(149) Kuhn kontra Popper: Harc a tudományok meghatározásáért

Tibor bá’ online

~q191(könyvismertető: Kuhn vs Popper: The struggle for the soul of science – Harc a tudomány szelleméért  by Steve Fuller, Icon kiadás)

Lehet-e úgy tárgyalni a tudomány lényegét, hogy fel se figyelünk Thomas Kuhn és Karl Popper filozófiai nézetei között meghúzódó konfliktusra? Nem könnyű elképzelni a tudomány filozófiai vonulatának áttekintését egy, e két kimagasló intellektus között húzódó vitának szentelt fejezet nélkül. Főleg, mert a köztük fennálló konfliktus utóhatásai mélyen bevésődtek mind a modern társadalomba, mind pedig az általános politikába.

Egyszerű szavakkal kifejezve, Kuhn az úgynevezett „alaptudományok” terén jeleskedett, aminek lényege, hogy serényen szorgoskodó tudósok próbálnak megfejteni egy feltételezés rendszer – vagyis a paradigma – által teremtett talányokat, miközben maga a paradigma érvényessége kétely felett áll. Természetesen csak addig, amíg a talányok mindent elsöpörnek és bekövetkezik a paradigmaváltás (ami a gyakorlatban nemigen következik be). Másfelől viszont Popper mestere volt a „hősies-tudomány” koncepciójának, amit olyan szándékosan forradalmi gondolkodókkal népesített be, mint Newton és Einstein, és arra ösztönözte a tudósokat, hogy folyamatosan tegyenek fel kérdéseket. Híres mondása, miszerint egy elmélet akkor tudományos, ha az hamisítható, arra utal, hogy folyamatosan elméletek cáfolatán járt az esze (a falzifikáció azóta is alapvető követelmény).

A Warwick Egyetem szociológiai professzorának Steve Fuller-nek érvelése szerint sajnálatos, hogy a vitát Kuhn nyerte meg. Ugyanis a tudományt sokkal inkább paradigmája igazolja, mint a haladásra irányuló törekvés. Más szavakkal kifejezve, a tudomány megítélése a mindenkori tudományos közösség dolga, bárkikből is álljon ez a közösség össze. Ugyanakkor Popper szerint a tudomány eszméje lehetővé teszik annak kijelentését, hogy az egész, úgy ahogy van, hibás. Kuhn ezt nem engedi meg, mert nem tett különbséget történelem és normatív szabvány között. Ennek ellenére Kuhn radikálisnak van kikiáltva, míg Poppert önkénnyel vádolják. Fuller könyvében ezeket az eltájoló elképzeléseket megmagyarázza és helyére teszi. Ezen kívül Fuller bemerészkedik a Hideg-háborús ipar-katonai összefonódás berkeibe, valamint az akadémiai elit történelmébe és ideológiájába. Egy elegánsan megírt könyv, amiben egy régi vita morális és társadalmi utórezgéseiről új és érdekes perspektívák vannak felsorakoztatva. Csak remélni lehet, hogy hamarosan magyarul is ki fogják adni!

___________________________________________________
___________________________________________________
________________________

33 gondolat erről: „(149) Kuhn kontra Popper: Harc a tudományok meghatározásáért

  1. 1. Arma Gedeon
    Cáfolás. Szebb lenne a cáfolat szó, csak ez pontosabb. Nekem az jött le (nem biztos, hogy jól látom), hogy Popper akkor tart egy elméletet tudományosnak, ha meghatározhatóak a megcáfolásának a lehetőségei.

    Soros is Popper tanítványa volt, és állítólag a falszifikáción alapul a befektetési modellje.

  2. 1:

    „elméletek cáfolatán járt (Popper) esze (a falzifikáció azóta is alapvető követelmény).” — Ebből következik, hogy a cáfolás megkísérlése = falzifikáció. Tehát: Ha egy tudományos tétel nem cáfolható elméletileg se, akkor az nem tudományos. Ebből következik – például – hogy a halálközeli élmény cáfolhatatlan. Többen állítják, hogy átélték, de ezt nem lehet megcáfolni, mert ki lát a másik fejébe? Tehát a halálközeli élmény NEM TUDOMÁNYOS tétel. Ha 1915-ös napfogyatkozáskor a fény útjának a begörbülése nem következik be, akkor a relativitást ki lehetett volna dobni a szemétbe. Vagyis volt lehetőség a cáfolásra. Tehát az elmélet tudományos volt, ráadásul helytálló, mert a teszt pozitív lett. Ha negatív lett volna, akkor az elmélet hamis, de nem tudománytalan.

  3. 3: Nekem a fenti ismertetőből nem derül ki, hogy mi a különbség Kuhn és Popper felfogása között. Amiket írsz, azok nincsenek egymással ellentétben.

  4. „egy elmélet akkor tudományos, ha az hamisítható” Helyesen: „egy elmélet akkor tudományos, ha annak hamissága megállapítható”.

  5. “egy elmélet akkor tudományos, ha annak hamissága megállapítható” még pontosabban: “egy elmélet akkor tudományos, ha annak esetleges hamissága is megállapítható”

  6. 6: „annak hamissága megállapítható” Ez így nem jó. Ha a ‘hamisságot’ állapítod meg, akkor lényegében megcáfoltad.

    Van egy hipotézised, hogy a Föld gömbölyű.

    Arról van szó, hogy ezzel kapcsolatban fel tudsz állítani egy „ellenhipotézist”, pl. azt, hogy a Föld lapos, vagy kocka alakú stb.

    Majd a bizonyítékok, megismételhető!!! mérések alapján bebizonyosodik, hogy gömbölyű, vagyis a hipotézis tudományos bizonyítást nyert.
    Vagy kiderül, hogy kocka alakú és akkor bebizonyosodik, hogy az eredeti hipotézis hamis volt.

  7. 7: így van. Popper szerint ekkor tartozik egyáltalán a tudomány körébe az elmélet. Bírálói szerint nagyon a negatív oldalról közelíti, de nekem elfogadható az állítása. Kivéve, hogy vannak matematikai tételek, melyek hamissága esetleg nem állapjtható meg, bár vitatott, hogy tudomány-e a matematika…

  8. 5:
    Popper: Az tudományos,amit a tudomány művelői tudományosnak fogadnak el (egy bizonyos paradigmába tartozás miatt).
    Kuhn: Tudományos az, aminek a cáfolása lehetséges, nem kizárt.

  9. 9. Arma Gedeon
    A matematikában, ha bebizonyítottak egy tételt, akkor az objektív igazságnak tekinthető. Kortól, világnézettől függetlenül elismerik, akik értik. A Pithagorasz-tétel mindig működik. Még be nem bizonyított sejtések viszont cáfolhatók, elég egy ellenpélda.

  10. 10: A gyakorlatban meg sokszor úgy működik, hogy az a „tudományos”, amelynek cáfolása elméletileg lehetséges, tételesen nem kizárt, csak éppen senki sem meri megkísérelni egzisztenciális okokból… 🙁
    Így gyakorlatilag mind a két félnek igaza van, csak az egyik innen, a mások onnan nézi. 🙂

  11. 10: őő, Tibor bá, ezt a cáfolhatósági követelményt Popper állította fel…

    „The concern with falsifiability gained attention by way of philosopher of science Karl Popper’s scientific epistemology „falsificationism”. Popper stresses the problem of demarcation—distinguishing the scientific from the unscientific—and makes falsifiability the demarcation criterion, such that what is unfalsifiable is classified as unscientific, and the practice of declaring an unfalsifiable theory to be scientifically true is pseudoscience.” (Wiki)

  12. A Popper féle demarkációs vonal alapján pl. egyik oldalon áll a tudomány, a másikon a vallási spekulációk, pl. a Kabbala. Utóbbi nem tudomány, mert nem cáfolhatók az állításai. Igen ám, csakhogy a modern fizika számos elméletét, modelljét láthatóan befolyásolják az ezeket megalkotó tudósok kabbalai ismeretei…

  13. Hogy a tudósok egy részét nagyon is vallási cuccok inspirálják tudományos munkájukban, méghozzá szerintem elég romboló jellegű valási koncepciók indítják őket veszélyes tudományos tevékenységre, arra van pár példa az atomfegyverek és a rakéták fejlesztése trületéről.

    “Jack Parsons egy amerikai rakétameghajtás-kutató volt a California Institute of Technology kutatóintézetben. Egyike volt a Sugármeghajtási Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory) és az Aerojet Corp. fő alapítóinak. Rakétakutatásai a legkorábbiak közé tartoztak az USÁ-ban, úttörő munkája a szilárd hajtóanyag kifejlesztése és a a repülőgépek JATO-egysége terén nagy jelentőségű volt az emberi űrkorszak kezdete számára. A neves mérnök, Theodore von Kármán, Parsons barátja és támogatója kijelentette, hogy Parsons és társai munkája lehetővé tette a belépést az űrutazás korába. Róla nevezték el a Parsons krátert a Hold sötét oldalán. ”

    “Úgy jellemezték őt (Jack Parsonst), mint azt ‘az embert, aki egymagában a legtöbbet tette a rakétatudomány terén’ és olyan valakit, aki ‘az USA Kormánya lepecsételt parancsai védelmében utazott’ ” (Michael A.Hoffman II, Secret Societies and Psychological Warfare)

    “Nem volt éles választóvonal Parsons szakmai és okkult élete között. Tudott volt róla, hogy minden rakétakísérlet előtt Crowley Himnusz Pánhoz c. versét szavalta.”

    Ugyanez a Manhattan-terv fizikus vezetője esetén:

    „Oppenheimer saját visszaemlékezése szerint az első atombomba felrobbantásakor a hindu szent könyv, a Bhagavad Gíta egyik sorát szavalta, melyek Visnu avatárja, Krisna szavai, amikor felveszi sokkarú alakját: „Most én lettem a Halál, a világok elpusztítója” „

  14. 15. Arma

    Newtonról is tudni lehet, hogy szabadkőműves nagymesterként a valási és okkult tudományok mintegy melléktermékeként tette le a modern fizik aalapjait.
    Az „első mozgató” koncepciója nélkül nem születhetett volna meg az ötlet, hogy az anyag alapvető velejárója a mozgás és a kiindulási alap nem az, hogy „mitől mozog”, hanem hogy mi állítja meg, vagy mi változtatja meg irányát vagy sebességét.

    Én mindenesetre kiváncsi lennék az okkult oldalon végzett munkájára is… Meg arra, hogy az miért szorult háttérbe.

  15. 16: Nem szorult háttérbe. Az okkultisták projektje volt Bacontól kezdve a modern tudományos intézményrendszer és a tudományok kifejlesztése. Önmagában a tudomány racionalista módon tárja fel az ismereteket, de irányítói kezdettől irracionális, vallási alapú célokra szándékoznak hasznosítani az eredményt és ezt is teszik.

  16. 13:
    Összekevertem. Az egyik zsidó, a másik nem árja. 😀

  17. 17. Arma

    „16: Nem szorult háttérbe. ”

    De igen.
    Az előtérben csak a tudomány populáris áramlatai tündökölnek.
    A háttérben, a háttérhatalom háttértudományos módon húzgálja a madzagokat, mind azt a sokezer éves mágiát használva, amit a reneszánsz óta erőszakkal kiradíroztak az emberek fejéből, és csak egy szűk társaság tartott meg.

  18. 21: Nem röhögni, ez halálkomoly:

    Phillip D. Collins: „A Modern Tudomány fauszti arca: a tudományos totalitarianizmus ismeretelméleti alapjainak megértése”

    „Ebből a tipikusan okkult nézőpontból a technológia, mely a tudomány gyakorlati alkalmazását jelenti, az anyag manipulálására és a felette való uralomra szolgáló varázslás egy formája. A modern tudomány az anyagot a fizikai világot felépítő elsődleges szubsztanciának tekinti. Emellett a modern tudomány a lételméleti határain belüli fizikai világot a valóság teljességének tekinti.”

    (Vagyis: nem létezik semmi az anyagi világon kívül.)

    „Tehát aki a tudomány gnózisa által uralkodik az anyag felett, az magának a valóságnak az ura. A valóság egy kupac képlékeny agyaggá válik, melyet a tudomány beavatottjának mindenható ujjai formálhatnak. Természetesen egy ilyen beavatott egy istenségnek minősülne. Hiszen a valóság alakítása eredetileg Isten felségterülete. Elizabeth C. Hirschman szemiotikus szerint a tudomány, mint kozmológiai mítosz jelentése az ember istenné válása: „A Tudomány, mint kozmológiai mitológia létrejötte az 1500-as években konfliktust okozott a keresztény teológia uralkodó metafizikai dogmájával, ami… mint kultúrharc soha nem dőlt el. A konfliktus lényege az isteni jellegű hatalom ember általi bitorlása. Ilyen természetfeletti képességekkel felfegyverezve az emberek olyan módon manipulálhatják és változtathatják meg az életet, ami a Természet/Isten számára van fenntartva. A konfliktust megjelenítő első kulturmítosz természetesen Fauszt legendája volt, melyben egy orvos (vagyis tudós) eladta a lelkét Mefisztofelesznek, (vagyis az Ördögnek), cserébe olyan tudásért és hatalomért, mely Istent illeti meg.”

  19. 21-22:

    Ilyen blablába süllyed egy téma megvitatása, ha jól-szövegelő, de a természettudományokat nem értő emberek állnak be a sorba. A beidézés egy oltári nagy ökörség, de mit lehet várni azoktól, akik mindössze a szavak forgatásához értenek. 🙁

  20. „Aki nem hisz a csodákban, az nem realista!”

  21. 24:
    Dehogy vagyok én vak. Te vagy az, aki olyat is lát, ami nincs ott. 😀

    Álljon meg a menet. Én itthon vagyok. Te járj oda, ahol szó nélkül elfogadják a nézeteidet.

  22. 26: Az értelmes Tibor bá-rajongók fóruma. A Gazdát körülrajongani korlátlanul szabad, sőt ajánlott!!!! 🙂

  23. 23. Tibor bá’

    ” A beidézés egy oltári nagy ökörség, ”

    Ha már tudományoskodunk, és szóba jött a cáfolhatóhatóság, mint definiáló koncepció, az „ökörségen” felül tudsz kevésbé érzelmi alapú ellenvetést is ?

    Nem tudom, de valahogy mindig úgy néz ki, hogy a legnagyobb tudományos felfedezések körül valamelyik szabadköműves páholy bábáskodik, vagy valamelyik másik titkos társaság, amelyek mindig valami homályos vallási-okkult ideológiával rendelkeznek…
    Nyilván, élénk fantáziával elképzelhető, hogy csak véletlen egybeesés, de nekem ezek a véletlenek már túl gyanúsak.

  24. 27:
    A rajongás és az állandó, indokolatlan szex-centrikusságra való utalás között akad azért különbség.

    28:
    Hogyne! A belinkelt szöveg nem más mint nem bizonyított KIJELENTÉSEK halmaza. Pl: „a tudomány, mint kozmológiai mítosz jelentése az ember istenné válása” vagy „aki a tudomány gnózisa által uralkodik az anyag felett, az magának a valóságnak az ura.”

  25. 29. Tibor bá’

    „“aki a tudomány gnózisa által uralkodik az anyag felett, az magának a valóságnak az ura.””

    Nem bizonyított?
    Majdhogynem tautológia.
    Ha az anyag mellett nem fogadunk el semmilyen szellemi létet, akkor nyilván aki az anyagot uralja, az a világot, a valóságot uralja…

  26. 30:
    Mi az hogy nyilván, majdnemhogy? Ez bizonyíték? Ugye viccelsz?
    És mit jelent pontosan „uralkodni az anyag felett”?
    Ezek nekem arra bizonyítékok, hogy képtelen vagy elfogadható racionalitással gondolkodni és kifejezni magad. Egyszerűen csak a pontatlan fecsegésre vagy képes.

  27. 32. Számítógépet, amin itt most tudjuk fosni a szót. 😀 Bár az is igaz, hogy ezek olyan rövid távú előnyök, kényelmi funkciók, amik hosszabb távon a közösség, fajunk, sőt egész bolygónk pusztulását okozzák. A nagyra növő egó viszont olyan, mint a rákos sejt, csak önmaga érdekli.
    Tegnapi borzalmas tragédia, hogy leállt a faecesbuk másfél órára. Erről írnak az újságok, hatalmas pánik tört ki. A részvényárfolyamok zuhanni kezdtek, a fiatalok tanácstalanul nyomogatták okoslófaszaikat. Bizony, megérdemeljük a fekete sáskahadat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük