Most már tudományosan is megállapítható mi, jobban mondva mik képezik a boldogság kulcsát. Az csak természetes, hogy a BOLDOGSÁG kulcsa nem egyetlen tényező. Nézzük ezekből néhányat. Persze a lista egyfelől nem teljes, másfelől viszont egyikünk számára se lesz meglepő, lelkünk mélyén valamennyien ismerjük, de valahogy nem sikerül szolgálatunkba állítani őket. Vizsgálódásaink arra azért mindenképpen jók, hogy legalább megerősödjön bennünk a tudat, mit és hogyan kellene tenni a nagybetűs BOLDOGSÁG elnyerése érdekében.
I. Szerezz több pénzt (persze csak egy bizonyos mértékig)
Megvásárolható pénzzel a BOLDOGSÁG? A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen, de pénzedért túl sokat nem kapsz belőle. Ugyanis, ha az alapvető igényeket kielégítik (lakás, ház, gépkocsi, nyaralás, stb.) a további milliók már alig számítanak.
A kutatások azt mutatják, hogy a vagyonos emberek általában boldogabbak, mint a szegények, de bizony vannak magukat boldogtalannak érző gazdagok és olyan szegények, akik állandó jelleggel istenien érzik magukat. Azonban, aki gazdag létére nyomorultnak érzi magát, szegényen még nyomorultabb lenne.
Ugyanez vonatkozik olyan emberekre is, akik hirtelen meggazdagodnak hatalmas, nem várt örökség vagy várt, ámbár ritkán befutó lottó nyeremény következtében. Ellentétben a közhiedelemmel a vagyon elérése után ezek az emberek boldogabbak, mint előtte. Viszont a kapcsolat a pénz és a BOLDOGSÁG között ennél egy kicsit bonyolultabb. Példának okáért gondoljuk át a következőket. Az elmúlt száz év alatt a fejlett ipari országokban az átlagos jövedelem az egekig emelkedett (kb. megnégyszereződött). Ennek ellenére az átlagos boldogsági szint maradt ott, ahol volt, körülbelül minden negyedik ember.
Ebből az következik, hogy ha az alapszükségletek ki vannak elégítve, a jövedelem növekedése egyáltalán nem hat ki a BOLDOGSÁGRA. Az emberek általában azt hiszik, hogy havi százezer forinttal több biztosítja számukra a megelégedettséget. De ez nem így van. A valódi mechanizmus a következő. Pénzzel státuszt lehet szerezni, és a státusztól lesznek elégedettebbek életükkel. Ez magyarázza meg azt, hogy a pénztől függetlenül elért státusz birtokosai (pl. körzeti orvos, egyetemi előadó) miért érik be relatív alacsonyabb fizetéssel.
A vizsgálódások azt is feltárták, hogy az alkalmazottak egy vállalati struktúrán belül többre értékelik a fizetésemelés nélküli előrelépést a ranglétrán, mint a fizetésemelést előrelépés nélkül. Akinek kétségei támadnának ezzel a megállapítással kapcsolatban, annak vissza kell emlékezni, mondjuk a 70-es évekre, amikor egy tervező mérnök fizetése ritkán érte el a 6000 forintot, míg egy csemperakó könnyedén megkereste ennek az összegnek a kétszeresét. Ennek ellenére kevés olyan mérnökről tudunk, aki a rajzasztalt felcserélte volna a kőműves kanálra. A végső konklúzió? Nos, a pénz igenis számít, de nem olyan nagymértékben, mint legtöbbünk gondolja.
II. Tartsd féken vágyaid
A bölcs emberek úgy tartják, a vágyak féken tartása könnyebb út a BOLDOGSÁG felé, mint az egyre növekvő bankbetét. Valószínűleg igazuk is van. A 80-as években 39 ország 18000 diákját kérték fel, hogy egy numerikus skálán jelöljék ki boldogságuk szintjét. Később arra kérték meg őket, hogy jelezzék milyen mértékben érték el az életben azt, amit szerettek volna. A kiértékelés később feltárta, hogy azok, akiknek vágyaik (pénz, állás, egészség, család, barátok, stb.) messze meghaladták azt, amiben részük lett, kevésbé voltak BOLDOGOK, mint azok, akik kevesebbel is beérték volna.
Az életben nem nehéz találkozni olyan emberekkel, akik hiába érik el – különben meglehetősen magas – céljaikat, boldogtalanságukat sikerül fenntartani újabb célok gyors kitűzésével. Ezt a tételt a kutatók is megerősítik. Ugyanis, egy csoport amerikait megkértek, hogy sorakoztassák fel azokat a javakat, melyeknek megszerzése véleményük szerint alapja lehet a BOLDOGSÁGNAK. Ezt követve megkeresték azokat az embereket, akik ezekkel a javakkal eleve rendelkeztek. Most az ő véleményüket kérték ki, milyen javak megszerzése biztosítja a BOLDOGSÁGOT. Talán nem meglepő, hogy a második lista jóval hosszabb volt, mint az első, miközben a listák közül nem bukkant elő maga a BOLDOGSÁG.
