Tibor bá’ online
Az uránból úgy lesz atombomba és atomreaktorba fűtőelem, hogy a természetben található uránt dúsítják. Miért van erre szükség? A természetben található urán több uránizotóp keveréke: U238 U235 U234. Ebben a keverékben azonban az U238-ból 99,284 % van és ez sajnálatos módon alkalmatlan a szükséges láncreakcióra (sőt lassítja azt). Azonban alkalmas az U235, amiből viszont összesen 0,71 % van jelen. Mivel az izotópok valójában egy elemhez tartoznak, ezért a vegyi szétválasztás lehetetlen. Csak azt lehet kihasználni, hogy atomsúlyuk egy kicsit különbözik, ezért centrifugák segítségével történik a dúsítás. Azaz, egyre nagyobb százalékban jelenlévő U235 létrehozása. Atom reaktorok fűtő elemeihez a 3,6 %-os dúsítás elég, de az atombombához minimálisan 85 % kell. A centrifugálás után, ami visszamarad azt úgy nevezik, hogy „szegényített” urán. Mivel azonban az eredeti angol kifejezés „depleted”, én szívesebben használom a „meddő”, vagy „kimerített” fordítást (a la Tibor bá’). A meddő urán tehát egy mellékterméke a dúsításnak. Mára már 700.000 tonna meddő urán van az USA birtokában. Csakhogy ez is radioaktív, azaz veszélyes. Van viszont egy rendkívül jó tulajdonsága, hogy közel 70 százalékkal nehezebb, mint az ólom. Ezért a meddő uránból készült ágyúlövedéknek jóval nagyobb az átütő ereje. Husszein tankjait ezekkel lőtték ki, de persze használják más lövedékek előállítására is. Igen, jól gondoltad, az amerikai hadsereg teliszórja a világot radioaktív hulladékkal. De ez nem minden. A kilőtt meddő urán lövedék a becsapódás után uránoxiddá alakul, ami egy gáz, és ha egyszer létrejött, nem tűnik el. Itt marad velünk a világ végéig, mert az U238 felezés ideje 4,5 milliárd év.
Na, most jön a meglepetés. Az uránoxid (UO2) áthatol a ruhákon és az ember bőrén is, végül az uránoxid molekulái bejutnak az emberi agyba, herékbe, petefészekbe és a csontokba (történetesen az amerikai katonáknál is). Természetesen nem kíméli a civil lakosságot és az állatokat se. Irakban és közép Ázsiában, ahol az amerikai hadsereg meddő urán lövedékeket használt, több mint egy millió amerikai katona szolgált és persze sok ezer angol, német, olasz, stb. Az 1 mg uránoxidból, amennyit az átlagos katona, küldetésének ideje alatt, a harctéren összeszed, naponta egy és negyedmillió radioaktív sugár bombázza a környező sejteket. A helyi lakosság természetesen ennél többet is összeszedhet. Érdekességként hadd említsem meg, hogy létezik egy közel-keleti ország, ahol 18 éves kort elérve kötelező katonai szolgálatra behívják a fiatalokat, fiúkat-lányokat egyaránt. Ennek az országnak a jelenlegi lakossága 7,2 millió. Ez az ország nem más mint Izrael. Bevonulás után minden izraeli katonától spermát vesznek és lefagyasztják (ha nem, akkor majd Dorka bekiabál). Ugyanis a vizsgálatok szerint az elmúlt 10 évben az izraeli sperma koncentráció 40 százalékot esett vissza, ami veszélyesen gyors folyamat. A vélemények különböznek, de az izraelieknek jócskán kijut a meddő uránból. Egyfelől a saját csatamezőin kilőtt lövedékekből, másfelől pedig egy olasz maffia jóvoltából. Ez utóbbi 20 évben virágzik a radioaktív hulladékok „eltüntetése”, ami parasztos egyszerűséggel azt jelenti, hogy hatalmas pénzekért (évente kb. 65 milliárd dollár) a hulladékot felhordják egy öreg hajóra, amit aztán a Földközi tengeren elsüllyesztenek, közel Afrika partjainál. Izraelnek pedig jelentős méretű partszakasza van. Mindenesetre egy dolog biztos, az uránoxid megtámadja a heréket és a petefészkeket. Tekintettel arra, hogy ha egy férfi élő spermiumainak száma 20 % alá esik, az illető nemzésképtelennek számít, Izrael 10 éven belül sterilizáltnak lesz mondható (Gedeon ne vigyorogj!). A 7 millióra becsült izraeli zsidónak éveken belül nem fog születni gyereke. De álljon meg a menet, lefagyasztják a fiatal férfiak spermáit! Persze, sperma lesz elég, de mit fognak használni petefészkek helyett? Na majd meglátjuk. Érdekes jövőnek nézünk elébe.
Utóirat: Félő, hogy ez nem a teljes kép. Magyarországon nincs meddő urán, mégis csökken a spermaszám. Valószínűleg más tényezők, mondjuk élelmiszer adalékok is közbeszólhatnak., de lehet, hogy az unortodox gazdaaságpolitika a ludas. 😀
„Magyarországon nincs meddő urán, mégis csökken a spermaszám”
‘Meddő’ urán talán nincs, de megoldjuk másképp. Mondjuk szórunk helyette jódizotópot Csillebércről. 🙂
„ha nem, akkor majd Dorka bekiabál”
nem „vesznek” testületileg spermát, csak egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. Nemrégiben így született gyereke egy harcban meghalt kiskatonának.. négy évvel a halála után, a szülei kérésére.Nem hagyott végrendeletet a fiú, de a szülei videofelvételekkel bizonyították, hogy mindig is nagyon nagyon akart gyereket a fiuk. (De ha valaki veszélyben érzi a petefészkét, gondolom a petesejt is fagyasztható. (bár a levétele kellemetlenebb mint a spermáé..
Kicsit oldal ág:
„Ebben a keverékben azonban az U238-ból 99,284 % van és ez sajnálatos módon alkalmatlan a szükséges láncreakcióra (sőt lassítja azt).”
„Mára már 700.000 tonna meddő urán van az USA birtokában ”
Pl. Itt Bill Gates említi meg, hogy nagy erőkkel kutatják, hogy ezt hogyan lehet láncreakcióba vinni.
” A Terrapower ötlete az, hogy az urániumnak annak része helyett, ami egy százalék, az U235, elhatároztuk, hogy a 99 százalékát égetjük, az U238 -t. Ez egy örült gondolat. Valójában az emberek már régóta beszélnek erről, de sohasem tudták megfelelően szimulálni, hogy vajon működhet-e, és így a modern szuperkomputerek megjelenése miatt már most tudják szimulálni ezt, nézzék, igen, a megfelelő anyag megközelítésével, úgy látszik, hogy működhet.
És mivel azt a 99 százalékot égetjük, rendkívül megnöveljük a költség hatékonyságot. Tulajdonképpen a hulladékot égetjük, és üzemanyagként használjuk fel minden maradék hulladékot a mai reaktorokból. Ahelyett, hogy aggódnánk miatta, egyszerűen felhasználjuk. Ez nagyszerű dolog. Beszívja ezt az urániumot, ahogy halad. Olyan, mint egy gyertya. Ott láthatjuk egy rudat, gyakran utazóhullám-reaktorként hivatkoznak rá. Üzemanyag szempontjából ez igazán megoldja a problémát. Van itt egy képem egy helyről Kentuckyban. Itt van a maradék, a 99 százalék, ahová félretették a mostani égés maradékát, az úgynevezett fáradt urániumot. Ez elláthatná energiával az USA-t évszázadokon keresztül. És egyszerűen a tengervíz szűrésével egy olcsó eljárással, elég üzemanyagunk lenne az egész életére a bolygó maradék részének. ”
http://www.ted.com/talks/lang/en/bill_gates.html
Alul a bekapcsolt leírásból idézve.
Mint tudjuk a legfontosabb kérdés az energiatermelés, amit hagyományos módon és technikákkal nem lehet tovább folytatni.
Szóval szerintem a geddon várás során nagyon lebecsüljük az új inovációk jelentőségét.
Ez kapcsolódik a szingularitás témában tegnap általam beírtakhoz, mire nagyon kevés válasz, észrevétel jött (1 db) jött, pedig eléggé döntő kérdést feszeget szerintem.
Beidézem még egyszer, hátha, most jobban feltűnik.
„“Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. ”
” Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.”
Na tehát, ha egy ilyen robbanásszerű fejlődés várható, akkor a geddonista jóslatok mennyire tarthatóak?
A link:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Technol%C3%B3giai_szingularit%C3%A1s
Az innnovációkhoz még.
Nézem a TED-t olvasva a geddon felkészülés jegyében a kapcsolósó weboldalakat zsákszámra dőlnek az innovációk, amik alig vannak alkalmazva. Jó párat beidéztem itt:
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=4849#comments
De még sok ilyen van.
És nagyon sokan foglalkoznak azok kidolgozásával.
Szerintem lassan elérik a kritikus tömeget és változást indukálnak, úgy a gondolkodásban, mint a felhasználásban .
Itt van pl. ez:
http://www.ted.com/talks/eben_bayer_are_mushrooms_the_new_plastic.html
Félreértés ne essék, erőforrás válság egyáltalán nem kizárt, de az ne energia válság legyen, mert az tényleg lebontja a társadalmat.
Ha energia van, akkor minden van.
Pl. ott vannak az óceánok, a Föld 2/3-a. alig van kutatva és kitermelésben fogva.
Energia segítségével megoldható.
Persze ismerve az emberiség stílusát a környezetszennyezés és exponenciálisan fog nőni.
Egy érdekesség:
http://www.ted.com/talks/taylor_wilson_yup_i_built_a_nuclear_fusion_reactor.html
( radioaaktív izotópokat gyárt vele, nem pozitív az energiamérlege)
Az elv:
Az elv linkje:
http://www.fusor.net/newbie/files/Ligon-QED-IE.pdf
3. Ra!
Pzuj, a XXI. század harmadik évtizedére olyan állapotban lesz a világ, hogy ezeket a fejlesztéseket már nem lehet befejezni.
Ha nincs szerencsénk, akkor 5-10 év múlva már nem lesznek csak katonai fejlesztések. Ez az amikor kifutunk az időből.
Másrészt pedig az erőforrás válság, nem csak energiaválságot jelent! Pl.: A termőföld is és a tiszta víz is egy erőforrás.
Szóval nem vagyunk kinn a vízből. Az ilyen hírek csak arra jók hogy hiú reményeket tápláljanak a reménykedőknek.
3. Pzuj: „Emberfeletti intelligencia, jövőkutatás…” Ahmmm. 🙂 Az atomenergia is az emberfeletti intelligenciára vall? 🙂 Az innováció új, a természeti törvény a régi. A robbanásszerű „fejlődés” szó szerint értendő, így a geddonista jóslatok tarthatók.
Szerinted egy olcsó és kimeríthetetlen energiaforrást mire használna az emberiség?
6:
Ha nem energiaválság lesz, hanem szelektív anyag hiány, azt egészen másképpen kell kezelni és arra felkészülni, mint ha ez energiaválsággal kombinálódik.
Mert az előbbi, nem bontja le annyira a társadalmat.
3. Pzuj
„amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.”
Emiatt oly kevés az érdemi reakció. Spekulálni tudunk a témáról, jósolni nem. Egy geddonos „jóslatot” nem befolyásol, hogy esetleg majd a ’70-es években maradék high-tech enklávékban kifejlesztenek olyan eszközöket, módszereket, amik jelentős hatást gyakorolnak az ott lakók életére.
Az uránoxid nem gáz. UO sincs, hanem UO3, UO2, U3O8.
Az urán tartalmú lövedékek toxikus hatásának sokkal nagyobb a valószínűsége, mint a sugárterhelés okozta egészségkárosodásnak. Az urán hasonlóan mérgező, mint a nehézfémek.
9. Olvasd el még egyszer figyelmesen, azt amit írtam.
„a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. ”
Azért bátorkodtam erre hivatkozni, mert Tibor bá’ is megemlítette az előző posztban.
8.”A termőföld is és a tiszta víz is egy erőforrás.”
Ezt nem vitatom. Víztísztitás, hidroponika, akvakultúra, nyersanyagok kinyerése az óceánból.
Energia legyen!
Tisztában vagyok vele az átmenet nem lesz zökkenő mentes és rángani fognak az árfolyamok.
De mivel peak-oil ( Hubber-görbe), se Diract deltában fog véget érni, így van idő, csak egyre rosszabb körülmények között.
De mint Gates is mondja azért nagyobb erőforrásokat is kéne allokálni a kutatásokra.
Itt még egy érdekesség, a prioritásokról:
http://www.ted.com/talks/bjorn_lomborg_sets_global_priorities.html
Bár ez pont a túlnépesedés irányába is hathat,de jó példa, a a triviális hatékonyság alkalmazására.
11:
Értem, OK.
A kérdés a mikor, a cikkben 2030 szerepel, de ez világos, hogy nem szentírás.
A lényeg azonban nem ez, hanem az hogy, az új találmányok, felfedések hatása nehezen jósolható.
Nekem erről mindig az előző századi lószar jóslat jut az eszembe.
Ugye akkor a lovaskocsis közlekedés miatt, sokan azt jósolták, hogy a városok élhetetlenek lesznek a mindent elborító lószar miatt.
12. Pzuj: Ugye tudod, hogy ki az a Gates? És ismered „munkásságát”? (Szlogen is lehetne: Okosabb vagy az evolúciónál?)
13. Igen, ez jó példa, csak elfelejtik hozzátenni, hogy az új technológia új problémákat is hozott: légszennyezés, ólommal dúsított saláta… A traktorok mekkora károkat tesznek a földeken?
12-13, Pzuj, cuki a reménykedésed:) idéznék egy honlapról: „A közeledő Iparutáni Kőkorszak azonban mégis tragédia, mert igazából nem elkerülhetetlen. Nincs abszolút oka annak, hogy miért ne élhetnénk ezen a bolygón évmilliókig anyagi biztonságban. De az előrelátás nem erősségünk. „Még a sikerünk is kudarccá válik.” És bizonyos szempontból ez nem a mi hibánk. Régesrég a Természetes Kiválogatódás rossz irányba terelt minket — szexuálisan szaporák, törzsiek, rövidtávon gondolkozók és magunkra koncentrálók vagyunk. A Kultúra többezer évi próbálkozás során sem változtatta ezt meg. És nincs jele, hogy meg fogja.” http://bobkocsaba.ingyenweb.hu/keret.cgi?/olduvai_elmelet.htm
12:
Pontosan tudom. Mint Microsoft alapító nem is szeretem. ( Linuxot használok), de a racionalitást, meg azt hogy közel nullából felépítette a cégét, azt nem vitatom.
Sőt még láttam olyan videokat, hogy „Bill és Ted zseniálisan álcázott kalandja”.
Az alapítványi, karritatív tevékenységből se zárom ki a hátsó szándékot.
Az új technológiáknak biztosan lesznek ilyen mellékhatásai.
A kérdés az, hogy most szeretnél meghalni a geddonba, vagy együtt élsz az esetleg fokozódó környezetszennyezésekkel a túlélés reményében és a időnyerés hajszájában.
16:
Ez mind nagyon szép.
De meg kell nézni, hogy mivel kezd a téma beszivárogni a közgondolkodásba, egyre több elit tag is (pl. Gates, Buffet) is tenni látszik az ügy érdekében. Üzleti és egyéb hátsó szándékot nem vitatom.
Az elit alapvetően a status-quoban érdekelt.
Az georgia kövek egy opció ( bár , mint korábban is írtam, igazán csak az első pont tűnik kérdésesnek, elfogadhatatlannak számomra).
De az elit szempontjából nagyobb népesség, nagyobb kizsákmányolható embertömeget is jelent. Nem fognak erről, olyan könnyen lemondani.
Az előre látásról meg annyit, hogy lehet olyan mélységű válságot előidézni, amikor a világkormány racionális megoldásnak tűnik a váláságkezelésre.
Akkor szabadabban lehet allokálni újabb forrásokat a kutatásra, voltaképpen vészhelyzet/hadigazdálkodás. Ezt szerintem a társadalom is elfogadná a cél érdekében.
A gond az, hogy az így megszerzett plusz hatalom „visszaadásra” semmi garancia nincs a válság elmúlásával.
Az megint egy külön vita téma, hogy mennyire lett erre rájátszva a cél érdekében. (Probléma-reakció-megoldás)
Itt egy újabb hitvita kezd kialakulni! 🙁
19:
Én érveket látok és ellenérveket.
17. Pzuj
A georgiai tanúkövek egy propaganda. Kb., mint a „szabadság, egyenlőség, testvériség”, vagy a „magyarok is nyithatnak majd kávézót Bécsben”.
21: Mindegy, hogy mi az első pontra nagyon sokat hivatkoznak a témával foglalkozó források, mint az emberiség csökkentésére irányuló tervre.
.
Ezek az urán izotópok az ember beavatkozása előtt csendesenés ártalatlanul sugározattak a föld mélyén ?
15: Gedeon citációs indexe eggyel nőtt. 🙂
22: A 22 én lennék, de szerkesztés közben/után csak ez első fele jelent meg undefined névvel.
Tehát: Az első pont negatív propaganda, a többi ennek árnyalására szolgálhat.
Az emberek többségét azonban az első pont érdekli, ami negatív propaganda.
Egyébként a pontoknak szerintem van egy liberális, zöld logikája.
Csak azzal nem értek egyet, hogy csak a népességcsökkenés az egyedüli opció a probléma megoldására.
Nagy hatékonysági, racionalizálási tartalékok vannak a jelenlegi társadalomban, azt kéne használni, mielőtt ilyen drasztikus eszközökhöz nyúlnának egyesek.
3:
A link:
http://www.terrapower.com/home.aspx
Hogy mennyire vannak a gyártástól az egy érdekes kérdés…
23. Jah hogy én itt megidéztem a nagy szellemet… 🙂 ismerős volt a név, de össze nem tudtam kötni őket. Tetszett ez az olduvai irománya
Mint a vegytanban járatosnak lenne néhány észrevételem :
1. Az uránium veszélyessége némiképpen eltúlzottnak tűnik, ugyan mint minden nehézfém az urán is mérgező de a századelőn a fényképészek nem hullotak tömegessen pedig uránsókat használtak, sőt még ma is a használtcikk piacon könyedén beszerezhető uránsóval szinezet italosüveg vagy étkészlet.(Az uránt a sárga és sárgászöld szinekhez használják)
Radioaktivitás veszélyességében az uránt a radon messze felülmúlja!
Persze ha mondjuk én egy irakban szolgált tengerészgyalogos lennék lehetséges hogy megpróbálnék néhány milió dollárocskát kicsavarni az államkaszából …
2. Ami a 238-as urán izotópot illeti: nem lehetetlenség a felhasználása atomreaktorban!
Megvan rá a technológia – lásd wikipédia – tenyésztőreaktor .
Csak hát az uránt plutóniummá változtatják, és a plutónium szótól borsódzik a háta minden biztonsági szakértőnek, lelki szemeikkel már látják a gombafelhőt London, New York, Tel-aviv vagy Moszkva felett …
24. Pzuj
A “szabadság, egyenlőség, testvériség” is jól hangzik. Akinek a kezében a hatalom, az nem akarja onnan kiengedni. A saját jómódját akarja biztosítani akkor is, ha ezzel rabszolgasorba dönt másokat, kisajátítja az erőforrásokat. A jelenlegi életszínvonaluk tartásához csökkenteni kell valahogy az éhes szájak számát. Nem az egész emberiség érdekei vezérli a döntéseiket, hanem a sajátjuk. Az elitnek sem érdeke a szingularitás elérése, mert elveszthetnék a kontrollt. Már az internet is nehezen cenzúrázható jogállamban. A független magánvagyon veszélyes a fennálló rendre, mert a mai tudással rendkívül hatékony rombolásra vagyunk képesek. Ha bekattan egy vagyonos ember, felrobbanthatja, elszennyezheti a fél világot. Ez is oka, hogy lehetőleg mindenkit beszerveznek egy hatalmi piramisba, aki számít. Szerintem az elitnek az az érdeke, ami most is zajlik. Zuhanjanak vissza a tömegek a kőkorszakba, legyen a globális fogyasztás olyan mértékű, hogy ne tegyük még jobban tönkre a felszínt. Könnyebb irányítani egy gyalogos tömeget, melynek nincsenek kommunikációs kütyüik. Lokálisan megőrzik, továbbfejlesztik a tudást (hatalmat), biztosítják egy szűk réteg részére a luxust. A tudás templomaiba meg csak a rátermetteket engedik be, akik segítenek a pórnép irányításában.
De lehet, hogy sokkal emberségesebb jótét lelkek vannak vezető pozíciókban. Ez esetben az eddigi fejtegetésem hibás, és lehet reménykedni különböző utópiákban.
Ez csak az egyik fenyegető veszélye az életnek. A meddőség itt van a sarkunkban. Valószínű, hogy megállíthatatlanul. Ha csak a GMO „jótékony” hatását vesszük alapul, akkor alapos munkát képes végezni az összes élőlénnyel szemben. Egyrészt a szél nem ismer határokat, és a génkezelt növények magjai oda is elrepülnek, ahol eddig tiltották a használatát. A magokat megeszik a rágcsálók, azokat a baglyok. És így tovább a láncolat meg nem áll, míg az összes élőlény meg nem hal.
Azt hiszem, hogy ebben a „háborúban” nem kivétel a kárt okozó sem. A halálos ítéletét saját maga fölött is meghozza.
Tudomásom szerint, hazánkban tilos a GMO használata. Akkor mit keres itt mégis? A biosafetyabc.hu leírja, hogy kik forgalmaznak génkezelt növényi vetőmagot!
Vagy az idokjelei lap is felhívja a figyelmet arra, hogy a GMO újabb bizonyíték a meddőség okozására.
Hát nem éppen fényes jövő.
3:
Gates háttér érdekeiről kicsit bővebben.
29:
„A saját jómódját akarja biztosítani akkor is, ha ezzel rabszolgasorba dönt másokat, kisajátítja az erőforrásokat. A jelenlegi életszínvonaluk tartásához csökkenteni kell valahogy az éhes szájak számát. Nem az egész emberiség érdekei vezérli a döntéseiket, hanem a sajátjuk.”
Én azt vitatom, hogy a jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához mindenképpen népesség csökkentés szükséges.
Egy világkormány, a demokrácia felszámolásával, célzottabb erőforrás allokációval, szocialisztikus/fasiszta jegyekkel nem tudná-e a jelenlegi népességszámot eltartani?
Az internet és sok minden más kontrollja is megoldódna.
Mert a sokknál jobb , még több kapitalista logikája mentén, több ember kizsákmányolása több profitot eredményez.
Hangsúlyoznám, hogy a világkormány a jelenlegi elittel és politikai berendezkedéssel, társadalmi visszalépés lenne, ami ellen küzdeni kell.
Az EU az azért más kérdés szerintem, mert ha nincs EU, akkor a világ maradék erőtömbje befalnának minket.
Az EU is azt csinálja, de európaibb módon.
Ha lehet választani egy orosz vagy kínai vagy akár amerikai hűbérúr között és az EU között, akkor inkább az EU.
32.
Azt meg hozzá tenném, hogy egy szakképzett munkaerőből több értéket lehet kizsákmányolni, mint egy szakképzetlenből.
A szakképzettebbeknek, meg bizonyos technikai hátteret biztosítani kell, hogy a munkájukat el tudják végezni.
Persze, ha jön a szingularitás pontja, akkor lehet, hogy gépekkel helyettesíthetők, de akkor lehet, hogy az elitet is lecserélik, eltörlik, mert a gépeknek minek?
32. Pzuj
„Én azt vitatom, hogy a jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához mindenképpen népesség csökkentés szükséges.
Egy világkormány, a demokrácia felszámolásával, célzottabb erőforrás allokációval, szocialisztikus/fasiszta jegyekkel nem tudná-e a jelenlegi népességszámot eltartani?”
Azt el is kell adni a tömegeknek, hűséges káderek kellenek hozzá. Ki hinné el, hogy egy világbirodalomban, amikor bármit megtehet a hatalom, akkor a közjót fogja szolgálni? Lásd Orbán 2/3. Nálunk tuti, hogy a korrupció harapózna el még jobban. Mindenki gyarmatnak érezné magát, ott tenne keresztbe a központi terveknek, ahol tudna. Persze akarják a világkormányt, de jelenleg nem alkalmas a helyzet hatalmuk kinyilvánítására. Egyszerűbb a mindenféle szempontok alapján megosztott tömeget egymásra uszítani.
Ha a Föld a jelenlegi népességet a jelenlegi színvonalon el tudná tartani, akkor egyszerűen továbbszaporodnánk, amíg az új lehetőségek (pl. szingularitás) adta határokat is elérjük.
A hatalmasoknak hatalmuk megtartásához önállótlan, ellenállásra képtelen népességre van szükségük. A beláthatatlanul bővülő lehetőségek a tömegek kezében (internet, szingularitás, olcsó energia) fenyegetés a mindenkori hatalom számára.
32. Pzuj: „Én azt vitatom, hogy a jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához mindenképpen népesség csökkentés szükséges.”
Ezen a mondatodon én is fennakadtam. Természetesen vitatni van jogod, csak logikátlan. „Limits to Grouth”, Olduvai elmélet, peak everything… Éppen erről szólna ez a blog. Élelemtermelés már csak új termőföldek bevonásával növelhető. Csakhogy nincs új termőföld. Iparilag lehetséges új termőföldet előállítani? Szintetikus kajákkal képzeled el táplálni az emberiséget? A több, mint egy tucat ökoszisztéma rendszer összeomlását mivel helyettesítsük? („Ember feletti intelligenciával és jövőkutatással?” Tudom, ezeket a ma embere még nem értheti meg, csak az olyan okosak, mint Gates. Ő talán a jövőből jött? Ne haragudj, de amióta leírtad, ezen röhögök. Tényleg ne haragudj.)
Azért azt had tegyem hozzá,hogy Magyarországon azért is csökken a spermaszám,mert a fiatalok nem tuják mennyi az elég..Sokan fiatalon elkezdenek dohányozni,inni,mint a disznó,meg eszementen élik az életüket,(nem számít semmi fiatal vagyok,ereszd el a hajamat)aztán 30 évesen kiégnek,és soknak nem lehet gyereke.Nekem is van bőven ilyen a környezetemben..De ha anno normálisan éltek volna,akkor lehet hogy nem kellene ezzel a problémával szemben állniuk,vagyis legalább kevesebb embernek..
30: „a génkezelt növények magjai oda is elrepülnek, ahol eddig tiltották a használatát.” Repülővel esetleg, de széllel nemigen. Ami repül, az a virágpor, majd az ‘fertőzi’ a nem génmódosított növényt.
A tiltás egyébként nem sokat ér, mert majd az összes ‘magyar’ élelmiszer készítményben van gmo-s kukorica és/vagy szója, már jópár éve.
A tiltásnak inkább azért van értelme, hogy ne kelljen a licenszdíjat fizetni a megfertőzött növények után a gazdáknak.
35: „Szintetikus kajákkal képzeled el táplálni az emberiséget?”
Ez egyáltalán nincs messze. Több olyan ‘élelmiszer’ van, amit csak egy hajszál választ el ettől. (pl a margarinok, keményítőszörp, glükóz-fruktóz szirup stb., a virsli vagy az olcsó húskonzerv, mindkettő ismeretlen eredetű fehérjepépből készül 🙂 ). De majdnem idesorolhatók a talaj nélküli termesztésből származó ‘zöldségek’ is.
Nincs olyan messze az a szennyvízből készülő algapaszta, ami majd a vasárnapi ünnepi asztalra kerül… 😉
38. Observer: Hallottam mindegyikről, és mellékhatásaikról is. Ne feledd el beszerezni a méregdrága táplálékkiegészítő tablettákat is hozzájuk. Egyéb mellékhatások gyógykezeléséről már nem is beszélve.
39: Enni, vagy nem enni, ez itt a kérdés. 🙂
40: Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!
En azon agyalok hogyha bombahoz sokkal tisztabb uran kell mint eromuhoz akkor a centrifugak is mashogy mennek. A stuxnet pedig ezeket a centrifugakat tamadta. A stuxnetet pedig az USA rendelte. Tehat az amcsik pontosan tudjak melyik fajtan dolgoztak a tonkretett gepek. Ha ilyen szilard bizonyitekom lenne az irani atomfegyverre mar eloalltam volna vele. Ilyesmi meg nem kerult elo akkor csak vadaskodnak.
41: Szabadság nem létezik, csak a filozófusok találták ki. Még Ádám sem volt szabad, mindjárt ketten is dirigáltak neki… 🙂
Egyébként a spermáról az olimpia jut az eszembe 🙂
Tökösek ezek a fiúk és hölgyek ott Londonban, megvan a 8. arany. 🙂
43. Ha gondolataink valóra válnának, akkor teli lenne az utca halottakkal és terhes nőkkel. Valóban ez lenne a szabadság?
43. Majdhogynem a hölgyeknek is tökük van. 🙂 A kis kínai hölgy a férfiakat megszégyenítő időt úszott. Biztos a tökéletes kínai edzési technikának köszönhetően. 🙂 Egyéb olimpiai szervezési következmények messzire vezető off téma. 🙂
44: Ebből is látható, hogy a szabadság nehezen definiálható dolog. Lehet anyagiaktól való függetlenség, politikai, szellemi, személyi és még sokféle… 🙂
Társadalomban élve nem létezik ‘teljes’ szabadság. De az ‘elit’ azért törekszik rá…
34:
„Ha a Föld a jelenlegi népességet a jelenlegi színvonalon el tudná tartani, akkor egyszerűen továbbszaporodnánk, amíg az új lehetőségek (pl. szingularitás) adta határokat is elérjük.”
Egyelőre még szaporodnak, nemrég haladtuk meg a 7 milliárdos létszámot .
Persze láthatóak a jelek, hogy szükséges a változás
35:
Értelmezd már a beidézett szövegemet.
Itt nem a Föld teljes népességéről van szó, hanem az elit életszínvonaláról. Arról, hogy az elit életszínvonalának a fenntartásához szükséges-e a maradék lélekszámának a megritkítása.
„Tudom, ezeket a ma embere még nem értheti meg, csak az olyan okosak, mint Gates.”
Ez úgy csúsztatás, ahogyan írtad. A kettőt én nem kapcsoltam össze.
1.) Szingularitás definíciójából idéztem, amit Tibor bá’ is megemlített.
Akkor ez szerinted igaz vagy nem?
2.)Gates egy konkrét technológia kapcsán jött elő, csak Te keverted a szingularitáshoz hozzá.
Szerinted az adott technológia lehetséges vagy nem?
Gates az adott TED előadásban hazudott erről valamiben?
„Ő talán a jövőből jött? Ne haragudj, de amióta leírtad, ezen röhögök. Tényleg ne haragudj.”
Nem haragszom. Számomra a fentiek tükrében ezt öniróniának tűnik, amikor az ember saját hülyeségén nevet.
Csatlakoznék 38.hoz.
Bizony-bizony ha az emberiség ebben a lélekszámban élni akar, akkor könnyen levehet, hogy pl. algatermékeket kell fogyasztania.
Vagy Te éhen hallnál, ha nem ehetsz hagyományos kaját, ha nincs más csak pl. alga?
9.
„Szerinted egy olcsó és kimeríthetetlen energiaforrást mire használna az emberiség?”
Például megoldaná segítségével a nyersanyag hiányokat…
Mert meglehetne a jelenlegi technológiákkal is, ha olcsó az energia, mert a költségek lecsökkennének.
38:
„De majdnem idesorolhatók a talaj nélküli termesztésből származó ‘zöldségek’ is.”
Hát ez egy érdekes kérdés, amit eddig irodalmaztam a témában, az az, ha normálisan használják a hidroponikát, akkor a termék jobb is lehet, mint a szántóföldi.
Nekem az is megfelel, ha ugyanolyan lesz…
A termésátlag eredendően 1,3-30X-os a talajoshoz képest.
A víztakarékosságáról most nem is beszéltem.
35:
„Ezen a mondatodon én is fennakadtam. Természetesen vitatni van jogod, csak logikátlan. ”
No nem egészen.
Az egész thread egy új lehetséges energiaforrásból indult ki.
Írtam, hogy ha van energia, akkor van minden.
Továbbá ezen mondataimon is könnyedén átsiklottál a sommás véleményalkotásban.
„Egy világkormány, a demokrácia felszámolásával, célzottabb erőforrás allokációval, szocialisztikus/fasiszta jegyekkel nem tudná-e a jelenlegi népességszámot eltartani?
Az internet és sok minden más kontrollja is megoldódna.
Mert a sokknál jobb , még több kapitalista logikája mentén, több ember kizsákmányolása több profitot eredményez.”
„Csak azzal nem értek egyet, hogy csak a népességcsökkenés az egyedüli opció a probléma megoldására.
Nagy hatékonysági, racionalizálási tartalékok vannak a jelenlegi társadalomban, azt kéne használni, mielőtt ilyen drasztikus eszközökhöz nyúlnának egyesek. „
48. Pzuj: Szerintem csak egy lépéssel látsz előre. A nyersanyag hiányának megoldása milyen új problémát idézne elő? (Értem én, hogy enni kell valamit, ha mást nem, akkor algát, de pillanatnyilag úgy néz ki, ahhoz, hogy az alagaevésig eljussunk, előbb meg kell küzdeni a népesség 95%-val.)
49. Beltartalmat is vizsgálj! Egyébként a híressé vált, nagy médianyilvánosságot kapott lazacos hidrofóniás módszer csődöt mondott. Azóta azt hiszem harcsával próbálkoznak.
49: „a termék jobb is lehet, mint a szántóföldi”
Attól függ, mit értünk a jobb alatt. Szebb lesz, nagyobb és többet terem, az biztos. Jó eséllyel kevesebb növényvédőszer kell a termesztéshez.
A számunkra szükséges mikroelemekből viszont nem lesz benne, azt eheted tablettában.
49:”Beltartalmat is vizsgálj!”
Amit eddig olvastam a témából, ott azt is vizsgálták.
Fontos, hogy ne a termék mennyiségére és a minél előbbi profitszerzésre, hanem a minőségére is helyeződjön a hangsúly.
Mondjuk ezeket a hibákat szántóföldi termesztésnél is elkövethetik.
Túlzott műtrágyázás és vegyszerezés.
Azon kell elgondolkozni, ha a klímaváltozás bedurvul, akkor a permakultúrás termesztés se nyújt védelmet a vízhiány ellen.
Egy idő után csak a nagyon víztakarékos rendszerek jöhetnek szóba.
Egy ilyen technika a hidroponika.
52:
Hát ahogyan nézem a hidroponikás tápoldatokat, azok már mikroelem szinten is gondolkoznak.
Hogy milyen mikroelemeket tesznek még pluszba a tápoldatba, az elhatározás kérdése. A mennyiség miatt a költség minimális.
Ha magának is csinálja az ember, akkor még inkább odafigyel.
51:
„A nyersanyag hiányának megoldása milyen új problémát idézne elő?”
Ugye akkor van olcsó energiánk, és nyersanyaghiány is megoldódott.
Van még zsákszámra megoldandó probléma, de a társadalom összeomlását elkerültük.
53. Pzuj: Bizony, hogy a szántóföldi termesztésnél is komolyan csökkent a beltartalom, de a hidrofónia még ennek is a töredék beltartalmi mennyiségét mutatja! Ez jó az éhhalál ellen, de tartós fogyasztásra nem javallott!
Pzuj
Sok jó dolgot létre lehetne hozni, rendberakni, ha egy jószándékú, mindenható világkormány lenne. Csakhogy itt már elkezdődött az utópia. Gates nem hazudott, csak szándékosan figyelmen kívül hagyta a körülményeket. El akarja adni a gazdagok álmát a szegényeknek.
Mi van, ha egy hülye, vagy gonosz ember kerül az irányító pozícióba? Mi van, ha a mandátuma alatt válik ilyenné? Mi van, ha puccsot követnek el valakik? Mi van, ha áskálódás miatt csökken a vezető, a rendszer népszerűsége? Meddig mehet el egy vezető a nagyobb horderejű jó cél érdekében, hogy hatalmát megtartsa? Kadhafi lehet, hogy nem tartotta magát rossz diktátornak, talán Aszad sem…
Én is tervezem kipróbálni az algatermesztést tartaléknak, takarmánynak, de nem szeretném, ha a családom, utódaim azon élnének. Már most teljesen eltávolodtunk a természettől. Sok fiatal nem is érti, hogy miért baj, ha napi átlag többszáz faj tűnik el a bolygóról. Az óceánokat azelőtt pusztítjuk ki, hogy egyáltalán megismertük volna.
59:
„Gates nem hazudott, csak szándékosan figyelmen kívül hagyta a körülményeket. ”
Milyen körülményeket?
A megvalósulás esetén, még ha piac alapon is, de egy elég jelentős energiaforrás lépne a piacra.
A nyersanyag ott áll hegyekbe náluk, bányászni se kell.
Az már a szabadalmak kérdése, hogy ebből az USA-nak mennyi versenyelőnye származik.
Nem hiszem hogy ez az oroszoknak, kínaiknak különösebb problémát okozna. Meg azért kinézem belőlük azt, hogy erre a szintre még önerőből is eljutnak, ha nagyon szorul, a hurok.
Világos, hogy mennyire bénán kormányoz a világkormány, az más kérdés. Én csak egy olyan érdekre szerettem volna rámutatni, ami mentén egy pár, a többségnek jó lépést saját elit érdekükben is meghozhatnak.
Algatermesztés:
Az se rossz, a hidroponikától se áll messze. Takarmányon kívűl, még üzemanyagforrás is lehet.
A hidroponikában viszont van olyan, hogy zöldtakarmány készítés. Voltaképpen magcsíráztatás (7-10 nap). Ezt megfelelő körülmények között télen is lehet művelni.
Abrak úgy is kell, ennek egy részét csíra formájában kapja meg az állat. Szerintem örülni fog neki.
57. Pzuj: Minden új és régi technológia lényege: a haszon. GMO növény esetében is el lehet felejteni azt a PR szöveget, hogy a megnövekedett emberi létszámra ad megfelelő választ. De minderről tudsz, mert te is azt mondod, hogy az elit a saját érdekét tartja szem előtt. Csak az elit elfelejti, hogy az ökológiai rendszert nem tudja kontroll alatt tartani. („Limits to Groth”) Erről már sokszor volt szó.
56:
„Én is tervezem kipróbálni az algatermesztést tartaléknak, takarmánynak, de nem szeretném, ha a családom, utódaim azon élnének.”
Senki se szeretné, de azért ha nincs más…
57. Pzuj
„Milyen körülményeket?”
A következő bekezdésben ilyen témákat vetettem fel. A világkormány nem jószándékú, nem mindenható. Az elit hosszútávú sakkjátszmát folytat a népesség ellen, ahol ők több lépésre előregondolkodnak, míg a tömeg jó, ha egyre, abban sem jut megegyezésre. Az elit közben győzköd, hogy nincs is tétje a játszmának, az ügynökeik segítenek összezavarni és a saját javaslataikat ránktukmálni.
Hidropónia, alga, egyéb jó ötletek. Valósítsd meg ezeket magad, ha olyan hatékonyak. Kereslet lesz rájuk. Fentről várni a megoldást, segítséget nem érdemes.
57 utániakra csak éjszaka válaszolok, mert vendégeim vannak.
58: A GMO növényekkel a rossz példák és a szabadalmaztatott vetőmag miatt nem értek egyet, és nem is akarok termeszteni.
A haszon meg a jelenlegi társadalmi rendszerben magától értetődő, nem várom el Gates-től, hogy ingyen adja a lehetséges erőművéből az áramot
60: „Valósítsd meg ezeket magad, ha olyan hatékonyak. ”
A hidroponika, zöldtakarmány ügyben intenzíven előkészülök, kb. 80%-on állok a készültségben.
61. Ennek örülök. Ha már tudtad, akkor bocsánat, de Gates a GMO-ban is érdekelt.
Ha esetleg valakiben egy népművelő szunnyad…
Mi is a baj a génmódosított növényekkel?
63. Rudolf: Használd a keresőt. De segítek:
antalffy-tibor.hu/?p=941
63: Ugrás a sötétbe. 🙂
64
Kedves Gluk Eszter ,köszönöm ,sokkal okosabb lettem ,már az én igen,szerény lehetőségeimen belül.
Igazán hálás vagyok, kurva rendes vagy ..tényleg.
66:
Kedves Lorand Rudolf! Erre felé ez így szokás, de vannak egyéb szokásaink is. Pl. Senkinek se torzítjuk el a nickét, még a poén kedvéért se. pedig azért sokat megteszünk. 🙄
Különben holnap repliz lesz a genetikai módosítás
67
..értem és az is egy szokás, hogy fölényeskedtek és magas lóról leiskolázzátok aki utatokba kerül ?
Tibor bá’: Az csak nekem van megengedve. 😀
53: „Hogy milyen mikroelemeket tesznek még pluszba a tápoldatba, az elhatározás kérdése. A mennyiség miatt a költség minimális.”
Ahogy Móricka elképzelte. 🙂
Ez olyan, mint a fillérekből előállított 1500 Ft-os C-vitamin. A vegyszergyár is maximális haszonra törekszik, és lehet, hogy meglepő, de a kertészet is – a hidroponika, meg a kőzetgyapotos termesztés az nem a szomszéd (emberbarát) Józsi bácsi kategóriája, hanem kemény profizmus.
Magadnak persze azt kotyvasztasz, amit akarsz. 😉
68: Kérdeztél valamit, kaptál rá egy linket, ahol utána olvashatsz, erre bunkón reagáltál, most meg játszod a megbántott virágszálat. Mondjuk már a kérdésed is enyhén provokatívnak tűnt, én azért nem is reagáltam rá érdemben. Remélem, nincs harag. 🙂
Szép, hogy a hidropóniáról minden tudás nélkül ennyi marhaságot összezagyváltok (főleg Gloucester). Először is több dolgot kevertek. Van a jelenleg a médiában felkapott halakkal kombinált hidropónia, ahol a hal etetve van, ürüléke mechanikai szűrés után táplálja a növényeket, és a gyökérzónában megtisztult víz visszakerül a halak medencéjébe. Hogy ez csődbe ment volna az igen nagy tévedés. Eleve egy ősi technika. Kínában Vietnámban kacsákat tartanak a rizsföldeken, ahol a rizs között a halak is megélnek. Ennek egy kevésbé gusztusos, de működő verziója amikor a halastó fölött rácson tartják a sertést ami ürülékével táplálja a halat. Miért is lenne a haltrágya nyomelemekben szegény. Eleve a szabadföldi műtrágyázással sem az a gond, hogy a növényeknek nem jó, hanem az hogy a túl sok felhasználatlan műtrágya tönkreteszi a talajt. Ha a növényeknek nem lenne jó a műtrágyázás nem nőnének az istenadták ! Az ízük pedig nem a műtrágyázástól kaki, hanem a rossz fajták erőltetésétől. Nem az ízre hajtanak a termelők, hanem a jó szállíthatóságra, az egységes méretre, és a szép színre. ( Mert azt vesszük meg ami nagy és piros. ). Ha most a halakat, disznókat elfelejtjük akkor jutunk a hidrokultúrás talajnélküli termeléshez. Itt a növény valami kőzúzalékban, kókuszrostban stb. áll aminek csak támasztó szerepe van. A tápanyagokat tudományos alapon adagolt folyékony műtrágya biztosítja. Elpazarolt víz, talajszennyezés nincs. A hozamok 8-10X nagyobbak a szabadföldinél. A növénynek bizony mindegy, hogy az alapvető kémiai elemeket a földből, vagy a mumusnak kikiáltott műtrágyából kapja meg. Ha van napsugár, víz, és minden más a fejlődéshez az oldatban, akkor bizony finom az a paradicsom. Az már más kérdés, hogy a nagyüzemek ennél sem a finom magyar foltos-szottyadt-bütykös fajtákat használják.
67
Kaphatok egy listát a szokásokról házirend, ilyesmi vagy az én feladatom ezeket kisilabizálni ?
Azt már megfigyeltem, hogy a faszkalapozás kizárólagos adminjog.
De gondolom van még más sajátosság is …ugye ?
Tibor bá’: Természetesen, majd meg fogod tapasztalni.
70: „Ha van napsugár, víz, és minden más a fejlődéshez az oldatban, akkor bizony finom az a paradicsom.”
Finom bizony – „egyenfinom”. 🙂
Ugyanaz a kőzetgyapot itt, mint Hollandiában, ugyanazok a vegyszerek, ugyanazok a fajták stb. …
Ha a szőlészek is ezt csinálnák, minden azonos fajtájú szőlőből egyforma bor lenne (attól függően lenne minőségi különbség, hogy mennyire pancser a borász). Szóval van termőhelyi hatás (klíma, talaj), évjárat stb. Tokajban még a dűlőket is megkülönböztetik… (pl. van Orbán-dűlő 🙂 🙂 )
Nagyanyám kertjéből bizony finomabb a paradicsom, mint a Tesco-s kőzetgyapotos 🙂
70. Tecnomuzsik: Meg fogsz lepődni, de a hal végtermékében nincs benne minden tápanyag, ami a növénynek szükségeltetik. Talajbiológus tanulmánya: http://t7.hu/piz
Ha Kínában olyan jól működik, akkor nálunk miért nem? Talán mégsem a médiacirkuszt kellene követni, hanem tudományos értekezéseket olvasni. Ami működhet keleten, az nem ajánlott Európában. De ha meg tudod valósítani, akkor lássuk, addig maradnék az egyetemi tanár véleményénél.
Egy véleményt kiemelnék:
„Ez belső ellentmondásoktól terhes. Hogy látszólag az életet szolgálja, de eközben csak az élettettelen gépezeteket szaporítja.
Úgy is mondhatni, hogy nem látjuk a fától az erdőt.
Egy 30m2-en összezsúfolt valami természetesen a közelébe sem kerülhet az önfenntartásnak vagy a hosszú távú stabilitásnak. … és minél több gépezet van benne annál kevésbé.
A példa emberének fejében fogaskerekek mozognak és a növényekhez is ilyen szellemben közelít. Analizálja őket, feltérképezi, mire van szükségük és előírja milyennek kell lenniük. Megmondja mi jó és mi rossz. A modelljét egy steril környezetbe ülteti és örömét leli laboratóriumában. Bizonyos tulajdonságokat a végletekig fokoz, másokat csírájában pusztít ki. Az élőlényeket kiszakítja természetes környezetükből és biorobot alkatrészekként illeszti őket a szerkezetbe.
Innen csak skálázás kérdése és eljutunk a tájat beborító végtelen talajtalan steril üvegházmezőkig. … mert a szemlélet ugyanaz.
AZ ilyen ember mestere de nem teremtője a világnak.
Egy laboratóriumi világban kísérletezni lehet és analizálni. Ha nem találod el az egyensúlyt, jóval nagyobb esélyed van a rendszer összeomlására. Itt kevés esély van a természetes rendszerműködések átélésére. Az embernek itt nincs önreflexiója. Nincs lehetősége beilleszkedni, mert a mester szerepét osztotta magára.
Még egyszer mondom, értékelem a lelkesedését. Ebben a technocivilizációs véglet világban, „természetesen” van helye az ilyesminek. De vegyük észre, hogy ez szükségszerűség. Az ilyen mesterséges növénykultúrák csak elegendő energia és szintetikus idegen anyag bevitelével tarthatóak fenn. Folyamatos emberi felülvizsgálatot és korrekciókat feltételezve.
Ez szükségszerű – bizonyos helyzetekben. Amikor a természetes rendszerek oly mértékben degradálódtak, hogy nem képesek fenntartani egészséges életműködéseiket.
De mindenki óva intek attól, hogy egy szintetikus biorendszer tökéletesítésének túl sok energiát szenteljen.
Az élő természet gyógyítása sokkal fontosabb.”
72.
Nem vitatom igazad van a termőhelyi sajátság ügyben, de hidd el ha nagyanyád paradicsomából vennéd a vetőmagot, és a teraszodon egy mini hidrokultúrás nevelőben hajtatnád, nem sok különbséget éreznél. Az alap gond a nem megfelelő fajtában van. Ami a hidrokultúra mellet szól (túlélő szempontból is) az a termelés kis helyigénye, és nagy biztonsága. Nem viszi el a termést a szárazság, nem legeli le az elszabadult kecske, és Gazsi sem szüretel a teraszon, mert nagyon pofán vágom.
73.
Van valami abban amit mondasz. Valahol egyszer azt olvastam, hogy a földet túrni, palántálni, gyomokat szedegetni dög unalom, mondhatni „Asszony munka!”…. ezért aztán férfiaknak feltalálták a hidropóniát. 🙂
74: A ma megfelelő paradicsom az un. ‘lsl’ típusú
(hosszan pulton tartható… ) 😉
Természetesen nagyon fontos a fajta, a régi tájfajták jellemzően több ízkomponenst tartalmaznak, mint a jelenlegiek. A nemesítők megrendelője ugyanis nem az, aki megeszi a paradicsomot, hanem a kereskedő, aki eladja (a termelő is hozzá igazodik).
Ugyanakkor egy zárt rendszerben az van benne, amit beleteszel. Ha nem teszel bele minden, számunkra esszenciális mikroelemet, akkor hiánybetegségek alakulnak ki, és a termés íze is szegényesebb lesz.
Vannak az ellenőrizhető kőkemény tények, amiket nem is mindig olcsó megállapítani.
..és vannak az emberi gondolkodás és tapasztalatok világnézetek fantáziák által generált előítéletek és tévhitek, amik néha erőteljesebben képviselik magukat, nagyobb a hatalmuk mint a szigorú tudományos tényeknek.
A kutya az vajon nem génmódosított farkas ?
bá’: Biztos vagy benne, hogy érted a gén módosítást?
75. Technomuzsik: Erre figyel a nép. Gépezetek megint, biogépezetek. Ökoszisztéma a hátsó kertben, mi? Fából vaskarika. Civilizációs torzlétünk szükséges következménye. Végülis nem rossz, de jónak semmiképp nem nevezném. A lelkesedést értékelem. Abból még sok minden lehet. Egyszer talán, egy igazi kert is.
Mielőtt elborult technokratának néznétek tisztázzuk : Én egy életvitelszerűen tanyán élő ember vagyok. 0,8 Ha területen megtermelek szinte minden húst és növényt ami a napi megélhetésünkhöz kell. Sőt! Túltermelek, jut még a gyerekeinknek is bőven pakolni való. Tudom, hogy a föld jó állapotban tartása fontos, de azt is tudom, hogy valamit pusztán azért elvetni, vagy nem kipróbálni mert nem hagyományos, nem szabad !
Glouthester
Szétnéztem a könyvespolcomon :
Terbe-Slezák Talaj nélküli zöldséghajtatás
Terbe-Hodossi-Kovács Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben
Ha érdekel a „másik oldal” véleménye is akkor ajánlom figyelmedbe ezt a két munkát. Elméleti és gyakorlati síkon is részletesen foglalkozik a kérdéssel.
69:
„Ahogy Móricka elképzelte. 🙂
Ez olyan, mint a fillérekből előállított 1500 Ft-os C-vitamin. A vegyszergyár is maximális haszonra törekszik, és lehet, hogy meglepő, de a kertészet is – a hidroponika, meg a kőzetgyapotos termesztés az nem a szomszéd (emberbarát) Józsi bácsi kategóriája, hanem kemény profizmus.”
Hmm.
Gondolod, hogy mindent kelát formában kell megvenni?
Gondolod, hogy mindent 0 Q-ra méretezett előregyártott tápoldatból kell csinálni? Méregdrágán?
Azért egy vegyészmérnöknek engedtessék meg már, hogy saját maga keverje ki a tápoldatát.
Azt nem vitatom, hogy vannak halálra optimált -esetlegesen növény specifikus- receptek. Azok biztosan hatékonyabbak , mint az enyém lesz. De azért vannak open source tápoldat receptek is.
Mondjuk egy ilyen szuper méregdrága tápoldatot is nagyon könnyű kielemezni makro és mikroelemekre, azok arányára. Onnantól füstté vált a titkos recept.
Csak alapvető kémia tudás kell hozzá, hogy, mit milyen formában viszel oldatba, hogy a másik komponens ki ne csapja.
A C-vitamint meg vedd meg a a patikában vagy a vegyszerboltban ( élelmiszer iparit) kimérve, kicsit jobban jársz.
Nos tápoldat komponensekkel is így van valahol.
Ja és nem kőzetgyapot hanem perlit, esetleg kókuszrost lesz a támasztó közeg. Az már Hollandiában is kezd kimenni a divatból.
Ilyen termelékenységi faktor mellett, mint amivel a hidroponika átlagosan bír, megengedhetem, hogy a hollandok legyenek elsők a hatékonyságban.
Itt a futottak még kategória is, a szabadföldivel szemben előkelő helyezéssel bír.
A kedvedért kiszámoltam néhány mikroelem tápoldat literenkénti önköltségét:
Mikroelem Önköltség Ft/l
Librel Fe-Lo PH<6,5 0.01542926
Mangán-szulfát 0.001545674
Cink-szulfát (34%Zn) 0.00109319
Borax (11%B) 0.001538696
Réz-szulfát 0.00014616
Nátrium-molibdenát 0.00317
73:
No ezt pont nem kellett volna belinkelni.Olvastam
Olvasd el a kommenteket is hozzá.
Itt a hidroponikával szemben megint a nyomelemeket hozzák fel.
Arra már válaszoltam.
80:
„Terbe-Slezák Talaj nélküli zöldséghajtatás”
Nekem ez van meg, meg egy rakás elektronikus pdf-ben.
Egy elég jó magyart belinkeltem a növénytermesztés oldalra, lásd korábban a linket.
80. Technomuzsik: Köszi, bár megjegyezném, hogy GMO-ról is adnak ki könyveket, amelyben igen részletesen, gyakorlati síkon foglalkoznak a témával.
81. Pzuj: Mi mást hoznának fel, ha egyszer az a hátulütője? Tudományos, ez a lényeg, ezért idevágó.
73:
„Az élőlényeket kiszakítja természetes környezetükből és biorobot alkatrészekként illeszti őket a szerkezetbe.”
Igen meg pár hasonló a kommentekből különösen tetszett.
Nézzük már meg a permakultura elméletét és gyakorlatát.
Nem-e a neki megfelelő növényeket „természetes környezetükből és biorobot alkatrészekként illeszti őket a szerkezetbe”?
Nem a természetből ellesett körforgásokat utánozva, felerősítve próbál meg önfenntartó rendszereket létrehozni?
73:
Kíváncsian várom, hogy a természet hogyan fogja megoldani a kertünkben a klímaváltozás problémáját.
Mert, ha nem lesz víz, akkor nehezen tudom elképzelni, a tartós megélhetést és termelést a földből.
84. Pzuj: Önfenntartó rendszer? Médiashow. Nem kell beavatkozni? Most idézzek a tanulmányból? Hány elemmel számol?
85. Természet megoldaná hosszú távon, de bele is piszkálunk, meg nincs is idő kivárni. Nem az a megoldás, hogy a lovaskocsit lecserélem ólompuffogtató négykerekűre.
78
…merthogy nem lenne mindegy, hogy az egyszeri hatásos végleges beavatkozással vagy hosszadalmas tenyésztéssel, kiválogatással, keresztezéssel, beltenyésztéssel, hibridizációval valósítják-e meg ?
Abban vagyok biztos, hogy ki nem állhatom ha hátulgombolósként bánnak velem.
„Magyarországon nincs meddő urán, mégis csökken a spermaszám. Valószínűleg más tényezők, mondjuk élelmiszer adalékok is közbeszólhatnak.”
Pár napja olvastam a neten, hogy tulajdonképpen a fogkrémben található fluor is tök mérgező! Sőt jobb időkben tőlünk nyugatabbra egyes városokban még a ivóvizet is fluorozták! Aztán persze kiderült, hogy a fogszuvasodás ellen nem véd, de baromira mérgező! Szerencsére mára befejezték!
Ajaj!
Nagyon elkezdtünk, kertészkedni! Kapunk majd Tibor bá’-tól. Menjünk vissza a fáradt uránhoz! Vagy a népességet, vagy az általuk igénybevett szolgáltatások számát, vagy ezek energiaigényét kell csökkenteni a világ fennmaradásához. Nos én úgy látom, ha felrotálom a kertemet, beszórom különböző vegyszerekkel a kártevők ellen, hozok rá a traktorommal trágyát, egész éjjel locsolom rá a drága ivóvizet a szárazság miatt, akkor bizony sokkal több energiával állítom elő a tököt mint egy zárt rendszerben. Azért a „kevésbé ízgazdag” tökfőzelék még mindig jobb mint a „nagyon finom” algapaszta.
83:
„Mi mást hoznának fel, ha egyszer az a hátulütője? ”
Mint már korábban írtam, ezen könnyen lehet segíteni.
„A kísérletileg így összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 eleméből.”
Miből gondolod, hogy én megállok 10-15 elemnél?
Jelenleg összeszámoltam 15 van.
Mondjuk, mivel ezen vegyszerek kb. technikainak felelnek meg, jó pár egyéb nyomelemet tartalmazhatnak, a figyelembe vett fő komponensek mellett.
Csapok még hozzá pár nanoelemet is, ezen ne múljon.
Akkor kiváncsi leszek, mi lesz a „tudományos” ellenvetés?
” Hazai körülmények között a talajainkban hiányos pl. a szelén, amit a kenyér sütésére használt élesztőgombákkal felvetetve pótolnak az emberi táplálékláncban. Trópusi talajoknál a szintén létfontosságú enzimekhez szükséges cink kiegészítésére van szükség.”
No nézd csak, természetes környezetben is előfordulhat a nyomelemhiány?
De ez természetes természetes, viszont a hidroponikán számon kérjük?
Nem-e a kettős mérce tipikus esetével állunk szemben???
Én még a J-ot is ide sorolnám.
83:
A kutya egyébként itt van elásva:
„Képzelhetik, milyen egy talajtudósnak uszó salátákat látni műtrágyás lében, de ez a mai valóság..”
Mert mi van akkor, ha működik, és a talajtudósok egy idő után szögre akaszthatják a diplomát, mert nem lesz a munkájukra annyira szükség?
88, szappannal is prímán meg lehet tisztogatni felkelés után a szájüreget, abban csak elszappanosított zsír van, semmi más.
Tibor bá’, kit érdekel a spermaszám, ha úgyis átköltözünk a robot avatárjainkba?
Aztán vígan énekeljük, hogy:
„Halhatatlan vagy gyönyörű android,
otthonod színtelen, szúros szagú aldehid.
Műanyag gombokon jajgat egy műköröm.
Hiszen te élsz! Én nem csak működöm!”
http://www.youtube.com/watch?v=vKmC9K3cOFU
🙂
Akinek meg nem fussa rá, az annyit is ér… Annak jön a geddon. Vagy nem jön, mert a spermaszám visszaesés miatt úgy lecsökken a szaporulat, hogy mégis képes lesz a föld eltartani a maradék emberiséget.
93:
A spermaszám csökkenés, nem a baj, hanem a tűnet. Jelzi, hogy valami el van szarva, de nagyon.
49.
„Hát ez egy érdekes kérdés, amit eddig irodalmaztam a témában, az az, ha normálisan használják a hidroponikát, akkor a termék jobb is lehet, mint a szántóföldi.
Nekem az is megfelel, ha ugyanolyan lesz…
A termésátlag eredendően 1,3-30X-os a talajoshoz képest.
A víztakarékosságáról most nem is beszéltem.”
Annak idején rengeteg hidroponikás termesztéssel előállított zöldségfélét vizsgáltattak velünk. Gyakorlatilag veszélyes hulladéknak is durva volt, nemhogy élelmiszernek.
Ezeket a növényeket drága berendezésekben, drága technológiával termesztik, vagyis elsődleges cél azok minél jobb kihasználása. Kizárt, hogy a fogyasztó egészségét a profit elé helyezzék.
A minél alacsonyabb ár, minél nagyobb hozam és haszon érdekében legkézenfekvőbb folyamatosan mérni a fényerősséget és annak függvényében az adott növényre beállítani és minden pillanatban optimális szinten tartani a CO2-t, páratartalmat, hőmérsékletet, a tápanyagmennyiséget, stb, fittyet hányva arra, hogy milyen lesz a termés beltartalmi értéke.
Így megkapod az 1,3-30 x-os termésmennyiséget és egyúttal a velünk vizsgáltatott szemetet.
Ugye te sem hiszed el, hogy a te egészséges táplálkozásod a fő szempont, amikor megvetetik veled a tecsoban a napfényes spanyol üvegházakban termesztett olcsó paprikát?
70
„A növénynek bizony mindegy, hogy az alapvető kémiai elemeket a földből, vagy a mumusnak kikiáltott műtrágyából kapja meg.”
A növénynek mindegy, de neked is?
95: Pzuj, mint vegyészmérnök, elegánsan vegyítette a nagyüzemek profitorientált talajnélküli termesztését a sajátjával.
(„egy vegyészmérnöknek engedtessék meg már, hogy saját maga keverje ki a tápoldatát.” – „Miből gondolod, hogy én megállok 10-15 elemnél?”)
Amikor a nagyüzemi zöldség hátrányát említjük, elegánsan a saját hobbikertjével tromfol. Pedig a kettő nem ugyan az. 🙂
A szocializmusban nagy divat volt a mezőgazdaságban az „iparszerű” termelést említeni. Na, a tápoldatos zöldségtermesztésben ezt napjainkra megvalósítani is sikerült. És ez semmi másról nem szól, csak a profitról.
95-96:
Magamtól idézve:
„60: “Valósítsd meg ezeket magad, ha olyan hatékonyak. ”
A hidroponika, zöldtakarmány ügyben intenzíven előkészülök, kb. 80%-on állok a készültségben.”
Most őszintén ennek alapján nekem mi közöm a nagyüzemi profitorientált termesztéshez?
Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy Én magamnak akarok termelni, nem a Tesconak.
És kicsit más célfüggvénnyel, mint egy átlag Tesco beszállító.
Ha az ember magának csinálja, kicsit jobban odafigyel.
94
Akinek nem áll föl, lesz helyette szarva.
Visszatérve az utazó hullám reaktorra:
„Extensive computer simulations and engineering studies produced new evidence that a wave of fission moving slowly through a fuel core could generate a billion watts of electricity continuously for [b] well over 50 to 100 years without enrichment or reprocessing. [/b] The hi-fidelity results made possible by advanced computational abilities of modern supercomputer clusters are the driving force behind one of the most active nuclear reactor design teams in the country.”
http://gigaom.com/cleantech/terrapower-how-the-travelling-wave-nuclear-reactor-works/
http://en.wikipedia.org/wiki/Traveling_wave_reactor
95.
„A növénynek bizony mindegy, hogy az alapvető kémiai elemeket a földből, vagy a mumusnak kikiáltott műtrágyából kapja meg.
A növénynek mindegy, de neked is?”
Őszinte legyek ? Mindegy ! Mondjuk a műtrágyában levő káliumot a földből veszik, beleteszik a műtrágyába, onnan megy a növénybe, és onnan belém. Földből indul, belém érkezik. Nekem ez így megfelel. Majd ha elpatkolok, visszaadom a földnek, és ha akarjátok pakoljátok nyugodtan valami műtrágyába.
Látom a 12. alapján megtörtént egy javítás. Kicsit írnék a többi dologról bővebben.
Az uránoxid nem gáz – szobahőmérsékleten szilárg anyag. Viszont a szegényített urán pirofórikus. Szóval amiből ez a gáz dolog jöhetett, az az lehet, hogy mikor lövedékként becsapódik a szegényített urán és apró részekre esik szét a levegőben öngyulladás jön létre. Ez katonai szempontból előnyös, felrobbanthat egy-két dolgot az eltalált tank belsejében (üzemanyag, lőszer). Na ilyenkor ezek az apró részek egy ideig (méretüktől függően) lebegnek a levegőben. Ez még így sem gáz, hanem aeroszol. Nyilván sokkal kevésbé terjed mint egy gáz, elég hamar leülepszik, tehát csak azok lélegezhetik be, akik ott vannak a becsapódás közelében egy viszonylag rövid időn belül (néhány perc). Ezen kevesek persze belélegezhetik, de jóval nagyobb annak a valószínűsége, hogy a nehézfémmérgezés okoz egészségkárosodást, mint a sugárterhelés. Nagyságrendekkel nagyobb. Végül is valamivel lőniük kell és kenyérrel való dobálásnál hatékonyabb az urános lövedék. A wolframos kicsit jobb lenne, de az bíz ritka és drága anyag, a szegényített urán pedig valóban egyfajta melléktermék, hulladék és sok van belőle.
Egy érdekesség a szegényített uránról: egyes spéci tankok pl. M1 Abrams szendvics-páncélzatához is felhasználják megfelelő acélötvözetben. A hagyományos lőszerek ellen jól véd. Vagy nem féltik az amcsi katonákat a sugárzástól, vagy nem is sugároz annyira veszélyes mértékben.
Na, megint jól elkéstem a posztolással, de talán némileg új megvilágításba tudom helyezni a dolgokat.
Szóval a helyzet úgy áll, hogy az U-238-nak van egy nagyon fontos (a radioaktivitásával kapcsolatos) tulajdonsága, amit kihagytatok a számításból. Nevezetesen az U-238 alapvetően Alfa-bomló. A reakció a következőképpen néz ki:
U(238,92) – Alfa(4,2) + Th (234,90) vagyis a 238-as tömeg- és 92-es rendszámú uránium egy hélium-atommag (alfa-részecske) leadása után 234-es tóriummá alakul. A folyamat közben keletkezik béta-sugárzás (két elektron kilép az atomból a bomlás után) és gamma-sugárzás is (ami nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, voltaképpen így távozik az atomból a két energiaszint közötti különbség).
Mért fontos ez? Mert a három sugárzásfajtának (alfa, béta, gamma) MERŐBEN más tulajdonságai vannak. Amikor radioaktív sugárzásra gondolunk, legtöbbször csak a gamma-sugárzást gondoljuk mögé, méghozzá azért, mert a három fajta sugárzás közül a gamma sugaraknak a legnagyobb az áthatoló képessége. Konkrétan még ólommal is csak megfelelő vastagság esetén lehet a gamma-sugarakat leárnyékolni. (kellő mértékben csökkenteni az intenzitást)
Az alfa-sugárzás áthatolóképessége alig néhány mm vagy cm (nyilván az elnyelő közeg tulajdonságaitól függően), ezért aztán akár még a hétköznapi ruházat is képes megvédeni tőle, ill. a levegőben is elnyelődhet. Igen ám, de az urán-oxidok óriási veszélye abban rejlik, hogy ezek rettentően apró (nanométeres nagyságrendű), mégis szilárd halmazállapotú, szupernehéz részecskék, ráadásul nagyon stabilak kémiai szempontból. Ebből az következik, hogy MINDENHOVA bejutnak, többek között természetesen az emberi emésztő- és légzőrendszerbe is. Ha pedig bejutottak pl. az alsó légutakba, ott az alfa-részecskéket már nincs ami árnyékolja, így ezek az ionizált hélium atommagok közvetlenül az emberi szöveteket bombázzák.
Ez pedig rettentő veszélyes, mivel ionizáló hatást vált ki, azaz ide-oda üti az útjába kerülő molekulák elektronjait. Egyetlen alfa részecske molekulák ezreit képes ionizálni és így megváltoztatni. Emiatt EGYETLEN EGY alfa-bomlás elég lehet egy rákos daganat kialakulásához, ha a forrása közvetlenül a szövetekben van.
Amennyire én tudom, az U238 (és a Pu239 is) főleg ezért veszélyes. Igen, emellett természetesen nehézfémek, ami szintén mérgező hatást jelent, de a nehézfémekre a szervezetnek jól kialakult védőmechanizmusai vannak (pl. a citokróm P450 enzimrendszer), vagyis ezek ellen tudunk védekezni. A közvetlen közelből leadott alfa-részecskék ellen viszont nagyon korlátozott a védelmi képességünk – főleg, mivel ilyen elemek kötetlen vagyis nanorészecske formában nincsenek jelen a természetben – vagyis nem voltak, amíg az ember el nem szabadította őket. A gamma-sugárzás ellen pl. sokkal hatékonyabb védelmi mechanizmusok fejlődtek ki, mivel az jóval gyakoribb a természetes környezetben. (A háttér sugárzás gyakorlatilag gamma
A rákos daganatok megjelenése mellett ezek az ionizáló sugárzások súlyos krónikus gyulladásokat, égési sebeket, pörkösödést is kiválthatnak, vagyis betegségek egész sorát, többek között attól függően is, hogy hol nyelődik el az alfa-sugárzás (légutak, bélrendszer, bőr, stb.). Egyre több kutató van, aki úgy gondolja, hogy pl. az Öbölháború-szindrómáért, ill. újabban az Irak-szindrómáért ez a hatás a felelős, és ezzel magyarázható az is, hogy ennek a szindrómának mért vannak ennyire szerteágazó és sokféle tünetei.
Jancsika! Elnézést a kiegészítésért, de ezt még így se fogja mindenki érteni.
70.
„A tápanyagokat tudományos alapon adagolt folyékony műtrágya biztosítja.”
Én anno részt vettem olyan kísérletben, ami ezeket a „tudományos alapokat” biztosítja. Paradicsom fajtákat vizsgáltunk.
A cél az volt, hogy meghatározzuk az adott fényerőségen a növény fejlődési stádiumának megfelelő optimális hőmérsékletet, CO2 szintet, tápoldat összetételt, töménységet, stb., hogy maximalizálni lehessen a termésmennyiséget. 15 percenként történtek a mérések és a számítógép is 15 percenként állította át a hőmérsékletet, CO2-t, indította, vagy állította le a tápoldatot, stb. Viszont a kutyát nem érdekelte a termés beltartalma, csak a kapott adatsorok kellettek.
Azért kíváncsiságból elvégeztünk néhány vizsgálatot, és azután már nem majszoltunk a vajas kenyérhez abból a cuccból.
97.
„Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy Én magamnak akarok termelni, nem a Tesconak.
És kicsit más célfüggvénnyel, mint egy átlag Tesco beszállító.
Ha az ember magának csinálja, kicsit jobban odafigyel.”
Figyelhetsz ezerrel. Csak egy példa: Ha hidroponiás termesztést akarsz folytatni, a nitrogént felvehető formában kell a tápoldatba adnod, különben nem működik a dolog. Ennek egyenes következménye, hogy a termést úgy telepumpálod nitráttal, hogy egy jó lecsó után a füleden is az fog folyni.
És akkor még egy szót sem ejtettünk a növényvédelemről. Tápoldatot keringetsz egy tartályból, ami minden növényhez eljut….
102. „ezek rettentően apró (nanométeres nagyságrendű)”
Az elég aprócska ám, a valóságban azok a részecskék inkább mikrométeresek, legalábbis az apraja.
1 mikrométer = 1000 nanométer
” Emiatt EGYETLEN EGY alfa-bomlás elég lehet egy rákos daganat kialakulásához, ha a forrása közvetlenül a szövetekben van.”
Világos, ahogy egyetlen slukk cigifüst is okozHAT tüdőrákot.
Világos, hogy létező dolog a sugárterhelés, de ismétlem: „… jóval nagyobb annak a valószínűsége, hogy a nehézfémmérgezés okoz egészségkárosodást, mint a sugárterhelés. Nagyságrendekkel nagyobb.”
Az uránoxid „óriási” veszélye létező dolog, de józan ésszel végiggondolva a becsapódáshoz olyan közel lenni, hogy azt a percek alatt leülepedő füstöt még beszívja az ember – hát bizony nem életbiztosítás, a háború veszélyes üzem. De aki túléli, és belélegezte, nagyobb (jóval nagyobb) eséllyel betegszik meg nehézfémmérgezéstől, mint a sugárterheléstől.
Az uránoxid 90%-a kiürül a vesén át, viszont a civilekben nyomokban sem találtak a vizeletben, őket biztos nem érinti a dolog.
„Egyre több kutató van, aki úgy gondolja, hogy pl. az Öbölháború-szindrómáért, ill. újabban az Irak-szindrómáért ez a hatás a felelős, és ezzel magyarázható az is, hogy ennek a szindrómának mért vannak ennyire szerteágazó és sokféle tünetei.”
Erre kérnék forrást, én ilyennel nem találkoztam. Sok vizsgálat volt ez ügyben és legtöbbször vegyi anyagok együttes hatását tették felelőssé a tünetekért. Szóba került az égő olaj füstje, az amcsik rovarirtói, meg még pár toxikus vegyület, de hogy az egész Öbölháború-szindrómáért az uránoxid sugárzása lenne a felelős… szóval érdekelne a forrás, komolyan.
103:
„Ha hidroponiás termesztést akarsz folytatni, a nitrogént felvehető formában kell a tápoldatba adnod, különben nem működik a dolog. Ennek egyenes következménye, hogy a termést úgy telepumpálod nitráttal, hogy egy jó lecsó után a füleden is az fog folyni.”
Vajon a szervestrágyázás/műtrágyázás miről szól a hagyományos művelésnél?
Ott milyen formában veszi fel a növény a N-t?
Nem No3- és NH4+ formában?
No azt kap megfelelő mennyiségben(NH4NO3, NO3-), nem túladagolva. Kicsit pontosabban lehet adagolni, mint a természetben a szerves trágyát.
Ott lehet hallani esetleges túladagolásokról és bakteriális fertőzésekről.
„És akkor még egy szót sem ejtettünk a növényvédelemről. Tápoldatot keringetsz egy tartályból, ami minden növényhez eljut….”
Ez egyrészt így nem teljesen igaz, mert technika függő, hogy kering a tápoldat, hány növénnyel érintkezik és mikor van sterilizálás.
Akkor szerinted nagyobb a fertőzés veszély, mint a hagyományos termesztésben?
Érdekes, hogy nagyobb növényvédelemről inkább a hagyományos termesztésnél lehet hallani, nem a hidroponikánál.
A hidroponikás zöldtrágya készítésnél pl. a magokat is fertőtlenítik a csiráztatás előtt.
Egyébként meg kvázi steril a rendszer, sterilebb, mint a hagyományos termesztésnél a föld.
103:
A nitrogénciklusról egy ábra, tanulmányozásra:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nitrogen_Cycle.jpg
104-re:
Úgy túnik nekem, hogy megpróbálod elbagatelizálni ezt az urán problemát. Én maradok középen.
107. Próbálnám a helyén tartani.
Más már írt róla, hogy az urán azért eddig is itt volt a környezetünkben – elmondom, naponta 2 mikrogrammot mindenki bekajál.
Uránt bányásztak a Mecsekben is (sőt, a helyiek reménye szerint fognak is) és az ottani mérések is a nehézfémmérgezést találták a fő rizikónak. Tudok néhány uránbányászról akinek már unokája is felnőtt. Viszont az ólombányákban is pusztulnak rendesen a nehézfémmérgezéstől. Egyszerűen bekerül a szervezetbe, mint minden más anyag, benyelik, bőrön át illetve belélegzik.
Az urán veszélyes dolog akár összegyűjtik, akár szétszórják. De számos hasonló, sőt veszélyesebb dolog is előfordul a csatatéren – jobb elkerülni. De hogy „szupernehéz” „nanométeres” részecskék formájában sterilizálná Izraelt? Igen, ezt a problémát elbagatellizálom.
108:
A nanométeres részecskék veszélyességére most lett igazán „divat” felfigyelni a japán reaktor katasztrófa után. A jelentésekből úgy tűnik, hogy a probléma jóval nagyobb, mint edig sejtették. Csak azért nem foglalkoztam eddig vele, mert mire ideér, addigra Amerika kipusztúl, mert a terjedés kelet felé halad, lévén az északi félteke uralkodó széljárásaa nyyugati.
109.
A becsapódásnál mikrométeres részecskék keletkeznek, illetve nagyobbak. A nanométer az kb. molekula méret.
Fukushima tényleg durva dolog, de gondolom van róla külön topic.
104: Jó lesz az nanométernek. Pont ez a baj. Gondold csak végig.
Az urán atom atomsugara kb. 170 pikométer. A kovalens sugara 196 nanométer, ha jól emlékszem az atomfizikai tanulmányaimra. Az oxigéné 66 pikométer. Ha tehát urán és oxigén atomokból akarsz „kirakni” néhány atomos oxid molekulákat (UxOy), akkor néhány száz pikométer, vagyis néhány tized nanométer nagyságrend környékén fogsz molekulákat kapni. A probléma ott van, hogy ezek a molekulák annyira nehezek (az urán 238-as tömegszáma miatt), hogy bár ennyire apróak, mégsem gázként, hanem szilárd halmazállapotú nanométeres porként viselkednek.
Az uránbányákban valóban van por, csakhogy az nem nanométeres, hanem ahogy magad is saccoltad, mikrométeres nagyságrendű. Az ilyen nagyságrendű részecskék fizikai tulajdonságaik folytán sokkal könnyebben kezelhetőek. A nanométeresek teljesen más kategóriába esnek. A kémiai tulajdonságaik is merőben mások.
Referenciát kértél, itt egy film:
http://goo.gl/Eyquf
Az egyik interjúalany Dr. Doug Rokke, aki az USA Depleted Uranium Projectjének a vezetője volt. Nekem elég megbízható forrásnak tűnik.
111.
Ki lehet ezt így legózni, de mit bizonyít?
A dolog úgy működik, hogy lőnek párat próbaképp és megmérik (nem saccolnak) a keletkező részecskék méretét. Megmérték, mikrométer és nagyobb.
Az miért probléma, hogy nehéz és por? (Tehát nem gáz, ezt mondom egy ideje 😉 Ha könnyű lenne és gáz, tényleg jobban szétterjedne.
Aki esetleg úgy gondolná, hogy tagadom az uránlövedék veszélyességét, annak kedvéért mondom nem erről van szó.