(2138) The American Dream

Tibor bá’ online

Az amerikai álom lényege, hogy a legszegényebb városszélen születettből is lehet egyszer gazdag ember. Mert ugye, Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. Ez az álom volt az, ami a született és bevándorolt amerikai generációkat arra ösztönözte, hogy dolgozzanak keményen és tartsák be a szabályokat. Eszük ágába se legyen megkérdőjelezni a kapitalista kizsákmányolást. Konkrétabban kifejezve, az amerikai álom tartotta vissza az amerikai milliókat, hogy fellázadjanak a vállalati korrupció ellen. Ahelyett, hogy a kövér kapitalista macskákat lámpavasra akasztották volna, cuppanós puszit nyomtak a homlokukra a választási kampány alatt, mert még mindig abban a hitben vannak, hogy ők maguk is lehetnek kövér kapitalista macskák, és akkor őket akasztják a lámpavasra. Szumma szummarum Amerikában azért nem volt olyan munkásmozgalom, mint amilyen az Európai kontinensen, mert mindenki hisz az amerikai álomban, vagyis abban, hogy a legszegényebb emberből is lehet milliomos, mert Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. És most, hogy világosan látszik, hogy a nagy szart a 300 millió amerikaival akarják megetetni, még mindig futnak az álmuk után, még mindig reménykednek, hogy egyszer gazdagok lehetnek. Egyszerűen nem képesek (vagy nem akarják?) felfogni a valóságot. Pedig a valóság már kifejezetten nagyon szar. Lássuk csak!

– A jövedelem különbségek utoljára 1917-ben volt ilyen nagy.

– 1993 és 2007 között a gazdasági növekedés fele a társadalom felső 1 százalékához vándorolt.

– 2002 és 2007 között a gazdasági növekedés alatt a jövedelem növekedés 2/3-ad részére a felső 1 százalék tette rá a kezét.

– Az amerikai átlagkereset reálértékben kevesebb, mint 1970-ben volt. A minimálbér reálértékben alacsonyabb, mint 1950-ben volt.

– Viszont a milliárdosoknak sose ment ilyen jól.

– Kilábalóban vagyunk-e a válságból? A nagy jövedelmű amerikaiak, akiknek megtakarítása a befektető társaságoknál van, nem panaszkodhatnak. Ezzel szemben a kisvállalkozók és alacsony jövedelműek nem hisznek a kilábalásban.

– Osztályharc? Igen, tombol az osztályharc és a gazdagok állnak nyerésre.

– A társadalmi mobilitás az összes fejlett ország között Amerikában a legkisebb. Magyarul, aki szegénynek születik, az szegény is marad.

– Amerikában a gazdagok 47 százalékának az apja is gazdag volt, míg Ausztráliában csak 17, Kanadában pedig 19 százalékának.

– Generációkon át az európai bevándorlás oka a tehetségek és kemény munkák amerikai megbecsülése volt, ellentétben az európai merev társadalmi berendezkedéssel. Ne fussunk tovább, időzzünk itt el egy kicsit. Emeljünk ki egy példát: Mindenki emlékszik (remélem) Kirk Douglasra (aki Issur Danoelovitcsnek született). Douglas ifjú korában mindenféle munkát elvállalt, keményen és kitartóan dolgozott, amikor felfedezték kertészkedett. Két feleségtől összesen négy fia született: Michael, Joel, Peter, Eric. Mind a négy színész, illetve filmipari vállalkozó, egyik se kezdte kertészkedéssel. Ez az egymás után következő generációs kiváltság nálunk is megvan, ahogy egész Európában. Amerikát éppen az tette vonzóvá, hogy ott ez a jelenség nem létezett. A statisztikák szerint ez azonban megváltozott. Magyarul az amerikai álom a harmadik világba távozott. Csak velünk, emberekkel van egy apró hiba. Ha egyszer valamit megtanulunk, az istennek se akarjuk elfelejteni.

Nekünk magyaroknak pedig van egy eget verő balsorsunk, mindenhonnan lekésünk. Orbán Viktor azt valósítja meg Magyarországon, amiből az amerikaiak ki akarnak lábalni. Orbán mesterségesen állítja elő a zsíros kapitalistákat, sietve be akarja hozni Amerikát, hogy itt is legyenek, akik havi 40 ezerből élnek, és olyanok is, akik évente másfél milliárd nyereséget vegyenek fel a vállalkozásukból.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