Régi megállapítás, hogy nem a BOLDOGSÁGOT kell megkeresni, hanem a boldogtalanságot kell elkerülni. Ez pedig úgy lehetséges, ha objektíven felmérjük lehetőségeink korlátait, és csak olyan célokat tűzünk ki magunk elé, amelyek ezt a korlátot nem lépik át. Ebből következik, hogy a boldogtalanságnak a receptje sokkal egyszerűbb és látunk is rá bőven példát. Ki ne ismerné azt a nőt vagy férfit, aki örökös boldogtalanságra van ítélve, mert az életben bármit elér, mérhetetlen telhetetlenségében azonnal még elérhetetlenebb célokat tűz ki maga elé.
III. Ne aggódj, ha nem születtél zseninek
Olyan felmérést nemigen végeztek, mely az intelligencia BOLDOGSÁG biztosító hatását mérte volna, de amiből erre következtetni lehetett volna, az mind azt célozta, a szellemi készség nem hat ki a BOLDOGSÁGRA. Első megközelítésre ez meglepő, hiszen okosabb emberek általában több pénzre tesznek szert és a gazdagok rendszerint BOLDOGABBAK. Ennek ellenére az átlagosnál nagyobb intelligenciával rendelkezők közös véleménye, ha újra születhetnének és választhatnának a kiemelkedő intelligencia és az átlag között, nehezen tudnának dönteni.
Néhány kutató úgy véli, hogy az okos emberek életében valami rejtett negatív tényező kell, hogy legyen, de azonosítás helyett mindez ideig csak spekulációkkal tudtak előállni. Lehet, hogy az okosabb emberek elvárása önmaguk felé maximális és ennél bármivel kevesebb elégedetlenné teszi őket. Természetesen az is lehet, hogy a pszichológusok nem a megfelelő intelligenciát mérik. Előfordulhat, hogy a magas IQ érték nem jár együtt az embertársakkal való könnyed kapcsolatfelvétellel. Lehet, hogy a BOLDOGSÁGHOZ vezető út nem a magas, hanem a „társadalmi” intelligencia, értsünk alatta bármi is.
IV. Minél jobban használd ki képességeidet
Létezik-e az, hogy valaki boldognak vagy boldogtalannak születik? Van olyan kutató, aki úgy véli, hogy BOLDOGSÁG érzetünk felét a pillanatnyi élethelyzetünk adja, másik felét pedig örökölt készségünk szabja meg. Precízebben, az adott genetikai BOLDOGSÁG-pont nagyszüleinktől öröklődik, de hogy alá süllyedünk-e vagy fölé emelkedünk, az saját egyéniségünktől vagy szüleink nevelésétől függ. Ezt az eredményt 1936 és 1955 között 4000 felnőtt ikerpár kiértékeléséből kapták, akik boldogság szintjét 44-55 százalékban genetikai tényezők szabták meg, míg a jövedelem, családi állapot, vallás, iskolai végzettség, stb. egyenkint 3 százaléknál nem adtak többet.
A személyiség bizony kapcsolódik a BOLDOGSÁGHOZ. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy az extrovertált (kifelé forduló, társaságkedvelő, közlékeny) ember jóval BOLDOGABB, mint az introvertált (külső világtól elforduló, lelkiző, társaságtól elzárkózó). Ez lehet azért, mert az extrovertált emberek nagyobb valószínűséggel tesznek olyat, ami BOLDOGSÁGOT okoz, például barátkozik, házasodik, stb. De az is lehet, hogy a BOLDOGSÁGTÓL az ember extrovertált lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy jókedvükben az emberek barátkozóbbak.
Azonban az extrovertáltság nem jelent automatikus BOLDOGSÁGOT, mert az függ a (szélsőséges) környezettől is. Börtönben az introvertáltak jobban érzik magukat, mint az extrovertáltak (naná, ki akar barátkozni egy smasszerral?).
V. Külsődet ne hasonlítsd állandóan össze másokéval
Úgy általánosságban a szebbek, a csinosabbak valóban boldogabbak. Ezt már számtalan kísérlet bizonyította. Kérdés inkább az, hogy miért? Talán az élet többet nyújt az átlagnál szebb embereknek. Ki tudja? Viszont nem az abszolút szépség számit, sokkal inkább az, hogy minek tartjuk magunkat. Tartsd tehát magad szépnek. Csakhogy ez könnyebb mondani, mint végrehajtani.
A szépségskálán a megkérdezett kísérleti alanyok mindössze 5 százaléka helyezi el magát a valóságnak megfelelően. A másik 95 százalék alul becsüli magát. A nők például kövérebbnek képzelik magukat, a férfiak pedig tömzsibbnek, mint a valóság. Nők körében végzett kísérletek bizonyítják, hogy 2-3 percig tartó csinos modellek szemlélése után a kísérleti alany önmagát jelentősen negatívabban értékeli, mint korábban. A kísérletvezetőket külön meglepte, hogy a nők milyen gyorsan képesek elveszíteni önbecsülésüket. Ez a jelenség azért is sajnálatos, mert a legújabb technológiák segítségével a médiák egyre irreálisabb képekkel állnak elő.
