A CNN ismertetésében Bob Woodward könyvéből kiderül, Joe Biden amerikai elnök 2021 decemberében kétszer is szembesítette Vlagyimir Putyin orosz államfőt azzal, hogy Washington tud az Ukrajna ellen készülő invázióról. A második alkalommal, egy telefonbeszélgetésben Putyin állítólag azzal fenyegetett, hogy nukleáris háborút robbant ki, mire Biden azt felelte, azt lehetetlen megnyerni.
Már jóval a háború megindulása után, 2022 szeptemberében az amerikai hírszerzés „mélyen nyugtalanító értékelést” mutatott be Putyinról, miszerint
annyira kétségbeesett a harctéri veszteséget miatt, hogy taktikai nukleáris fegyvert vethet be Ukrajnában.
A riasztó hírszerzési jelentések alapján
a Fehér Ház úgy értékelte, hogy a taktikai nukleáris fegyver bevetésének kockázata 50 százalékra nőtt
a korábbi 5 százalékról.
Biden erre utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, hogy minden csatornán mondják el az oroszoknak, mit fognak tenni válaszul, ha az atomfegyver bevetése bekövetkeznék.
Woodward könyve két beszélgetést is bemutat Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és volt orosz kollégája, Szergej Sojgu között.
Egy 2022 októberi telefonhívásban Austin azt mondta Sojgunak, ha atomfegyvert vet be Oroszország, az Egyesült Államok újra fogja gondolni azokat a korlátozásokat, amelyeket Ukrajnában alkalmaz. Sojgu erre azt mondta, nem szereti, ha fenyegetik. Austin az orosz védelmi miniszter szavaira így válaszolt:
Miniszter Úr! A világtörténelem leghatalmasabb hadseregének vezetője vagyok. Én nem fenyegetek.
Két nappal később Sojgu hívta Austint, és azt mondta, Ukrajna „piszkos bomba” bevetését tervezi. Washington szerint azonban az orosz információ valójában hamis, csak ürügyként akarták használni arra, hogy atomfegyvert vessenek be Ukrajnában. Austin azt mondta:
Ne tegyék!
Mire Sojgu azt felelte, „megértettem”.
Valószínűleg ez volt az egész háború leghajmeresztőbb pillanata
– emlékezett vissza a történtekre a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője.
Milyen lenne amúgy az ukrán győzelem?
Itt olvashatjátok.
What Would Victory in Ukraine Look Like?
Joseph S. Nye. Jr. írta (!!!).
A cikk megjelent 2024. október 8.-án.
Tehát vagy így vagy úgy az EU – s taktikai bakancs ismét fogja taposni azt a szláv földet, hivatkozva az ukrán civilek humanitáriánus katasztrófájára és a békemisszió – fegyverszünet biztosítására.
Tehát esedékes lesz ez esetben a széles nyomtávú vasúti átrakók állandó rakétázása az EU keleti tagországaiban?
Robert F. Kennedy az ukrajnai háborúról – természetesen, ez nem a teljes igazság, de a teljes kép egy fontos puzzle-ja. Magyar nyelven.
http://www.youtube.com/watch?v=YUhY3pyabxI&t=134s
Operatív hírek illetve érdekességek az ukrán frontvonalakról:
2024. október 26.-án illetve 27.-én az oroszok talán az egész konfliktus leglátványosabb eredményes frontáttörését hajtották végre – az ugledari szektor délnyugati csücskében a Vostok-hadműveleti csoport Zalataja Nyiva irányából kevesebb, mint 24 óra alatt eljutott Sachtyarszij külterületeire. A sztyeppén, tehát sík terepen keresztül hatoltak át az orosz fegyveresek a kiépített ukrán vonalakon délről északi irányba, ez kb. 7 kilométert jelent nyílt terepen mélységben, szélességben kb. 20 kilométert. Az akció nagyobb része nappal zajlott le.
Az ukrán szempontból nézve a donbászi front minden szektorában rendkívül súlyos a helyzet, sőt, újabban már Kupjanszk térségében (a harkovi régió keleti része) is nagy gondok vannak.
Egy érdekesség ugyancsak az ugledári szektorból: az oroszok sikeresen kimenekítettek az ukrán oldalról egy amerikai állampolgárt (John Smith az álneve), aki több, mint két éve szolgált az ukránok oldalán, de közben információkat szolgáltatott az orosz fegyveres erőknek, hogy pontosabbak legyenek a légi csapásaik az ukrán alakulatok ellen. Legutoljára nagyon fontos információkat küldött Bogojavlenka falu elleni ostrom előkészületei előtt az orosz oldalra.
Már megfigyelhető az oroszok újabb taktikája, amelynek a lényege az, hogy elkerülik nagyobb települések/városok nyílt ostromát (az olyanokat, amely pl. Bachmutban volt vagy most éppen Toreckben zajlik) – ezzel szemben ezeket a településeket három oldalról kerítik körbe, egy ideig nyitva hagyják a menekülési útvonalakat az ukránok számára az utolsó oldalról, hogy elhagyhassák a várost, utána pedig zárul a katlan. Az ukrán egységek legalább egy része szinte mindig ki is használja ezeket az utolsó menekülési útvonalakat, immár függetlenül a legfelsőbb helyről érkező parancsoktól. A legutóbb elfoglalt nagyobb települések szinte kivétel nélkül hasonlóan lettek elfoglalva. Ez a taktika egyben azt is eredményezi, hogy ezeknek a nagyobb településeknek az infrastruktúrája illetve épületei jóval kevésbé sérülnek illetve semmisülnek meg.
Az aktuális frontvonal közelsége a nagyobb ukrajnai városokig (Kijevvel bezárólag):
Zaporozsje: kb. 29 km
Pavlográd: kb. 103 km
Kramatorszk: kb. 19 km
Szlavjanszk: kb. 28 km
Kupjanszk: kb. 6 km (vagy ebben a pillanatban még kevesebb)
Charkov (Harkiv): kb. 17 km
Dnyepropetrovszk (Dnyipro): kb. 181 km
Nyikolajev: kb. 73 km
Odessza: kb. 58 km
Poltava: kb. 250 km
Szumi: kb. 48 km
Kijev: kb. 350 km