot, hogy bármit is tegyen a kifosztása ellen. Látod, még Tibor bá-nak is elavult a tudása, de a bankok pénzteremtése még Őt sem érdekli annyira, hogy mélyebben utána nézzen.
„Illetve, ha a bankok a hitelpénzt a semmiből teremtik, akkor mit csinálnak a megtakarításainkkal, betéteinkkel? Simán lenyelik?”
A betéted a banknak egy általad nyújtott kölcsön, szolid kamatért. A bank ezzel a pénzel azt csinál amit akar, (de ha kéred vissza kell adnia). Pl. előírt tartalékként az MNB-ben kamatoztatja, befekteti, spekulál, államkötvénybe fekteti, ebből is pénzt csinál, mert a kapzsiságnak nincs határa. (A kihelyezett kölcsönök 2-5%-át az MNB-ben kell a banknak tartalékolnia)
Gondolj bele, berakod a pénzed a bankba, ha nem kötöd le akkor bagó a kamatod, ha lekötöd akkor MNB szerű kamatot kapsz. Így a banknak a forrás költsége meg is van, már ami a betétekre adott kamatot illeti. A kihelyezett kölcsönök után befolyó kamatból a betétesei kamatára már nem is kell költeni… Gondolom ezt sem tudtad.
Nézd meg a fent belinkelt videókat, adott esetben többször is, hogy meg tudjad érteni.
20
Hubab nem a fizetésekröl van szo, hanem a hitelekröl. Itt nem fordul elo olyan, hogy valaki felvesz 100.000 eurot és 300.000-et fizet vissza.
22:
Ha ez a törvény akkor miért nem igy hiteleztek? Sokan tényleg 3szor fizetnek vissza egy hitelt… az pedig nem 40%.
26 Curix
Ha bármely banknak, akitől hitelt vettél fel, minden hónapban csak annyit fizetsz, amennyi a hiteled esedékes kamata, akkor az alapösszeg soha az életben nem fogy el, és így visszafizetheted a banknak a kölcsön akárhányszorosát is, anélkül, hogy megszabadulnál az adósságodtól.
És sokan vannak, főleg a kis keresetűek, hogy úgy eladósodtak, hogy képtelenek az esedékes részletet kifizetni, esetleg a kamatot, vagy annál egy kicsit többet, így csigalassúsággal csökken az adósság.
És ez bármilyen kamatszázalék esetén így működik, persze minél magasabb, annál esélyesebb a helyzet.
Az alapkamat + 40 % nem a visszafizetett összegre vonatkozik, hanem az éves kamatlábra.
27
Az éves kamatláb Németországban 2-5%. Továbbra sem a lényegröl beszélsz, tesomék is jo hitelesek, ök is többszörösét fizetik vissza. Ezek a devizahitelek, de én már ebbe nem megyek bele sokat vitatkoztunk rola.
Vagy a kocsihiteleknél miért kapnak vissza ügyfelek milliokat??? Ja törvénytlenül felszámitott kamat és mi egyéb…. igy megy ez Magyarországon.
25:
Köszönöm, végre egy, a tömegek által is érthető válasz. Különösen a pszichopatás rész tetszett.
25:
Csak nem hagy nyugodni a dolog, úgyhogy én is megkérdezem:
Ha a bank teremti a pénzt, miért erőlködik hitel kihelyezéssel, betétgyűjtéssel, hogy ezzel teremtsen hasznot (=pénzt)? Miért nem teremt csak úgy pénzt magának?
Ha Te teremtenéd a pénzt, miért erőlködnél munkával? Na, leesett?
25: Nagy-Kálmán Attila – te ugye nem vagy közgazdász?
Szerintem amit Tibor leírt, az akkor működött, amikor a hitelező is munkával állította elő a pénzt, amit aztán továbbhitelezett. Ekkor jogos, hogy minden áron kártalanítva legyen, aki a pénzt hitelezte. Jelenleg nem ez a helyzet, a hitelt nyújtó ingyen kapja a pénzt, akinek hitelbe adja viszont csak munkával tud pénzt teremteni. Ez pedig rabszolgaság, akár honnan is nézzük. Semmi köze a klasszikus hitelezéshez.
24.
A bankok valóban a semmiből teremtik a hitelek összegét, de szigorú szabályok kötik őket.
EGy példa, bemész a bankba és kérsz 1 millió forintot hitelbe. A bank odaadja neked a kért összeget, miután megvizsgálta, hogy jó eséllyel vissza tudod fizetni X időn belül.
Te visszafizeted részletekben az 1 millió tőket, de közben fizetsz 500 ezer forint kamatot, kezelési költséget, számlavezetési díjat stb..
A bank az általad visszafizetett 1,5 millióból 1 milliót megsemmisít, mert ez a szabály, de keresett rajtad 500 ezret.
A trükk az, hogy a bank olyan pénz után szed kamatot és mindenféle jogcímeken pénzeket, ami eddig nem is létezett és amivel nem rendelkezett. Viszont ha nem tudja tőled visszaszedni, mert úgy adta ki (úgy teremtette a pénzt és adta ki egy számlán neked), hogy nem biztosította megfelelően a visszafizetést, mivel az egymillió kiment és forgalomba került, így a saját pénzéből felelősséggel tartozik a Nemzeti bank felé, azaz fizetnie kell az MNB felé a tőkének azt a részét, amit tőled nem tudott visszaszerezni.
A pénz teremtésének joga az adott ország nemzeti bankjáé, de ezt szigorú szabályok és állandó felügyelet mellett átengedi nagy részben a kereskedelmi bankoknak.
Számos ország nemzeti bankja azonban maga is hitelez, vállalkozásoknak(általában nagyvállalatoknak) ad olcsó vagy kamatmentes hitelt és az ország költségvetését is finanszírozza, azaz kiegészíti, (ha kell), főleg ha a kormányzat bevételei nem fedezik a kiadásokat.
Anglia kormánya előre elköltötte az elmúlt évtizedek alatt a jelenlegi egy évi bevételeinek hatszorosát, amit Bank of England, azaz Anglia nemzeti bankja finanszírozott azáltal, hogy friss pénzeket teremtett(nyomtatott vagy számlákon létrehozta) és odaadta a kormánynak. Így lesz a világban egyre több és több pénz.
22: Tibor bá’ – „Három dologhoz “értenek”: foci, sör, snapszli.”
Hát ahogy olvasom a kommenteket /és csak ámulok és bámulok 🙂 / ,
szerintem negyediknek vedd fel a közgazdaságtant is… 😀
Tibor bá’
Az alapgondolattal nem értek egyet.
Már a Biblia is negatívumként említi a kamatot, mint a korrupció eszközét.
A hagyományos társadalmakban nem volt kamat, hanem kaláka meg ajándék. A fölösleges jószág vagy munkaerő cserealapon működött még pár száz évvel ezelőtt is. Aki mindig „okosba” vette ki a részétm azt előbb megszólta a falu, majd kiközösítette.
A kamat akkor tudott megkapaszkodni, amikor a hagyományos körülményekek megtörtek, általában külső hatásokra felbomlott a faluközösség, és a kipotyogó réteg jó céltáblája volt a hitelezőnek.
Persze magasabb szinten hamarabb tört be a kamat meg a hitel… Az uralkodók mindig pénzszűkében voltak.
De hát pontosan ezért tiltja a kamatszedést minden civilizált kultúra: Egyrészt korrumpál, másrészt pénzmágnesként egy centrumba tereli a világ összes javait. A fő „bűne” pedig a kamatnak, hogy kikényszeríti az állandó növekedést, ami fenntarthahatlan, és már nem is gyerekeink, hanem unokáink jövőjét éljük fel.
33. Attila (PV)
„Már a Biblia is negatívumként említi a kamatot, mint a korrupció eszközét.
A hagyományos társadalmakban nem volt kamat..
…pontosan ezért tiltja a kamatszedést minden civilizált kultúra”
Ha szerinted tilos (bűnös) kamatot szedni, akkor adjál nekem kölcsön légy szíves 10.000.000 forintot, és ha valóban nem számolsz fel rá kamatot, akkor a futamidő se érdekes, megadom majd úgy 20-30 év múlva (természetesen 1 Ft kamat nélkül). Előre is köszi. 😀
(Küldjem a bankszámlaszámomat? Átutalod? 😀 )
31: Ez nagyon jó. Csak azt nem értem, hogy ha egy ország nemzeti bankja korlátlanul tudja finanszírozni magától is az államháztartási hiányt (illetve ebben csak az infláció kordában tartásának célja korlátozza), akkor mi a mennydörgős ménkűért ad el államkötvényt kamatra? Csak színtiszta hazaárulásból, hogy az országát kiszolgáltassa, és az adófizetőkre extra kamatterheket rakjon?
34: Berci, kamat nélkül ez úgy működik, hogy akarsz venni egy tízmilliós házat az én pénzemből. Akkor én megveszem ezt a házat, a magam nevére, és írunk egy szerződést, miszerint te ebben lakhatsz, és az előre megállapodott részletekben fizeted nekem a 10 M-t. Minden év végén rovancsolunk, és amennyit visszafizettél, annyival nő a tulajdoni részed a házban. És azért a szívességért, hogy megengedem, hogy a tulajdonomat használd addig is, míg az egész a tulajdonodba kerül, fizetsz nekem egy méltányos lakbért.
29: Nem, nem vagyok közgazdász, viszont sokat olvasok, objektívan vizsgálom a rendszert, és nem mellesleg végig vittem Mo-i bíróságokon a devizás ügyemet, ami nagyon tanulságos volt.
Annál nagyobb ostobaságot, mint amit a közgazdászok összehoztak a világban elképzelni sem tudok. (Egy véges világban a végtelen növekedést…)
Szégyelljék magukat a közgazdászok! A világnak az az első számú problémája, hogy közgazdászok és ügyvédek irányítják! A közgazdászok ostobák, az ügyvédek hazugok.
Ha mérnökök irányítanák egészen másképp élhetnénk ezen a bolygón.
36. Ábel
Jó megfogalmazás.
Komoly problémaként látom, hogy a hitelből előrehozott fogyasztás során, az adós jövedelmi állapotában bekövetkezett kedvező változás, szinte sosem eredményezi a hitel futamidő előtti visszafizetését. Ilyenkor a fogyasztás még jobban megszalad. Az állampolgár dünnyög, hogy a politikusok felélik a jövőt, de kicsiben ők ugyanazt teszik.
35.
Jó a kérdés és a válasz az, hogy a konvertibilis valutáknál ezeknek az országoknak a nemzeti bankjait is szigorú szabályok kötik.
Az MNB, mióta a forint konvertibilis valuta, – azaz szabadon és korlátozás nélkül átválthatja bárki a forintját – az ECB (Európai Központi Bank) felügyelete alatt áll és nem csinálhat azt, amit akar.
Nyílván ha Matolcsy ma azzal kelt volna fel, hogy létrehoz 1000 milliárd forint friss pénzt és ezt holnap átváltja euróra, akkor mi lenne ebből?
Tehát ha az MNB friss pénzt akar teremteni, akkor ezt az ECB tudtával és engedélyével teheti meg, de akkor a forint gyengül más valutákkal szemben. Ezért aztán az állam a hiányának egy részét jobb, ha a piacról finanszírozza, pl. államkötvények formájában.
33:
Az okoskodásod ott bukik meg, hogy 100 milliók vesznek fel kölcsönt kamatra, és a világ országai közül talán 4 van, amelyik nem tartozik kamatra. Senkinek se jut eszébe, hogy kamat nélkül kölcsönt kaphat, mert nem is kap. Áruld el nekem, van a fiókomban 50 db 20 ezres. Miért lenne az nekem jó, ha ez a te zsebedben lenne, és nem az én fiókomban?
40.
A Tesco visszaérve az erejével dömpingáron kínálja a dinnyét, és ezzel magyar kistermelőket szorít ki a piacról (tesz tönkre).
A kérdés az, hogy a termelőtől veszed-e a dinnyét (150 Ft/kg), vagy a Tescoban (50 Ft/kg)?
33.
„Már a Biblia is negatívumként említi a kamatot, mint a korrupció eszközét.”
A Biblia alapvetően azt mondja, hogy a „testvéredtől” ne szedj kamatot, „aki azért kér kölcsön, mert szükségben van”(azaz a pénz alapvető szükségleteihez kell, kenyérre vagy tüzifára..). Az „idegentől”, (és aki a pénzeddel üzletelni akar) attól kérhetsz kamatot.
Ha a rokonom, barátom jön, hogy kellene hóvégéig egy 10 ezres, nyílván nem kérek rá kamatot, de ha te jössz, hogy barátom adj már 1 milliót, mert a vállalkozásom bővítéséhez kell, akkor miért lenne tisztességtelen, ha a vállalkozásod bővítéséből származó haszonból én is kérnék valamennyit, főleg, hogy az én pénzemből akarod megvalósítani?
40: Tegyük fel, hogy a vállalkozásomnak kellene egy milla a növekedéshez. Neked megéri, hogy vegyél tőlem részvényt ennyiért, ahelyett, hogy a fiókodban állna, mert így kaphatsz tőlem osztalékot, és ha jól mennek a dolgok, még a részvényed értéke is növekszik. Nem kell ehhez kamatra hitelt adni.
Minden értelmes hitelcélra lehet találni olyan konstrukciót, ami nem hitel, hanem lízing, részvény, résztulajdon, stb.
43:
Ilyen alapon kimehetek a lovira és megjátszhatom a befutót. Vagy nyerek vagy vesztek. És bocsánat az a bizonyos osztalék véletlenségből nem KAMAT? — Vedd észre, hogy kockázat nélkül nincs nyereség. A pénz kölcsönzésnél a nyereség a kamat, a kockázat, hogy esetleg jogutód nélkül csődbe mész (mondjuk infarktust kapsz). Az eredeti kérdés fenn áll. Mikért adnám neked kölcsön kamat nélkül?
44: „Vedd észre, hogy kockázat nélkül nincs nyereség.” – triviális.
Arra próbálok rámutatni, hogy az iszlám bankrendszer is működik, kamatra adott hitel nélkül, mert megvannak azok a konstrukciók, amik ennél reálisabban osztják el a kockázatokat és költségeket.
Ez nem ugyanaz, mint a lovi. Akkor lenne az, ha a lovin minden ló után kapnál pénzt, csak a helyezéssel arányos lenne, hogy mennyi a nyereség. Veszteséged pedig csak akkor lenne, ha a ló összeesik a pályán, vagy a dzsoké lelép a lóval félúton.
Az is világos, hogy egy nemzeti bank nem nyomtathat pénzt korlátlan ütemben, mert elszáll az infláció és csökken a nemzeti valuta értéke. De ezek a jelenségek csak akkor jelentkeznek, ha olyan durva ütemben nyomják a bankóprést, ami rövid idő alatt lényegesen megnöveli a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Ha valaki ekkora összeget vesz fel hitelre, akkor nagyon gyorsan csődbe is megy.
Ha csak évi néhány %-kal növeli a pénzforgalmat, annyival, amennyi a költségvetési hiány, azt a gazdaság gond nélkül kinövi, nem is feltétlenül jelenik meg az inflációban és a valuta értékében.
Vagyis még mindig nem értem, hogy a nemzeti bankok minek adósodnak el, ahelyett, hogy pénzt teremtenének a szükséges mértékben.
Egyébként a magyar eladósodás évtizedekkel előbb kezdődött, mint hogy a forint konvertibilis lett.
37. „Ha mérnökök irányítanák egészen másképp élhetnénk ezen a bolygón.”
Ezzel tökéletesen egyetértek. Főleg, ha pipás mérnökök 😉
Ugyanakkor lássuk be, hogy a mérnökök racionális látásmódja mellé szükséges egyfajta társadalmi empátia is. Itt Isaac Asimov Alapítvány sorozatának tanulságára hívnám fel a figyelmet:
A pszichohistória – ez a trilógiában szereplő tudomány, Seldon „találmánya” – a tömegek viselkedésének elmélete, bizonyos ingerekkel kiváltott, matematikailag kiszámítható válasza. Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett és valóra váltani Seldon tervét, azaz a pszichohistóriai számítások alapján létesítendő igazán klassz világot. (Ilyen sztori azért volt már, hogy ha mást ne is nézzünk, csak a nemzetiszocializmust! :-)) Egy előre nem látott probléma azonban – ebben a sorozatban például az Öszvér felbukkanása – borította az egész vállalkozást. Igenám, de itt volt egy Második Alapítvány is, ami más területek tudósaiból állt. Esetünkben mi a „B” verzió? A Bilderberg csoport?
Noha a szakmai hiúságom afelé csábít, hogy igenis, a mérnökök mondják meg a tutit, azért reálisan nem szűkíteném le ebből a szempontból a kört. Olyan szempontból viszont szükségesnek tartom, hogy az emberi tisztesség, feddhetetlenség és feltétlen elkötelezettség alapvető követelmény legyen egy képviselő megválasztása esetén. Ehhez azonban szükséges egy olyan tömeg, aki tisztában van azzal, hogy milyen feltételek alapján válasszon meg valakit és ezzel meg is érkeztünk egyik kedvenc vesszőparipámhoz, az egyáltalán nem általános választójoghoz. Szerény véleményem szerint az ország egészének szempontjából hasznos lenne, ha csak azok rendelkeznének választójoggal, akik:
– érettségi vizsgát tettek (Tudnak írni-olvasni, rendelkeznek némi történelmi és valamennyi általános ismeretekkel)
– adót fizetnek (Aki csak kivesz a „kalapból”, az ne szóljon bele az elosztásba! Ez alól azok a nyugdíjasok, akik ledolgozták az életüket, kivételek (meg még ide sorolható néhány: pl. becsülettel dolgozott, de lerokkant stb.)! A kollektív bölcsesség miatt szükség is van rájuk!)
– legalább harmadik generációjuk magyar állampolgár és Magyarországon is él! (Friss bevándorlók, nem itt élők – azaz közvetlenül nem „élvezői” az itteni állapotoknak – ne szóljanak bele! Ez alól kivételek az elcsatolt területen élő, magukat folyamatosan magyarnak valló testvéreink, akiknek joguk van magyarságuk védelmében nemzetbarát álláspontot valló politikai erőnek, szavazataikkal történő segítéséhez!)
Ja, hogy ehhez szükség lenne regisztrációra és a szavazati jog előzetes tisztására, mint Amerikában? Ja, hogy így bizonyos pártok nem tudnának két májkrémért és egy sörért szavazatokat vásárolni? … A szívem szakadna meg!
Így valószínűleg megakadályozható lenne a teljes nemzet anyagi lehúzása. Mondom, valószínűleg. De én nem vagyok közgazdász 🙂
Egy nemzeti bank nem adósodik el, az adott ország kormánya adósodik el.
Egy ország nemzeti bankja csak saját pénznemet, pl. az MNB forintot tud teremteni, de más valutákat nem, ezért ha külföldről akar vásárolni nagyobb mértékben, mint amennyit el tud oda adni, akkor pénzt kell kérnie hitelbe dollárban, fontban, svájci frankban, vagy amire szüksége van.
„Egyébként a magyar eladósodás évtizedekkel előbb kezdődött, mint hogy a forint konvertibilis lett.”
Nyílván Magyarország a nyugatról akart vásárolni, ott akart költeni, de azok a piszkok nem fogadták el a forintot :), amit az akkori MNB nyomhatott annyit, amennyit akart. Így aztán kölcsön kellett kérnie dollárt, márkát, shillinget és így tovább. Annyira nehéz ezt megérteni?
Az orosz rubel nem konvertibilis. Mégis ki és mi akadályozza meg az orosz nemzeti bankot, Putyinékat, hogy ne teremtsenek annyi rubelt, amennyit jónak gondolnak? Megtilthatja valaki Oroszországnak és nemzeti bankjának, hogy ne teremtsen friss rubelt?
Tehát egy ország a saját pénznemében nem tud eladósodni, de ki sem bocsáthat belőle végtelen mennyiséget, mert akkor rengeteg pénz lesz kint a társadalomban és elszáll az infláció. Továbbá, ha konvertábilis valutává akarja tenni a saját pénznemét, akkor pedig egy nemzetközi szabályrendszerhez és felügyelethez kell igazodnia.
Ábel – 46
A világon három államnak van joga pénzt nyomtatni – USA, UK, Kína.
Ha bejön Magyarországra 1 millió euró, akkor az MNB kiad 310 millió forintot, de ha kimegy, akkor kivon a forgalomból. Vagyis a pénzkibocsátás az MNB-nél van ugyan, de azt átadta a nyugat-európai és amerikai pénzrendszernek.
Magyarország elveszítette a pénzrendszer feletti szuverenitását, hogy mennyi pénz lehet Magyarországon forgalomban, azt külföldön döntik el.
– City of London
– Basel Bank
– FED
– Világbank
– IMF
49: „hogy mennyi pénz lehet Magyarországon forgalomban, azt külföldön döntik el”
Igen. Itt: https://www.ecb.europa.eu/home/html/index.en.html
9: Elolvastam a wörgli csodát. Ez a romló pénz koncepció nem hülyeség. Azon gondolkodom, hogy ki kellene próbálni állami szinten egy olyan rendszerben, hogy párhuzamosan létezne a hagyományos forint mellett.
Régen talán az volt a legpraktikusabb, hogy 1%-ért vehető matricákat ragasztgattak rá havonta. Ma egyszerűbb lenne úgy megoldani, hogy a pénz csak elektronikusan létezzen, folyószámlán, bankkártyával hozzáférhetően. Minden összeghez tartozna egy időbélyeg, hogy mikor fizettek vele utoljára, és amikor ez az időbélyeg egész hónappal öregebb lesz, az összeget megszorozzák 0,99-el. Ennek az lenne az előnye, hogy ha valaki hónap vége előtt 1 nappal kapna egy összeget, akkor is lenne egy hónapja elkölteni anélkül, hogy veszítene belőle.
Szóval bevezetném ezt az alternatív pénzt, ami csak elektronikusan létezne. Nem forint lenne, de ugyanannyit érne. Nem konvertibilis valuta, és a jegybank annyit teremthet belőle, amennyit jónak lát. Két dologra használnám: feltétel nélküli alapjövedelemnek és dolgozóknak fizetett természetbeni juttatásnak – a teljes jelenlegi cafeteria rendszert kiváltanám vele. Úgy tudná pörgetni a gazdaságot, hogy közben a forintra minimális hatása lenne.
49.
„Ha bejön Magyarországra 1 millió euró, akkor az MNB kiad 310 millió forintot, de ha kimegy, akkor kivon a forgalomból.”
Ez nem így van, amit írsz az árfolyamrögzítés vagy valutatanács lenne; az MNB az infláció alakulása szerint játszhat a kamatszinttel.
Az igaz, hogy lopni bűn.
Pl. nyugdíjat.
Elég ha kiszámolja 40 év munkaviszony után a 10% járulék és a munkaadó által fizetett 27% szociális adó
után mennyi nyugdíjat fog kapni aki az átlagéletkort éli. Nekem férfiaknál 1/3-ad jött ki.
Ergo a másik 2/3-ot ellopják.
A hitelről írt értekezése azonban maximum DrÁbik szívonalú.
Írt a a témában egy tanulmányt gróf Széchenyi.
Van egy állam pl. 1830 tájékán amikor beüt a vasút.
Minden környékbeli állam épít. Spóroljunk 100 évet, utánna csapjunk bele?
Emlékszik meddig építették az átkosban az 1-es autópályát?
Saját tőke felhalmozásból 100 év múlva lenne autópálya hálózat Magyarországon.
Tánczos lábú Ferencnek megsúgták: Jönne ide tőke beruházni, amennyiben lenne némi
infrastruktúra. Belevágott. jól tette?
A hitel amennyiben értelmes beruházásra fordítják jó.
Egy fiatal hitelt vesz fel orvos lesz utánna megkereshet alhangon havi 4000 euró nettót Németországban.
Másik verzió: Elmegy a Tesco-ba árut töltögetni és 2000 év alatt összespórolja a diplomája árát. ( Ha közben nem hal éhen )
Másik szemszög: Megszületik a kölök és van minden. Vasút, metró, autópálya, kórházak. Miért lenne felháborító, hogy neki ebbe
bele kell fizetnie. Amennyiben nem tetszik neki, tessék Niger-be vagy libériába születni. Hosszú a lista van 25 állam, ahol 1000 euró
alatt van az egy főre jutó éves GDP.
Másik szempont: Egy rokon panaszkodott, hogy örökölt 10 misi hitelt. + még a temetés költsége. A ház amit örökölt alhangon ért 20-at.
Mondom neki. Adja át nekem. 1 millót fogok költeni a temetésre és a síremlékre. Semmi gondja nem lesz a törlesztéssel.
Nekem adta?
49.
„A világon három államnak van joga pénzt nyomtatni – USA, UK, Kína.”
Hát nem éppen. Mert akkor neked is felteszem a kérdést.
Megtilthatja valaki Oroszországnak és nemzeti bankjának, hogy friss rubelt teremtsen?
Oroszországban elég nagy az infláció, egyre több pénz van forgalomban. Mégis honnan? Ki nyomtatta azt a pénzt, ami az orosz embereknél van? a FED vagy a kínaiak? De említhetnék más országokat is. A brazil friss pénzt vagy az indiait Angliában nyomják gebinben? 🙂
Pénz kibocsátási joga minden szuverén országnak van, az más kérdés, hogy a piac az árfolyamát beárazza. Így járt a rubel is, mivel egyre több van belőle, illetve nem keresett a világban(mert nem bíznak benne), ezért a rubel árfolyama jelentősen gyengült a nyugati pénznemekhez képest. Gondolom te sem rubelben tartod a megtakarított pénzecskédet és nem is tervezel ilyesmit.
Pénzkibocsátási joga Magyarországnak valóban korlátozott, úgy teheti meg, ha euró fedezetet tesz a friss pénz mögé, de ugyanez igaz szinte az összes országra, amelyiknek konvertibilis a valutája. Kivéve az USA-t, mivel ő világhatalom és a pénzét mindenhol elfogadják a világon, így gyakorlatilag annyi friss pénzt hoz létre, amennyit nem szégyell, illetve amennyit elfogadnak tőle.
53: Egy 2001-ben született magyar férfi átlagos várható élettartama 68 év. Pillanatnyilag a nyugdíjkorhatár 65 év, de addigra lehet, hogy több lesz. Ez alapján az átlagos férfi nem a befizetett járulékának 1/át kapja vissza, hanem sokkal kevesebbet.
Ott a bibi, hogy a legtöbben nem az átlagosan várható korukban halnak meg. Ha például a férfiak fele meghal 35 évesen, a másik fele 95 évesen, akkor a nyudíjpénztárnak sokkal többet kell kifizetnie, mint ahányan befizetnek. Persze ez a példa megint csak egy irreális szélsőség, csak arra akartam rámutatni, hogy az átlag alapján való számolgatás semmit sem ér. A populáció élettartamának a görbéjét kellene összeintegrálni a fizetésekkel és a nyugíjakkal. Hajrá!
54: A rubel árfolyam nem a nyomtatása miatt romlik, hanem amiatt, hogy beszakadt az olajár, és hogy a nyugat politikai okokból bünteti.
55.
Pontosabban nem csak a nyomtatása miatt, erre utaltam a „illetve nem keresett a világban” megjegyzésemmel.
Valóban egy ország pénznemének árfolyamát más pénznemekhez képest nem csak a forgalomban lévő pénzkészlet mennyisége határozza meg, hanem egy csomó más dolog is, például gazdasági és katonai ereje, érdekérvényesítő képessége, (turisztikai látogatottsága és más egyebek is). Erre jó példa az USA vagy Anglia.
Ezek az államok friss pénzt adnak ki és a tegnap nyomtatott friss bankókért a világ odaadja nekik a valódi értékeit, nyersanyagokat, energiahordozókat, kész termékeket, turisztikai és egyéb szolgáltatásokat és így tovább, miközben ezek az országok egyre több dollárt halmoznak fel.(Fogadok rá, hogy e blog olvasói némelyikénél is van otthon dollár a párnacihában).
Ezért tud az USA olyan nagy lábon élni például. Nagyban űzi a bankókért valódi értékeket ipart.
44.
A bank nem a saját pénzét kölcsönzi ki, hanem a semmiből „teremt”, azaz nyomtat papírfecnit. No, de ki az a bank? Egy Tibor bá’-hoz hasonlatos magánszemély? Nem! Egy olyan intézmény, amely a gazdaság működtetéséhez használatos katalizátort nyomtatja, hozza létre, teremti. Közérdekből! Legalábbis, a szerepe ez lenne. Mondom, lenne! Mivel a mindenkori kormányok a katalizátor teremtésének lehetőségét magánszemélyeknek játszották át, ezért aztán most Tibor bá’-nak van igaza. Jól van ez így? Vajon közérdeket szolgál, ha egy szűk elit kihasználva az előjogait a többség kárára cselekszik? Igen, a bankokat tulajdonló, a pénzkibocsátás jogát gyakorló dinasztiákra gondolok. Összeesküvés-elmélet lenne csupán? 1913, Jakyll Island. 1973, eltörölték a fedezetet a papírpénz mögül. Lehetne sorolni az erre vonatkoztatható bizonyítékokat, de felesleges. A lényeg, hogy a pénzkibocsátás jogát nem az államok, hanem egy szűk elit bitorolja. Globálisan.
Nem tudom mi történt, de rendesen elcsúsztak a számok.
63. Értem, rendben!
62:
Átengedtem feltartott hozzászólásokat. Ne csak a számot írd be, írd be a niket is.
61. NagyCsuri,
Valóban, de ez már egy újabb rétege vagy szintje a dolognak. Mert nyílván, amikor azt mondjuk, hogy az USA bocsátott ki friss pénzt, azt nem a nagy többség teszi, nem a lakosság, hanem a pénzemberek egy szűk rétege, akik a legtöbbet és irdatlan összegeket profitálnak ebből a tevékenységből.
Viszont az USA lakossága is bőven profitál ebből és nagy lábon él és ez elsősorban nem a hatékony munkájukból fakad, mert olyan sokat dolgoznának, olyan sok valódi értéket teremtenének, hanem a bankóprés működtetésének és a friss dollármilliárdok világra szabadításának az eredménye.
Hogy ne lenne joga a Nemzeti Banknak forintot teremteni? Hiszen itt lett levezetve több hozzászólásban, hogy minden egyes bank ezt csinálja, amikor hitelt helyez ki! És nem csak a Citi meg a Rócsildék különböző bankjai, hanem az OTP, a Magnet, a takarékok, meg az összes kis piszlicsáré helyi bankocska! Ha nem a jegybank, ott van az MFB, az is az államé, annyi pénzt teremt hitelezéssel, amennyit akar, nem?
Annyit kéne csinálni, hogy az állami tulajdonban lévő bankok szép lassan, de szisztematikusan felvásárolják az összes állampapírt. A végén minden állami hitel náluk lenne. Aztán a végén az összes papírt be kell rakni egy raktárba, ami véletlenül leég, és volt-nincs államadósság – teljesen legálisan.
Az MNB nem hitelez általában, a kereskedelmi bankok pedig pénzt teremtenek valóban, de ezt ideiglenesen teszik, ugyanis amikor a virtuálisan teremtett tőkeösszeg visszafizetésre kerül, akkor azt megsemmisítik.
Ennek lényege az, hogy annyi pénz legyen kint az embereknél és a vállalkozásoknál, amennyire a társadalomnak igénye van.
Jelenleg 5% a tartalék ráta, tehát ha te bemész és igényed van 1 millió forint hitelre és a bank úgy ítéli meg, hogy vissza is tudod és fogod fizetni, akkor 50 ezer forintot letétbe helyez a saját tőkéjéből, betétesei pénzéből az MNB-nél és teremt a semmiből 1 millió forintot, azaz ráírja egy számlára és odaadja neked. Ahogy fizeted visszafele a tőkét, úgy azt megsemmisíti. Így csak ideglenes pénzteremtésről beszélhetünk a kereskedelmi bankok esetében olyan mértékben, amire a társadalomnak igénye van.
Többször nem mondom el. 🙂
Az államadóssággal az baj, hogy az meg többnyire külföldi pénzben van, tehát nem olyan egyszerű visszavásárolni, mivel nem áll rendelkezésre a szükséges külföldi valuta, amivel vissza lehetne fizetni.
Ha te a forintocskádat odaadtad azáltal, hogy államkötvényt vettél, az miatt az állam sohasem aggódik. Ha az állam dollárt , eurót, svájci frankot kért kölcsön külföldi bankoktól, magánszemélyektől,(akár a saját polgáraitól) no azzal van a probléma.
Nem a bank teremt pénzt, hanem Te. Te teszel mögé értéket. A bank csak hitelez mások pénzéből, viszont ha bebukja szintén mások pénzéből teszi jóvá. Tehát a bank csak annyi pénzt ” NEM semmisít meg” amennyi elegendő a bebukott hitel törlesztésére, és az adminisztratív költségekre. Meg persze a nyereségre…
Nem bánnám, ha végre valaki olyan szólna hozzá, aki tudja is miről beszél. Úgy értem, tényleg tudja. Eddig a logika egyetlen szikráját akkor láttam, amikor valaki felvetette, ha a bankok tényleg semmiből tudnak pénzt csinálni, akkor mi a fenének bajlódnak a betétesek befogásával? Tényleg. Ha én tudnék semmiből pénzt csinálni, mindent leszarnék.
Tibor bá! Az a pénz amit a bankok a levegőből teremtenek akkor lehet csak az övék, ha kamatként az visszaérkezik.
A hitelpénz rendszer előír részleges tartalékolást. Ez kötelező és Mo-on 2-5 %. A tartalékráta miatt van szükségük a bankoknak a betétesek pénzére…
Ha beteszek 100 ezer forintot a bankba, és a bank a kötelező tartalékrátának eleget téve mind a 100 ezret az MNB-be beteszi és mondjuk 2 %-on tartalékol, akkor az én betétem 50 x 100 ezer azaz 5 millió forint kihelyezését teszi lehetővé, mert az 5 millának a 2 %-a pont az én betett 100 ezer forint betétem. Ez a részleges tartalékolás. A részleges tartalékolás nem azt jelenti, hogy a 100 ezerből 2 %-ot tartalékol és a maradékot kihelyezi… Csak annyi van előírva, hogy a kihelyezett kölcsönnek a 2 %-át az MNB-be tartalékolni kell.
Ezért mondtam, ideje lenne megérteni a monetáris rendszerünket.
Mit gondol Tibor bá, miből dől a lé a bankokhoz? A betétek és a kölcsönök kamatkülönbözetéből? Abból a néhány százalékból?
A hitel/betét arány ne tévessze meg, mert az is legtöbbször betét lesz, amit a bank a levegőből teremt, és az elköltés után (mondjuk autóra az autókereskedőnél) a levegőből teremtett pénz új tulaja szintén a bankban betétként tárol.
Jó éjszakát, azaz jó reggelt!
És arról még, hogy a mindennapi életünkben túlnyomó részt követelésekkel fizetünk, és követeléseket ruházunk át pénz helyett, arról még nem is esett szó…
Mert pénzt már nem is nagyon használunk, sőt szerintem pénz már nem is létezik. Csak bankjegy. De az mi?
Hát pedig naponta kapom a levládámba a felkinált összegeket csak vegyek fel hitelt. eszem ágában sincs.
Viszont uj bohockodást látok egyes cikkek alatt (index?) hogy naponta akár 270.000.Ft-t is kereshetek tözsdézéssel…nos több ilyent megnéztem hogy megértsem minimum mi ez(nincs szándékom szeretek jól aludni) de szerintem ez uj pilótajátékféle lehet a balekoknak.
(A tözsdét kimondottan etikátlannak látom)
Mint a rulettnél 2-3 fordulatnál nyereség aztán évtizedre is fizetés. Ugyanis olyan nincs hogy ingyen ebéd hacsak nem kimondottan vendég vagyok.
95-8 ig még éltek a régi OTP-s 3% építési hitelek. a 300.000.Ft-t 20 évre 1200Ft /hó törlesztéssel egyben a töke és kamatot is csökkentették. Az normális lakáshoz jutás volt. Természetesen tudom azóta a kb 100.000.Ft a jövedelem nyilván ilyen arányokban kéne a lakáshoz jutás lehetőségeit megteremteni a devizás csalás helyett. A 20 év alatt 450.000 került volna vissza. Hál istennek a fele összeg 150.000 kifizetésénél a bank elállt a továbbiaktól akkor volt egy ilyen akciós menet.
Ma a 40% THM meg kamat úgy ahogy van uzsora kamat.
69:
„Az a pénz amit a bankok a levegőből teremtenek akkor lehet csak az övék, ha kamatként az visszaérkezik.” Ebben az esetben igen megtévesztő azt írni, hogy a „teremtenek”. Talán helyesebb lenne azt írni, hogy „olyan pénz után szednek kamatot, ami nem az övék”, de még ez se lenne tökéletesen igaz. Valójában az van, hogy a MNB „nem áll szóba” magán emberekkel és vállalkozásokkal, csak bankokkal. Tehát egy bank felvesz az MNB-től kölcsönt 1%-os kamatra, amit tovább ad magán személyeknek 8-10 %-os kamatra. Így azért egészen más a kép. Ha a jó nép nem a Cofids-nél állna sorba, ahol 40 % a kamat, hanem kizárólag ahhoz a bankhoz fordulna, ahol a legkisebb a kamat (ahogy ezt asz emberek például Ausztriába teszik), akkor hamarosan 4 % körüli kamatra kapnának kölcsön. Összegezve, a magyarok hülyék, és szidják a bankokat. – A magyar nyuggerek nagy része 1970-ben a megtakarított pénzét betette az OTP-be, ma is ott van neki számlája, aminek a vezetéséért havonta 400 forintot kérnek. Vagyis évi 5000 forintért engedi az OTP, hogy nála legyen a pénze. Ez a banknak jobb buli, mint az MNB 1 százaléka.
68. Tibor bá, a bankok már nem is foglalkoznak a betétesek befogásával, inkább a semmiből állítanak elő pénzt. A betétesek befogása elavult. Jelenleg a Forint betéti kamat konvergál a 0-hoz, Európában az Euro kamat pontosan 0, itthon talán 0,2%, kevesebb, mint a számlavezetési költségek. Ha beüt valami krach, csődbe megy néhány bank semmi gond, nyomtatnak egy kis dollárt, eurot, stb. 0 fedezetre, és láss csodát még sincs infláció, nem kell betétes, nem kell fedezet. Így megy ez már legalább egy évtizede teljesen nyíltan, és még nem omlott össze a pénzügyi világ.
68: „Nem bánnám, ha végre valaki olyan szólna hozzá, aki tudja is miről beszél. Úgy értem, tényleg tudja.”
Ebbe, ami itt zajlik? Minek? Jól elvannak itt anélkül is. 😀
73. nippur
Mint Tibor bá’ megírta, a legolcsóbb finanszírozási forrás a lakossági bankbetét. Ez vitathatatlan. A valóságban igyekeznek is a bankok betéteseket fogni.
71 Kékavian
Tőzsde játékok (Forex stb.) a leghatékonyabb módja a lakosság pénzének elvételére. A széltében-hosszában, ezerrel hirdetett, napi, heti, havi, kereskedési jövedelmek, (nyereségek) csak úgy jöhetnek létre, a te részedre, hogy veled szemben valaki ugyanakkora összeget elveszít, vagy új pénzként betesz a rendszerbe, plusz a brókerek jutaléka. Bróker mindenképpen keres, ha veszítesz, ha nyersz. Persze a legtöbbet a háttérben álló tőzsde cápák keresnek, akik aktívan képesek befolyásolni az árfolyamokat, és a kisbefektetők rossz irányba feltett pénzeit begyűjtik.
Ha valóságosan a polgárok érdekeit szem előtt tartó kormányok irányítanának, már mindenféle határidős tőzsdei ügylet be lenne tiltva, beleértve a közéjük tartozó (ál) devizahiteleket is.
72: Tibor bá!
Ha bepötyögőm a számítógépembe, hogy 100.000 HUF, nyomok egy entert, aztán ezt az „adathalmot” átutalom a bankszámlájára és Ön ezen a 100 ezer forinton bármit megvehet vagy ki is veheti a bankszámlájáról, akkor nem pénzt teremtettem a levegőből, a semmiből? Mivel mielőtt begépeltem a 100.000 HUF-ot, addig ott 0 HUF szerepelt. Tényleg ilyen nehéz ezt megérteni?
74: Observer
Miért Te közgazdász vagy? Szóval mi a foglalkozásod?
Sosem értettem, hogy az emberek egész életükben a pénz után loholnak, amikor éppen nem alszanak a pénzt hajszolják, de fogalmuk sincs, hogy a pénz az honnan van, és azon túl, hogy nem veszik a fáradságot, hogy utána nézzenek, még csak nem is érdekli őket. Pedig az ineternet korában ez nem lenne nagy erőfeszítés.
74: Én csak olvasgatok, nem szólok bele semmibe, mert nem vagyok közgazdász. Viszont azt látom, hogy sok önjelölt közgazdász van, és látok elég meredek kijelentéseket is, amiket viszont nem az én tisztem helyrerakni/megcáfolni.
78: Observer és Tibor bá, és más hitetlenkedők!
Akkor jöjjön a bizonyíték!
Az idézet az MNB-től származik:
„Az ún. számlapénz teremtésére mind a jegybank, mind a kereskedelmi bankok képesek. Illetve összeegyeztetve a fenti kitétellel, a kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremthetnek. A bankok hitelnyújtás révén tudják megsokszorozni a gazdaságban lévő (virtuális) számlapénzt. Visszatérve a kérdésre: az MNB tudja befolyásolni a jegybanki számlapénz nagyságát (pl. kötelező tartalékráta változtatásával). Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon jegybanki számlapénzt csak kereskedelmi bank, illetve az állam tarthat (mivel a költségvetés számlavezető bankja is az MNB).”
És itt a link a levelezéshez, olvassátok, nézzétek végig:
(Ez egy levelezés az MNB és egy devizás civil szervezet között, az MNB-nek azért már csak hisztek.)
https://drive.google.com/open?id=0B7yJO270eAshYlRYLU9tSUY5alk
Kellemes ébredést!
Könyvelői tanulmányaim során alapkérdés volt, hogy ki bocsájtja ki a pénzt, az MNB, vagy a kereskedelmi bank?
A Forint tulajdonképpen egy Euró variáns, hiszen csak akkor bocsájthatja ki az MNB, ha szerzett hozzá EUR fedezetet (amit persze más nemzeti bankban kell elhelyeznie). A kereskedelmi bankok pénzkibocsátását pedig a kötelező tartalékráta mértékével tudja szabályozni a központi bank.
Ha meg EUR lenne a fizetőeszköz nálunk, akkor még kevesebb lenne a mozgástér.
A pénzhelyettesítőkkel lehetne ezt bővíteni, a helyi pénzekre próbálkozások voltak, de nálunk nem terjedtek el. Annál tényleg látszik, hogy a pénz bizalom nélkül semmit sem ér. Ha elfogadok a munkámért egy papírfecnit, biztos akarok benne lenni, hogy azt át tudom váltani valami árura, vagy szolgáltatásra. Ha lenne az államnak mersze hozzá, akkor adhatná a nyugdíj és a közalkalmazottak fizetése egy részét alternatív fizetőeszközben, aminek az elfogadását akár adókedvezménnyel segíthetné.
76 – Nagy-Kálmán Attila:
Na barátom,úgy látom valakinek helyre kell téged rakni. A kisebbik dolog, itt mindenki tegeződik. Ha már itt ragadtál, akkor ezt vedd figyelembe.
A nagyobbik dolog. Nem tudom a többiek hogy vannak vele, de én úgy tudom, hogy a pénz egy általános csereszköz. Ma már nincs mögötte fedezet (majd lesz, ha összeomlik a dollár és vele együtt az összes fiat pénz), de mivel mindenki elfogadja, mert bármit kaphatsz érte, ezért elég jól működik. Nem fogom az összes, általad bedobott témát végignyalni, csak a nekem szóló utolsót. Érték, felhasználhatóság szempontjából semmi különbség sincs a zsebemben lapuló 20.000-es bankó és a számlámon nyilvántartott 20.000 Ft követelés között. Ha bemegyek egy hipermarketbe mind a kettőért ugyanazt Bugatti cipőt tudom megvenni, aminek az ára 20.000 Ft. Ha a bankkártyámmal fizettem nem teremtettem pénzt ezt állítani elég nagy ostobaság. Pénzteremtés az lenne, ha az üres zsebembe egyszer csak lenne 20.000 forint, valami csoda folytán, valahogy úgy, ahogy isten teremtette a világot, semmiből, 6 nap alatt. Ha pedig azt az érdekes esetet vesszük górcső alá, amit említettél, hogy a számládon O Ft van, akkor te nyomogathatod a gombodat, soha a büdös életben nem lesz tőle nálam 100.000 forint.
79:
Te egy magánlevelezéssel akarod bizonyítani igazadat? Vicces. Ha valakinek a „teremtés” szó jut az eszébe, akkor igazad van? Mindössze arról van szó, hogy van készpénz (kp) és van elektronikusan nyilvántartott pénz. De ez nem azt jelenti, hogy a semmiből lesz pénz. Szerintem neked kellene felébredned.
81. Rendben, akkor mindenkit tegezek.
Ezt olvasd el, és akkor minden világos lesz. És nem fogod ostobaságnak tartani amiket leírtam.
https://drive.google.com/file/d/0B7yJO270eAshYlRYLU9tSUY5alk
82: Egy civil szervezet levelezését osztottam meg, aki nem is akárkivel hanem az MNB-vel levelezett, mégpedig a pénzteremtés kérdéskörről. De ha nem veszed a fáradságot, akkor felesleges nekem bármit is ideírni. Ha továbbra is azt akarjátok hinni amit a legtöbben benyalnak akkor nincs mit tenni. A hittel nem lehet vitatkozni, mindig is elsöprő volt az igazsága.
84.
Nem mindegy, hogy ki teremti a pénzt, ha elfogadott értékközvetítő, és az elvégzett munkádat más javakra tudod váltani? Ha nem tetszik, hogy papírból van ill. számlapénz, akkor próbálj meg arannyal fizetni.
Akinek sok van belőle, sohasem hallottam nyavalyogni, hogy: Jaj, de kár, hogy csak számlapénzem van… (Másrészt egyáltalán nem muszáj hitelt kérni, és utólag okoskodni, hogy amit elköltöttél, az valójában nem is létezik, csak úgy csinálták a semmiből.)
A takarékszövetkezet működik úgy, hogy a berakott betétet kölcsönzi ki. A bank nem ilyen, a tartalékráta arányában „megsokszorozza” nyújtott számlapénzt, elég neki a tartalékrátának megfelelő összeget begyűjteni.
84 – Nagy-Kálmán Attila:
Fogd vissza az agarakat, mert tévhitben élsz. Van készpénz, ami a brifkódban lapul, és van számlapénz, amit nyilvántart a bankod. Ennyi. A banknak is van papírpénze a széfben és a kasszában, és van számlapénze, amivel szabadon rendelkezik. Nincs értelme kutatni, hogy kerül a te számládra, az én számlámra, vagy a bank számlára a pénz. Nyugodj meg, senkinek se kerül a számlájára pénz a semmiből. Hogy a bank a kikölcsönzésből hasznot húz, az természetes, ezért csinálja, de felejtsd el, hogy a levegőből „teremt” pénzt. Ezt egyedül a jegybank teheti, de ott is meg vannak a szigorú szabályok.
–
86:
Ez is tévedés. A bank csak a saját pénzét helyezheti ki (amibe benn van a betétesek pénze is). A tartalékráta azt jelenti, hogy miélyen mértékben helyezheti ki a pénzét. Általában az összes pénzének csak a 95 %-át helyezheti ki, 5 %-át (tartalék ráta) nem. Ugyanis ha nagyobb összeget ki akarnak venni a betétesek, kell lenni rá fedezetnek. A baj akkor van, ha rémhírek hatására a betétesek több mint 5 százalékot akarnak kivenni a bankból. Ekkor valahonnan kölcsönt kell a banknak szerezni. Ez a megsokszorozás egy közkedvelt hülyeség.
„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
86: „elég neki a tartalékrátának megfelelő összeget begyűjteni”
Ok, szóval ha mindenki, aki hitelszámlát nyit a banknál, egyből kp-ben ki is veszi a bank által nyújtott hitel összeget, és a változatosság kedvéért bevarrja a párnacihába, akkor mi a fene van? Honnan lesz az a sok készpénz, ha egyébként a bank a „levegőből” teremti a (számla)pénzt?
Nem csak tőled kérdezem…
89. A pénznyomda nyilván annyit fog nyomni, amennyire szükség van. Viszont … a készpénz sorszámozva van, tehát minden bankó egyedi, nincs belőle több. A számlapénz esetében nem tudok ilyen biztonsági jegyekről. A bitcoin is lenyomozható, mert minden darabja egyedi.
Amíg a betétesek pénze bankban van, addig az a pénz a banké és azt csinál vele, amit akar.
Amíg a pénz a bankban van, addig az a pénz a banké.
Legfeljebb van ugyanannyi tartozása is a banknak az esetleg alárendelt befektetői felé: a betétesek felé.
Én is elgtöbbször azt hallom vissza, hogy a tartalékrátára kell a betétesi „hard” money pénz és az ezáltal teremtett kereskedelmi banki pénzből lehet jól államkötvényt venni vagy éppen betenni másik bankba, ahol az már betétesi pénz lesz.
89: Épp ezért olyan magas a hitelkártyáról való készpénzfelvétel költsége.
Honnan lesz az a sok készpénz? A kereskedelmi bankok teremthetnek olyan sok készpénzt is, amennyit nem szabadna. És azt a jegybank mind átválthatja készpénzzé, ha nem látja tőle instabilnak a bankrendszer és a kérdéses bank jövőjét.
(Postabanknak is sokáig jegybankpénzre – készpénzre váltották a zsozsót és adták ki az automaták a postabankos kártyákra is a készpénzt, amíg a jegybank úgy nem döntött, hogy elég és vége).
A készpénz a mai bankrendszer „aranya”.
És látom Nagy-Kálmán Attila a pénzteremtés részét ezt már részletesen kifejtette.
Miért nem teremtenek a jegybankok pénzt eladósodás helyett? Mert devizára is szükség van és azt nem teremthetnek.
Jean-Claude Trichet mérnök. Alatta még stabilabbnak éreztem az eurómat. Ma már nem tartok eurót.
56 Sándor: a szociális adó után egy kanyi fillér nyugdíjat sem várhatsz el – erről szól ugyan közvetetten az új alkotmány is.
57 Gyarmathy: Oroszországnak aranya van és sok nyersanyaga. Ez teszi lehetővé a rubelnyomást.
91: „A kereskedelmi bankok teremthetnek olyan sok készpénzt is …a jegybank mind átválthatja készpénzzé”
Mégis hogyan? Ha nincs fedezete, hanem a levegőből „teremtették”. Matolcsy ilyen hülye lenne, hogy a semmire hitelez?
90: „A pénznyomda nyilván annyit fog nyomni, amennyire szükség van.”
Kinek? A bivalybasznádi kereskedelmi banknak? Ennyire azért ez nem egyszerű.
Szerintem arról van szó, hogy sokan összekeverik a pénz teremtést a pénz multiplikátor hatással.
Ha én kapok 1 milliót a munkaadómtól, beteszem a bankba, azt a bank valakinek kikölcsönzi. Az a valaki ezt ismét nekem adja a másodállásomnak köszönhetően, én ismét beviszem a bankba, azt a bank ismét kikölcsönzi valakinek, akitől én ellopom, és ismét beviszem a bankba.
(Ez akkor történhetne meg, ha a kötelező tartalékráta nulla lenne. Ha a ráta 50% lenne, a bank mindig csak a betét felét adhatná ki.)
Ezt lehet összekeverni pénz teremtéssel, holott nem teremtődik pénz, minden betét mögött van egy hitel. Nekem lett 3 millióm, úgy tűnik, mintha teremtődött volna pénz, pedig van ott még 2 millió tartozás is.
Az aranyfedezet megszűnt, a pénz mögött árufedezet van, ezt én úgy értem, hogy minden ország pénze annyit ér, amennyi árut és szolgáltatást az ország elő képes állítani.
Mivel egyre több aranyat bányászunk ki, egyre több fát vágunk ki, egyre több gépet állítunk elő, ezért a forgalomban levő pénz mennyiségének növekednie kell, ezt a pluszt nyomja a jegybank.
Ha nem tenné, a pénzed egyre többet érne akkor is, ha csak otthon tartod, hiszen egyre több érték lenne mögötte. Ilyenkor senki nem költené el a pénzét, hiszen holnap többet fog érni. Ez a defláció, ami megfojtja a gazdaságot.
Jól gondolom?
94: „minden ország pénze annyit ér, amennyi árut és szolgáltatást az ország elő képes állítani” Elvben igen, de mit jelent, hogy annyit ér?
Pl. a japán jen nem ér annyit, mint a román lej… 😉
87: Tibor bá
„Általában az összes pénzének csak a 95 %-át helyezheti ki, 5 %-át (tartalék ráta) nem.”
Persze és a föld lapos és veszélyes a szélére menni…
Elolvastad amit belinkeltem?
Nem én hanem az MNB állítja, hogy a bank pénzt teremt! Ha a betétesek pénzét helyezné ki a bank akkor miért állítja az MNB, hogy a bankok pénzt teremtenek? Számlapénzt.
Azt hittem Tibor bá tudni akarja az igazat… Persze felmerül bennem a kérdés, hogy minek.
95: szerintem a pénz értéke mögött az adott ország valós gazdasági teljesítménye áll, illetve az a vélt (jövőbeni) teljesítmény, amit a piaci szereplők gondolnak az adott országról.
Ha Magyarország el tudná hitetni a világgal, hogy stabil, kiegyensúlyozott, a forint annak ellenére többet kezdene érni, hogy az országban több értéket állítanánk elő.
94: Kálmánka
Nem, rosszul gondolod olvasd el amit feljebb belinkeltem. Az MNB tollából való. Főleg arra figyelj mikor az MNB arról beszél, hogy a bank pénzt semmisít…
Jól néznénk ki, ha a betétes pénzét semmisítené meg!
Érthetetlen számomra, hogy belinkelem az MNB levelét, amiben éppen a pénzteremtésről nyilatkozik, és senkit sem érdekel. Nem sok ilyen levél van. De miért nem írtok Ti az MNB-nek és kérdezitek meg őket erről?
Mi értelme van itt kommentelgetni, beszélgetni, ha senki sem kíváncsi az objektív valóságra? Mindenki csak papagájgént mondogatja vissza amit erről valahol hallott.
97: Kálmánka
Semmi köze a pénz értékének ahhoz, hogy mennyi értéket állít elő Magyarország gazdasága. A pénz értékét az határozza meg, hogy a kereskedő mennyire pimasz amikor belövi, hogy mennyiért lehet nála a fogyasztónak vásárolni, azaz meghatározza az árait (árrését). (Állítólag verseny van ami kordába tartja az árakat, szerintem meg kartell, meg csóróság. És ez a kettő dominál.)
A Forint mint pénznem értékét más pénznemhez viszonyítva leginkább a következők határozzák meg:
Egyrészt, hogy mennyi az MNB alapkamat (amin a forró pénz jó nagyot hízhat, bejön a gyenge Ft-on, kimegy az erős Ft-on, ha rosszul alakul valami és bukta lenne ha kimenne, akkor marad még egy kicsit).
Másrészt, hogy a „pénzváltók” éppen mire spekulálnak. (Vizsgáld csak meg a CHF/Euró árfolyamát 2008 után… Üvölteni fog erről!)
A pénzmennyiség pedig attól függ, hogy a bankok mennyi Forintot tudnak kölcsönként kihelyezni. Tibor bá és mások hülyeségeit nyugodtan el felejtheted.
Azt is vizsgáld meg majd, hogy egy országnak mitől függ a GDP-je. Nem, nem attól, hogy mennyi szolgáltatást és terméket állít elő, hanem attól, hogy ezeket mennyiért tudja eladni. Pl. Mennyit ad a Mercédesz a magyar Mercikért, mielőtt azokat átfurikázza eladásra Németországba.
OFF
Szász Emese arany 😀
ON
Bocs Tibor bá’, de mivel párbajtőr, muszáj volt. 🙂
99.
Végre valaki, látja a „pénzváltók” szerepét a forint árfolyam alakításában.
Keveredik a GDP az adott ország pénzének értékével…. A kettő nem ugyan az.
99. +
Világos, hogy így van. Van egy fiatal közgazdász, Szabó Gergely, aki vezet egy blogot, aminek a címe pénzriport.hu. Ő ugyanezt leírja a Pénzriportban, de még közérthetőbben, mint az MNB az általad belinkelt levélben. Még egy nem közgazdász is megérti… 😀
Ezt a cikket is ő írta:
http://mandiner.hu/cikk/20150915_szabo_gergely_az_eu_tamogatas_nem_ajandek_hanem_penznyomtatasi_engedely
Tanulni, tanulni, tanulni…
http://mandiner.hu/cikk/20150901_szabo_gergely_az_optimalis_devizatartalek_nulla?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608
Kyra & Nagy-Kálmán Attila:
Talán fixálni kellene az eredeti állítást és nem össze-vissza becsatolni szövegeléseket. N.K.A. voltál olyan kedves és azt állítottad, hogy a bankok a semmiből teremtenek „számlapénzt”. Amit én cáfoltam. Nem kell idekeverni az MNB „teremtéseit” Az ECB-t meg Bázelt meg stb.-t. Az állítás, hogy egy bank semmiből „teremt” számlapénzt, nem állja meg a helyét. — Álláspontom szerint a félreértés abból adódik, hogy a TEREMTENI szó rosszul van használva. A szónak az értélmező szótár szerint két értelme van:
1) Semmiből létrehozni (mint például Isten a világot)
2) Előteremteni (rendet teremt a konyhában)
Ha én mint családfő előteremtem azt a 200.000 forintot, amire havonta a családomnak szüksége van, nem azt tettem, hogy a nagy semmiből csináltam 200.000 forintot. „Csak” előteremtettem. Szerintem e két fogalom van összekeverve. Józan ésszel nem lehet elfogadni azt, hogy egy bank csak úgy a semmiből csinál magának számlapénzt.
A teremtés. Konszenzus.
A bankba, ha egy millió sorszámozott pénzt betesznek, a bank erre kettő, vagy akár tízmillió számlapénzt kibocsájt hitelként, akkor azt teremtésnek hívjuk?
Én nem tudom, csak azt látom a pénzteremtés definiálásánál kéne kezdeni, különben sosem igazodom el rajtatok. Vagy nyissunk egy bankot.
106:
A bankban kétféle pénz van: Készpénz, amihez nem kell magyarázat. Valamint számlapénz, ami azt jelenti, hogy a számláján van X összeg (tök mindegy, hogyan jutott hozzá) amit elektronikusan utalhat akárhová. Például a TESCO számlájára az én kártyámról. Na most, hogy juthat számlapénzhez? Úgy hogy oda utalnak az MNB, másik bank, anyabank Ausztriából, vagy a Nyugdíj igazgatóság mert én megbíztam őket, hogy ne a postás hozza ki, hanem küldjék oda. De ez nem jelenti azt, hogy a bank igazgatója a hasára csap és azt mondja, hókusz-pókusz legyen 100 millió forint számlapénzünk. Még annyit. Amikor a számládról a ATM-ből kiveszel 100.000 forintot, akkor a bankod számlapénzéből ennyit átváltoztattál készpénzre, amit mindjárt meg is kaptál.
105: Tibor bá
A hitelpénzként megteremtett pénzről beszélünk, ami számlapénz.
Nekem nem bizonyítottál semmit, csak leírtad a véleményedet. Valami forrást ha lennél szíves. Én bizonyítottam az MNB értekezésével, de tovább megyek…
A pénzteremtést NEM rendteremtésként értettem, hanem olyan teremtésnek, hogy valami azaz a megteremtendő pénz összeg nem létezett, aztán a bankár beütötte a billentyűzetén a számítógépbe, nyomott egy entert és ezzel megteremtette a számlapénzt, mint én ezt az eddig nem létező kommentet.
De biztosan az IMF is hülye:
http://www.imf.org/external/pubs/ft/fandd/2016/03/kumhof.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201603
És itt van a lényeg magyarul:
http://www.penzriport.hu/mar-az-imf-szerint-is-a-semmibol-teremtik-a-penzt-a-bankok
Szép napot!
A gyengébbek kedvéért itt videóban is elmagyarázza egy fiatalember:
https://youtu.be/SFVGClQI1sM?t=360
De Tibot bá! Elolvasta amiket belinkeltem, megértette amiket írtam? Mert akkor miről vitatkozunk? Előadja igazságnak a hitét, de azokat a bizonyítékokat nem hajlandó megvizsgálni, ami a hitének ellent mond. Csak azt nem értem, hogy miért. Nem az igazságot keresi? Soha nem késő…
108.
„a bankár beütötte a billentyűzetén a számítógépbe, nyomott egy entert és ezzel megteremtette a számlapénzt”
Ez a hitelt felvevőnek sem baj, hiszen kap érte egy lakást, például.
Kb, ugyanaz, amikor valaki a falusi boltban hitelre vássárol, és a boltos nem létező pénzt teremt, és ezért odaadja az árut. Visszafizetésnél meg a vevő papírpénzzel kiegyenlíti a nem létező tartozását. Mi ezzel a baj?
107.Tibor bá’
„Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek
álmodni képes.”
110: Mvm9
Nem azt mondtam, hogy baj, hanem, hogy olyan pénzt adott kölcsön, amivel nem rendelkezett. Csak azért teremthette meg ezt a pénzt a bankár, mert valamilyen értéket zálogként felajánlottam neki. De még ez sem lenne baj. A baj a kamattal van és azzal, hogy a hitelezésen és a pénzteremtésen keresztül a bankárok eldönthetik, hogy mikor tudják visszafizetni az emberek a kölcsönt és mikor nem…
Persze így én is szívesen adnék neked kölcsön kamatra. Teremtenék pénzt, kamatra kiadnám, mikor törlesztesz a tőkét megsemmisíteném a kamatból pedig egy jót nyaralnék a Riviérán…
Ha meg megtetszene a házad, amit a kölcsönömből vettél, bedönteném a kölcsönödet (felemelném a törlesztőrészletedet, vagy csődbe vinném a gazdaságot, hogy ne legyen munkád) és a végrehajtásod után még a házadba is beköltöznék…
Na ez itt a baj…
Kedves pénzteremtés hívők!
Csak egy aprócska kérdésem lenne! Bankok ügye mennek csődbe? Meg bankokat ugye ment meg állam, központi bank meg ilyenek. Akkor ez meg hogy…??? Miért nem „teremtenek” maguknak pénzt ilyenkor a bankok?
112.
” olyan pénzt adott kölcsön, amivel nem rendelkezett”
Mégis rendelkezett vele, mert kölcsönadta neked, te pedig el tudtad költeni. Nem értem, hogy ha valakinek ez gondot jelent, akkor miért írta alá a kölcsönszerződést és miért használta fel a nem létező pénzt?
A szerződés utólagos módosítása ill. átértelmezése törvénytelen.
Szép napot!
113:
Nem a bankokat mentik, hanem a betéteseket…
Egyébként azért mert csőd esetén már nem lehet, és csődre meg egyébként sem lehet, meg a kereskedelmi bankok hitelezéssel foglalkoznak, csőd nem az ő profiljuk… 🙂
Egyébként mikor az adós törleszt, először jobbára csak kamatot fizet, aztán később lassan a tőkét (annuitás). A kamat a bank haszna, abból dorbézolnak nagyokat és sokat. Mikor csőd van akkor a dorbézolás után már kiderül a valóság. A betétesek pénzét meg nem illik betolni és szét tépni az adós pénze helyett, és más bankokat sem illik csődbe rántani.
Mikor csőd van a kereskedelmi bankoknál az a bedőlt kölcsönök miatt van…
Mint írtam: tanulni, tanulni, tanulni!
Barátsággal: Attila
(Kifejezetten nem vagyok hívő, sokszor azt sem hiszem már el amit a 2 szememmel látok.)
„Egyébként mikor az adós törleszt, először jobbára csak kamatot fizet, aztán később lassan a tőkét (annuitás).”
A bankszektor az egyetlen ágazat, ahol előbb megérkezik a haszon (azonnal lehet mulatni), aztán később majd meglátják, hogy visszajön-e a befektetett tőke is… Na ezért kell a bankmentés…
115:
Ne terjessz rémhírt. Nem tiltottam le semmit. —
Ha olyasmit adsz kölcsön, amivel nem rendelkezel, akkor a BTK-ba ütköző vétséget követsz el, amiért börtön jár. Ha pedig semmiből tudsz valamit teremteni, akkor isten vagy.
–
„Na, ezért kell bankmentés” Lassan kezet foghatsz Kedves Loránddal. Különben, n em lenne egyszerűbb, ha bankmentés helyett a bank teremtene még néhány milliárdot? Nem kellene megmenteni. 😀
114: Mvm9
Tanulni, tanulni, tanulni.
Olvasd el a linkeket, és nézed meg a videót.
És kezd a pénz mint adósság című videóval. (meg fogod találni…)
Az nagyon jó, hogy vannak kérdéseid!
118. Tibor bá
„Ne terjessz rémhírt. Nem tiltottam le semmit. —”
Így igaz, kitörölné a 115-ös hozzászólásomat?
Tibor bá-nak is csak azt tudom mondani:
Tanulni, tanulni, tanulni. Sohasem késő.
Egyébként, ha én csinálom akkor Btk, ha a bank az a hitelpénz rendszer.
119:
Nevetni fogsz. Nincsenek kérdéseim. Nyugodtan garázdálkodj tovább, engem szórakoztat.
Teremtettem a semmiből egy kommentet, Isten vagyok? Vagy csak van számítógépem…
121: „Nincsenek kérdéseim.” Kár. 🙁
122:
Ne kommenteket teremts, abból már teremtettél eleget. 😀 Teremts nekem 10 millát és küld át a számlámra, amit Donation alatt megtalálsz. 😉
124: Tibot bá!
Ahhoz kölcsönt kellene felvennem, de már BAR (KHR) listán vagyok… Banknak pedig nem öltöznék, farmerban járok.
Tibor bá!
A kereskedelmi bank igenis teremt pénzt a semmiből. Számlapénzt,amikor hitelt helyez ki. Igaz, hogy a törlesztés folyamán azt lenullázza, viszont a haszon (hitelkamat) az mind az övé marad.
(Nyílván ha nem dől be a hitel…, de akkor is vannak módszerek a leírásra)
És jól írták, hogy ennek a kötelező tartalékrátához is köze van, hiszen a teljes banki követelésállománynak az x%-ának megfelelő összegnek kell letétbe lennie a jegybanknál.
Ezt szabályozza többek között Bázel I-II.
És ezért veszélyes egy bankroham, hiszen a banknál sosincs annyi lóvé, hogy mindenkit kifizessen. A betétesek pénzét használja a tartalékrátánál a letétbe helyezéshez. Ezért is veszélyes a manapság bevezetendő 0, illetve negatív kamat, mert a betétesek nem raknak be lóvét, így a bank se tud több letétet elhelyezni az adott ország jegybankjánál. Így nemcsak a betét elhelyezés, hanem a hitelezés is leáll. És ezért sírnak a bankok, mert akkor nem lesz nyereségük.
És mindez amit írtam, független a jegybanki pénzteremtéstől, mert ugye ott is van, elvileg az inflációt figyelve ők is tudnak pénzt teremteni. Erről megy az elmúlt évek nagy játszmája, Helikopter Ben és utóda a FED-nél, hogy mennyi pénzt nyomjanak, illetve meddig a gazdaságba.
Tehát igenis van kettős pénzteremtés, csak mindez eléggé rejtve zajlik.
126: Csaba
Sajnos reménytelen a helyzet, nagyon makacs az öreg.
126: „A kereskedelmi bank igenis teremt pénzt a semmiből. Számlapénzt,amikor hitelt helyez ki.”
Csaba, ha a semmiből teremtette, akkor te hogyan veheted fel ropogós húszezresekben a szabadfelhasználású hiteledet? Magyarázd már el nekem légyszi.
Ha minden hitelfelvevő készpénzben kéri a hitelösszeget, azt nem lehet a semmiből teremteni. Azt a kp-t a bank kölcsönkéri vagy a jegybanktól, vagy a külföldi anyabankjától, ha neki éppen nincs. De ha nem kp, akkor is meg kell lennie valamilyen fedezetnek, a bank könyvelésében nem lehet fedezetlen hitelkibocsátás. Természetesen a hitel ‘fedezete’ lehet egy másik adóssal szembeni banki követelés – ilyenkor látszik úgy, hogy a bank ‘semmiből teremt’ pénzt.
Abban is félreértés van, hogy amikor hitelszámlát nyitsz, akkor „megjelenik”‘ a számládon a hitel összege (látszólag a semmiből), de könyvelésben azt a pénzt valahonnan átvezették. Ha pedig visszafizetted a tőkét, akkor azt látszat szerint ‘megsemmisítik’ a hitelszámládon (a banki követelés lenullázódik), valójában a visszakapott tőkét átvezetik egy másik számlára.
http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20131231-uj-hitelintezeti-torveny-januartol.html
Amúgy kezdem érteni mit akartatok itt cáfolni. Csak elsőre nem volt világos a cáfolat.
Nyílván hitel után a kamatokon beszedett nyereséget nem a kereskedelmi bank teremtette, hanem a hitelfelvevő hitelének visszafizetésével (tőke és a kamatok, amit a hitelfelvevő keresett meg ilyen vagy olyan módon, hogy tudja törleszteni a hitelét) jött vissza a rendszerbe.
De itt a teremtésen nem azt értem, hogy nyomtat, hanem azt, hogy olyan pénzeket tud magának „teremteni”, ami meghaladja a saját erejét. Pl 5%-os tőkemegfelelőségnél elég 5 Ft-ot letétbe helyeznie, hogy utána 100 Ft -ot tudjon kihelyezni hitelként, és a 100 után tudjon kamatot szedni, ne a meglévő 5 Ft-ja után.
Ez olyan mintha az 5 Millió Ft-om helyett én is 100-at tudnék neked kölcsönadni, és a 100 után kérném tőled a kamatot, holott a valóságban csak 5 M-om van.
Ezzel magamnak „teremtettem” ingyenpénzt.
A teremt szó ebben az esetben elég sokféleképpen értelmezhető
128.
„ha a semmiből teremtette, akkor te hogyan veheted fel ropogós húszezresekben a szabadfelhasználású hiteledet? Magyarázd már el nekem légyszi.”
Ezt már én is kérdeztem a pénzteremtés hívőktől, de csak azt hajtogatják, mint Vlagyimir Iljics, hogy: Учиться, учиться и учиться 🙂
Jó lenne tisztázni, hogy a BANK definíciójában szerepel-e a fedezetlen hitelnyújtás… mmert ha nem, akkor törvénytelenül működnek a bankok ugyebár.
A teremtés nálam jelen esetben azt jeletheti, hogy szabadon garázdálkodhat egy sokkal nagyobb összeg hasznával, mint amit meg tudna engedni magának alap esetben.
De tudjátok, hogy mi a durva.
Itt mennek az érvek pro és kontra, és a lakosság hány százaléka tudná ezt egyátalán értelmezni.
Max 1%.
A többinek csak van a pénz, azt kész:)
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa….
126:
„A kereskedelmi bank igenis teremt pénzt a semmiből. Számlapénzt,amikor hitelt helyez ki.”
Frász karikát: A bank a rendelkezésére álló számlapénzből utal át a kölcsönt felvevő számlájára. Nem a semmiből utal át. Befejeztem. A pimasz sértegetéseket megbocsátom.
Valóban, a semmi itt a kulcsszó, ezen csúsztam el.
Nem a semmiből, hanem a rendelkezésre állónál mondjuk 20x akkora keretből.
De a jegybank figyeli a piaci folyamatokat és látva a sok hitelkihelyezést ő tudja bővíteni a pénzkínálatot.
(Erről ír az egyik fentebb linkelt cikkben, hogy igazából az MNB nem is tud teremteni, csak a FED vagy Brüsszel képes erre, az MNB csak egy báb az egész játszmában.)
Na most ehhez már én is kicsi vagyok, hogy cáfoljam.
135.Tibor bá’
„A pimasz sértegetéseket megbocsátom.”
Élnék a lehetőséggel ha lehet.
A nagy lófaszt!!!!!!!!!!!
125.Nagy-Kálmán Attila
Na most kezdesz közelíteni a valósághoz. A pénzt ugyanis tulajdonképpen nem a bank bocsátja ki mert ha szigorúak akarunk lenni akkor be kell látnunk, hogy a pénzkibocsátó végeredményben a hitelfelvevő. A hitelfelvevő aláír egy váltót( kölcsönszerződést)-amit a kereskedelmi bank jelzálogbankként megfogalmaz, elbírál és befogad- amelyben a hitelfelvevő összeg és határidő meghatározásával kötelezettséget vállal a váltó összegének a kiegyenlítésére. Ezt a hitelfelvevő által aláírt váltót a kereskedelmi bank leszámítoló bankként megvásárolja és ugyanaz a kereskedelmi bank jegybankként erre a váltóra pénzt bocsát ki.
Ezt utalja a számládra.
Szóval a pénzkibocsátó te vagy.
Az a képtelen helyzet, hogy a kereskedelmi bank jelzálog, leszámítoló és jegybanki jogosítványokkal rendelkezik egy szürreális törvényi szabályozás eredménye.
Ennek a háromnak ugyanis ellenérdekeltnek ellene lennie és egy mást kellene kordában tartania egy normális világban.
134, Csaba
Ebben nincs semmi meglepő.
Az emberek minimális százaléka érti egy globális energiahálózat tervezéséhez, felépítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges iszonyatos matematikai és tárgyi tudást. Ettől függetlenül tökéletesen képes az otthonában lévő eszközök kezelésére, számára ezt jelenti a „villany”, akár el is felejtheti, hogy az életminősége (pár nap kimaradás hatásait figyelembe véve az élete) ennek meglétén múlik.
Az egy másik kérdés, hogy ugyanez a rendszer az összeomlás határára kerül a milliárdnyi egyéni fogyasztónál folyamatosan szaporodó nagy teljesítményű eszközök miatt, a probléma megoldására sem „lent”, sem pedig „fent” nincs stratégia.
Ugyanez a helyzet a pénzrendszerrel is. A működésére vonatkozó homályos babonák mentén nagyszerűen lehet vitatkozni; nagyon kevesen képesek felfogni a valós motivációkat és folyamatokat – pedig a lényeg kiemelése, megértése és ha egyáltalán létezik ilyen, megoldás keresése csak ezután kezdődne.
Szerintem.
137:
A seggedbe!
Minden csóró utálja a bankokat, ezért minden disznóságot elhisz róla, amit mások kitalálnak. Így terjed az Interneten, hogy a kereskedelmi bankok SEMMIBŐL TEREMTENEK pénzt. Aztán, amikor valaki nem veszi be a cocát, akkor jönnek a kimagyarázások („a semmi itt a kulcsszó, ezen csúsztam el.”) A bank a kölcsönt igénylőnek (ha személye megfelelő) átutalja a kölcsönt. Természetesen a számlapénzből, mert 100 millió KP-vel nem lehet rohangálni az utcán. De a számlapénz nem levegő. A számlapénz a bank tulajdona. Tök mindegy hogyan jutott hozzá, pl. felvett kölcsönt a MNB-től. Hogy ezt a kölcsönt miért kapja, az teljesen mindegy, mert a vita tárgya, hogy a semmiből teremt-e pénzt. NEM TEREMT. Mert a lukratív hitelezésre felvett MNB kölcsönért ő felel, neki kell visszaadni akkor is, ha a hitel bedől. Szóval kedves Nagy-Kálmán Attila! Hagyd abba a rémhír terjesztést. A bankok nem teremtenek a nagy kibaszott semmiből pénzt. A Schakespeare-t idéző szellemeskedő pedig okosabban teszi, ha kifejti véleményét. Schakespeare-rel nem lehet vitázni.
140.Tibor bá’
De veled még kevésbé. Shakespeare-rel személy szerint valószínűleg sokkal könnyebb lenne.
Az is konok és értetlen de legalább hallgat mint a sült hal és nem beszél marhaságokat.
141:
Tudod, hol kezdődik a marhaság? Itt: „a pénzkibocsátó végeredményben a hitelfelvevő.” Ezek szerint Magyarországon van néhány millió pénzkibocsátó (csak nem tudnak róla 😀 ) Tudod mit? Ez már nem is marhaság, egy szürrealista vicc.
135: Tibor bá! Tudom egy kicsit provokatív voltam és elszaladt a ló, de csak is azért, hogy kibillentsem a közismert makacsságából, és arra sarkaljam, hogy kezdjen már el végre kutakodni. 44 éves vagyok, kifejezetten szeretek magázódni (ezért még helyre tett), és fontosnak tartom, hogy az emberek tisztelettel beszéljenek egymással. Sajnálom, hogy a taktikám nem jött be, és továbbra is rémhírnek tartja a kereskedelmi bankok pénzteremtését, ahelyett, hogy kutatná az igazságot. Én viszont pont fordítva gondolom, az terjeszt valótlanságot aki azt állítja, hogy a betétesek pénzét helyezi ki kölcsönként a bank. Ez egyszerűen nem igaz.
Tisztelettel: N-KA.
140 – ha már szürrealista vicc, könyörgöm, legalább Shakespeare nevét írd le helyesen… nem Schakespeare! (ezt a megjegyzést sem kell átengedned)
Ja, most látom, épp nem vagyok automatikus moderáción, akkor javítás után töröld, kérlek, mert nyilván teljesen off topic, csak bántja a szemem.
144:
Egy becsúszott c betű miatt kell csapni ekkora (akarom mondani sok) hűhót semmiért? 😀
–
143:
Nagyon unom már ezt a témád, de a személyes megkeresésre. Én sok tucat emberrel vagyok levelezésben, vitában, stb. Nem tudnám megjegyezni kivel vagyok ilyen vagy olyan viszonyban. Mindenkivel tegeződöm, és eddig ez bevált.
Na most az utolsó mondatodra. Az én számlapénzem jelenleg 200.000 forint, ebből 100-at én, 100-at Éva tett be. Valakinek kölcsön adtam 50.000-et. Szerinted melyikünk pénzét kölcsönöztem ki?
Kétszer írtad rosszul, vagyis nem „becsúszott”, hanem tényleg nem tudod, hogyan kell helyesen írni Shakespeare nevét, és ez nekem tényleg fáj. Én munka közben soha egyetlen karaktert nem üthetek el, tőled, aki itt utólag is tud javítani, legalább annyit kérhessek, hogy a világirodalom egyik kiemelkedő alakjának a nevét írd helyesen (ha már az enyémet nem vagy képes, viszont morogsz azon, hogy Tibibá lettél Tibor bá helyett…)
Egyébként te meg minek gépelsz ennyit ahelyett, hogy kitörölnél kettő darab ‘c’ karaktert, utána az én hozzászólásomat, és három perc múlva már nyoma sincs az egésznek? Sok hűhó semmiért? Vagy azért, mert másnak még egy ‘c’ betűben se lehet igaza veled szemben? 😀
132: Mvm9
„“ha a semmiből teremtette, akkor te hogyan veheted fel ropogós húszezresekben a szabadfelhasználású hiteledet? Magyarázd már el nekem légyszi.” Ezt már én is kérdeztem a pénzteremtés hívőktől, de csak azt hajtogatják, mint Vlagyimir Iljics, hogy: Учиться, учиться и учиться”
Itt a válasz:
1. Neked nem pénzed van a bankban, hanem követelésed a bankkal szemben (számlapénz).
2. Ha kölcsönt ad Neked a bank ezt csak jelzálogjogért cserébe teheti. (Ha nem fizetsz elveszi a jelzálogot (mondjuk a lakásodat) és annak értékesítéséből hajtja be a kihelyezett kölcsönt (fennálló tőkét és a kamatot).
3. Ha kérsz 5 millió Ft kölcsönt, megnézi, hogy mekkora a jövedelmed, hogy vissza tudod-e fizetni a kölcsönt, és kér a kölcsönért cserébe jelzálogjogot. (Mondjuk a lakásodra.)
4. Ha mindent rendben talál és hitelképesnek bizonyulsz, akkor megkötitek a szerződést, és a bankszámládra fogja folyósítani az 5 millió Ft-ot,
5. Ezzel egyidejűleg nyitni fog Neked a bank egy másik számlát (hitel-számla), és megnyitja -5 millió (mínusz 5 millió) Forint nyitó egyenleggel. Erre a törlesztésed fog majd kerülni.
6. A folyósított kölcsönt, ha akarod kiveheted majd a bankból készpénzben, vagy tovább adhatod, átruházhatod a bankkal szembeni követelésedet (számla pénzedet), ha átutalással vagy bankkártyával fizetsz a folyósított kölcsönből.
7. A bank mikor megkötöttétek a kölcsönszerződést, és megkapta a zálogjogot (a lakásodra), a bank az MNB-nél vezetett tartalékolási számlájára ráutal 100 ezer Ft-ot a Te kölcsönöd kihelyezéséhez szükséges tartalékot (azaz az 5 milla 2 %-át – 2% és 5 % között a bank választhat, hogy mennyit tartalékol -).
8. A banknak a zálogjog és az átutalt tartalék már megengedi, hogy begépelje a számítógépén egy program megfelelő rubrikájába, hogy 5.000.000. HUF, megadja a bankszámlaszámod, hogy ez az 5 milla hová kerüljön és így a semmiből létrejött az 5 millió Forint követelésed a bank felé, azaz 5 millió Forint számlapénz, amit csak is a hitelképességed, a jelzálog jog és a tartalékolás (ami a betétes pénze!!! -ezért gyűjtenek betétet-) tett lehetővé.
9. Mivel ez törvényes és legális, ezért az MNB kötelezettséget vállal arra, hogy a törvényesen működő bank által teremtett számlapénzt az MNB érmére és papírpénzre ha igényed van beváltsa, azaz az MNB az MNB által teremtett papírpénzt és érmét adjon érte. (Legtöbbször nem szokott ilyen igény lenni, az emberek követeléseket tologálnak, ruháznak át egymásra, mert elhiszik és jól hiszik, hogy az fizetőeszköz és elfogadják egymástól mint érvényes fizetőeszközt.)
10. Ez úgy történik, hogy jelzed előre a banknak, hogy készpénzben ki akarod venni a bankból a folyósított kölcsönt, ekkor a bank az MNB-nél vezetett számlájára utal 5 millió számlapénzt, ez MNB ezért ad a banknak 5 millió Forintot bankjegyekben, miközben a bank odautalt 5 milliós számlapénzét átírja 0-ra. Mikor Te kiveszed a bankból az 5 millió Forintot készpénzben, a bank a Te folyószámládon lévő 5 millió Forint számlapénzt azaz a bank felé a követelésedet szintén átírja 0 Forintra.
11. Ha a bank az MNB nélkül is rendelkezik 5 millió Forinttal készpénzben mert a szomszédod éppen befizetett 5 millió Forintot készpénzben a bankszámlájára, akkor azt az 5 millát adja neked oda, és a folyószámládon a bank felé irányuló követelésedet átírja 0 Ft-ra.
12. Ha nem fizeted a kölcsönödet mondjuk egy év múlva mert elveszíted az állásodat, és esélyed sincsen hogy új állásod legyen, mert egy balesetben elvesztetted mindkét karodat, és a bank a lakásod eladásából nem tudja behajtani a tőkét és a kamatot mert mondjuk, kiderül, hogy zűrős cigók költöztek a szomszédodba és csak egy milláért lehet eladni a lakásod, akkor a bank mivel nem tudja behajtani a kölcsönt ezért a befolyt 1 millán felüli tartozásod nem a Te pénzedből, hanem a saját pénzéből (a betétesek pénzéből, vagy a saját tőkéjéből, vagy a más adósoktól kapott kamatból, vagy az anyabank által adott tőke injekcióból, vagy állami bank konszolidációból, stb.) helyetted a hitelszámládra ráutalja a fennálló tőke tartozásod, így kinullázza, és így leírja veszteségként. (A teremtett pénzt, a teremtett kölcsön tőkét így semmisíti meg.)
13. A hitelszámládról azt kell tudni, hogy ott a kölcsönöd kihelyezésekor -5 millió szerepel (mínusz 5 millió), és az a cél, hogy ez a mínusz 5 millió a futamidő végéig a tőke törlesztésedből 0 -ra fusson ki. (Ha a dolgok rendben mennek így semmisül meg a bank által teremtett kölcsön tőke.) A törlesztésedben lévő kamatot persze a bank elteszi, az nem szól bele az 5 milla kinullázásába.
Röviden és egyszerűen ennyi. A Faktoringot, a banki kockázatokat, bankcsődöt, a nem fizetés esetére a teljes kölcsöntőke tartalékolást direkt hagytam ki, a pénzteremtés megértéséhez ezek nem szükségesek.
Remélem érthető mindenkinek.
N-KA.
Itt egy tankönyv, „Bevezetés a monetáris makroökonómiába” címmel. Pete Péter írta, tanszékvezető egyetemi tanár az Elte-n.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/ch02s03.html
Ebben van egy fejezet , „A pénzteremtés mechanizmusa és a pénzkínálat”
„Az a tény, hogy a kereskedelmi bankok passzíváit fizetőeszközül fogadják el, lehetővé teszi e bankok számára, hogy a saját maguk által teremtett forrásból nyújtsanak hitelt. Egy bank nyújthat egyszerűen úgy hitelt valamely ügyfelének, hogy a hitel összegével megnöveli annak nála vezetett folyószámláját. Ez a pénzteremtés mechanizmusa, s a gazdaságban lévő pénzkészlet zöme így keletkezik, ti. úgy, hogy a bankok a náluk számlát vezető gazdasági egységeknek rövid távú hiteleket nyújtanak, amelyek e hitelekből finanszírozzák forgóeszköz szükségletük egy részét.”
…
„Amikor pedig a hiteleket visszafizetik, akkor betétek szűnnek meg valahol.”
Szerintem ez pénzteremtés, de nincs ezzel semmi gond, mert ennek elfogadásával igényelsz hitelt a bankodtól. Az se gond, hogy a kamatot a „semmiből” teremtett pénz után is felszámítják. Ha nem tetszenek a feltételek, nem veszel fel hitelt, vagy átmész a bank egyik versenytársához, aki jobb feltételekkel kölcsönöz.
145: Tibor bá
„Na most az utolsó mondatodra. Az én számlapénzem jelenleg 200.000 forint, ebből 100-at én, 100-at Éva tett be. Valakinek kölcsön adtam 50.000-et. Szerinted melyikünk pénzét kölcsönöztem ki?”
Értelmetlen a kérdés. Ha átutalással helyezted ki a kölcsönt, akkor átruháztál a bankoddal szembeni követelésetekből 50 ezret a barátodra.
De csak, hogy konstruktív is legyek:
Esetleg ez a kérdés akkor lehet érdekes, ha ezt Te sutyiba csináltad és egyszer kiderül Éva előtt és mondjuk nem örül neki, mert nagy hóhányónak tartja a havert és szent meggyőződése, hogy nem fogja vissza adni a kölcsönt.
Na a balhé után nyilvánvaló lesz számodra, hogy abból a 100-ból ment a kölcsön, amit Te tettél oda. Azok a csodálatos Nők…
146:
Éppen az lenne a baj, hogy nyoma se lenne az egésznek. Ha csak egy mód van rá, utólag nem korrigálok.
148: gmarko
„Az se gond, hogy a kamatot a “semmiből” teremtett pénz után is felszámítják.”
A legfőbb gond nem ezzel van, hanem azzal, hogy mikor nem helyeznek ki új hitelt, mert a piac telítődött, akkor miből fogod visszafizetni a kamatot+kölcsöntőkét?
Ugyanis a kamatot a bank nem teremtette meg, kevesebb pénz van a rendszerben, mint amennyit az adósoknak vissza kell fizetni. Így 100%, hogy lesznek olyanok akik bedőlnek, és nem tudják a kölcsönüket vissza fizetni. 100-ból nem lehet 150-et kifizetni!
Csak úgy megjegyzem, hogy a semmire kamatot szedni, aztán bedönteni az adósokat… Szerintem élősködés az 5. hatványon…
151: „Ugyanis a kamatot a bank nem teremtette meg, kevesebb pénz van a rendszerben, mint amennyit az adósoknak vissza kell fizetni.”
Akkor szerinted a kereskedelmi bankok hitelkihelyezésein kívül máshogy nem kerül pénz a gazdaságba?
142.Tibor bá’
A hitelfelvevő aláír egy váltót( kölcsönszerződést amelyben a hitelfelvevő összeg és határidő meghatározásával kötelezettséget vállal a váltó összegének a kiegyenlítésére)-ami ugyanolyan pénzügyi eszköz mint bármi más, mint a készpénz, számlapénz, államkötvény stb. Ezt a hitelfelvevő által aláírt váltót a kereskedelmi bank leszámítoló bankként megvásárolja, gyakorlatilag készpénzre -ami szakkifejezéssel élve egy felmutatásra szóló váltó- váltja.
Aki aláír egy váltót az az egy ugyanolyan pénzügyi eszközt teremt -pénzt teremt a „semmiből”-mint a mindennapokban használt bármely egyéb pénzügyi eszköz miután bármelyik bármelyikre szabadon és szinte korlátozások nélkül bármikor átváltható.
A váltó, a kincstárjegy, az államkötvény, a készpénz mind ugyanolyan fizetőeszköz azaz mindegyik „pénz”.
Az a katasztrófa, hogy ezeket az egyszerű fogalmakat az emberek egyáltalán nem értik és meg sem próbálják megérteni.
Pedig ez okozza a katasztrófát és nem a klímaváltozás.
Az csak ennek a feneketlen butaságnak a következménye.
153:
Ne ködösíts. A váltó nem más, mint elismervény készpénz felvételére. Ha te kölcsön adsz nekem 1 millát én adok róla egy váltót. Feltehetően 1.050.000 forintról. A váltón rajta van a lejárat, mondjuk egy év. Ha te nem tudsz várni egy évet, hogy visszafizessem neked az egy millát + kamatot, akkor fél év után a váltót (követelést) eladhatod egy banknak (ha megveszi) aki „leszámítolja” ezt azt jelenti, hogy időarányosan ad rá pénzt. Ez esetben 1.025.000 forintot. Ennyi és nem több. Aki megvette a váltót a lejárat után (ez esetben egy év) nekem bemutatja, amire nekem vissza kell fizetnem az egy millát plusz a kamatot. Ha ezt nem tudom megtenni, akkor mindenemet elveszik a tartozás fejében. Ki a fene teremtett itt pénzt? Nem olyan nehéz ez, csak érthetően kell leírni, de ti az elefántcsont toronyból nagyokat ködösítetek és feneketlen butaságról papoltok.
153: „Aki aláír egy váltót az az egy ugyanolyan pénzügyi eszközt teremt -pénzt teremt a “semmiből””
Nem teremtesz te semmit. A váltódért valakinek a MEGLEVŐ pénzét kapod kölcsön. /Az teljesen más dolog, hogy maga a váltó is forgalom-képes lehet, ha valaki hajlandó „megvenni”./
„Az a katasztrófa, hogy ezeket az egyszerű fogalmakat az emberek egyáltalán nem értik és meg sem próbálják megérteni.”
Ezzel maximálisan egyetértek. 😀
152: Observer
De, aztán rövid időn belül a többszöröse el is tűnik. (Multik beruházásai tipikusan ilyenek.)
Aztán az uniós támogatás, ami szintén offshorekba landol, illetve a külföldi közbeszerzést megnyerő cégek hazautalják a nyereségeket.
Aztán az MNB közpénzjellegét elveszített burkolt költségvetés finanszírozása, azt még nem tudom a végén hová kerül. (Valószínű vissza az MNB-hez.
A kereskedelmi bankoknak fizetett kamatok szintén elhagyják az országot (utalják haza a mamáknak).
Nem nagyon marad…
Amikor a hitelezés oda jut, hogy a hiteltörlesztés több mint a hitelkihelyezés akkor masszívan csökken a pénzkészlet. És ez nagy gond.
A váltót én nem keverném ide…
155 folyt. Valamiért nem enged szerkeszteni –
Szóval váltó –
Ez olyasmi mint az államkötvény (csak magánszemélytől származik) – az állam ad neked egy darab papírt, amire ráír egy összeget. Ezért a papírért te oda adod az összegyűjtött pénzecskédet – kicsit kevesebbet, mint ami a papírra van írva, és az állam megígéri, hogy a lejáratkor VISSZAADJA neked azt az összeget, ami a papírra van írva, addig pedig használja a TE pénzedet.
Az állam sem teremtett pénzt a semmiből /pedig ha valaki, akkor ő megtehetné/, csak kölcsönvette a te meglévő, összespórolt pénzedet.
156: A külföldön dolgozó magyarok hazautalásai, a pozitív külkereskedelmi mérleg, a beáramló EU támogatások, az MNB pénzkibocsátása pedig növeli a pénzkészletet.
Az meg természetes (bár nem örülünk neki), hogy a külföldi tulajdonú cégek, bankok stb. hazautalják a nyereségüket.
A rendszerváltáskor nem kellett volna szétcseszni a magyar ipart, meg elkótyavetyélni üveggyöngyért, akkor nem itt tartanánk.
Az kevésbé természetes, hogy az off-shore lovagjaink is kiviszik a pénzüket. De ettől ez még van.
Azért van a Nemzeti Bank, hogy figyelje a pénzügyi folyamatokat, és pénzt bocsásson ki, ha szükséges. A pénz ezért nem tűnik el, viszont inflálódik. Ami szintén természetes folyamat. Az hogy – állítólag – most alacsony az infláció, azt is jelzi, hogy szar állapotban van a gazdaság, nem pörög úgy, ahogy kellene.
„A külföldön dolgozó magyarok hazautalásai”
Sokszor a bankoknál kötnek ki törlesztés gyanánt… Aztán ugyanaz a sorsuk, mint a többi forintnak. Megsemmisül a tőke része, odébb áll a kamatrésze…
A kereskedelmi bankok teremtik leginkább, dúsítják és szűkítik a pénzkészletet.
http://www.penzriport.hu/mar-az-imf-szerint-is-a-semmibol-teremtik-a-penzt-a-bankok
160. Nagy-Kálmán Attila
http://www.imf.org/external/pubs/ft/fandd/2016/03/kumhof.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201603
„A bankok nem megtakarításokat, betéteket gyűjtenek és helyeznek ki hitelfelvevőknek, hanem a semmiből teremtenek pénzt, amikor hitelt nyújtanak.
Arthur Schopenhauer német filozófus szerint minden igazság három lépésen megy keresztül: először kinevetik, majd erőteljesen ellenzik, végül pedig, mint maguktól értetődő dolgokat, elfogadják őket. Úgy tűnik a pénzteremtés folyamata egyre inkább a második, illetve a harmadik stádiumba lép.” 😀
161: Kyra, azon még nem gondolkoztál el, hogy hogyan mehet csődbe egy bank, ha egyébként szabadon, a semmiből annyi pénzt ‘csinál’, amennyit csak akar?
Azon sem gondolkoztál még el, ha a bankok korlátlan mennyiségben nyomhatják ki a semmiből csinált pénzt a gazdaságba, akkor egy hét múlva az infláció elsöpri az egész pénzrendszert?
Soroljam még, vagy egyelőre ennyi elég? 😛
154.Tibor bá’
„A váltó nem más, mint elismervény készpénz felvételére.”
Az nem váltó. Az adóslevél, átvételi elismervény, kölcsönszerződés, stb. A váltó önmagában létező követelés amely nem tartalmazza azt az információt, hogy volt-e vele szemben teljesítés vagy sem. Az ügylet és a váltó két külön dolog.
„A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.
Wikipédia
Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól.”
158.Observer
„Az állam sem teremtett pénzt a semmiből /pedig ha valaki, akkor ő megtehetné/, csak kölcsönvette a te meglévő, összespórolt pénzedet.”
Nem, nem így van. Az állam teremt pénzt a semmiből, csak ő sem a semmi fedezete alatt.
Szóval a váltó az pénz.
Ez nem olyasmi mint az államkötvény (csak magánszemélytől származik) hanem ugyanaz– az állam ad az MNB-nek egy darab papírt(államkötvény), amire ráír egy összeget. Ezért a papírért az MNB odaad az államnak ugyanennyi pénzecskét.
Ennek a pénznek a „fedezete” az állam adó, illeték, vám, stb jövedelmeinek beszedési joga. Így születik a pénz(M0).
Ha te írsz alá egy ilyen darab papírt akkor ezért a papírért az MNB ugyanúgy odaad neked ugyanennyi pénzecskét (ennek a fedezet lehet az ingatlanod, jövedelmed, adóstárs, stb), csak ezt a pénzkibocsátási jogot magánszemélyek, cégek, jogi személyek stb. esetén bizonyos feltételekkel átruházza a kereskedelmi bankokra. A pénzpiacokon forgó pénz döntő többsége így keletkezik.
Okoskodás helyett el kellene olvasni a pénzügytan tankönyvnek legalább az első néhány oldalát.
Erősen gondolkodtam a hitelek jelentőségén, össz. gazdasági szinten. Ha nem lenne hitelezés, különösképpen fogyasztási hitelekre gondolok, összeomlana a növekedésre alapított kapitalizmus.
Hitel nélkül az árukat nem tudnák megvásárolni a munkások, mert az általuk megtermelt árukban, a munkásoknak kifizetett bérköltség az áru értékének csak egy töredéke. A többi a vállalkozók haszna és adóbevétel. Az adóbevételek sem forognak vissza a gazdaságba teljesen, mert jelentős részét a politikusok lenyúlják.
Szóval a csekély vásárlóerőt a hitel pótolja ki, egyensúlyt, vagy keresletet teremtve termelés és fogyasztás között.
164. Ez végső soron paradoxon, amit írsz. A csekély vásárlóerőt hitellel sem lehet javítani. Másképpen megfogalmazva, aki megengedheti magának a hitelt, annak nem csekély a vásárlóereje. xD-xD-xD
163: „Okoskodás helyett el kellene olvasni a pénzügytan tankönyvnek legalább az első néhány oldalát.”
Ezzel is egyetértek. Mindjárt be is linkelhetnél egy részt a váltóról.
pl. a wiki szerint:
„A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. …
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el.”
Ebben nincs benne, hogy pénzt teremtesz. Egyértelműen kölcsönről van szó, de csak okoskodj tovább. 😉
166.Observer
Mi lenne ha azt olvasnád el ami le van írva és nem azt amit te szeretnél benne látni.
„A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. ”
Ha tízezer dollár készpénzzel fizetsz bárhol a világon, vagy egy Goldman Sachs tízezer dolláros felmutatásra szóló váltóval fizetsz azt ugyanúgy elfogadják fizetőeszközként.
A váltó ugyanolyan fizetőeszköz mint a pénz. Ezek szinonim fogalmak és csak árnyalanyi a különbség közöttük.
Egy Goldman Sachs váltó esetében senkit ne érdekel, hogy mi volt az eredeti követelés és indifferens is.
„Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól.”
Aki váltót állít ki az pénzt teremt.
„Egyértelműen kölcsönről van szó, de csak okoskodj tovább.”
A pénztartozás az nem kölcsön, a kölcsön a kölcsönt igénybe vevőre nézve pénztartozás is lehet de ha hülye vagy és az értelmező szótárt sem tudod használni azon nem tudok segíteni.
A pénzügytan tankönyvnek legalább az első néhány oldalát.
Vagy te egy ökör vagy????????????
167 – Melampo:
Arról szó sincs, hogy egy váltó ugyanolyan fizető eszköz lenne, mint a pénz. Egy 10.000 forintos bankjegyet mindenki elfogad, mert törvényes fizetőeszköz. Egy váltó nem az, és egyáltalán nincs arra biztosíték, hogy lejártakor a kibocsátó átváltja ropogós bankjegyre. A váltó mindössze elismerése egy tartozásnak. Tartozásokat lehet adni-venni bármilyen formát is öltsön az, de egy tartozás megvételénél mindig van kockázat. Egy bankjegynél nincs kockázat.
162. Observer
A „szabadon” és „bármennyit” nyomtathat nem igaz. Függ attól, hogy ő a FED, vagy nem ő, de még akkor sem bármennyit nyomtathat, ha a FED-ről van szó. Annyi előnyöd azért van, hogy a FED tulajdonosai fölött csak Isten van. Őket nem éri váratlanul, amikor egyszer csak nem nyomtat majd tovább több dollárt.
Függ attól, hogy mennyire szuverén gazdaságilag és katonailag egy ország és e kettő függvényében milyen szerződéseket kötött, ha olyanokat, mint a magyarok 1994-ben az IMF-fel és az EKB-val, annak nagyon nehéz dolga van. Ha megpróbál ficánkolni könnyen úgy jár, mint most Matolcsy.
Arról az időről, amikor egyszer csak majd nem nyomtat tovább dollárt a FED, van egy rövid 3 részes videó Szabó Gergelytől. Ez az első része:
„Szabó Gergely – Az előttünk álló válságról, 1.rész – http://www.penzriport.hu”
https://www.youtube.com/watch?v=RiNK5sfN1Lk
Igazán nem unalmas és rövid. Érdemes meghallgatni, mert nem közgazdász blikkfa nyelvet használ.
Amiről kérdeztél, arról is szó van, azaz a pénz keletkezéséről 4 perc 30-kor.
162: Observer
„Kyra, azon még nem gondolkoztál el, hogy hogyan mehet csődbe egy bank, ha egyébként szabadon, a semmiből annyi pénzt ‘csinál’, amennyit csak akar?
Azon sem gondolkoztál még el, ha a bankok korlátlan mennyiségben nyomhatják ki a semmiből csinált pénzt a gazdaságba, akkor egy hét múlva az infláció elsöpri az egész pénzrendszert?
Soroljam még, vagy egyelőre ennyi elég?”
Olyan mintha nem olvastad volna el amiket beírtunk. Olvasd el megint, ott van a válasz. Próbáld megérteni…
Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?
167: „A pénztartozás az nem kölcsön, a kölcsön a kölcsönt igénybe vevőre nézve pénztartozás is lehet de ha hülye vagy és az értelmező szótárt sem tudod használni azon nem tudok segíteni.
A pénzügytan tankönyvnek legalább az első néhány oldalát.
Vagy te egy ökör vagy????????????”
Ha ebben a stílusban nyomod, akkor itt be is fejeztük.
Ha valamiért ökör vagyok, az az, hogy egy ekkora paraszttal, mint te vagy ‘Melampo’, egyáltalán szóbaálltam.
171.Observer
Elnézést és nem szokásom de sajnos van az a pont amikor az ember az értelmetlen ismételgetés helyett, más eszköze nem lévén megpróbálja kizökkenteni a vitapartnerét a sehová sem vezető körkörös saját érveléséből.
Ha valaki nyilvánvalóan képes lenne de ugyanilyen nyilvánvalóan nem hajlandó szakkönyveket, szakirodalmat, ha muszáj értelmező szótárt használni az nem vitát akar folytatni.
A legelemibb szakmai ismertek, ezen a területen használt szakkifejezések pontos ismerete, megértése nélkül érdemi vita nem folytatható. A magyarázatok megértésének meg sem próbálása, a linkelt információk el sem olvasása, a gondolkodás nélküli értelmetlen vagdalkozás felesleges.
Sokan és sokszor leírták már -ahogy alant is idézem-de úgy látszik az nem jut el az ingerküszöbödig ezért én így próbáltam felhívni a figyelmedet erre.
„Olyan mintha nem olvastad volna el amiket beírtunk. Olvasd el megint, ott van a válasz. Próbáld megérteni…
Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?”
168.Tibor bá’
A mindennapokban az átlagember számára természetesen nem ugyanolyan de egyrészt nem is erről volt szó.
Nem váltóról beszéltem általában és nem forintról-„Ha tízezer dollár készpénzzel fizetsz bárhol a világon, vagy egy Goldman Sachs tízezer dolláros felmutatásra szóló váltóval fizetsz azt ugyanúgy elfogadják fizetőeszközként.”- és ez nem mindegy.
Az un. felmutatásra szóló váltó azt jelenti, hogy a kiállítója megfelelő referenciákkal, sokszoros fedezettel rendelkezik és így névértéken bárhol, bármikor kifizethető a rajta szereplő összeg.
A készpénz is tulajdonképpen egy a jegybank által kiállított felmutatásra szóló váltó.
Másrészt a kifizetések bizonyos szintje felett nem tesznek különbséget egy kötelezettség kiegyenlítésére, egy ügylet lebonyolítására használt fizetőeszközök között.
Bizonyos diszkontálási szabályok figyelembe vételével államkötvény, kincstárjegy, váltó, bármi ilyen, fizetőeszközként használatos.
Három, négy éves korra jellemző „úgyisnekemvanigazam” színvonalú vitákat folytatni felesleges.
Így nyolcvan felett nem kellene végre felnőni?
173:
Ne erőlködj. A váltó nem pénz, hanem tartozás elismerés. A tartozásokat pedig el lehet adni, ha van rá vevő, de a váltó nem fizetőeszköz. Nyomhatod a szöveget, de ez TÉNY, aminek semmi köze az életkoromhoz. 1947/48-ban „tévedésből” jártam egy évet a budapesti Kereskedelmi Akadémiám, ahol már szeptemberben a váltóval kezdődött a tanév. Mit tegyek? Azóta se felejtetem el.
174.Tibor bá’
Mert a pénz az mi????????? “úgyisnekemvanigazam” színvonal????????
Hihetetlenül önfejű vagy. Követ lehetne törni a fejeddel.
Arra tökéletesen alkalmas.
🙂
175:
A pénz = általános fizetőeszköz.
–
Kiemelném, hogy általános. Fizethetsz te a kereskedelemeben váltóval, ha a partnered elfogadja, de egy üzletben a pénztáros nagyot nézne, ha váltóval akarnál fizetni. Éppen ezért a váltóval való fizetés egy külön ügylet, amit én a „tartozás eladásának” jelöltem meg.
–
És akkor szögezzük le, hogy a váltóról a hozzászólásomba kötöttél bele. Ne csússzunk át máshová, főleg ne az én életkoromra, minősítésemre.
174. Tibor bá’
Teljesen egyetértek veled. Váltó és egyéb értékpapírokkal lehet kereskedni, bevállalva a kockázatot, hogy esetleg nem fogadják el, vagy csak névérték alatt.
Szégyenletes érvelés az életkorra hivatkozás. Nem értem, de ez már többször előfordult, pedig a hozzászólók értelmes embereknek tűnnek.
176.Tibor bá’
„A hitelpénz olyan bankpasszíva (Bank forrásai közt nyilvántartott tétel, lásd számvitel), amely képes betölteni
a forgalmi,
a fizetési és
a felhalmozási (megtakarítási)
eszköz funkciót. Tehát teljesíti a pénz definícióját.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hitelp%C3%A9nzrendszer
Lehet, hogy az összes magyar nyelvű értelmező szótár is hibás?
177:
Köszönöm a véleményezésedet.
–
178:
Van egy rossz tulajdonságom. Nem értelmező szótárakból, nem a Wikipédiából okoskodom, hanem a fejemből írok könnyen érthető formában. – Ki beszélt itt hitelpénzről (rajtad kívül). Maradjunk a váltónál!
178.Tibor bá’
„Ki beszélt itt hitelpénzről (rajtad kívül).”
Mivel a pénzrendszerünk hitelpénz rendszer így másmilyen pénz nem létezik. A pénzünk egy hitel. Minden pénz hitel, azaz valakinek a tartozása valaki felé. A pénz bankpasszíva.
Nem okoskodni és fejből megfejteni kell a világot hanem megérteni ami a szakkönyvekben definiálva van és le van írva.
Te vádolsz mást makacssággal, miközben – figyelmeztetésem ellenére – azt a taktikát választod, hogy állandóan elcsúsztatod a témát. Most például a hitelpénzre. Ha „nincs másmilyen pénz”, akkor számolj be, miért említesz külön: pénzt, számlapénzt, hitelpénzt? Olvasd el mint írtam 154. alatt, és próbáld megérteni. Ez a mi kettőnk témája. Erre válaszolj, az életkorom emlegetése nélkül!
„Ha “nincs másmilyen pénz”, akkor számolj be, miért említesz külön: pénzt, számlapénzt, hitelpénzt”
Minden pénz hitel. A gyakorlatban ennek megjelenési formái és keletkezése alapján szokták megnevezni. A jegybankpénz az állam adóslevelével fedezett, az állam pénzbeszedési jogait monetizáló, pénzzé transzformáló eszköz.
A készpénz a materiális, megfogható pénz, a számlapénz a bankok könyvelésében nyilvántartott követelés. Ezek csak elnevezések.
Olvastam a 154. alattit és válaszoltam is rá de megpróbálom még egyszer.
A példa azért hibás mert a magánkölcsön esetében te a tulajdonodat képező, valakivel szemben fennálló követelésed, a pénzed használati, a követelésed érvényesítési jogát engeded át időlegesen valakinek kamat fejében. Itt nem történik pénzkibocsátás mert azt az adósságot ami alapján ezt a pénzt kibocsátották már előtte valaki más vállalta magára.
Amikor aláírok egy kölcsönszerződést- kvázi egy váltót, hogy majd fogok fizetni pedig még nem kaptam semmit tehát előbb van az adósság mint a pénz-akkor ezzel a szerződéssel a kereskedelmi bank beballag a jegybankba és ő is aláír egy szerződést és erre az ő szerződésére a jegybank odaadja neki a pénzt. Ezt a pénzt ő átadja nekem azaz az én „váltómat leszámítolja”, a mindennapi használatban lévő pénzre váltja.
Itt történik a pénzkibocsátás mert az én, a kereskedelmi bankon keresztüli adósságelismerésem a fedezete a jegybanki pénzkibocsátásnak. Ennek a pénznek a fedezete az én ingatlanom, jövedelmem, stb.
Amikor elköltöm a pénzt és a kereskedő visszaviszi a bankba akkor újra ugyanúgy mint az én esetemben valakivel aláírat egy kölcsönszerződést- kvázi egy váltót, hogy majd fog fizetni pedig még nem kap semmit tehát előbb van az adósság mint a pénz- akkor ezzel a szerződéssel a kereskedelmi bank újra beballag a jegybankba és ő is aláír egy szerződést és erre az ő szerződésére a jegybank újra ad neki a pénzt, mert a kereskedő számláján ott van a betét tehát azt nem adhatja oda csak új pénzt adhat. Minden hitel egy pénzkibocsátás.
😀
https://scontent-lhr3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-0/p480x480/13886875_1157395730947431_8976272520536219089_n.png?oh=8c1decf465907a06590a0dab5cd3a778&oe=581E92ED
183:
Eddig sem állította senki, hogy a bank az egy jótékonysági szervezet. Keményen profitorientált, és mivel kellően tőkeerős, megtehet olyasmit is a jogi szürke-zónában, amit egy mezei polgár már nem tehet meg. Pont ezért utálják őket.
A kérdés az, hogy hoznak-e annyi hasznot a bankok a gazdaság pénzügyi működtetésével, mint amennyi kárt okoznak. Mernék fogadni, hogy sokaknak nagyon egyszerű erre válaszolni. 🙂
183 & 184:
Ez a kis humoreszk messze nem tökéletes. A betétre a bank kamatot ad. A kölcsönért ennél jóval nagyobb kamatot kér. Ebben nincs semmi tisztességtelen. A betétesek viszont lusták, figyelmetlenek, és buták. Ha mindenki oda vinné a pénzét, amelyik bank a legjobb feltételeket nyújtja, akkor a bankok versenyeznének egymással, de nálunk ez nincs így. A bank hirdet, lódít, rábeszél, stb. Ennek ne tessék bedőlni. Nekem nincs semmi bajom a bankokkal. Mindent készpénzre veszek. Amire nincs pénzünk, azt nem vesszük meg. Felesleges kütyüket se vesszünk meg. Az Internet jó dolog, a telefon jó dolog, mindkettő hasznos, a TV is hasznos manapság. De okos telefon, tablet, és hasonlók feleslegesek. Nekem olyan számítógépem van, amibe még be lehet tenni egy floppyt és? A TV készülékünk már flat, mert a CRT TV kilehelte a lelkét, de a hűtőgépünk már 28 éves, és még működik, tehát nem cseréljük le. A mosógépünk kifingott, vettünk egy újat, ráfizettünk 5000-et, hogy a garanciát kitolják 5 évre. És természetesen a ház is be van biztosítva. Ha majd elviszi a szél, a TV-ben nem fogják bemondani és „szegényeknek nem volt biztosításuk és most nincs hova menniük, néhány napig a polgármesteri irodában húzzák meg magukat.” És amit végképp nem értek. 24%-os THM-ere adnak kölcsönt,amit éjjel-nappal hirdetnek és van, aki igénybe veszi.