Mit lehet tenni? Szerencsére ma már a plasztikai sebészet viszonylag olcsón csodákat tud tenni. Csakhogy az első sikeres műtéteket rendszerint továbbiak követnek, ami azt sugallja, hogy a műtétre vállalkozók másodi, harmadik, stb. arcukkal sincsenek teljes mértékben megelégedve.
Az igazi megoldás annak belátása lenne, hogy a médiákban megjelenített szépségideál totálisan mesterséges. Tested kiértékelését pedig alkalmazhatósága, ne pedig látszata szerint végezd.
VI. Tegyél szert barátokra és becsüld meg őket
Egy kalkuttai koldus, prostituált vagy panellakó életénél nyomorúságosabb egzisztenciát elképzelni igencsak nehéz. Ellenére annak a nyomornak és szennynek, amivel ezeknek az embereknek szembe kell nézni, jóval BOLDOGABBAK mintsem gondolnánk.
Életükkel való megelégedettségét mérték három csoportnak. Meghatározás szerint az 50 % jelentette a se jót, se rosszat, vagyis a semleges boldogságtudatot (bt). Nos a kalkuttai koldusok bt-jére 49 %-ot mértek. Ettől persze nem lehet feldobódni, de mesze van a kibírhatatlantól. A kalkuttai panellakók bt-je már 55 % volt, míg a városi középosztály diákjainál ez az érté 60 % mutatott. Az értékek magukért beszélnek.
A kutatók úgy értékelik, hogy a koldusok, panelosok nem várt jó eredménye a barátok közé történő beágyazódásnak köszönhető. Összegezve, az elviselhetetlennek tűnő élet is elfogadható a sorsban osztozó barátok gyűrűjében. Ez azonban nem vetíthető ki például a budapesti hajléktalanokra, akik között semmi szolidaritás, barátkozás nem tapasztalható. Úgy tűnik a hajléktalanságot is meg kell tanulni, vagy némi cinizmussal, a tradíció kialakulásához a nyomornál is időre van szükség.
VII. Házasodj meg
Nem kevesebb, mint 42 országot átfogó felmérés szerint a házasságban élők BOLDOGABBAK, mint a magányos életet választók. Igaz, nem sokkal, mindössze 2 százalékkal, de ez elég ahhoz, hogy feltegyük az összetett kérdést: BIOLDOGÍT-E a házasság, vagy a BOLDOG emberek könnyebben házasodnak?
A kérdés eldöntésére több mint 30.000 német házaspárt kísértek figyelemmel 15 éven keresztül. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a két feltételezés igaz. A BOLDOG emberek könnyebben házasodnak és a házasság mindenkit BOLDOGABBÁ tesz, de nem örökre. A kedvező hatás a házasságot megelőzően körülbelül egy évvel kezdődik, és a házasságot követően eltart még egy másik évig. Nem sok! Csakhogy, teszik hozzá a kutatók, egy jó házasság pozitív hatása állandó jelleggel megmarad.
Még néhány apróság! Minél kevésbé BOLDOG egy ember, a házasság annál nagyobb mértékben képes kifejteni kedvező hatását. Aztán meg, szinte hihetetlen, az egyszerű élettársi viszonynak nincs meg ez a kedvező hatása. A kutatók úgy gondolják a puszta együttélés nem képes megadni a házasság által nyújtott biztonságot, ami kihat a BOLDOGSÁG érzetre is. Leszögezhető, a bizonytalanságot az emberi természet rosszul tűri.
VIII. Találj istenre, vagy higgy valami másban
Marx Károly nem állt távol az igazsághoz, amikor kijelentette, a vallás a tömegek ópiuma. A több tucat vizsgálódás mind avval az eredménnyel zárult, hogy a vallás és a BOLDOGSÁG között pozitív összefüggés áll fenn. Egészen egyszerűen a vallásos emberek BOLDOGABBAK, és elégedettebbek életükkel, mint a nem vallásosak.
Rendben van, de miért? Erre a válasz a következő: Hinni Istenben vagy a túlvilágban ad az embernek valamifajta értelmet és célt, ezen kívül, különösen idősebb korban, csökkenti az egyedüllét érzetét. Ez főleg kényszerhelyzetekben jelentkezik. Az istenhit katasztrófa esetében komoly támaszt jelent a vész áthidalásában.
Az is kiderül, hogy bármiben való hit jobb, mint a semmi. Ez legeklatánsabban a halál közelében derül ki. Sokkal könnyebben viselik el a halál tudatát azok, akik mélyen hisznek a vallásban és azok, akik totálisan elvetik azt, mint a bizonytalanok.
Arra is vannak bizonyítékok, hogy mások hitéről való meggyőződés is pozitív élményt nyújtó tapasztalat. De nem csak az a jó, ha az ember másoktól lelki támasz kap, de az is, ha önmaga adhat. Kísérleti eredmények igazolják, hogy mások támogatása kedvezően hat vissza a támogatóra is, még életük tényleges meghosszabbítását is eredményezheti. A vallásos gyülekezetekhez való aktív csatlakozásból származó kedvező hatás nem érhető el más társadalmi egyesületnél végezhető tevékenységgel, például sportklubba történő lejérással.
Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan, hatásában van-e különbség a felekezetek között? A vizsgálatok azt mutatják, hogy van. Igaz, nem nagy a különbség, de a számtalan vallás jelenlétével büszkélkedhető amerikai társadalomban élők közül a legtöbb BOLDOG a protestánsok között van.
IX. Tégy valakivel jót
A vallásos tanítás szerint a jótékonyság gyakorlása jó a léleknek, vagyis BOLDOGABBÁ teszi az embert. Már számtalan tanulmány kihozta az eredményt, az altruista viselkedés BOLDOGÍT. De mint sok más viselkedési vizsgálódásnál látható, itt se tökéletesen világos, hogy az altruizmus BOLDOGÍT-E vagy egyszerűen a BOLDOG emberek egyúttal altruisták is. A válasz megint az, mindkettő igaz lehet.
Önkormányzatokkal kapcsolatos kísérletek azt mutatták, hogy a BOLDOG emberek jóval gyakrabban jelentkeznek önkéntes ingyen munkákra, mint a boldogtalanok. Az egészséges alaptermészetű emberek örömet találnak abban, ha „adhatnak”. Innen az örökérvényű közmondás: Ajándékot jobb adni, mint kapni. Rajta tehát világ boldogtalanjai, győzzétek le fösvénységeteket és adjatok a rászorultaknak! Ha nem így lenne, az önkéntes véradás intézménye meg se született volna.
Most pedig egy konkrét kísérlet. Mondvacsinált célból hirdettek felmérést néhány tucat diákpár között. A „felmérés” után – bár nem volt beígérve – a diákpárok egyike kapott 10 dollárt, amihez a „felmérésvezető” hozzá tette, nincs ideje vacakolni a részletekkel, aki akarja (vagyis nem volt kötelező), ossza meg társával a tízest. Ez követve jött az igazi felmérés. Volt, aki megosztotta, volt, aki nem. Na és kik osztották meg, akik eleve BOLDOGOK voltak és a tíz dollár megfelezése után még BOLDOGABBAK lettek.
A fenti kísérleteket továbbiak követtek, mígnem összeállt a kép. Egyetlen nagylelkűség senkiből sem varázsol BOLDOG halandót, de az állandó nagyvonalúság összegezett hatása már igen.
X. Öregedj tisztességgel
Az öregedés nem annyira rossz, amennyire sokan gondolják. Átlagosan az idősek között legalább annyi a BOLDOG ember, mint a fiatalok körében és jóval többen vannak közöttük azok, akik meg vannak elégedve életükkel. Ez azonban a legtöbb kutató szemében paradoxonnak tűnik. Az öregedés mellett fellépő számtalan probléma mellett, hogy az ördögben lehetnek az idősek boldogabbak?
A rejtély kitapogatása végett 18 és 94 év közötti embereket huzamos időn keresztül, naponta ötször kérdeztek meg. Az eredmény szerint a fiatalok beszámolója a pozitív élményekről nagyvonalakban pont annyi volt, mint az időseké. Viszont negatív élményekről az idősek alig számoltak be, míg a fiatalok nem győztek panaszkodni.
Részletesebb vizsgálódás azt mutatta, hogy az idősek BOLDOGSÁG tudatát befolyásolja még: neműk, személyiségük, társadalmi tényezők, stb. Példának okáért a kor előrehaladásával mind a nők, mind pedig a férfiak egyre több pozitív élményről számoltak be, de kevesebb negatív élményben csak a nős férfiak részesültek.
Ez persze magyarázat lehet, de van sokkal konkrétabb okuk is. Idős emberek elvárása az élettel szemben jóval szerényebb, mint a fiataloké és ezért könnyebben elérhető. Az időseknek már volt elég idejük hozzáedződni az élethez és csak annyit akarnak, amiről tudják, hogy elérhető (lásd II. alatt). Magyarázat lehet még az is, amikor az évek meg vannak számlálva (vagy a hónapok), az idős emberek már csak a kellemes dolgokra fókuszálnak és átnéznek azokon, amik kellemetlenek. Idős korra az ember megtanulja kordában tartani saját érzéseit, és rádöbben arra, bármily kellemes legyen valami, nem tart örökké. „Egy búcsúcsók a 85 éves férjtől sokkal differenciáltabb és összetettebb érzést válthat ki, mint egy hasonló csók 20 éves korban.”
Nagyon jó összefoglaló!
Valóban nincs is mit hozzáfűzni.
2:
Oh, dehogy nincs. Köteteket lehetne, csak öszintének kell lenni hozzá magunkhoz. 😉
No ja. Magunkhoz. Csak nem mindig annak az egykét embernek, aki ezt meg is osztja.
Szóval én igazán nem értem mi az oka ennek az álszemérmes vagy szemérmes izének, ami még az anonimitás pajzsa mögül is megakadályoz majdnem mindenkit, hogy egy fórumon ahol majd mindennap követjük egymást, őszintén és egyéni módon nyilvánuljon meg. Félelem? kisebbrendűség érzés? Titok? Hisz tényleg nem is ismerjük egymást. ,
Személy szerint nekem a hitelesség lenullázása ha valaki semmit sem árul el magáról, vagy a megtévesztés, a titkolózás jelképe.
Személy szerint én pl egy olyan embertől, SEMMIT nem fogadok el, aki magáról semmit nem árul el. Nem ismerem a motivációját, a ‘lelkét’ a pszichéjét, semmit, így arról aki a minimális bizalommal nincs a fórumtársai felé, nem fogadok el sokmindent.(Attila, Arma Gedeon sablonjai) Nem az a cél, hogy önismereti pszichodrámacsoportot alakítsunk, de akkor is.. akiről semmit nem tudok, annak a véleménye nem sokat számít, nekem legalábbis.
Bocsánat elütöttem.
„Nem az a cél, hogy önismereti pszichodrámacsoportot alakítsunk”
Azt nem is lehet írásban megtenni.
Nem mindenki tud büszkélkedni a személyes viszonyaival, ez lehet a magyarázat a kérdésedre.
Találékony és gonoszkodó egyének pedig igenis vissza tudnak élni a bizalmaddal.
5:
Dorkának tökéletesen igaza van. Aligha fogadna el tőlem bárki is bármit, ha semmit se tudna rólam. Igaz, néhányan piszkosul visszaéltek azzal, amiket megtudtak rólam, de szarok rájuk, mert ez őket minősíti. Különben, aki nem meri feltárni a dolgait, az egy sunyi, erkölcstelen ember, mert miért követett el olyasmit, amit nem szeretné, ha kitudódna. Nekem van néhány olyan epizód az életemeben, amit jól ki lehet pletykálni, de tudom jól, hogy mindenkinek van, legfőképpen a pletykálóknak. Én vállalom a saraimat, ezért elvárnám, hogy más is vállalaja.
4:
Dorka, az ok, amit keresel: az emberek legtöbbet önmaguknak hazudnak. Egy sőrgyári rendelésre volt egy amerikai felmérés. Az utcán megállítottak vad idegen embereket és egyetlen kérdést tettek fel nekik: „Uram ön a barna vagy a világos sört kedveli?” A megérdezettek 90 százaléka azt állította, hogy a barnát. Jólehet a gyári rendelések szerint az össz fogyasztásnak mindössze 10 százalékát teszi ki a barna sör. Az emberek 80 százaláéka hazudott olyan esetbebn, amikor a hazugságnak nem volt tétje, és nem volt semmiféle azoníthatóság. Ugye a barna sör „előkelőbb”, és ki akar „közönséges” lenni? Ez a 80 százalék megdumálta magát, hogy tulajdonképpen ő a barnát preferálja (hiszen ez volt a kérdés betű szerint) arról nem igazán tehet, hogy az olcsóbb sör issza, elvégre a család…..
Nem biztos, hogy egészen könnyű erről közérthetően beszélni.
Boldogság, öröm, rajongás ,beteljesülés,kielégülés ,elégedettség ,belső zavartalan harmiónia, …. ki ki mást ért e szavakon ebben biztos vagyok.
Időben és intenzitásban nehezen definiálhatóak, egyértelműsíthetők e fogalmak.
Nekem az volt e tárgyban igen érdekes személyes tapasztalatom, hogy a sok sok vágyakozó fantáziát mennyire képes alulmúlni és felülmúlnia a végre bekövetkezett teljesülés.
Eladtunk egy ingatlant hatmillióért és a réges régen óhajtott csodálatos beteljesülések, amit szabad pénzköltekezés okozott sokkal jelentéktelenebbek voltak, az évek óta csillagos égig felfokozott várakozásaimnál.Nem mondom kellemes volt, de nem annyira mit azt sejtettem.
Érdekes továbbá, hogy nem egyforma az emberek ‘menetkész’ örömmennyisége.
Abban is különbözünk, hogy ki ki mennyire tud ‘bespájzolni’ hatásosan fölkészülni arra, hogy majd a vágyai beteljesülésekor minél nagyobb örömet érezzen.
Fordítva is megtörtént velem amikor egy Görögországban tett család nyaralást sokkal jobban élveztem mint amire valaha is képesnek gondoltam magamat.
Nekem az okoz örömet, ha segíteni tudok valakinek, ha helyesen cselekszem, egy jó beszélgetés, új tapasztalatok, kalandok, ha egy erre nyitott lányt dédelgetek. Úgy látom, hogy ha ezt módszeresen teszem, hosszútávon boldogsággá fejlődik. Az életemmel elégedett vagyok, divat, luxus nem érdekel. Elvárások nélkül megyek bele helyzetekbe, megpróbálom a legjobbat kihozni belőlük. Nincsenek teljesíthetetlen vágyaim. A világot elfogadom olyannak, amilyen. Legfeljebb a nekem nem tetsző dolgok ellenében tevékenykedem.
A szegények boldogságához hozzájárul, hogy inkább élnek közösségben, mint a gazdagok, nem gyanakodnak a másikra, hogy csak a pénze miatt kedves. Az is számít, hogy kihez méri valaki a gazdagságát. Vannak, akik az osztrák életszínvonalra irigykednek, vannak, akik annak örülnek, hogy nem egy kalkuttai nyomornegyedbe születtek. Az is számít, hogy mennyire homogén vagyon szempontjából egy terület. Ha senkinek sincs kocsija, akkor kevésbé vágynak rá. A TV sok embert tesz boldogtalanná, mert lát egy idealizált képet a nyugati életformáról, ahol a legbénább 16 éves srác is szupermodellt tud megdugni, kolbászból van a kerítés, szabadság van és bárkiből lehet milliárdos.
6-ra:
„…az emberek legtöbbet önmaguknak hazudnak…”
Bocsi Tibor bá’, de ellentmondok. Biztosnak veszem, hogy magának senki sem hazudik. A söröspéldában másoknak hazudtak az emberek, persze azonnal le is buktak. 🙂
8-ra:
„Nekem az okoz örömet, ha segíteni tudok valakinek,”
Csak akkor tudhatod, hogy nekem mi a segítség, ha megkérdezed tőlem mire van szükségem. Ha kéretlenül segítesz (vagy valaki más) akkor az zaklatás, tolakodás, támadás, stb.
Ilyen esetben az azonnali orbavágás normális reakció!
A pokolba vezető út…
10. RJ
Ebben igazad van. Nem is szoktam kéretlenül, tolakodva. Az is megesik, hogy nem is szólok az érintettnek róla.
Nehogy valaki zokon vegye a szavaimat, nem akarok bántani senkit! Ez a téma is nagyon kacskaringós, alaposan el lehet benne tévedni, ezért nem is akarok nagyon belemenni.
12:
Az eltévedés lehetősége nálam nem tiltó ok.
9:
Csak azért mondtál ellent, mert nem gondoltad alapossan át. Bizony az emberek szeretik magukat becsapöni, és ezért hazudnak maguknak is. Ez egy kicsit skizofrén állapot, de valós jelenség. Hányszor találkozhatsz ezzel?: „Ne is mond, nem akarok tudni se róla”
13: pontosan erről van szó, az emberek nagy része homokba dugja a fejét, vannak dolgok amikről tudni sem akar..kivéve az olyan eseteket amihez semmi köze 🙂
14:
😀
Mondjatok már egy példát erre a struccpolitikára !
16.
A világ jelenlegi működése.
Egyszerű matematikai alapon bizonyítható, hogy a kimerülőben levő erőforrások nem tudják a növekvő népességet eltartani. Mégis az egész világ a gazdasági növekedésről, teljes foglakoztatásról, növekvő jólétről és fogyasztásról szól. Aki egy kicsit is tud a jövőbe nézni az látja, hogy saját gyerekeinket mészároljuk le ezzel. Ez persze egy kellemetlen kijelentés, de tutira igaz. Nem is gondolunk ilyeneket, mert kellemetlen volna a beismerés. Ehelyett azt mondjuk : Gond van ugyan, de a mi életünkben már nem lesz semmi elviselhetetlen dolog mert a lendület csak elviszi odáig a világot amennyi nekünk még hátra van. Ami meg azután lesz, azt oldják meg azok akik akkor élnek. Mi ez, ha nem struccpolitika ?
16:
Szerinted ez OK, hogy idönként előállsz némi provokációval füszerezett kéréssel, és amikor ki van elégítve, akkor hallgatsz, mint szar a fűben?
18
Szerintem ez nem az a hely, ahol bárki bármit követelhet.
Általában a káromkodás,zeemélyeskedés , az egészen más téma behozása és az ismételgetés – floodolás tilos.
Ez érthető és belátható.
Momentán én normális udvarias hangnemben kérdeztem valamit és te ezért (?)
szarnak neveztél,amit azért túllehet élni.
Most akkor szerinted ki az, aki nem tartja magát az általános fórumozási szabályokhoz ?
Káromkodsz és személyeskedsz minden ok nélkül.
Ja tudom te vagy Jupiter neked szabad
Szerintem a boldogság valami mesterséges fogalom. A valóságban nem létezik, de jó eszköz arra, hogy ösztökéljük a népet az adott korban helyesnek tartott társadalmi magatartás felé. Mivel ilyen (boldogság) nincs, állandó szükséglethelyzetbe lehet gerjeszteni vele a tömegeket, így irányíthatókká válnak. Erre jó példa az egyházak tevékenysége és életképessége.
Ami bizonyítottan van, az a szükséglet és a szükségletek rendszere. (Maslow-i hiererchia).A szükségletekről azt kell tudni, hogy állandóan jelentkeznek, és ha egy kielégült, akkor nyugalmi állapot lép fel rövid időre, majd újra jelentkezik, az előtőnél intenzívebb, vagy magasabb szintű formában. Talán ez magyarázza azt, hogy a gazdagok szükségletei számban és mértékben meghaladják a szegényekét. Röviden a pénz több pénz kíván.
Ha létezne boldogság, ez azt jelentené, hogy az illető kiszabadult a szükséghelyzetből. De, mint már mondtam a szükségletek kielégíthetetlenek, itt logikai ellentmondás van.
Lehet, egy adott pillanatban érzünk ilyet, de ebben az érzésünkben csalódunk. Ilyenkor jön a kiégés, a depresszió.
Talán ha nem kutatnánk olyan elvetemülten azt ami nincs, pszichésen sokkal egészségesebb társadalom lennénk. Epidemológiai szempontból élenjárók vagyunk a rengeteg lelki eredetű betegségben szenvedő emberek számát illetően.
Ám mindenkinek az kell, ami nincs.
Ami nincs, azt meg könnyű igérgetni…
Dopamint mindenkinek! 🙂
Boldogság számomra a legegyszerűbben meghatározva.. az a megelégedettség, amikor közöd van a körül vevő dolgokhoz, és a saját életedhez, közöd van a világhoz, ezért érdekel is minden ami ezzel kapcsolatos, ezáltal befolyással vagy rá, és azok is rád.Közöd van a reggelhez, a kávéhoz, a zoknidhoz amit felhúzol, a munkádhoz, a buszon az emberekhez, ahhoz amit körülötted a gyerekeid beszélnek,kutyádhoz, macskádhoz, lépcsőbetonozáéshoz és mindenhez. Nem egy euforikus állapot, hanem egy folyamatos képesség arra, hogy ami épp történik, azt vedd és élvezd.Vagy éld meg. Ebben jó támpontot adhatnak a posztban felsorolt tanácsok, mármint hogy hogyan lehet megőrizni.
A boldogtalanság az amit többé kevésbé hosszabb rövidebb időszakaszokra majd’ mindenki megtapasztal olykor.Amikor nincs közöd a reggelhez, a kávédhoz, a munkádhoz, és saját magadhoz sem. Abszolút motiválatlanság, depresszió, és nem feltétlenül a körülményeiden múlik. Ilyen mindenkinél van, de ha krónikussá válik, és cselekvőképtelen bénultságot okoz akkor fontos segítséget kérni. Bár akkor a segítségkéréshez sincs meg a motiváció. Figyelni kell egymásra.
Érdekes dolog ez. Az ember elég tehetségesen tud boldogtalan lenni. Egyszer valakitől azt olvastam : Boldogság az amikor az ember jónak elfogadja azt ami éppen van. Akkor ezt nagyon jó, és igaz kijelentésnek éreztem. Ma már tudom, ez sem az igazi ! Élek egy olyan helyen amiről mindig álmodtam, egy olyan emberrel akivel jól érzem magam. Nem akarok sem elmenni innen, sem újabb dolgokat szerezni, sem dolgokat jelentősen megváltoztatni. És tessék !…most meg ez a bajom. Egész életemben tekertem valamilyen irányba, ha odaértem kijelöltem valami másik célt. Most nem tudok ilyen célt meghatározni, és ettől kissé depi lettem. Hiányzik a hajtás. Nóóórmális vagyok ?
VII. Házasodj meg.
A többit még elfogadom Tibor-bá :)De a házasságtol zsigeri undorom van és nem akar elmulni 😀
24:
A szextől is undorodsz? 🙂
Szerintem a boldogság az, amikor meg vagy elgedve a dolgokkal. Hogy miért vagy megelégedve, az egy egészen más tészta. De kell hozzá bitonyos hajlam.
Azt mondják, van az elégedettség, meg a boldogság. Utóbbi csak pillanatnyi, felfokozott, tovatűnő állapot. (? talán, mint a szeretet meg a szerelem)
26. Ezt még az előtt írtam, hogy Tibor bá hozzászólása megjelent, de tartom 🙂
25.
Tibor-bá a sex-et házasságnélkül is meg lehet kapni 🙂
28:
Mondtam én, hogy NEM? 🙂
I. Egy egyetemi órán hallottam egy olyan statisztikáról, ami azt mutatta, hogy az átlag alatt élők boldogsága erősen korrelál a rendelkezésükre álló pénzzel, de az átlagtól felfelé nem figyelhető meg korreláció. Tulajdonképpen, Te is ezt mondod, Tibor bá, csak én itt konkrét számokra utalok.
III. Nem az EQ fogalmát kerülgeted itt a végén?
V. Milyen igaz! Nekem úgy tűnik, egy tömegpszichózisban élünk, amiben az emberek nagyrésze elégedetlen a külsejével. Amíg ebből ekkora profitot lehet csinálni, ez nem is fog megszűnni. Na, majd a Geddon után!
Tibor bá, ez egy jó cikk!
VII. Tibor bá, hiába tagadod, lassan kiderül, hogy keresztény vagy 🙂
Legalábbis ugyanezt mondják nekünk a papok is.
VIII. Ezt már vártam. Nem is lep meg.
X. Van még egy tippem: akik folyton elégedetlenkednek (kevésbé boldogok), azok közül kevesebben érik meg az időskort.
4, 6: Akkor most itt mindenkinek kéne írni egy kis lelki önéletrajzot? Ki mit érez, gondol, szeret, stb? Egy kis gyónást Nektek, hogy mit rontottam el az életemben? Mindenkinek meg kéne osztania a családi életét, mind ahogy Dorka teszi?
Komolyan mondom, nem tudom, miről beszéltek. Én nem látom azt, hogy az emberek itt ne azt írnák, amit valóban gondolnak.
20: Minden fogalom mesterséges, az ember találta ki, és az emberi agyban létezik. Te azt mondod, boldogság nem létezik. Én azt mondom, boldog vagyok. Melyikünk téved?
Ha te csak szükségletekben és azok kielégítésében tudsz gondolkodni, akkor számodra a boldogság valóban elérhetetlen, nem is csoda, hogy még a létezésében is kételkedsz.
A helyzet az, hogy aki csak a fizikai szükségleteivel foglalkozik, annak a számára ez valóban egy bezárt világ, és korlátlanul növekedhet az igény a pénzért kapható dogok iránt.
De ha elkezdesz olyan emberi értékeket keresni, amik nem a pénzen múlnak, akkor rá fogsz jönni, hogy van boldogság, és az nem a manipuláció eszköze. Ilyenekre gondolok, hogy család, emberi kapcsolatok, szeretet, barátok, közösség, kapcsolatok, jótettek.
Ezek fényében tökmindegy, hogy hánymilliós házban élsz, hány kocsid van stb.
22: Jókat írsz, Dorka.
23: Sztem normális vagy. A boldogság forrása nem csak a cél elérése lehet, sokkal inkább az, amikor úgy érzed, a cél felé haladsz.
24: Akkor Te ne házasodj meg. Nekem bejött a házasság, úgy tűnik még sokmindenkinek, de látok olyan párokat is, hogy azt mondom: ha ebben kellene élnem, akkor már inkább a cölibátus!
Ha utálod, akkor biztos nem fogod tudni úgy csinálni, hogy jó is legyen. A házasság munka.
Igen, szex házasság nélkül is van, de az nem szerepelt a boldogság felsorolt okai között. Vajon miért?
A masclowi hierarhia, amire hivatkoztam:(lenntről felfelé kell nézni és egy piramishoz hasonló elrendezésben):
ÖNMEGVALÓSÍTÁS
Vitalitás, kerativitás, játékosság,hitelesség, céltudatosság,
önfenntartás,stb.
ÖNBECSÜLÉS
SZERETET ÉS ÖSSZETARTOZÁS
BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM
FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK
víz, alvás, szex, biztonságérzet, levegő stb.
Természetesen a legalsó szint a legfontosabb, és a csúcs az teljes egészében kevesek által elérehető. Mindig az alsóbb szintnek kell kielégülnie ahhoz, hogy az egyén egy magasabb szintre léphessen. Egyes szakemberek szerint a leszakadás, vagyis a legeslegfelsőbb szint az Azonosulás a természettel. Nem mennék most bele, hogy ez mit jelent, mit jelenthet…Ezt csak Ábel miatt idéztem ide, hogy ne vádoljon olyannal, ami nem igaz, mert, feltételezem, nem tudja, ez a hierarchia mi fán terem.
BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM
Én meg egyszerűen csak boldog vagyok,mert egészséges vagyok,és boldog vagyok,mert a gyerekem is az,és a férjem is..(amit igyekszünk odafigyeléssel tovább megtartani)Boldog vagyok mert tudok mindennap friss ropogós kiflit,zsemlét venni,és boldog vagyok mert a férjemnek van munkája,ami ha nem is itthon van,de van..Boldog vagyok,mert mindig ki tudok egy kis célt tenni magam elé nap mint nap,és meg is tudom valósítani..Boldog vagyok hogy a személyiségemet tudom fejleszteni,és fogékony vagyok a jóra..
Boldog vagyok hogy idáig elértem,és sok mindent megértettem az életből..
Boldog vagyok hogy rá találtam Tibor bára..(ezt a férjem is meg jegyezte már)
Építs fel egy házat,nevelj fel egy gyereket,ültess el egy fát,és nem hiába éltél..
Szerintem a boldogság az, amikor reggel tudsz mosolyogni. Csak úgy, mert örülsz az életnek. És izgatottan várod, hogy a nap folyamán milyen csodával lep meg. Mert csodák vannak. Kis hétköznapi csodák. Csak képesnek kell lenni ezeket észrevenni. Egy pillangó röpte, egy madárzajos hajnal, egy gyermek mosolya. Csak észre kell venni.
Ezt a képességet lehet tudatosan is fejleszteni. És nincs sok köze a pénzhez, vagy a házassághoz. Inkább csak úgy, hogy aki gyötrően éhezik (most nem csak az ételre gondolok) nehezebben tud egy madárdalnak örülni.
32:
melike!
Most aztán néhányan ki fognak kiáltani seggnyalónak. Kell ez neked? 🙂
Már mondtam Neked Tibor bá,hogy engem senki nem érdekel (már).Senkinek nem akarok megfelelni..Én tudom a magam dolgát,járom a saját utam,én tudom mi kell nekem,és mi nem..Ezt senki nem döntheti el helyettem..Hogy lehet valaki boldog,aki ki sem mondhatja amit gondol őszintén?.. 🙂 Ki mondom,amit ki akarok..
Aki azt mondja seggnyaló vagyok,az maga is nyal valamilyen segget,csak másikat,valamilyen indokkal,kifogással..Úgyhogy nincs mit a szememre hányni.. 😀