(155) Van-e szar a salátádon?

Tibor bá’ online

~p001A kérdésre van egy rövid válasz? VAN. Valamint egy hosszabb, a következők szerint: Még a fóliasátor előtti időkben, a saláta volt a tavasz első zöldsége, amit anyám hivatalosan a kötelező tojásos nokedlivel történő meglepetéssel vezetett be. Később, úgy a 70-es évek tájékán, a kiskertmozgalom közepén, mi is megpróbálkoztunk salátaültetéssel, de az eredmény nyomorúságos volt. Ekkor a szomszédok, akik nem a Fővárosból jártak ki hétvégeken, hanem ott születtek helyben, felvilágosítottak bennünket, hogy a salátát csak emberi ürülék segítségével lehet tetszetős méretűre nevelni. A következő tavasszal a két éve ásott klozet gödörből kihalásztuk saját szarunkat és a gondosan előkészített salátás ágyásba helyeztük. Nem telt bele 5 hét és hatalmas salátáink nőttek ki a semmiből, de nem volt kedvünk enni belőle, sőt, attól kezdve anyám hagyományát, a tojásos nokedlit is elhagytuk. Mit részletezzem, én azóta nem eszem salátát, pedig napjainkban a hipermarketek az év minden hónapjában, műanyagtálcára adjusztált saláta csokrot kínálnak egészen tisztességes áron. Engem azonban a múlt, nevezetesen saját szaros múltunk kísért. És akkor most itt be is fejezhetném a történetet, de két napja a világhálón találtam egy posztot a következő címmel: Is There Sh*t in Your Salad? 39% of Bagged Salads Have Too Much Fecal Bacteria. A poszt szerzője nálam egy kicsit szemérmesebb, mert a „szar” szót kicsillagozta, de ez a lényegen nem változtat, a magyar fordítás a következő: Szar lenne a salátádon? A becsomagolt saláták 39 százalékán túl sok a fekália baktérium.saláta

Az enterococcus faecalis a természetben kizárólag az ember vastag- és végbelében található. Tehát ahol kimutatják, ott emberi szar maradványainak kell lenni. De most inkább nézzük az amerikai eredményeket (nézném én a magyart is, de olyan nincs). Az amerikai „Fogyasztói Jelentés” legújabb közleménye szerint, az általuk megvizsgált, előcsomagolt saláta 39 százalékában olyan baktériumokat találtak, amik a nem megfelelő higiéniai kezelésről árulkodnak. Ugyanis emberi ürülékkel való érintkezés állapítható meg. A Fogyasztói Jelentés 16 különböző helyről származó 208 fajta saláta csomagot vizsgált és komoly, tehát betegséget okozó kórokozót, mint például szalmonellát, vagy E-colit nem találtak. Igaz a múltban 4000 vizsgált saláta között 2 esetben találtak szalmonellát. Azonban ez alkalommal csak arra voltak kíváncsiak, hogy van-e szar a salátákon. Szúrjuk közbe, hogy a szabvány szerint elfogadhatatlan a zöldségféle tisztasága, amennyiben a baktériumszám meghaladja a 10.000 db/1 gramm zöldség. A Fogyasztói Jelentés vizsgálata szerint a saláták 39 százalékánál az egy grammra eső baktériumszám meghaladta a tízezret, de akadt olyan saláta is, ahol 1 millió baktériumot találtak, vagyis az elfogadható érték százszorosát.  Enterococcus faecalis esetében ez a százas szorzó se jelent megbetegedést, csak azt jelzi, hogy nagy baj van a tisztasággal. A termelőket nem érdekli a higiénia (a hatóság pedig nem végez ellenőrzést). Végül – talán a legszomorúbb hír – nem volt jelentős különbség a különböző helyről származó saláták között. A hanyagság, nemtörődömség, felelőtlenség és profitéhség univerzális. Persze, ez a megállapítás egyáltalán  nem új.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(155) Van-e szar a salátádon?

  1. A természet folyamatosan reciklálja, újrahasznosítja a szerves anyagokat. A falevelek, faágak, növényi hulladékok belerohadnak a földbe. Ugyanúgy az állatok elhullott tetemei, és ürüléke.
    Ha nagyon finnyásak akarunk lenni, a hatalmasra duzzadt öntudatunkkal, akkor semmiféle természetes táplálékot nem szabad fogyasztani, hiszen minden élő szervezet (táplálék) hulladékból, szarból épül fel, újra, meg újra, ezerszer és milliószor.
    Tudomásul kell venni, hogy az ember a természet része, minden eltávolodási kísérlet a természettől keményen visszaüt.
    Lásd a modern élelmiszeripar vegykonyháját.
    Józan ésszel kell élni, a salátát megmosni, ésszerű tisztaságot tartani a környezetünkben.
    Egyedül az ember esztelen hulladéktermelő igyekezete szennyezi tartósan a földet, a környezetünket. Az erdőben járva a 20 évvel ezelőtti egyszer használatos műanyag csomagoló anyag ugyanolyan állapotban hever.

  2. Ha komposztálod a fekáliát, akkor eltűnik belőle az E. coli és társai, így nyugodtan felhasználható lenne trágyázásra (mondjuk akkor se célszerű nyersen fogyasztott levélzöldségre tenni). A cikkben említett probléma azért van, mert friss szarral dolgoztak.

  3. Ami még az (amúgy ártalmatlan) szarnál is sokkal rosszabb hír: a maradék 61 % nagy valószínűséggel nemcsak trágyát, de földet se látott soha, tápoldaton termesztették melegházban. Emiatt a tápértéke nyakorlatilag 0.

  4. 3: A helyzet rosszabb. Amin szart találtak, nagyobbrészt azt is tápoldaton termesztették, valójában a szar a dolgozók kezéről került rá.

  5. Nem tudom, a “jelenlévők” hogyan, de mi a salátát megmossuk, majd ecetes – cukros – fűszeres lében áztatjuk, ezt követően esszük meg. Az ecet pedig meglehetősen jó baktérium- valamint gombaölő fertőtlenítőszer, ezért a hűtőt, meg a klozetot is azzal szoktam fertőtleníteni.

    Mindenen, ami a földön nő, a szaron kívül egy csomó egyéb más “kula” is lehet ezért ajánlatos enyhén klóros vagy ecetes vízben megmosni az epret, leforrázni a borsót, stb.

    Lehet, hogy előítélet, de kínainál nem eszem pl., mert tapasztalatom szerint egy kínai vendéglős se mossa a kezét wc-használat után.

  6. 3ra:A 61%-kal tévedtél kb.98% az.Minden hydros,a paradicsom ,paprika,uborka,padlizsán,eper és az összes fűszernövény amit a boltban megveszel így egy párat kiragadtam (üvegházi cseresznyétől dobtam egy hátast).kb.2hónapja egy ilyet telepítettem kanadába a hollandokkal.Aki nem ilyen rendszerrel dolgozik annak mindnek ráfizetéses tehát a cikk légből kapott, mert szígorú higéniás feltételek vannak már a beléptető rendszer úgy van kialakítva hogy alkoholt spriccelnek a kézre miközbben átmész a fertőtlenítő párnán és csak akkor nyilik az ajtó.A plc kontrolál mindent, folyamatos szabályzás alatt áll a rendszer.1Ha úszomedencék vannak kialakítva.Gépesített az egész rendszer,Tibor’bá is megnézhetne egy ilyet villamosmérnök szemével,nincs ember csak felügyelet.A munkaerő drága. A paradicsom pl 1m2 kb 75kg hoz a csúcs üvegházakban illetve fölötte.Automatizálás

  7. 6:
    Állandóan összekeveritek a szezont a fazonnal. Én a cikket fordítom, nem kiötlöm.

  8. 6: Engem is meglepett a 39%, különösen, hogy amerikai szupemarketekről van szó, nem magyar biopiacokról. Meglepő, hogy ilyen jó az arány. De ha ezt írja a cikk, erre hivatkozom.

  9. 8ra: Azt mondtam a cikk légből kapott,mást nem állítottam.Az meg ,hogy Tibor bá’ fordítja az szive joga,de ettől még megnézhetne egy ilyen automata rendszert.Mert ,hogy ezek már gyárak 11Ha uborkás üvegház,az igaz hogy földet nem sokat lát, de kőzetgyapotot annál inkább,és a bekevert vegyi adalékot.Nézzük kritikus szemmel, ezeket a nővényeket már mindentől védeni kell.Ezért nagyok a higéniás feltételek nehogy bármit is bevigyen az ott lévő paraszt a kimenő terméket pedig ,hogy nehogy visszaküldje a vevő Germicid lámpával gázzal meg a bánat nem tudja mivel nem fertőtlenítik.A tengeren keresztül jövő árú mérgesgázzal van elárasztva a rágcsálok miatt. Tavaly pl nem várták meg a biztonságos időt a leszivás után a kirakodásnál. 3 személy ki is simult. A kérdés inkább ezzel az ,hogy maga a növény mennyit szív fel a szállítás során.

  10. 10. nod

    No most betettél nekem. 🙂
    Ezután már a zöldséget is hozom magammal ide Svédbe,a jó kis magyar piacosomtól.

  11. 10:
    A “megnézhetne egy ilyen rendszert” gyakorlatilag azt jelenti, hogy miért nem ellenőrzöm le egy cikk valóságtartalmát. Azért mert nincs rá mód, de ha lenne, nem lenne rá időm. Addig az rendben van, hogy cáfolod egy poszt valóságtartalmát, hiszen így lesz egyre teljesebb az információ, de próbálj némileg belátóbb lenni.

  12. 10: Nod, engem ‘hivatalból’ (is) érdekel a legújabb növényházi technológia, ha ezzel kapcsolatban tudnál nekem anyagot küldeni, azt nagyon megköszönném. Elsősorban persze olyasmire gondolok, amiket oktatási anyagokba fel lehet használni (nem üzleti stb. titok). Tervezés, kivitelezés, belső rendszerek /klíma szabályozás stb./, költségek – valójában minden érdekes lehet.
    —–
    Tibor bá’, légy szíves add át nod-nak az email címemet! Köszi.
    ————
    12: Nem kell szabadkoznod, bár ‘nod’ jókat írt, valóban vannak jól ‘automatizálható’ növények (pl. a salátafélék tényleg ilyenek), de azért nem minden növény “működik” így. Paprikánál, paradicsomnál, uborkánál stb. nem lehet kihagyni a kézi munkát, nincs fullra automatizálva (zöldmunkák, szedés). Aztán hogy hol mennyire szigorú a higiénia – eleve elsősorban a növényt védik, nem a fogyasztót… (Pár éve volt a németeknél a szaros (csíra) saláta eset, jópár megbetegedéssel.)
    Emellett vannak kistermelők sok felé (Amerikában is volt termelői piac), akik azért sok esetben még hagyományos módon termelnek. Ha kimaradnak a közvetítő kereskedők, akkor az is lehet nyereséges.
    Ezen kívül az áru jelentős mértékben a boltokban szennyeződik. (Nem feltétlenül az ott dolgozóktól, de vajon hányan fogdossák össze azt a paprikát, mielőtt te megveszed?)

  13. 12: Én a 6-ból azt értettem, hogy érdekes egy ilyen rendszer, ezért érdemes megnézni.

  14. Mivel részemről mindig technikailag közelítem meg a dolgot,így akkor is azt mondom látni kell a rendszereket.Azt tudni kell ,hogy a termékeken lévő haszon hol csapodik le és az árversenyt ki és hogy tudja meghatározni szabályozni.Jelen pillanatban hol is tartunk a növényi manipulációval és az ere szakosodott háttér iparral.
    Üvegházban a jelenlegi csúcs még mindig a “Venló tipus” napfény beesési szöge miatt ,föleg belső kialakítás ami meghatározza utána a dolgok menetét és az alkalmazott technika.
    A nővényeket már ugyan úgy oltják mint a fákat és etc. minimális az emberi tényező mint egyszerű munkás.Igen van olyan amit még jelenleg nem gépesítettek meg szerintem nem is tudnak még.Átporzást emberek végzik időre normában ha jól tudom a hölgyek valami 9,40 euroban játszák a tevékenységet.Mindenki a saját befektetését védi.
    Tehát megkeresni a pénzt nehéz és mindig kevés ,kifizetni pedig mindig sok és gyors.Ezért technikával pótolandó.
    Na majd ha ezt a technikát kivesszük a rendszerből,na akkor ott fog mind beledögleni.Ehez pedig csak a villanyt kő kikapcsolni 😀

  15. nod: Ismered, hogy a magyar és európai zöldségtermelői piac mennyire van átállítva erre a “hydro” technológiára?
    Én már egy jó ideje zöldségestől sem veszek szinte semmit, beletörődtem, hogy azok a zöldségek semmit sem érnék, semmi ízük. Akkor döbbentem le, mikor Romániában legalább 5 éve a piacon vásárolt zöldségek még ízetlenebbek voltak, mint itthon. Ott amúgy régebben nagyon finom zöldségeket lehetett kapni.

  16. Nem,nem ismerem a rendszert nincs rá szükségem.De láttam működni, és jelenleg ilyen automatákat készítek én is egy műhelyben illetve telepítem terepen.A megrendelők így a tervrajzokon jól láthatóak.
    Ausztrália,Kanada,Anglia,Szlovákia,U.S.A,Mexico,Dánia,Német,
    Ausztria ,Kína, etc. A világon mindenhova gyártanak:Robotokat,kertészeti rendszereket ,raktározási rendszereket,élelmiszer ipari szállító ,emelő,szelektáló gépeket.
    Gyakorlatilag minden hydros van egy kis mennyiségű talaj szerű(komposzt) a növény megtámasztására jó esetben.Rossz esetben ez kőzetgyapot,vagy valami hasonló.
    A medencés technológiában a nővények egy műanyag keretben lebegnek és folyamatosan belelógnak a tápvízbe.Ezt keringtetik ,hogy ne alakuljon ki pangóvíz és algásodás.Ezért az összes létező vegyszert a vízhez adagolják.
    A kőzetgyapotnál a tápkockák egy nagyobb kőzetgyapoton állnak(ebben gyökerezik ki a növény) amik egy csatornára vannak ráhelyezve.
    A közetgyapot folyamatosan kapja a tápoldatot csepegtetéssel a túlfolyás pedig távozik a csatornánkeresztül.Majd visszaforgatásra kerül.
    Ha az elegy megfeleően van beállítva kontrolálva és megfelelő fajtát választasz akkor az összes létező érzékszervedet át is verik a produktummal.
    Jelzem ezek nem kis üzemek 11 Ha-os üvegházak általában a végükben ott a csomagoló üzem is.Illetve vannak olyan farmok amik több ilyen produktummal rendelkeznek.
    Ez az egész olyan mint mikor szabványosították a tengeri hajózást kitalálták a konténert és ezzel meg is született a szabályozható árkaszáló szállítás.
    Ezt a modern kori nem szabadföldes termelést így kell elképzelni.Azzal a külömbséggel,hogy 12 hónapban van termelő tevékenység szabályozott időjárással, klimával,napfénnyel .
    Az határozza meg az árat aki a csúcstechnikával kaszál.
    Tavaly a Cargill nevű cégnek dolgoztam a telepen dolgozók nem tudták megmondani milyen élelmiszer alapanyagot gyártanak,és hogy mi lesz a végén belőle.
    Itt tartunk technikában…….és hogy van rajta szar, nem nincs.Ez az egész az.

  17. nod: Köszönöm, bár érdekelne a válasz valakitől, hogy milyen százalékban lefedett ezzel a piac.

    Az eredeti témához kapcsolódóan, én nem vettem észre, hogy a saláta igényes lenne a talajra, ha az időjárás nem égeti fel túl korán, és kap elég folyadékot, napfényes meleg helyen van, akkor szépen szokott fejlődni olyan talajon, ahol paprika nem megy semmire.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük