Az idei tavasz feltűnően hidegebb a tavalyinál, amiért többek között a globális éghajlatváltozás tehető felelőssé. A pontosabb okokat az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemezték a Másfélfok új cikkében.
Az elmúlt két hétben tapasztalt hűvös időjárás szokatlannak érződhet, pláne az előző év májusához képest. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2024 tavasza a legmelegebb volt 1901 óta.
Globálisan az idei május közepéig a mérések kezdete óta a második legmelegebb, Izlandon május közepén például 26 Celsius-fokot mértek.
Ennek, akárcsak a hazai hűvös májusnak, a klímaváltozás és az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése lehet az oka.
Ez az örvény hatással van a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt. Az örvény meggyengülésével a polárfront délebbre tolódott, így Magyarország a „meleg” oldal helyett a „hideg” oldalra került. Ilyen gyengülések egyre gyakrabban jelentkeznek, amiért a klímaváltozás a felelős, pontosabban az, hogy a sarkvidékek kifejezetten gyorsan, míg a trópusi övezetek lassabban melegszenek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem beszélhetünk felmelegedésről. Magyarországon az elmúlt néhány évtized leforgása alatt a nyár és a tavasz hossza 25–25 nappal nőtt meg. A nyár bő egy héttel korábban kezdődik és több mint két héttel kitolódott szeptemberre is, miközben a tél egyre rövidebb, a hideg évszak hossza mostanra kevesebb mint felére csökkent.
A mérési eredmények szerint az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya (a teljes év csupán 9 százaléka), míg a leghosszabb – a napok 12 százalékát lefedve – az Észak-Dunántúlon. A tavasz az Északi-középhegységben a leghosszabb, a nyár az Észak-Dunántúlon. Összességében az látszik, hogy mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően. Ezért az évszakok kezdete és vége megváltozott, ám továbbra sem tűntek el.
Ehhez már tényleg klíma hívőnek kell lenni, hogy az ember elhiggye ezeket a „tanításokat”.
Mielőtt jönnek ezek a valóságot elferdítő klímapróféták ezzel a „Magyarország belecsúszott a sarki levegő övezetébe, azért van hideg” maszlaggal, jó lenne ha ránéznének (esetleg követnék) a mediterrán övezet időjárását (tudom ők sem teszik – abból kiindulva, hogy minek is, a prosztó nép úgy is lusta ehhez, így nem kell tartani a lebukástól).
Csak annyit mondok erről az övezetről, hogy idén ott is hűvös volt a tavasz (ezzel nem vitatom, hogy a telek enyhébbek lettek).
Hogy hol volt meleg, hát azt majd megmondják a „klíma-papok”, a köznép ne akadékoskodjon, mert aztán a végén kap a nyakába egy szép kis autodafét.
Ne a szemednek/tapasztalásodnak higgy, hanem amit mondanak.
Ez már vallás a javából!
Végül is hinni kell valamiben az embernek. Nem véletlen, hogy ezt kitalálták.
1 Ellenkezőleg! Ezt, hogy a melegedés nem egyenlő azzal, hogy minden időpillanatban mindenhol melegebb lesz, mint bármikor korábban, hanem a szélsőségek fognak erősödni a poláris örvény és a jet stream instabillá válása miatt, évtizedek óta mondják már a klímatudósok, régóta ismert összefüggés.
Hogy a helyi időjárás nem egyenlő a globális átlaggal, se az éppen aktuális hét időjárása az évek alatt összegzett klímával, az megintcsak triviális bárki számára, aki valaha is találkozott függvényanalízissel, statisztikával.
Hogy van, akinek ez magas, az világos, azt is értem, hogy eltűnt a bizalom a szakértők felé, ettől még nem minden hülyeség, amit azok mondanak, akik értenek hozzá.
2021 tavaszán is hasonló volt a helyzet, Tibor bá’ posztolt is róla:
https://www.antalffy-tibor.hu/1618-futoaramlas
Az hogy ez a 2-3 hét hűvös volt Mo-on nem jelent semmit.Elvileg Iránban meg meleg rekordok dőlnek meg.
Már az emberek többsége nem kapál a földeken mint 50 éve és jelentősen lecsökkent a kint munkát végzők száma így kevésbé van hangja a melegedésnek.Kíváncsi vagyok mi lenne a jelenleg csak szellemi síkon nyáron klímában dolgozó emberek többsége hogyan bírná mondjuk a munkát a nyári melegben a földeken. Néha nézek nationalon ilyen olyan műsorokat akik az alaszkai vadonban laknak és nem egyszer említették hogy már nincs olyan hideg télen.
A bajt nem érezni mert a melegedés ellenére a föld leadja minden évben ugyanazt a termésmennyiséget a melegedés ellenére. Ez olyan mint ha egy gazdag család nevel gyereket vagy egy indiai szegény a körülmények ellenére ugyanúgy
felnől mindkét családban a gyerek. Így van a klímával is A melegedés ellenére ugyanúgy leadják a földek minden évben ugyanazt a termésmennyiséget(még).
Az emberek többsége klímás helyen dolgozik és otthon is van klímája így szerintem nem sok érződik a klímaváltozásból.
Mindenesetre ha a co2 miatt (is) van ha nem szerintem sokáig nem mehet az hogy végül is a puszta napi létünkért ennyi fosszilist égtünk el.Azért mondom hogy a puszta létünkért mert a legtöbb ember nem engedhet meg magának egy év munka
kihagyást. Az átlag a puszta létéért éget el naponta x liter üzemanyagot a munkába járáshoz vagy a szórakozáshoz és az a baj hogy sokan vagyunk és egyre többen. A napi üzemanyag elégetés csak napi létet szolgál mert a ház öregszik, az autó elkopik, a kaját újra elő kell állítani, a javakat újra le kell gyártani szóval örök körforgás ez az erőforrások felhasználásával.Az utóbbi 25 év nagyon felgyorsult, nézzünk csak meg egy egymillió lépés magyarországon sorozatot ahol a maihoz képest őskor volt és alig volt fogyasztás.
Sokáig-évtizededekig szerintem nem lehet ezt folytatni csak persze az a kérdés hogy a klíma csap közbe vagy az energiaforrás fogy el és drágul meg annyira hogy beüt a baj.
Persze a klíma is olyan mint az összeomlás dolog hogy ahogy haladunk előre az időben még nem történtek kritikus dolgok.
Még nincs összeomlás relative stabil minden ugyanúgy a klímában is most mintha még azt látnánk hogy a mainstream optimista jóslata valósulna meg azaz 2050-re, kicsit melegebb lesz meg 5 cm-el magasabb lesz a tenger bla bla…
4, andrew
Még bőven lehet folytatni ezt a kiemelkedóen jó életet az EU-ban vagy más földrészeken is, habár tudvalevő, hogy a gazdaságosan (magas EROI szám) kitermelhető kőolajkészletek a FÁK tagországaiban is és más olajkitermelő országokban is, mintegy 25 évig érhetők még el.
Nem véletlen, hogy az Északi-sark olaj-és gázkészleteiről fog üzemelni a következő évszázad nyertes országai, aztán annak is vége és ezzel az utolsó készlettel lesz az emberiség rákényszerülve a Fóld teljes edukációjára (melynek legfontosabb következménye a szélsőséges vallási irányzatok kihalása) a teljesen elektromos infrastruktúrára, a kisméretű mobil atomerőművek elterjedésére no meg a legfontosabbra: a Naprendszer benépesítésére.
Az EU totális gazdasági kiütésével ez a folyamat valamennyi idővel elnyúlik majd és így kap Afrika egy óriási lehetőséget – valószínűnek tartom, hogy az utolsó háborúk Afrika piacai miatt fognak kitörni.
Persze, ha a „hajlandók koalíciója” időközben felbátorodik, akkor kelet – Európa egésze csatatér lesz és megrogy a befektetők kivonulásával a szép EU-s élet. Magyarországnak a legrosszabb háborús és a nyomában járő társadalmi következményekkel járó verziókra kell felkészülni és reménykedni a legjobbakban. A lakosság napi gondolkodásába az ilyen jövőképeket 3-5 éves tervekben kell berakni, aminek véghezvitele független legyen a választási eredményektől!
(Nyilván Paks I.-II. és villamos energiátviteli hálózat nélkül nincs tovább semmiféle magyar jövő.)
5 Már vagy 100 éve állandóan az a helyzet, hogy a még ismert kőolajkészletek kb. 20 évre elegendőek még. Egyszerűen az olajtársaságok mindig annyit kutatnak, hogy legyen a csőben még elég. Ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket.
Én a 2000-es években hittem Hetesiéknek, és azt gondoltam, hogy a fogyó készletek rákényszerítik majd az emberiséget, hogy hagyjon fel ezzel az esztelen pazarlással, és normálisabbra fordul az élet, mielőtt még túlságosan tönkretennénk a bioszférát. Sajnos tévedtem, az olajipar túl jól dolgozik, a Földön túl sok a fosszilis készlet. A mérnökök meg szépen kidolgozzák, hogyan lehet ahhoz is hozzáférni, amihez eddig nem lehetett gazdaságosan.
A Naprendszer benépesítése meg Sci-fi, az is marad. Se erkölcsileg nem vagyunk rá készen, se erőforrásunk nincs rá – és az egyre kevesebb lesz – se technikánk. A nyugati társadalom felszámolja magát, mielőtt technikailag olyan szintre juthatna.
6 – Ábel
„A Naprendszer benépesítése meg Sci-fi, az is marad. Se erkölcsileg nem vagyunk rá készen, se erőforrásunk nincs rá – és az egyre kevesebb lesz – se technikánk. A nyugati társadalom felszámolja magát, mielőtt technikailag olyan szintre juthatna.”
A fenti megjegyzésedben mintha azt sugallnád, hogy a Naprendszer benépesítése csakis a nyugati társadalmak erőfeszítései révén valósulhatna meg. Pedig a dolgok jelenlegi állása szerint erre nagyobb esélye van/lesz Kínának, esetleg a kínai-orosz együttműködésen alapuló projekteknek.
Lehet, hogy a „nyugati társadalom” csak elírás a részedről és az „emberi társadalom” fogalmára gondoltál?
Persze, a fenti okfejtés (a tiéd és az enyém is) eltekint attól, a dajtás fórumtárs által vallott narratívától, hogy például a Marson (meg tán máshol is?) már most is vannak emberi kolóniák…
5.János,
Jó meglátások.Gelencsér András az energiahordozók és nyersanyagok előbbi gazdaságosan kitermelhetőségét
vagy elfogyását elmiti mint te . Ő főleg azt mondja hogy nem az energiahordozó (az is) hanem inkább a nyersanyag lesz a baj.
PL. nem lesz annyi réz hogy annyi megújulót gyársanak amiennyi kell, stb….Persze nem tudom hogy mennyire lehet hinni neki mert
egyetemi professzor és leellenőrizni lehetetlen egy ilyen globális nyersanyag energiahordozó dolgot főleg hogy ma rengeteg ritkaföldfémet használnak aminek a gyártástechnológiáját sem tudjuk.Épp valaki írta máshol hogy az informatikai dolgok talán
2030-tól aranyárban lesznek egy pár ritkaföldfém miatt.Most is azt mondom hiszem ha látom hogy pl. egy asztali PC 2 millió ft lesz 2030-bam
Az uránra is mondta hogy ha nagy arányban arra állnánk rá, akkor az is hamar elfogyna (számadatokra nem emlékszem)
Az valóban elmondható hogy az EU lakossága még jól él.
„Kelet európa egésze csatatér lesz és megrogy a befektetők kivonulásával.” Ha csatatér lesz és kivonulnak a külföldi összeszerelő
üzemek akkor valóban beüthet a sparhelt lovaskocsi dolog.Ha nem lesz csatatér és csak gazdaságilag gyengítik az EU-t akkor talán
később évek múltán érhetjük el a sparhelt lovaskocsit.
7 Kína bennem is felötlött, hogy esetleg lehet esélye továbbvinni a technikai fejlődést. India is nagyon jön fel. Lehet, hogy tényleg átveszik a stafétát a civilizáció fejlődésében. De hogy ténylegesen benépesítenénk a Naprendszert, azt kötve hiszem. Előbb jön el a Végítélet!
Amit Dajtás írt a Marsról korábban, abból nekem nem az jött le, hogy emberi kolóniák lennének a Marson. Én úgy értettem, hogy valaki lakik ott, de arról nem volt szó, hogy ember volna. Én legalábbis valami egyéb, ismeretlen entitásra gondoltam akkor.
9. Ábel
Kína és India is jön fel ez igaz.Hallani hogy rengeteg elektromos autó van a sima mellett. Vannak a városokban zöld szigetek meg levegőszűrő meg mittudomén ami gondolom a zöld propagandájuk.Ez mind szép és jó de a
valóság az hogy óriási a környezetszennyezésük és az energiafelhasználásuk.Nem hiszem hogy jó lesz ha mind az 1 mrd Kínai és az Indiaiak nagy része is autóba ül és elkezd nyugati életszínvonalon élni.
A 2000-es évek előtt még sehol sem voltak szinte és a fejlődés exponenciális ahogy a kis falusi önellátó Kínaiakból az új
fiatal generáció gyári melósokká nőtte ki magát.Aztán a végén lehet úgy járnak mint Japánban hogy elmegy a gyerekvállalási
kedv maj lecsökken a népesség.
Lehet hogy átveszi a technológiai vezető szerepet de sokszr az az érzésem hogy nem sokat ér a high tech világ mert
eltávolodtunk a valós emberi mivoltunktól azaz legyen élelem, megfelelő hőmérséklet és szeretet.Okosház, okosautó,
kifeszített kapitalizmus meg ilyen szarok nem sokat ér.Tulajdonképpen most sincs nagyobb fejlettség mint mondjuk a 2000-es
években csak ma körül van véve az egész egy cukormázzal amit szeretnek az emberek és nagyrészük bedől ennek.
Aztán a végén meg lehet rájönnek hogy jobb lett volna megmaradni a nagyanyáink, szüleik otthoni kertészkedős, rizstermelős
családi gazdaságainál de a fiatalokat elvakítják ott is a kütyük birtoklási vágya.
10 Nem az a kérdés, hogy jó lesz-e. Hanem hogy a technikai civilizáció fejlődése, amiben idáig szinte kizárólag az Egyesült Államok vitte a prímet – a többiek csak kontrázhattak hozzá – folytatódhat-e akkor, ha Amerika és Európa bedobja a törülközőt.
Kínában és Indiában szerintem van potenciál, van munkamoráljuk, van eszük is hozzá, szervezni is tudnak. Tehát nem kizárt. Azt viszont, hogy a Naprendszer benépesítésééig valaha is eljutna az emberiség, nem hiszem. Nem mondom, hogy elvileg kizárt, de személyesen nem tudom elképzelni, mint valóságot.
Egyébként Kína lakossága már évek óta csökken, és nem látszik, hogy ez meg tudna fordulni. A kínaiak úgy ráálltak az egykézésre, hogy nem hajlandók ezen most már változtatni. Egy kínai kollégám azzal indokolta, hogy annyira drága a gyerekek iskolázása, hogy nem fér bele. Szerencsétlen kínai gyerekeknek semmi szabadidejük, folyamatosan felkészítő tanfolyamokra járatják őket, úgy gondolják, hogy különben lemaradnak a versenyben, és esélyük se lesz egyetemre menni, majd normális állást kifogni majd. Nem tudom, miért kell ilyen eszeveszetten versenyezniük, hiszen a most felnövő generáció száma fele annyi se lesz, mint a most dolgozóké, a betöltendő állások száma viszont megmaradhat, vagy nőhet is akár. Mindenesetre mindenki teper, mint a gép, és senki se mer ebből kimaradni.
11.
Elhiszem hogy eljutottak oda hogy drága az élet vagy épp a gyerekvállalás.Minél összetettebb egy társadalom
technikai szintje annál több a munka vele.Milliónyi felesleges alkatrészt kell legyártani.Ehhez oktatás kell,
infrastuktúra stb……Azt szoktam mondani hogy az ember nem tudja leelőzni önmagát.Otthon is minél nagyobb
háza vagy minél több gépe van az embernek annál többet kell karbantartani és fenntartani. Ez egy „modern” társadalomal is így van minél több kütyü kell annál többet kell dolgozni és hiába fejlett a technológia nem oldja meg az emberek rohanás át még ha 100x fejlettebbek is leszünk .Ennek a következménye hogy valójában drága az élet mert régen kellett 100 alkatrész
egy ember életéhez ma pedig kell 1 millió ami folyamatos cserére szorul.Zsákutca az egész. Lásd Japán társadalom.
Ma már (ez csak az én véleményem) szerintem nincs olyan hogy technológiailag valaki előbbre van.20-30 éve ha volt
valahol egy multinak egy gyártósor (pl autóipari) akkor nagy valaminak számított mintha aranyat szart volna.Ma már
nincs titok, otthon lehet 3d nyomtatód, vagy bármely ország vehet smd beültető gépet.Emlékszem régen nagy szám
volt mondták hogy milyen drága ma meg filléres cucc lett.
Régen sok volt a titok a gyártástechnológiában ma már egy pendrivon elfér egy gyár összes gyártósora.
Épp a héten rendeltem Kínából retro játékkonzolt.Igaz nem lesz időm játszani de 8000 Ft volt 2 jojstik és 10 ezer retro játék
van rajta.
Pl érdekes múltkor láttam a tv-ben hogy pl. Indiában a szegény Indiának is van traktorgyára nekünk magyaroknak meg
összeszerelő üzemek.Szóval ami ma az élethez kell technológia minden beszerezhezó ma már nincs titok mint régen.
Re: 6-7
Sci-fi ON 😉
Marson milliós emberi kolóniák vannak, aminek a jelentős része őslakosoké most is. Volt valami technológia és humán transzfer 90-es években, amiért cserébe lehetnek ott kis létszámban a földiek, de nincs azért ott túl nagy földi származású nyüzsi.
Naprendszerből kijutni nem könnyű, mert egyrészt 3D-s térben irdatlan távolságok vannak, másrészt elég magas az „ovi körül a kerítés”, hogy ha valaki nem 3D-ben próbálna lelépni, visszapattant mint a kecskeszar a deszkán. Azt rebesgetik, hogy messzebbre csak diplomáciai küldetéssel lehet menni, vagy aki a Földön él és van útlevele kifelé (nem papírral bohóckodnak mielőtt valaki ezt gondolná).
Sci-fi OFF 😁
8,’andrew
Nem az összeszerelésre gondoltam, hanem a pénzügyi óriásbefektetőkre.
Orbánfőni, nagyon jól tudja, hogy a sparhelt színvonal itt van már a hátsó udvarban. Magyarország hamar összedől orosz eredetű kőolaj – és gáz nélkül.
Persze igyekeznek Katarral nyélbe ütni az LNG – t és az ISZTÁN országokban gázmezőt vásárolni, de közben szépen magunkra haragítjuk az EU – t ( 2025. május 27. – én lesz a verekedés) és Ukrajnát most már ténylegesen is, ebben a kacifántos kém – és belpolitikai ügyben.
A BRICS – hez való csatlakozásról, mikor fog Orbánfőni népszavazást tartani? Ez lehetne a mentőöv, nem az Usa álbarátsága, ha már úgyis Kína és Oroszország volt a szocoalizmusban a magyar nép nagy barátja…
Persze, persze, mi lesz így a kínai befektetésekkel….
No meg az izraeli mintájú sorkatonai szolgálat is nagy elrettentő erővel bírna, ha újból visszállítanák itthon.
13. Dajtás
Kik voltak/vannak őslakosok a Marson? S a kis létszámú földi csoport nem keveredhetett azóta velük? Ha már Sci-fi on-ban vagyunk. 😉
Ja, hogy emberek a marsiak? Ez eszembe se jutott. Hogy élnek ott levegő és élővilág nélkül? Hogy kerültek oda egyáltalán?
Itt van nekünk a teljes bioszféra, amibe beleillünk a genetikánkkal, ott meg mi van?
14. János
Én azt látom hogy a jelenlegi információk alapján nehéz kikövetkeztetni hogy mi lesz.Egyik optimista ismerősömnek
ecseteltem ezt és azt mondta hogy hát már Európa nagy része levált az orosz gázról és jól van.Persze az optimizmusát
nem nagyon szeretem pedig értelmes ember.Ugye elvileg kőolaj esetében azt mondja a MOL hogy nagyon nagy
beruházás lenne.Persze mi a nagy ?Lehet felfújják a dolgot mert mondjuk lehet literenként 10 ft-al lenne drágább.De
hallani azt is hogy orosz olaj nélkül 20-30%-os drágulás várható.
Az is lehet persze hogy a 20-30%-os dráguláson felül még nagyobb baj lenne.
ltt van az EU uniós csatlakozása Szerintem
valószínű véghez viszik.ltt is mondják hogy tönkreteszik a magyar gazdákat (is).Ugye elvileg megoszlana a terület alapú
támogatás több területre.Nem tudom milyen lenne ez a gyakorlatban.Mondjuk az évi 70 eft/hektár eu támogatás lecsökkenne
40eft-ra???Már javarészt nagy, több 100 vagy több ezer hektáros gazdák vannak EU-s támogatással sok esetben olyan értékű
gépparkal amit én vagy egy átlagember soha nem tudna megvenni vagy összegyűjteni a pénzt rá.Na most akkor sajnáljam őket?
Persze inkább ne csatlakozzon az ukrán az EU-hoz én is azt mondom.
Aztán lehet hogy a jövő évi választásokon nem Orbán nyer és ha lesz ororsz energiahoordozó ha nem szembesülünk a
többszöröss energiaárral.
17 Abban igaza van az ismerősödnek, hogy Európa nagy része technikailag megoldotta az orosz energiáról való leválást, és működik, nem dőltek be azonnal. Az is igaz, hogy így jóval drágább lett az energia, ami az európai ipar versenyképességére pusztító. Az is igaz viszont, hogy mi annak ellenére is drágán kapjuk az orosz energiát, hogy mi vagyunk szinte az egyetlenek, és ezért súlyos politikai árat fizetünk, ami akár indokolhatna egy komolyabb diszkontot, de úgy látszik, ezzel valamiért nem tudunk élni. Lehet, hogy ennél sokkal drágább az amerikai gáz se lenne.
Az ukrán csatlakozásról szóló kormányzati rémítgetések egy jó része bullshit.
Az EU-s területalapú támogatás egy pusztító támogatási forma, többek között ez ösztönöz az eszetlen felszántására mindennek, még a korábbi erdősávokat is felszámolták, mert a fa után nem jár a támogatás. Ez jobb is, ha megszűnik, de egyébként se eszik olyan forrón a kását, amikor mi csatlakoztunk, mi se kaptunk rögtön 100%-os támogatást.
http://www.valaszonline.hu/2025/05/21/ukrajna-magyarorszag-eu-csatlakozas-orban-viktor-manfred-weber-becsey-zsolt-interju/
18. Ábel
Érdekes ez az energia dolog.Múltkor láttam egy képet egy 1 kg-os vastömbról ami x dollárba kerül.nem emlékszem pontosan
de ha csavart csinálnak belőle akkor 3x, ha pengét akkor 50x ha pedig mittudoménmit akkor 2000x árat éri.Az hogy elveszítette
a versenyképességét EU igaz de kérdés hogy mennyire? Az energiánál maradva az az érzésem hogy sok esetben az energia egy
termék árának már csak a töredéke.Tehát ha pl. én gyártok egy kompresszort akkor nem az energia a fő összetevő az árban,
hanem lehet épp az anyag vagy az a sok munkafolyamat amin végigmegy az anyag (pl esztergálás, fúrás hegesztés, szerelés,
irodai része a dolognak stb…->persze ez is energia) Egy bonyolultabb terméknél talán emiatt mindegy is hogy 1 vagy 1,3x áron
épül bele az energia, mert az árát a sok munkafolyamat, órabér és a felhasznált gépek fogják meghatározni főleg nem az energia amit mondjuk egy kompersszor legyártásához használok.Lehet hogy az energia az a kompresszor árának 1%-a így épp tök mindegy hogy 1 vagy 1,3x-os áron van az energia.Persze ezt ne vedd igaznak ez csak az én elméletem.Tankgyártásra lehet nem igaz de ami kell az emberi élethez arra lehet igaz.
Na de ne legyen igazam mert picit várom az ipari civilizáció összeomlását:D
19 Egész pontos számokat én se tudok, de szerintem nagyon nem így néz ki a matek. Egy európai iparvállalat költségvetésének szerintem 10% körüli része is lehet az energia, és ha az kétszeresre drágul, az igenis sokat számít.
Európa eddig azért tudott versenyképes maradni a nagy hozzáadott értékű ipartermékekkel, mert a drága munkaerőt magas fokú automatizálással kompenzálta. Az viszont több energiát fogyaszt. Maga a robot mozgatása is, de a számítástechnika is mögötte. Sok részfolyamatra egyenesen AI kell már, például az optikai ellenőrzés kiváltására, az meg aztán tényleg zabálja az áramot.
Az megy még, amit más nem tud olyan minőségben gyártani, mint mi. Még. Kína gyorsan tanul. Még nem tud mindent, de elképesztő ütemben fejlődnek.
20.Ábel
Lehet igazad van érdemes megnézni ytbon:
Drága az áram, sok a csőd – Németországnak vissza kell térnie az atomenergiához? című videót
A 2008-as évekhez hasonlóan sok a csőd a németeknél.Persze lehet azzal a különbséggel hogy most majd nem lesz felállás (?)
Plusz az egyik kommentet be kell ide tennem:
„Nézz utána, hogy korábban hányszor volt az elektromos áramnál kritikusan negatíva a frekvencia?! Ha jól emlékszem, nemrég lement 49,4hz-re.Ez annyit jelent, hogy több a fogyasztó, mint a betáplálás. Ha pedig össze omlik, a trafó állomásokat nem lehet csak úgy vissza kapcsolni. Egy ekkora országnál ha ez bekövetkezik, laza egy hétig vissza a középkorba! És ez a spanyol mintára bekövetkezhet. Na ilyen nem volt korábban, mikor válság volt.”
andrew 2025-05-26 21:59
Többször is olvastalak, nem szóltam rád, mondtad, azt szabad.
Harag ne legyen az őszinte szavaim miatt (miért is kellene hazudoznom) , nem voltál hasznos nekem, de ez a hozzászólásod nagyon extrém.
Idéztél, vagyis azonosultál a tartalommal:
„kritikusan negatíva a frekvencia”
Nincs ilyen hogy negatív. Valszeg frekvencia csökkenést akart valaki mondani,
„49,4hz”
Inkább Hz, de a 49,4 sem kritikus.
#https://www.eon.hu/pestmegyeihalozat/tudnivalok/energiakozeli-informaciok/halozatuzemeltetes.html
„Milyen tartományban szabványos a feszültség?
