Címkearchívumok: Transzzsírsavak,

(1223) TRANSZZSÍRSAV – Margarin az emberiség átka

Tibor bá’ online

 

~00000Dánia és Ausztria után a magyar kormány úgy döntött, hogy 2014. január 1-től az élelmiszerekben nem lehet több transzzsírsav, mint 2 %. Ez egyfelől dicsérendő, másfelől viszont jogosítvány a cégeknek, hogy tovább mérgezzék a lakosságot, ugyanis 2 százalék kurva sok, és úgy mellesleg a WHO 1 százalékot javasol, mint maximumot.

A TV2 reggeli Mokkája gyorsan felugrott a mozgásban lévő vonatra (bevallom ez anglicizmus) és mindenszentek alkalmából behívott két „szakértőt”. Az egyik rögvest bevallotta, hogy még életében nem hallott a transzzsírsavakról, viszont gyakori vendég a Mokkában, a másik pedig egy oltári nagy félreérthetőséggel kezdte. Szerinte a természetben előforduló transzzsírsavakkal nincs semmi baj, például kecskesajt, vagy akár tehéntej, csak a mesterségesekkel. Mert ugye ez azt implikálja, hogy a természet teli van transzzsírsavakkal. Miközben a valóság az, hogy a természetben nem létezik transzzsírsav a kérődző állatok kivételével, és ott is a zsiradékuknak csupán kábé 1 százaléka, és ez kizárólag 18-1 szénláncú. Ennyit a nép tájékoztatásáról. Öt perc hülyeség és röhögcsélés után a néző egy picurkával se került közelebb a téma megismeréséhez, miközben azt már tudják, hogy a szív-érrendszeri betegségek legfőbb okozója éppen a transzzsírsav.

Akkor egy kis ismétlés! A természetben transzzsírsav nem létezik a kérődző állatok kivételével, és pont ez adja a problémát. A törzsfejlődés során sose találkoztunk velük, így a szervezet nem tud mit kezdeni a hirtelen megjelenő (kb. 100 éve) transzzsírsavakkal. De mi ez, és hogy keletkezik? – Lássuk a 4 éve már megjelent posztot!

__________________________________________________________

~ab079Az angina pektoriszt, a hírhedt mellkasi fájdalmat, a szív koszorúereinek a nagyfokú szűkülete (sztenózis) okozza. Napjainkban szinte népbetegségnek számít, de 150 éve olyan ritka volt, mint a fehér holló. A tünet első leírását W. Herbeden készítette 1768-ban, de nem volt tisztában a fájdalom szívtől származó eredetével. A pontos okot még jó száz évvel később se ismerték, ezért számtalan elmélet forgott közszájon. Az angina pektorisz kiváltásának okát csak a múlt század elején sikerült tisztázni, amikor előfordulása egyre gyakoribb lett, ami körülbelül egybeesett a margarin felfedezésével, illetve fokozatos elterjedésével. Hogy a kettő között lenne összefüggés, az senkinek se jutott az eszébe, nem is juthatott (nekem is csak néhány éve – de „hivatalosan” nincs elfogadva). A XX. században oly sok új dolog született, és kezdett elterjedni, hogy a közöttük esetleg létező összefüggésre nem figyeltek. Különben is, a margarin közönséges növényi olajból készül, ami nyilvánvalóan ártalmatlan. Én magam több mint tíz éve kezdtem foglalkozni a témával, és nagyon hamar gyanút ébresztett bennem, hogy ezek talán összefüggnek. Nem, nem azt akarom mondani, hogy én fedeztem fel, de aki, vagy akik nálam hamarabb jöttek rá az összefüggésre, egyszerűen csendbe maradtak. Miért? Az emberiség hatalmas mennyiségű margarint fogyaszt, sokszor úgy, hogy nincs is vele tisztában (például péksütemények, kekszek, nápolyik, fagylaltok, sütemények, stb. formájában, amelyekre rá is van írva, hogy tartalmaznak „hidrogénezett pálmaolajat” de persze fogalmunk sincs róla, hogy az egzotikus elnevezés mit takar). A mindenható multiknak alapvető gazdasági érdeke, hogy ez a fogyasztás meg is maradjon. Mivel napjainkban akár egy évtizedig, vagy még tovább elhúzódó szívbetegség okozza minden második ember halálát. A multinacionális gyógyszergyárak elképesztő profitokat vágnak zsebre, mert a szívbetegek 5-6 igen drága gyógyszerek segítségével tartják magukat életben, mint írtam hosszú-hosszú éveken át (aki szerencsés). A havi gyógyszerszámla könnyedén lépi át a 20.000 forintot, de esetenként ez akár 50.000Ft  is lehet (ha nem a beteg, akkor az egészségbiztosító fizeti). Mielőtt egy isémiás (elmeszesedett erű) beteg meghalna, 3-4 kisebb, és esetleg egy nagyobb műtéten is áteshet, ami pedig tekintélyes hálapénz átadásával jár. Szóval a margarin bűnének a felfedése nagyon sok ember, igen komoly érdekét veszélyezteti. Mik a tények a mai ismereteink szerint?

Mint már jeleztem, a margarin nem más, mint valamelyik növényi olaj, vagy azok keverékének a hidrogenizációnak, vagyis a zsírsav molekulák megváltoztatása úgy, hogy több hidrogént tartalmazzanak. Ennek következménye, hogy a folyékony étolajból kenhető margarin lesz, hiszen pont ez a cél. Sajnálom, hogy egy kicsit tudományoskodni kell, de másképp nem érthető. A zsírsavak úgynevezett szénlánc vegyületek (egyik végükben COOH-val), amik különböző hosszúságúak lehetnek, ráadásul a szénláncban itt-ott lehetnek kettős kötések, ami itt látható: 

                                         I     I    I                  I    I     I

                                      C-C-C-C=C-C-C-C-

                                         I    I     I     I      I     I    I     I

                                        

Ehhez egy picit kell tudni kémiául. A szénatomból (amit C-vel jelölnek) kis pálcikák nyúlnak ki, amik a vegyi kötéseket jelöli. Illetve azt jelöli, hogy az atomok össze vannak kapcsolódva. A fenti ábrán az atomokból kinyúló kötések másik végén H (hidrogén) atomok vannak, csak nem rajzoltam ki őket. A különböző elemeknek nem egyforma a vegyértékük, ami 0-8 között változhat. A hidrogén egy vegyértékű, a szén  notórius módon 4 vegyértékű, és képes arra, hogy egymáshoz is kötődjön vagy 1 vagy 2 vegyértékkel. A fenti példasorban ez egy helyen látható kettős kötés. A középső két C atom egymáshoz duplán kapcsolódik és így már 3 vegyértéküket felhasználták, ezért már csak egy-egy hidrogént képes magához csatolni, míg az összes többi C atom két-két hidrogént köt le. Ha ezt a kettős kötést feltörjük, akkor a molekula fel tud csípni még két hidrogén atomot. Ezt a folyamatot hívják hidrogenizációnak, és így lesz a folyékony olajból kenhető margarin. Ha egy szénláncban minden szénatomhoz 2-2 hidrogén kötődik, akkor azt „telített” zsírsavnak nevezzük. Ha van benne kettős szénkötés, akkor „telítetlennek” hiszen még férne bele hidrogén. Ha a szénláncban több helyen van kettős szénkötés, akkor azt „többszörösen telítetlennek” nedvezzük. Most sóhajts egy nagyot, pihenünk egy kicsit, de csak egy kicsit. Összegezve tehát egy zsírsav lehet: telített, telítetlen és többszörösen telítetlen. Sajnos ezzel nem ért véget a bonyodalom, mert a telítetlenség kétféleképpen lehetséges, amit itt be is mutatok.

 transzzsírsav

Baloldalon látható a telített kötés (és most a hidrogének is be vannak jelölve). A középső és a jobboldali ábra viszont telítetlen kötéseket mutat be. Igen ám, de ez kétféleképpen lehetséges, a hidrogének azonos oldalon vannak, vagy az ellenkező oldalon. Külön van nekik nevük is: cisz és transz. A helyzet az, hogy a valami ismeretlen okból kifolyólag a természetben transz zsírsav nem fordul elő, [kivételt képeznek a kérődző állatok tejében található  cisz-vakcénsav (cisz-11-oktadecénsav – 18:1(n-7)), amiről egy 2008-as tanulmány kimutatta, hogy patkányok esetében kifejezetten hasznos. Az ember kísérletek folyamatban vannak, de ha az anyatejben is van, nagy valószínűséggel nem lehet káros ez az egyetlen transzzsírsav]. Következésképpen őseink millió évek alatt nem találkoztak vele. Az ember viszont a vegykonyhájában akaratlanul is előállította. Aminek az volt a következménye, hogy a margarin jócskán tartalmaz transzzsírsavat. Még mindig nem volt semmi baj, mert azt hittük, hogy egy molekulán belül az atomok elrendeződése édeskeveset számít. Arra viszont „rájöttek”, de inkább azt hiszik, hogy a telített zsírsavak károsak az emberi szervezetre (és most elsősorban az érelmeszesedésre kell gondolni), a telítetlenek nem osztanak, nem szoroznak, a többszörösen telítetlenek pedig nem csak kifejezetten hasznosak, de két formátuma egyenesen nélkülözhetetlen (esszenciális). Ugyanis a többit, ha kell, a máj össze-vissza, át tudja alakítani, de ezt a kettőt (Ω-3 és Ω-6) nem képes előállítani, pedig nagyon kellene. Hogy miért jelöljük őket Ω-val, azzal nem terhellek.

Most már csak azt kell közbeszúrni, hogy kb. 60 éve úgy tudjuk (de kiderült róla, hogy hibásan, csak ez agyon van hallgatva), főleg a vérben lévő koleszterin okozza az érelmeszesedést. Hogy ne legyen könnyű az életed, a koleszterinből is van néhány fajta, de végeredményben csak a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterinre kell összpontosítani. Kiderült, hogy ezeknek az aránya (ami nyilván fontos) és összmennyiségük attól függ, hogy az elfogyasztott zsírokban milyen arányban vannak a telített, telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak. Ezeknek tudatában divatos lett a koleszterinről és a zsírsavakról írni, beszélni és ismertetni a leendő páciensekkel :D , hogy milyen tápanyagban mi van. Természetesen nem vették maguknak azt a fáradságot, hogy úgy elmondják, ahogy én most leírtam (és jó néhány helyen hülyeséget is lehet olvasni), az emberek pedig nem érdeklődtek mélyebben csak bevették a „jó szándékú” propagandát, hirdetéseket. Szívbarát margarin, meg hasonlók. Hazudtak? Nehéz rá válaszolni, mert például az egyik margarint azért merik szívbarátnak titulálni, mert van benne Ω-3 zsírsav, míg a másikban nincs. A tengeri halak teli vannak Ω-3 és Ω-6 zsírsavakkal, amit nem győznek kihangsúlyozni. Persze rengeteg honlap és ismeretterjesztő cikk egymástól veszi át az adatokat, és ha egyszer valami beindul, úgy értem ráharapnak, akkor az szárnyakat kap. Aztán a tengeri hal értékesítésben érdekeltek se hazudnak, csak elhallgatnak dolgokat, például, hogy növényi olajban is van Ω-3 és Ω-6. De nem ez a fő disznóság. A katasztrófa az, hogy a különben telítetlen, tehát elméletileg kedvező zsírsav a transz konfigurációban gyakorlatilag halálos méreg. Már pedig minden margarinban van, és keletkezik forró étolajban is (McDonalds) és sütés közben is („vajas” péksütemények). És úgy mellesleg az agyonreklámozott, valamint méregdrága „szűz” olíva olaj az emberi szív szempontjából a leghitványabb (de nem ártalmas) az összes közül. Viszont a pálma olaj (palm oil) még hitványabb.

Nem fogod elhinni, a vaj és a sertészsír sokkal jobbak, mint a margarin, amit az én megítélésem szerint vagy ki kellene vonni a forgalomból, vagy meg kellene találni a módját annak, hogy ne legyen benne transzzsírsav, de addig is, tartsd magad távol tőle!  

Végül is mi a valóság. Transz (és cisz) konfiguráció telített zsírsavban nem fordulhat elő, mert nincs benne kettős kötés. Tehát a sertészsír ilyen szempontból „ártatlan” ellentétben a margarinnal vagy dupla szűz, méregdrága olívaolajjal, mert ha az olajban sütsz ki rántott húst, akkor a hő hatására a cisz konfiguráció átalakul(hat) transz konfigurációra, ami a sertészsírral sose fordulhat elő. A margarinban pedig eleve benne van a transzzsírsav, mert a gyártás során megtörténik az átalakulás. Gondold ezt tovább!

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________________________