A tudomány álláspontja egyértelmű: globális felmelegedés nélkül is lennének forró időszakok Európában, de az éghajlatváltozás miatt sokkal súlyosabb hőhullámokkal kell szembenéznünk és sokkal gyakrabban, mint korábban.
Európában többfelé is pusztító hőség uralkodik, ezért megkerestünk több szakértőt, hogy meggyőződjünk az éghajlatváltozás és a hőhullámok közötti kapcsolatról.
Hőhullámról általában akkor beszélünk, ha legalább három napig jóval melegebb van a szokásosnál. A határérték országonként változik: Helsinkiben 25, Athénban 39 fok fölött lehet hőhullámról beszélni.
Az Európát sújtó szokatlanul magas hőmérsékletet jelenleg egy hőkupola okozza, egy olyan jelenség, amikor nagy területen magas a légnyomás, és csapdába ejti a forró levegőt.
A tudósok szerint a globális felmelegedés nélkül is előfordulnának hőhullámok, de a klímaváltozás gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá teszi őket.
A Carbon Brief nevű portál összegyűjtötte az összes olyan tanulmányt, amely a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek, például az áradások, az aszályok és hőhullámok kapcsolatával foglalkozik. A tanulmányok összesen 116, hőséggel kapcsolatos európai eseményt vizsgáltak meg. Ezek 95 százalékánál megállapították, hogy a klímaváltozás növelte a súlyosságukat vagy a bekövetkezésük valószínűségét.
Sokkal rosszsabb a helyzet, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt
A World Weather Attribution kutatói szerint a júniusi hőhullámok bekövetkezésének valószínűsége körülbelül tízszer nagyobb, mint az iparosodás előtti időkben az éghajlatváltozás hatása miatt.
Más kutatók szerint a hőhullámokat kiváltó légköri események erőssége és időtartama az 1950-es évek óta majdnem megháromszorozódott .
Valerio Lucarini, a Leicesteri Egyetem éghajlatkutatója szerint a várt időjárási mintázattól való eltérések sokkal „tartósabbak” lettek:
„Mivel a légkör dinamikája megváltozik, nagyobb a valószínűsége az úgynevezett blokkolt áramlásoknak. Ezek a minták lehetővé teszik a nagy hőmérsékleti anomáliák kialakulását, méghozzá tartósan.” – magyarázta Lucarini professzor.
Az európai hőhullámok potenciálisan akár 2,5° fokkal melegebbek és jóval szárazabbak lehetnek, mint az elmúlt évek hasonló eseményei az ember által okozott éghajlatváltozás miatt – derül ki a tanulmányból, amelyet Lucarini professzor és egy európai akadémikusokból álló csoport készített el a ClimaMeter számára.
A tudósok összességében azt mondják, hogy az intenzív hőség időszakai lassan hétköznapivá válnak, a legjobb tehát az, ha alkalmazkodunk hozzájuk.
Ha tovább melegszik a klíma, akkor még inkább nőni fog hőhullámok gyakorisága és intenzitása. Európa pedig különösen veszélyes helyzetben van, mert a leggyorsabban melegedő kontinensnek számít. Az átlaghőmérséklet évtizedenként mintegy 0,5°C-kal emelkedik itt, szemben a globális 0,2°C-kal.
A gyors felmelegedéshez hozzájárul, hogy Európa közel van az Északi-sarkvidékhez, amely messze a bolygó leggyorsabban melegedő része. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) európai regionális éghajlati központja szerint az 1950 és 2023 között Európát sújtó 30 legsúlyosabb hőhullám közül 23 az ezredforduló óta következett be.
(Euronews)
Mondogatják ugye hogy vízgazdálkodás kellene Magyarországon.Én elismerem hogy javítana a helyzeten, de kérdés hogy mennyire lehet azt kiszámolni hogy mennyire javítana ha az időjárást 1 hétnél tovább nem tudják megmondani.Az oké hogy régen a jégkorszakba működött de vajon most is működne?
Az oké lenne hogy elárasztjuk a földeket vízzel.De nagy kérdés hogy a felmelegedés miatt megindulna e a felhőképződés mert elvileg 30-35 fokban nem indul meg.
Számomra az is kérdés hogy pl. ha Spanyolország a tenger mellett van akkor miért nem esik folyton csapadék mert elvileg az óceán felett kellene felhőknek
képződnie.De mondhatnánk Olaszországot is.
Namost a vízgazdálkodás segítene biztos DE.Mondjuk ha elárasztanánk 100 ezer hektárt a tisza mellett nem vagyok benne biztos hogy ez felhőképződést és folyamatos csapadékot jelentene Magyarországon.Mondjuk ha a Tiszánál képződne is felhő akkor az még Magyarországon csapódna e le? Vagy Románia,Ukrajna részén?
A másik a talajvíz. Namost ha pl. a tisza vonalában lenne újra mocsaras vidék akkor ott a talajvízszint biztos emelkedne ott de az nem azt jelentené hogy
20 km-el arébb is. Ismerős udvarában kiszáradt a kút fúrtak 10 méterrel arébb
és lett víz.Abból az érből kifogyott 10 méterrel arébb volt.
Ha még lecsaoplnánk is a vizet a fetiek miatt nem biztos hogy képződne felhő és csapadék annyi.Egész európa aszályos.
Namost a locsolás téma megint kérdéses.mert ha lenne is lecsapolt víz a locsolás energiaigényes. Egy 25×10 méteres kertre napi 1 órát megy a csepegtető.Telibe locsolással 2-3 óra/nap is kellene.Millió hektárok locsolása felejtős Szerintem 1 hektár szántóföldre a locsoló beredezések min. 5-10 milla.Ráadásul 1 hektárra mehet éjjel napapal a víz Hány kilowattos szivattyú kell ami meghajt egy ilyen locsolóberendezést?
5-10-20 Kwatt? A locsolót mozgatni szántóföldön megint brutál munka és idő. (persze tudom vannak önjáró locsolók több 10 millióért) Namost mindezt
millió hektárokon megcsinálni?
Lehetetlen és brutális energia kell nemcsak a locsolók működtetéséhez hanem a markolómunkálatokhoz.
Erdő: Jó dolog az erdő.Párolog elméletben de a gyakorlatban az van hogy ilyen légköri aszálynál ha valaki járt mostanában erdőben gyakorlatilag reggeli harmat sincs a leveleken.(egész május óta!)
Nem hinném hogy ha elárasztanánk sokszázezer hektárt akkor megoldódna minden. Namost az erdő telepítés, gondozás is brutál energiaigényes.Mélyszántás
telepités után évi 5-10xtárcsázni stb. Persze jobb lenne a helyzet de nem feltétlen annyival mind hinnénk.
Az az igazság hogy idén Magyarországon még nem volt nagyon meleg.Úgy értem hogy odabent a lakásban nem ment 27 fok fölé a hőmérséklet.Este ajtót ablakot
kinyitom, redőnyöket lehúzom.Mondom idén majd veszek egy mobilklímát ha a benti hőmérséklet tartósan 30 fok fölé menne hetekig.Az aszály miatt a levegő
páratartalma kicsi így az éjszakák lehűlnek 15 fokra, reggel a lakásban 22-24 fok van és a déli fekvésű szoba sem melegszik fel 26-27 fok fölé.Legalábbis eddig
idén. Namost már július 4 van, és az 1 havi előrejelzésben nem mutat nagy melegeket.Persze lesz még 35 fok, de olyan tartós meleg hogy a lakásban az ember
izzad hetekig nem lesz.Az idei nyár ennyi volt Magyarországon.Persze kint dolgozni más kérdés mert úgy meleg van.
1 Hogy egész konkrétan mennyit segítene a klímán, ha eltennénk a tavaszi nagyvizeket a tájban nyárra, azt természetesen nehéz kiszámolni. Lehet modelleket csinálni, de hogy lehet azt validálni, hogy mennyire pontosak?
Az viszont biztos, hogy a víznek nagy a hőkapacitása, a fázisváltáskor meg aztán különösen sok hőt felvesz. Ez igaz télen is: ha van csapadék, nem hűl úgy le a levegő, és nyáron is: ahol van elég víz, ott nem lesz annyira meleg.
Arról nem is beszélve, hogy ahol van elég víz, ott a növények (és az állatok és az ember) életben tudnak maradni akkor is, ha amúgy meleg van.
Azt pedig, hogy például a fák mennyit tudnak hűteni, nagyon könnyű ellenőrizni: egy kánikulai napon menj ki egy mező közepére, mérj egy hőmérsékletet, meg éld meg milyen, aztán menj be egy erdőbe – ugyanott, ugyanakkor! 5-10 °C különbség is lehet, a szubjektív hőérzetben meg még annál is több!
1 Természetesen nem lehet mindent locsolni, nem is lenne jó, mert a locsolás máshonnan von el vizet, a táj egészét szárítja.
Pont ehelyett, ennek alternatívájaként kellene a tájat, a talajt feltölteni vízzel a tavaszi áradások idején. Ha a talajvíz szintje elegendően magas, akkor legfeljebb az intenzív zöldségest kell locsolni, a többi növény eléri a gyökerével a talajvizet.
Erről is beszéltek itt Balogh Péterék:
http://www.youtube.com/watch?v=P5JARnLmv9s
2 „Az idei nyár ennyi volt Magyarországon.” – Még hátravan a július és az augusztus! Ne igyunk előre a medve bőrére!
1, andrew
Szoktam beszélgetni a vízpótlásról egy idős – volt vízügyes bácsival, ő váltig állítja, hogy a Tisza folyó folyásirány szerinti bal partja mentén a szocializmusban a folyóhoz nagyon közeli szántóföldek alá dréncsöveket raktak be, abból a megfontolásból, hogy az árvizek kis részét a dréncsövek segítségével felszívja a környező talaj. Ez nem kísérletezgetés volt, hanem megfontolt – egész megyéken átívelő projekt.
Azóta ezek a vezetékek eltörhettek, eltömődhettek, az átemelő nyomószivattyúk azóta már sehol sincsenek, no meg a mezőgazdasági vállalkozók sem nyitottak arra, hogy az árvizet rákormányozzák a beszántogatott csatornákon keresztül a földjeikre.
Izrael jár az öntözéses mezőgazdálkodással legelől a világban (városi szürkevíz hasznosítás), kár, hogy a hazai településrendezési tervek még mindig nem írják elő az új építésű épületek számára a szürke szennyvizek összegyűjtését és biológiai tisztítását valamint a talajba való visszajuttatását, akár nyílt árkos szikkasztással.
Erre is lehetne országos pályázatokat kiírni, nemcsak a panelprogramra, lakásfelújításra.
Amúgy, a párolgó víz a Kárpátok lejtőjén lecsorogva csak visszajutna a Kőrösökön keresztül a csonka Magyarországra.
6 A lakossági szennyvízben szerintem is nagy potenciál van. Rengeteg vizet elhasználunk, ha a szennyvizünket nem lefolyatnánk a folyóinkkal, hanem felhasználnánk a haszonnövények öntözésére, vagy csak akár a talajvizet töltenénk vissza vele, sokkal előrébb lennénk.