Tanulmányban modellezték, hogy hogyan teljesítenek a bolygóformáló ötletekben felvetett, a légkörben a napsugarakat visszaverő anyagok.
Arra, hogy miként lehetne megállítani a földi klímaváltozást, sok formabontó ötlet született már az űrbe telepítendő csíkos napernyőtől, mészkőpor és kén-dioxid légkörbe pumpálásáig.
Utóbbiak jelenlegi ismereteink szerint is bevált módszerek. A vulkánkitörések nyomán a légkörbe kerülő több millió tonna kén-dioxid a légkörben aeroszolként lebegve hatékonyan veri vissza a napfényt, az így kifejtett bolygóhűtő hatást már többször is megfigyelhettük. A Pinatubo kitörése 1991-ben például átmenetileg 0,5 Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghőmérsékletet.
A mesterségesen a levegőbe juttatott kén azonban több problémával is fenyeget: károsíthatja az ózonréteget, savas esőt okoz, és a légkör egyensúlyát felborítva váratlan időjárási jelenségekhez vezethet.
Sandro Vattoni és kollégái a zürichi ETH műszaki egyetemen olyan modelleket készítettek, amelyekben vizsgálható volt az alternatív bolygóformáló anyagok és részecskék hatása. A kutatók a különböző aeroszolok kémiai tulajdonságait, ülepedését és összetapadását vizsgálták – az ideális anyagok ugyanis sokáig lebegnek, és nem tapadnak össze a hőenergiát csapdába ejtve.
Hét különböző anyag hatását vizsgálták 45 éves időtávon: a kalcitot, anatázt és rutilt (titán-oxid-tartalmú ásványok), alumínium-oxidot, szilícium-karbidot, kén-dioxidot és gyémántot. A tesztekből a gyémánt került ki győztesen: por formában nagyon jól verte vissza a fényt, sokáig a légkörben maradt, nem tapadt csomókba, és mivel kémiailag semleges,
nem okozott savas esőt.
A kén-dioxid viszont a második leggyengébb anyag volt, mert nemcsak visszaverte a fényt, de bizonyos hullámhosszokon el is nyelte, így csapdába ejtette a hő egy részét. Egy esetleges bolygóformálási stratégia azonban nem kizárólag ezeken a tulajdonságokon múlik, hanem a gazdasági lehetőségeken is.
Siker, pénz, csillogás
Vattoniék számításai szerint 1,6 fokos lehűléshez évente ötmillió tonna gyémántport kellene a légkörbe juttatni. Ehhez komolyan fel kellene pörgetni a mesterségesgyémánt-termelést. Az anyag ára jelenleg félmillió dollárba kerül tonnánként, így egy 2035-től 2100-ig tartó bolygómentő akció körülbelül 200 ezer milliárd dollárba kerülne, ha csak nem találunk olcsóbb gyémánt-előállítási módot.
A gyémántprogram költségeit kalkuláló Douglas MacMartin, a Cornell Egyetem mérnöke rámutatott, hogy a gyémánt 2400-szor annyiba került, mint a kén-dioxid, ami nagy mennyiségben elérhető. MacMartin szerint lényegében ingyen van.
Érdekes megvizsgálni ezeket és más anyagokat. De ha azt kérdezzük, hogy mit fogunk alkalmazni, akkor az a szulfát lesz
– vélekedett a szakember.
Bizonyos kutatók, mint a Purdue Egyetem légkörkutatója, Daniel Cziczo, teljesen elutasítják a bolygóformálást. Vattoni szerint viszont ha nem vizsgáljuk a lehetőségeket, azzal
elhanyagoljuk, hogy mekkora problémával állunk szemben.
Itt nem csupán egyszerű elméleti nézeteltérésről, hanem már tudományos és politikai vitákról van szó, amit a 2023-ban alapított, a bolygóformálás kutathatóságának jogáért küzdő Alliance for Just Deliberation of Solar Geoengineering szervezet létezése is mutat. Ennek vezetője, Shuchi Talati üdvözölte a zürichi tudósok értékes munkáját, és rámutatott, hogy a napsugarakat visszaverő szoláris bolygóformálás gondolatai nem tűnnek el mindössze attól, hogy nem beszélünk róluk.
(Science)
Ez az egész gyémántporos klímamegmentő projekt túlságosan is emlékeztet a Zecharia Sitchin-féle anunnakis agymenésekre, ahol a földönkívüli „istenek” anno aranyért érkeztek a Földre, hogy állítólag megmentsék a saját bolygójuk légkörét. S mivel saját maguk mégsem alacsonyodtak le e nemesfém bányászására, genetikai manipulációkkal létrehozták a mai embert. Bizonyára ugyan tudtak utazgatni a naprendszerek között a galaxisunkban, de nem találtak megfelelő robottechnikai megoldást erre a feladatra…
Az ilyen hírek publikálásának megvannak az okai. Csak azok nem azok, amelyeket mindenféle brit meg svájci tudósok nagy komolyan a nagyérdeművel – több-kevesebb sikerrel – megetetnek.
Egyrészt ha be is vezetnék ezt a porszórást kérdés hogy ki fizetné a csekket ? Melyik országok , milyen arányban? Szerintem ez elméleti dolog és nem lenne eggyüttértés.
Mindenesetre a számok elképesztőek. Nem csak a gyémántpor kerül pénzbe hanem a repülőkbe az üzemanyag is .De beleszámolhatjuk a repülők legyártásához szükséges energiát is amik csak ezt csinálnák. Szerintem zsákutca az egész. Szerintem simán benne van a dologban hogy aki ezt a tanulmányt megrendelte annak van egy ilyen gyára, naná hogy billiárdos lenne belőle.
Lehet vitatkozni hogy van vagy nincs felmelegedés vagy hogy mi okozza. Mindenesetre épp beszéltük egy ismerőssel a kertészetet és mondtuk hogy ilyen erős sugárzás régen nem volt .De ilyen melegek sem. Ő panelben lakik és idén nyáron 2 hetet ment egyfolytában a klíma mert nem bírta volna ki. Igaz ő 70 éves de nem hinném hogy a kora miatt nem bírná a meleget, hanem mert régen ilyen meleg nem volt.
Lassan minden házon ott lóg a klíma amíg van áram lehet működtetni. Lassan minden ember létezéséhez Magyarországon nyaranta 1-2-3 kw energia kell a hűtéshez legyen munkahely vagy otthon. Mekkora brutál energia ez ahhoz képest hogy mondjuk 1970-ben egy klíma sem volt a lakásokban.
Még elkezdjük a bolygót hűteni repülős porszórással. Koreába csak egy repülőút 12 óra. Nemtudom milyen szélesen szórja a repülő a port de keresztbe hosszába egy bolygót beszórni sokezer repülő kellene vagy mégtöbb. És vajon a porszórás megoldja az extrém erős uv sugárzást is?
A helyzet becsapós, mert sok ember a napi életvitelében már nem kontaktol a természettel.pl. irodai munkás, de például egy klímában dolgozó traktoros sem, és ugye a lakosság 80%-a sem aki a munkából hazaérve bekapcsolja a klímát.
A helyzet emiatt becsapós mert mondhatni pár fokkal lehűti az ember a klímát , tulajdonképpen olyan mintha nem is lenne felmelegedés mert mindenki klímázik még munkából hazamenet is a kocsiban. Ha nyáron kikapcsolnánk a klímát vagy lekapcsolnánk az áramot egyből sokan szenvednének nyáron mert már most elvilelhetetlen.
Ezek vagyunk mi emberek, de tegyük mellé a külvilágot a növény és állatvilágot. A növényvilág már szenved és egyre nehezebben terem meg minden.Pl gyümölcsfákat nagy gazdaságokban felülről locsolással hűtik na de meddig ha pl +1 fok még rájön mit csinálnak.
Alapvetően már nem sok plusz celsiust visel el a növényvilág mert kiég majd minden.
Talán talán most vagyunk annál a pontnál amely hőmérséklet még elviselhető klíma nélkül az embernek. HA mondjuk elindul a megfutás és hamar néhány éven belül
jöjjön hozzá még +1 fok a mostanihoz plusz mondjuk elmegy az áram tehát nem megy a klíma na akkor sok embernek annyi lenne magyar viszonylatban.
De az indiaiak sem bírnák a mostaninál melegebbet szerintem már ott sincs tartalék.
Már eljutottam arra a pontra hogy jövőre már lehet én is veszek klímát ha ilyen lesz mint idén és nyaranta beindítom .Eddig dolgozgattam odakint a legnagyobb melegeken is de ha melegebbek lesznek szarok bele odabent elkezdek Pc játékokon játszani amit nem csináltam gyerekkorom óta vagy mittudomén. Egyedül a kinti állatokat sajnálom akiknek szenvedni kell odakint a pusztuló természetünkben. Ilyen szempontból talán jó is lenne egy hirtelen megfutás ami vinne mindent.
Összegezve szerintem már plusz 1 fok melegedés is csalóka mármint a mostanihoz képest gyakorlatilag mesterségesen van életben tartva klímákkal az ember .Kíváncsi lennék egy globális klíma áramfogyasztásra. Plusz 1 fokot az emberiség még lehet elbír mert tovább klímázik (igaz brutál többletfogyasztással járna) de mi lesz a növényekkel? Ráfől, kiég , elszárad stb….Nem vagyok benne biztos hogy nem omlanának össze az ökológiai rendszerek. Pl alma 60%-al kevesebb lett, dió alig van az új rovar miatt DE összességében még az eredő élelem még nem szakadt be és azért nincs baj. Mondhatni még olcsó az élelem. Na majd ha az eredő élelem globálisan beesik 50-60%-ot akkor lesz a baj. Persze hogy ez mikorra történik meg nem tudni.
Re:2 Andrew
Sokat ülök gép előtt, van hogy klímás helységben, de nyár végén mikor a „luxussufnit” elkezdtem építeni, olyan meleg volt, hogy 11-től 3-ig letettem a kőműves kanalat, és inkább meditáltam az árnyékban.
Brutál meleg volt, ki is égett a kukorica a környéken, most is lábon látom, mert nem éri meg learatni…
Egyébként ez tipikusan érzékenyítő hír, hogy ne kapd fel a vizet, ha kiderül a chemtrail valós léte. Rengeteg szabadalom és futó kormányzati program van ebben a témában, csak le kell venni a szkeptikus szemüveget, és kiderül nagy vonalakban minden okosság.
3. andrew
Vitathatatlan, hogy felmelegedés van.
Hogy miért, hagyjuk. Úgy sem tudja az ember megállítani.
A klímaberendezés pedig nem fog segíteni az embereken.
Átmenetileg fog, de csak ennyi.
Olvastam pár éve, hogy 1000 m alatt élhetetlen lesz a világ. Szerintem ez túlzás, 800 m lesz az.
Minden évben járok ősszel (is) Székelyföldön.
Soha annyi almát nem láttam a fákon, mint az utóbbi években.
Roskadoztak!
Úgy, hogy előtte a helyiek elmondása szerint csak „bodocsok” termetek, azaz bogyó méretű almák nőttek. Az almafát, csak kötelességből tartották, elvégre semmire sem való fát csak nem ültethettek, mint a tuja, leylandi ciprusd és tiszafa.
Most meg a barátom több 10 liter préselt almalevet adott, mondván, hogy annyi van belőle, hogy egy év alatt sem issza meg a családja. Mindezt egy olyan környezetben, ahol az 1970-es években a kukorica szeptember végén tejesedett. Idén pedig a barátom kápia paprikát és édes-nemes paprikát termesztett. Ahogy mondja, ha a nagyanyja feltámadna és meglátná mi van, menten meghalna ismét.
Ez a település 800 m körül van.
Sokkal olcsóbb egy nukleáris tél pár előre lebeszélt atombombával…ráadásul két legyet lehet vele ütni egy csapásra, ha egy kis népességcsökkentés is összejön közben. A nukleáris tél még ternényátlag csökkenést is hoz pár évig, azaz élelmiszerhiányt….már csak a fallout szóródásra kell vigyázni, hogy a felszíni vizek és talaj ne szennyeződjön (kontrollálatlanul), vagy csak max 1 kontimensen…..
Re:5 Bendegúz
Beszélgettem én is székely ismerőssel erről.
Sokkal kevesebb hó, rövidebb telek, rég nem olyan már ott sem az idő, mint 20 éve.
A felhőzet rendkívül hatékonyan veri vissza a napsugarakat. Borús időben több fokot csökken a hőmérséklet. Mi kell a felhőzethez? Erdőtelepítés, víztároló tavak láncolatát kiépíteni, az esővizet visszatartani. Ez bevált, évmilliók óta működő dolog.
6. Sárkányka
A normálisabbja nem meri bevállalni, mert mi van ha félremegy a dolog. Pl. az ellenség válaszában nem felszín feletti robbantást csinál, mondjuk az USA területé, hanem a földbe csapódósat. Akkor aztán nagy kihullás lesz, ott 1000 évig senki nem fog lakni. Mondjuk, még a saját létét is tagadó világirányító elitnek a hely nem számít. Ők mindenütt otthon vannak, így mehet az USA is a levesbe, ha a déli félteke nem szennyeződik, így ott meghúzhatják magukat. Egyébként nekik sem perspektíva évszázadokat a föld alatt éldegélni, legyen az a hely bármilyen jól is kiépítve/felszerelve.
Ezenkívül hiába modellezik, nem lehet biztosak abban, hogy az atomtél úgy és olyan lesz, ahogy a modell mutatja. Mi van, ha nem 30 évig tart, hanem 1000? Akkor a kiötlők sem menekülnek az élve eltemetéstől.
Azonban azt sem szabad elfeledni, hogy van ennek az elitnek egy radikálisabb, azaz gnosztikus vonala, akik kimondottan a totális pusztulásra játszanak, vallván, hogy az emberi test börtöne a léleknek, amiből bármi áron ki kell szabadítani. Namármost, ha ezeknek módjuk adódna, nem foglalkoznának sem a kihullással sem az emberveszteséggel. Milyen érdekes, hogy ezek tükrében az elitnek a fent említett része tűnik a normálisabbnak, mert legalább élni akarnak.
Amit azonban el tudok képzelni az irányítok részéről, egy népességcsökkentés és klímastabilizálás okán, az egy totális áramtalanítás lenne, pár tucat EMP/HEMP-et generáló hidrogénbomba bevetésével (erről Jövőnk fórumtárs tudna pontosat írni).
A lényeg, hogy ebben az esetben is egy év alatt kb. a nyugati világ lakosságának 1/5-e maradna meg. Mad-Max világ lenne a javából, ahol az erőforrásokért élet halál harc folyna. Tény, hogy ezzel a világ kevésbé fejlett részét nem tudnák megtizedelni. Butánba vagy Nepálban ha nem lenne áram, na pont bum. Eddig sem volt oly gyakran. Tibet és belső Ázsia ugyanaz. Csak mi szívnánk meg itt nyugaton a nagy kényelmünk leadását.
Azonban az is tény, hogy ha kiesik a mindent felzabáló őrült nyugati fogyasztás és ezzel az őt kiszolgáló ipar is leáll, akkor drasztikusan csökkenhet a károsanyag kibocsátás (nem a széndioxidra gondolok, mert az kell a növényvilágnak). Egyébként is a CO2 többletet a jelen globális növényvilág sec perc alatt felszívná, ezzel és az utánpótlás elmaradásával beállna a normális szintre.
Szóval ez az áramtalanítás is lehet egy megoldás az elitek részéről, hogy megmentsék maguknak a földet. Nem nekünk, maguknak – mondom még egyszer.
7. dajtás
A tavalyi tél olyan volt Csík-szék alsó felében, pontosan Tusnád faluban, hogy egyszer kétszer hullott kis porhó. A hideg sem a régi volt. Ott ahol nem volt ritka a tartós -30 C°, ott a tavaly ritkán haladta meg pár napra a mínusz 15 fokot.
8. Bögözy
Teljes mértékben igazad van.
Vissza kell állítani a Kárpát-medence eredeti vízgazdálkodását és akkor ez a rész egy kis paradicsom lesz. Igaz akkor sokaknak felébred az érdeklődése ezen terület iránt (nem mintha most nem ácsingóznának ide egyesek – lásd román, szláv, német meg a többi apró benyomulását a K-medencébe).
Ha nem is teljesen, de részben vissza kell állítani a vizeink természetes helyeit.
Ilyen volt:
https://oterkep.blogspot.com/2011/10/karpat-medence-vizrajzi-terkep.html
Ezt már nem lehet, de ha fele összejönne, akkor már jól állnánk.
Annak idején azért csapolták le a nagy vizes területeket, mert kellett a hely a legelőknek, hogy marha teremjen rajta, hogy azt aztán kivigyék külső piacra és jó pénzért eladják. Akkor is már csak a profit számított. Pillanatnyi haszonért feláldozták az űk- és szépunokák jövőjét. Tiszta kalmármentalitás. Sehol az szakrális.
5.Bendegúz
Nekem is sok almám lett a 2 fámon idén.A tv-ben mondták hogy országosan jóval kevesebb lett. Valószínű azért lett több mert pl. virágzáskor a mikroklíma kedvezett a fának Van olyan év amikor sok virág van afán tavasszal és van mikor kevés.Gondolom ez a hőmérséklet, páratartalom és egyéb dolgok függvénye.Ezért van az hogy egyik évben ebből van több a másikban meg kevesebb.De még a gyomoknál is ez van.
Pl egyik évben pipacsból van rengeteg most meg gombából mert gondolom kedvezett neki a pára és a a meleg.
A kertészetek is „fejlődtek” és csak célirányosan 1 növényt termelnek így profik abban, tudják mikor milyen körülmények kellenek amit mesterségesen fenntartanak.
Baj akkor lesz ha már ők sem tudják majd tartani a termésátlagot az időjárás miatt. Hogy ez mikor jön el nem tudom.
Régen mamán elhintette a magokat és minden kikelt, ma már nem működik ez.
Sok esetben a terméshez milliós fóliasátrak tápanyag és növényvédőszerek plusz egyéb kellékek kellenek ami mondható hogy már egy mesterséges burok mint a gyémánporszórás lenne hogy egy párhuzamot mondjak,
csak igazából ebbe nem gondolunk bele.
Talán elmondható hogy itt is részben mesterségesen vannak életben tartva a növények ami talán szintén csapda mert ahogy romlanak a körülmények talán elindul egy exponenciális terméscsökkenés.Például még
tudják hűteni az almafákat amit már fólia alatt termelnek, de egy 45-50 fokos nyárban már a virágzás sem biztos hogy sikerül és az eddig működő hűtés sem fog semmit érni.Na nem az alma a baj hanem ha sokminden befuccsol.Persze nem vagyok szakértő lehet nem így lesz.