A hálózati frekvencia együttműködő szinkron csatlakozású hálózatoknál: 50 Hz ± 1% a hét 99,5% -ában és 50Hz 4% / -6% az idő 100% -ában.”
„Ez annyit jelent, hogy több a fogyasztó, mint a betáplálás”
Hát ez igaz. Van egy Paks, és erre kapcsolódik sok-sok pici fogyasztó.
DE ez teljesen rendben van/volt/lesz!
Ismét fogalmazási hibát sejtek.
Talán több energia fogyasztást akart mondani a a betápláláshoz képest?
DE ez sem igaz, mert ez FIZIKA! Mindig pontosan annyi a betáplálás, amennyi a fogyasztás.
Elektronnyilag pontosan ugyanannyi!
Csak azt akartam mondani, hogy figyelj mit írsz!
22. „Mindig pontosan annyi a betáplálás, amennyi a fogyasztás.
Elektronnyilag pontosan ugyanannyi!” – De hát az energiát nem elektronban mérjük, hanem Joule-ban, vagy kWh-ban! (Esetleg elektronvoltban lehetne, de az a hálózatüzemeltetésben nem szokás.) És nem pontosan annyi, mert ott van még a hálózati veszteség is.
Egyébként igazad van, de laikusokat szakmai pontatlanságokért rugdosni nem sportszerű.
Ábel 2025-05-27 15:43
Rendben, állapodjunk meg fegyverszünetben.
Nagyon higgad vagy.
Beszéltem a napelemekről, alma-körte hasonlatom volt, de a lényeget nem mondtam, nyújtani akartam.
„A hálózati frekvencia együttműködő szinkron csatlakozású hálózatoknál…”
Ez a kulcs: „együttműködő”
A napelem invertere NEM együttműködő, ezért borul a rendszer.
24 – Már hogy ne lenne együttműködő! Úgy keveri ki a jelet, hogy a hálózati szinuszra üljön rá. Még gyógyítja is: korrigálja a frekvenciát, ha egy fogyasztó levágja a szinusz tetejét, akkor kipótolja, stb.
Az egyetlen gond vele az, hogy nem parancsra adja a teljesítményt, hanem ahogy a Nap süt. Azt egyébként simán meg lehet tenni vele, hogy nem vesszük ki az összes teljesítményt, amit a napelem adna, nem optimálisra állítjuk a munkapontot, tehát lefele lehet szabályozni a teljesítményét, csak fölfele nem. Más kérdés, hogy hogy van beállítva, ha az a prioritás, hogy – mivel nem szennyező – minden teljesítményt ki kell venni belőle, akkor ezzel nem élünk.
De ezt a problémát, hogy például az esti áramfelhasználási csúcsban nem ad teljesítményt, át lehet hidalni – például akkumulátorokkal. Minden napelem mellé kell tenni kb. egy órányi tárolókapacitást, értelmes vezérlést, és a problémák nagy része megoldódik. Akkor már csak az a kérdés, hogy tudunk költséghatékonyan nagy tömegben akkumulátort gyártani anélkül, hogy megmérgeznénk a környezetet.
Szóval röviden: nem azt mondom, hogy a napelem problémamentes dolog lenne, csak azt, hogy ezek a problémák mérnökileg megoldhatók.
Ábel 25, 2025-05-28 09:39
” Már hogy ne lenne együttműködő! Úgy keveri ki a jelet, hogy a hálózati szinuszra üljön rá. Még gyógyítja is: korrigálja a frekvenciát, ha egy fogyasztó levágja a szinusz tetejét, akkor kipótolja, stb.”
Rendszerszinten gondolkozz – a napelemes inverter nem pótolja a hagyományos erőművek generátorainak forgótömeg miatti, természetes hálózat stabilizáló hatását : Ezért hiába volt elég termelés a spanyol hálózatban is – a kellő stabilitás hiánya miatt egyre nagyobb amplitúdójú hálózati lengések keletkeztek a fázisszögekben, amit nem lehetett stabilizálni – rendszer szétesés. Láthatod hogy a Zöld energia túltengése veszélyes az ellátás biztonságára.
„Az egyetlen gond vele az, hogy nem parancsra adja a teljesítményt, hanem ahogy a Nap süt.”
Az pedig összevissza ahogy kedve tartja de naponta csak max 8 órát van termelés, az sem egyenletes.
Viszont élni kellene a fennmaradt 16 órában is. ?
Januárban egymás után volt 8 sötét nap, amikor a híres hirhedt magyar napelem állományunk az energia fogyasztásunk 2 % -át sem termelte meg, minden nap. Akkor minek tartsuk?
Akkor egyetlen nap energia fogyasztásunk kb 130 000 MWh volt. Tehát ha előzőleg feltöltött aksival megyünk a következő napnak, akkor 127 000 db 1 MWh-ás akku konténer kellett volna, 8 napra 1 millió db felett.
Kormányunknak égető szüksége van az akkugyárak beröffentésére , de épp ezért 1600 MW gázerőművet kezd építeni -mert nincs jobb és gyorsabb megoldás a napi kiegyenlítő energia gyártására.. Németország most hozott határozatot 20 000 MW gázerőmű építésére pont ezen okok miatt ( 10 db Paks I. )
Energia tárolásra ott lenne az atomerőmű, az a raktárban tartott 36 tonna fűtőelemmel 1 évig hajtja Paks I-et. 8760 óra X 2000 MW = 17 520 000 MWh. Tehát egy napi, 127 000 db 1 MW akku kapacitás = 260 kg urán a spájzból.
Az energia tárolást részben meg lehetne oldani tárolós vizierőművekkel – de az beleütközik a magyar környezetvédők ellenállásába. Pedig Ausztriában ez a divat, ott 8 336 MW vizierőmű, 3 485 MW tárolós vizierőmű van.
A környező országokhoz képest mi a fasorban se vagyunk e kérdésben.
26 Még nem olvastam hiteles elemzést a spanyol áramszünetről, csak találgatásokat, úgyhogy ezt nem tudom döntő érvként elfogadni.
Nyilván nem adott a helyzet ahhoz, hogy egy rendszer kizárólag napelemről menjen. De hogy elvi szinten ne lenne megoldható forgó tömeg nélkül a stabil hálózati feszültség, azt erősen kétlem. Az inverterek olyan jelet állítanak elő, amire programozva vannak. Ha a fázisok egymáshoz képesti stabilizálására, akkor ezt is meg tudják oldani, biztos vagyok benne. Másként hogyan működhetnének szigetüzemű rendszerek?
Szerintem jó megoldás lehetne, ha lenne annyi atomerőmű, amennyi az alapjárathoz kell, a napközbeni fogyasztásra napelem, az esti csúcsra akkumulátorok és gázturbinák.
Az atomerőmű pontosan a tárolásra nem alkalmas. Tárolókapacitás arra kell, hogy amikor túl sok a napelemből jövő teljesítmény, el tudjuk tenni akkorra, amikor túl kevés. Majd visszanyomod az uránba a neutront, amikor túl sok a napsütés, vagy hogy képzeled? Az atomerőmű már azt se szereti, ha folyton le-fel szabályozgatják, hosszútávú stabil teljesítményre ideális.
Molnár Géza, Isten nyugosztalja, mindig kifejtette, hogy milyen káros egy folyó élővilágára amikor víztározót tesznek rá. Kérdés, hogy ezt ellensúlyozza-e az, hogy szabályozható és kibocsátásmentes áramhoz jutunk általa. De azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy elég furcsa lenne a Tiszán vagy a Dunán, ha mindig csak a hajnali meg az esti órákban engednénk folyni, akkor viszont néhány óra alatt áteresztenénk rajtuk a napi vízhozamukat – hogy kiegyensúlyozzuk a többi termelő hiányát.
Azért az alföldi folyamokhoz képest egész más helyzet, amikor egy ország tele van magas hegyekkel, hegyi patakokkal, amiken sok kis erőművet lehet építeni, amik csak helyben okoznak élőhelyváltozást, nem egy fél földrész ökológiáját befolyásolják. Ráadásul egy hegyi völgyben létrehozott tározóban sokkal nagyobb helyzeti energiákat lehet elérni a magasságkülönbség miatt.
Morako 2025-06-03 23:36
Rendkívül értelmes hozzászólást olvastam tőled.
Ki vagy Te? talán ismét dajtás, de más nick néven?
Mindent tudni kell(ene) visszavezetni az 1+1 igazságához.
Amit így nem sikerül, az valszeg hamis!
„a napelemes inverter nem pótolja a hagyományos erőművek generátorainak forgótömeg miatti, természetes hálózat stabilizáló hatását”
És még ide jön az un. „elektromos tengely”.
Két forgótömeges generátor szinkron kapcsolása után egy a fizika törvényei szerinti szabályozó hatás alakul ki.
Nem kell semmi extra elektronika, csak az a (három fázisú rendszernél) három vezeték, ami összeköti őket.
…
Folytathatnám.
…
Örültem neked!
Re: N/a
Biztosan nem én vagyok Morako.
Ismertek számodra a variációim. 😁