13 gondolat erről: „(2138) The American Dream

  1. Az a baj, hogy szerintem ez bele van kódolva a kapitalista rendszerbe.
    Igaz, ez hosszú időn át viszonylag rejtve működött, mert amíg a növekedés határait feljebb lehetett tolni, addig a gazdagodás fűtőanyagát főleg a terjeszkedés fedezte, hozamából jutott az alsóbb rétegeknek is.
    De amikor már nincs hová tovább terjeszkedni, ez nem állítja le a gazdagok folyamatos törekvését a megszerzett anyagiak megőrzésére és bővítésére, hiszen ez a kapitalista rendszer fő motorja. Viszont a gyarapodás már csak az alsóbb rétegek elszegényítéséből fedezhető, ezt látjuk ma.
    Ezt a mechanizmust nem lehet kiölni a rendszerből, mert akkor a lényege veszik el, az a dinamikus motor, ami mérhetetlen energiákat pumpál a rendszerbe, amit a szerzésvágy motivál.
    Ha a növekedés lehetősége megszűnik, akkor ez a motiváció is elhal, ami a reménytelen helyzetű rétegeknél be is következik.
    Nem úgy a gazdagoknál, akik a kizsákmányolt rétegek és egymás kárára továbbra is jelentős növekedést képesek produkálni, ott pörög a motor!
    Kérdés, hogy ez a polarizáció mikor éri el azt a szintet, ami már a káosz felé viszi a rendszert, mert a veszteseknek már nincs hová tovább hátrálni.

  2. Az álom már veszni készül.

    A világ javainak koncentrálódása, a szegénység fokozódása, mert azért a nyugatiak is érzik, a kispolgári magánvagyon részesedésének csökkenése a globálisan emberi vagyonból, népesedési-egészségügyi problémák.
    „Rabszolgára ” van szükség és ezt megalapozzák a társadalom tekintélyelvű hierarhiában a tagozódással, a technika segítségével a teljes kontrollal, (internet- mit már ügynökök és kartonok, ki-lehallgatások), ujjlenyomat, írisz, kamerarendszer és a mikrocsip……….

    Itt akkor válik érdekessé a dolog, hogy a „vezető réteg-hatalmasságok- világurak” miként vívják meg egymással a küzdelmüket, amikor már csak egymástól tudnak elvenni.

  3. Könnyű dolga van Amerikának, amíg ők nyomják a világ tartalékvalutáját.

    Btw hogy fordítható magyar nyelvre az „exorbitant privilege” a fentiekkel kapcsolatban?

  4. 4 – Bazs:
    „Szélsőséges kiváltság” – Persze a magyar fordítás nem adja vissza az eredeti kifejezés hangulatát. Azért lehet próbálkozni: „Mindent túllépő kivételezettség”.

  5. 4. Bazs

    „Könnyű dolga van Amerikának, amíg ők nyomják a világ tartalékvalutáját.”

    Már attól függ, kinek.
    50 millióan mélyszegénységben, és a középosztályt is rohamléptekben számolják felfelé.

    Engem az érdekelne, hogy hol az a sok pénz.
    Gigantikus mennyiségű pénzt vontak ki a gazdaságból a hitelekkel ( az USA hitelei, lakossági, vállalati, állami, a GDP-jének többszöröse )
    Évente horribilis pénzt nyelnek el a hitelezők, ami pénznek csak egy töredéke jelenik meg a gazdaságba mint befektetés vagy fejlesztés.
    Most hallottam, hogy hidak, utak, víztározók vasutak évtizedek óta életveszélyes állapotban vannak, mert nem költenek a karbantartásra.

    Nem látom, hova megy a pénz…

    Lehet, hogy igazak a pletykák, hogy úszó szigeteket építenek rajta az elitnek, ami nem tartozik semmilyen ország fennhatósága alá, és onnan megy megy majd a Google, a Facebook, meg az internet kiszolgálóprogramjai…
    Na… Ezt titokban megépíteni az összes high tech kütyüvel, valóban drága mulatság…

  6. 6.

    Ráférne a US-re egy new new deal. Ott a sok ember munka nélkül, pénz nélkül kormánysegélyen. Pénzt meg annyit nyomtat, illetve állít elő a kormány, amennyit akar. Nem értem, miért nem teszik rendbe az infrastruktúrát, ami munkát és pénzt adna a tömegeknek.

    „Nem látom, hova megy a pénz…”

    Átcsoportosul, azaz koncentrálódik a vékony gazdag réteg kezében egyrészt, akik valódi értékekre igyekeznek váltani, pl. újabb hasznot hajtó eszközökre. Másrészt meg az USA kormánya és az előbb említett elitje rászabadítja a világra, azaz felvásárolja belőle a világ valódi értékeit, nyersanyagokat, energiahordozókat, ingatlanokat szerte a földgolyón, a dollárt meg otthagyja. A világ minden országában egyre több embernek egyre több dollárja van, amit cserélgetnek egymás között közvetlenül vagy váltócégeken, bankokon keresztül, de ezekből a dollárokból nagyon kevés megy vissza az kibocsátó USÁ-ba. És ezek a dollárok egyre kevesebbet érnek, mivel inflálódnak.

    Apropó, mi a véleményetek a kriptovalutákról. Leghíresebb a bitcoin, de van már több száz.
    Nincsenek a bankok meg a kormányok beszarva? Eleinte próbálták lejáratni a kriptopénzeket, de nem igazán jött össze. A BTC jelenleg 1200 dollár körül van.

    A jelentőségük még nem túl nagy, de napról napra növekszik és a dollár hegemóniája is hamarosan veszélybe kerülhet.

  7. 7.Gyarmathy
    Kriptopénz addig van, amíg van áram és internet, de nincs hacker. Rövid távú spekulációra kiváló (nézd meg a bitcoin árfolyam változásait), de pont a kevés felhasználó miatt hosszabb távon instabil. Ha pedig véletlenül elér egy kritikus tömeget, akkor simán betiltják. Egyébként a jelentős részük sima piramisjáték.

  8. 8.

    Ha nincs áram, akkor úgyis zuhanunk a kőkorszakba a dollárral meg a világpénzekkel együtt, pontosabban ezek úgyanúgy semmivé válnak, mint a kriptopénzek.

    „simán betiltják” Mégis hogyan? Épp a decentralizáltságban van a lényegük, abban, hogy nem egy bank bocsátja ki őket, nincs ráhatása egyetlen kormánynak sem. Amíg az internetet nem vonják totális cenzúra alá, addig nem tudom, hogyan lehetne őket betiltani. EGy- egy országban lehet fenyegetőzni, megijeszteni a használóit, de attól még máshol vígan mennek tovább. Az adott országban meg átváltják legfeljebb egy másikra.

    „Egyébként a jelentős részük sima piramisjáték.” Ez azért erős túlzás. Ha már egy kriptopénz konvertibilis más jelentősebb pénznemekkel, akár más befutott kriptopénzekkel, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem piramisjáték terméke.

    A bitcoin lassan nyolc éves, azért ez már valami. A piac beárazta és az árfolyama eléggé stabilizálódott. 10 percenként 12.5 bitcoin jön létre jelenleg és a pénzpiacok beárazták a dollárnál 1200 -szor többre. A decentralizáltságából adódóan szinte lehetetlen meghackelni, jóval könnyebb akkor már egy komoly bank rendszerét feltörni. Ugyanez igaz jó néhány altcoinra, melynek a technológiája megegyező vagy nagyon hasonló ehhez. Jönnek is felfelé rohamléptekkel.

    Ezt már nem lehet csak úgy leseperni az asztalról.

  9. Teszem azt nemesfémmel gyertyafény mellett is kereskedhetsz és sokkal több kőbaltát vehetsz érte, mint bitcoinért. 🙂
    „simán betiltják”: A kriptopénzek a tranzakciók hitelesítéséhez meghatározott protokollokat használnak, amit a szolgáltatók képesek tiltani és meg is teszik, ha erre törvényi kötelezettségük van. Nem kell mindenhol tiltani, elég néhány jelentősebb országban, a többiek a kritikus tömeg csökkenése miatt nem fogják tovább használni. És legyél nyugodt, az internet jelenleg is totális ellenőrzés alatt áll.
    A bitcoin árfolyama az elmúlt öt évben 13 és 1250 dollár között mozgott, az utóbbi két évben jellemzően emelkedő trendben, de ereszkedett már le 1000-ről 230-ra és egy napon belül is esett 1250-ről 1000 alá (éppen most januárban).
    Az Mt. Gox nevű bitcoin tőzsde éppen azért ment csődbe, mert hackerek lenyúlták az ott tárolt bitcoin jelentős részét, de loptak már személyes digitális pénztárcából is.
    Akik 2013 környékén szálltak be a bitcoinba, azok mocskosul sokat kerestek, a többiek jelentős része vesztett. Ha spekulálni akarsz, akkor vegyél valamilyen új kriptopénzt, de csak rövid távon. Hosszabb távú megtakarításhoz vegyél földet, vagy aranyat. Ezeket mindenki ismeri és „elfogadja”, bitcoinról meg a lakosság 90 százaléka nem is hallott.

  10. Re 9.

    Minden mesterséges-papír pénz annyit ér, amekkora bizalom van benne, ami általában a mögöttes államhatalomtól függ.

    Elvileg a mesterséges pénz, azaz papírpénz mögött az állami ellenőrzés által garantált elérhető fogyasztási javak-áruk jelentik a fedezetet, amit arany híján már egy német jelentkező is bepróbált az 1930-as években.

    Az arany más természetű, de konkrét vásárlóértékét is nehéz meghatározni, mert külső tényezőktől változhat és változik, mégis mindenki stabilnak tekinti.

    Az aranypénz; egy évezredes emberi beidegződés, történelmi tapasztalat és ritkasága adja az iránta táplált bizalmat.
    Ha egyre több ember nem adna egy rozsdás szöget sem érte, csak az ipari alapanyag értéke maradna .

    Egyébként az usa dollár hegemóniája megtörésére Kína, Oroszország, Irán szövetkezett, meg Gaddafi már korábban (aranyrendszer)bepróbálkozott, neki csúfos is lett a vége. Lehet csak idő kérdése?

    Egyébként régi mondás, amivel nem bírsz el, annak állj az élére.

  11. 11 – előforduló:
    if you can’t beat them join them.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük